szóval... az én kérdésem az, hogy mit tennétek, ha egy lapos házasságban (mégis viszonylag boldogan) élve egy napon rádöbbenétek, hogy megvan az igazi, mindig is ott volt.... a legjobb barát, a lelki társ.... aki mindent ért... akivel repül az idő.... akivel olyan harmóniában vagytok, hogy a pillantásából értetek mindent és viszont...
és ő is épp úgy érez... évek óta..... csak nem lehet már tovább elfojtani....
nnna, ilyenkor mi van?
hogyan is mondták valami sorozatban (nem brazil :) remélem, amikor megtalálod az igazit, aki teljesen tökéletes, lesz benned bátorság megmondani neki, hogy:
Igen, de az a baj, hogy Én meg szerencsétlen vagyok! Ennél többet nem tudtam meg róla! Elég kevés! Ugyebár mégsem ülhetek oda a suli elé és váni, hogy mikor is jön ki?!?!?!?
Majd csak lesz valahogy! Talán az a legjobb ha kiverem a fejemből! Bár irtam egy két fórumba és chat-ben is, hátha magára ismer az illető! Talán.....
Kicsit egyszerűsödött a helyzet! Sajnos azt, hogy milyen irodával voltak azt nem tudom! Viszont annyit sikerült kinyomozni, hogy Pesti és a Közgázra jár és Évi a keresztneve! Ez sem sokakkal több mint eddig! De azért valami!
Igazán az érdekelne, hogy tud-e valaki olyan fórumat vagy bármit ahol a Közgázosok leveleznek? Talán úgy elindulhatnék!
Nem tudom hogy egy utazási irodátol voltatok ott vagy esetleg tudod hogy ö melyik irodával jött,ha ezt tudod akkor esetleg bemehetsz az irodába és megprobálhatod elkérni az utaslistát arrol az idöröröl amikor te is kint voltál.Ha valami csoda folytán odaadnák akkor a kizárás van hátra.A korát azt gondolom +- 2-3 évvel tudod,ha megvannak a potenciális jelöltek akkor vagy telefonon vagy személyesen elkezded rostálni öket.Én legalábbis igy fognék bele.
Láttam a filmet! Jó kis film volt! De sajna még ennyi esélyem sincs! Nem írtunk semmit semmire! Csak szimplán szemkontaktus volt és persze a mosoly. Konstatáltuk, hogy mind a kettőnk mellett van valaki más! Egyszerűan csak a hatalmába kerített valami.... Valahogy meg kell találnom! Lehet, hogy rosszul éreztem a mosolyát és a szemét, de tudod ilyenkor az ember tudni szeretné, hogy hányadán áll!
ez nem lesz segitseg szamodra, csak ugy elmeselem.
volt egy film, a cimere mar nem emlekszem. ket fiatal megismerkedik, eltoltenek egy kellemes napot (szex nelkul!), de mindkettojuket varjak otthon...
elhatarozzak, hogy ha a talalkozasuk sorsszeru volt, akkor meg ugyis osszefutnak. egyikojuk egy papirpenzre irja fel a telefonszamat, a masik egy konyvbe.
Nem teljesen idevág a dolog, de búvárkodás közben megismertem egy lányt! Ez még nem is lenne baj. A baj az, hogy még a nevét sem tudom! A dolog Egyiptomban történt nem is olyan rég. Segítettem neki legyőzni a félelmét. (A víztől!) Innentől kezdve néztük egymást és mosolyogtunk egymásra, de semmi több. Fogalmam sincsen, hogy hogyan is találhatnám meg! Kifogytam az ötletekből! Még a szálloda nevét sem tudom ahol laktak! Egyszóval semmit! Sajnos a repülőn már nem láttam. Pedig kerestem! Van valami ötletetek?
amikor egy surgeto vagyat erzel, hogy minel inkabb megismerd ezt az ismeretlen, vonzo idegent, es azt erzed, hogy barmit tesz, mond, az mind magaval ragad.
de minel tobbet ismersz meg belole, ezt az erzest fogja elnyomni, ezt a surgeto, bizsergeto valamit...
