A szavatosság a szerződés kötelmi kelléke. Az idő alatt a terméknek alkalmasnak kell arra lennie amire eladták, nincs rejtett hibája. Az első 6 hónap feltételezni kell, hogy a hiba már az átadáskor benne volt a termékben, utána a vevőnek kell bizonyitania ezt a tényt. A jótállás (garancia) ennél szigorubb, mert a kereskedő önként vállalja, hogy adott ideig a teméke kifogástalan lesz, ha nem akkor azt javitja, kicseréli, árt leszállit stb. Jótállás esetén a kereskedőnek kell bizonyitania a hibás használatot, mig szavatosságnál a vevőnek a rejtett hibát.
Nagy vonalakban ennyi. Egy jogász ettől magához nyulna, de ide ez is elég.
Ugy látom semmit nem értesz a joghoz sem a mindennapi élethez. Makacsság terén még nálam is rosszabb vagy. A jog és a hétköznapi élet összefüg. A jog a hétköznapi életet szabályozza, életünk szerves része. A jogot megkerülni, figyelembe nem venni jogszerüen nem lehet, akkor sem ha szerinted a "kategóriái" elévültek, szerinted nem fedik az életet, vagy kellemetlenek. Az hogy ezt egyesek mégis megteszik az más kérdés, ilyenkor kap szerepet birói hatalam, ami megmondja mi a követendő magatartás forma.
Van egy vastag könyv amiben az összes szolgáltatás és a hozzá tartozó szj szám benne van. Keresd ki belöle a filmelőhivást mint szolgáltatást. Nem az ÁFA tv szabályozza, az csak azt szabályozza, milyen áfát kell utána fizetned.
A kereskedő a termékértékeítést mint szolgáltatást végzi, de felelösséget nem ezért hanem az általa forgalomba hozott termékért kell vállalnia.
Ha az eladó (irásban) tájékoztatt arról, hogy a terméknek milyen hibája van és azt te mégis megveszed, akkor a felelössége ezen hibákra nem terjed ki.
Öntudatos fogyasztóra való nevelésedet ezennel felfüggesztem, addig, amig az általam adott linkeket el nem olvasod. Ui nem veszed a fáradságot ahhoz sem, hogy utána járj annak milyen jogok illetnek meg. Lehet, hogy én értelmezem rosszul a jogszabályokat, de eddig erről nem tudtál meggyözni.
Azért ne menjünk bele, mert nem ismerem a birósági gyakorlatot, hogy milyen alapon fogja megállapitani a kártérités mértékét. Ha jól tudom, az elmélet ugy szól, hogy te beperled az illetőt károkozásért és megmondod mennyi a károd. Természetesen ezt bizonyitanod kell (azt, hogy károkozás történt, ez a alperesnek felróható jogszerütlen magatartásának következménye volt, és azt, hogy miért annyi a károd mint amennyi). A biróság ezek alapján, szakértők bevonásával állapitja meg, hogy jogos e a kárigényed ill azt, hogy mekkora a jogos kárigényed.
A profi laborról is lehet vélelmezni a kifogástalan munkát, ezért is megyek oda, de ha fátyolos, félrehivott, szinhibás, karcos stb filmet kapok vissza, akkor szerintem egyértelmű a hibás teljesítés.
A MÁV-s témát ne feszegessük tovább. Egyrészt azért, mert nem ide illik, másrészt azért mert ilyenkor már más is közre játszik. Pl. ha ennyire fontos, hogy odaérj akkor ugy kell elindulnod, hogy a MÁV számítható késése ellenére oda tudj érni.
A kártérítés mértékét csak tv limitálhatja, és csak indokolt esetben. Erről sem tudok többet mondani, mert nem vagyok jogvégzett ember. De aktuális eset az Eurotoursos kártérítés, ahol ha a biztosításuk nem lenne elég mindenki kifizetésére, akkor ha jól tudom, mindenki arányosan kevesebb pénzt fog kapni. De itt sem az egy személyre szóló összeg van limitálva, hanem a cég által fizetendő össz.kártérítés összege.
