A topicot azért nyitottam, mert abszolut kezdő révén, most jött el az az idő életemben, amikor szükségem lenne hegesztői tudásra és gyakorlatra.
Ebből eredően az az ötletem támadt, hogy ezen a fórumon on-line tárgyalhatnánk a hegesztést érintő kérdéseket, ötleteket, mindenféle témákat.
Sziasztok lenne egy olyan kérdésem, hogy egy sima acélt (pl. A38) továbbá egy magasabb C tartalmú acélt (Pl C45 előmelegítve) hányszor szabad újra hegeszteni? Sima CO hegesztéssel?
Valaki dekarbonizációról beszél, van aki pedig martenzites beedzett szövetszerkezetről segítsetek.
Köszönöm a részletekbe hajló magyarázatodat. Csak hát ilyenkor kezd el felmerülni bennem rengeteg más kérdés is, azaz kibújik belőlem a gyerek. Például a mig esetében miféleképpen viselkednek a rozsdamentes anyagoknál, meg ilyesmik - mert utálok cunderezni, meg két soron pácolni...
Ja, én nem tartozom a profi hegesztők és lakatosok közé, de engem érdekel a dolgok miértje és hogyanja, mielőtt hozzákezdenék valamihez is. Már levontam a konklúziót a bevont elektródás szerencsétlenkedéseim közepette. A tanfolyamon meg a lentebb leírtakat gyanítom, hogy nem fogják ennyire részletesen (sem) elmagyarázni.
- A hegesztő varratot védeni kell, illetve pontosabban a védőgáznak az a szerepe hogy kiszámíthatóan szennyezze-védje a varratot mert akkor lehet rá megfelelő hozaganygot, technikát fejleszteni.
- A hegesztőgép hegesztés során méri az áramerrőséget. Hegesztés alatt ki tudja mutatni olyan gépen is amin csak előtolást lehet állítani. (hogy mennyire pontos az lakatfogóval ellenörizhető)
- Én is inkább "Corgon fan" vagyok, de tagadhatatlan hogy a CO2-nek van ez egyik legideálisabb beégése. Sajnos a varrat a bentragadt oxigén miatt kb. 20 %-al gyengébb mint a corogn (Corgon 520 Mpa vs. Co2440 Mpa),
de a sima S235 acélnak csak 235 Mpa a folyáshatárra (Tehát ott hiába erőssebb a corgon, úgyis az alapanyag fog kiszakadni.) (( A hélium lehet még egy csúcs anyag, de az nagyon drága játék acél hegesztésre.))
A hegesztők 99,5%-a nem tudja, de a legnagyobb baj hogy nem is akarja érteni-tudni a hegesztéstechnológiáját. Úgyhogy nem számítok nagy népszerűségre :)
Az csak egy dolog,hogy az LCD kijelző mit mutat,és mekkora érték ez valójában !
Szerintem azért jelez ki (amit fent leirtam) amit kijelez,mert tényleges A mérést TALÁN nem tudták megoldani. (Szerintem)
Az meg egy másik dolog,hogy a lakatfogóm kb jó A értéket mutat..... A harmadik dolog,hogy mindez tájékoztató adat.......
Szerintem nincs 3 , 5 szeres árkülömbözet a co2 , és corgon gáz közt..... Igaz mostani árakat már nehéz követni,lehet,hogy nincs igazam. A corgon védőgáz esetén szeb a varrat,a fröcskölés elenyésző,és keveseb primer áramot igényel,és kedvezőb a beolvadás. Én csak ezek miatt tértem átt co2-ről !
Co2 gáz is mérhető,méghozzá mázsán. Egy kg kb 550L légneműnek felel meg !
Off : Láttam,hogy a társak megpofáztak az irásod tartalmát illetően.......
Figyeld meg az én irásomra a reagálást........Ehhez itt szokni kell,de nehéz viselni,mert nem tudják,hogy a fórum,mint társalgás,megbeszélés,megvitatás,és egymástól való tanulás itt megadatott lenneeeeeeeeeeee,de ez nem működik !!!!!On.
GMAW-MIG-MAG hegesztésről meséltem, és amit írtam az csak szerkezeti acélra igaz. (Rozsdamentes acél, alumínium az más tészta)
írok egy két dolgot ami eszembe jut.
- Mint írtam a Co2-ből részben oxigén lesz 2000 C felett, Kb 4-5% Co2 fellel meg 1%oxigénnek. Ezért használják pl. a Messer Ferroline C12X2 gázt 86%Ar; 12%Co2; 2%O2 ahol az oxigén csökkenti a fröcskölést. (Probáltam, nem csodaszer a corgonhoz képest...)
