A Magyar Nemzet olvasoi levelet kozolt O. N. ur tollabol a Nepszabadsag altalam szerkesztett rovatanak egyik cikkerol. A levelre valaszoltam: "O. N. ur Ezerkilencszazotvenhet cimu leveleben (aprilis 26.) azt irja, varja 'az 1956-os Intezet elfogulatlan kutatoinak tenyfeltaro tisztazasat' Toth Ilona ugyeben. Ha O. N. ur rendszeresen olvasna lapunkat, akkor tudna, hogy nem kell varnia. Aprilis 4-en jelent meg a Nepszabadsag Forum rovataban Eorsi Laszlo cikke, mely egyreszt szembeszall azokkal a legendakkal, melyeket a Fovarosi Birosag rehabilitacios hatarozata sem tamaszt ala, masreszt kiall Toth Ilona rehabilitaciojanak jogossaga mellett. Dr. Kende Peter ezzel a cikkunkkel vitatkozott (Szobor egy gyilkosnak?, aprilis 22.), Eorsi Laszlo pedig viszontvalaszaban (Toth Ilona vedelmeben, aprilis 25.) megerositette, hogy Toth Ilona 'igazi forradalmar, hos volt'."
A levelem nem jelent meg, ellenben megjelent a lap egyik munkatarsanak erdekes hipotezise arrol, hogy "Kende literator mar honapokkal ezelott leadta irasat a redakcionak... akkor azonban azt mondta neki a szerkeszto, hova gondolsz, te Peter, nem a kora kadari idoket eljuk... Kesobb a szerkeszto magahoz intette az elszontyolodott irodalmart, s valamivel halkabban a fulebe sugta: Varj egy kicsit, Peti, hagyd itt a cikket, mit lehet azt tudni, valtoznak az idok..." (Pilhal Gyorgy: Jonnek a Kendek, Magyar Nemzet, aprilis 27.)
Termeszetesen nem olyan szerkesztorol van itt szo, akirol folteteleznenk, hogy olvassa a cikkeket, melyekrol ir. Nem is olyan szerkesztosegrol, amely erdeklodest mutatna a tenyek irant. Amde azt megse hittem volna, hogy egy szerkeszto sem akad, aki a kinos kezirattal a kezeben magahoz inti a maganszorgalmut, es halkan a fulebe sugja: ne rohogtesd ki magad mar megint, te Gyuri! Egy iden aprilisban megjelent cikre megse reagalhatott a Peti haverod tavaly osszel...
Ha ki akarsz oktatni, akkor helyezz súlyt arra, hogy az ige elé írt igekötőt egybeírjuk az igével.
Ha ezt elsajátítottad, visszatérhetünk pazar és gondolatébresztő okfejtésedre, amelyből megtudtuk, hogy az SZDSZ-es Fodor Gábort az SZDSZ-es Magyar Bálint váltotta a miniszteri székben, és ez utóbbi most ismét miniszter lesz. Ebből a lenyűgöző logikai mélységből vélhetően egy hableányszerű, csillogó következtetés bukkan majd a felszínre.
Hacsak a 94-98 közötti Fodor-féle NAT-ot nem tekintjük annak. Ha jól végiggondolod, akkor Fodor az SzDSz tagja volt, a miniszteri székben követte őt Magyar Bálint, aki szintén az SzDSz tagja volt. És ugyanez a Magyar Bálint az akit most az SzDSz oktatási miniszterré jelölt. Tudom, hogy kicsit összetett, de ha gondolod levezetem mégegyszer. Talán még te is föl fogod.
Miközben elfelejtette megemlíteni, hogy a saját garníturájuk, lg egy botránymentes magyar érettségit sem tudott produkálni, hiszen olyan verset vettek műsorra, ami (szégyenszemre) benn sincs a szöveggyüjteményben.
A különbség csak annyi, hogy amiről írtak, az nem létezi, amiről viszont (egyáltalán) nem, az bizony megtörtént.
A magát -ki tudja milyen alapon - polgárinak nevező sajtó nagyobb dicsőségére...
A mai számban ugrómókus a történelem érettségi eltörlésével inszinuálja a szabaddemokratákat.
Idézet: "Nem állítjuk határozottan, hogy így lesz, csak történelmi tapasztalataink alapján feltételezzük. Az SZDSZ oktatási elképzeléseiről nem sokat tudunk, a kampány idején ez nem volt téma számukra."
Tehát nincs semmi erre mutató jel, de azért leírja a marhája.