A önéletrajzi példádra is csak azt tudom mondani, hogy perelj, mondj egy kárösszeget (vszinű nem vagyoni kár, kivéve ha szerződésed volt egy kiadóval, mert akkor mérhető a vagyoni hátrány) és a bíroság eldönti jogos e az igényed vagy sem. Bár itt fent áll annak a lehetősége, hogyha ennyire fontos volt neked a mű miért nem csináltál másolatot. Nem jártál el gondosan.
A használati utasításról: Sem a régi magyar fogy.védelemi, sem az uj Eu-s szabályok alapján, nem lehet forgalomba hozni semmilyen terméket használatí utasítás nélkül. Ha lemondasz róla ez a te bajod, de ettől még feljelentheted őket.
Egyébkánt álmodtam egy egyszerű példáról. Tegyük fel, hogy elromlik a tv-d és kihivsz egy bt-t aki tv szereléssel foglalkozik, hogy javitsa meg. A szerelő alkatrészt cserél, forraszt és kész. 2 nap mulva a tv-d kigyullad, leég a mellette lévő videóval és cdjátszóval egyetemben. A tűz oltása miatt a szobát is ki kell festeni. És most tegyük fel, hogy a tűzoltóság és más szakértők megállapitják, hogy egyértelműen a szakszerütlen javítás okozta a tüzet (ne kérdezd hogyan, az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy igy van. Hibás forrasztás, rosszul beszerelt, nem megfelelő alkatrész). Szerinted ilyenkor van kártérítési felelöségge a szerelőnek? Nem végzett termékértékesítést csak szolgáltatást (hogy alhazennek is a kedvére tegyek). Csak annyi a felelössége, hogy ujra meg kell javitania a tv-det? Vagy ennél több?
ugyan nem a diás történethez tartozik, de mivel jogsegély topic, így megkérdezem, hogy mi a véleményetek a velem történtekről, mit tudok tenni, számíthatok-e kártérítésre, esetleg fordult-e már elő hasonló valakivel, és akkor mi lett a vége.
2 hete a Sziget Fesztiválon voltam fotózni, egy internetes oldal megbízásából. volt photopassom, így az este 6kor kezdődő koncertnél a nagyszínpadnál, a fotósoknak kijelölt helyen fotóztam...
a fellépő egy polaroid fényképezővel poénkodott a színpadon, majd a földhözvágta, és a széttört, roncsot egy nagy rúgással a nézők felé rúgta...
csak ez pont az én objektivem találta telibe, majd a fejem.
én egy apróbb agyrázkódással, és hámsérüléssel megúsztam, az objektivnek viszont annyi.
ilyenkor mit lehet tenni? mire számíthatok? 220K a listaára az objektivnek, szóval aránylag nagy pénz nekem...
rendőrségen feljelentést tettem, Sziget kft-nek írtam egy levelet, ők a fellépőt tartják hibásnak, és mondták, hogy velük vegyem fel a kapcsolatot.
egyelőre itt tart az ügy, ma adták meg a fellépő managerének elérhetőségét...
>szinű megnézik az illető eddigi munkáit és azt, hogy mit fizettek érte. De a részletekbe kár belemenni, mert itt csak arról az elvi kérdésről van szó, hogy jár e kártérítés vagy sem.<
A részletekbe azért kell belemenni , mert itt bukik ki , hogy nem lehet bizonyítani , mennyit ért volna a portré , és ebből következik , hogy nem lehet kártérítést fizetni.
A bíróság egy átlagot vonhat az eddigi munkáimból , de ha a mostani meló hússzor olyan jól fizetett volna ?
Ott a szerződés kérem, nekem ne átlagoljanak.
A bíróság hogyan átlagolja ki 30 évi fotós pályafutásból egy portré értékét ?
Nem az a feladata , hogy átlagos kártérítést ítéljen meg, ez agyrém ...
