A téma régi, azonban kezd ismét elfelejtődni, pedig nem csak érdekes, de hátborzongató is: megfigyelésünkre már hatalmas összegeket se kell szánni, "igazságos teherviselés" címen 4 éven belül lassan az összes autót megfigyelhetővé szeretnék tenni. Hogy kik? Az végül is mindegy; az számít, hogy valakik megfigyelnek minket és tudják, hogy mikor hol tartózkodunk, olyanok, akiknek nem biztos, hogy az orrára kötnénk, ha nem muszáj.
http://index.hu/politika/bulvar/bulvarhirek/?main:2004.12.20.&205621
Chipkártyás rendszert terveznek az autópályákon
december 20. 18:37
[Index]
Chipkártyás jeladót szereltetnek be az autókba, hogy 2008 után a megtett kilométer után fizessen mindenki autópályadíjat, hangzott el a TV2 Tények című műsorában. Ezt a rendszert az osztrák utakon, a kamionok esetében használják. A jeladó összeköttetésben lesz a felhajtóknál illetve a lehajtóknál elhelyezett berendezésekkel. A tervek szerint nem előre, mint a mostani rendszerben, hanem utólag kell majd fizetni.
Tudjuk, hogy mivel jár ez?
Felfogjuk, hogy ez a kis hír mekkora jelentőséggel bír? (És az összes hasonló?)
Előre szólok: jelenleg nincs olyan felvétel, ami bizonyítaná azt, amit sokaktól hallok (tán pletyka?) miszerint a műholdakkal már mindenkit és mindent meg lehet figyelni, fényképezni, filmezni, milliméter pontossággal. Ez a pletyka segít hozzá, hogy csak legyintsünk az ilyen hírekre.
Meg persze a butaság, és az öröm amiatt, hogy "végre igazságosabb lesz a díjbeszedés".
Hm?
Philadelphiában 2300 diák laptopot kapott az iskolájától. A dologból óriási botrány lett, ugyanis kiderült, hogy a két adományozó iskola a beépített webkamerán keresztül megfigyelte tanulóit. A felháborodott szülők perrel fenyegetőznek, már az FBI is nyomoz.
Plusz sugarterheles mindenkinek, ajandekba, plusz a teljes hulyenek nezes esete:
Indiai filmsztár testszkennerképét mutogatták a londoni reptéren
MTI
2010. február 10., szerda 07:32
Ahelyett, hogy a szabály szerint megsemmisítették volna, kinyomtatták a ruha alá néző biztonsági gép képét, amin Sahruk Kan nemi szervei is jól láthatók.
Botrány körvonalazódik Nagy-Britanniában, miután a heathrow-i repülőtér személyzete az előírásokkal ellentétben nemhogy megsemmisítette, de kézről kézre adta egy, a biztonsági ellenőrzéskor virtuálisan "levetkőztetett" bollywoodi filmsztár képét.
Sahruk Kan indiai színész közelmúltbeli londoni látogatásakor meglepetten tapasztalta, hogy milyen tökéletesen kirajzolódnak testének kontúrjai a testszkenner által készített felvételeken. "Az ember zavarba jöhet, ha nem jók az adottságai" - idézte a bollywoodi sztárt a PrisonPlanet.com portál. Kan arra utalt, hogy a szkennerek ábráin tisztán kivehetők a nemi szervek.
Saját intim titkainak virtuális kirajzolódásánál is jobban meglepte, hogy a vizsgálat után a szkennerből kinyomtatott képet a reptéri személyzet női tagjainak kezében látta viszont. "Megláttam a lányokat a nyomatokkal. Néztem rájuk. Azt hittem, hogy kitöltetendő űrlapokat tartanak. Azt mondtam: adjátok ide őket!" - idézte fel Kan a vizsgálat utáni pillanatokat. A sztár azonban önmagát megpillantva nem jött zavarba, sőt autogramot kanyarított a képekre.
A történetről először Jonathan Ross péntek esti, a BBC-n bemutatott tévéshow-jából szerzett tudomást a közönség. Az eset bejárja a brit és a nemzetközi sajtót. A leleplezés nyomán aligha tagadható, hogy a reptéri személyzet visszaélhet a testszkennerek készítette felvételekkel.