- Fröcskölés mentes(ebb) hegesztésre használják az impulz hegesztést ahol alacsony áramerősség esetén pl.80 Ampernél a rövidzárlatos hegesztést rövid 300Amperes impulzusokkal finom cseppessé alakítják. (Ez sem csoda szerintem, de lehet próbálkozni...)
- Miért nem használnak 98%Ar és 2% oxigént, a 2% oxigén elég lenne. A Co2 gáznak nagyon jó tulajdonságai vannak hegesztéshez (csak a sok oxigén ne termelődne..). Az egyik kedvező tulajdonsága hogy a lenti kémiai reakció hőt von el amikor az oxigén keletkezik a varrat ömledékbe pedig hőt add vissza. Illetve sokkal jobb a hővezetése mint az Argonnak szélesebb kedvezőbb formájú a beégése. Cserébe fröcsköl, illetve a Co2-vel hegesztett varrat folyáshatára a több bentmaradt oxigén miatt kb. 20%-al gyengébb.
- A fentiekből következik hogy az Argon önmagában kis oxigénnel nem tökéletes, nagyon magas hőmérsékletű íve, nagyon rossz hővezetéssel, kis pontra fókuszált mélyen beégő de nagyon keskeny varrat keletkezik. Gyakori a szélbeégés...
Nem nagy kompromisszum ha csak Co2-vel hegeszt az ember, azért a corgon kicsit jobb cserébe kb.: 3,5x drágább a gáz.
Okosságok (Prohardveres fórumon írtam már ezt, de nem volt érdeklődés):
1.) A legtöbb MIG-MAG hegesztőgépen csak a huzalelőtolás és a feszültség állítható közben mindenki Amperben gondolkozik. Akkor a legtöbb hegesztőgépen miért nem lehet Ampert állítani? A hegesztés során az áramerrőséget 90%-ban a huzal előtolás illetve a huzalvastagság határozza meg. Olyan gépeknél amelyeken nem lehet beállítani a felhasznált huzal átmérőjét, képtelen a gép kiszámolni az áramerősséget. (10 m/perc huzal előtolásnál 0,8 huzalnál 150Amper; 1 mm-es huzalnál 200Amper keletkezik.) Nem bonyolult meg kell tanulni a különböző huzalok milyen áramerősséget generálnak adott huzalelőtolásnál.
2.) Azonos méretű 50 literes Co2 illetve C18(corgon) palack töltés cseréje nettó 15.000 vs. 25.000 Ft. Nincs olyan nagy különbség, de a Co2 mégis sokkal olcsóbb mint a fenti árkülönbség. Miért? A C18(crogon 82%Argon + 18 %Co2) közel ideális gázként viselkedik 50 literes palack 200bar nyomáson (200x összenyomva a gáz) 50x200=10.000 Liter = 10m3. A Co2 gáz folyadék állapotban tárolják a palackban, a palack tetején a szelepnél az elpárolgott gázt használjuk. Amig van folyékony Co2 a palackban szoba hőmérsékleten Kb. 60 bar nyomáson van jelen (ezért nyomás alapján nem tudjuk megállapítani mennyi van a palackban). 50 literes palackban folyadék állapotú Co2-ből kb.: 20m3 gáz nyerhető. Kb. 3,5x olcsóbb a Co2 gáz felhasználás.
S mivel most kezdtem el tanulni hivatalosan is a nagybetűs szakmát, én személy szerint nem bánnám, ha továbbra is ilyen ún.:'hülyeségekkel' traktálnád a fórumot.
Amúgy ez a leírás csak a fogyós hegesztésre illik, vagy más egyéb eljárásokra is? Pl. awi, ect.
A hegesztés fizikáját kellene jobban megérteni, abból könnyebb rájönni mi a baj.
Kezdjük az alapoktól. Elbeszélgetek magammal:
- Miért kell védőgáz a hegesztéshez? Főképpen azért, hogy a környezetben lévő varratot szennyező gázok (Főképpen Oxigén, és a légköri nedvességből a Hidrogén) ne szennyezze a varratot.
- Oké, de azt nem értem miért használunk aktív gázokat Co2 illetve bizonyos 3 komponensű hegesztő gázoknál oxigént. Hát pont attól kell védjük a varratot.