(... és ha nem tetszett volna az ügyfélnek ?)
>Erre valók a szakértők. Szerintem egy profi fotósról vélelmezni lehet, hogy körültekintően járt el. Bizonyitani szvsz a labornak kell, hogy nem.<
:-)
Bocs, de még egyszer :-).
A profi fotós nem hibázik ... és a profi laborról is vélelmezzük a kifogástalan munkát.
>Ha tvben szabályozva, akkor mi a gond??? Vszinű nem csak a jegy árát kell visszaadnia. De ha igen, akkor sem nagyon lehet vitatkozni, mert tv szabályozza.<
De ugye most nem ezen folyik a vita , hanem azon , hogy egy szabott kártérítésen felül a MÁV sem fizet semmit. Ha lemaradok a szerződéskötésről , vagy a fiam ballagásáról , vagy nem érek oda a 'Legyen Ön is milliomos' felvételére , azt sem.
>De ha jól tudom nincs olyan tv ami labor kártérítési kötelezettségét limitálna.<
Van olyan , ami kimondja : 'a laborok kártérítési kötelezettsége korlátlan' ?
>És ha az lenne kiirva, hogy semmilyen felelősséget nem vállalnak, akkor azt kellene elfogadni csak azért mert azt irták ki??!!<
Akár azt is mondhatnám , hogy te döntesz , igénybe veszed-e a szolgáltatást.
Minden azon múlik , mi van tv-ben rögzítve és mi nem.
Az a baj , hogy nehéz jó példát találni...
Hopp : beadod életed kézzel írt regényét , memoárodat (1814 oldal) , hogy kössék be neked műbőrbe. A kislány a kötés közben ráönt a regényedre 1.2 liter ragasztót , amitől az egy 2.3 kg-os tömbbe tapad össze.
Pereled a kislányt ?
Ha igen , és megnyered a pert (...) , mennyi kártérítést ítélnek meg neked ?
859 óra x 910 Ft/óra = 781690 Ft ?
>Nem tudom tanultál e jogot?<
Nem.
>Szvsz nem szabályos, mert már forgalomba hoznia sem lett volna szabad ezt a terméket. Legalábbis az utolsó információim szerint igy van. Jelentsd fel őket a fogyasztóvédelemnél, illetve irj egy ajánlott levelet, hogy mégis csak kér ilyet.<
Tehát ha figyelmesen olvasol , akkor rájösz , hogy a vásárlás ELŐTT tudtam , hogy nem adnak magyar leírást , ennek tudatában vásároltam , a vásárlás előtt tölteti ki a bolt a lemondó nyilatkozatot.
Nem igazán értem azokat , akik olcsón megveszik a jó kis szürkeimport gépeket , aztán felháborodottan követelik a leírást.
compot: azé' van "némi" különbség a szavatosság, a jótállás és a garancia között. ne keverd a dolgokat, plíz! :) a késztermék átadása a megrendelőnek minősülhet akár termékértékesítésnek avagy akár szolgáltatásnak is. a hétköznapi élet és a jog kategóriái nem feltétlenül egyeznek meg és fedik egymást, sőt nem feltétlen léteznek együttesen. egy szolgáltató nem végezhet termékértékesítést? kérdés: milyen besorolás szerepel a törvényes előírásoknak mindenben megfelelő számlán? az áfa-törvény például hová sorolja a diafilm előhívását/előállítását? úgy szeretnék már tisztán látni! :) a használtcikk adásvételhez: ha még értéket képviselő ám működésképtelen, netán hiányos dolog az adásvétel tárgya, hogy is van a szavatosság vagy a jótállás? akár üzletszerű tevékenységnél is, biztos, hogy nem lehet törvényesen eltérni? :)
Szerencsére a törvényben leírtaktól nem lehet eltérni. Pont azért, mert megmagyáráznák a szerencsétlen nyugdíjasnak, hogy direkt jó, hogy csak 3 nap jótállás van rá. Sőt, egy törvényt nem bírlálhat felül egy rendelet se, de a törvény se bírálhatja felül az alkotmányt. Ilyen a jogforrás hierarchia. Ha pl. a munkáltató rádkényszerítette, hogy a próbaidő pl. 6 hónap, akkor ez a szerződés semmis, mert ellentmond a törvényben megszabott max. 3 hónapnak.
