Ha járatos lennél a közgazdaságtanban (és tudnád, hogy mi történik a világban), akkor tudnád, hogy Argentína esetében éppen a _megkésett_ megszorító intézkedések jelentették a bajt. Az is egyértelmű lenne továbbá számodra, hogy a rövid távú megszorítás hozhat hosszú távú növekedést, a rövid távon való kiköltekezés pedig leállíthatja a növekedést. Erre egy egyszerű példa: ha most beruházol, a jövőben többet tudsz költeni (pl. ha tanulsz), de ha mindened elköltöd (és mondjuk még tönkre is teszed magad), akkor a jövődnek annyi.
Üdv
Iron
A gazdasági növekedésünkről annyit, hogy 98-ban elsők voltunk (CE), megelőztük a szlovéneket, a cseheket és a lengyeleket is, mára már csak a negyedik helyen vagyunk. A Bokros csomag pedig szükséges volt, anélkül mi lehettünk volna olyan helyzetben, mint Mexikó volt (emlékszel rá?) vagy most van Argentína.
Udv
Iron
"Az igaz, hogy a GDP százalékában van némi javulás. Persze BCS nélkül sokkal nagyobb lenne ez is, mert akkor nem esett volna vissza a növekedés 95-ben és 96-ban."
"A közgazdászok egy jelentős része, föleg a Világbank és az IMF szolgálatában állók..."
"E politika legutóbbi látványos nagy kudarca Argentína, ahol a gazdaság teljesen összeomlott, két évvel a megszorítások bevezetése után."
Na akkor ezek szerint voltak értelems intézkedések is? Nofene!
Akkor lássuk, hogy szerinted mi volt értelmetlen, és mi volt értelmes (egy kis indoklással fűszerezve)!
Hecse!
Kicsit túl nagynak tünik a növekedés, hogy csak ez legyen az oka, de legyen.
A f. fizetési mérleg csak azért jobb 98-ban, mert beleszámitották a vámszabadterületeket is, e nélkül rosszabb.
Az igaz, hogy a GDP százalékában van némi javulás. Persze BCS nélkül sokkal nagyobb lenne ez is, mert akkor nem esett volna vissza a növekedés 95-ben és 96-ban.
A közgazdászok egy jelentős része, föleg a Világbank és az IMF szolgálatában állók mindig a megszorító intézkedéseket favorizálják, ilyeneket javasolnak minden országnak. Más független közgazdászok viszont ezek helyességét vitatják, sőt sokan közülük az ilyesmit rendkivül károsnak tartják. Mindkét tábornak voltak már Nobel díjasai.
Idetartozik, hogy civil szervezetek egyre növekvö mértékben tiltakoznak a Világbank politikája ellen, mely a fejlődő országokra kényszerített megszorításokkal ezen országok fejlődését lehetetlenné teszi, és konzerválja a nyomort.
E politika legutóbbi látványos nagy kudarca Argentína, ahol a gazdaság teljesen összeomlott, két évvel a megszorítások bevezetése után.
De a később történtek fényében az Economist cikke is látványos felsülés.
"Átnéztem az általad belinkelt MNB adatokat. Sok mindent nem értek ebben..."
Ne vedd zokon, de én a helyedben -fentiek tükérben- tartózkodnék a költségvetési pénzügyekkel, ill. közgazdasággal kapcsolatos kategorikus kijelentésektől.
Gratula! Most eloszor sajat gondolataid voltak, es eltunodtel az adatokon.
A GDP-szamok millio euroban vannak megadva, es a tabla a nominalis GDP-adatokat tartalmazza, ezert latsz novekvo tendenciat.
Az adossag tekinteteben pedig ne a brutto, hanem a netto adossagot nezd, emellett ne tevesszen meg az se, hogy ezek nominalis idosorok, nezd a GDP-aranyos sorokat. Mindazonaltal nem az adossag merteke szamit, hanem hogy fedezheto-e, mindez pedig osszefugg a fizmerleg helyzetevel, ami 94-re eleg szar lett (ez is benne van a tablaban, a GDP-aranyos sorok az erdekesek, azokbol tobb dolog latszik).
Azt pedig, hogy az adossag alakulasabol milyen kovetkeztetest vonsz le a csomagrol, bevallom nem tudtam kovetni.