viszont tudod, miben szamithatsz ra. tudod, hogy bizhatsz benne. ezek az erzesek mar csak akkor jonnek benned, amikor mar nem szerelemrol beszelunk, hanem szeretetrol. de ez sem keves! sot.
de vagyunk ugy, hogy magunk sem tudjuk, hogy mit akarunk. vagyunk ugy, hogy mindkettot akarjuk. es ha csak sodrodunk, sosem lesz jo. szerintem.
nem sok infom van az eletedrol. csak errol a picirol mondanek most velemenyt, azt, amit keltett bennem: szerintem hiba lenne erte valtanod. nagyon valoszinu, hogy megbannad.
ha nem az igazival vagy most, akkor sem hiszem, hogy ez a masik lesz a te utad...
de ezt neked kell erezni jobban. de ugy gondolom, te mar most latod a problemakat, meg ha nem is tul tisztan.
Élni annyi, mint szeretni. Szeretni, látni és megmutatni, érezni és érzékeltetni, meghallani és meghallgatni, magasba szállni és felröpíteni, kinyílni és felnyitni, megérteni és megértetni, együtt érezni és eggyé olvadni - és tudni, hogy a szeretet a legmagasabb rendű alkotás...
(Tatiosz: Élni annyi, mint szeretni )
én nagyon szoritok neked,h tudj dönteni.csak azt tudom tanácsolni,h picit légy önzö és inkább nézd a te érdekeidet.sok szerencsét és boldogságot.
Viszont még lenne egy olyan dilemmám, és kérdésem, hogy:
Ha a régi barátommal maradok, vajon visszatérhet-e a szerelem? Vagy csak egy szeretet-kapcsolat marad egy nagyon erős kötelékkel??
Vagy lehet, hogy szerelmes vagyok, csak nem veszem észre???
Hiszen az előbb írtam hogy vágyat leginkább csak mással szemben érzek, abban viszont nincsenek olyan mély érzések, amiket csak a barátom iránt érzek.
Az új baráttal, /szeretővel,vagy tudomisén mivel/ szerintem csak "kémiai" a kapcsolatom, a test- a szemek játéka...
Ha vele folytatnám komolyabban, és a régi pasimat eldobnám magamtól, tudom, hogy nem lennék akkor sem 100%-osan boldog.
Ugyanis ez a srác külsőre is belsőre is majdhogynem tökéletes,de az életstílusa nem egyezik az enyémmel. /Szerintem ez egyikőtökkel sem egyezne/ És örökös harc lenne a mindennapok élete.
Hogy miért? Csak egy példa:Délben kel fel, mert nem szeret dolgozni, és szinte egész nap nem is csinál semmit...üzletel...meg ilyenek... Hajnali 3-4 felé megy aludni..
Mondanom sem kell, hogy én 8-ra járok dolgozni, a találkozásoktól már így is teljesen kikészültem: karikásak a szemeim, fáradt vagyok és kifacsart.
Ez nem mehet egy életen át, főleg úgy nem, hogy ő ezen változtatni nem akar.
Sok pasival találkoztam már rajta kívül, és mindig arra jutottam: egy sem olyan jó, mint a mostani barátom..
Csak az az érzés, a gyomrodban, az az izgalmas várakozás...az hiányzik nagyon..
Nagyon nagyon elgondolkodtató sorokat írtál, és bizony benne van az én történetem is, az én érzéseim is ezekben a gondolatokban...
Persze, hogy van ilyen, hogy igazi. A számodra legIgazibb,a barát és társ egyben...
Én azt vettem észre magamon az elmúlt 2 évben, hogy a barátom mellett nagyon jót tett nekem, a kapcsolatnak, hogy flörtölhettem..Viszont egy idő után meg már csak a flört lett a legfontosabb..
Volt hogy több is volt flörtnél, amit már nem biztos, hogy kellett volna, de jobban vágytam rá, mint bármi másra. Igen, arra a tesi közeledésre, vonzalomra, amit csak egy olyan férfi mellett érzel, akit nem ismersz 5-10-akárhány éve, akivel tényleg nincsenek mindennapos problémák; csak az érzelmek, vágyak kinyilvánítása.