A testszkennerek felállítása a brit repülőtereken aggodalmat váltott ki a szigetország közvéleményében, ezért Andrew Adonis brit közlekedési miniszter a múlt héten a London Evening Standard című lapnak nyilatkozva biztosítani igyekezett az olvasókat, hogy a berendezés által generált képeket "azonnal törlik", s hogy a vizsgálatot végrehajtó személyzet kiképzése és a felette gyakorolt ellenőrzés kifogástalan.
"Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a testszkennerek által készített képeket azonnal törlik, miután az utas áthaladt a testszkenneren" - nyilatkozott a miniszter, akit amiatt szólaltatott meg a lap, mert a berendezés által készített képek az aggodalmak miatt sértik a gyermekpornográfia-ellenes brit törvényeket.
A brit repülőtereken a hatóságok felszólítására az utasok kötelesek alávetni magukat a testszkenneres ellenőrzésnek. A 18 éven aluliak eredetileg mentesek voltak a szabály alól, de a könnyítést utóbb eltörölték.
A brit sajtóban már a testszkennerek első alkalmazásakor találgatások kaptak lábra, hogy nem élnek-e vissza a reptereken a híres emberekről készült felvételekkel, miután a képen igen jól kivehetők a nemi szervek.
A Prison.Planet.com szerzője reményét fejezte ki, hogy a botrány megadja a kegyelemdöfést azoknak a terveknek, hogy a világ kormányai széles körben bevezessék a testszkennereket a repülőtereken.
Nem létező terrorveszélyre hivatkozva, a telefontársaságokat adatszolgáltatásra kötelezve több mint kétezer telefonbeszélgetés felvételét szerezte meg az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) - írta keddi számában a The Washington Post.
Az előző évhez képest kevesebb bejelentés, viszont egyre élénkebb érdeklődés az információszabadsághoz kapcsolódó ügyek iránt - egyebek mellett ez jellemezte a tavalyi esztendőt adatvédelmi szempontból.
Na, most lehet tapsolni a sok kamerának, ami benéz a lakásainkba is az egész kibaszott városban:
Kínai kémprogramot fogtak magyar kamerákban
2009. szeptember 9., szerda
A kínai internetcenzúrát irányító Green Dam programot találták meg egy magyar vállalkozásnál, a térfigyelő kamerákat felügyelő rendszerben. A kémprogram a mentett fájlokat és a kamerák képeit is képes volt Kínába továbbítani.
A nyár egyik legnagyobb port felkavaró híre volt informatikai-biztonságtechnikai körökben a gyorsan hírhedtté vált kínai webes szűrőprogram, a Green Dam bevezetése, majd a szabályozás enyhítése (az első hírek szerint a kínai kormányzat minden felhasználó számára kötelezővé tette volna a programot, de végül csak iskolákban és netcafékban vezették be). A szűrő elvileg a pornót és egyéb, a kormány szerint káros tartalmakat tartja távol a felhasználóktól, biztonságtechnikai szakemberek szerint azonban a cenzúra mellett kémprogramként is működik, adatokat gyűjt a netezési szokásokról, meglátogatott oldalakról.
Úgy tűnik, az ázsiai ország nem csupán saját országainak cégeit és állampolgárait szeretné megfigyelni: a Sunbelt antivírus cég jelentette, hogy egyik viszonteladója egy magyar vállalkozás hálózati, IP-térfigyelő biztonsági kamerák eszközmeghajtóiban fedezte fel a Green Damet. A kamerákat felszerelő céghez az ügyfél gyakori panasszal érkezett: különböző fájlok mentésekor sok esetben lelassult, illetve lefagyott a kliens oldali gép, gyakran a teljes rendszer is. Hasonló jelenség történt nyomtatási parancs kiadásakor is.
Az év eleje óta húzódó ügynek akkor lett vége, amikor a viszonteladó a korábbi antivírus helyére egy újat telepített, és az el is kapta a rendszerben a kártevőt. Mint kiderült, a Green Dam az IP-kamerák felügyeletét ellátó szoftverben volt elrejtve és nem csupán a mentett és kinyomtatott fájlokat, de a kamerák által rögzített képet is képes volt Kínába továbbítani.