Megszoritasparti kozgazdasagi elmeletrol pedig nem hallottam, pedig azert igyexem kovetni a szakirodalmat. Megneveznel nehany szerzot?
Coastals!
Átnéztem az általad belinkelt MNB adatokat. Sok mindent nem értek ebben, sok minden nem egyezik a korábban ismertekkel. Meg tudnád magyarázni például, hogy lehet, hogy e szerint már 90-től elkezdődött a gazdasági növekedés, ugyanis a közölt GDP adatok minden évben nagyobbak?
Idáig úgy tudtuk, hogy a növekedés csak 93 utolsó negyedévében indult meg, és 94-ben lett csak 2,9%.
Viszont ebből is kiolvasható, hogy mind az adósság, mind az adósságszolgálat nagyobb volt 98-ban, mint 94-ben, ebből pedig sem a Bokros csomag szükségessége, sem a haszna nem látszik.
Jót mulattam, az alant közölt "tudományos" igényü fejtegetésen, melyben újabb csomag szükségességét indokolták, az eredeti bevezetésének szükségességéhez hasonló érvekkel, a pénzügyi fegyelem fellazulása, stb, és megjósolták, hogy 2000-re a növekedés 2,2%-ra esik vissza.
Erre alaposan rácáfolt az élet és az Orbán kormány, mert a valódi növekedés 5,2% lett!
Lám ennyit érnek a megszorításpárti közgazdászok elméletei.
Azt hiszem itt a fórumokon párhuzamosan folyik egy gazdaságilag "műkedvelő", döntően politikai vita, és egy politikai felhangoktól sem mentes de döntően szakmai alapú vita.
http://www.hetek.hu/index.php?cikk=3397
Újabb Bokros-csomag 2000-ben
Meglepetést és bírálatot váltott ki az Economist Intelligence Unit (EIU) brit gazdaságkutató központ utolsó negyedévi elemzése. A kutatók szerint ugyanis Magyarországon a GDP növekedés 3,3 százalékra lassul le a következő évben, és 2000-ben sem lesz nagyobb 2,6 százaléknál. A költségvetés felpuhulása miatt 2000-ben egy újabb, megszorító intézkedéseket tartalmazó csomag bevezetésére lehet számítani. A jelentés sarokszámai messze alacsonyabbak a pénzügyminisztérium és a gazdaságkutató-intézetek prognózisainál. Szerintük a brit szerzők a valóságnál pesszimistábban látják mind a jövő évi költségvetést, mind a gazdaságban rejlő lehetőséget.
A The Economist című hetilapot is kiadó EIU szerint „túl optimisták a költségvetés sarokszámai a GDP reálnövekedését, az inflációt, a béreket és más alapvető mutatókat illetően.” Azaz a költségvetés a lazítás elemeit tükrözi. A tanulmány példaként emelte ki a munkaadói társadalombiztosítási járulék 6 százalékos csökkentését, a személyi jövedelemadó visszafogott mérséklését, vagy a nagycsaládoknak ígért bőkezű adókedvezményt, valamint a mezőgazdaság költségvetési támogatásának jelentős növelését. Minden arra vall – állítja az EIU –, hogy a kormány nem folytat eléggé szigorú fiskális politikát, és ez veszélyezteti a makrogazdasági stabilitást 1999-ben, sőt új takarékossági intézkedéseket követel meg 2000-ben. Az EIU szerint emiatt a külső egyensúly romlani fog, növekvő hitelfelvételt téve szükségessé.
Köves András, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese szerint a brit kutatók azért gondolják így, mert tényként kezelik azt, hogy laza a jövő évi költségvetés. Azaz hajlamos a kormány a megengedhetőnél többet költeni, és emiatt felborulhat az egyensúly. Köves szerint igaz, hogy több szempontból bírálható a költségvetés, de az nem mondható el, hogy a kormány adakozó lenne, sem azt, hogy a bevétel felültervezett. S az idei folyamatok alapján inkább a 4, és nem a 2,6 százalékos gazdasági növekedés valószínűsíthető 2000-ben.