Ha a boltban aláírod a szerződést, hogy nem kérsz magyar használati utasítást, és garancia se kell, akkor ez a szerződés ellentmond a törvénynek, tehát olyan, mintha nem is lenne. Ha tévedek, akkor cáfoljanak a jogászok.
Szívesen látnám, én is itt Attila válaszát.
Egyébként meg tőled - mint szakembertől - szeretném megkérdezni, hogy van-e emulziószám, vagy bármi hasonló magán a filmcsíkon, vagy egy elrontott hívás után meg lehet-e állapítani, hogy mi volt a hiba, és ki követte el (gyártó/felhasználó/labor)? Ha igen, akkor milyen esetekben, és hogyan? Előre is köszi!
Alhazen, basszus, szégyent hozol arra akinek a nevét bitorlod.
OLVASD MÁR EL KÉRLEK AMIT LEIRTAM VAGY BELIKNKELTEM!
Az előhivás nem termék, hanem szolgáltatás, 16/1976. (VI. 4.) MT rendelet sazbályozza a minőségvédelmet és az abban nem szabályozott kérdésekben a PTK-t kell alkalmazni.
hol szól a törvény kártérítésről? azt is citáld, plíz!
310. § Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
Ez elég jó citálás neked. A PTK-ból van. És nem ártana ha az utolsó linket is elolvasnád. Igaz, hosszu, de elmagyarázza, hogyan kell értelmezni és használni az EU-s szabályokat a fogyasztóvédelemben.
A használt termékre vonatkozó kitételt azért tettem, hogy vegyétek észre, hogy a 3 napos jótállás vállaláson túl is van lehetőség reklamálni az üzletben. A magánszemélyekre vonatkozó felvetésed érdekes. Rájuk is vonatkozik a PTK. Ha abban a szavatossági jogoknál az van, hogy el lehet térni, akkor lehet más is a szerződésben, ha az van, hogy nem lehet eltérni, akkor tök mindegy mi van a szerzdésben a szavatosságról, akkor is a PTK az irányadó (kivéve, ha a vevő számára elönyösebb a szerződés).
Nem értem miért kéred magánban a választ?? Én is kiváncsi lennék Attila válaszára, akiről ugy látom, hogy talán többet ért a joghoz, mint mi ketten.
attila7575: úgy látom, kiutáltak innét bennünket. :( holott megtudhatták volna, hogyan lehetséges egy laborra ráhúzni a vizes lepedőt... lenne kedved magánban - persze részemről rövid lére eresztve - egy-két levélváltásra? ......... compot: ha a labor TERMÉKET állít elő a megrendelő hozott anyagából, csak a hibás termék cseréje, árleszállítás, a vételár visszatérítése, stb kérhető. hol szól a törvény kártérítésről? azt is citáld, plíz! akkor most az előhívott film termék vagy nem termék? :) ha nem termék, akkor micsoda? hová sorolja a törvény? az itj vagy sztj vagy miamanó :) BESOROLÁS a számlán is rajta kell legyen az apeh előírásainak megfelelően...... próbálj meg egy biztosítónál biztosítást kötni az előhívás MINŐSÉGÉRE. kíváncsi lennék a tapasztalatodra meg a furfangos, (majdnem) minden hájjal megkent biztosítós jogászok válaszára is... azt is kérdezd meg lécci, megrendelőként vagy laborosként miben különbözik a helyzet! ... a használt termékekre vonatkozó megjegyzésedet sem hagyhatom szó nélkül. magánszemélyek egymás közötti adás-vételére nem vonatkozik a megállapításod: "nem lehet eltérni...". dehogynem... pedig nem vagyok jogász... mitszósz ehhez, attila7575? magánban lécci, ha kedved is van hozzá. :)
Úgy köbö , amit a bíróság a hasára ütve megállapít , és ami alapján megszabja a bírságot ?