„A kínai kormány szerint a Green Dam célja az erőszakos tartalmak visszaszorítása révén az internetezők, elsősorban a fiatalok védelme. A szoftver azonban hasonlóan működik a klasszikus jelszófigyelő alkalmazásokhoz, mint például a hírhedt Zbot: minden tartalmat képes megfigyelni, illetve továbbítani megbízójának.” – mondta a programról Bódis Ákos, a Sunbelt magyarországi képviseletének vezetője.
Tehát a lényeg..... "nem csupán a mentett és kinyomtatott fájlokat, de a kamerák által rögzített képet is képes volt Kínába továbbítani" ezek után ki az a barom, aki még örül a kameráknak? Hu-Csintaón kívül? :(
A munkáltató változó munkahely, vagyis tipikusan gépjárművek esetében logisztikai célból ellenőrizheti a gépjármű tartózkodási helyét, vizsgálni kell azonban, hogy az ellenőrzés „a szükségesség és arányosság követelményének megfelelő jogkorlátozást eredményez-e” – szögezi le az adatvédelmi ombudsman 2006. évi jelentése, amelyben az ezzel összefüggő 68/A/2006, 559/A/2006, 1496/A/2006, 1664/A/2006, 1767/A/2006 ajánlásaira támaszkodik. E szerint csak akkor lehet a munkavállalót GPS-szel vagy más nyomkövetővel nyomon követni, „ha az a munkakörből fakadóan valóban szükséges, és az ellenőrzés más, enyhébb jogkorlátozást eredményező módon nem valósítható meg”.
Az ombudsman tehát mindenképpen a munkavállaló jogai korlátozásának tekinti a GPS-es ellenőrzést, s ezzel összefüggésben kijelenti, hogy „a munkáltató ellenőrzési jogköre tehát nem lehet azonos a munkavállaló megfigyelésével”, továbbá „a »készletre«, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes”. Munkaidőn kívül a cégnek nem áll jogában ellenőrizni a munkavállalója tartózkodási helyét, a jelentés megfogalmazásában ehhez „a munkáltatónak sem törvényi jogalapja, sem megfelelő célja nincs, ezért az ilyen jellegű adatkezelés jogellenes”.
Több mint fél év hallgatás után közleményben ismerte be a német vasúttársaság vezetése, hogy a cég illegálisan adatokat gyűjtött több tízezer alkalmazottja egészségügyi állapotáról. A közlemény szerint a felelősök már nem dolgoznak a vállalatnál. A botrányba belebukott a cég korábbi elnök-vezérigazgatója is.
Példaértékű határozatot hozott kedden a német alkotmánybíróság. Eszerint a terhelő bizonyíték egy gyanúsított ellen akkor is felhasználható, ha arra a hatóságok jogellenes házkutatás során tettek szert.
A világháló nyújtotta lehetőségek az adóellenőrzések során
Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az adózók ellenőrzését megelőzően célirányos kiválasztási tevékenységet folytat az adóhivatal. Ehhez a saját nyilvántartásaiban megtalálható adatokat – bevallások, adatszolgáltatások, adózói befizetések és kiutalások adatait, korábbi ellenőrzések tapasztalatait, más hatóság jelzéseit, állampolgári bejelentéseket – használja fel. Más hatóság, közfeladatot ellátó szerv nyilvántartásában szereplő adatokat is alkalmazhat az APEH, természetesen szigorúan célhoz kötötten.
Tehát a korábbi ellenőrzésekből származó adatok, információk alapján, vagy társhatósági megkeresésre, de sok esetben állampolgári bejelentésre, kockázatelemzést követően kezdődik az ellenőrzés. A revízió a tényállás tisztázása érdekében és kizárólag célhoz kötötten elsősorban az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű nyilvántartás, a cégnyilvántartás, az adat- és lakcímnyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, az EuroTax rendszer és egyéb más közhiteles nyilvántartás adatait használja fel.
Amennyiben az adózó a nyilatkozattételt megtagadja a bevételeire és az ezekkel szemben álló kiadásaira vonatkozóan, illetve bizonylatokat, dokumentumokat nem, vagy csak részben ad át, akkor az adóellenőrök felhasználhatják a világhálón az adózó által saját magáról közzétett információkat is. Ilyenek például a közösségi portálokon bemutatott képek, az adózó blogja, melyben utazásairól ír. Ezen információk birtokában további hatósági megkeresések, adózóval szerződéses kapcsolatban álló(k) nyilatkoztatása, tanúvallomások, dokumentumok segíthetik a bizonyítást.
