1) A KONCESSZIÓS VERSENYTÁRGYALÁSI ELJÁRÁS FOLYAMATÁNAK ÉS FŐBB FELTÉTELEINEK RÖVID ISMERTETÉSE.
Az 1991. évi XVI. törvény által felhatalmazva a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban Minisztérium) helyett és nevében az Autópálya Igazgatóság 1992. áprilisában előminősítési eljárással kezdődő nemzetköd versenytárgyalási felhívást bocsátott ki az „M5 autópálya 44,3-174,5 kmsz (Újhartyán-országhatár) közötti szakaszának koncesszióban történő finanszírozása, megépítése, üzemeltetése és fenntartása" (továbbiakban: Autópálya) tárgyában.
A felhívás az előminősítési eljárás céljaként olyan cégek illetve konzorciumok kiválasztását jelölte meg, amelyek bizonyíthatóan képesek az útdíjas autópályát állami költségvetési alapok felhasználása és/vagy bármely állami pénzügyi garancia nélkül finanszírozni, megtervezni, megszerezni a szükséges jóváhagyásokat, valamint megépíteni, üzemeltetni és fenntartani.
Az előminősítési dokumentációt 15 pályázó vásárolta meg. Az 1992. június 30-i
határidőre a következő 4 pályázat érkezett:
1. TRANSROUTE Int.-GTM Int. vezette francia-osztrák-magyar konzorcium
2. COLAS S.A. vezette francia-magyar konzorcium
3. CONSORZIO BAMEST vezette olasz-luxemburgi konzorcium
4. BOUYGUES S.A. vezette „HUMI" francia-osztrák-magyar konzorcium
A pályázatokat a külön erre a célra létrehozott „Minősítő Szakértő Bizottság" értékelte, amelynek elnökét a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter (a továbbiakban Miniszter) bízta meg és társelnökét a Pénzügyminisztérium delegálta. A Bizottság további 14 tagja által képviselt szervezetek:
- Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (4 fő)
- Autópálya Igazgatóság (5 fő)
- Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (I fő)
- Pénzügyminisztérium (1 fő)
- Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (1 fő)
- Magyar Nemzeti Bank (2 fő)
A Bizottság a pályázati kiírásban foglaltak és a versenytárgyalásokra vonatkozó előírások alapján, saját ügyrendje és munkaprogramja szerint végezte az értékelést, amelynek eredményét 1992. szeptember 17-i keltű „Értékelési zárójegyzőkönyvben" foglalta össze és terjesztette fel a Miniszternek, aki azt jóváhagyta. Ennek megfelelően a következő három ajánlattevő kapott lehetőséget ajánlat benyújtására:
TRANSROUTE lnt. -GTM Int. vezette konzorcium
CONSORZTO BAMEST vezette konzorcium
BOUYGUES S.A. vezette konzorcium
Az ajánlatok elkészítésére és beadására 1993. január 2-án bocsátottak ki felhívást
illetve tenderdokumentációt a következő főbb feltételekkel:
A koncesszió tárgya az Autópálya 44,3 km szelvényétől a 174,5 km szelvényig terjedő szakasza, a hozzá tartozó pihenőhelyi és üzemmérnökségi létesítményekkel együtt. A 44,3-73,3 km szelvények közötti szakaszon a meglévő balpálya mellé megépítendő a jobb pálya, oly módon, hogy a teljes koncessziós szakaszon 2x2 forgalmi sávos autópálya üzemeljen. A koncesszor feladata az Autópálya és a meglévő úthálózat között a megfelelő szolgáltatási színvonalú kapcsolatok kiépítése. Az 54. sz. főútnak, az Autópálya és 5. sz. főút közötti 6,0 km hosszú szakaszát a koncesszornak kell megépítenie.
A Minisztérium a megadott létesítmények megépítését és üzemeltetését egy
Ajánlattevő részére szándékozik koncesszióba adni. Az Ajánlattevők az
Autópályát használó járművektől (Kecskemét elkerülő szakasz kivételével) úthasználati díjat szedhetnek, illetve az Autópályához közvetlenül kapcsolódó egyéb létesítményeket hasznosíthatják és felelősek lesznek a létesítmények tervezéséért, megépítéséét, üzemeltetéséért és fenntartásáért, valamint mindezen tevékenységek finanszírozásáért.