Belyó Pál, az Ecostat igazgatója szerint a brit kutatók véleményének megértéséhez tudomásul kell venni, hogy ők jobban érzékelik a nyugat-európai fejlődési folyamatokat, s látják azokat a megszorító intézkedéseket is, amelyek az euró bevezetésével kapcsolatban elkerülhetetlenek. Jövőre – a világgazdaság általános lassulásával egybeesve – 2-2,5 százaléknál nagyobb növekedés nem valószínűsíthető az EU országaiban. S mivel a növekedés egyik öszszetevője az export, és ennek 70 százaléka az EU térségére irányul, úgy láthatják a brit kollegák – vélte Belyó –, hogy ez negatív hatással lesz a magyar gazdaságra, ami nem csak az exportot, hanem a gazdaság egészének dinamizmusát is visszavetheti. Igaz ugyan, hogy az ideihez képest jövőre lassul a gazdaság növekedése, de válsághelyzet nem alakul ki, és elkerülhető az 1995-ben bevezetett Bokros-csomaghoz hasonló megszorító intézkedés.
A GKI Gazdaságkutató Rt. úgy látja, hogy a magyar gazdaság előrehaladási esélyei továbbra is jók, de a veszélyek erősebbek lesznek jövőre. Mint Barta Judit kutatásvezető elmondta, az intézet négyféle forgatókönyvet készített a gazdasági kilátásokat illetően, és közülük a legpesszimistább megközelíti az EIU által közreadott adatokat. Ez azonban csak abban az esetben történhet meg, ha a külső tényezők – mint például a világkereskedelem, a piaci igények, a befektetői hajlam – jelentősen visszaesnek, és ezzel párhuzamosan a belgazdasági folyamatok is kedvezőtlenül alakulnak. Valószínűbb azonban az, hogy jövőre lassul a gazdasági növekedés, de 2000-ben már újra 4,5 százalékos szintet ér el. Barta szerint sem túlköltekező a központi költségvetés. Aggasztó viszont az, hogy a kormány nem kezdte el a tb-alapok hiányának megszüntetéséhez szükséges változtatásokat.
Az év eleji optimista kilátások után az év közben történt globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint a hazai tőzsdeindex több hónapos zuhanása, és végső soron a jövő évi költségvetés megismerése késztette a kutatóintézeteket arra, hogy lefelé módosítsák a GDP jövő évi növekedési esélyeit. Ma 3,8 százaléktól 4,5 százalékig tartják lehetségesnek a jövő évi gazdasági növekedést. Az 1997-es és 1998-as évek stabil bázist biztosítanak a következő évek
kiegyensúlyozott gazdasági
növekedéséhez. Egyetértenek azonban abban, hogy jövőre – a korábbi igen magas bázisról ugyan, de mindenképpen – visszaesik az export növekedésének dinamikája, és csökken a beruházási hajlam is. Kis mértékben ugyan, de nő a lakossági fogyasztás. A megkérdezett gazdaságkutatók bíznak abban, hogy a kormány tartani tudja a költségvetésben megszabott sarokszámokat. Úgy vélik, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának tervezett 2 millárd dolláros deficitszintjét vagy az államháztartási hiány GDP-arányos, 4 százalékos határát, ha kell, fiskális eszközökkel is meg fogja védeni a kormány. Fontos ez azért is, mert – a maastrichti kritériumoknak köszönhetően – többek között a sarokszámok teljesítésétől függ Magyaroroszág nemzetközi megítélése.
Nem hagyhatók figyelmen kívül azonban a veszélyforrások. A differenciált béremelési lehetőségek, a beruházási hajlam csökkenése, a tb-alapok tervezhetetlensége miatt társadalmi feszültségek is elképzelhetők. Újkeletű veszélyforrás a dezinfláció. A jövőre prognosztizált 11-12 százalékos infláció ugyanis év végére akár 10 százalék alá is szaladhat, és mivel a bevételek 11 százalékos növekedést feltételeztek, hiány keletkezhet a bevételi oldalon.
A gazdasági kilátások vizsgálatánál – különösen az 1998-as események fényében – fontos szempont a külső feltételek figyelembevétele. Bizonytalansági tényező többek között az euró bevezetésének hatása, az 1998-as válsággócok sorsa: a Japán bankkonszolidációs program kimenetele, amely befolyásolja az ázsiai térség stabilitását, illetve az orosz gazdasági és politikai krízis kimenetele.
