Volt már néhány példány, de mindet "kölcsön"adtam. Keresztényeknek. Már leszoktam arról, hogy visszakéregessem ezeket. Gyakran járok akváriumba, és ha látok belőle, akkor mindig veszek egyet. A Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban jelent meg.
Nem tudom, dehogy te honnan tudod, jó lenne ha bizonyítanál!
Hol és mikor jelentette ki Isten, hogy Jézus az az általa kiválasztott önkéntes teljes bűnbértvaló emberi áldozat, akinek meg kell halnia a rómaiak által kifejlesztett kereszt szerkezetű, avagy cölöp, rődazat, netán ki tudja milyen fittyentyűn?
Hol és mikor beszélt Isten az úgynevezett evangéliumokban, az írói fantázia által lejegyeztetve, Jézushoz?
Hol olvashatóak ezek szerinted?
Mely ószöv. próféta jelentette ki, hogy Jézus a messiás, avagy Isten kiválasztotta?
Ne haragudj, de felteszek egy egyszerű kérdést? Mitől áldozat Jézus?
Nos az Úgymond Atyuska bizonyságot tett Jézusról, mint áldozatról, mint a bűnökért való áldozatról, az eredendő bűnök eltőrlése véget, mint az ő általa kiválasztott áldozatról? ? Igen, vagy nem?
Mertha nem, akkor hazugságnak, kitalációnak tünik ez az egész messiáskodásos áldozatság, nem?
"Aki a sivatagban bolyong és víz után kutat, mert már elfogyott neki, az értékeli a vizet. Egy csepp is maga az életet jelenti.
De aki mindig vízben élt?"
Aki megtalálta kiszáradt világában az Éltető vizet IGAZÁN, az már azért nem keresi, mert idővel... maga is vizzé válik. A csepp, mint lehetőség bennünk van, a szívünkben: egy csepp isteni bennünk, mustármagnyi tökéletesség. Ez a gnosztikusok "szikrája", a Kabbala "szívben lévő pontja".
A tenger, az isteni azt keresi, ami elveszett, ami az ő minőségének megfelel: erre a hívásra csak a megtisztult szívben lévő "pont", szikra", "csepp" képes felelni: hasonló a hasonlót vonzza.
Aki képes ebből a szívben lévő isteni szikrából, minőségből élni, létezni IGAZÁN az válaszol a Mindenség hívására - hazatérhet: ez a tékozló fiú hazatérésének története.
"Az igazságot csak úgy lehet felismerni, ha ismerjük az ellentétét is."
Aki az Igazságot ismeri meg (nagybetűvel) az már nem keres ellentéteket. Belülről tudni: akkor magunk válunk az igaz ismeretté, az Igazsággá: megigazulunk. Véget ér végre a saját farkába harapó spekuláció "igazról" "hamisról" stb. hiszen sajátmagunk váltunk az Igazsággá:
"Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet". Aki az Ő útján jár (IGAZÁN!) az maga lesz a megtestesült Igazság, miáltal elnyeri az Örök életet. Ez a testté lett ige.
"A szimmetria nem az, hogy igaz és jó, hanem igaz és a hamis."
Az biztos :) Mikor jónak mondták Jézust: "Senki sem jó, egyetlen egy sem, csak Isten." Az EGY-Igaz a Jó. Az összes többi "jó" világunkban csak a "rossz" ellentéte: ugyanannak az egyenesnek a 2 végpontja. "A jó világunkban csak a rosszban rendhagyó" - mondja Hermész, a többezer éves bölcseleti írásban, a Corpus Hermeticum-ban.
"Szimmetria" (polaritás) csak változó dialektikus világunkban van: itt a kikelet, virulás, pusztulás törvényszerű, vagyis ITT semmi sem létezhet örökké. Ezért képtelenség földi eszközökkel, evilági módon eröltetni az "igazság", "örök élet", stb. keresését. Mondjunk egyetlen dolgot, ami itt állandó, örök! Nincs ilyen. Természeti törvénye világunknak, (mivel tökéletlen) hogy a kerék felmenetele után lejtmenet következik.
Hogyan tapasztalhatnánk meg a "múlgatatlant" a mulandóban, a Tökéletest a tökéletlenben, az Örökévalót az időben...?? Elméletieskedés, találgatás helyett a megVALÓSítással. "Legyetek tökéletesek" - elég egyértelmű utalás a megoldásra. "Legyetek Ananda önmagatok fénye!" - így Buddha.
Jézus "testének" /gyülekezetének/ Tagjai lennének mindazok akik hisznek benne, hisznek egy eszmében, hisznek megváltó munkájában, hisznek, hisznek, hisznek?
No, Jézus soha nem volt egy az Atyával, nem is lesz soha! Jézus, az Jézus és nem Isten, sem nem Atyafityulája!
Nos Jézus sohasem áldozta úgymond oda életét....., főleghogy mégis él....., akkor legyen halott!
