Keresés

Részletes keresés

Drift Creative Commons License 2003.06.24 0 0 26
(Nagy Képes Világtörténet)

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/europa/marcali/html/07/07r03f15.htm

+
syrius.elte.hu/varak/szekesfehervar/ szekesfehervartortenet.htm

Előzmény: Törölt nick (25)
Törölt nick Creative Commons License 2003.06.24 0 0 25
Kedves Drift!

Kitől vannak az idézetek?

Előzmény: Drift (24)
Drift Creative Commons License 2003.06.23 0 0 24
Adalékok Mohácshoz:

Tényleg Mohács a nemzet legmélyebb sülyedését jelöli nemcsak politikailag, hanem azon okoknál fogva, a melyek azt előidézték, a nemzeten uralomra jutó általános hanyatlás folytán.
...
A mohácsi csata világtörténeti jelentősége abban áll, hogy keleten megdönti az egyensúlyt. A török teljesen leveri ellenfelét, míg ellenben a császár, bár egy évvel azelőtt nemcsak legyőzte, hanem foglyává is tette Ferencz királyt, Francziaország hatalmát és függetlenségét megtörni nem tudja.
Ezen helyzetből Magyarország nemzetközi állására nézve igen fontos dilemma származott. Magyarországnak szinte természetes ellensége a török és hogy magát ellene megvédje, a császárral való szövetségre lett volna utalva. De viszont V. Károly monarchiája mintegy folytatója a római szent birodalom azon universalis törekvéseinek, melyek ellen a századok folyamában annyiszor kellett megvédeni hazánk hatarait és függetlenségét. Ezen tényekből következett, hogy sem az egyik, sem a másik hatalmas szomszéddal való szövetség nem felelt meg teljesen az egész nemzet érdekének és hagyományának.
Akármelyik győz, veszélyessé válhatik nemzetünkre nézve. Ebből a dilemmából szinte szükségkép folyik, hogy nemzetünket a történeti előzmények egyaránt késztetik arra, hogy a törökkel és hogy a némettel megküzdjön, vagy mivel erre gyöngült állapotában nem képes, az egyiknek, vagy másiknak támogatásával győzze le az épen fenyegetőbbnek látszó ellenséget. Ennek a helyzetnek és nem egyesek ármányának kifolyása és kifejezése a magyar nemzet kettészakadása.
Míg a kettős, a török- és a német-ellenes hagyomány él, a nemzet mint egység nem foglalhatott helyet sem a török-franczia, sem a spanyol-habsburgi táborban.
......

A szultán télre hazament, őrséget sem hagyva Budán. Mint diplomata még nagyobb volt, mint seregei élén. Ha az országban marad, meglehet, valamennyien egyesülnek ellene; ha kivonul, szabadon hagyva a küzdőteret a pártoknak, azok nagyobb kárt okoznak egymásnak és jobban gyöngítik a hazát, mint azt a török tehetné.

....
Az a kettészakadás, melyet a Habsburgok trónigénye és a nemzet nagy részének attól való idegenkedése idéztek elő, most teljes élességében nyilvánult. Az 1463-ki, 1491-ki, 1505-ki és 1515-ki szerződésekkel, melyek Miksa császárnak és utódainak biztosították a magyar trónt, szemben állott a rendek 1505-ki rákosi gyűlésének Verbőczy István által szerkesztett határozata. Ebben az aláirók becsületükre és emberségükre fogadják, hogy II. Ulászló fiágának kihalása után csak e nemzet fiát fogják a trónra emelni. A szerződések Ferdinánd főherczegnek, a határozat Szapolyai Jánosnak egyengették az útját.

....

Ha az egykorú emlékeket nézzük, szembetünő, hogy a két párt alakulását inkább személyes tekintetek, mint általános szempontok döntötték el. Arra például, hogy Ferdinánd választása által a Nyugat segítségét nyerik meg, akkor alig gondolt valaki. A Jagellók kora szinte páratlan iskolája volt a politikai önzésnek és erkölcstelenségnek. Azokat, a kik távolabb állottak az udvartól, vagyis a köznemességet, általában a németellenes hagyomány vezeti és így Szapolyai tábora többnyire belőlük kerül ki. A főurak ellenben, kik addig a király nevében kormányoztak, az udvari hagyományt követve Ferdinándhoz szítnak.
Szapolyai személyes helyzete is hozzájárult a pártok ilyetén csoportulásához. Ő maga az ország leggazdagabb főura ugyan, de családja új és a nagy dynasták még magukkal egyenlőnek is alig ismerik el, nemhogy fölebbvalójuk.