---------
A kormánynak őszintén be kellene vallani végre a választók előtt, hogy eltúlzott ígéreteket tett választási kampánya során és azt követően is. A költségvetés benyújtásakor mindent meg kellene tennie a büdzsé hiányának kordában tartására, és az infláció leszorítására, valamint a felelős kormány szerepét kellene magára vállalnia, ha nem akarja, hogy 2000-re egy újabb Bokros-csomagba rohanjon az ország - jelentette ki Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke a párt országos tanácsának szombati ülését követően. Úgy vélte, a Fidesz arra építette stratégiáját, hogy akár négy évig is ücsöröghet a stabilizációs program babérjain, ezért a kormány a választások után is folytatta a felelőtlen ígérgetést. Magyar szerint a tőzsdeindex zuhanásának csak egyik oka az általános válság. A kormány is felelőssé tehető annyiban, hogy hónapok óta bizonytalanságban tartja a gazdasági élet szereplőit. Az SZDSZ szerint a kabinet tagjai között eluralkodott a kettős beszéd, mert míg egyesek 4 százalékos költségvetési deficitről és az infláció leszorításáról beszélnek, addig mások további milliárdokat ígérgetnek (Népszabadság: Demszky... 1., 4.o.).
-----
Az inflációt csak hosszú távú szemlélettel lehet tartósan mérsékelni. Jelenleg a PM és az MNB kizárólag pénzügyi szemléletű inflációmérséklést szorgalmaz abból a célból, hogy az infláció csökkenése által nyert mozgásteret a reálkamatlábak növelésére (illetve csökkenésének mérséklésére) lehessen felhasználni, ami további forrópénzek bevonását tenné lehetővé. Ez rendkívül kockázatos, mivel a pénzügyi válság állandósulásával előre vetíthető egy újabb “Bokros-csomag” méretű társadalomromboló restrikció bekövetkezése. (A jelenlegi inflációmérséklés jelentős mértékben a világpiaci energiaárak drasztikus csökkenésének tudható be. Ez azért sem tartós, mert például a kőolaj világpiaci ára az Északi-tengeri kitermelési költség alá esett, ami a másik oldalról a függőséget erősíti.)
http://www.levego.hu/koltsegv.tes/II.htm
---
Remélhetôleg képes lesz a kormány ellenállni a csábításnak és nem próbálja a választások évében osztogatással megnyerni a lakosságot. Ezt a reményt talán erôsítheti, hogy a legújabb közvéleménykutatási adatok szerint a kormánypártok három év óta elôször kapnának több mint 50 %-ot, ha most lennének a választások. Így talán kisebb az ösztönzés a nyakló nélküli költekezésre, fôleg, ha _gyelembe veszik, hogy jó eséllyel a következô ciklusban nekik kell egy újabb Bokros-csomaggal helyrehozni, ha most hibákat követnek el. A költségvetési hiány vártnál kedvezôbb alakulását ellensúlyozza, hogy az egészségbiztosítási önkormányzat sajnos nagyobb de_citet, kábé 55 milliárdot kénytelen elkönyvelni a vártnál. Fontos megoldandó feladat a jövô évre (és valószínűleg azutánra is), hogy megfelelô gazdasági átalakításokal javuljon az egészségügyi rendszer hatékonysága.
http://www.cio.hu/9802/fosodor.html
---
nem nagyon kommentálom, mert mindkét irányban elkötelezettek mást tudnak ebből kiolvasni, viszont mindenképpen jó tudni.g.
van-e itt valaki, aki rendelkezik elég szakmai tudással és tapasztalatokkal, hogy bármilyen összehasonlítást is hozzon a gazdasági programok között?
Szerintem csak szereplők vagyunk a politikusok kisded játékában.
Ha agyilag tokni vagy mit keresel itt? Tán csak nem te avgy a tegnapi juszt műsorból a cukrász, aki felcsapott "gazdasági szakértőnek"?
:-))
Üdv a topicnyitónak, én hiába próbálom más topicokban a kreténeknek elmegyarázni, hogy mi a helyzet a gazdasággal.... talán neked nagyobb sikered lesz!
