Ha ez tényleg így van, akkor a jövőben két dolog történhet. 1: erőteljesen leesik a gyémánt világpiaci ára, így nem lesz sok hasznunk. 2: a gyémántbányász maffia marketingesei kitalálják, hogy ez nem valódi gyémánt, így védve saját termékük értékét. Emiatt lecsökken a műgyémánt világpiaci ára. Így szintén nem lesz sok hasznunk.
Ha esetleg egyik sem történne meg, akkor belátom, hogy a kapitalizmus általam eddig ésszerűnek tűnő folyamatai nem léteznek. Ez viszont maga után vonná, hogy nem ésszerű eszközökkel kell pénzt keresnem, tehát hagynám a francba ezt a gyémántos dolgot, és valami sokkal jobb bizniszt találnék ki:)
Otthon 2000C fokot előállítani nem lehetetlenség, mondjuk elektromos kemencével, vagy indukciós kemecével.
800-1000 bar előállítása:
Fox egy zárt tartályt, beleeresztesz 180bar nyomású argont.
Az argonos palackban is ennyi van.
Elkezded melegíteni 2000 fokra és mint tudjuk:
(p1*V1)/T1=(p2*V2)/T2
Mivel itt a térfogat nem változik, ezért:
p1/T1 = p2/T2
150/293K=x/2273K
p2=1163bar nyomás elő van állítva elméletileg
A dolog lehetetlen része szerintem olyan tartályt találni, ami 2000 fokos hőmérsékleten képes tartani 1000 bar nyomást annélkül hogy felrobbanna és elég kicsi ahoz, hogy lehessen folyamatosan melegíteni.
Mert ha egy fémkocka kibírná ezt a nyomást, akkor nem lehetne felmelegíteni addig, mert nincs akkora kemencéje az emberenek, vagy szépen elolvadna ha vasról van szó.
Mondjuk volfrám-karbidból lehetne tartályt készíteni, az elég kemény anyag és magas hőmérsékleten is tartja a keménységét.
De éppen a keménysége miatt nem nagyon lehet házilag megmunkálni és tartályt készíteni belőle.
egyébként a robbanóanyagnak nincs szüksége oxigénhez az égéséhez, mert a szükséges oxigént nem a vízbül veszi ki.
De ez az egész robbanóanyagos gyémántgyártási elmélet hülyeség, mert nem pillanatszerű nyomásra van szükség, hanem huzamosabb ideig magas nyomásra, de nem olyan magasra mint amit a robanóanyag szolgáltatna egy zárt tartóban.
Aranyosak vagytok. Ha figyelembe vennétek, hogy a gyémánt rendkívüli nagy értékét nem gazdasági hasznossága határozza meg, hanem egyszerűen "eszmei" értéke, vagy másnéven a keresleti értéke, akkor tudnátok, hogy ha sikerülne óccsóért gyémántot előállítani, akkor nyilvánvalóan a gyémánt értéke is arányosan csökkenne. Persze okos marketinggel mindent el lehet adni áron felül...vagy titokban kellene tartani a dolgot, és nem kellene ide írni....hmhm.
Szóval, 1-2 dolog az előállítási ötletekkel kapcsolatban: nem akarok túlon-túl pesszimista lenni, de nem fog menni. A mechanikai előállítással az a probléma, hogy a grafitból úgy lehetne gyémántot csinálni, hogy a grafitot "megolvasztod"(egyébként plazma állapotba hozod) és egy új formájában kirstályosítod ki a folyékony szenet. Mivel a szén erősen oxidálódó anyag (magyarul: rohadt jól ég) ezért mindezt oxigénmentes közgeben kellne véghezvinni. Így a közvvetlen robbantás elmélete kizárva, mert akkor a robbanóanayg sem ég el. Ezen probléma második része, hogy a szén az átlag természes környezettől nagyon eltérő hőmérsékleten és nyomáson hajlandó "megolvadni" és újrakristályosodni. Ezt elérni nem könnyű és rádásul még fenn is kell tartani, az a feladat és a sok pénz. Fenntartani a zért kell a nyomás és a hőmérsékletet is, mert a C miután megolvadt kell neki egy újrakristályosodási idő ami erősen függ az ott jelen lévő C atomok számától és a közeg állandóságától. Másik: termikus előállítás: ahhoz hogy egy fémben hűtés során feszültség keletkezzen nagy hűtési sebesség szükséges, és olyan forma ami meg is tartja magát hűlés közben és nem reped szét.
Tehát az olyanokra mint mint vascső ne igazán gondoljatok, mert az sz@rt se bír ki. Elméletileg szóba jöhet egy két anyag, de szerintem otthon sufnitunning jelleggel előállítani nem lehet gyémntot. De persze ha valakinek sikerül akkor hozhat nekem egy olyan 60-70 karátosat. Márcsak azért, hogy meggyőzzön: na ilyen is van.