A létesítményekhez szükséges területek megszerzésének költségeit és kiadásait a Minisztérium viseli. Kivételt képeznek a pihenőhelyi és a díjszedési létesítmények kiépítéséhez szükséges többletterületek megszerzése, amely a koncesszor feladata és a költségeit is ő viseli. Ezen felül a koncesszor, meghatározott feltételek szerint, megkapja a 44,3-73,3 km szelvények közötti, a Minisztérium által kiépített bal pályát és az újhartyáni autópálya mérnökség üzemi létesítményeit.
A Minisztérium igényt tart felmerült Ivöltségeinek magtérítésére. Ezért a földtertiletek és létesítmények használatba adása fejében, a Koncessziós Szerződés megkötésekor fennálló értéküknek megfelelő visszatérítési módozat(ok)ra javaslatotkell adni az Ajánlattevőknek.
Kikötésként szerepelt hogy:
(i) a létesítményekhez semmilyen költségvetési forrás nem áll rendelkezésre;
(ii) a Kormány nem nyújt garanciát semmilyen kölcsönhöz, melyet a Koncessziós Társaság vesz fel.
A koncessziós részvénytársaság alapító tőkéje nem lehet kevesebb, mint a projekt megvalósításához szükséges összes költségének a 20 %-a.
A koncessziós szerződésen túl az építés (fő)vállalkozójával és a létrehozandó üzemeltetővel megkötendő szerződések, Minisztériumot érintő elemeire (kockázat megosztás, kártérítések, biztosítékok stb.) vonatkozó vállalásokat is be kell nyújtani az Ajánlattevőnek.
Az 1993. július 12-i beadási határidőre a három előminősített ajánlattevő közül a
következő kettő nyújtott be ajánlatot:
1. GTM hit. vezette konzorcium
Tagjai: Transroute Int. (korábban társvezető)
Strabag Österreich
Strabag Hungaria
Transinvest
Hídépítő Vállalat
Betonútépítő Rt.
2. BOUYGUES S.A. vezette „HUMI” konzorcium.
Tagjai: Screg S.A.
Magyar Aszfalt Kft.
Bau Holding A.G.
Az ajánlatokat a külön erre a célra létrehozott „Értékelő Szakértő Bizottság" értékelte, amelynek elnökét a Miniszter bízta meg és társelnökét a Pénzügyminisztérium delegálta. A bizottság további 15 tagja által képviselt szervezetek:
- Közlekedési, Hírközlési és Víztigyi Minisztérium (3 fő)
- Autópálya Igazgatóság (2 fő)
- Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (I fő)
- Közúti Igazgatóságok (2 fő)
- Pénzügyminisztérium (1 fő)
- Magyar Nemzeti Bank (1 fő)
- Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (1 fő)
- Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (1 fő)
- Miniszterelnöki Hivatal (1 fő)
- Budapesti Közlekedési Egyesület (1 fő)
- Nemzetközi Bankárképző Központ Rt (1 fő)
A Bizottság a tenderkiírásban foglaltak, a versenytárgyalásokra vonatkozó előírások és a közbenső magasabb szintű döntések alapján, saját ügyrendje és munkaprogramja szerint végezte az értékelést, a következő főbb lépésekben:
1) A beérkezett ajánlatok alaki és tartalmi vizsgálata, megfelelőségének értékelése. A Bizottság 1993. augusztus 31-i ülésén megállapította, hogy egyik ajánlat sem felel meg teljes mértékben és maradéktalanul a tenderkiírásban megfogalmazott követelményeknek és rendkívül magas állami hozzájárulást igényelnek, de tartalmaznak olyan alternatív ajánlati elemeket, amelyek alapul szolgálhatnak továbbfejlesztett ajánlatok elkészítésére. A Miniszter illetve a Gazdasági Kabinet részére történő jelentés formájában magasabb szintű döntések meghozatalát kezdeményezte javasolva:
- párhuzamos tárgyalások lefolytatását az ajánlatok továbbfejlesztésére,
- az MO-Újhartyán szakasz koncesszióba történő bevonását,
- az Autópálya szakaszolt megvalósíhatóságát,
- állami hozzájárulási lehetőség (1993. évi árszinten max. 10 Md Ft) biztosíthatóságához szükséges folyamat előkészítését.