Itt nincs birság, csak kártérítés. Vszinű megnézik az illető eddigi munkáit és azt, hogy mit fizettek érte. De a részletekbe kár belemenni, mert itt csak arról az elvi kérdésről van szó, hogy jár e kártérítés vagy sem.
Utólag a negatív (vagy dia) alapján bizonyítani lehet , hogy a fotós a helyesen tárolt , időben előhívatni vitt , jól exponált képét a labor szúrta el ?
Erre valók a szakértők. Szerintem egy profi fotósról vélelmezni lehet, hogy körültekintően járt el. Bizonyitani szvsz a labornak kell, hogy nem.
Ezen kívül is késhet (ez a lényeg) , de csak annyi kártérítést fizet a MÁV , amennyi a törvényben van.
Ha tvben szabályozva, akkor mi a gond??? Vszinű nem csak a jegy árát kell visszaadnia. De ha igen, akkor sem nagyon lehet vitatkozni, mert tv szabályozza. De ha jól tudom nincs olyan tv ami labor kártérítési kötelezettségét limitálna.
És ha a laborban ki van írva , hogy az általuk elrontott film esetében újat adnak kárpótlásul (mást nem) ?
És ha az lenne kiirva, hogy semmilyen felelősséget nem vállalnak, akkor azt kellene elfogadni csak azért mert azt irták ki??!! Nem tudom tanultál e jogot? Nekem is csak minimális alapoktatást adtak. A lényeg az, hogy idéztem neked a PTK-t a jótállásról és a kártérítésről. A szerződési szabadság az egy dolog, de van amikor a tv kimondja, hogy a tvben leirtaktól érvényesen eltérni nem lehet, minden ilyen szerződési feltétel semmis.
Pl. Az egyik számtech. üzletben aláírattak velem egy nyilatkozatot , mikor digit. fényképezőt vettem , hogy az áru mellé nem kérek magyar nyelvű használati utasítást (nem is volt rá szükségem...).
Ez szabályos ?
Szvsz nem szabályos, mert már forgalomba hoznia sem lett volna szabad ezt a terméket. Legalábbis az utolsó információim szerint igy van. Jelentsd fel őket a fogyasztóvédelemnél, illetve irj egy ajánlott levelet, hogy mégis csak kér ilyet.
Egyébként itt jegyezném meg, hogy az EU-s szabályok szerint a használt termékekre is van szavatosság, még pedig minimum 1 év, amitől eltérni nem lehet!
>Mert hiába jöttök itt a fiktiv 3 millás portréval meg az elmaradt szakmai karrier hasznával. A kár mértékét a bíróság elött bizonyitani kell!<
:-)
Mennyi egy portré ára ?
Úgy köbö , amit a bíróság a hasára ütve megállapít , és ami alapján megszabja a bírságot ?
Utólag a negatív (vagy dia) alapján bizonyítani lehet , hogy a fotós a helyesen tárolt , időben előhívatni vitt , jól exponált képét a labor szúrta el ?
>SzentPéter, a MÁV-os példád szintugy nem jó. A MÁV vállalási feltételeiben benne van mennyi a türés a vonat beérkezésére (Intercity igy van). Ezen belül késhet.<
Ezen kívül is késhet (ez a lényeg) , de csak annyi kártérítést fizet a MÁV , amennyi a törvényben van.
>Az ember a laborral arra "szerződik", hogy a labor, a filmet adott időre, egy általánosan elfogadott minőségben előhivja. Ha minőség nem megfelelő akkor a PTK-ban leirtak szerint kell eljárni.<
És ha a laborban ki van írva , hogy az általuk elrontott film esetében újat adnak kárpótlásul (mást nem) ?