.....


A fejérvári gyűlést mégis megtartották. Odahozták II. Lajosnak közben megtalált tetemeit és eltemették, mint utolsót, a magyar királyok ősi nekropolisában. A rendek csak a szomszéd megyékből, Somogy-, Zala-, Vasból jöttek nagyobb számmal. Főurak alig voltak jelen; főtisztviselő épen nem. A várost Szapolyai serege tartotta megszállva. Ferdinánd tiltakozó küldötteit meg sem hallgatták. November 10-én Mesztegnyei Bodó János beszéde után a vajdát egy értelemmel megválasztották királynak, s a választáshoz ujjongva járult a kívülálló nép. Másnap végbement a koronázás. A koronát Perényi Péter adta át Szapolyainak Sárospatak vára fejében. A szertartást, mivel az esztergomi és kalocsai érsekek elestek, s Várdai Pál, egri püspök, kit Szapolyai primásnak nevezett ki, megtagadta a koronázást, az öreg nyitrai püspök, Podmaniczky István, végezte.

....

Tény az, hogy a mohácsi csata utáni hónapokban a főurakat kivéve, egész Magyarország Szapoyait akarta királyának, mint magyart. Komáromban igen kevesen jelentek meg és a gyűlést el kellett halasztani deczember 16-ikára Pozsonyba. Ezalatt Ferdinánd itt is elismerte a nemzet választó jogát. A Pozsonyban megjelent főurak, élükön a nádorral, a főherczeget kikiáltották királynak. Ferdinánd már előre kijelentette, hogy az ország jogait és szabadságait teljes épségükben föntartja és az ország határait megvédi, Belgrádot visszaszerzi. Ne riadjanak vissza attól, hogy nem tud magyarul, azért egészen az országnak fog élni.
A kettős királyválasztás megtörtént. Most mindegyik fél az ország hatalmasaihoz fordul, hogy azokat megnyerje. A királyi igéretek és adományok csak úgy hatottak a magyar zászlós urakra, mint néhány évvel előbb a német választókra

....

Az alkudozásoknak alapjául az a lehetőség szolgált, hogy Szapolyai nőül veszi Mária királynét, holta után pedig Ferdinándra száll az ország. Közbenjáróul fellépett Zsigmond lengyel király, mindkét királyunk rokona, a ki maga is szivesen elvállalta volna a magyar királyságot. A királyok követei Olmützben tanácskoztak 1527 június 1-én, de eredményre természetesen nem jutottak. A házasság tervéről Mária tudni sem akart, pedig Szapolyai, ha e terve megvalósul, kész lett volna Ferdinándot utódjául elismerni, s így elvben már is megtagadta az 1505-iki határozatot. Időközben Károly seregei elfoglalták Rómát, ez által a császár képes azonnal 50.000 aranyat küldeni öcscsének, kit további segítségéről is biztosít.
A harcz az alkudozások közben sem szünetel. Czibak Imre erdélyi alvajda legyőzi Cserni Ivánt, kinek veresége és halála nagy veszteség volt Ferdinándra nézve. Viszont Frangepán Kristóf, Szapolyai híve, az akkori Magyarország legkülönb hadvezére, elesik Varasd ostrománál. Az ország pusztul, de e csekély harczoktól döntés nem várható. Ezért Ferdinánd elhatározza, hogy személyesen jő hadserege élén az országba, hogy azt magának megszerezze.
Brandenburgi Kázmér vezetése alatt 6000 gyalog és 3000 lovasból álló sereg lépte át az ország határát. A királyt a határnál a nádor és a püspökök fogadják és Ferdinánd itt újra leteszi az esküt az ország jogainak és különösen az arany bullának megtartására. Dévény és Pozsony őrségei oly szerződésre léptek, hogy a várat nem adják át, míg Buda nincs Ferdinánd kezén, hanem addig bizonyos számú német őrséget is befogadnak maguk mellé. A dunántúli városok: Győr, Esztergom, Tata megnyitották kapuikat, Szapolyainak nem volt mezei hada, mely e diadalmi utat akadályozhatta volna és Ferdinánd már Szt. István napján bevonult Buda várába

.....

