Banksnak már három kötete jelent meg magyarul, és várhatóan még több fog.
Ráadásul a könyvei elég jók is.
Hivatalos honlapja:
http://www.iainbanks.net/
* The Algebraist by Iain M. Banks (Orbit) * Iron Council by China Miéville (Del Rey; Macmillan) * Iron Sunrise by Charles Stross (Ace) * Jonathan Strange & Mr Norrell by Susanna Clarke (Bloomsbury) * River of Gods by Ian McDonald (Simon & Schuster)
A díjátadási ceremónia augusztus hetedikén lesz Skóciában, Glasgow-ban a sci-fi világtalálkozón.
1. Lemaradt egy szmájli. Bocs. Lehet, hogy valóban máshogy értettük.
2. Nem, nem a hőszivattyúra gondolok. Ha arra gondolok, azt írom. Hőcserélőt írtam, mivel arra is gondoltam. :-)
Egy kazamatarendszer levegője zárt rendszerben is hűthető a felszíni levegővel. Akár a levegőt keringtetve és radiátorokon disszipálva a hőt, akár hűtőközeget közbeiktatva és azt keringtetve. Részletkérdés. A felszín felmelegedése persze probléma. Megoldás lehet, ha nagy területen van elosztva, ill. ha régóta működik. Ekkor ui. nincs "mihez képest" melegebb felszin: ott a hőmérséklet egyszerűen pár tizeddel (vagy pár fokkal) magasabb.
Az általad talált linken is látható hasonló megoldás. Ilyen értelemben egy hűtésre használt hőszivattyú és hőcserélő lényegében ugyanaz.
---
Banks űroperát ír - ha egyszerűen akarunk fogalmazni. Nyilván az űroperánál annyival több, hogy a klasszikus SF-re hajazó igényességgel vázolja fel a háttérvilág néhány technológiai elemét. De nem mindet. A lényeg az - és a mi spekulációnk is azt bizonyítja -, hogy ha nagyon akarjuk, a legtöbbről be tudjuk látni, hogy lehetséges lenne hard SF keretek között is.
Ez azonban korántsem biztos, hogy mindre igaz lenne, Pl. az Elmék "közelekdése", tömege, dimenzió-közisége csaknem tiszta űropera-/techno-blabla. :-)))
Miből gondolod, hogy komolytalankodom? Nekem úgy tünik, egyszerűen másra gondoltunk.
Mert nekem az jött le, hogy a felszíni hideg levegővel gondolod a hűtést és a levegőfrissítést is egyben megoldani.
Nézz utána, hogy működik a hőcserélő!
Azt sejtem, hogy a hőszivattyúra gondolsz. http://www.foek.hu/korkep/enhat/hoszivattyu/hoszivattyu.html
Ezzel valóban elég elegánsan meg lehet oldani talán. Fent a fagyott földben a hideg oldali hőcserélők, lent pedig a meleg oldali párjaik. A lenti levegőből pedig a káros anyagokat (pl. CO2) vegyi úton kivonni. Igy kialakulhat egy a felszintől elzárt, független rendszer. (Bár itt is felmerül az a katonai jellegű kockázat, hogy a talaj látszólag 'indokolatlan' felmelegedését az ellenséges műholdak jól kiszúrják.)
Közben eszembe jutott egy talán még jobb hűtési megoldás. Az alagutak, a Rendszer falait be kell borítani sok-sok Peltier elemmel. Igy esetleg a geotermikus erőműhöz szükséges mélyfúrást is meg lehet takarítani, hisz a rendszer sajátmaga termeli az energiát...
A fagyott felszínnek annyi jelentősége azért van, hogy az onnan származó levegővel faszán lehet hűteni. Ez mondjuk ötven fokos hőmérsékletnél már számít: simán lehet elfogadható klímát létrehozni.
Azért egy földfelszíni atomtámadás után én nem szívesen bíznám rá magam egy atombunkerben a felszíni rádioaktív levegőre. Persze lehet, hogy a Schar lakókat nem zavarta a rádioaktivitás, bár ez kevéssé valószínű.
A fagyott felszínnek annyi jelentősége azért van, hogy az onnan származó levegővel faszán lehet hűteni. Ez mondjuk ötven fokos hőmérsékletnél már számít: simán lehet elfogadható klímát létrehozni.
Szerintem az is érdekes, hogy Schar világának ugye halott minősitése van/volt. Ehhez képest az "istene" egy isteni hatalmú lény, akiről/amiről úgy megemlítjük hogy van, de semmi szerepe nincs.
Ha azt nézzük, hogy tulajdonképpen az egész könyv cselekménye az általa létrehozott lezárt bolygó/Békehatár létezése körül zajlik, akkor azért eléggé fontos szerepe van a történetben.
