a te példáddal élve három darab "vízek árja volt" a Habsburg gálya alatt. Te ebből csak egyet veszel tudomásul. A magyar politikai elit 1918 előtt hasonló módon cselekedett. Szívlapáttal hordták a gyúlanyagot és csak a cseheknek, franciáknak a gyufát kellett hozniuk. Könnyű dolguk volt. Köszönhetjük magunknak is, hogy ilyen könnyűvé tettük.
Jellasics a '48 előtti hamis habsburg politika tipikus terméke.
Ő nem a magyar király, hanem az osztrák császár alattvalója volt.
De a látszat rabja volt, amit bizonyít, hogy amikor szétszedték a két címet, akkor Horvátország automatikusan a magyar királyé lett.
És Jellasiccsal együtt az egész horvát népet átverték a habsburgok, amikor kijátszották őket a magyarok ellen. Azaz hitegették olyasmivel, aminek nem volt realitása.
És ezzel szedték szét ízekre a habsburgok a saját birodalmukat.
"Amit megtagadtunk a horvátoktól, szlovákoktól, csehektől, na azt erőszakkal vették el 1918 után és a "bosszúvágy" okán még többet is vettek el, mint amit megérdemeltek volna..."
Tipikus. Mindenkinek felmentést adsz. A habsburgoknak is, a szomszéd népeknek is, csak épp a magyaroknak nem.
Ezen én a helyedben mélyen elgondolkodnék.
Tényleg a magyarok a felelősek a habsburg birodalom minden bajáért, és még örökségéért is?
Vagy esetleg téged is megvezetett az a politikai vonal, ami mindenkit minden alól felment, csak a bűnös nemzet felelős mindenért????
"1526 után Zágráb többé-kevésbé elszakadt a Regnumtól..."
Azért minden esetben a magyar királyi koronára esküdve lettek horvát király-já a habsburgok.
És mint mondtam, nem a magyarok, hanem a Magyar Királyság volt a habsburg kiegyezés tárgya.
a MAGYAR alternatíva az csak EGY alternatíva. 1700 után (a spanyol alternatíva végét követően) Habsburg dinasztiának HÁROM +1 alternatívája volt a birodalom heterogén szerkezete okán.
1. Német
2. szláv
3. magyar
4. megsemmisülni.
1. Nagy-német egység bukott a poroszokkal szemben,
2. meg se próbálták
3. 1918 után próbálták meg.
4. megsemmisültek, mint uralkodó dinasztia.
Tehát, megint ott tartunk, hogy te kizárólagosan EGY igazságot nézel, amikor több lehet és emiatt FÉLIGAZSÁGOKBAN élsz.
Na, végre a lényegnél tartunk: ÉN NEM MONDTAM, hogy hol van az igazság!!! Veled szemben aki EGYETLEN MAGYAR IGAZSÁGRÓL beszélsz... ÉRzed a különbséget, hogy hol meztelen a király?
Hányszor kell még megírnom? A magyarnál jóval drasztikusabb franciásítási törekvések breton, elzászi, provanszál, baszk, korzikai területeken miért is nem verték szét a francia birodalmat?
Ha Franciaországot nem verte szét a brutális nemzetiségi politika, miért is volt a finomabb elnyomás a Magyar Királyság szétesésének?
És menjünk tovább. Az utódállamok igazán brutális magyarellenes nemzetiségi politikája miért is nem verte szét az utódállamokat?
Almát a körtével ne vesd össze: A francia történelem teljesen más erőtérben zajlik és erőforrásai, súlya okán akadálytalanul olvaszthatta magába a kisebbségeit. Arról se beszéljünk, hogy jellemzően kultúrálisan és nyelvileg közel álló népeket olvasztott be(okcitán, katalán, breton). Illetve, ha meg nem voltak azok, akkor létszámuk meg marginális volt a többihez képest (elzászi német, baszk) Ami még fontosabb, ezen beolvasztások jelentős része 1800-ig lezajlott, amikor még ugye nem volt olyanfajta modern nemzeti szemlélet, mint ami a XIX. sz és XX. sz-ban létrejött.