Ez mind semmi: a nagyérdemű figeyelmébe ajánlanám a kitünően, egységes elvek szerint, mi több elvszerű (polgári)pártatlansággal szerkesztett újságkitűnőség mai számának 6. (Vélemény) oldalát. Itt Lovas Pityuka nem tudván szabadulni reggeli m1-es szigorúan zsidótárgyú "nemzetközi" sajtószemléinek kimaradt anyagaitól, a francia Le Monde-ra hivatkozva borzadva emleget egy Yediot Ahanorot nevű izraeli (szintén) világlapot, ahol is egyes megszállott levelezők palaesztinok kilyukasztására biztatgatják a katonákat.
Sajnos azonban alig egy ujságoldallal későbben, ugyene rovatban Pilhál (Elszállt) Gyugyus kéri ki magának, hogy holmi mocskos európai elvek megakadályoznak bennünket abban, hogy már rég "olajban megfőzve, felnégyelve, kapura kiszegezve" láthassuk "a két latort", akiket első rettenetében a pénzintézeti tömeggyilkosság tetteseként dobott a nyilvánosság arénájába a rendőrség.
Az (ugynevezett) Magyar (ugynevezett) Nemzetnél csupán a használazi utasítást felejtették el mellékelni: hol engedélyezett, és hol kevéssé ildomos a gyilkos indulat.
De azért itt-ott körvonalazódik...
A Magyar Nemzet Online legújabb közvéleménykut(mérgezo)ató kérdései:
Szerkesztőségünk kérdése:
Ön szerint etikai értelemben helyes-e, hogy Medgyessy Péter, akit az átvilágító bizottság 1997-ben az átvilágítási törvény alapján érintettnek talált, elvállalja a miniszterelnökséget?
Igen, etikus.
Nem, ez nem etikus.
Ez nem etika kérdése.
Na és?
Ezt az információt kár volt ideírni. Elképzelhető, hogy a VIP-hiteles újságírók ellopják, hogy utólag kicsit megdolgozzanak a kamatért. Pld. Pintér Dezső kiküld egy szemfüles riportert, vagy Juszt László készít egy nagy leleplező műsort az ATV-ben a Medgyessy-Erős párosról. Meg fognak feledkezni rólad, mint ötletadóról a hálátlanok!
Volt szerencsém ezt a történetet kicsit behatóbban is ismerni, a jövőben MFB elnökkel egyetemben. Maradjunk annyiban, hogy a megjelentek még igencsak hizelgőek rájuk nézve.
Ha esetleg van egy lelkes MN riporter érdemes lehet utánanézni, hogy 1.) Erős János és Medgyessy Péter milyen közös érdekeltségekkel bír (ha nem itthon, akkor mondjuk Kanadában). 2.) Milyen szerepet játszott Erős János M.P. miniszterelnök jelölté válásában az MSzp-n belül, majd utána a kampánya finanszrozásában,
Valamit valamiért.
Azért ezt a szellemet Lamperth Mónika belügyminiszter-jelölt engedte ki a palackból, amikor néhány órával a mészárlás után nekiugrott a Pintérnek. A rendőrséggel én sem vagyok elégedett, de azért a ballib erők e témában jobb, ha hallgatnak. Hogy klasszikust idézzek 98-ból: ami itt van, az nem közbiztonság. Úgyhogy csak óvatosabban azokkal a csúnya jelzőkkel!
Erős János ülhet az MFB elnöki székébe
2002. május 11. (3. oldal)
Munkatársunktól
Szocialista körökből származó információk szerint Erős János, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) volt vezérigazgatója lesz a Magyar Fejlesztési Bank elnöke. Erős neve egyszer már felbukkant a várható kormányzati névsorban pénzügyminiszter-jelöltként. A pénzember 1998 végén hagyta ott a K&H-t, amikor már világos volt, hogy a bank bajban van. A pénzintézet végül az 1998-as évet 4,4 milliárd forint konszolidált veszteséggel zárta. Az eredmény megismerése után a tulajdonosok a felügyelőbizottságból is eltávolították Erőst.
Akkoriban a lapok – a többi között az Élet és Irodalom – nagy terjedelemben foglalkoztak a történtekkel. Erős János (aki a hírek szerint Kuncze Gábor barátja) a K&H eladásakor vezérigazgatóként fél áron, 150 millió forintért vett meg 300 millió forintnyi részvényt, azóta törvénytelennek minősített módon és a saját bankjától felvett hitel segítségével. A papírokat már másnap eladta 270 százalékos árfolyamon, 660 millió forintot keresve ezen. A pénzt a bank brókerházában tőke- és 30-35 százalékos hozamgaranciára fektette be. Ilyen exkluzív szerződést egyébként csak a bank vezetőivel és közéleti szereplőkkel, újságírókkal kötöttek (például Pintér Dezsővel, a tv2 elnökével és Juszt Lászlóval). Az 1998-as tőzsdei összeomlás után a VIP-szerződések nagy veszteségeket okoztak a brókercégnek (a 2 milliárd forintból körülbelül 800 milliót) és az anyabanknak. A felügyelet vizsgálatot is kezdeményezett az ügyben, de a közvélekedés szerint a külföldi tulajdonosok (a KreditBank, az EBRD és az Irish Life) inkább kifizették a számlát, de nem csináltak botrányt.