... hogy nem a Földön van (csakúgy, mint az erdeti tan értelmében!) hanem akik önmaguk váltak az Igazsággá: a megigazultak közössége.
Szabaddá tették belső tisztaságuk folytán magukban a Világosságot, miáltal maguk váltak a Szabadsággá, Világosságggá. Ők lettek a Megtestesült Igazság, mint a legnagyobbak. Ez a testté lett ige.
Pilátus is valami effélét mondott: "...Monda azért néki Pilátus: Király vagy-é hát te csakugyan? Felele Jézus: Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, a ki az igazságból való, hallgat az én szómra. Monda néki Pilátus: Micsoda az igazság? És a mint ezt mondá, újra kiméne a zsidókhoz, és monda nékik: Én nem találok benne semmi bűnt."
Érdemes megfigyelni a folyamatot ami lejátszódott Pilátusban: Tehát meglátta az Igazságot (én nem találok benne semmi bűnt), de nemk állt ki mellette, bár megtehette volna, és lehetett volna hatalma hozzá. Aztán ködösített, magát megcsalva és igazolva: Micsoda (nincs is) az igazság. Majd hozzájárult az Igazság leköpdöséséhez, és kivéreztetéséhez, és nem állt mellé, hogy megvédje. Közben tette az ártatlant, megmosva a kezeit.
Minden embernek megvan a képessége az értelme révén, hogy megláthassa az igazságot. Azt az igazságot is, ami igazabb nála. Ha igazabb akkor jobb is! Ha magáévá kívánja tenni a magasabb igazságot, akkor jobbá kell lennie. Ez pedig harcba kerül, és ez elől a legtöbb ember ilyen, vagy olyan indokkal kitér.
Hogy jobbá legyen, ahhoz el kell hagynia az addig biztonságot jelentő állásait. "Apját, anyját, feleségét, fiait, szántóföldjeit, sőt meggyűlölni a maga hamisságot szerető lelkét is". Itt szellemi értelemben az apja, anyja, felesége, szántóföldje jelenti azt a szellemi ismeretet, amelyet mint igazat addig elfogadott, és amelynek munkálásában, és terjesztésében addig részt vett.
Aki ezt először végigcsinálta, vagyis az elsőszülött ebben Jézus volt. Aki az anyjától örökölt emberi bűnös hajlamokba született, és innen látva az atyjától örökölt isteni igazságokat, harcolt érte. Ameddig fel nem emelkedett hozzá, nem mondta magát jónak!
A harca végén szentté vált. A szent azt jelenti, hogy valaki igaz, és jó. (A bűnös jelentése pedig ennek a fordítottja: hamis, és gonosz.) Erre a győzelemre hív
mindenkit Isten. Ez tulajdonképpen az üdvösség útja, hogy a felismert új magasabbrendű igazságokhoz felkapaszkodunk, azaz jobbá (mássá) leszünk.
Aki erre nem fogható (nem akarja), az meglátja ugyan az igazságot, rácsodálkozik, elismeri magában, de nem tudja megragadni. Így visszacsúszik eredeti állapotába, és amit meglátott, és felismert, azt előbb vagy utóbb megkérdőjelezi, végül tagadja, és ellenségesen viseltetik vele szemben, és közben igazolja magát. Ezért mondja az Ige, hogy "igyekezzünk bemenni, mert a napok gonoszok"
Minden igazságnak megvan a hozzá illő jósága, és minden hamisságnak megvan a hozzá tartozó gonoszsága. Ezt jelképezi az ember szimetreikus jobb, és bal oldala. Nem lehet az, hogy az ember egyik oldala magasabb legyen a másiknál, mert ez a rend ellen van. Az Igazságot a jobb oldal jelképezei, a jót pedig a bal.
Amit az ember jónak tart - legyen az rossz, vagy jó - azt akarja, szereti és teszi, ezért ez a domináns. A Biblia szerint az értelmes ember az, aki az Isten segítségében bízva akarja az Igazságot nemcsak meglátni, hanem abban élni is: "Ismeri az Úr az övéit, és álljon el a hamisságtól mindaz aki az ő nevét vallja!"
Az Igazság (az Úr) eljövetele ezért ahhoz a villámhoz (a látóhatárt bevilágító világossághoz, és az abban rejlő erőhöz, és hatalomhoz) hasonlít, amely belecsap az álló (felfelé néző=értelmes) emberbe, akit teljesen kiéget: "... Mert hogy meghalt(Jézus), a bűnnek halt meg egyszer; hogy pedig él, az Istennek él...Felszabadulván pedig a bűn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek... (Róm 6.10,18)"
Szellemi, azaz valós hatalom csak igazságban létezik, és mint mondtam a jobb oldal az igazságot jelenti ezért mondja a Szentírás Jézus győzelmét szimbolizálva, hogy az Isten jobbjára ült, vagy, hogy jobbja megsegítette, vagy látták őt a hatalom jobbján, vagy magához vette a hatalmat, vagy neki adatott minden hatalom mennyen, és földön, stb.