Magyarul, sántít a példád. Számomra a franciák nemzeti kérdésben nem referenciapontok. (ellentétes szempontból sem hiteles párhuzam: amikor vitatkozom szlovák, vagy román ismerőssel - képzeld ilyet is teszek... - és ők a francia nemzetiségi jogokra hivatkoznak, hogy azt adják meg a magyaroknak, ami a demoktratikus Franciaországban is meg van az ottani kisebbségeknek, akkor konkrétan kiröhögöm őket és megkérdezem tőlük, hogy miért nem az okcitánok kinyírását hozzák fel példának, hiszen Robespierre sokat tett az okcitán nyelv eltűnéséért. Illetve, ha már XXI. századi kisebbségi jogokról beszélünk, akkor miért nem a spanyol alkotmányos példát, vagy Alto Aldigo helyzetét tekintik etalonnak?)
"Mondod ezt te Budapestről. De Prágából, Bécsből, Berlinből nézve ez zagyvaság."
Miből gondolod, hogy Prágában (Bécsben, Berlinben) van az igazság?
Mindnyájan egyet tudunk. A Habsbur birodalmat feldarabolták, a habsburgok mehettek a levesbe.
Ez viszont azt jelenti, hogy a habsburgok valamit rosszul csináltak.
Lehet találgatni Prágából, Bécsből, Budapestről, hogy vajon hol hibáztak habsburgék.
"Csak egy dolgot zongorázz végig: a XVI-XVIII. század között sokkal logikusabb birodalmi központ Prága, mint Bécs. Hiszen közelebb van az NRCS központi területeihez, messzebb van az oszmán támadásnak kitett Buda és Bécs perifériáktól"
Ez egy nagyon jó meglátás. És akkor gondold tovább. Mi is történt?
Igen, a Habsburgok legfőbb címük a NR császári cím. Logikus, hogy ahhoz Prága hobban megfelel székhelynek, mint Bécs.
Sőt. Volt is kisérlet ilyesmire II Rudolf idején.
Elbukott. Vajon miért?
Igen, azért, mert az NRCS egy cím volt, Magyarország birtoklása meg egy tény. És a kettőnek együttesen már a bécsi székhely felelt meg igazán. És ez volt a helyzet 1806-ig. Akkor viszont a cím megszüntével a német irányú gravitációs kényszer is megszünt. Akkor már lehetett volna a centrum vonzásának engedni. Ehelyett viszont a centrum gyengítésének az útját választották. A korrekció elkésett, egy évszázad alatt ki is nyírták magukat.
"szerinted szemben más Habsburg birtokokkal a magyar nemesség miért nem volt képes birodalmi elitté válni, mintahogy ezt tették a cseh arisztokraták, az osztrák, az olasz arisztokraták? Senki nem cédulázta meg akkoriban a magyarokat, hogy fúj rebellisek, be ne gyertek az udvarba... "
Még egy jó kérdés.
És pont az a válasz, mint az előbb. A centrumot gyengíteni kellett a periféria javára. A magyar főurak viszont épp a centrumból érkeztek. Náluk duplán számított a habsburg érdek elsőbbsége a lokális érdek ellenében, szemben a cseh, német olasz érdekeltségű főurakkal, akik a lokális érdekeiket szabadon érvényesíthették, hisz ezzel a periféria erősödött, ami habsburg érdek volt. Debezzeg a magyar lokális érdek. Az ugyan egybeesett volna a birodalmi érdekkel, de nem esett egybe a habsburgok centrumellenes (hamis) érdekével.
Ugye tudsz követni?
És emlékezz csak az udvar József nádor felé irányuló féltékenységére. Ugyanez a rugó mozgatta őket. Még egy habsburg sem képviselhette a valódi centrum érdekeit.
"Speciel a Nyugati-Habsburgoknál is kialakult egy olasz-spanyol-német-németalföldi nemzetek feletti arisztokrácia, amelyik a koronához és a saját gyökereihez egyaránt hűen élt és baromira sikeresek voltak a saját érdekeik képviseletében. Mondok neked pár nevet: Montecuccoli, von Hoyos, Kollowrat, Doria, D'Avalos, de Toledo, Schwarzenberg stb. családok helyi és dinasztikus jelentősége. Azért valljuk meg, hogy arányában későn és relatíve kevés magyar arisztokrata tudott hasonló súlyt elérni. (Esterházy, Pálffy stb.)"