Még sok mindent lehetne írni: mivel csinálsz otthon 800-1000 bar-t, 2000 °C-t meg ilyenek.
Most nem azért, de egy vascső kitámasztása lényegesen könnyebb, mint azt megoldani, hogy azonos időpillanatban robbanjon a két vége. Ráadásul rögzíteni akkor is kell a csövet.
A szilánkok ellen felesleges a föld, hiszen nem lesznek szilánkok, mivel olyan vascsőről beszélünk, ami nem reped szét és nem robban fel.
A föld nyomása elhanyagolható, mivel csak akkor ellennyomást képes kifejteni, amivel rátömöríted. Annyi előnye van, hogy ha valami rosszul sül el és mégis felrobba a vascső, akkor a kísérletező vélhetőleg jobban érzi magát, ha közte és a robbanás között van vagy 20 méternyi földréteg. :-)))
Ja igen, a kísérletet én úgy képzeltem el, hogy van egy üreges hengerünk, amiben van egy, a henger belsejéhez jól illeszkedő vascső. A vascső egyik végén van a grafit, másik végén a robbanószer. robbantunk, a vascső nekimegy a grafitnak és jól össznyomja. Ez szerintem egyszerű szerkezet, más kérdés, hogy az egész elképzelés irreális. De azért elgondolkodni jól el lehet rajta.
Ma már pár száz dollár költséggel hatalmas, drágakő minőségű gyémántokat növesztenek, ld. pl. www.gemesis.com . Na de az eljárás kikísérletezése eltartott pár évtizedig és a receptet szigorúan őrzik, úgyhogy ez amúgy házilag nem nagyon fog menni. Esetleg a homokszem méretű ipari gyémántok előállításának technológiáját meg lehet találni valahol. A kulcs az, hogy a grafitot folyékony fémben fel kell oldani, máskülönben a puszta grafitot hiába nyomjuk meg melegítjük, nem alakul gyémánttá.
A kétoldali robbantás azért optimálisabb mert nem kell az eggyik oldalra hatalmas kitámasztást (szigetelést) tenni. A föld alatt azért jobb robbantani, mert a robbanás darabjai nem szóródnak annyira szét és maga a föld nyomása is késlelteti a cső szétszakadását (nagyon kicsit de több mint a semmi).
"Hát a kétoldali berobbantás fokozza a nyomást és a hőt (az atombombát se 1 oldalról robbantják be). "
Ez tévedés. Ha két oldalról robbantasz fel x-x tömegű robbanószert vagy pedig egy oldalról 2x-et, de a másik oldal jól ki van támasztva, akkor a hatás ugyanaz lesz. Az atombombát pedig nem azért robbantják két (vagy esetleg több?) oldalról, mert úgy jobban tömörödik, hanem azért, mert nincs kitámasztás, így ha egy felöl robbantanának, akkor elszállna a fenébe a hasadóanyag, de nem tömörödne össze.
Az is tévedés (bár nem ebben a hozzászólásban írod), hogy nálad segítene a föld alatti robbantás. Mivel zárt helyen robbantanál és a robbantás hatását ezen zárt hely (mondjuk egy hosszú cső) belsejében akarod tartani, így irreleváns, hogy mi van a cső körül (feltéve, hogy a cső nem robban fel, de ez ugye szükséges feltétel). Akár a világűrben is robbanthatnál, ez sem befolyásolná az eredményt (ha a cső nem robban szét).
Márt hogyne: 2db 25cm hosszú (de vastagat ám) TNT rúd akkorát robban a föld alatt (Gyk.:ami megnöveli az erejét) hogy 500m -ről is befosol tőle. Bőven meglenne a hőmérséklet és a nyomás. Sokkal kevesebb TNT vel sziklákat robbantanak fel, ha második világháborús dok. filmet nézel ott 1 közepes bombába volt ennyi és házakat tett tönkre. Ha az sem elég hát megnöveljük a mennyiséget :) .
Egyébként most hogy eggyikőnk bebizonyította hogy gyémántkristályok keletkezhetnek pillanatszerűen valaki tud értelmes érvet hogy mért nem működne zseniális tervem?
Ja, hát mindjárt gondolhattam volna, de ha ez így van, ránk együgyű földi halandókra miért van ehez szükség? Ha rendelkezésre áll a szükséges szörnyű tudás, akkor csinálni kell, nem beszélni róla. Mi ehez nem kellünk.
Esetelg még egy kérdés, ha mégis sikerülne, kié lesz a gyémánt? >:)
(lehet, hogy megint hülyeséget írok, de a rajzodban a két térfél összehasonlításában sejtek valami bibit. Az atombombában nem úgy van, hogy ennek az egész nagy hajcihőnek - robbantás a kritikus tömeg körül - az a lényege, hogy elindítson egy láncreakciót, azaz csak a kezdeti lökést adja meg? Nem ezt szemlélteti a kísérlet, amikor felhúzott egérfogók közé bedobják a ping-pong lasztit?