Már útközben hozzá csatlakozott Szapolyainak több volt híve, köztük Enyingi Török Bálint is, itt pedig Perényi Péter hódolt és kész volt átadni a koronát Sárospatakért és az erdélyi vajdaságért. Ugyanakkor Ferdinánd vezére Katzianer elfoglalta Nagy-Szombatot és Trencsént, Szapolyai egyik legerősebb várát. Salm Miklós gróf pedig Budáról kiindulva elfoglalja Egert és kétszer is megküzdve Szapolyai kapitányaival, Bódó Ferenczczel, egész Tokajig hatol előre. Szapolyai Lengyelországba menekül. E gyors győzelem egyszerű következése annak, hogy Ferdinánd serege az akkori hadászat minden erejével és eszközével rendelkezik; lényegében, az a sereg, mely legyőzte a francziákat és svajcziakat s elfoglalta Rómát. Szapolyai hada ellenben nagyjában csak portyázásra, meglepésre alkalmas, de rendes csatába nem igen bocsátkozó huszárság. A magyar katonailag szinte a XIII. századi szinvonalra sülyedt vissza, csakhogy akkor legalább egységes volt és számos hadsereget állíthatott ki. És épen e darabokra szakadt országnak kellett ellenállani töröknek, németnek egyszerre!
Mert bár Ferdinánd mint magyar király jő az országba, vállalata katonailag német hódítás. Serege német; csak kevés magyar kiséri. Viszont Szapolyai serege, kevés lengyel kivételével, egészen magyar.

...

Ferdinánd, a ki egyáltalában akkor nagy határozottsággal lép fel, Budáról koronázó országgyűlést hirdet. Midőn az országgyűlés Fejérvárott összeül és megkoronázza a királyt (nov. 3.), úgy látszik, mintha az övé volna az egész ország. Az akkor hozott törvények is mutatják bizalmát, biztosságát. Aránylag enyhén bánik az ellenpárttal; amnestiát ád a hozzá térőknek. Portánként két ft. adót ír ki. Ez intézkedések mérséklete kitűnik abból, hogy Szapolyai országgyűlése az ország ellenségeinek nyilvánította az ellenpártot és mindenkitől jövedelmeinek 1/10-ét követelte adó gyanánt. Az ily túlzó rendelkezések mindig félelmet és gyöngeséget árulnak el és egyúttal azt is tanusítják, hogy végrehajtásukban úgy sem bíznak. Mind a mellett s bár csak öt főúr maradt János király híve, Ferdinánd nem bízik egészen sikerében, azt írja bátyjának, hogy ismeri a magyarok ingadozó és változó akaratát.
Bizonyos szempontból kivánatos lett volna, ha az ország egészen meghódol Ferdinándnak és a polgárháborúnak vége szakad. Mert a török dúlása és rablása csak mintegy bevezetése volt annak az iszonyú csapásnak, melyet a testvérharcz mért hazánkra. Már 1526 deczember 3-ikán így ír a lengyel király követe Esztergomból: «Kitűnik most, hogy Szapolyai csak a koronára tör, pártot ütött, az idegen fejedelmeket megnyerni igyekezett, hanem az országra és azon veszélyre, melyben forog, nem is gondolt. Borzasztóan el van pusztítva az egész ország, minden tele nyomorral és panaszszal. A német elleni gyűlöletből mindenki a törökkel való szövetség után sovárog, hogy együtt rontsanak Németországra, ha onnan jönne támadás.» Eltűnik a cultura minden emléke. «Nem lehet látni sem kereskedőt, sem mesterembert, sem orvost, sem gyógyszerészt; mindenki elhagyta a külföldi viseletet és szokást, különösen a németet. Művészet és ipar teljesen tönkre ment, a régi szittya életmód állott helyre

...

A törökellenes hagyomány mellett a másik nemzeti hagyomány a német Habsburgellenes. És mégis úgy alakul a politikai helyzet, hogy az európai udvarok épen itt támadják a Habsburgokat, a török kezére játszva hazánkat. Ha valaha megtanulhatta ez a nemzet, hogy csak saját erejébe és önfeláldozásába vetheti bizalmát és nem bárminő hatalmasnak látszó külső segítségbe, megtanulhatta sorsának e döntő fordulatakor. V. Károly érezte azt a veszélyt, melyet János elűzése okozhat és figyelmeztette öcscsét, hogy keresse vele a megegyezést, esetleg az ország megosztása árán. Ferdinánd azonban, kit a spanyolok jobban szerettek bátyjánál és kiben teljesen meg volt családja büszkesége, lealázónak tartotta volna az alkut, hol koronájáról volt szó. Így nem csoda, ha a száműzött Jánost is a bosszú, a megátalkodás szelleme vezette.