2) Miután a Gazdasági Kabinet a felterjesztésben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul vette, a Bizottság saját köréből Tárgyaló Küldöttséget alakított és kétoldalú tárgyalások (1993. szeptember 7.-9.) keretében közölte az ajánlattevőkkel alternatív ajánlataik továbbfejlesztésének módosítható feltételeit. Ezek az eredeti kiírást két lényeges elemben módosították:
(i) a magyar fél elfogadja az Autópálya MO-Újhartyán közötti meglévő szakaszának koncesszióba való bevonását annak fejlesztése és felújítása mellett,
(ii) az Autópálya szakaszosan, több ütemre bontva is megvalósítható, de az első ütemnek legalább az MO-Kiskunfélegyháza szakaszt magában kell foglalnia.
3) Az 1993. október 29-én beadott továbbfejlesztett ajánlatokat a Bizottság 1993. november 25-i ülésén értékelte és úgy döntött, hogy az előnyös helyzetű ajánlattevő kiválasztásához tisztázó jellegű kérdéseket feltéve (1993. december 20.) további tárgyalásokat kell folytatni az ajánlattevőkkel. Egyben kormányelőterjesztés készítését tartotta szükségesnek a kormányzati hozzájárulás összegének meghatározásához.
4) A Bizottság 1994. február 10-i ülésén a tisztázó kérdésekre érkezett (1994. január 31.) válaszokat és a kétoldalú tárgyalásokat (1994. február 8.-9.) értékelve egyhangú szavazással a BOUYGUES S.A. vezette HUMI konzorciumot választotta ki előnyös helyzetű ajánlattevőnek.
5) A Bizottság 1994. április 19-i és április 25-i ülésén az előnyös helyzetű ajánlattevővel a Koncessziós Szerződés véglegesítésére irányuló tárgyalásokról (1994. március 8. és április 12.) szóló beszámolók alapján széleskörű vitát követően 8 igen, 6 nem és 1 tartózkodó szavazattal úgy döntött, hogy javasolja a Miniszternek a Koncessziós Szerződés aláírását.
A Koncessziós Szerződést 1994. május 2-árt írták alá. Ezzel a versenytárgyalási eljárás lezárult, azonban a Koncessziós Szclződés hatályba lépésének feltételei (a hiteltárgyalások során felmerült finanszírozási problémák miatt meghosszabbított határidőre) 1995. december 11-én teljesültek, amelynek lényegesebb elemei a következők voltak:
- A Koncessziós Társaság megalapítása, a szükséges alaptőke rész befizetése, cégbírósági bejegyzése.
- Az előírt (építéssel kapcsolatos és MNB) engedélyek megszerzése.
- Az alábbi megállapodások és szerződések aláírása a Minisztériumnak megfelelő formában:
= Építési szerződés
= Üzemeltetési és fenntartási szerződés
= A Független Mérnök szerződése
= Hitelszerződések
= Hitelezők közötti megállapodás
= Alapító okirat
= Részvénytulajdonosi megállapodás
= Vegyesvállalati megállapodás
= Jelzálog, biztosítéki/átruházási megállapodások
- Kölcsönös jogi vélemények kibocsátása a Minisztérium, a Koncessziós Tár
saság, a Vállalkozó és az Üzemeltető részéről a szerződések érvényességéről.
- A pénzügyi záráshoz szükséges feltételek teljesülése.
- A Minisztériumot megillető költségtérítések kifizetése.
Az időközben bekövetkezett változások miatt ugyancsak 1995. december 11-én írták alá a Koncessziós Szerződés 1. sz. módosítását és „Üzemeltetési Hozzájárulási Megállapodást", valamint a Pénzügyminiszter részéről egy erre vonatkozó 9,0 Md Ft összegű, 1993. május 19-i árszinten számított „Kezességvállalási Szerződést", a 2250/1995. (Vlll. 31.) Korm. határozat szerint.