Olvasd el, amit írtál.
Már az előbb meg is válaszoltam rá. Vagyis az írásod engem igazol.
"a magyarok és az udvar között olyan kulturális, nyelvi különbség volt, amit sokszor leginkább a magyarok nem akartak áthidalni - "
A habsburgok elfelejtették, hogy habár felül a gályía, s alul a víznek árja, azért a víz az úr. Ferenc Jóska már megtanult magyarul. Túl későn. (Hogy Ottóról ne is beszéljünk:-)))
"Erről nézd majd meg a neten, hogy mit ír Pálffy Géza a magyarok udvari integrációjáról."
Már elnézést, de inkább Pálffynak kellene megnézni, hogy mit írtam én ide. És most nem a nagyképüség beszél belőlem akkor is, ha te ezt nem hiszed.
"Tehát magyar központú Habsburg birodalomról spekulálni nem reális. "
20 forintos kérdés: addig vajon a csehek miért is "nem szorgalmazták" sem a dualizmus, sem a trializmus létrejöttét???
Ja, hogy az addigi státuszuk nekik tökéletesen megfelelt?
Akkor milyen is a cseh arisztokrácia (politikai elit) felelőssége a monarchia széthullásában?
Speciel ebbe még igazad is van. Veled szemben én azt mondom, hogy MI IS tettünk Trianonért. Nincs kizárólagos felelősség és nem lehet csak a külső tényezőket okolni, ahogy te ezt teszed. Ezt nevezem én köldöknézegetésnek.
Lényegtelen szócsavarás, hogy Magyar Királyság, vagy magyar politikai elit. A magyar politikai elit Trianon kapcsán hibákat követett el - erről vitázunk. Te ezt nem vagy hajlandó elfogadni. Szerintem pedig tény.
Csehek - a Trializmus nemcsak gazdasági szerepekről szól. Hanem politikai befolyásolásról is. Ebből a szempontból a Dualizmus kicseszett a csehekkel. Nincs cseh miniszter, nincs cseh delegátus, nincs egyenrangú és önálló cseh kormányzat, szemben a magyarral. Ehhez képest a cseh GDP magasabb, a birodalom ipari teljesítménye leginkább a csehekre épül. És te ezt egy kézlegyintéssel nem veszed figyelembe, hogy ilyen súlyú tényező berkeken kívül maradását leginkább pont Budapest akarta.
Tehát, TÉNY, hogy a magyar politikai elit itt hibát követet el, ahogy előző oldalon is írtam. 1-0 ide. :P
"Mint már mondtam, a habsburgok nem a magyarokkal, hanem a Magyar Királysággal egyeztek ki. A Magyar Királyságból nem maradhatott ki Horvátország. Ezt még az osztrákok is simán belátták.
Azt meg a magyarok látták be, hogy a királyságon belül a horvátok a lehető legnagyobb függetlenséget élvezzék.
Meg is kapták.
Nos, mi a gond?Mit is tagadtak meg a magyarok a horvátoktól?"
Ha te tényleg ennyire csak Hungarus szemen keresztül vagy képes nézni, akkor neked kár is bármit magyarázni. Kérdezd meg erről Jellasicsot - és lehetőleg vedd le a nacionalista szemüveged és értsd meg az ő motivációjukat is. Vagy kérdezd meg azt a két horvát képviselőt aki a pesti diétán úgy tiltakozott a túlzó és etnikai viszonyokat nem figyelembe vévő magyarosítás ellen, hogy latinul szólaltak fel. LE is ugatták őket, vérig voltak sértve a magyarok... nem kicsit bizarr egy olyan nép esetében, ahol a latin hivatalos nyelv volt 1844-ig...
Tehát megint egy jó példa arra, hogy "Ártatlan magyarok" és hálátlan nemzetiségek és külföld". Mond nem unod ezt a csőlátást?