- Ez egy érdekes dolog. A Co2 kb. 2000 C fokig semleges gáz és jól hűti védi a varratot, viszont az ívben akár 10.000 C is lehet ott szépen felbomlik Co-ra és oxigénre. Az oxigén kapcsolódik az vas molekulához FeO lesz, de ha tovább hevül a varrat akkor az oxigént jobban oldja az acélban lévő szén és CO vagy CO2 keletkezik megint. (ami nem szerencsés ha a varratban marad). Tehát a CO2 alacsonyabb hőmérsékletű része szépen védi a varratot, a túlmelegedett része pedig táplálja oxigénnel a varratot.
- Na ezt nem értem, akkor minek rakunk oxigént a védőgázban&varratba ha attól akarjuk védeni.
- Ez megint egy érdes dolog. Az oxigén nagyban javítja a folyékony acél ömledék viszkozitását. Tehát azért van szükség rá hogy a varrat szépen terüljön, egyenletes legyen a felülete, a kisebb viszkozitás miatt könnyebben kisebb méretű jó folyékonysági tulajdonságú cseppeket hozzunk létre. Tehát amig a varrat folyékony addig örülünk az oxigénnek, ahogy hűl a varrat és kezd megszilárdulni nem örülünk. Az oxigén eltüntetésére ezért kompenzálásként tele pakolják a hegesztő huzalokat oxidáló elemekkel sziliciummal és mangánnal ami próbálja az oxigént a varratból kicsapni. (hegesztés után a szilicium szigetek jól látszanak a varrat szélén, a horganyozó festő annyira nem örül ennek.)
- Na és mitől fröcsköl a hegesztés? Az előbb elmondtam hogy a folyékony hegesztő ömledékben CO és CO2 keletkezik ami kell is meg nem is, ez mint egy ásványvizes palackból ki a kar törni. Képzeljünk el egy hegesztési cseppet ami éppen le akar szakadni a huzalról. A cseppnek a külső hőmérséklete a védőgáz hűtése miatt szilárdabb (mint a ásványvizes palack külseje) a belseje folyékonyabb tele van Co2-vel, a leszakadás elött cseppnek a nyaka kezd beszűkülni, itt megnövekszik az áramerősség és még melegebb folyékonyabb lesz ez a rész ahol szinte kirobban a CO2. Ez okozza a fröcskölés nagyobb részét, de túlhevült varraton belül is lehetnek kitörések=fröcskölés.
- És mit lehet tenni? Én nem szeretem a fröcskölést vakargatni.
- Huzaltól és gáz típustól függően több fajta hegesztési ív keletkezik. 50-140 Amperig rövidzárlatos ami azért jó beállításokkal (indukció szabályozás ha a gép tudja) fröcskölés szempontból kordában tartható. Utána jön 140-240 Amperig a nagycseppes hegesztési forma, ez fröcsköl a legjobban, ha lehet kerüljük. 240 amper után kezdődik a finomcseppes hegesztés ami 320 Ampertól spray-be megy át. Itt megfelelő gázokkal (Corgon: minimum 80% argon.(Csak Co2-vel nem lehet finomcseppes hegesztést létrehozni 500 Amperig)) és beállításokkal elég gyorsan fröcskölés mentesen lehet hegeszteni. (A kis cseppekben nem tud gázrobbanás keletkezni, ami a fröcskölést okozza)
A kérdésre a válasz hogyan fröcsköl kevésbé a hegesztés 240Ampernél: 1 mm-es huzal esetén, 13 m/perc előtolással, 240 Amper áramerősség keletkezik, és 30 Volt feszültséget kell beállítani stabilan tartani. Az inverteres gépek a feszültséget mindig fixen tartják ívhossztól függően csak az áramerősség változhat. A trafós gépeket nem ismerem…. Csak fizika tudja a gép vagy nem.
Hegeszünk mindent 240 Amper felett? Ott minden szuper? Egy nagy f*szt. A finom cseppes hegesztésnek az a baja hogy szinte csak fekvő tompa vagy sarok varratott lehet vele hegeszteni. Szétfolyik az egész, függőbe vagy fej fölött reménytelen….
Ha valakit érdekel elmesélem mit lehet csinálni. Bocs ha fárasztó voltam…
Nagyjából összeszedték az előttem szólók a hibákat.