A személyi jövedelemadó adónemben végzett ellenőrzés során a házassági vagyonközösségre, élettársi kapcsolatra is tekintettel kell lennie a revíziónak. Az együtt élő felek ugyanis általában bevételeikkel közösen rendelkeznek, kiadásaik nagy részét is közösen fizetik. Ezért szükséges a házastásra/élettársra, a nagykorú, de közös háztartásban élő gyermekre, szülőre stb. is kiterjeszteni az ellenőrzést.
Az adóhatóság az internet adta lehetőségeket gazdálkodó szervezetek ellenőrzésénél is felhasználja. A vállalkozás sokoldalúbb megismerése céljából a honlappal rendelkező adózók tevékenységéről, termékeikről, az általuk alkalmazott árakról, elérhetőségükről már a vizsgálatról szóló értesítés kiküldését követően információkat gyűjthet az ellenőrzés. Amennyiben összehasonlító becslés módszerét kell alkalmaznia a revíziónak, akkor hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között végző adózók felkutatásában is nagy segítséget nyújt a net.
Más hatóságokkal való kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra, külföldi céginformációs rendszerekhez való hozzáférésre, szakmai kérdésekben állásfoglalások, tájékoztatók, segédanyagok tanulmányozására is lehetőséget ad az internet.
Fontos hangsúlyozni tehát, hogy az internetről nyerhető információkat az adóhivatal csak tájékozódási céllal használja fel. Sem ellenőrzésre történő kiválasztás, sem az ellenőrzési megállapítások nem az onnan nyerhető adatokon alapulnak. A kiválasztás előzetes kockázatelemzést követően történik, a revízió megállapítása pedig az ellenőrzési cselekmények során beszerzett bizonyítékokon alapul.
Ezreket hallgatott le a Murdoch-birodalom vezető brit lapja 2009-07-09
Több ezer közéleti személyiség - színészek, tévésztárok, vezető politikusok, sőt a királyi család - telefonjait hallgatta le a legnagyobb vasárnapi brit bulvárlap, a News of the World, amely hatalmas összegeket fizetett újságírói illegális tevékenységének elleplezésére. A Scotland Yard csütörtökön vizsgálatot indított.
Az ügyre a tekintélyes brit baloldali napilap, a The Guardian feltáró, oknyomozó riportja derített fényt.
A 163 éve megjelenő News of the World átlagosan 11 millió olvasóhoz eljutó, rendkívül befolyásos, konzervatív irányultságú vasárnapi tömeglap, amely jelenleg a The Sun, a The Times és a The Sunday Times című lapokkal, valamint a Sky tévécsoporttal együtt Rupert Murdoch sajtómágnás globális médiabirodalmának része. Az újság mindig is hírhedt volt arról, hogy valamiképp rendszeresen hozzáfér a közéleti szereplők magánéletének legbensőbb titkaihoz is, és ezeket kíméletlenül a nyilvánosság elé tárja, nem egyszer gazdag fotókínálattal együtt.
A The Guardian csütörtöki írása szerint a lapnak rendőrségi források azt mondták: a News of the World által felbérelt magánnyomozók mobiltelefonok "ezreit" törték fel. Az egyik idézett forrás "két-háromezer" ilyen esetről tud.
A kiszemelt célpontok között voltak - a showvilág sztárjain kívül - a parlamenti pártok képviselői, a kabinet tagjai, például John Prescott volt miniszterelnök-helyettes vagy Tessa Jowell egykori kulturális miniszter, aki e tisztségében a sajtóügyekért is felelős volt. A lap célba vette emellett Gwyneth Paltrow színésznőt, Nigella Lawsont, a rendkívül népszerű tévészakácsot, és Boris Johnsont, London polgármesterét is.
A The Guardian szerint a News of the World anyavállalata, a News Group egymillió fontot (több mint 300 millió forintot) fizetett ki csak arra, hogy az írásai nyomán indult jogi eljárásokat bíróságon kívül "rendezze", elkerülendő, hogy fény derüljön újságíróinak törvénytelen információszerzési módszereire.
E módszerekből mindazonáltal már évekkel ezelőtt ízelítőt kaphatott a nyilvánosság. Két éve a News of the World udvari tudósítóját, Clive Goodmant és az általa felbérelt magándetektívet, Glenn Mulcaire-t több havi börtönre ítélték a királyi család telefonjainak lehallgatásáért.