Amit megtagadtunk a horvátoktól, szlovákoktól, csehektől, na azt erőszakkal vették el 1918 után és a "bosszúvágy" okán még többet is vettek el, mint amit megérdemeltek volna...
(Azért arról is érdemes lenne tájékozottabbnak lenned, hogy 1526 után Horvátországnak milyen közjogi helyzete volt Bécs és Pozsony között. Nem evidens, hogy ők Pozsony alá tartoztak, sőt szemérmesen hallgatunk róla, de 1526 után Zágráb többé-kevésbé elszakadt a Regnumtól... Tudod, még II. Lajos életében egyezség született Ferdinánd és Lajos között, hogy az oszmánok elleni védelem okán Bécs pénzeli Zágrábot és az uralmi jog részben Bécsre szállt át...)
Akkor volt az utolsó lehetőségük arra, hogy a birodalmuk központját oda helyezzék, ahova való. Nyilván Buda túl messze volt nekik, de Pozsonyba kellett vona áthurcolkodni, ott egységes Habsburg királyságot megszervezni, feladni a német orientációt, és közép-európai birodalmat létrehozni magyar dominanciával, emellett a nyelvi sokszinűség elismerésével.
Mondod ezt te Budapestről. De Prágából, Bécsből, Berlinből nézve ez zagyvaság. A Habsburg birodalom központját bárhová elképzelni azon kívül, ahol történelmileg volt, az mind spekuláció. Csak egy dolgot zongorázz végig: a XVI-XVIII. század között sokkal logikusabb birodalmi központ Prága, mint Bécs. Hiszen közelebb van az NRCS központi területeihez, messzebb van az oszmán támadásnak kitett Buda és Bécs perifériáktól. Rudolf kivételével mégis jellemzően Bécsben vannak, vagy ingázznak Bécs és Prága között.
Mondok neked még valamit: szerinted szemben más Habsburg birtokokkal a magyar nemesség miért nem volt képes birodalmi elitté válni, mintahogy ezt tették a cseh arisztokraták, az osztrák, az olasz arisztokraták? Senki nem cédulázta meg akkoriban a magyarokat, hogy fúj rebellisek, be ne gyertek az udvarba... Speciel a Nyugati-Habsburgoknál is kialakult egy olasz-spanyol-német-németalföldi nemzetek feletti arisztokrácia, amelyik a koronához és a saját gyökereihez egyaránt hűen élt és baromira sikeresek voltak a saját érdekeik képviseletében. Mondok neked pár nevet: Montecuccoli, von Hoyos, Kollowrat, Doria, D'Avalos, de Toledo, Schwarzenberg stb. családok helyi és dinasztikus jelentősége. Azért valljuk meg, hogy arányában későn és relatíve kevés magyar arisztokrata tudott hasonló súlyt elérni. (Esterházy, Pálffy stb.)
Ez miért fontos itt? Mert a magyarok és az udvar között olyan kulturális, nyelvi különbség volt, amit sokszor leginkább a magyarok nem akartak áthidalni - ennek sok oka van, részben pl. az oszmán fenyegetés okán a birtokokat sem szívesen hagyták ott és nem. (Erről nézd majd meg a neten, hogy mit ír Pálffy Géza a magyarok udvari integrációjáról.) Tehát magyar központú Habsburg birodalomról spekulálni nem reális. 1918 után is csak azért "fedeztek fel minket" Ottó és apja, meret ugye máshol nem voltak szívesen látva...
"Na, de mit gondolsz: miért fordultak a horvátok ellenünk 1848-ban? Mennyire ágyazott meg a horvát elszakadási törekvésnek, hogy a magyarok ugyanazt tagadták meg Zágrábtól, amit viszont véresen keményen követeltünk magunk számára Bécstől?"
Áthoztam ide a választ.
A habsburgok 1806-ban nem tették át a birodalom központjába a saját központjukat, vagyis bizonyos értelemben a perifériából politizáltak...a centrum ellenében. (Ha érted. Ha nem, ragozhatjuk ezt is).