...

. De hiába hivatkoztak a magyar rendek V. Károly ismételt igéretére, a császár nem segíthette őket, mert a franczia háború ismét megujult. Csak a német fejedelmeket rettegteté a közelgő veszély. A speieri országgyűlés 1542-ben nagy segélyt szavazott meg és Ferdinánd minden erejét megfeszíté Buda elfoglalására. III. Pál pápa is küldött segítséget. Igy nagy birodalmi sereg, körülbelül 60.000 ember, indult meg Joachim, brandenburgi választó, vezérlete alatt. De a német had csak igen lassan indult előre, zsoldról és eleségről nem gondoskodtak és az egész tábor a fejetlenségnek és zürzavarnak volt mintaképe. A franczia követ, midőn Speierben a segélyadás ellen szólott, ki is mondta, hogy a német nem mérkőzhetik a törökkel, mert nincs lovassága, nem oly mértékletes és kitartó s különösen, mert nem ismeri a katonai fegyelmet. A másik nagy akadálya a győzelemnek szerinte a magyarok és németek közti rossz viszony. A magyarok gyülölik a németet, ugy, hogy nagyobb részük inkább hódolna a tőröknek, mint nekik. És hogy nem igen túloz, kitünik a császári követ egy 1545-i jelentéséből, mely szerint a köznemest és pórt törökbaráttá tette a kétségbeesés. A seregben lévő olaszok sem fértek meg a németekkel. Ily viszonyok közt a nagy hadi vállalat még akkor sem vezethetett volna czélhoz, ha Joachim alkalmas a vezetésére. De a választó került minden összeütközést és tartózkodott minden veszedelmesebb vállalkozástól. Nem is Budát ostromolja, hanem Pestet, de ott is csufos vereséget szenved. Egyedül Zrinyi Miklós, egy 400 lovasból álló dandár vezére nyert ott babért. A magyarok reménye, hogy országuk fölszabadul, ismét semmivé lőn. Perényi Péternek elfogatása, kit aztán haláláig fogságban tartottak, mégjobban elidegeníté a magyart a németektől. A sikertelen támadásra válaszúl 1543-ban a szultán a franczia király felszólitására ismét Magyarországba vezette hadát, most már hatodszor

....


Memento. Egy ország mindennapjai.

Előzmény: Drift (23)
Drift Creative Commons License 2003.06.23 0 0 23

A török terjeszkedésének idején, 1543-ban Szulejmán szultán vezetésével mintegy
35-40 0000 főnyi sereg támadta a várat, melyet Varkocs György, Ferdinánd király híve védett 5-6000 emberrel. Amikor a török a külső várost elfoglalta, a város polgárai a visszavonuló védők előtt a belső város kapuit bezárták. A kívül rekedt őrség nem sokáig tudta magát tartani, maga Varkocs is a Budai-kapunál halt hősi halált. Ezután a város áruló polgársága a belső vár kapuit a szultán előtt megnyitotta.

Erre gondoltál?

Előzmény: megfogtalak (22)
megfogtalak Creative Commons License 2003.06.23 0 0 22
Ajánlott hozzászólások, HISTÓRIA 602, 619.
Előzmény: Drift (21)
Drift Creative Commons License 2003.06.23 0 0 21
Csak adalék a közállapotokról.

A török hadak Székesfehérvár ostromára készültek. A vár kapitánya Varkocs György kitört a várból, hogy megzavarja a törökök előkészületeit az ostromhoz. Ahogy kitört, mögötte becsukták a kaput és többé nem nyitották ki. A törökök a kapitányt és az embereit a kapu előtt vágták le. Utána megegyeztek a törökkel a város harc nélküli átadásáról.

Előzmény: Drift (20)
Drift Creative Commons License 2003.06.23 0 0 20
A népeknek az a szokása, hogy keverednek. Elismerem, hogy a 1., 2., 3.,4., 5., 6., 7.,8.,...20. századi magyar mix különbözött egymástól. De miért kellene egyet kitüntetni és elnevezni eredetinek?

