Tisztelt Szakértők! A problémám a következő: A férjem válni szeretne, mert vagy egy fogyatékkal élő gyermekünk és nem tudja elfogadni a helyzetet, ezért az utóbbi időben sokat veszekedtünk és eltávolodtunk egymástól. A férjem nem akar a beteg gyermekkel együtt élni, viszont azt szeretné, hogy az egészséges gyermekünk vele maradjon. Ebbe én nem akarok beleegyezni. Sajnos én nem tudok dolgozni a nagyobbik gyermek betegsége miatt (én hordom oviba, fejlesztésekre), így keresetem sincs (folyamatosan keresek részmunkát, de sajnos nem találok) csak a gyes + csp + emelt összegű csp. Szeretném tudni hogy mire számíthatok! A férjem szeretne megegyezni, de ha nem adom oda neki az egészséges gyermeket, akkor pereskedni fog érte. Előre is köszönöm a válaszukat!
Hát ez egy viszonylag bonyolult kérdés. Gyámja csak akkor van a kiskorúnak, ha nincs szülői felügyeletre kötelezett (tehát a szülő meghalt, vagy bíróság a felügyeleti jogot megszüntette). Esetleg örökbefogadás lehetne, de akkor is megszűnik még az anya viszonya is.
Álláspontom szerint nincs olyan mód, ami azt eredményezné, hogy a korábbi státuszt megtartva a testvérnek is a gyerkmekeként szerepeljen, és adókedvezményre legyen jogosult. Tehát nem kivitelezhető.
Az lehet, hogy odaköltözik, és fizet valamennyit minden hónapban (kvázi lakbér).
Szép napot!Jogi kérdésem lenne,ha már vki találkozott hasonlóval.Férjem elhagyott,3 kiskorú gyermekem van.Bátyám vállalná az anyagi segítséget oly módon,hogy hozzánk költözne,ha kell vállalná hivatalosan a gyámságot.Az ő havi fizetése ~brutto 850,000,- amiből a gyerekek után járó adókedvezménnyel tudna Nekünk segíteni.Kérdésem az lenne,hogy ez kivitelezhető-e,és mi ennek a jogi menete?Előre is köszi,további szép napot!
Lehet kötni az anyával is egyezséget, de amíg a bíróság nem szüntete meg a fizetési kötelezettséget, akkor végrehajtást is indíthat a jogosult, ami eléggé kellemetlen lehet és akkor mindenképpen pert kell indítani a megszüntetés iránt, és ott kell bebizonyítani, hogyv nem jogosult a gyermek a tartsádíjra.
18. § (3)21 A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól — az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is — csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.
A bíróságtól lehet kérni az osztott lakáshasználatot, és az egyezség megváltoztatását.
Elnézést, csak még egy kérdés a nagykorú gyermek tartásdíjának törlésével kapcsolatban:
a Bíróságtól kérhetem, vagy kérni kell az önellátó gyermekre a tartásdíj törlését? Ha anyukával írásban közlöm, hogy nem fizetek, az elég? Neki el is kell írásban fogadnia?
A következő ügyben kérném véleményeteket: Feleségemmel 2008-ban közösen felépítettünk egy családi házat(tulajdonrész 50-50%). 2009-ben megromlott viszonyunk következménye képpen, közös megegyezés alapján válásra került sor. A bíróság előtt szóban nyilatkoztam, "egyezségként" rögzítésre került, hogy az ingatlanba beköltözési szándékom nincs, azt a (volt)feleségem használhatja. A ház építésekor felvett hitel törlesztőrészletét annak felvétele óta 50-50% arányban fizetjük, részemről elmaradás nem történt. Sajnos előre nem látható okok miatt a jelenlegi lakóhelyemet elhagyni kényszerültem. Lakhatásomat egyéb módon megoldani nem tudom, minthogy beköltözzek a (50%-ban)tulajdonomban lévő ingatlanba. Feleségem ezt a megoldást elutasítja, hivatkozva a váláskor tett nyilatkozatomra(egyezségre). A kérdésem, hogy van-e bármilyen eszköze arra, hogy a beköltözésemet jogi úton megakadályozza? Köszönöm!
3 gyerek után fizetek gyerektartást. A legnagyobb gyermekem elmúlt 20 éves, most fejezi be a középiskolát. Tervei szerint nem tanul tovább, dolgozni fog.
1.) a gyerektartás küldését automatikusan leállíthatom, vagy a Bíróságon kell kérelmezni a ráeső rész megszüntetését (és később a többi gyermeknél is)?
2.) ha igen, mivel kell bizonyítani a tényt, hogy befejezte az iskolát és nem tanul tovább nappalin?
