Kell multi?? Nem kell multi? Megöli a kiskereskedelmet?
Azért nem ilyen egyértelmű:
30.000 lakosú kisváros Észak-M.o.-on, van:
1 Tesco
1 Aldi
1 Profi
1 Penny
2 Spar
2 Coop
1 Liedl
2 Euronics
1 divat-illatszer-cipő- sport-megafenetuggyamégmi a nevét nem tudom milyen bevásárlóközpont milliónyi bolttal
2 kínai nagyáruház
ezen boltok 1-1.5 km-en belül vannak.
Ezek mellett csak az 500 m-es környezetemben:
4 kizárólag zöldséges épületben,
2 zöldséges stand jelleggel
4 kizárólag hentes
2 baromfis bolt
9 kis(garázs) bolt, széles választékkal (6- min 20 óráig nyitva, zöme ünnepkor is)
4 kis garázsbolt gyaksi főként szeszre
3 nagyobb maszek kisbolt
3 hiradástech. kisbolt
2 számtech. bolt
3 bútor maszek bolt
2 barkácsbolt, stb....
És most kezd nyitni a 14. garázsbolt. A városka főutcájának minden épületében butikok, egyéb boltok, büfék... s nem konganak az ürességtől... Eszerint mindenki megtalálja a magának megfelelő árut.
Egyről beszélünk. Ahogy azt írod is, a vásárlónak van lehetősége minőségi terméket is választani. Az, hogy egy nagyáruház mit tart, attól függ, hogy a vevői mit keresnek. Ha rossz, ám olcsó terméket keresnek, azt tart. Ha jó, de drágább terméket, akkor meg azt.
Egy diskurzust szeretnénk elindítani a Tescoval kapcsolatban.
Arra keresünk választ, hogy jó-e, és kinek jó a Tesco. Hogy milyen hatással van a szűkebb és tágabb helyi termelésre, kereskedelemre. Mennyiben változtatja meg a helyi fogyasztói szokásokat? Milyen a kapcsolata a beszállítókkal? Hogyan illeszkedik a környék hagyományos kereskedelmi arculatához? Van-e hatásal a környék kereskedelmi struktúrájára, és milyen ez a hatás? A nyitvatartási órák mennyire harmonizálnak a vásárlók és a dolgozók szociális és családi életével?
Igen, egy értelmiséginek sokkal minőségibb módon kell kifejeznie magát.
Pl. egyszer egyik munkatársam nagyon igényesen, kultúrált módon mesélte el, hogy mennyire bánja, hogy mikor tájföldön járt akkó nem dugott meg "egy olyan 14 évest". A másik 2 jelen lévő értelmiségi munkatársam értelmiségi és kultúrált módon nevetett.
Az igénytelenebben meg csak sunáznak. Ej ej, sic transit glória értelmiség.
Sikeressége is megkérdőjelezhető. Hogy valaki anyagilag sikeres, az csak azt jelenti, hogy az élete egy szegmentumában nem vallott kudarcot (bár ez sem biztos, hiszen családi támogatók is segíthették az álláshoz jutásban), de sok más területen még híján lehet sikereknek, mint ezt az idézett példa (cikk) is igazolja.
Az írás hősének bizonnyal problémát okoz az ellenneműekel való kapcsolatfelvétel, kisebbségi komplexusokkal is erősen terhelt. Rejtett szadizmusa, ösztön-énje az internet nyújtotta (vélt) anonimitással kerül felszínre. Pszichopatológiai eset, de nem troll. A troll alapossága, tudatossága abszolút hiányzik belőle. Natúr, képzetlen vandál, aki pusztán a valós személyiségét éli meg az interneten.
"Mondjuk ez a leküzdés olyannyira sikeres volt, hogy a vidéki lakosság munkalehetősége azóta is a béka alatt van - a kilábalásra pedig semmi remény.:-("
Bizony! Az állattartás divatja ma már azért tér vissza, mert az éhkopp ellenszerévé vált.
"Egyre kevesebb a haszonállat Baranyában, a legnagyobb viszszaesés a szarvasmarha-állományban következett be, a megyében jelenleg tartott állatok száma alig éri el az 1980-as egyedszám egyharmadát."
"A létfenntartásért
A mezőgazdaságban működő gazdasági szervezetek alig egynegyede foglalkozik állattartással, míg az egyéni gazdaságok mintegy feléről mondható el ugyanez. Míg az elmúlt években mindkét kategóriát csökkenés jellemezte, az egyéni gazdaságok esetében az elmúlt év megfordította a folyamatot. A jelenség mögött nem feltétlenül a mezőgazdasági vállalkozói kedv élénkülése húzódik, sokkal inkább a létfenntartás biztosítása. "
"Korábban is volt silány holland sertéshús, de akkor még azt mondták az exportőrnek, hogy kösz szépen de ezt add anyádnak. És felhasználták a hazai, minőségi húst. Ez került a gyulai, a csabai kolbászba, a felvágottakba, a párizsiba."
Hja.
Korábban az átlagos sertéslétszám Magyarországon 10 000 000 db/év volt. Ebből lehetett minőségi terméket is bőségesen előállítani - akár exportra is.