Pl. Az egyik számtech. üzletben aláírattak velem egy nyilatkozatot , mikor digit. fényképezőt vettem , hogy az áru mellé nem kérek magyar nyelvű használati utasítást (nem is volt rá szükségem...).
Pontosan igy van. Nem ismerjük a bíroi gyakorlatott. Csak azért idéztem a jogszabályokat, mert erre alapoznám a kárigényemet. Az, hogy hogyan bizonyitanám a kár nagyságát az már egy másik kérdés.
Mert szerintem az egyértelmüen leszürhető, hogy a labor felelösség korlátozása semmis. (szerintem az egész vita jórészt erről szól és a tv egyértelmű, mikor azt mondja, hogy a hibás teljesítés esetén, az okozott kárt is téritenie kell, nem csak szolgáltatás tárgyát)
Pl. ha én beadom a nyaralásról készült képeimet és a labor elböki, akkor a tekercseken kivül, nem anyagi kár ér, mert nem maradt semmi ami megörökitené az emlékeket. A labor védekezhett azzal, hogy rossz nyersanyagot vittem, vagy rosszul tároltam, de ezt neki kell szakértővel bizonyitania (pl. 1 hetet az amatör filmeknek ki kell birniuk 25-30 fokban is. Épp a multhéten hivattam elö egy filmet ami 3 éve készült és a szekrény mélyén lapult. A képek viszonylag jók voltak, olyanok amit az ember elvár egy 3 évig ált filmtől.). Ha ez nem sikerül, akkor bizony fizetnie kell aminek mértékét a biróság állapitja meg. Az más kérdés, hogy kb 20-50 ezer ft-ért nem megyünk biróságra, és ezt a laborok ki is használják.
Viszont, ha egy profi fotosnak bökik el a képeit, aki megélhetás szerüen foglalkozik ezzel és ezt bizonyitani is tudja és azt is, hogy a képeiért igenis fizetnek x ezer ft, akkor neki bizony vagyoni hátránya lesz, amit a labornak meg kell téritenie. Mert arra nehez tudja majd bizonyitani, hogy a profi fotosunk rosszul tárolta, vagy nem adta be időben előhivatni a filmet.
Szerintem a diás topicban (valamint itt) kialakult jogi vitában elválik egymástól az elmélet és a gyakorlat. Valóban kártérítés címén kérhető a nyersanyag ára és az elmaradt haszon is, csak be kell látni, hogy önmagában a jogszabályhely beidézése nem dönti el a vitát. Azért szeretném megnézni, amikor az értékelhetetlen tekercs tulajdonosa sikeresen bebizonyítja a bíróságon, hogy azon a tekercsen nem egy rosszul exponált sorozat, hanem díjnyertes sajtófotó van. Ezt a kérdést az tudja eldönteni, aki nem szimpla jogász (vagy jogi alapismeretekkel rendelkezik), hanem szakterülete a kártérítés. Ő tudja a pontos bírói gyakorlatot, mi legfeljebb tippelünk.
Már megint extrém példákat hoztok. Valós életből vet, értelmes hétköznapi szitukat vegyetek és ne azt, hogy lehet egy adott rendszert kijátszani.
Mert hiába jöttök itt a fiktiv 3 millás portréval meg az elmaradt szakmai karrier hasznával. A kár mértékét a bíróság elött bizonyitani kell!
SzentPéter, a MÁV-os példád szintugy nem jó. A MÁV vállalási feltételeiben benne van mennyi a türés a vonat beérkezésére (Intercity igy van). Ezen belül késhet.
Az ember a laborral arra "szerződik", hogy a labor, a filmet adott időre, egy általánosan elfogadott minőségben előhivja. Ha minőség nem megfelelő akkor a PTK-ban leirtak szerint kell eljárni. Hogy idézzek is.
