Nem tartom hibának. Ha itthon a média asszisztál a kék-vörösek nem éppen sportszerű ténykedéséhez, akkor meg kell mutatni, hogy abban az általuk annyira istenített "Eerópa Junnyó" (C: Horn) ezt nem illik.
Ez egy másik topik témája.
Én egyébként nem lejáratni próbálom, hanem az álarcot akarom felemelni az arcukról. És én magánszemély vagyok, a véleményem csak az enyém, és az ért vele egyet, aki akar, az vitatja, aki akarja.
Magyarországon, magyarul, magyaroknak írom, amit írok, külföldön, külföldiek előtt nem leprázom a hazámat.
Kovács Béla Sándor, minek védesz egy olyan hibát, amit most Orbán elkövetett? Nem méltó ez hozzád.
Nem túlzás a kék-vörös koalíciót Magyarországgal azonosítani?
Ilyen a munkamegosztás: te Orbánt próbálod meg lejártani, ő meg az MSZP-SZDSz párost. Csak neki ehhez nem kell igaztalan párhuzamot vonnia Sztálin Rövid kurzusa és az MSZP-kongresszus között - elég, ha tényszerűen felsorolja, mit csinálnak.
Most olvasom, hogy Orbánnak is jön ki holnap könyve. Remek. Biztos tele lesz nemzeti értékrenddel, meg polgári nagyszerűségekkel. Remélem az utolsó fejezetben bemutat néhány határozat-tervezetet is, melyeket külföldi szervezeteknél terjeszt be, hogy hazájának rengot és elismerést szerezzen.
Lefekvés előtti utolsó jótéteményem ez a két link.
Szótár Álszemérmesen megadom a szótár forrását. Ha belenéztél, még mindig az a meggyőződésed, hogy magyarul írtál?
Jaj, de szép is lenne! Központilag megrendeltetni mindenkivel! Álom, álom, édes álom!
Még jobb lenne, ha a Népszabadság melléklet gyanánt megvenne minden kinyomtatott újság mellé egy-egy példányt. Vagy kettőt, hogy a szomszédnak is lehessen belőle adni. Aztán kötelező olvasmányként bevezetni általános elsőtől érettségiig.
Da a sanyarú valóság trágyás talajaán kell álljak, s reménykedem, hogy van annyira jó, hogy sokan megvegyék minden különösebb presszió nélkül.
Aki szelet vet...
Reménykedj a jogdíjban! Tudod, hogy a Népszabadság példányszámát a közpénzből rendelők tartják fönn? A Magyar Posta kibocsáthatna a könyvedre is olyan utasítást, mint a Népszabadságra.
Mint már kifejtettem, csekély mértékben érdekel, ki mennyire ferde szemmel néz rám.
Vagyok annyira jól szituált, hogy ne függjek egyetlen politikai párt jóindulatától sem. Pláne újságírókétól. (Mint szerzőnek persze számít, hogy meghív-e a műsorába valaki, vagy megemlíti-e a könyvet a lapjában, de igazában véve enélkül is elvagyok valahogy.)
Megyesivel pedig még sosem találkoztam, Szegvárival meg utoljára vagy egy éve. Valószínűtlen, hogy holnap összefutnék valamelyikkel.
Kezdjük az első mondattal! Egyedül abban reménykedem, hogy az egymást követő rablóbandák civakodásában benne van az a kis fékecske, hogy a hatalom nem marad véglegesen az övék. Valami hasonló benne van az előszóban is? Ha igen, holnap nem néz rád csúnyán a Szegvári Katalin meg a Meggyesi Gusztáv? - hisz SZDSZ-MSZP kormány van.
Tudjuk, sőt Seres László talán mégjobban tudja: egy választási vereség után a volt miniszterelnöktől az a legkevesebb, ha az aktuálpolitizálást abbahagyja, és egy időre visszavonul a mindennapi pártcsatározásoktól. Ennek ellenére úgy ír Orbán Viktor cselekedetéről, mintha az nem egy stratégiai lépés lett volna, hanem egy elhibázott, önszuggesszív "nyári álom".
A második mondarában pedig már hazudik a szerző. O.V. az önkormányzati választási kampányt látta az egyik fontos polgári körös célnak, ennek megfelelően az önkormányzati válsztások előtt buzdított a polgári körök létrehozására, és nem pedig azután. Egy hosszú távú cél persze a pártba való integrálás is lehetett, csakhogy a körök létrehívásához kevés lett volna csupán ez a cél.
O.V. lakótelep-barát politikájáról. Eddig úgy tudtam: a demagógia és a kritikai újságírás ellenzéki műfaj. Tévedtem. A mai kormánypártok legalább akkora demagógiát csempésznek bele beszédeikbe, mint az ellenzéki "vezér", ennek ellenére az ellenzéki mufajú kritika szerzőjének ez nem csípi a szemét, csupán az ellenzéki demagógia. Rendben. De hol volt ő bő egy évvel ezelőtt, amikor Kovács-Medgyessy páros szinte, csak kánaánt nem ígért???
A szövetségen belüli "eszmékről". A szerző állításával ellentétben politikai "eszmei" tartalma is volt O.V. beszédének. Felkínált egy konzervatív keresztényszociális értékrendszert szemben a gazdasági liberalizmussal, mely annak ellenére jól jellemzi a kormányt, hogy csupán 20 képviselő alkotja a kormányerőt ilyen attitűddel.