A külföldiek szerepe: Általában nem a grálllovagok, hanem a szerencsevadászok mentek külföldre. A Fuggerek bankárok voltak, úgy viselkedtek, mint a bankárok. Betétet gyűjtöttek, hitelt adtak, befektették a pénzüket.
Azért a hitel felvevőket is meg kellene vizsgálni, hogy mire fordították a felvett pénzt. Nyilván, ha hasznos célra fordítják, vissza is tudták volna fizetni.
A Mohács korabeli Habsburgok számomra sokkal szimpatikusabbak, mint ahogy a magyar kisiskolás könyvekben beállítják. Ahogy megismertem a vizíójukat, a nehézségeiket, lehetőségeiket emberi közelségbe kerültek.

Változatlanul az a véleményem, hogy a török szomszédságot nem úszhattuk meg, de a korabeli magyar elit rövidlátása és politikai éretlensége vezetett a magyarság nagyarányú pusztulásához. Aminek a gyökerei Mátyás korára vezethetők vissza. Mátyás volt ugyanis az "1. Habsburg", aki egy erős középeurópai monarchiát akart felépíteni, amit végül is több száz év csúszással az ausztriai Habsburgoknak sikerült. Mátyás teljesen egyedül volt az országban ezzel a gondolattal, csak erőszakkal sikerült támogatást szerezni a terveihez, és a rendszeres lázadások miatt, uralma vége felé, már csak paraszti származású végrehajtó apparátusára szímíthatott. Halála után nem volt, aki folytassa a művét. Nem nőtt fel egy olyan politikai elit, akinek kitekintése lett volna a világra. Örültek, hogy megszabadultak a "járomtól", olyan királyt választottak, akinek az "üstökét a kezükben tarthatják". Ulászlónak magára kellett vállalnia az ország védelmét (lengyelországi jövedelmeire alapozva), a magyar elit már korábban kiharcolta, hogy külföldön nem háborúzik, adót nem fizet...

Mohácsnál viszonylag kevés magyar esett el. Javarészt cseh és lengyel katona alkotta a 20 ezer halottat. Az igaz, hogy a főméltóságok közül sokan ottvesztek. De az igazi baj, csak 20 évvel később következett be, a megelőző 20 év belpolitikai csatározásainak következtében.
Ja, Fuggerek is voltak? Legfeljebb árnyalták a képet.

Ha a térképre nézel, váltig nem érted, hogy miért ott volt a csata. Miért nem akadályozták meg az ellenség átkelését a Dráván például.
Az ok egyszerű. Nem akart összejönni a csapat. Addig gyűlekeztek, amig eltelt az idő. Az uraink mindenféle kifogást találtak, húzták az időt és ragaszkodtak a király személyes részvételéhez... A végét tudod.

Előzmény: megfogtalak (19)
megfogtalak Creative Commons License 2003.06.23 0 0 19
Valamit félreértesz;
Nem a keveredéssel, "fajtisztasággal" van problémám.
Hanem azzal, hogy mai népességi arányokból akarják levezetni a 13.századi történelmünket, és ez ellen ágálok.
Genetikailag a bajuvár, a cseh, az osztrák, a szlovén, a horvát, és a teljes Kárpát-medencei népesség durván ugyanaz.
De az nem német de nem is szláv, mert azok jóval későbbi fogalmak mint a hungár.
Előzmény: Drift (17)
Törölt nick Creative Commons License 2003.06.23 0 0 18
OFF!

SZVSZ hívjátok meg ide Dudith Andrást, aki a kornak ismerője. Habár a topicindítás lehet, hogy nem lesz az ínyére.

A történelem és politika topicban jött elő egyszer, hogy a feldühödött pesti polgárok felgyújtották (?) a Fuggerek helyi kirendeltségét.

Drift Creative Commons License 2003.06.23 0 0 17
Nem tudom, mi a bajod az igazsággal. A Kárpát-medence genetikailag nem különül el a környező országoktól. Ami kint, az bent is.
Ha szlávok, hát szlávok, ha németek, hát németek, ha tatárok, hát tatárok. Ezek vagyunk mi. Sem nem jó, sem nem rossz.