339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
342. § (1) Semmis valamely szerződésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozza vagy kizárja.348. § (1) Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt.355. § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll.(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
Ptké. 58-59. §
És, hogy legyen egy kis érdekesség is:
305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
309. § (1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.
310. § Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
A fentiek a PTK-ból valók. Ebből annyit szürtem, le hogy a fotólaborra, nem ir ugyan a tv, de figyelmes olvasás után kilehet olvasni, hogy kell eljárni. Ha vita van akkor meg irány a bíróság. Nyilvan való, hogy egy labor sem akar korlátlan felelősséget vállalni, de valamekkora mértékűt bizony kell és ez szerintem több mint a filmtekercs ára!
Hát nemtom. Az biztos, hogy ha én mint laboros korlátlanul felelős lennlék minden vélt vagy valós hibáért, akkor nem nyitnék labort. Nincs kedvem kifizetni a félmilliós utat a Bahamákra, kifizetni az 100.000 USD-ra szerződött kép árát, valamint a be nem indult szakmai karrier 20 millió dolláros elmaradt hasznát.
Másik oldalról nézve meg roppant bosszantó, ha elb@sszák az ember képeit, pláne ha az egyszeri és megismételhetetlen. Márpedig minden kép ilyen. (Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.)
>Kérdés, hogy kit perelt? Mert szvsz csak a postát perelhette volna, de az meg vis majorra hivatkozhatott. Ez megint egy szélsőséges példa. Ma ráadásul, ha jól tudom, tv szabályozza a mezei postai küldemények után fizetendő kártéritést ha az nem ér célba. Lehet, hogy egy szellemi termékről nem lehet megmondani, hogy mennyit ér, de ha valakinek megbizási szerződése van, hogy csinál 10 képet egy eseményről darabonként 10000 ft-ért akkor ott a fotosnak igen jól mérhető kára van a labor hibájából különösen akkor, ha az az esemény nem megismételhető. Nem beszélve arról a nem vagyoni kárról ami a fotost megbizó személy esetében felmerülhet. De talán egy jogtudorabb "kolléga" meg tudja mondani mi a birosági gyakorlat ilyen helyzetekben.<
Az osztrák posta nem lökte tovább a dolgot valami biztosítóra , mivel ilyesmi ellen (illetve ilyen értéken) nem biztosítja a küldeményeket , de ha jól emlékszem semmi kártérítést sem kellett fizetnie , mivel 1 vagy 2 nappal később ért célba a küldemény ...
Ilyen alapon a MÁV-ot is lehetne perelni, mivel fél órát késett a vonat , és így valaki pont lemaradt egy több milliós pályázatról.
A laborhoz visszatérve :
Szerintem ilyen fajta garanciát egyik labor sem adhat, már csak abból az egyszerű okból kifolyólag sem , hogy ez tág teret engedne a csalásnak.
A haverom és én megkötjük a szerződést 3 milla értékben egy portréra , én megcsinálom életem mesterművét , majd elviszem a negákat a beszervezett laboros gyereknek , aki jól el*assza (a laboros akár azt is megoldhatja , hogy ne tudják ráverni a balhét).
Az értékes (és/vagy amatőr , de megismételhetetlen) munkákat jó hírű szakikhoz kell vinni, akik csak nagy ritkán szúrják el saját hibájukból a hívást , és megkérik a jó hírük árát ...
A „cetli” igenis szerződés, mert 3 módon lehet szerződést kötni: szóban, írásban, ráutaló magatartással. Itt ez utóbbi esetről van szó. Kicsit szemléletesebben: bemész egy áruházba, közértbe… és az árut ráteszed a futószalagra, odamész vele a pénztárhoz, azzal azt fejezed ki, hogy meg szeretnéd venni, ez a ráutaló magatartás. És a szerződés így ugyanúgy létrejön, mint pl. írásban.
A másik dolog pedig, hogy ilyen erkölcsi sérelmeknél, vagyis amikor nem határozható meg a kár összege, ott nem vagyoni kártérítést lehet esetleg követelni.
