"Hallottál már mesteremert szembeállítani a két fafajtának a minőségét, miszerint ez nem holmi fenyő, hanem pl. borovi tölgyből van és jó nehéz, van benne anyag"
Hát ezek szerint te nem hallottál ilyet.
Merthogy a borovi az bizony fenyő. Éppenséggel a legközönségesebb erdei fenyő "marketing megnevezése".
"Szerinted mégis miről nevezhette el saját nyelvén valaki ezeket a fákat, ha nem a legjellemzőbb tulajdonságáról?"
Mondjuk az előfordulási helyéről :lásd borovi fenyő.
Minden megszólalásoddal ronggyá égeted magad. Nem én vagyok magas lovon, de te vagy a béka segge alatt.
Egyetértek. Mi meg itt echte EU-sak. Mindenki az aktuális szomszédjával kefél. Bolond, aki csodálkozik, hogy mennyire divergáltunk az elmúlt 2500- 3000 évben.
"Ezek közül csak a luc... és a jegenye a fenyő... a többit blöffölted!"
A ginkó az a páfrányfenyő.
A luc , lucfa a lucfenyő korábbi elnevezése .
A jegenye önmagában is jelentett fenyőt, de a rendszertanban pontosították jegenyefenyőre.
A balzsamfa szurokfa is a balzsamfenyő korábbi megnevezése.
De van cédrusfenyő ciprusfenyő meg borókafenyő, borsfenyő elnevezés is, merthogy azok is ugyanolyan tűlevelű nyitvatermők.
Erre írtam, hogy a modern helyesírás rendszertani neveit ismered, de nem azt, ahogyan régen ténylegesen ismerték különféle helyeken.
A magyar nyelvben régóta van fenyőfa elnevezés, de az egy összefoglaló név. Nem is lehet elvárni, hogy pontosan ismerjék több évtized sztyeppei vándorlás során az egyes tajgai alfajokat és azonosítsák azokat az új helyen.
A nyelv elfelejti a nem használt neveket, és újakat talál ki vagy átvesz már meglévőket, ha ismét szüksége van rá. A kulcs az, hogy szüksége van rá, merthogy a középkori magyar népesség igen nagy része nem nagyon találkozott fenyővel , ha meg mégis, akkor nem volt rá igénye, hogy alfaj szinten számontartsa országosan egységesítve, elég volt neki a fenyő, szurokfa, meg lucs elnevezés.
A minőségi tömény italokat tölgyfa hordókban töltik (ez a töltöttség ;-P) és abban érlelik.
Ez a jól ismert tölgy-tömény-töltöttség "etilológiai" összefüggés.
--------
Voltál már asztalos műhelyben?
Emeltél már bútordarabot fenyőből és tölgyből?
Hallottál már mesteremert szembeállítani a két fafajtának a minőségét, miszerint ez nem holmi fenyő, hanem pl. borovi tölgyből van és jó nehéz, van benne anyag??
Szerinted mégis miről nevezhette el saját nyelvén valaki ezeket a fákat, ha nem a legjellemzőbb tulajdonságáról? A
töl-fa töltött, a feneu meg olyan, mint aki 1774fen költ(NSz.)J:11774 méltóságteljes; büszke tartású.
Nem értitek ti saját nyelveteket, saját szótáraiok alapján sem! Ez az igazi ezotéria. Vicceskedni értetlenül.
Mindenesetre az oszét származást ejtheted.
"Ezek a sorok rávilágítanak a probléma fontosságára és indokolttá teszik annak megvizsgálását, vájjon valóban oszét jövevényszó-e nyelvünkben a tölgy fanév, illetőleg a réginyelvi tül, töl alapszó, vagy pedig nem jövevényszó, hanem nyelvünk ősi szókincséhez tartozik. Az oszét eredetet a jelentés egyezésén kívül bizonyos hangalakbeli hasonlóság igazolná. A hangalak hasonlósága azonban nagyon ingatag alap, s ha figyelembe vesszük a hangtörténet tanúságait, az oszétból való származtatás elmélete éppen hangtani okokból lehetetlenné válik (vö. SCHMIDT: FUF. XVIII, 97).
Nekem az a meggyőződésem, hogy a tölgy fanév nyelvünk eredeti szókincséhez tartozik. Mielőtt azonban rátérnék ennek bizonyítására, szükségesnek tartom végigvizsgálni a magyar nyelvtörténet, különösen pedig az OklSz. jelentés szempontjából világos adatait. A tölgy fanévnek a nyelvemlékekben kétféle alakváltozata van. Egyik a tul-íée változat, vagyis a képző nélküli alapszó, a másik a tulg-félp változat, vagyis a -gy képzős származékszó.
A nyelvtörténeti adatok chronologiájának figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy a régi nyelvben egymás mellett élt a tul-és tulg-íéil Q alakváltozat, vagyis a 'quercus' és 'virgultum' jelentésű alapszó és a 'quercus' és 'quercetum' jelentésű -gy képzős származékszó.
A magyar tölgy szóban levő demin.-kollektív jelentésű -gy névszóképzőről GYÖRKÉ JÓZSEF azt tanítja, hogy nem a hasonló jelentésű -d névszóképző alakváltozata, hanem önálló és régi képző," amely nyelvünk ősi öröksége" (MNyl XXXVI, 3441).2) A magyar -gy képzőt GYÖRKÉ *-nts vagy *-nté ugor alapalakra vezeti vissza és azt is megállapítja, hogy a képzőnek a déli-osztják nyelvjárásokban pontos megfelelője van.