Azért áll fönt a világ, mert van igazság, és van hozzá vonzódó jó, és főleg, mert akad még olyan ember, akinek ez kell!
aha......, azt hiszed lüle vagyok...., de sebaj....
Ha krisztuson Jézust értesz, akkor úgy írd és ne egy neki tulajdonított melléknevet.... Jézus semmilyen egyházat nem ismer el, at hogy voltak gyülekezetek, összejöttek, nem jelenti az "egyházi intézmény" létét! Jézus teste megjelőlése egy egyházi szervezetnek nemigen helyén való...., mégha valakik ki is találták, asszociálták, avagy hasonlattal éltek!
Nékem egy se kell, mert rémtörténeteket olvasok róla.
"Mígnem 18 évesen kaptam egy vesemedence gyulladást.... négy keresztes lett a vizeletem, gyakorlatilag menni alig bírtam.... antibiotikum, három hétig. De rendbejöttem. Aztán úgy három hónap múlva ismét éreztem..... hólyaghurut..... Istenem, ennek sosem lesz vége?!"
"-Hogy a betű szerinti olvasat mögött szellemi igazság rejtőzik: A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem
léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít. (2Kor 3,6) "
A betű tanítja és neveli a lelket.
"Az Igazság tulajdonsága, hogy nyilvánvaló."
Olyan hogy igazság nem létezik, csak vélt igazság.
Az igaz egyház ismertetőjelei, hogy tagjai az újonnan felismert igazságokért hajlandók elhagyni mindent, amit addig igaznak véltek, de végül hamisnak
bizonyultak előttük. Semmi más nem számít.
Ezen egyház feje maga az igazság. Az Úr második eljövetele, az igazság eljövetele ezen egyház embereiben.
Ebbe az egyházba beletartozik mindenki aki az igazságot magáért az igazságért szereti. Legyen az Muszlim, Keresztény, Budhista, stb. Sőt ebbe tartoznak a más bolygók lakói közül azok akik, ezen ismérvek szerint élnek. Mert az anyagi világ a szellemi világnak a "veteményeskertje".
Ezen a egyház lelki képe egy emberre hasonlít, aki a talpán áll.
A talp az, ami a földhöz, vagyis a természetihez legközelebb van. A mi bolygónk igazságot kereső lakói ennek a testületnek a lábát alkotják, tehát a legkevésbé szellemi gondolkodású "aklot". Ezért jelent meg testben az Igazság a mi földünkön, hogy az igazságtól a legtávolabb levőkön kezdje az igazság a kiteljesedését.
Ezen egyháznak az árnyéka a pokol. Tehát egy a talpával fölfelé függesztett ember sötét szellemi képlete. Ahogyan az árnyékban nincs semmi, úgy nincs semmi
valós igazság az ott élőkben. A poklokban is vannak egyházak, amik a szentírás elferdített értelmezésén tévejegnek. A földünkön látható egyházak mind az igazság nevében jönnek, és toboroznak. Azonban kevés olyan ember van bennük, aki a Krisztus testéhez tartozik, és
kirázza magát a porból. (A talp kicsi felület a test tömegéhez képest.)
Az Igazság tulajdonsága, hogy nyilvánvaló. De elködösül azok előtt akik nem szeretik.
Az Isten kijelentése az írott Ige is ilyen természetű. Vannak az Igazságra vezető íratok, szentnek nevezett szövegek, de a leghitelesebb, és leghasznosabb a
Biblia. A Bibliának is azon részei, amelyek teljes mennyei megfelelésekben íródtak. Ezek a mennyekben is ovashatók.
A megfelelés azt jelenti, hogy a szellemi dolgok természeti képekkel vannak leírva. Pl: a felhő a Bibliában jelenti azt a takarást, ami az Ige szellemi jelentését, vagyis az igazságot fedi. Aki testi módon értelmezi a Bibliát, és így várja Jézus eljövetelét, az nézi a felhőket, hogy mikor nyílnak szét, és látja meg köztük a földre leszálló Krisztust. Ez a betű szerinti értelmezés. Ami megöl. Aki pedig leleki, módon keresi az igazságot annak a betű (felhő) mögött feltűnik a szellemi Igazság.
Egy pár ige a fentiek alátámasztására:
-A testben megjelent Isten, azaz az igaz egyház feje azt mondta magáról: Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; (Jn 14,6)
-Akik az igaz egyházhoz tartonak, azaz az okos szüzek: Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened,
örömnek olajával a te társaid felett.(Ahol az olaj a megtalált, és alkalmazott igazság feletti öröm )
-Hogy a betű szerinti olvasat mögött szellemi igazság rejtőzik: A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem
léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít. (2Kor 3,6)
Ebbe benne vannak a zsidókból kiválasztottak is. A keresztyén egyház soha nem akarta felszámolni a zsidók kiválasztottságának hitét, hiszen Pál apostol szavai világosan mondják, hogy: "megbánhatatlanok az Isten elhívása és az Ő végzései".