Ezt a botrányt az robbantotta ki, hogy a lap egy látszólag nem nagy horderejű cikket közölt Vilmos trónörökösnek, Károly walesi herceg és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fiának lovaspóló közben elszenvedett térdsérüléséről. Az írásban azonban olyan idézetek és utalások szerepeltek, amelyeket csak az ismerhetett, aki belehallgatott Paddy Harversonnak, Károly herceg sajtótitkárának, Helen Aspreynek, Harverson helyettesének, illetve Jamie Lowther-Pinkertonnak, Vilmos és öccse, Harry herceg magántitkárának mobiltelefonos üzenetrögzítőibe.
Az eset külön pikantériája, hogy a News of the World akkori főszerkesztője, Andy Coulson - aki a botrány után lemondott - jelenleg David Cameronnak, a brit Konzervatív Párt vezérének és miniszterelnök-jelöltjének kommunikációs igazgatója. Cameron csütörtökön közölte: nem válik meg sajtósától.
A The Guardian oknyomozó írása nyomán már csütörtökön rendkívüli ülésre hívták össze a londoni alsóház kulturális bizottságát, Sir Paul Stephenson, a Scotland Yard főparancsnoka pedig személyesen jelentette be, hogy saját helyettesét, John Yatest állította rá a cikkben foglaltak kivizsgálására.
A Tiger Lacke vezetősége 2003 elejétől kezdve kamerákat szereltetett fel több helyiségben, munkahelyi e-maileket ellenőrzött, és adatokat gyűjtött arról, hogy az alkalmazottak milyen okból jelentettek betegállományt. A dolgozók a múlt hétig nem tudtak a megfigyelésről.
Mindezt az üzemi tanács vagy az osztrák adatvédelmi szerv felhatalmazása nélkül tette a cég - mutat rá a hetilap.
Waltraud Kotschy, az osztrák adatvédelmi bizottság vezetője a Profil megkeresésére azt mondta: az állandó megfigyelés, főként az olyan, amely az irodahelyiségekben is zajlik, sérti az emberi jogokat. A munkavállalók kamerás megfigyelését minden esetben engedélyeztetni kell a bizottsággal.
Az Ausztriában és külföldön összesen 1160 dolgozót foglalkoztató cég vezetője a Profilnak nyilatkozva elismerte, hogy hibát követtek el az engedély nélküli megfigyeléssel. Mint mondta, csak néhány hónapig működtették a kamerákat, és többek között azzal érvelt, hogy 2003-ban "még nem volt olyan kényes kérdés" az adatvédelem, mint ma. A vállalat egy volt alkalmazottja ezzel szemben azt állítja, hogy több éven át használták a kamerákat.
A vállalatvezető állítása szerint azért folyamodtak ezekhez az eszközökhöz, mert úgy tűnt, nagy mennyiségű alapanyagnak nyoma veszett. Az ügyben rendőrségi nyomozás is folyt. Később kiderült, hogy a vélt hiánynak könyvelési okai voltak. A lap megjegyezte: az adatvédelmi törvény szerint ellenőrzések során a lehető legenyhébb eszközöket kell igénybe venni, s a Tiger Lackénál "a jelek szerint a számok ellenőrzése nem tartozott a legelső lépések közé".
Az adatvédelmi illetékes szerint a munkahelyi elektronikus levelezés megfigyelésének jogi megítélése még nem teljesen egyértelmű Ausztriában, a betegségekre vonatkozó adatok tárolásához azonban a munkavállaló beleegyezése szükséges. muszakiforum.hu
Évek óta a rendes felvételi procedúra része volt egy amerikai kisvárosban, hogy a közalkalmazotti állásra jelentkezőktől elkérték az internetes oldalakon használt jelszavaikat.
Elfogadhatatlan a rendőrség kamerázása a tüntetéseken, ha nem tájékoztatja a résztvevőket, hogy csupán megfigyeli a demonstrálókat vagy rögzíti és megőrzi a felvételt - állapította meg Jóri András adatvédelmi biztos.
Cikk van arról az indexen, hogy a Zöld Pardon nevű léleksüllyesztő (aminek kapcsán a kultúra szó kell, hogy utoljára eszünkbe jusson) "zöldkártyát" vezet be a 18 éven aluliak számára.