A Bokros csomagnak ezen kívűl volt egy praktikus oka is:
Valamiból finanszírozni kellett a posztkommunista pénzszivattyút, amellyel több száz milliárd forintnyi közpénzt pumpáltak át kommunista, balliberális zsebekbe. Ezért is szükség volt a Bokros csomagra.
Figyi, szvsz ne erolkodj vele, o csak egy provokator fikanick, aki egy raklap szintjet uti meg. A szamok es a tenyek legkevesbe zavarjak, a vezer szeretete es persze a parttol kapott honorarium hatarozza meg szurke eletet.
Egy másik cikk szerint, egy Németh nevü közgazdász tollából, nem egy, hanem két Bokros csomag volt.
Az egyik olyan elemeket tartalmazott, melyet minden felelős pénzügyminiszternek alkalmaznia kell ha erre szükség van, ilyenek a vámnpótlék, forintleértékelés, stb, és ezekkel nincs is semmi baj, ezeket tényleg kellett alkalmazni, de ezek nem is okoztak volna károkat.
A másik részben viszont piacon kivüli eszközökkel mesterségesen elvették a bérek és nyugdíjak értékét, megvonták a szociális juttatások nagy részét, óriási életszinvonal visszaesést okoztak.
Ezt semmi gazdasági kényszer nem indokolta, nem is azért tették. Hanem IDEOLOGIAI okokból. Meg akarták tanítani a lakosságot arra, hogy a szocializmusnak vége, most már piacgazdaság van, mindenki gondoskodjon magáról.
És ebben persze benne van a Világbank követelményeinek való megfelelés, az ő elismerésük kivánalma is.
Ezt két idézettel is lehet bizonyítani:
1, "Nem akarunk koraszülött jóléti államoT."
(Bokros Lajos)
2, "Lépéseinket nem konjunktúrális okok indokolták, hanem egy új filozófiát kell kialakítanunk...Az új filozófia lényege az öngondoskodás és a rászorultsági elv érvényesítése." (Medgyessy Péter)
Ezt már ízekre szedtük páran egy másik topicban. Most már legalább a forrás is meg van. Röhej. Egyetlen adat sem stimmel, a következtetések meg logikai salto mortale-k.
Továbbra is ajánlom az alábbi táblázatot a vonatkozó hiteles adatokkal, a Magyar Nemzeti bank honlapjáról.
A forintban kibocsájtott állampapírok nagyobb részét is külföldi befektetők vásárolták meg, akik persze a kamatokat kivitték az országból és nyilván ezért is számolták át dollárba.
Különben az adatok megtalálhatók a szombati MN magazin egyik cikkében, "Hátra arc? - Argentína után: hogy ne sírjon Magyarország." Szerző: Udvarhelyi J. Zoltán. Biztos megtalálod a MN vagy az MNO archivumban.
A fenntartható növekedés nem ezt jelenti. De mindegy, úgy látom ez se lesz termékeny vita. Az alábbi MNB-s adatokat azért még nézd meg, és hasonlítsd össze az általad citáltakkal.
Ha nem is a 99%-a, de túlnyomó része, mindazok akik a Világbank és az IMF megszorításpolitikáját reklámozzák, mert az ő pénzükből élnek.
Szerintük időnként megszorításokat kell alkalmazni, különben megbomlik az egyensúly, és nem tartható fenn tovább a növekedés.
Ezért tanácsolták Orbánéknak is, 98-99-ben a megszorításokat.
Szerencsére ők nem hittek a 99%-nak és nem fogadták meg a tanácsot. És íme, nemcsak hogy fenn lehetett tartani a növekedést, hanem még fokozni is lehetett.
Én nem vagyok közgazdász, ezért csak az ő véleményükre tudok én is hagyatkozni. De a tapasztalatok tükrében inkább hiszek a független közgazdászoknak, akik károsnak tartják az ilyen megszorító csomagokat, pl William Vickrey Nobel -dijas közgazdásznak, kinek olvastam néhány cikkét.
Most miről beszélsz tulajdonképp? A devizában fennálló államadósság után fizetett kamatokról? Akkor meg hogy kerül a csizma az asztalra (ti. a forintban denominált állampapírok után fizetett kamat)?