Ezt egy komoly kapcsolat mellett ha ésszerűen viszed véghez, azokon a kereteken belül, amit az íratlan szabályokban lefektettek, a belső értékrended szerint, abbó nem lehet akkora zűr....talán
Viszont nagyon nagyon bele lehet fásulni az örökös flörtölgetésbe, a kacsingatásokba, ha ez lesz a legfontosabb dolog az életben. Hiszen a "szerető", vagy flörtalany nem fog veled elmenni bevásárolni, nem lesz veled ha szükséged van valakire mert nagyon egyedül vagy. Csak arra a pár órára...és aztán már az is csak kiábránduláshoz vezethet, üressé tesz. A szinglik is egy idő után vágynak egy emberre, akit szerethetnek és viszont szeretik őket.
Mert az élet csak egy nagy rohanás lesz az elveszettnek hitt érzelmekért, amiket a fix kapcsoatban már nem érzi olyan aktívnak az ember, ezért is van szüksége egyfajta pót-adalékra.
De belegondolva, ha mégis komolyra fordulna a kapcsolat a szeretővel, flörtalannyal, egy idő után az is elfásulna a mindennapokban..nem?..
Én sajnos vagyok annyira kritikus, hogy megvizsgáljam a helyzetet minden oldalról, a jövőre nézve melyik hoz nagyobb boldogságot, és melyik esetleg csalódást, mérlegelem a kapcsolataimat, megéri-e a sok egyedüllét, a randikra való kivárás ahelyett, hogy egy biztonságos kapcsolatban a családi tűzhely mellett fogja valaki a kezem, ami érzelmi biztonságot is nyújt. Az élet egy nagy kompromisszumkötés sajnos. Felelőtlenül sosem szabad élvezni az életet. Bármennyire is vágyom az ilyen könnyű, vággyal teli kapcsolatokra /mert úgy érzem nem "éltem még ki magam"/ nem szeretném a boldog jövő lehetőségét elveszíteni.
Biztosat a bizonytalanért? Nem, azt hiszem nem.
De a biztonságot nyújtó igaz kapcsolat mellett szerintem mindenkinek szüksége van apró kis kapcsolatokra, teljesen ártalmatlan flörtökre, amire nem szabad rögtön azt hinni, hogy SZERELEM!
vajon van olyan, hogy orokke? van olyan, hogy Az Igazi?
mindig minden valtozasban van, sosem erzel ugyanugy, a kapcsolatod sem lesz olyan, mint regen. ha mi magunk (tudatosan) nem "varjuk" ezt a valtozast es ragaszkodunk a regi erzesekhez vajon bukasra van itelve a szerelem/kapcsolat belul? nem megcsalas mar az is, ha mast kivansz? vagy az meg belefer? hiszen nem teszed meg. nem megcsalas, ha jol erzed magad massal, esetleg flortolsz? hol a hatar, ami meg nem art a kapcsolatnak?
vajon erettebb fejjel jobban tudsz valasztani? vajon tudatosan valasztasz? vagy elfogadod az o erzeseit es a sajatjaidat es hagyod hogy meggyozzon. hiszen ez most langol, szep, nincsenek problemak, kivanod a testi kozelseget, stb.
vajon tudod is, hogy milyen uj tarsra vagysz, ha mar eldontotted, hogy nem az igazival vagy? tudod, hogy mi az, amit tudsz toleralni (ha kell) es mi az, amit elvarsz a masiktol? o ilyen?
mikor van vege a regi kapcsolatnak? amikor mar csak problemak vannak? vagy ugy gondolod, hogy mindenhol vannak problemak? hiszen ha nem oldod meg oket es csak menekulsz, akkor mindig uj kapcsolatod lesz... vagy mar besokalltal?
vagy mar akkor vege volt, amikor belebotlottal masba? vagy az csak a sors keze volt? van olyan, hogy sors?
lehet, hogy azert van vege, mert megtetted, amit a regi mellett kellett tenned? megtanultad, amit mellette kellett es most mas iranyt kell vegyen az eleted?