"segítséget nyújthat a ZP programja, mivel a szülők biztonságban tudhatják gyermeküket, aki viszont önállóan, kulturáltan szórakozhat, s gyakorolhatja a kortárs kapcsolatok kiépítését is."
Jól tudom, hogy 18 éven aluli személyek nem mehetnek szórakozni este 10 után?
Most jön a röhejek röheje:
"Szikulai István, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztály vezetője kiemelte: a kezdeményezés a szabadidő hasznos eltöltésének mintáját adja ennek a korosztálynak, amely bizonyos szabályokat betartva érezheti jól magát."
Szabadidő hasznos eltöltése?
A Zöld Pardon az a hely, ahol irgalmatlan cefreszagban züllenek a fiatalok - amit el lehet tűrni, nem katasztrófa, de Szikulai úr a gyerekeit oda küldené? A ZP-ben már embert is öltek... nem mellékesen...
Pár hónapja többezer diák személyes adata került ki, az egyetemen dolgozó link alakok miatt. A téma eldugult, felelős nincs is... kemény... így megy ez...
Először botrány, aztán majd jön a "nemsokára muszáj lesz" aztán a szokásos "akinek nincs félnivalója, tisztességes, az úgyse tiltakozik ellene" és már teszik is bele a csecsemőkbe, igény szerint. És persze lesz itt mindig 4-5 barom, aki meg is magyarázza, milyen hasznos és akinek nem tetszik, milyen lemaradott.... ahogy eddig is...
Igen durva eszközt próbált szabadalmaztatni a német szabadalmi hivatalnál egy szaúdi feltaláló: egy bőr alá ültethető, bűnözők és gyanúsítottak nyomon követésére, valamint szükség esetén azonnali távirányításos likvidálására alkalmas chipet.
Arra amúgy nincs válasz, hogy mi van akkor, ha valaki kijelenti, hogy az ujja alkalmatlan az ujjlenyomatvételre. A hivatal még nincs fölkészülve. A gépek még nem jöttek meg, se az okítás. Majd júliustól. Még jó, hogy erre van pénz, nem? Válságban van pénz ujjlenyomatozni az USA kedvéért. Nem semmi.
Várható volt, hogy egyelőre "nem döntöttek" a csipben tárolt ujjlenyomat kötelezővé tételéről, most meg a válság erről is remekül eltereli a figyelmet és egy finom kis, halkan közölt hír itt figyel:
"2006. augusztus 29-e után kiállított vörös színű okmányokban - kék színű elődeikkel szemben - már chip van, amely tartalmazza az útlevél tulajdonosának arcképét, mint elsődleges biometrikus azonosítót, illetve a tulajdonos személyes adatait. Ennek második állomása, amelyről a múlt héten döntött a kormány, miszerint idén június 28-a után az útleveleknek tartalmaznia kell - másodlagos biometrikus adatként - a tulajdonos mutatóujjának lenyomatát"
Hát nem csodás? Csak, hogy nekünk jó legyen, ujjlenyomat. Fasza, nem?
Egy kérdés: ha nekem nincs útlevelem és egy baleset miatt a két kezem be van kötözve, ahol ujjlenyomatot akarnának venni... azt hogy oldják meg? Nem kapok útlevelet, mert tapasz van az ujjamon, vagy mert följött az ujjbegyemen a bőr? Ez érdekelne...
A beosztottak telefonbeszélgetéseinek lehallgatása, majd a vezető beosztású személyek, illetve a velük kapcsolatban álló újságírók megfigyelése, s legutóbb az alkalmazottak, illetve hozzátartozóik bankszámláinak illetéktelen kifürkészése után most újabb, közvetve Magyarországot is érintő botrány robbant ki a Deutsche Telekom háza táján.
Érdekes ez a cikk is... a kémtoll miatt (gondolom valami szar, nyilván) egy állampolgárt szopatnak, de az állam meg minden sarkon mikrofonos, 17szeres ZOOMmal ellátott kamerákkal figyeltethet mindenkit (amit hamarosan a közteres Joci és Lali is elemezhet kedvére) nem semmi...
A jogvédők felfüggesztenék az utasok virtuális vetkőztetését 2009. május 19., kedd
Az amerikai repülőtereken tesztelt utasszkennerek a ruha alá látnak. A civilszervezetek szerint nem megnyugtató az eljárás jogi szabályozása.