A perifériából csak akkor lehet a centrum ellen sikeresen politizálni, ha a perifériát erősítik épp a centrum ellenében. E törekvések jegyében kellett Horvátországot Magyarország ellenébe hangolni. Ez 1948-ig simán ment, hisz közigazgatásilag Horvátországot teljes leválasztották a Magya Királyságról.
A horvátok teljes joggal azt hihették 1848-ban, hogy ők egy független ország a császár (és nem a király) birodalmában, és a függetlenségüket csakis a magyarok veszélyeztethetik.
Eddig ugye érthető?
Nézzük a kiegyezést.
Mint már mondtam, a habsburgok nem a magyarokkal, hanem a Magyar Királysággal egyeztek ki. A Magyar Királyságból nem maradhatott ki Horvátország. Ezt még az osztrákok is simán belátták.
Azt meg a magyarok látták be, hogy a királyságon belül a horvátok a lehető legnagyobb függetlenséget élvezzék.
Meg is kapták.
Nos, mi a gond?Mit is tagadtak meg a magyarok a horvátoktól?
A Magyar Királyság a sajátos státuszát a Habsburg birodalomban mindvégig fenntartotta (1849-67-et hagyjuk)
1867-ben nem a magyarokkal, hanem a Magyar Királysággal egyezett ki a központi hatalom és a birodalom többi része (örökös tartományok).
A kiegyezés tehát egy évszázados status quo-t szentesített. Egy olyan helyzetet ismert el jogilag, ami egyébként addig pont az örökös tartományoknak kedvezett. Vagyis a csehek addig a farok boldogabik végén tartózkodtak, élvezve annak minden előnyét.
'67-ben fordult a kocka, a magyar félfüggetlen státusz számtalan előnnyel járt. A csehek rögvest jelentkeztek erre a státuszra.
Mi is volt amagyar álláspont? Igen, Magyarország Ausztriával (örökös tartományokkal) kiegyezett, és ezen jó okkal nem kiván változtani.
És?.....akkor mi van?
Az osztrák örökös tartományokon belül a csehek akármilyen jogokat kikönyökölhettek a magyarok felől.
Vagyis a magyarok (Magyar Királyság) semmiben sem korlátozta a cseheket. Az osztrákok persze a magyarokra mutogattak, hogy miattuk nem lehet. Nem. Nem miattunk, hanem az osztrákok miatt nem lehettek a cseheknek különleges jogai.
A trialista átalakításnak volt még egy veszélye. Az már valóban a szétesés elindítója lett volna, mert nyilván a lengyelek, bukovinai románok, karantánok mind mind ugyanazokat a jogokat követelték volna teljes joggal, mint a csehek.
És igen, ezt látták a monarchia stratégái is, rajzolgattak is mindenféle régiót a birodalmi közigazgatás átszervezésére, csakhogy az mind sértette a Magyar Királyság területi szuverenitását, magyarán kis-Trianonok voltak.
Ennek a birodalom széthullásához vezető folyamatnak vetettek gátat a magyarok a dualizmushoz való ragaszkodással.
Hogy aztán így sem sikerült fenntartani a Habsburg birodalmat (!!!!) ez már megint csak nem a magyarok felelőssége.
Ha kiváncsi vagy, azt is elárulom neked, hogy mikor bukták be a birodalmat a habsburgok.
1806-ban, amikor megalapították az osztrák császárságot. Több, mint bűn volt. Hiba volt.
Akkor volt az utolsó lehetőségük arra, hogy a birodalmuk központját oda helyezzék, ahova való. Nyilván Buda túl messze volt nekik, de Pozsonyba kellett vona áthurcolkodni, ott egységes Habsburg királyságot megszervezni, feladni a német orientációt, és közép-európai birodalmat létrehozni magyar dominanciával, emellett a nyelvi sokszinűség elismerésével.
De ezt egy német anyanyelvű császári adminisztráció cseh súgókkal a háttérben képtelen volt meglépni. 1867-ben már mindenre túl késő volt.
...ndikk nagy hangon hangoztatja egy másik fórumon, hogy Trianon csak a galád külföld, elsősorban franciák okán következett be és a magyar politikai elitnek ehhez semmi köze, ártatlan koszorúslányok voltak ők...