A kérdés az, hogy mi mit teszünk, mit tettek az őseink, kinek mi volt a szerepe a történelmünk alakulásában. Ki hogy muzsikált távol a magyar ugartól.

Előzmény: megfogtalak (16)
megfogtalak Creative Commons License 2003.06.23 0 0 16
Az állítás Szegfűtől jött, aki kezét lábát összetörte, csak hogy bebizonyítsa, mi elasszimilálódott szlávok vagyunk...
Miközben Hómant halálra éheztetik a börtönben, ő elegánsan moszkvai nagykövetté vedlik!
Ennyit a forrásaidról.
A Habsburgokról esetleg Supka Gézát tudnám ajánlani...
Előzmény: Drift (15)
Drift Creative Commons License 2003.06.22 0 0 15
Hogy jön ez ide?
Nem ismerem PL múltját.
Inkább az állításairól beszéljünk.
Miért következett be Mohács, El lehetett-e volna kerülni, ki mit tett akkor és ott. És fontosabb mit tehetett volna másképp, mit tettek más népek hasonló helyzetben.
Érti valaki a Habsburgok álláspontját. Ők voltak a gonosz?
Előzmény: megfogtalak (14)
megfogtalak Creative Commons License 2003.06.22 0 0 14
Lehet, hogy forrásod arról is ír, hogy a magyarok össze-vissza verték egymást 1945- 1956 között a Terror házában?
Negyvennnyolc év a felejtéshez kevés, hiába tetszeleg az illető most "demokrácíaszagértő" pózban.
Bizonyítani persze nehezebb, híszen hat éve a magyar BM igazolást adott ausztrál bíróságnak, hogy az ÁVH-ban soha senkit nem bántalmaztak...
Előzmény: Drift (13)
Drift Creative Commons License 2003.06.21 0 0 13
???
Előzmény: megfogtalak (11)
megfogtalak Creative Commons License 2003.06.21 0 0 12
Lásd még, 4-es hozzászólás.
Előzmény: Drift (10)
megfogtalak Creative Commons License 2003.06.20 0 0 11
Azért az ÁVH-t kihagyhattad volna!
Előzmény: Drift (10)
Drift Creative Commons License 2003.06.20 0 0 10
[Mohács után...]


Mária királyné ötven lovas kíséretében az udvar legértékesebb kincseivel elmenekült Budáról: mégpedig nemcsak a törökök, hanem a magyarok elől is. Előbb Pozsonyba, majd testvérbátyjához Bécsbe. A magyarok sohasem kedvelték a Habsburg feleséget és a német udvaroncait...
[...]
Báthory István nádor - csak névrokona a későbbi erdélyi fejedelemnek - barátjával, Batthyány gróffal, aki még idejében elmenekült Mohácsról, azzal foglalatoskodott, hogy a törökök elől menekülő kanonokot fosztogatta. A pécsi püspöki palota ősi kincseivel gazdag zsákmány hullott a kezébe. Más magyar nemesek és tisztek az esztergomi érsekség kincstárát fosztották ki, megtámadták a királyné hajóját és az udvarhölgyeit megerőszakolták. "Még véreznek a török kard okozta sebek, még füstölögnek a Szolimántól felgyújtott városok, a magyar rabok ezreit még át sem hajtotta a török az Al-Dunán, mikor a hazaoszló nemességet egyetlen érzelem fogja el: ujjongás a német udvar bukásán, a német királyné távozásán"- írta Szekfű és még azt is hozzátette, hogy ez főleg a kisnemesség agitációjának volt köszönhető, ők szították a "németek elleni gyűlölelet, ők kényszerítették arra a német kereskedőket, kézműveseket és orvosokat, hogy egy időre rejtőzzenek el.

Nincs tehát okunk arra, hogy megkérdőjelezzük a lengyel követ beszámolójának hitelességét, amikor két héttel Mohács után azt írja: "a magyarok olyanok, mintha újjászülettek volna. [...] Nagy öröm fogta el a nemesség széles köreit, miután végeszakadt az idegen uralomnak"

Paul Lendvai: Magyarok, Helikon Kiadó 2001,
95-96. oldal


Csak annyit tennék hozzá, hogy Mária királyné később Brabantban telepedett le, és felvirágoztatta. Brabant azóta is imába foglalja a nevét. Nem tudom milyen emlékeket őrzőtt meg magyarországi életéről.