Amerikai jogvédők felfüggesztenék a teljes testes átvilágítást. Az eljárást a repülőtéri biztonsági intézkedések keretében vezették be, csakhogy az átvilágított személyt a gép virtuálisan levetkőzteti, azaz lényegében meztelen képeket készít róla. Az Electronic Privacy Information Center igazgatója, Lillie Coney a CNN-nek elmondta, hogy egy civil koalíció a héten országos kampányt indít.
Azt szeretnék elérni, hogy minden utas tisztában legyen vele, milyennek látszik a monitoron. A kampány célja emellett az, hogy a belbiztonsági minisztérium függessze fel az átvilágítást, amíg a vonatkozó adatvédelmi protokollt ki nem dolgozzák.
Jelenleg nem tudható, hogy a közlekedésbiztonsági hatóság (TSI) hogyan használja a technológiát – állítja Coney. "Nem tudjuk, hogy betartják-e a szabályokat, mert azokat saját maguk írják, velünk nem közlik." Kristin Lee, a TSI szóvivője a CNN-nek kijelentette, hogy a készülékeket a fenyegetést jelentő tárgyak észlelésére használják, az utasok biztonsága érdekében. "Ez egy bevált technológia, nagyon megbízunk a képességeiben." hirdetés
Az első, teljes testes átvilágító gépet 2007 novemberében helyezték üzembe, jelenleg 19 repülőtéren összesen 40 darab található. Egy szkenner 170 ezer dollárba (35 millió forintba) kerül. Hat repülőtéren ezekkel váltották fel a mágneskaput és a motozást, a többin az utasok a motozás helyett választhatják, ha jelzett a mágneskapu. A tesztüzem eddig sikeres, az utasok 99 százaléka az átvilágítást választja.
A berendezés nagy előnye, hogy míg az alapos motozás 2-4 percig tart, a szkennelés maximum fél percbe telik. Azok számára előnyös, akik nem bírják a motozást, illetve akik – például a fém csípőprotézisük miatt – minden egyes alkalommal ki vannak téve a kellemetlen procedúrának. A gép a mobiltelefonoknál tízezerszer gyengébb, milliméteres hullámhosszú rádiófrekvenciás jelet bocsát ki, amivel a ruha alá is belát.
A TSI szerint megfelelően védik az utasok személyiségi jogait: az utast mutató monitort zárt helyiségben helyezik el, a használója sohasem látja az utast élőben, és nem vihet be fényépezőgépet vagy mobilt. Hasonlóképpen, az utasokat instruáló dolgozók sem láthatják a képeket. További védelmet jelent, hogy a gép az utasok arcát automatikusan elhomályosítja, és a megjelenített kép is inkább negatív felvételre hasonlít. A berendezésnek nincs adatrögzítésre alkalmas memóriája, a képek azonnal törlődnek.
A jogvédők szerint azonban a masina ennél sokkal pontosabb felvételeket tu dkészíteni, és a TSI szándékosan csak a lebutított képeket hozza nyilvánosságra. Attól is tartanak, hogy ha a gépek elterjednek és olcsóbbak lesznek, gyengülhetnek az utasok személyiségi jogait biztosító védőfunkciók. A TSI viszont állítja: a technológia abba az irányba fejlődik, hogy az utas teste helyett végül csak egy pálcikaember látszik majd, szemben az "anomáliákkal", melyek egyre részletesebben lesznek megjeleníthetők.
Fogdosás vagy vetkőztetés?
Az ACLU szabadságjogi szervezet jogásza, Chris Calabrese szerint nem kéne úgy tenni, mintha csak a végigfogdosás és a lemeztelenítés között lehetne választani. A kormány szerinte senkit ne alázzon meg a biztonság nevében, és mint mondja, abban sem kéne túlzottan bízni, hogy a képek mindig titkosak maradnak.
Legdurvább a kép, amit csinál, de ezen a hülye is látja, hogy teljesen lebutított kép, mert ilyen minőségért még a nagy testvér se fizetne ennyi milliót: http://kep.index.hu/1/0/60_cfa0860e83a4c3a763a7e62d825349f7/514655_bc1f08070ba86c274f9f41fc68468629_wm.jpg