Feltehető továbbá az is, hogy az ugor ősnép, legalább is a mai osztjákok és magyarok ősei, a tölgy európai elterjedésének keleti határvidékén, de nagyrészt mindenesetre a tölgyvonalon belül helyezkedett el: a tölgycserjések mellett kétségtelenül ismerte a magas szálfává fejlődő tölgyet és a hatalmas, zártállományú tölgyeseket, hiszen bizonyára ezek emléke él a kondai-osztják népköltészetben megőrződött tai, taje 'őserdő' szóban."
NYELVTUDOMÁNYI
KÖZLEMÉNYEK
SZERKESZTI
ZSIRAI MIKLÓS
ÖTVENKETTEDIK KÖTET
N. SEBESTYÉN IRÉN.
---
Szóval tudnak rizsázni a finnugristák, de hogy saját etimológiájuk alapján értelmet feltételezzenek saját főneveeik képzése kapcsán, na az már ezotéria! :)))
CzZF. Mennyiben a tölgyfák neme különösen szilárd, szívos, kemény, tömör állományu: valószinűnek látszik, hogy gyöke töl, alapfogalomban a tölt és töm igékkel rokon.
A finnugrista nyelvészet szerint a tölgyfának... nincs FP - neve, és a vele párhuzamosan létező mogyoró is bizonytalan eredetű. Az obi-gor nyelveknek szintén nincs szavuk ezekre.
A másik a fenyő ... amelyre a magyarban csak egy szó van... ellenben a FU - nyelvekkel, amelyek megtudják különböztetni a különféle fenyőket.
"Márcsak azért sem, mert a fu őshaza nem lehet az Altajnál, a lentebb kifejtett okok miatt. "
Te tetted be azt a cikket is, amiben azt írják, hogy bizony régebben az Uraltól keletre, Szibériában az Ob-Irtis vidékén is elterjedtek voltak a lomboserdő társulások meg a méhek. Úgyhogy a térképed nem jó.:
Szóval az általad belinkelt cikk alapján, bizony lehetett Az Altajnál.
Akkor lehetne kizárni, ha az Altajtól északra és keletre élő finnugorok nyelvében nem lenne meg a szó. Csakhát ilyenek nincsennek.
Nem mellesleg az ilyen típusú nyelvészkedés ellen szól az, hogy ezek a nevek nem feltétlenül az adott növényfajt jelentették korábban (nem voltak olyan precíz botanikusaik azoknak a régi népeknek). Az is lehet, hogy az általad hozott egyéb jelentések alapján csak lomnbos-fát, keményfát, vastag fatönköt jelentett, aztán később azonosították a tölggyel, mint az Uraltól nyugatra legjellemzőbb lombos vastag fával.
"While it is possible to draw for this purpose only the name and the geographical dissemination of oak. Almost all the Finno-Ugric languages have a name similar to Slavic: Fin. tammi, Est. tamm, Mar. tum, Erzya tumo, Moksha tuma, Komi typy, Udm. tupu."
A finn-permi csoport tölgy szavai miben is hasonlítanak a szláv változatra???
"Bizony jelöl. A kiáramlás kiindulási területét = az uráliak őshazáját.
Semmit nem cáfoltál meg."
Ez nagyon-nagyon sok sebből vérzik!
1. Kezdjük a szimbolikával. Az Uráli nyelvek őshazája az Altaj. Finnugrista módon röhelyes.
2. Az Altaji nyelveknek semmi köze nincs az urali nyelvekhez. Kabaré!
3. Az altaji populációk európai összetevője az miért smafu? Az miért nem jelölő? Csak úgy? Érdekel ez valakit?
4. Az Altaj előtt nem volt élet, meg nyelv? Kik vitték oda a nyelvet?
Mert ha európaiak, akkor az Altaj csak egy peremvidék. A valódi őshazák európa felőliek.
5. Az európai eredet mellett dönt finn-magyar viszonylatban a mindenkori vizsgált populaciók nagyságrendekkel nagyobb eus arányszáma. Ennek az arányszámnak az átfordulását bemondásra kellene elhinni! Erre semmi bizonyíték nincs! Már a honfoglaló ősöknél sem! A manysikkal való párba állításnál pedig kibukik, hogy a mezs érték mindkettőnél ugyanolyan, de pont az NGA-ban van hatalmas eltérés, ami egyertelműen egy más néppel való kölcsönhatásra és elválásra utal! Nem pedig egy rohadt lassú folyamatra, plane nem olyan jellegűre, amire ti vágytok!
"No most felteszek egy kérdést a finnugrista szakkörnek, ha már sikerült belátniuk, hogy a fu nyelvben ott van TŐSgyökeresen a tölgyerdő! Hol vannak tölgyerdők az Altaji finnugor őshazában? Erre varrjatok gombot?"
Egy totális vicces próbálkozás, amihez egy nyugdíjas ukrán alezredes agyalásait használtad fel.
OK, az ő szövege alapján bemutattad, hogy a finn-permi csoport nyelveiben van tölgy szó.
Ukrán alter:
"Almost all the Finno-Ugric languages have a name similar to Slavic: Fin. tammi, Est. tamm, Mar. tum, Erzya tumo, Moksha tuma, Komi typy, Udm. tupu."
Itt a Quercus robur előfordulási területe (zöld = természetes előfordulás):