Miután az Antall- Torgyán- Raskó- Bogárdi- Zsíros Géza quintett és tsai. oly sikeresen leküzdötték a hazai mezőgazdaságot a béka szintje alá, a jelenleg sertéslétszám nem éri el a 4 000 000 db- ot sem és az állomány azóta is folyamatosan csökken. (Információim szerint közelítünk a 3 millióhoz :-(. )
Mondjuk ez a leküzdés olyannyira sikeres volt, hogy a vidéki lakosság munkalehetősége azóta is a béka alatt van - a kilábalásra pedig semmi remény.
Leírtad a lényeget. Az óhazájában egy kisbolt hálózat volt, majd a kelet-ejrópai országokban lett "multinacionális nagyvállalat", nyugaton labdába se rúg, de nem is nagyon próbálkozik.
Ez önmagában pontosan kifejezi miről van szó. Amit a magyaroknak mutinacionálisként adnak el, az valójában kelet-ejrópai specifikum
A szabad piac ismérve, hogy minőség versenyez minőséggel és ár versenyez árral. E kettő versenyének eredménye, hogy a termék által hozott profit csökken. Itt nálunk ennek épp az ellenkezője igaz. Árverseny sincs, nem hogy minőségi verseny volna. A kartellek működnek, egyik kutya nem harapja meg a másikat. Az olcsóbb, rosszabb termékeken arányaiban vastagabb a profit, mint a minőségibb dolgokon.
Korábban is volt silány holland sertéshús, de akkor még azt mondták az exportőrnek, hogy kösz szépen de ezt add anyádnak. És felhasználták a hazai, minőségi húst. Ez került a gyulai, a csabai kolbászba, a felvágottakba, a párizsiba. Ma pedig az olcsón és gyorsan hizlalt sertés vizenyős, gyenge állagú húsát, rosszabb esetben annak is csak nyesedékét tartalmazza az olcsó virsli és felvágott. A honi tenyésztők pedig kénytelenek felhagyni a sertés vagy vágómarha tartásával, mert kiszorítja őket a piacról a gyenge minőség, a selejt. A gyulai már kénytelen a nevéből tőkét csinálni. Megjelent a gyulai névvel 'fémjelzett' lángolt kolbász, mely korábban nem is létezett, a száraz kolbászuk pedig masírozik nyugatra. Itt csak márkaboltban (pl. Árkád) találkozol vele, vagy a SPAR-ban, MATCH-ban, azaz a minőségibb élelmiszerboltokban.
Én meg azt szoktam hallani, hogy a magyar vállalkozók be sem jelentik az alkalmazottaikat, sokszor késve fizetik ki a bérüket és 10-12 óráztatják őket.
Méregzöld banánt nem szokásom venni de nem azért mert magyar termesztés:-)))
A hiperekben sokkal szigorúbb ellenőrzések vannak az élelmiszerbiztonság terén mint a magyar piacokon...Sajnos. A piacon sokszor árulnak olyan pompás gyümölcsöket, amiket előző napokban permeteztek agyon, és az antibiotikumokkal kezelt csirkék vágási idejét sem szokták betartani. Ezért nem vásárolok piacokon, számlát se adnak, így vissza sem lehet eredeztetetni az árut.
A Tescoban vettem már isteni vecsési vitaminsalátát (másutt nem látom) és a CBA is árul német import savanyú káposztát. Akkor most a CBA-t is tegyük a földdel egyenlővé?
A gyulai es csabai kolbaszok is tobb vilagkiallitason nyertek aranyermet , es? Aztan hol kaphato nyugaton, elvetve. Le kene mar szamolni ezekkel a legendakkal
Par evvel ezelotti sztori, a lanyommal elmentunk a szegedi nagy Tescoba,mig o vett valami aprosagokat en szokas szerint mint minden boltban ahol van, megneztem a halas reszt es latom marnak voltak kirakva jegre . Mondom az eladonak ez hogy is van , a marnara jelenleg horgaszati es halaszati tilalom van honnan van ez? Mondja, halgazdasagi,mondom neki ne etessen engem nincs halgazdasagi marna,ez az elo Tiszabol van, es mindjart felhivom a halaszati felugyeloseget,persze fogalmam nem volt mi a szamuk,de mire terultem fordultam a marna eltunt a pultrol
"A Globus márkát zöldség- és gyümölcskonzervekre jelentették be 1924-ben. Azóta a világ több mint 50 országában regisztrált, védett márka.
1947: A társaság az államosítás első lépcsőjében került állami tulajdonba a Nehézipari Központ irányítása alá.
1948: Budapesti Konzervipari Nemzeti Vállalat néven működött tovább.
1958: A cég ettől az évtől már Budapesti Konzervgyár néven gyártotta dobozos készételeit. Az első nagy nemzetközi elismerést is ekkor aratta, a Bakonyi borda, Csikós tokány, Székelygulyás termékeivel, melyekkel a brüsszeli Világkiállításon aranyérmet nyert.
1965: A Budapesti Konzervgyár exportjogosítványt kapott, mely révén elsősorban húskonzerveket exportálhatott az Európai Gazdasági Közösség országaiba.
1991: A vállalat nevét Globus Konzervgyárra változtatták, és “Globus, a megbízható minőség” szlogennel értékesítési kampányt indítottak, folyamatosan bővítve a cég márkaneveit és termékeinek körét."