Az pedig többször említésre kerül, ha jól emlékszem, hogy szegénykét nem igazán érdekli, hogy mi történik a Békehatáron kívül. Emiatt az sem tünik furcsának, hogy a 'külső' eseményekben nincs különösebb szerepe a könyvben.
Kicsit azt hittem hogy a főhős majd jól megaszongya neki hogy hüje és az majd jól magába száll :)
Mondjuk ez eszembe sem jutott. :)
Azért egy olyan lénnyel, akivel sem Kultúra Elméi, sem az idiriek nem mertek igazából kikezdeni, pont Horza kezdene ki? Ez eléggé 'halivúdis' klisé megoldás lenne, amiket Banks az eddigi olvasott művei alapján úgy tünik kerülni igyekszik.
Erről az istenről lehet valamit tudni? Más könyvekben is megjelenik? Vagy csak úgy van, hogy jól beijedjen tőle mindenki :)
Remélem miharabb megtudhatjuk! Bár ami azt illeti, ha évente egy Banks könyv jelenik csak meg magyarul, akkor az nem lesz olyan hamar sajna.
Nem volt légkondi meg légcserélő a Parancsnoki Rendszerben?! :-))))) Emlékszem valami aknákra...
A levegővel persze mindenképpen kell valamit kezdeni, de egy teljesen más, jóval egyszerűbb feladatnak tünik, ha 'csupán' a légcserét kell biztosítani, annak ellenében, mintha az egész Rendszerben a falak mondjuk 100 fokos meleget sugároznának és azt is kezelni kellene valahogy.
Nem vagyok geológus, és különösebb kutakodást sem végeztem, úgyhogy csak spekulálok.
Attól tartok, hogy mivel egy elképzelt világ elég kevés rendelkezésre álló adata alapján kell valami következtetésre jutni, nemcsak mi, hanem még egy geológus is valószínűleg csak spekulációnak nevezné a következtetéseit. De ez ugye nem rettent vissza minket?! :-)
Mondjuk a Földnél geotermikusan halottabb bolygón fél fokos grádienssel (száz méterenként) nyugodtan lehet számolni, ekkor csak huszonöt fokról beszélünk. De egy foknál is csak ötvenről.
Igen, egy ilyen fél fokos, vagy hasonló nagyságú (azaz kicsiségű) változás esetén kezelhető lehet a dolog.
Nos, a felszíni hőmérséklet elég alacsony egy fagyott bolygón, tehát küölönsöbb forróságra nem kell számítani lenn sem.
Ennek viszont valószínűleg nincs különösebb jelentősége, hiszen a felszíni hőmérsékletnek olyan mélységben kevés vagy akár nincs is hatása. Ráadásul amikor a Rendszert építették, nem volt fagyott a bolygó, tehát nem számíhattak ennek esetleges előnyeire.
Amúgy az alacsony bolygómagi hőmérséklet nem teszi lehetetlenné a geotermikus erőműveket. Akár néhány fokos, de néhány tízfokos hőmérséklet-különbség is elég. Ehhez mondjuk újabb pár kilométert vagy tíz kilométert kell leereszteni a hővezetőket. Ez nem lehet probléma.
Banks szerint is így van, csak ő jobban kedveli a nagyobb számokat.
"Az áramot egy geotermikus erőmű termeli. Az erőátviteli tengelyeket úgy száz kilométer mélyre, a földkéregbe süllyesztették."
És tulajdonképpen ez is alátamasztja azt a spekulációt, hogy ez egy geotermikusan nem valami aktív bolygő, hiszen különben nem kellett volna ilyen mélyre lemenniük az erőművel. (Mert ugye az feltételezhető, hogy "hobbiból" nem fúrnak le 100 kilométerre akkor, ha mondjuk 20 kilométer is bőven elég lenne - vagyis muszáj volt nekik.)
Egyébként a fenti idézetben az "erőátvitel tengely" használata nem tünik egy fordítói remeklésnek, kiváncsi lennék, hogy mi szerepel itt az eredeti szövegben. Akár a "hővezető", ahogy te említetted, legalább egy nagyságrenddel jobban hangzik, hangzana a lefordított mondatban.
Végülis az Agave fórumon olvashattuk, hogy elég rögös úton keresztül jött létre az EP magyar fordítása, talán ennek tudható be ez, és jópár másik nem igazán jól sikerült fordítási megoldás.