Hogy ez lenne az erőszakos bűnőzés oka azt nem tudom, de egyebekben amit ír az az utolsó szóig igaz. Ebben a gyászos történetben neked külön szerepet írtak. Tényleg mit tudsz, mikor jön vissza a Szeva haverod?
Szemétláda Ludwig Emil a mai számban a terjedő erőszakos bűnözés okat "elemzi":
"...az ellenzék a bűnüldözés és a törvénykezés liberalizálásával gyűjtötte a szavazatokat. Az SZDSZ programjában megint hangsúlyt kapott a deviancia, a könnyű drogok melletti propaganda, a fogyasztók büntethetőségének eltörlése, ezzel szemben a „kormányközeli” körök fenyegetése; az MSZP valamiféle amnesztiát lebegtetett, igazságügyi miniszterjelöltjük a gazdasági bűncselekmények enyhébb megítéléséről beszélt, a párt az adórendőrség megszüntetését ígérte. Ezek után nem csoda, inkább egyértelmű üzenet, hogy a választás után azonnal kiszabadult egy „vecsési számlagyáros”, amint az sem volt meglepő, hogy a Kőbányán induló MSZP-s képviselőnek, akinek pszichológusi munkaköre kiterjed a választókerületében lévő, nagy létszámú büntetőintézet(ek)re, a jelek szerint sikerült meggyőznie az elítélteket, hogy rá voksoljanak. („Velünk a fegyház!”)
További baljós üzenetnek kell tekintenünk a Kende-féle, kriminalitást súroló, gátlástalan „irodalmi” ténykedést, az sem jó jel, hogy a magyar médiában minden korábbi gátat átlépő, a miniszterelnök (szerencsére csak verbális) lelövetéséről sztorizó riporter képe újra feltűnt a reklámokban; ahogy a közismert sportoló agyonverése sem éppen megnyugtató és az sem, hogy Tasnádi a vádlottak padjáról üzen bosszút a hivatalban lévő belügyminiszternek. Tudjuk, mindenki a könnyebb ellenállás irányába igyekszik; miért lennének kivételek ez alól a bűnözők? Láthatjuk, egyes politikusok is így vannak ezzel. Lamperth Mónikának is könnyebb másra mutogatni. No de így indulni neki egy kormányzásnak? Ilyen díszlövésekkel…
besz@rok, Probatbicol angolul! Mint a Keleti haverja aki szerint a katonáknak meg kell tanulniuk angolul, no nem annyira, hogy Goethét olvassanak eredetben (sic!)!
Bernard Goldberg Bias konyveben egy mediaelemzo szerint az hirmusorok tulnyomo tobbsegeben szereplo kommentatorok es hirforrasok a sajat magukrol/ellenfeleikrol hangoztatott politikai nezeteik alapjan ket csoportba oszthatok: fuggetlenek es fundamentalista szelsojobboldaliak. Ezek alapjan nincs olyan mediaguru az "objektiv" mediaban, aki vagy bevallana liberalis elfogultsagat, vagy NE vadolna meg szelsojobboldalisaggal ellenfelet. Termeszetesen utobbi kenyelmes tavolleteben.
Csak egy megjegyzés a vitához: a Napi Gazdaság két vagy három napja közölt egy hosszú elemzést a lappiacról. Ebben az szerepelt, hogy a napilapok közül egyedül a Magyar Nemzet értékesített példányszáma emelkedik, méghozzá jelentősnek mondható mértékben. Az első negyedév adatai szerint 75 ezer volt - ha jól emlékszem - az átlagos eladott példányszám. Ám ez még a kampány legintenzívebb szakasza előtti állapotot rögzíti. A választások környékén minden lap példányszáma emelkedett, de a hírek szerint a Magyar Nemzet tartósan bővíteni tudta olvasótáborát. Így elképzelhető, hogy az valóban megközelíti már a félmilliót. Bizonyos szempontból a napilapok között az MN tekinthető a kormányváltás nyertesének - mint az egyetlen markánsan ellenzéki újság. Ez kedvező piaci pozíció.