A kelet-európai népeknek az a fő bajuk, hogy az ismert történelmüket írók/költők találták ki. A valóságot meg mélyen elásták. Teljesen hibás az a történelemszemlélet, amely szerint a magyarok egész történelmük során mindig mások miatt kerültek vesztes helyzetbe. Az áldozati szerepben mindig kell valaki, akit okolni lehet, és az áldozat meg is találja. Így elleplezheti saját hibáját és felmenti magát " a tenni kéne már valamit" lelki terhe alól. Ne felejtse senki, hogy magyarországi minta alapján íródott a Pató Pál úr is, és A magyar nemes is.

Drift

Előzmény: Tonino (8)
Tonino Creative Commons License 2003.06.20 0 0 9
Fugger jól számított, amikor a szegény és kishatalmú kölcsönkérőt támogatta, mert az ki volt szolgáltatva neki és a pénzgyűjtésben tovább volt kénytelen neki segíteni. A császár nem tudott fizetni. De Fugger nem is ezt akarta, hiszen jól ismerte V. Károly pénzügyi helyzetét. A hosszú távra dolgozó Fugger bankház éppen arra az időre várt, amikor a császár fizetésképtelen lesz, mert nem csupán a kölcsönadott összeg kamatjövedelmét akarta. S a célt már a következő évben sikerült elérnie: három évre szerződést köthetett a spanyol korona jövedelmeinek beszedésére, amelyet egy évszázadon keresztül a Fugger-bankház tartotta a kezében.
Fugger keze elért a budai kincstárig is, és beleszőtték azt is az Európa feletti hatalom megszerzésébe. A Fuggerek bérelték Magyarország bányáit. 1510-19 között 179170 arany nyereségre tettek szert ezáltal. A magyar királynak is ők adtak kölcsön, igen magas kamat mellett. Mindenki láthatta, hogy az ezüst kiáramlik az országból, a közállapotok leromlanak. Mátyás király állandó seregéhez szokva a főnemesek nem szívesen tértek vissza saját költségükön szervezett hadseregek toborzására és fenntartására. A köznemesség a főnemesség hatalmának túlzott növekedése ellen folytatott küzdelmet az országgyűléseken, leleplezve több visszaélést. A törökök elleni segítséget egyesek a Habsburgoktól vártak, ez is megosztotta a nemzetet. A kersztesháborút a legrosszabb időpontban, a kudarc biztos tudatában, a török felhergelésére, a Mediciek mesterkedésére, Bakócz lejáratása céljából hirdették meg. A váratlanul nagy tömegben összegyűlt kereszteseknek a zsoldját a bankárok visszatartották, majd a hadjárat felfüggesztése után az elégedetlenség a parasztháborúba torlódott.

Folytatom még a Fuggerek, Mediciek, velenceiek mesterkedéseinek történetét.

Előzmény: Tonino (-)
Tonino Creative Commons License 2003.06.20 0 0 8
Itt nem en bloc a bankárokról van szó, hanem elsösorban a Fuggerekröl és a középkori Magyarország bukásáról. Normálisan müködö bankokkal semmi baj nincs.
Előzmény: Dansky (5)
Tonino Creative Commons License 2003.06.20 0 0 7
A mohács elötti és utáni történelmi helyzet ilyen jellegű, minden alapot nélkülöző ÉRTELMEZÉSének kiirtása miatt van szükség erre a topikra.
Előzmény: Drift (1)
megfogtalak Creative Commons License 2003.06.15 0 0 6
Abban tényleg igazad van, hogy nem az a bűnös, aki a nyomdában rendel többszázezer nyomtatványt, ráíratja, hogy tízezer forint, majd 38 ezerért csont nélkül eladja mindet. Hanem akik megveszik!
De mi van akkor, ha a vevő a te bankárod?
(Ja és a nyomtatványt öt év múlva, mint értéktelen bóvlit kidobják, virtuális értékét, pedig egyszerűen leírják...)
Előzmény: Dansky (5)
Dansky Creative Commons License 2003.06.15 0 0 5
Nem kétlem, hogy a középkori bankárok sokkal nagyobb sz*rkeverők voltak, mint a maiak, de az a baj azt ezt enyhén szólva tűldimenziónáló világképpel, hogy úgy tűnik szerintetek a világon élt (élő) emberek 99.99%-a igen jó, módfelett hibátlan ember, aki még véletlenül sem tudna valami rosszat tenni, de aztán jön a gonosz pénzember, és tönkretesz mindent.