Szerintem az is érdekes, hogy Schar világának ugye halott minősitése van/volt. Ehhez képest az "istene" egy isteni hatalmú lény, akiről/amiről úgy megemlítjük hogy van, de semmi szerepe nincs. Kicsit azt hittem hogy a főhős majd jól megaszongya neki hogy hüje és az majd jól magába száll :) Erről az istenről lehet valamit tudni? Más könyvekben is megjelenik? Vagy csak úgy van, hogy jól beijedjen tőle mindenki :)
Nem volt légkondi meg légcserélő a Parancsnoki Rendszerben?! :-))))) Emlékszem valami aknákra...
Nem vagyok geológus, és különösebb kutakodást sem végeztem, úgyhogy csak spekulálok. Mondjuk a Földnél geotermikusan halottabb bolygón fél fokos grádienssel (száz méterenként) nyugodtan lehet számolni, ekkor csak huszonöt fokról beszélünk. De egy foknál is csak ötvenről. Nos, a felszíni hőmérséklet elég alacsony egy fagyott bolygón, tehát küölönsöbb forróságra nem kell számítani lenn sem.
Amúgy az alacsony bolygómagi hőmérséklet nem teszi lehetetlenné a geotermikus erőműveket. Akár néhány fokos, de néhány tízfokos hőmérséklet-különbség is elég. Ehhez mondjuk újabb pár kilométert vagy tíz kilométert kell leereszteni a hővezetőket. Ez nem lehet probléma.
Amikor olvastam a Phlebast, folyton olyan érzésem volt, hogy valami nem stimmel a könyvben leírt Parancsnoki Rendszerrel.
A napokban a fürdőszobában a reggeli szokásos tevékenység közben egyszercsak "beugrott", hogy mi nem stimmel - a hőmérséklet! Nosza gyorsan elővettem az idevágó irodalmat, hogy felfrissítsem a hézagos ezirányú emlékeimet, és eléggé érdekes számokat találtam.
Ha lefelé megyünk a Földünkben, akkor 100 méterenként átlagosan 3 fokkal emelkedik a hőmérséklet. Ami öt kilométeres mélység esetén - ahol a Parancsnoki Rendszer van a könyvben - 150 plusz fokot jelent. Sőt, pl. Magyaroszág alatt a hőmérséklet emelkedés eléri a 4-5 fokot 100 méterenként. Persze van a Földön olyan hely is, ahol csak 1 fok az emelkedés 100 méterenként.
A fentiek fényében el lehet gondolkozni, vajon mi lehet a helyzet Schar Világán. Ha azt feltételezzük, hogy a bolygó magja már hőtermelés szempontjából nem, vagy csak nagyon kismértékben aktív, akkor ennek ellentmond az a könyvben szereplő infó, hogy a Parancsnoki Rendszer része egy geotermikus erőmű is. Ha viszont az aktívitás ott is a Földéhez hasonló nagyságrendű, akkor bizony "jó" melegnek kell ott lenni, vagy pedig valami igen jelentős teljesítményű hűtőrendszernek kell ott működnie folyamatosan. Erre viszont nem találtam utalást a könyvben (vagy talán elkerülte a figyelmemet - esetleg valakinek beugri valami erről olvasott infó?).
Persze mondhatjuk azt, hogy nem kell ennyire a szőrszált hasogatni, hiszen nem kell a könyv szerzőjének minden 'apróságra' odafigyelni, de ennek ellentmond az, hogy Banks általában eléggé aprólékosan, sok-sok apró részletre kiterjedően épiti fel, 'láttatja' könyveiben a saját elképzelt világát.
A motívációk megértésének igényét messzemenőkig osztom. A főhőst pedig vagy kedveli valaki, vagy nem. Egyik sem kötelező. :-)
A háttérként szolgáló világ meglehetősen színes és szerteágazó, sok helyen groteszkül szélsőséges, de ahogy én olvastam, meglehetősen átgondolt. Bár ugye nem a Kultúra-univerzumban játszódik, de ha megnézed a lenti linket Banks Kultúra-világának hátteréről, azért azt nem lehet modnani, hogy csak egymásra hányná az elemeket.
Ami fontos, Banks ezen regényei nem a klasszikus SF vonalát követik, sokkal inkább egyfajta szintézisről van szó: sok nagyszabású űroperai elem keveredik konvencionális elemekkel (plusz az a megújítás, amit lentebb is írtam).
Amúgy nem véletlen, hogy a Játékmester nekem pl. jobban tetszik: túlságosan is soknak tartottam néha Banks csapongó fantáziáját: egyfajta öncélú tobzódás volt. Megmutatta, sőt, hivalkodott vele, hogy menniy mindent tud, tudna írni. :-))) Én sokkal feszesebbre szerkesztettem volna mind a SHE-et, mind az Emlékezz...-t. (Ez utóbbiban szerintem simán ki lehetne húzni száz oldalakat!)