Jól tudja Seres László, sőt minden újságíró, hogy veszélyes az EU-t egy újabb kánaánként beállítani - mint ahogy azt a baloldal tette a kampány alatt - úgy, hogy közben nincsen összehangolt kormányzati stratágia a "vesztesek" felkarolására. Könnyen bukáshoz vezethet az ilyen politika. Az ellenzék pedig úgy tudja ebből a "legacélosabb" politikai tőkét kovácsolni, ha muködő alternatívát kínál a kormánnyal szemben. Ehhez megfelel a keresztényszociális értékrend, mely az EU-t nem mint Európai egyesült Államkat, hanem érdekek mentén politizáló népek európáját vízionálja. A katolikus és a keresztény vallások bizonyították: létezik olyan ideológiai erő, mely biztosítja a népek közötti együttmuködést, mégsem olvasztja őket eggyé.
Seres László szerint a küldöttgyűlés legfontosabb feladata a kormány leváltásához szükséges konkrét stratégia vázolása lett volna. Egy szervezeti reformmal egybekötött akcióterv elhibázott cselekedet lehet. A szervezet formálódása, belső viszonyainak rendezése után érdemes arról dönteni, hogy a közös célt milyen eszközökkel valósítsák meg.
A szövetségen belüli feszültségekrol: Annak ellenére, hogy a tagozatokkal muködo MSZP bal szárnya képes "keblére ölelni" a neki legtöbb kérdésben ellentmondó SZDSZ-t, mégis a FMPSZ-t félti az újságíró, hogy nem fér meg egymás mellett egy EU-igen és egy EU-nem. Holott tudja, hogy április 12-én eldöntöttük: csatlakozunk. Ma tehát az a kérdés, hogy az ellenzők érveire jól muködő megoldást találjon a szövetség, ennek része a vesztesek felkarolása.
A radikalizmus kérdése tényleg fontos, nyitott kérdés.
Az utolsó gondolat miatt ragadtam billentyűzetet:
"Egy biztos: aki az utcai akciók dühtol eltorzult arcú demonstrálóinak érdekeit is képviselni akarja, annak időnként el fog torzulni a politikai arca."
A szerző szerint tehát a "dühtől eltorzult arcú" demonstrálóknak felelősen képviselhetetlen a politikai érdeke? Képviselhetetlen a marihuána-fogyasztás elítélése? Képviselhetetlen a választás legitimitása feletti minél nagyobb őrködés, így téve legitimebbé azt? Nem. Az érdek igenis mindig képviselhető, de ehhez elengedhetetlen egy intézményi szerveződés, mely a spontán igényt formálja poltikai akarattá. És ez vezethet végre ahhoz, hogy a politika visszatérjen a törvényes és higgadt vita és párbeszéd medrébe.
Ez azt amit a baloldal leginkább el akar kerülni, amitől a legjobban retteg."
Dehát én nem vagyok parlamenti ellenzék, hogy a kormány hibáiról beszéljek. Nem arról írok, hogy milyen konkrét hibákat követett el az Orbán kormány.
Erre ott vannak az elemzők, meg politológusok, meg a többi utólagokos bölcsészlelkű csoda.
Én a stílust csühölöm. Amikor konkrét esetet említek, azt a szónok szavai és tettei közötti szakadék bemutatására teszem.
A Medgyessy kormány és az MSZP gyakorlatilag semmit oly lózungosan nem mondott, hogy ki lehetne gúnyolni. Illetve elhangzott néhány jól karikírozható mondat, de az nem töltene meg egy cikkecskét sem. Nincs ennek a kormánynak kommunikációs stílusa. Ami meg nincs, azt nehéz kifigurázni. Amikor hatalomra került a mostani véd- és dacszövetség, gondolkodtam, hogy írok egy könyvet róluk Óbeszél címmel, de még azt a jól bevált szocializmusbeli bikkfanyelvet is elhajították, amiből dolgozni lehetett volna.
Medgyessy gyakorlatilag regnálása alatt összesen egy szónoklatot tartott országértékelés címen. Na, abban volt minden, hogy majd elcsöppent a tollam, hogy nekiessek, de aztán megint sehol semmi. Ami beszédeket tartott, azok mindennek nevezhetők, csak szónoklatnak nem. Untatni meg minek a nagyérdeműt?
Lehetne mondjuk Medgyessy nyelvújítási törekvéseiről írni, de egyszerű elszólásokat, bakikat kigúnyolni nagyon alpári dolog lenne.
Jó, persze azért ebben benne van az is, hogy ezekre szavaztam, tehát sokkal toleránsabb vagyok velük, mint a másik oldallal - már amennyire egy politikai párt működését egyáltalán tolerálni lehet.
Bírod a gyűrődést kiski? Nem kellene meggondolnod miket írsz? Nem a könyvedbe (az már késő), hanem ide.
Egyedül abban reménykedem, hogy az egymást követő rablóbandák civakodásában benne van az a kis fékecske, hogy a hatalom nem marad véglegesen az övék. Nem akarom, hogy itt egységes gondolkodású nemzet legyen. Legyen sokféle gondolat és fogadjuk el, hogy egy 6-8%-os kisebbség kivételével senkinek a gondolatai sem kívánnak ártani a többségnek.
A kacsintásért is, persze, meg azért is, mert oly szép színes baromságokat mond, hogy nincs az embernek szíve csak úgy magában röhögni/dühöngeni rajtuk.
Mondjuk ebben a könyvben csak egyetlen Orbán beszéd van, tehát nem Orbánról szól a darab.