Bírói gyakorlatról sajnos nem tudok írni, mert még csak tanulom a jogot, a könyvekben ami szerepel, az általában a gyakorlatban nem pont úgy néz ki…
Ja és erről a postás dologról csak az jut eszembe, hogy általában a feladás dátuma számít, szóval ha határidőn belül feladta, akkor minden rendben. Persze ezt a jogszabályok határozzák meg, illetve adott esetben döntenek, hogy a feladás, vagy a beérkezés számít.
Kérdés, hogy kit perelt? Mert szvsz csak a postát perelhette volna, de az meg vis majorra hivatkozhatott. Ez megint egy szélsőséges példa. Ma ráadásul, ha jól tudom, tv szabályozza a mezei postai küldemények után fizetendő kártéritést ha az nem ér célba.
Lehet, hogy egy szellemi termékről nem lehet megmondani, hogy mennyit ér, de ha valakinek megbizási szerződése van, hogy csinál 10 képet egy eseményről darabonként 10000 ft-ért akkor ott a fotosnak igen jól mérhető kára van a labor hibájából különösen akkor, ha az az esemény nem megismételhető. Nem beszélve arról a nem vagyoni kárról ami a fotost megbizó személy esetében felmerülhet.
De talán egy jogtudorabb "kolléga" meg tudja mondani mi a birosági gyakorlat ilyen helyzetekben.
A '80-as években egy osztrák lottózó telitalálatot ért el, de hóvihar miatt a szelvénye nem ért időben célba a postavonattal.
Nem kapott semmit, hiába perelt, pedig világos volt, hogy a posta hibájából maradt le az ötösről.
Ezzel csak arra utalok, hogy még ha saját szerződését lobogtatja is a károsult, amin rajta van, mennyit ér a fotó időben leszállítva, akkor sem kaphat semmit.
Ez szar, de sajnos így van.
(digitális fotózás rulez ... ott a kép csak saját hibádból veszhet el, pl. ha a kártyád bekrepál, mielőtt lementenéd a képeket ... :( )
Sajnos sokkal elorebb nem viszem a dolgot, de azt biztosan tudom, hogy szellemi ertekert nem tudnak felelosseget vallalni sehol, igy jogos, hogy csak a nyersanyagot teritik meg (tudniillik, sehogy nem bizonyithato, hogy a te szellemi produktumod - ez esetben ami a negan, dian van - ennyit es ennyit er). A hibat gondolom, valahogy lehet bizonyitani, ebben Alhazen tud segiteni, es amennyire emlekszem irta is, hogy a labor hibaja.
A cetli maga nem szerzodes, de hallgatolagosan tudomasul vetted vele az arra illetve az uleti szabalyzatban leirt felteteleket (az mas dolog, hogy nem olvastad, de azert ok nem vonhatok felelossegre - errol volt is valami jogi precedens, foldkarteritessel vagy mivel kapcsolatban, hogy ha nem ismered a torvenyt, attol meg vonatkozik rad). Mielott jogasznak neznel, sajnalattal kozlom, hogy nem vagyok az (tudniillik valszeg sokkal jobban kijonnek anyagilag:-)))):-)
Volt régen itt egy jogi, jogsegély forum, nem tudjátok hová lett. Ez a téma általánosítható más szolgáltatásra is, ugyhogy nem kellene csak fotos/diás-ra korlátozni.
Alhazen kollágával igen nehéz vitatkozni (ebben sokakoz hasonlít sajnos), mert normális felvetésekre extrém példákkal vág vissza.
Dia elcseszésével kapcsolatban kitört a jogi vita a dia vagy negatív topicban, és - teljesen jogosan - sérelmezték, hogy OFF.
Tehát, mi van, ha a laborban elrontják a filmemet. Szerződés-e a cetli? Tényleg csak a nyersanyag áráig kell-e megtéríteni a káromat, lehet-e bizonyítani, hogy ki hibázott, stb.
