Fefe: "Na de ha ilyen jelentős a különbség különböző anyagoknál, akkor ezt az űrállomásokon miért nem vette még észre senki? Nem tudom, te mekkora eltérésekre gondolsz, de mondjuk egy ezrelék már baromi látványos lenne. Persze egy ppm eltérés is forradalmasítaná a fizikát, de ha ilyen biztos vagy a dolgodban, miért nem dokumentálod le hitelesen a kísérleteidet?"
Mindig fel merül az a kérés: ".. miért nem dokumentálod le hitelesen a kísérleteidet?"
A válasz többréteges:
a) Elöször is ledokumentáltam: A "Physics of Elementary Processes" címü könyvem tartalmazza az ejtökísérletemet a kiértékeléssel együtt, ami szerint ezreléknyi nagyságrend különbség van az Al, Pb, C és Li-ból álló testek nehézségi gyorsulása között. Egy kivonat megtalálható itt
nmkt.extra.hu
A 2004.VI.21-én a brémai 140 m magas ejtötoronyban elvégzett ejtökísérletem alatt rögzített relatívmozgása a Pb/C/Li próbatesteknek, az alumíniumból álló ejtökapszulához képest, egy videófilmre van felvéve, és a DLR-nél is van egy hivatalos filmmásolat. A DLR-töl minden kutató elkérheti, az én (mint kísérletezö) engedélyezésem után, a digitális videófilmet kiértékelés céljából. A videófilmröl a próbatestek 4.7 s-ás mozgása kb. 1 mm pontossággal leolvasható 118 idöpontban (0.04 s idöpont távolságokban). Az elérhetö relatívgyorsulás mérés kb. 10^-5 volt. Nincs tehát semmilyen 'titkosítás' sem az ezreléknyi nagyságú UFF kísérleti cáfolásáról az én oldalamról.
b) A 'hitelesítést', a folyoíratokban történö leközlést, az akadémikus fizika akadályozta meg: A brémai gravitáció kutatók maffiaféle akciója után (világszerte elküldött e-maillel felhívták a refereek figyelmét, ne hozzák nyilvánosságra az ejtökísérletem eredményét) a fizikai szakfolyóiratok (pl. Phys. Rev.Lett., New J. of Physics) nem közölték le a kísérletemet. Dokumentált ügyvéd ügy is lett belöle. Ez azért is sajnálatos, mert hasonló ejtökísérletek nincsenek a fizikai szakirodalomban nyilvánosságra hozva. A fizika a szabadesés egyetemessége feltevését használja, mint egy dogmát, kísérleti ellenörzés nélkül.
Ezen túl a brémaiak azóta mindent elkövettek az ejtökísérlem megismétlése megakadályozására, amit kezdetben a DLR még támogatott is. A kisérlet megismétlésére a kísérleti berendezéssel és anyagilag is fel vagyok készülve, de az akadémikus fizika ezt megtíltja. Mi ez, ha nem a szabad fizikai kutatási lehetöség megfolytása? Ez ellen én a leghatásosabban protestálok! (Itt megjegyzem, hogy a brémaiak az ejtötornyukban nem tudták eddig az UFF-et igazolni, de a STEP-projekttel 10^-18-as pontosságú méréset akarnak csinálnia világürben, ami 2012-re van elnapolva, mert nem sikerülnek az elökísérletek.)
olvasd el figyelmesen mit ír Manfred Feller és Johannes Koch:
"Mul.Apin: Der Name MUL.APIN, Pflugstern", ist dem Anfangswort von Tafel I des im antiken Mesopotamien beheimateten astronomischen Kompendiums entnommen. Mit dem Pflugstern" (Andromeda-Sterne) beginnt dort die Aufzählung der Sterne und Sternbilder, die im oberen von drei an der Himmelssphäre angenommenen Bereichen der Gottheit der Erde: Enlil zugerechnet waren. Das meiste von Tafel I war in Keilschriftkopien bereits 1912 von L. W. King, einem der bis heute verdienstvollsten Assyriologen des British Museum, publiziertworden. Seitdem wurde nicht nur Tafel II, sondern darüber hinaus auch eine Grosszahl von Fragmenten zu den Tafeln I und II gefunden und wird noch immer weiteres Quellmaterial ans Tageslicht gebracht, womit sich stets neu bestätigt, dassMUL.APIN bis in die letzten Jahrhunderte v.Chr. in Mesopotamien in Gebrauch war. Es gibt unter den vielen bekanntgewordenen sogar zwei datierte Texte: Text HH stammt aus dem Jahr 687 v.Chr., Text K aus der hellenistischen Ära, wie ein hier genannter König namens Seleucus verrät. MUL.APIN verstand sich als Merk- und Lehrbuch aller wichtigen, von Mesopotamiens Gelehrten gewonnenen und gesammelten astronomischen Erkenntnisse. Heute werden diese Erkenntnisse üblicherweise in 4 Themenbereiche gefasst und diskutiert: 1. Sterne und Sternbilder, 2. Planeten, 3. Schaltschemen, 4. Zeitbestimmung. W. Papke's seit 1978 - unbelehrbar - hartnäckiges Mühen (insbesondere: Die Keilschriftserie MUL.APIN. Dokument wissenschaftlicher Astronomie im 3. Jahrtausend", 1978 (Dissertation); Zwei Plejaden-Schaltregeln aus dem 3. Jahrtausend", Af0 31 (1984) 67-70; Die Sterne von Babylon. Die geheime Botschaft des Gilgamesch - nach 4000 Jahren entschlüsselt", Bergisch Gladbach, 1989), den Ursprung der Haupterkenntnisse von MUL.APIN dem Jahr 2340 v.Chr., also altbabylonisch-sumerischer Zeit zuweisen zu wollen, ist von der seriösen Forschung der Gegenwart textgeschichtlich und -kritisch wie astronomisch als unsinnig und gescheitert entlarvt. Vielmehr ist davon auszugehen, dass die in MUL.APIN zusammengestellten Lehrstücke zwischen ca. 1100 und 600 v.Chr., also vorzugsweise während der neuassyrischen Ära, erarbeitet und ermittelt wurden. Literatur: [23-26]"
Enlil-t és Gilgamesch-t (a sumérokkal együtt) egyszerüen ki akarják törölni a múltból!