Heloise:))Szia:)) szerintem az ember mindig adhat magának esélyt a boldogsághoz.És ez nem hiszem hogy Őnzőség ha valaki boldog akar lenni.Szerintem lehet hogy megbántod a barátod de legalább Őszinte vagy hozzá és ez többett jelent mint vele maradsz és egy életre bánnád a dolgokat és ő is meginná a levét.Nem tudom hogy mit ér a szavam de remélem azért nem hülyeséget szóltam hozzá:)))))Szió:)
Köszönöm szépen hogy egyáltalán elolvastátok azt amit irtam és válaszoltatok is rá.Lehet hogy úgy viselkedek mint egy kamasz,vagy mint egy csitri.Akár hány éves vagyok vagy leszek attól a szívnek parancsolni nem lehet.Én csak tanácsoz szerettem volna kérni tőletek ,mert én nem tudtam a bánatommal mit kezdeni.Tegnap este választás elé állítottam a srácot hogy ha nem találkozik velem akkor mindennek vége.De annyira könyörgött hogy netegyem ezt vele mert megszakad a szíve.Nagyon Szeretem Őt és nem akarom elhagyni még ha a cseten lehetek vele együtt még akkor se.Túl sokat jelent nekem érzelmileg.Tudjátok nekem olyan mintha a másik felemet találtam volna meg ami mindig is hiányzott az életemből.Bele törödök hogy csak itt lehet az enyém.Viszont maradok a régibarátomnál mert ő tőle megkapom a szexet,az érzelmeket az életbe is.És ez is fontos nekem.Tudom ez úgy néz ki mintha kihasználnám de nem csak kapni akarok tőle hanem adni is.Igaz a szívemet már nem adhatom neki de mást igen.Nekem is elkezdődik most már a suli és belevetem magam a tanulásba.És megpróbálom elterelni az eszem az érzelmekről így talán túl élem a dolgokat.Itt vannak a gyerekek is és velük még többett szeretnék lenni.Játszani velük a tanulásba segíteni nekik.Nekik akarok élni és most egy kis időre magamat elfelejteni és csak velük foglalkozni.Tudom egy kicsit zagyvaságokat irok de csak amit érzek azt irom le ide.Nagyon szépen köszönöm mégegyszer hogy hozzá szóltatok és figyelembe vettetek.Pusz:))Ancsa
Jaj, ne bántsátok már szegény depinőt!!Persze nem túl ésszerű ez a dolog, amit leírt, de az elsőprő érzelmek nem is mindig logikusak, és ésszerűek.
Mondjam azt, hogy hasonló cipőben járok??Mert igen.Azt leszámítva, hogy én már találkoztam azzal a másikkal...2 hete ismerem ez rendben van, de miért ne érezhetné úgy az ember, hogy "mintha mindig is ismertem volna".
Én 5éve vagyok a barátommal, és most nem tudom mit tegyek.Épp az összeköltözés szélén állunk/álltunk. A közös élet előtt. Rajongásig szerettem.De gyerekfejjel jöttünk össze, és azóta mindketten sokat változtunk, és mindig mást akartunk. Mikor én szerettem volna szilárdabb kapcsolatot vele, akkor még ő nem érezte késznek rá magát.
A szívem szakad meg, hogy ő mindmáig kitartana mellettem, és szeretné ha visszatalálnék hozzá..De én elbizonytalanodtam. Biztos, hogy ezt akarom? Mert ez örök életre szóló dolog. Normális az, hogy 5év után, huszonéves fejjel elmúlik a szerelem? A vágy? Jó a kapcsolatom akkor, ha az 5 évből az utolsó másfélben mindig másra kacsingattam, még ha flörtölésről volt szó, akkor is? A felismerés meglepő volt, hogy ez én vagyok? Vajon mi hiányzik nekem, ha mindig más a fontos??
És ott van most az a másik, aki szintén fél a csalódástól, és nem flörtölni szeretne, akivel annyira egy a gondolkodásmódunk, a nézeteink, minden..
És nemcsak vonzalom, meg szimpátia volt első látásra.
Ez a legszörnyűbb.Hogy két, nagyszívű érzelmes férfi közül, az egyiket megbántom,mert kettőt szeretni nem lehet. Két életforma, két külön világ..