Akkor nézzük csak:
1. állításom: nem kérdéses, hogy a franciáknak komoly felelősségük van e témában.
Leginkább abban, hogy a mindenkori francia-német ellentét viszonylatában úgy gondolták, hogy elemi érdekük a német szövetséges Osztrák-Magyar Monarchia atomaira való robbantása, hiszen ezzel a németek európai dominanciáját is csökkentik.
2. állításom: nem kérdéses, hogy a magyar politikai elit a XIX. sz. folyamán hólapáttal hordta be a gyúlanyagot, ahhoz, hogy nemzetiségek (természetes) önállósodási törekvéseik végül Trianonban és 1990 után Csehszlovákia, majd Jugoszlávia szétbomlásával testet is öltsenek. (itt e három esemény párhuzamba állításával a nemzeti önrendelkezés jogainak/igényének hosszú fejlődésére is gondolok.)
tehát, kedves dikk, az első érv. Majd, ha kell, megyünk szépen végig a többin.
Köztudott, hogy az 1867. évi kompromiszumot követően a Dualizmus rendszerét leginkább a magyar politikai elit védelmezte foggal-körömmel és mi voltunk, akik leginkább blokkoltuk a Trializmus kialakítását, a gazdaságilag sokkal erősebb csehország politikai igényeinek az elismerését. Ezzel akaratlanul maximálisan támogattuk a cseheket abban, hogy a jövőjüket a Monarchián kívül képzeljék el. Ez mi szerinted, ha nem a magyar politikai elit hibája drága Barátom????
Költeni kellett volna a nemzetközi propagandára, mint a románok tették, s teszik most is. Még arra is futja nekik, hogy amerikai történészt Bukarestbe költöztessenek...
A háborút elveszítettük, hogy nem marad minden a régiben, az várható volt. Ismerve a háború alatti diplomáciát az is elképzelhetetlen volt, hogy a monarchia megmarad. Önrendelkezés a nemzeteknek, az is rendebn van, de akkor már a magyaroknak is. Szerintem, ha megnézzük, hogy a jelenben mi az ami a legtöbb embernek, akit érdkel és magáénak érzi a veszteséget, bánkódást okoz, az a magyarság szétszakítása. (nekem ez) Persze, a gazdaságnak is durva pofont jelentett, de azt nem visszük magunkkal. Amit Trianonban aláírtak, az igazságtalan volt, még ha figyelembe vesszük az akkori politikai felfogást, még akkor is. De nem gondolom azt, hogy egy Nagy-Magyarország a továbbiakban igazságos lett volna. Hogy autonómiát kapnak, meg ilyen-amolyan jogot, a háború előtt a legkevésbé sem nézett ki úgy. Így meg, hogy még válogatni is lehetett, logikus, hogy senki nem hajlott arra a változatra.
Érdemes vizsgálni a magyar politikai elit felelősségét Trianon esetében.
Érdemes lenne inkább vizsgálni a magyar politikai elit felelősségét Trianon, mint magyar érdek (maradhatunk itt az államérdek Richelieu :rachion d'etat) v. akár Kissinger értékmeghatározása szemszögéből.
Ehhez képest viszont milyen primitív rendszerfüggő elkötelezettek oktatnak teljes generációkat az Eltén. Pl. Krausz Tamás.
Hiszen Magyarországon nem történt rendszerváltás, mint pl. 1945 után a német nácítalanítás.
Természetesen nem arról van szó, hogy a vesztes béke aláírását megakadályozhatták volna, de a végletes összeomlást, és a szadista békét igen. Ebben csúcsosodott ki a korábbi politikai elit impotenciája, és jórészt miattuk is önként hajtottuk a fejünket a bárd alá
Ekkora csacsiságot nem írtál volna le különben.....