Varhun: "Tényleg nem tudom, mennyi táblát nem fejtettek meg, de A.J. Sachs és H. Hunger kiadott egy nagy háromkötetest, ahol a kronológiai azonosítás mind rossz."
Pont erröl van szó! Pedig már fizikai szempontból is jó lenne visszanyúlni több ezeréves csillagászati megfigyelésekre.
Tényleg nem tudom, mennyi táblát nem fejtettek meg, de A.J. Sachs és H. Hunger kiadott egy nagy háromkötetest, ahol a kronológiai azonosítás mind rossz.
Varhun: "A történelemben nekem két óra/2000 év hiba megfelel."
Ami 10^-7 idöfolyás pontosságot jelent és beleesik abban a bizonytalansági tartományba, ami az összes fizika állandót (töltés, stabil részecskék tömege, Loschmidt szám, Planck állandó, Boltzmann állandó stb.) jellemez, a gravitációs G(Newton) állandó kivételével.
Varhun: "Ki tudják számolni, én is csak a Nap, a Hold, és a Föld mozgásával tudok visszaszámolni. Más kérdés a pontosság.
A történelemben nekem két óra/2000 év hiba megfelel."
Többek között ez kb. igy van. Ez csak az idö folyása bizonytalanságáról mond valamit, de egyben érzékelteti hogy az idö abszolút kiszámításával nagyobb baj van. Mihez szabjuk az abszolút idöt, ha nincs pontos támpont? Az Univerzum 'teremtését' csak az emberi fantázia képezte?
Na de ha ilyen jelentős a különbség különböző anyagoknál, akkor ezt az űrállomásokon miért nem vette még észre senki? Nem tudom, te mekkora eltérésekre gondolsz, de mondjuk egy ezrelék már baromi látványos lenne. Persze egy ppm eltérés is forradalmasítaná a fizikát, de ha ilyen biztos vagy a dolgodban, miért nem dokumentálod le hitelesen a kísérleteidet?
most jövök rá, hogy te itt pont itthon vagy. te ugyanis - by all standards - egy csaló tudós vagy. meghamisítottad a mérési jegyzőkönyvedet, és csak egy pár számból álló válogatást keringetsz itt. a filmed is féltitkos.
Fefe: "Modell kérdése, hogy mit gondolunk arról, HOGYAN működik."
Ez világos, de ne csináljunk olyan modellt, ami nem felel meg a megfigyeléseknek. Itt én pl. a súlyos és tehetetlen tömeg különbségére gondolok, amit már egyszerü ejtökísérletek különbözö anyagokkal is kimutatnak (nem is kell felszállni az ürbe).
Modell kérdése, hogy mit gondolunk arról, HOGYAN működik. Viszont tény, hogy MŰKÖDIK. Modellből sokfélét lehet csinálni, akár egymásnak részben ellentmondóakat is. A fizika csak annyit állít magáról, hogy a módszertana alkalmas arra, hogy hosszú távon a hasznos és működő modelleket válogassa ki a sok próbálkozás közül. Ettől persze még simán lehet, hogy egy adott korban a tudósok nagy része elvet valamit, ami később jónak bizonyul.
Ha a te modelled megmagyaráz valamit, amit tapasztalunk, és amit más modell nem magyaráz meg, nyerésben vagy... de a tömeghiányos méréseidben olyan mérési pontosságot feltételeztél, amit szerintem földi körülmények között nem is nagyon lehet elérni. Vagyis mérési pontatlanságokat nézel valódi anomáliáknak.
A súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát vagy különbözőségét (anyagfüggőségét) egy Föld körül keringő űrállomáson lehet meglehetősen nagy pontossággal megfigyelni. Utóbbi esetben ugyanazon a pályán, ugyanazzal a sebességgel különböző anyagok nem tudnának körpályán maradni, vagyis az állomásnál magánál súlyosabb (tömeghiányosabb) tárgyak leesnének, a többi meg fel.
Már nyilván millióak vitatkoztak veled erről eredménytelenül, de... szerinted a Huygens szonda hogy tudott olyan szépen leszállni a Titánra, ha a tudomány rosszul ismeri az égitestek mozgási szokásait?
