Ha nincs több hozzászólás akkor tán be is zárhatjuk a vitát;
Nem a pontifexek minden hónapban kétszer jelentkező önkénye szabályozta a Caesart megelőző 150 év római naptárát (hivpoztud.) hanem a Hold, illetve annak mozgását jól ismerő, a 8 éves naptártáblát megalkotó TUDÓS! A pontifexeknek is hagyott sikerélményt, ők 8 évenként EGYSZER dönthettek 2 vagy 3 nap ügyében!
191 BC-ben tényleg lehetett egy naptárreform, amiről keveset tudunk. Szerintem akkor változtatták meg az évkezdetet mart. kalendae-ról jan. kalendae-ra. Abban az évben a teoretikus újhold julián naptár szerinti jan. 5-én 23 óra 53 perckor következett be. (UT)
Mivel tényleg keveset tudunk, a todomány azt találta ki, hogy a naptár a Pontifexek kézivezérlésébe ment át oly ügyesen, hogy a következő évben - 190 BC - már négy(!) hónap hibája van a naptárnak.
Vajon melyik (luniszoláris)naptár a fejlettebb?
Az amelyiknél folyamatosan a holdsarló megjelenését figyelik (a borús idő hátráltató tényező), vagy az, amelyiket 8 évre előre kőbe, ércbe vésve a városok (sok) fórumain közszemlére tesznek ki, és bárki követheti a napok és (szökő)évek rendjét?
PTA olvasatában lássuk, hogy is működik a római naptár?
"a mercedonius nevű szökőhónapot elrejtették az utolsó hónap, a február napjai közé. Február 23. napja után - szökőévben - a mercedonius első napja következett, majd sorban a többi egészen ennek utolsó - 22. vagy 23. - napjáig, és csak ezután jött február utolsó napja."
Hát ez a leírás beszélő viszonyban sincs a moga által rendelkezésünkre bocsájtott 8 évre jó naptártáblával.
Valami hasonlót állít Barlay Katalin is a História 2003/2-es számában, 28. old. de sehogy nem bírom tábla formában ábrázolni.
"A köztársasági naptárban 355 napos volt az év, tehát kissé hosszabb, mint 12 holdciklus. 27 napos intercalarist (szökőhónapot) iktattak be minden második évben a 23 vagy 24 napos február után. Így minden második év 377 vagy 378 napos lett."
Ezért nem tudom táblázatban ábrázolni.
Az infoból ráadásul lemaradt, hogy az intercalaris beiktatása után már nem kell a maradék 4 vagy 5 napot beilleszteni. Pedig korábban úgy tanították...
Több helyen megemlítik hogy a szökőévek alkalmával a február csak 23 napos volt (Terminala).
Az utánna következp 5 napot hozzászámolták az intercalarishoz. Nem lehet hogy ezért ábrázolták a táblán 27 naposnak (22+5)a szökőhónapot?
Szerintem valakinek végre valahára le kellene írni, hogy sem 22 napos, sem 23 napos intercalaris nem lehetett a római naptárban, mert szöges ellentétben van szerkezetével. BC 753-tól BC 46-ig, a félreértések elkerülése végett.
"A római történetírás és egyben a római irodalom legfeljebb a Kr. e 3. századig nyúlnak vissza, és főként Quintus Fabius Pictor nevével jelzett akkori történetírás a régebbi korokra vonatkozólag mindössze arról tudott hírt adni, ami a mesés elemektől erősen átszőtt szóbeli hagyomány révén emlékezetben maradt...
A korai Róma történetének azonban még ez a Kr. e. 3. századból származó változata sem maradt fenn számunkra: főként későbbi ÁTÉRTÉKELÉSE révén ismerjük. elsősorban Livius és a halikarnassosi Dionysios műveiből, akik az Augustus-kor szempontjainak megfelelően MÉG REŐSEBBEN átdolgozták. Éppen ezért a korai Róma...alapjairól szóló híradások jelentős részét erős fenntartásokkal kell kezelnünk.