akkor nézzük meg, hogy hány yin-yang struktúrát találunk a kék kör által határolt területen
amint látható a cigányokról van szó. Elmondhatjuk tehát hogy India és Európa yin-yang kapcsolatban( aszimmetrikus) van az adott cigánylakta terület miatt
Érdemes vizsgálni a magyar politikai elit felelősségét Trianon esetében. Természetesen nem arról van szó, hogy a vesztes béke aláírását megakadályozhatták volna, de a végletes összeomlást, és a szadista békét igen. Ebben csúcsosodott ki a korábbi politikai elit impotenciája, és jórészt miattuk is önként hajtottuk a fejünket a bárd alá
"Érdemes vizsgálni a magyar politikai elit felelősségét Trianon esetében. Természetesen nem arról van szó, hogy a vesztes béke aláírását megakadályozhatták volna, de a végletes összeomlást, és a szadista békét igen. Ebben csúcsosodott ki a korábbi politikai elit impotenciája, és jórészt miattuk is önként hajtottuk a fejünket a bárd alá."
Ezt az épületes baromságot még ma is nagy előszeretettel ápolják magyarellenes körök, azt sugallva, hogy szegény szomszédaink ártatlanok, csak a magyar elit mohósága, és szarvashibái vitte rá őket az önállósodásra.
Hát nem. Nagyon nem.
A helyzet az, hogy a magyar nemzetiségek elszakadásának leghangosabb követelői nem is a nemzetiségeink voltak, hanem a szomszéd államocskák.
Jellemzésül: a szlovákok lazán megegyeztek velünk a nemzetiségi határban (Hodzsa-vonal), ami a cseheknek nem felelt meg, és nem a szlovákoknak. A ruszinok el sem akartak szakadni tőlünk, úgy kellett külföldön (!!!!!) az usa-ban gründolni egy ruszin szervezetet, hogy követelje már valaki az elszakadást.
Ahol népszavazást tartottak, az mind maradt nálunk. Akkor is, ha épp nemzetiségi többségű területről volt szó (Sopron és környéke).
Ha a magyar arisztokrácia olyigen nagyon romlott és bűnös lett volna, akkor bizony könnyebb lett volna a nemzetiségek leválasztása rólunk.
Köztudott, hgy a h háború előtt az akkori kor legkevésbé nemzetiségellenes nemzetiségi törvénye épp Magyarországon volt.
Az is köztudott, hogy a háborut is ellenezte a magyar miniszterelnök.
Ugyan mit tehetett volna a magyar elit?
Hozzáteszem, a béketárgyalások idejére még Párizsból is ki volt tiltva minden magyar!!!!
Hogy lehet ezek után felelőssé tenni a történtekért a magyar elitet?
Nem más ez, mint a szomszédok tisztára mosására tett ocsmány kisérlet.
"Trianon a magyar politikai gondolkodás beteg gyermeke: az első világháború után a vélemények kizárólag a revíziós gondolat mellé csoportosultak, ami pozitív jelenség volt abból a szempontból, hogy kizárta a beletörődés lehetőségét és a külpolitikában gyakorlati eredményekre vezetett a két bécsi döntéssel, súlyosan negatív előjelű volt azonban amiatt, hogy az újabb világháborúba való belépés, Hitler Németországával való stratégiai szövetségkötés és a fokozódó fasizálódás felé lökte az országot."
Ezt a gondolatot mindenképpen finomítani kell, mert egy csavar van benne.
Nem választja el egyértelmüen az okot az okozattól. Trianon az ok, a revizionalizmus az okozat.
Igen, Trianon volt az oka a hitleri szövetségnek. Trianon (Versailles) nélkül nincs Hitler, nincsennek bécsi döntések, nincs II vh.
Azonban. Azt is látni kell, hogy nem a revizionizmus - vagyis nem a "mohó" magyar politika vezetett Hitler karmaiba bennünket.
Ugyanis ott kötöttek ki a szomszédaink is, tehát egy tőlünk független, számunkra objektív, részünkről befolyásolhatatlan folyamat manifesztálódása volt a II vh-ba belépésünk.
Mi ezt a folyamatot csak gyorsíthattuk, lassíthattuk, de lalapjaiban nem volt hatásunk rá.
Annál nagyobb volt a felelőssége ebben is Trianon elkövetőinek, és a trianoni helyzet fenntarásában továbbra is közreműködő atlanti hatalmaknak.