Hogy melyik a jó döntés, csak később derül ki.
De lehet magával szemben önző az ember annyira, hogy ezt tegye a másik emberrel? Hisz az élet legfontosabb érzelméről van szó!
A vegen meg sajnalni fog valaki. Tipikusan kevered a bugyinevdesedest a szerelemmel mintahogy a legtobb ribizli, aki nem hogy a szerelmet, de meg az igazi erzelmeket se ismeri, viszont bepotolja oket hisztivel. Na ezt csinalod itt most. Egyebkent 33 no csak elbir 3 gyerekkel. Eszleny.
Sziasztok!!sajnos nekem is hasonló bajom van.Van egy srác akivel 10 hónapig együtt voltam.én 33 nő vagyok aki egyedül nevel 3 gyerköcöt.A barátom 24 éves és nagyon jol megvoltunk egész idáig.Nagyon szeret és szinte már rajong értem.Úgy éreztem hogy nagyon szeretem.De jött egy srác aki 22 éves és mindent felfordított.A lelkemet teljesen megzavarta.Még nem találkoztam vele de nagyon szerelmes vagyok bele és most döntenem kell.Borzalmasan érzem magam.Állandóan sírok mert a 24 éves barátom adott 2 hetet hogy döntsem el hogy mit akarok.Ki vagyok én is borúlva ő is és a harmadik srác is.Mindegyik azt szertné ha vele mardnék.De nem tudom hogy döntsek.Adjam fel a biztosat akivel már lehúztam 10 hónapot és jol megvoltunk de már a szerelem lassan elmúlik,vagy válasszam azt akit még nem is láttam de úgy érzem hogy ő az akit egész életembe kerestem??Kérlek segítsetek.!!!!!!!!Nekem nagyon fontos a hozzá szólásotok.Ancsi
Alfa_n, amennyit megismertem a szituaciobol, kicsit egyetertek Faxni hozzaszolasaval. Legalabbis annyiban, hogy ki kene deritened (lehet, hogy te mar tudod is), hogy mennyire jellemzo ez a viselkedes a lanyra.
Mert ha voltak mar hasonlo szituaciok, akkor valoban gondolkozz el azon, hogy egy tartos kapcsolatban ezeket a helyzeteket mennyire tudod ill. akarod elviselni es megoldani.
Jó a felvetés. Én az ilyet mindkét oldalról szeretem lefixálni, mégha nekem nem is a legkényelmesebb. Ezenkívül én betartom a megállapodásokat, és ezt a többiektől is elvárom. pontosan ezért mentem haza akkor szombat este, mert ha otthon megígértem hogy hazamegyek, hát az úgy is lesz.
Én mindemellett szeretnék a feleségemmel is jó, baráti viszonyt fenntartani, hiszen hat szép évet éltünk együtt, teljesen felesleges mindezt szétrombolni.
Mindenesetre ezentúl az ilyen kettős dolgokra jobban oda kell figyelnem.
Köszönöm mindenkinek a jótanácsokat, helyreállt a rend és a béke. :) Sikerült megbeszélnünk (igaz még csak telefonon) a dolgokat, de ha minden jól megy, a szombat-vasárnapot együtt töltjük.
Faxni,
A bizalmatlansága számomra érthető. Egy korábbi partnere úgy átgázolt rajta, ahogy férfi egy nőn jobban nem is tudna. Szerintem mindenki érti miről van szó... A helyében én is baromi bizalmatlan lennék.
Szerény véleményem szerint, mindenképpen van még esélyed. Én is ilyesmi cipőben járok, mint Ti. Válófélben vagyok, de van egy kapcsolatom. Annyiban azért különbözök Tőled vagy tőletek, hogy én az utóbbi időben semmiféle közös programot és összejöveteleket nem szervezek a férjemmel, mivel el szeretnék válni tőle. Nálatok ez furán működik, vagy a Tietek a jó...ezt nem tudom. :))
Velem is előfordult olyan, hogy a Kedvesem valamilyen okból kifolyólag nem velem volt egyik-másik este. Én erre besértődtem, mivel azt hittem, hogy csak játszik velem...stb. Pedig nem. Ami a lényeg. Picit próbálj a Szerelmed eszével gondolkozni s belátod, hogy nem szabad feladnod. Benne van egy olyan házasságban, amiből szeretne kilépni s csak Hozzád fordulhat szeretetért, megértésért. Mondjuk egy kicsit önmagába is nézhetne és erősebbnek kellene lennie, mert anélkül nem fogja tudni végigcsinálni ezt az egész "herce-hurcát".