Namármost ahhoz a kezdeti lökéshez is elég nagy bumm kell. De a te gyémántgyáradban nem indulna el semmiféle láncreakció, mert a szén nem instabil, hanem úgy csinálna, hogy robbantasz egy jó nagyot, aztán a gyárad lefulladna, mint egy motor.)
majd elfelejtettem, az időtényezőről az jutott eszembe, hogy egyes meteoritkráterek pereménél is találtak már gyémántszemcséket, az ilyen események alkalmával pillanatok alatt keletkezik gyémánt. Szóval azt a szupermen-dolgot nem kéne eltemetni, ha nem bírjuk kivárni az ítéletnapi gyémántvásárt!
Hát én is ezt olvastam. De lehetséges, hogy működik csak ki kell próbálni. Vagy ha nem akkor összeszedjük a tömör grafitot amit kinyertünk és mégegyszer berobbantjuk, és így tovább (max.2-3). 1 idő után eléri a maximális sűrűséget és akkor vagy gyémántunk lessz, vagy atombomba robbanásunk .
Nem vagyok kémikus meg ilyesmi, úgyhogy lehet, hogy hülyeség az ötlet, de óva inteném a topik hozzászólóit, hogy a mai világban bármivel is felkeltsék a terrorelhárítás figyelmét. Ezért valami pukkanásmentesre gondoltam.
Valahol olvastam a következőt: arról filóztak, igaz lehet -e, hogy a Jupiter belsejében a hidrogén fémes tulajdonságokkal bír. A gondolatot tett követte, kicsi kapszulába (olyan, mint ami a kindertojásban van, csak sokkal erősebb) hidrogént helyeztek, majd elkezdték melegíteni. A belső nyomás egyszercsak elérte a 10pokoli Pa értéket. Ekkor bekövetkezett, amit vártak, gondolom.
Namármost ugyanez grafittal + valami gázzal, ami alá jól befűtünk, nyomás megvan, hő megvan, nem is durrogtattunk fölöslegesen, és talán kész is.
Ugyanitt írták, hogy hasonló megfontolás alapján feltételezik, hogy az Uránusz és a Neptunusz magjában óóóriási mennyiségű gyémánt lehet. Ezeken az égitesteken ugyanis az ammóniánál több a metán, amiben ugye ott a szén.
Építsétek meg, nekem ehhez nincsenek szerszámaim. Csak drukkolni tudok.
Elég sokat tudok a robbanóanyagokról és a robbanásról is (több mint valószínű hogy többet mit te). És ha elolvastad volna a topikot rendesen mondtam hogy földalá kellene ásni vagy vízalatt robbantani. Így sokkal kissebb lenne a szóródása (a kukorica gránát darabjai max. 200-260m re szóródnak egyébként)
és hamar meg lehetne találni. Ja igen és a robbanás után a vákum visszahúzza a repűlő darabkák 1 részét főleg föld alatt ahol nincs sok esélyük a gyorsulásra. Egyébként a két szén rúd a cső közepébe robban (egyesül) így nem repül sehova.
A gyémánt-laborokba se millió-évekig várnak (megvan az 1-2 hét alatt).
Tehát ha 2 hétig közölnek a szénnel X nyomást és Y hőmérsékletet, a robbanás 14X nyomást és 14Y hőmérsékletet közöl (vagy többet). Így elkészül 1 nap alatt (1 bumm)
Nem tom, voltatok már katonák, vagy láttatok már robbanást?
A leírrt szerkezet leginkább egy jugoszláv gyártmányú kukorica gránátra emlékeztet, annak pedig az a lényege hogy az acél köpeny apró szilánkokra szakadva szétszóródjon a szélrózsa minden irányába, olyan másfél km körzetben. Rendeltetéséből adódóan nem követelmény az alkotórészek felkutathatósága.
Tehát alapvető probléma, hogy a szerkezet nem összefele robban, hanem széjjel, és ezt a természet meg is tartja stabilan kb. 1m csőfalvastagságig. Egyszerűen azért, mert a keletkező égésterméknek távozni kell valahogyan valamilyen módon, feltéve a a szerkezetünket egy darabban szeretnénk viszontlátni.
És tegyük fel, hogy valahogy mégis összejön a nagy hőfok, és nyomás, akkro már csak pár millió évig kell fenntartani, és máris kész a gyémánt.
Sztem vegyél a Praktikerben vagy Baumaxban egy gyémántszemcsés flex korongot, és kapard le egy gyufásdobozba. Obi-t direkt nem akartam mondani, az lesz még bőven úgyis.