Még akkor is ha NEM TELJES EGÉSZÉBEN FANTÁZIA SZÜLTE, hanem magvában autentikus beszámolokkal van dolgunk, az általuk nyújtott kép legalábbis ANAKRONISZTIKUS, és számos esetben a tartalom kifogástalan KRONOLÓGIAI VÁZA sem ismerhető fel..." (Alföldi Géza, Római társadalomtörténet, Osiris,2002, 17. old.)
Csak azért bátorkodtam idézni, hogy eldönthessük magunkban, mi ér többet;
egy régészetileg hiteles naptártábla, vagy az ELSŐ IRÓ, Livius?
Szerintem csak elméleti lehetett, mert különben nem kellett volna kihirdetni. Ha már látom, nincs semmi értelme...
Kb. két napra rá láthatták biztosan, ha nem volt felhő.
A tudomány úgy tartja Livius nyomán, hogy egy bizonyos Cn. Flavius volt a ludas a Pontifexek titkának feltárásában.
"Meglehet, sőt valószínű, hogy e táblázat felállításával véglegesen meg is szűntek a naptári kihirdetések a Kalendae és Nonae napjain." (Finály Henrik, Az ősrómai naptár és a német tudódok. 1882. Erdélyi Muzeum)
A szakirodalom ezt a naptárat (naptártáblát( Numa féle naptárnak tekinti. Tehát i. e. 8. század.
A szerkezete kínálja a szabályozási rendszerét;
A téli napforduló utáni első újhold a JANUÁR 1. vagy Kalendae. Amennyiben egy-vagy két nyolcéves ciklus után elfelejtették volna kihagyni a napot, vagy napokat, a még látszó fogyó hold segítette volna őket a korrekcióra. Érthetetlen miért kellett ettől a jó ks naptártól megválni. Vajon mi ér többet? Ez a megtalált tábla, vagy Ovidius, Livius, Suetonius, Censorinus és Macrobius együtt?
Virtuális hangszóró helyett jöjjön az ígért magyarázatom:
A régi római naptár ki volt állítva a Fórumon kb. a hagy kronológia i. e. 4. századtól. (Mondjuk BC 300-tól)
Amint láthatjuk az ELSŐ ÉV A betűvel kezdődött és C-vel fejeződött be. (355 napos jó kis holdév! A Kalendaek találtak az újholddal, az idusok a teli holddal.)
A MÁSODIK ÉV logikusan D-vel kezdődik és F-el fejeződik be. (355 napos holdév, egy napnyit torzult a naptár, a 708.72 nap [29.53X24] és a 710 nap közötti különbség!)
Ideje beavatkozni! Jöjjön az intercalaris!
Az intercalaris az F-el befejeződő MÁSODIK ÉVET követi, G -betűvel!!! (Az első 27 napos intercalaris)
Intercalaris befejez A-val holdév egy napos hibája rendbetéve, sőt a 27 nap egy kis ellentartalékot képez. (710+27=737, és 29.53X25=738.25...)
HARMADIK ÉV kezd B-vel befejez D-vel (355 nap, nagyon jó kis holdév, mindenki tudja ellenőrizni, A pontifexnek már nem kell bejelentenie, hiszen ott a tábla, az ujján mindenki tud számolni)
NEGYEDIK ÉV kezd E-vel G-vel befejez. Ekkor fordulunk megint az intercalarishoz, annak ios második kezdőjéhez, mert ez a MÁSODIK INTERCALARIS
Tehát H-val kezd, B-vel fejez be!
ÖTÖDIK ÉV C-vel kezd E-vel fejez be (355 nap)
HATODIK ÉV F-el kezd H-val fejez be (355 nap)
Ekkor fordulunk megint INTERCALARIShoz, már mutatja magát... Harmadik sor A-val kezd C-vel fejez be!
HETEDIK ÉV D-vel kezd E-el fejez be. (355 nap)
NYOLCADIK ÉV F-el kezd H-val fejez be. (355 nap)
Ez egy nyolcéves ciklus mert kezdődik az A újból. Ha a Pontifex szakszerű volt, akkor ilyenkor szólt, hogy 1 azaz egynapot hagyjunk ki. Nem lehetett olyan nagy tragédia...