Ez már egy másik téma, de kapcsolódik az előzőhöz. Közös megegyezés alapján a lakáshitelt közösen törlesztjük tovább. A tranzakciók egyszerűsítése érdekében úgy egyeztünk meg, hogy a havonta ennyivel kevesebb gyerektartást utalok át. Erre van valami szabály, hogy lehet, nem lehet? A végeredmény ugyanaz...
A lányomal normális a kapcsolatunk. Amikor tehetik hétvégenként jönnek, hozzák a gyereket is. Ezzel nincsen semi baj. Az apa kéthetenkénti láthatási jogát nem fogják csökkenteni ez biztos. Ezért tettem fel a kérdést, hogy van-e valakinek a fórumozók közül ilyen irányú tapasztalata. Azt nem szeretném ha a gyereket phszihológushoz kellene hordani, bizonyítandó, hogy velem milyen a kapcsolata. Nem szeretném ennek kitenni a gyereket. Éppen elég volt neki a válást, a szülők új kapcsolatait megemészteni. Ráadásul még a megszokott környezetétől is meg kellett válnia.
A lányom új partnerének is van egy gyermeke akit az anya nevel. Na most, amikor az én unokámnak nem apás hétvégéje van, akkor van a lányoméknál a párja gyermeke. Így számomra ezek a hétvégék is kiesnek, mert ilyenkor sem tudom elhozni a kislányt. Hétközben a távolság, a munkám és a gyerek kötelezettségei miatt sem megoldható a láthatás.
Hát ennyi. Ne haragudjatok ha untattalak benneteket. Elkeserítő helyzet.
Én nem értek hozzá, de az apa láthatásának terhére, biztos, hogy nem fognak neked megitélni időt, minthogy Te az anyuka rokona vagy. Arról viszont nem írsz, hogy milyen a kapcsolatod a lányoddal, vele kellene egyezkedned.
amennyire én tudon, és az nem mérvadó, de láthatást csak törvényes képviselő(szülő, gyám...stb.) kérelmezhet. és még az is baj, h ön incs eltiltva a gyermektől, csak a távolság és egyébb körülmények miatt lehetetlenedett el a láthatás. de ez egyáltalá nem biztos h így van! a gyámügyi hivatal munkatársai egész pontos felvilágosítást tudnak önnek adni, ha megkérdezi a lehetőségeit. remélem több sikerel jár mint én.
Nalam volt olyan, hogy apuka beadta a csokkentest es visszamenolegesen megiteltek, igy hat 'kimutattak' hogy tulfizetett ezert egy idore erosen redukalt osszeget kapott csak a gyerek (konkretan havi 2000 forintot). Majd mikor a tulfizetes kiegyenlitodott onnan kezdve elt a csokkentett osszeg.
A gyerektartás folyamatosan jár, ha annak feltételei fennállnak. Azt a meglévő ítélet alapján - végrehajtás keretében - bármikor kérheti, alapesetben 6 hónapra visszamenőleg. Az új ítélet a jövőre nézve fog dönteni a tartásdíjról, szerintem.
Segítsetek kérlek gyermekem tavaly befejezte tanulmányait, levélben megkerestem, hogy tanul-e tovább (2011.02.) sem Ő sem az édesanyja nem válaszolt, így beadtam a keresetett a bíróságra illetve ügyvédi javaslatra a rokontartás utalását abbahagytam. Per most ott tart a 21.-éves gyerek 2012.04.03-al küldött iskolalátogatásit amiből nem derül ki mire is jár, anyukája pedig perel az elmarat összegekkért. A bajom csak az, hogy drasztikusan csökkent a fizetésem tavaly január óta és ha megírja a gyerek hogy tovább tanul akkor nem megszüntetést hanem csökkentés kérek júliustól(2011) mi az esélye, hogy visszamenőleg megítéli a Bíróság a csökkentett összeget hiszen folyamatban van az ügy. Köszönöm a választ előre is.
Tanácsot szeretnék kérni nagyszülői láthatási jog miatt.
Van egy hét éves unokám, akinek a szülei elváltak. Az édesanya a lányom, aki a gyerekkel elöltözött kb 100 km-re. A kislány édesapjának a bíróság megállapított láthatást, két hetente péntek délutántól vasárnap délutánig. Eleinte úgy oldottuk meg a kapcsolattartást, hogy én mentem pénteken vonattal a gyerekért, az apja meg vissza vitte vasárnap. Vagy fordítva. 3-4 hónapja az apuka kizárólagosan magának tartja fent a láthatást, vagyis mintegy könyöradományként kapom meg a kislányt 1-2 órára.
Szeretnék ezen változtatni, és kérni a nagyszülői láthatási, kapcsolattartási lehetőség megállapítását . Ez mindenkinek kiszámíthatóbb lenne.