1526-ra Mo. igen csak decentralizáltá vált, arról nem is beszélve, hogy a véres kard körbehordozásos "hadseregépítés" sem volt éppen a legjobb módszer az ottománok ellen. Főleg, mivel ha emlékezetem nem csal, sok magyar (figyelem, nem Fugger!) nemesnek esze ágában sem volt hadba szállni. Mohács után meg pláne, pedig ha tovább láttak volna a birtokhatárukon, látták volna, hogy vagy összefognak, vagy vége az országnak. (bár akkor már valószínüleg késő volt).

megfogtalak Creative Commons License 2003.06.14 0 0 4
Taníttatták a Fuggerek!
Előzmény: Dansky (3)
Dansky Creative Commons License 2003.06.14 0 0 3
Driftnek igaza van, Fuggerek nélkül is tönkretették Magyarországot a saját nemesei.
megfogtalak Creative Commons License 2003.06.14 0 0 2
Az a határozott gyanúm, hogy a moderátorok ezt gyorsan össze fogják vonni, mondjuk a fukar topikkal, aztán nézhettek.
Drift Creative Commons License 2003.06.14 0 0 1
Az idegen királyok (Jagellok, Habsburgok) megbuktatásában a (kis)nemzeti érzelmű bárók leghőbb vágya teljesült, Zápolya, Török Bálint, stb)
Így a Mohácsi csatavesztést, sokan közülük eufóriában élték meg. A szűk agyukba sehogy sem fért a nemzetközi helyzet, így értelmesen képtelenek voltak cselekedni. Az értelmetlen és eszement intrikákkal a Fuggerek közreműködése nélkül is sikeresen tönkretették és állandó hadszintérré változtatták az országot, aminek legfontosabb maradandó következménye a magyarság nagyarányú pusztulása volt a Kárpát-medencében.
Előzmény: Tonino (-)
Törölt nick Creative Commons License 2003.06.13 0 0 0
Erza, moksa...
Előzmény: Tonino (-)
Tonino Creative Commons License 2003.06.13 0 0 topiknyitó
Az 1498-as országgyűlés kimondta, hogyha Magyarország királya örökös nélkül hal meg, az országgyűlés új király választására jogosult. 1514-ben azonban a német-római császár, Habsburg Moksa a nemzetközi pénzvilággal szőtt családi hatalmának kiépítése során eljegyezte unokáját, Máriát Lajos magyar királyfival. Titkos szerződést is kötöttek: Egy év leforgása alatt a császár fiúunokáinak egyike nőül veszi Lajos testvérnénjét, Annát és ha Lajos utód nélkül halna meg, trónját nénjének férje örökli. Annát Habsburg Ferdinánd vette nőül 1521-ben. A bankárok hatalma tovább erősödött és a császárok és királyok fölé emelkedett, szinte észrevétlenül. Már Miksa felvette a választott római császár címet, de 1519-ben bekövetkezett halála után unokáját, Károly spanyol királyt az európai bankárok által folyósított kölcsön segítségével a német választófejedelmek valóban császárrá választották. Az összeg nagy részét, 543000 aranyat Európa legnagyobb pénzhatalmassága, a Fugger bankház, a többi részét pedig néhány firenzei, genovai és augsburgi kisebb bankár kölcsönözte. A bankárok által a hatalom csúcsára így felemelt Habsburg Károly húga, Mária, II: Lajos magyar király felesége lett.
Érdemes idézni Fugger leveleit is a császárhoz, melyet ez utóbbi 1523 április 24-én olvashatott el nagy önuralommal, mert ebből kitűnik a Talmud "erkölcsi" alapján álló bankár üzleti alapon megszervezett világuralmi haditerve: "Az is ismert és köztudomású, hogy császári felséged az én segítségem nélkül a római koronát elnyerni nem tudta volna. Mert én, ha az Ausztriai-házat mellőzve, Franciaországot támogattam volna, úgy sok pénzt és vagyont szerezhettem volna, miként azt nekem fel is kínálták."

Folytatom. Vajon milyen mesterkedéseik voltak a Habsburgoknak és Fuggereknek a középkori magyar állam elbuktatására?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!