En lusta kertesz vagyok - es buszke vagyok ra! 😜 A fuvet mulch kessel vagom - elessel - es nincs gondom vele... a faleveleket a virag agyasokon hagyom, ami mulcholasnak szamit, megakadalyozza a teli eroziot - de mire jon a kovetkezo adag level a kovetkezo osszel, addigra mar komposztalodott, ott helyben... szoval...
A legtöbb fűnyíróhoz gyűjtőzsák is van. Ezt azok vásárolják akik szeretik összegyűjteni a füvet általában komposztálás céljából. Bár olyat is sokat látok, hogy kirakják az utcára zöld hulladék szállítási napon. Egyszer próbáltam hazahozni egy ilyen zsákot de annyira nehéz, hogy a biciklire sem tudtam feltenni. :)
Nekem nincs konyhakertem - igy aztan a fuvet letakaritom, a levelet meg a bokrok ala fujom. A viragagyasokon meg ami oda esik, ott marad.
Van komposztalom is a mindenfele masnak... pl az agak tobbseget (sok a fa a kertben, sok az ag is eppen ezert) "bio kerites"-kent hasznalom, a telekhatoaron fektetem el... tartja szepen a fold magat - lejt a szomszed fele - miota ezt teszem. Soha nem lesz viszont tele - komposztalodik es annyi...
Dettó, nálam is az megy rá, ami éppen jön. nyáron a rengeteg fűnyesedék, aztán a falevelek. Jó nagy telek és gyümölcsfák...
Hogy rohad? Hát rohadjon!
2 m3-es a komposztálóm és tavaly a lombhullás után megpúpozva fért el rajta a cucc.
Jól megijedtem, csináltattam még egy 2 m3-est, de nem kellett összerakni, most tartalékban van.
Tavaszra összeroskadt, a púpozott komposztáló, félig lett. Közben egész télen abból etettem gilisztával a tavamban a halaimat... Márpedig a giliszta termeli a legjobb komposztot, ha pedig sok giliszta van a komposztban, akkor nem csinálom rosszul.
Most közel tele van a tároló, a falevéllel megint jó púpos lesz, de most már nem hiszem, hogy annyit roskad. Ott az eddig parlaghon heverő komposztáló, tavasszal összerakom és azt kezdem tölteni, ez pedig ráér "rohadni" jövő év derekáig, utána elterítem valahol a telken, betelepítem fűvel és kiváló gyep lesz rajta.
1-2 év alatt már a darabos, fás dolgok is lebomlanak. De, ilyenkor ősszel, lehullott levelek vannak bőséggel, így ez kerül a komposztra. Magában, mert én biztosan nem veszek hozzá spenótot, hogy jó legyen a zöld-barna arány. :D
Biztos igaz, de én megpusztulnék ha át kellene forgatni. Egyszer csináltam pár éve, de ez az én derekamnál felejtős. Ez előtt minden évben felhasználtam a komposzt alját. Volt valamennyi érett. Most 2 komposztáló van egymás mellett, az egyikben most második éves a komposzt. És az összes érett, pedig idén is raktam rá, de csak időnként füvet. Egy vékony réteg maradt a tetején szálas, alatta a félkész komposztban dolgozik sok giliszta. Ez egy vékony réteg. Ennek alatta remek komposzt van, megkotortam. :)) Egy részét átrostálom, ez jó lesz tavasszal veteményezéskor mikor rónába szórom a magot, és komposzttal takarom. A többit beásnám, de akkora a sár, és még jön az eső, nem tudom idén lesz-e ásás. Pedig nagyon készíteni kellene a fokhagyma és a dughagyma helyét.
"Nem kell ezt ilyen tudományosan csinálni, ami zöldhulladék van, az meg a komposztra a színétől függetlenül. Azután majd lebomlik..."
egyrészt igen, idővel minden szépen elkomposztálódik, de kell hozzá 1-2 év
ha viszont egy kicsit is tudományosan csináljuk, akkor egy-két hónap alatt tudunk komposztot készíteni, akit érdekel olvasson utána: 18-day compost, composting berkeley method, ilyenek
ha egyszerre sok hulladékunk képződik, és gyorsan szeretnénk jó minőségű komposztot, akkor lehet ezzel foglalkozni, bár ez sem nagy tudomány, a lényege ez:
- egyszerre kell összerakni legalább 1 m3-t
- legyen benne zöld és barna kb egyenlő arányban
- legyen benne kellő nedvesség (=locsoljuk be átforgatás után) és
- néhány naponta forgassuk át
Ebben az esetben a belső hőmérséklete bőven 50 fok fölé megy, és nagyon felgyorsul a folyamat, pár hét alatt lesz kiváló minőségű komposztunk
Minden mehet bele, ami szerves anyag és képes lebomlani. Csak az a kérdés, hogy mi mennyi idő alatt bomlik le? Ami elrohad a betonon egy hét alatt, az a komposztban még gyorsabban.
"Ha trágyát keverek a komposzthoz, gyorsítja az érést?"
A trágya magas nitrogéntartalmú, ellensúlyozni kell magas széntartalmúval, pl kartonpapír, falevél, szalma, különben büdös lesz a felszabaduló ammónia miatt.
A cél az ideális szén-nitrogén arány (leegyszerűsítve barna: zöld arány, ebből a szempontból a trágya is zöld, meg minden ami zöldhulladék, konyhai hulladék; viszont barna a levél, fa ilyesmik). Ha van benne zöld és barna is akkor a leggyorsabb. Tehát a trágya akkor gyorsít ha barnatúlsúlyos a komposzt(pl. sok faapríték, szalma, fűrészpor, levél van benne)
a begyulladáshoz nagyon nagy halom kell, amit ráadásul nem forgatnak időben, és nem tartanak eléggé nedvesen, mindkettő hiba
a komposztálódáshoz az alábbiak kellenek: levegő, víz, meleg. Ha bármelyikből túl kevés van akkor nem megy. Ezért lassú a lebomlás vagy egyáltalán nincs mocsár legmélyén (nincs levegő), sivatagban (nincs víz), északi sarkon (nincs meleg). Ha minden kellő mennyiségben rendelkezésre áll, akkor optimálisan zajlik. Minden ami valaha élt lebomlik, valóban a szomszéd kutyájától, a tojáshéjon át a gazig. Ha van megfelelő méret+elég nedvesség+levegő (forgatás időnként különben elfogy)+meleg (télen nehéz) akkor megy mint a karikacsapás
Kezdő vagyok még ezen a téren. Olvastam pár dolgot, de egy dologra nem kaptam egyértelmű választ, mégpedig, hogy a levágott füvet/gazt hogyan érdemes rátenni? Mindjárt még nedvesen, ahogy frissen le van vágva vagy inkább száradjon kicsit a napon és úgy?