Szeretném még megjegyezni, hogy a kislánnyal születésétől fogva napi kapcsolatban voltam, amíg el nem költöztek. Gyakorlatilag nálam ugyan úgy otthon volt mint a szüleinél. Ő is igényelné, hogy velem lehessen.
Kérdésem az lenne, hogy milyen eséllyel indulnék, egy láthatási jog megállapításnál??
Köszönettel várom a hozzászólásokat.
Esteleg ha van a fórumozók között valaki, aki jogilag is naprakész ebben a kérdésben akkor örömmel venném ha megkeresne privátban.
de ismeri, beszéltem vele anno személyesen is és pontosan tisztában van vele. mindenki tudja, másfél évig vártam h elváljanak. már csak a fiam érdekel, 2 és fél éve érte küzdök ahogy tudok.
Ha jól gondolom, hogy kiderülne, hogy ki a gyerek apja, az a család könnyen felbomlana. Jól sejtem, hogy a férj nem ismeri az igazság minden szeletét?:))
köszönöm szépen a segitséget, remélem tudom majd használni. nem szétbomlasztani akarom a családot, hanem azt, h megismerhesse a családja többi tagját is és érezze, h mindig számíthat rájuk is, mellette vannak és támogatják.
az az érdeke pont, h ezt elkerüljük és ugy nöjjöm fel, h tisztában legyen a származásával, h tudja az apja szereti és a családjának ezen része is. és mikor felnől, saját akaratábol objektiven dönthessen.
Szerintem mindkettőben van veszély. De a gyerek most egy családban nő fel, ha te lennél az apja, persze láthatod, meg fizethetsz tartásdíjat, de ettől a család nem bomlik fel.
Ezek mind egyedi esetek, de igazából félig üres a pohár félig tele.
26. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán
a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és
b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha
a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és
b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
(3) A legfőbb ügyész az Alkotmánybírósághoz fordulhat az ügyész részvételével lefolytatott egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét okozó alaptörvény-ellenességének vizsgálata érdekében, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti.
27. § Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés
a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és
b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
28. § (1) Az Alkotmánybíróság a 27. §-ban meghatározott bírói döntés felülvizsgálatára irányuló eljárásban a 26. § szerinti, jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot is lefolytathatja.
(2) Az Alkotmánybíróság a 26. § alapján indítványozott eljárásban a bírói döntés alkotmányosságát is vizsgálhatja.
29. § Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
30. § (1) Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.
(2) A döntés közlésének elmaradása esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap.
(3) Az Alkotmánybíróság olyan alkotmányjogi panasz tárgyában is dönthet, amelyet az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása folytán a határidő eltelte után nyújtott be, és az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül – az elbírálásra alkalmas indítvány előterjesztésével egyidejűleg – igazolási kérelmet nyújt be. Az igazolási kérelem megalapozására szolgáló tényeket az indítványozó a kérelemben valószínűsíti.
(4) A döntés közlésétől, illetve az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.
(5) Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést.
31. § (1) Ha alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással – ha a körülmények alapvetően nem változtak meg – nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak, valamint bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló vizsgálatának.
(2) Ha egy ügyben alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanabban az ügyben érintett panaszos által, azonos jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozva alkotmánybírósági eljárásnak nincs helye.
Az miért a kiskorú érdeke, hogy adott esetben felnőtt korában szembesüljön az igazsággal? Hogy az anyja hazudott neki, az "apja" egy szerencsétlen balfácán és ő nem annak a gyereke, akinek gondolta magát...
"Az ítélet alapján, ha időben vagy még, akkor mehet az Alkotmánybírósághoz."
ezt nem értem, de érdekelne mire gondolt. kéem ha tudja h tudom ezt kezdeményezni, akkor ossza meg velem, tényleg nagyon szeretném visszakapni a fiam. köszönöm az eddigi segitségeket is.
Az éltalad leírtakból ezek szerint átlátod, hogy mi is a jogi helyzet, végigjártad. Nincs megoldás jelenleg. Max. Alkotmánybíróság. A büntetőfeljelentés jogilag nem állja meg a helyét és nem is jelent megoldást.
A törvényalkotó abból indult ki, hogy rendezett legyen a családi jogállás, a kiskorú érdekét nézi, az legyen az apja, akivel él. "A nyugvó dolgokat nem mozgatni."
Az ítélet alapján, ha időben vagy még, akkor mehet az Alkotmánybírósághoz.
ez igaz sajnos. de a gyermek jogosult, és mivel gyermekkoru a kirendelt képviselő kezdeményezheti. csak nem rendelik ki. pedig a gyermek érdekeit egyértelmüen szolgálja az, h jogait érvényesithesse. és a másik lehetőségről esetleg ha lenne vmi vélemény azért is nagyon hálás lennék.