Nekem alapvetően tetszett a SHE, bár továbbra is azt tartom, hogy a megközelítés különbözősége miatta Játékmester a kedvencem.
>>>Rég rossz az, ha már az első néhány tucat oldal után a főhős ellen drukkolok...
Ezt, bevallom, nem értem. Én történetek olvasok egy kitalált világban. A főhös(ök) persze fontos szerepet játszanak (ezért hívjuk őket főhősnek), de miért kellene drukkolni nekik?!
Banks többbek között azért "nagy" író, mert képes volt a régi kliséket újszerűen összerendezni, vadiúj és sziporkázó öteltekkel feldúsítani, ráadásul számos régi dolgot kidobni. Ennek egyik része volt a korábbi űroperák papírmasé karaktereinek újragondolása. Ha tetszik, azzal újított, hogy a szimpla fekete-fehér, jó-rossz ellentétpároknak dimenziókat adott. Én kifejezetten élveztem pl az Emlékezz...-ben, hogy egy ellenszenves, korlátol, soviniszta "főhős" szemén keresztül látom a világot, csak néha váltva át más szemszögekre, hgoy meg legyen a viszonyítási alap, alapvetően mégis te magad alakíthattad ki a saját erkölcsi normáid szerint a világképet, a konfliktusok, de az egész háború megítélését is. Külön szerencse, hgoy nem rágta a számba, hogy kik a jófiúk, és kiknek kell drukkolni. A véleméynedet már nehezebben tudom lefordítani a SHE-re.
Az erkölcsi nézőpont megválasztásának szabadságfoka teszi "modernné" a regényeket. Egyfajta világnézeti, ideológiai kompassz, ahol saját magad is elhelyezheted a felkínált világnézeti konfliktus terében.
Uhh... Na, ezt csak most volt alkalmam elolvasni. Igen súlyos. Nem semmi módon kitalált kis világ ez a Kultúra. (És most már végre pontosan tudom, mi az orbitál, meg a plató. :)))
Igy utólag visszaolvasva a saját hozzászólásomat, nekem is úgy tünik, hogy egy kicsit túlreagáltam ezt. Ha esetleg te is így vélekedsz erről, akkor én is elnézést kérek. De mentségemre szolgál talán, hogy eléggé szívügyem mostanság Banks munkásságának minél szélesebb scifi körben való ismertté tétele nálunk.
"Statisztikai adatok: A háború hossza : negyvennyolc év, egy hónap. Sebesültek száma, beleértve gépeket, medjeleket és segédszolgálatosokat: 851,4 billió (+-3%). Veszteségek: hajók (csillagközi hatótávolságon felül): 91 215 660 (+-200) Orbitalok: 14 334 bolygók és fontosabb holdak: 53 Gyűrűk: 1 Szférák: 3 csillagok (csak azok, amik megsemmisültek, vagy jelentős tömegveszteséget szenvedtek): 6
Történelmi távlat: Jelentéktelen háború, mely ritkán terjedt ki az ismert univerzum 0.02%-nál nagyobb területre, és a lakosságának mindössze 0,01%-át érintette."
Ezt elolvasva elgondolkozhatunk azon, hogy a Banks által elképzelt világunkban mennyire zsúfolt a Galaxisunk. Ebben a Galaxisban értelmes lények trilliói élnek, és nyüzsögnek a Orbitalok. :)
És persze a mi mostani Galaxisunkról van szó, nem pedig 'valahol messze egy távoli időben', hiszen az idiri konfliktus a mi időszámításunk szerint AD 1267 és 1375 között zajlott (lásd az EP végén található infókat). Plusz, ha azt nézzük, hogy a Játékmester bő 700 évvel az idiri háború után játszódik, akkor vegülis kiderül, hogy egy kortárs történettel van dolgunk. ;-)
A címéből nem tudok itélni :) Az milyen lesz? Olyan mint a Játékmester, vagy olyan mint az Emlékezz? Nem mintha nem lenne tök mindegy, mert úgyis elolvasom :)
Előrebocsátom: kifejezetten kedvelem PKD-t, de megmondanád, milyen csavaros történetekre utalsz? Ami magyarul megjelent, annak jelentős része ugyanazt a kérdéskört helyezi középpontba, a második regény után kb. mindnek meg tudtam mondani előre a végét.
Most olvastam ki a Jatekmestert. Hat nem is tom. Annyira nem taglozott le. Szerintem tul sok benne a felesleges kitero, es sallang. A sztori se nyugozott le annyira, bar lehet, hogy en tulsagosan hozza vagyok szokva a PKD fele csavaros tortenetekhez.
Azert egy atlagos olvasmanynak elmegy. Meg fogom venni a tobbi Banks konyvet is, mert a Kultura mint fantaziavilag izgalmas.