A 8 év a következőképpen nézett ki tehát 8X355=2840 + 3X27=81, mindösszesen 2921 nap, míg a 8 napév 365.2422=2922
Nincs semmi átverés...
Kössz, hogy közkinccsé tetted a fotókat!
A figyelmes olvasó gyorsan észreveheti, hogy az első fotó a negyedik részlete nagyításban. Azt is hogy Caesar előtti naptár, - 29 napos január.
A másik kettő Caesar utáni, a február 28 napos.
Némi fejtörést az okoz a szakembereknek, hogy miért januárral kezdődik az év a régi római naptárban, és talán az intercalaris a legérdekesebb, hiszen 27 napos szemben a 22 vagy 23 napos akadémiai intercalarisszal.
Tud-e valaki erre magyarázatot adni?
Azt, hogy mikor találták meg azt nem tudom.
De az biztos, hogy nem csak egyet találtak, hanem léegalább négyet, bár valahol azt olvastam, (sajnos a linket nem jegyeztem meg), hogy kb. 200 különbözö korú és megtartású, töredéket/egészet találtak.
Még olyan emlékeim is vannak, bár ezt sem tudom hivatkozással bizonyítani, hogy legalább 1-et találtak, vagy Pompei-ben, vagy Heracelum-ban(? jól irtam ?)
szóval itt találsz 4 ről fényképet: Fasti
"Rendezvén az időt, megszabta hazánknak az atyja,
hogy tíz hónapnál többre ne menjen az év.
...
Majd Numa Ianusról, meg a holtakról nevezett el
kettőt, és ezeket tette a többi elé.
...
Áldott új évet hirdet Ianus szava néked,
ó, Germanicus; ő kezdi meg énekemet."
Hiába olvasgatta Ovi az "ódon könyveket", csak nem sikerült neki az évkezdetet [martius] eltalálni. Vajon mennyire hihetünk neki a tízhónapos évvel kapcsolatban? Nem tűnik egy kőkemény forrásnak, annak ellenére, hogy a mértékadó tudomány úgy gondolja, hogy naptárát egyenesen kőről mintázta.
"Ovidius szempontjából elsőrangú jelentőségű a PRAENESTREI NAPTÁRTÖREDÉKEK (FASTI PRAENESTINI), ami értelmezhető részét tekintve a Római naptárral olyan nagyfokú egyezéseket mutat, hogy az alapjául szolgáló példányt költőnk egyik közvetlen forrásaként kell számon tartanunk. Ezt az i. sz. 4-6 között kőbe vésett naptárat a kor neves grammatikusa... M. Verrius Flaccus állította össze..."
Itt sajnos jeleznem kell a gondot.
50 évvel vagyunk a Julián naptár bevezetése után, tehát kőnaptárunk sem nem Romulus, sem nem Numa, hanem Caesar 365/6 napos évét ábrázolta. Innen is a félreértés, hiszen január elsején kezdődött.
Vajon ez a naptár a 12. század táján még jól olvasható lehetett?
Valaki esetleg tudja? Mikor találták meg a régészek a töredékeit?
Fasti, Első Ének, Január:
"Római év rendjét s latin ünnepek ősi alapját
zengem az égijelek kelte-lenyugta nyomán.
Vedd szívesen, Ceasar Germanicus: ím felajánlom
művem...
...
Ódon könyvekből kiszedett vallási szokások,
s ősi dicsőségünk napjai tűnnek eléd.
...
S ünnepeket jelölő diadalmi babérukat egykor
majd magad is viseled Drusus öcséddel együtt."
Itt álljon meg a lovaskocsi...
A mű cimzettjéről Caesar Germanicusról nem tudja, hogy Drusus az apja, nem pedig az öccse. Lehet, hogy a szarmatak vadsága okozta ezt az emlékezetkiesést?
Az 5251-es kitalált középkor linkelésedet áttehetnéd ide is. Nagyon megköszönném. Bár én cserébe nem tudok idevarázsolni virtuális sört, vagy hangszórót. Esetleg elmondanám mi látszik rajta.