Az meg az Ő baja, hogy lekéste az esti buszt, ami talán nem is volt véletlen...csak rosszul sült el a számítása :)))
Sok szerencsét és még ne add fel! Néhány kedves sms, ha lehet neki írni..azt tutira megkapja, ha ki is van kapcsolva a telefonja.
Kedves Alfa ha szeretnél egy féltékeny, benned megbízni képtelen hölgy mellett éldegélni, sokat idegeskedni, minden percedről mindig elszámolni és kétnaponta békülési akciókat tervezni, akkor feltétlenül engeszteld ki a hölgyet. Azon merengek, hogy ha ő már az elején ennyire bizalmatlan plusz ennyire nem tudja elfogadni, hogy mivel még nem váltál el és otthon laksz, vannak még lemondhatatlan összejövetelek, akkor hogy is lesz ez majd később. Mintha kicsit erősebb lenne a birtoklási vágya, mint kéne.
Gondolom attól, aki belevág válófélben lévő de még otthon lakó, házastárssal közös összejöveteleket rendező emberrel egy kapcsolatba, attól elvárható, hogy elviseli ennek a negatív hozadékát is. Ha már most ennyiért ilyen szélsőségesen reagál, akkor merengj el, de ne azon, hogyan békítsd meg, hanem azon, meg akarod-e békíteni. Persze ha szerelmes vagy, az más:-) de akkor is tisztázd vele az ilyen dolgokat előre a jövőre nézve, mert a java csak évek múlva jön, bár ezt nyilván tudod így válófélben már.
A kérdésedre: van, akinél beválik a saját lében való főzés, van, akinél nem. Elvileg ha szeret és a szeretete több, erősebb, mint a bizalmatlansága vagy a félelme a csalódástól, akkor beválik mert hiányozni fogsz neki. No és az is lehet, hogy éppen ő is "főz" téged:-) ha meg emiatt az eset miatt végleg lemond rólad, akkor talán jobb is ha még most.
Válófélben vagyok a feleségemmel, de ennek ellenére van egy kb. 4 hónapos kapcsolatom. A leányzó ezt elfogadta, eddig nem volt ellene semmi kifogása. Tudni kell azt, hogy sajnos nem minden nap tudunk találkozni, mert viszonylagtávol élünk egymástól, no meg nagyjából Ő is hasonló helyzteb van mint én (válás), illetve talán még rosszabban is.
Szóval a lényeg a következő. Szombaton találkoztunk féluton. Mivel neki este vissza kellett volna mennie, ezért eleve egy napos randit beszéltünk meg. Ezért én szombat estére otthon programot csináltam magamnak. Ámde a leány lekéste az esti buszt, így a találkozásunk helyén kellett maradnia. hívott is, hogy ha van kedvem, menjek vissza hozzá. Én felhívtam a feleségem, hogy mi lenne ha nem mennék haza, de mivel már az összejövetelt nem lehetett visszamondani, így kénytelen voltam hazamenni. Azóta a barátnőmmel nem tudok kommunikálni, illetve egyszer tudtam felhívni, és azzal a felkiáltással, "hogy én választottam" lecsapta a telefont, és azóta elérhetetlen... Tudni kell még azt is a tisztánlátás miatt, hogy nagyon bizalmatlan a férfiakkal szemben, korábban többször csúnyán átvágták a fejét, és most ennek alighanem én iszom meg a levét.
Elhatároztam, hogy ezen a héten nem keresem, kicsit hagyom főni a saját levében.
Szerintetek van még remény? Szeretem a nőt, és Ő is szeret engem, csak nem mer megbízni teljesen bennem...