-1,2 huzal, inkább SG3-at javaslok (ha olcsó, rossz minőségű a huzal, jobban fröcsköl)
-testkábel: melegszik nagyon? keresztmetszeti problémák
-áramátadó: 1 tekercs/1db, érdemes cserélni, ez is befolyásolja a fröcskölést
-áramátadó helyes kiválasztása----mindenképp a huzalméretnek megfelelő legyen
-hegesztési kör kompenzálása a beállításokkal (nagyon nem mindegy, hogy a teljes kör 5-10-15 méter)
-helyes ívtávolság használata (huzal átmérő x10, mm-ben)
-helyes pisztolytartás
-ívdinamika/folytás beállítása
A trafós hegesztőgépek rettentő érzékenyek a bejövő áram ingadozásra, ezért lehetséges, hogy ugyanolyan beállítással egyszer jobban, máskor kevésbé fröcsköl.
Viszont 200A felett (ha a feszültség/előtolás érték jól van beállítva) nem nagyon fröcskölhet, hiszen ez a szóróív tartomány.
Érdemes lehet a 260-280A helyett több sort alkalmazni, 210-230A környékén.
A 400as trafós gép a hatásfokából kifolyólag 260-280A tartományban "nyélgázon" megy. (Bekapcsolási idő 100% 280A).
Az első linken található vélemények alapján kb. majdnem mindenki nagyon elégedett vele, és ajánlják. Szóval jó lesz ez szerintem. Gázzal nem fogom használni, szóval az a része nem érdekel.
Hahó, ebben a kategóriában minden is távolkeleten készül, de ne aggódj miatta. Bizonyos darabszám felett lehet egyedi színt/feliratot/stb. kérni a(z) igazi gyártótól.
Én nem vettem volna (vagy csak nagyon indokolt esetben) itthoni képviselet nélküli új gépet, de remélhetőleg legalább magyar cégtől lesz hozzá számla.
Ha szerencséje van, akár jó is lehet, az első linken vannak vélemények.
Trükk a külföldi oldalakon keresgéléshez: a google beállításaiban a keresési nyelvet és országot át kell állítani, és akkor azokat hozza először. Már tudom, mert én is nyomoztam gépek után.
Nem kell annyira megijedni az alus vezetékektől, azzal is működik a gép. Microforce 120 VRD-vel eltoltam kb. 5 kiló pálcát, magukkal a vezetékekkel nem volt probléma, csak a gyárilag szar rögzítésükkel.
Hyundai MIG-161-gyel elment kb. 4 kiló huzal, szintén semmi gond.
Most vettem egy Gorilla 235 DP-t, ami alap esetben 300 ezres kategória. Tippelhetsz, hogy súly alapján milyenek a kábelei. Nyert!
Az alus kábelt nem szabad gyötörni, mert könnyebben törnek a szálak benne. Egyébként ugyanúgy használható.
Ha a szlovák (?) videót nézted, akkor ha jól emlékszem, MMA módban botladozott a gép valamelyik fajta elektródával. Az nem lesz jobb réz kábellel sem.
Inkább vedd a 161-et szerintem, több embernek (nekem is) bevált. Ott is van a véleményem róla. Alapból 70e Ft, de néha (1-2 havonta akciózzák. Ha nem sürgős, akkor várhatsz vele, mert max. 1 hete volt vége az akciónak. Védőgázt is tud, ha úgy hozná a sors. Porbelessel nyomultam vele, de kicsit még CO2-vel is kipróbáltam, mielőtt másik gépem lett. Teljesen jó volt azzal is.
Abszolút hobbiszinten keresek magamnak hegesztőinvertert, ami a porbeles- és ívhegesztést is tudja.
Ezt néztem ki: IWELD GORILLA Multiflux 153 Synergic Nogas
De az egyik külföldi YouTube videó tesztben nem mondtak róla túl jókat kipróbálás után, illetve az sem túl bizalomgerjesztő, hogy a vezetékek rezezett alumíniumok az IWELD-nél, full rézvezetékek helyett!
Tudnátok ajánlani másik márkát, ami kb. ezt a szintet hozza, de tényleg jól működik, és a vezetékek is rézből vannak?
A keret ekörül van: 80.000.-, de nagy duzzogva max. 90-et is adnék érte. Végülis egyszer kelljen megvenni egy valóban jót, viszont tényleg csak hobbihegesztésre lenne, max. párszor használva évente.
Nálunk is akadt már egy-egy ilyen eset, de nagyon nem foglalkoztunk vele, mert a vashoz kellett az Amper (IPE-gerenda, 8-as, 12-es falvastagság), a többi meg hát... adott volt. A hegesztés végén vésővel levertük a cundert, oszt' jónapot.
Amúgy szerintem igazad lesz: itt is ott lesz a kutya elásva, hogy a drótnak sok az Amper.
