Ja, és persze nem mondom, hogy jobb a komfortja, mint a padlofutesnek, de nekem pl az egész kijött 700e-bol kb hét éve. A hideg padlóra meg azt mondom, az igazi fa padló sokkal szebb.. ahová még nem lehet tenni, oda mehet az elektromos padlófűtés (konyha, fürdő)
Jaj, nem akarlak meggyőzni semmiről. A zajt tényleg 0-ra lehet hozni értelmes tervezéssel, én pl csak erre a célra raktam egy hőmérőt, hogy tudjam mikor működik.
A huzatot nem tudom, én kb 3,5 méteren magasan lovom be mind a 1100 m3-t vízszintesen, és hat méterrel arrébb, azért néha lehet érezni a meleget amikor alabukik. Nincs kedvem hozzányúlni, nem éri el azt a szintet. Hűteni nem hűtök vele, 1 valaki elmondása szerint a pára miatt nem egyszerű, parazart csövezés kell a hőszigetelésen kívül...
Az amerikaiak ből nem kell kiindulni, teljesen bután csinálják a meretezest, és akkora fenekét kerítenek neki, és mégis az a vége, hogy folytjak az egyes ágakat. Még le vannak ragadva a horganyzott acél cső elemeknél, amivel nekem is rossz tapasztalatom van, erősíti a zajt.
A negatívumok:
-helyisegenkent T szabályzás elég drága rendszert igényel, bár arduinóval, meg filléres RC szervoval nem draga, bár legutóbb hozott valaki linket az alirol szabályozható legszelepre, csak progi kell hozzá.
- erősen keveri a levegőt, szagokat, de a legkeveres pl előnye is, nálam elég a ház egyik sarkába befújni a levegőt.
- nálam úgy va mnegcsinalva, hogy nyitva kell hagyni az ajtót, mert egy helyről szivok el.
- zúgó búgó kültéri
Oldalfalikat dobtam a francba, mert meguntam a zajukat..
Félreértés elkerülése végett, nem neked címzem a fentieket, csak nem akarom, hogy bent maradjon reagálás nélkül a negatív kritika. ;-)
Konkrét hőszivattyús tapasztalatom nincs , mivel klímával fűtök - hűtök. Rekuperátoros szellőztetésem van . Jól hőszigetelt házikóm is . A HMV-t nálam a napkollektor készíti , amikor van napsütés , amikor meg nincs , akkor a gázkazán . Ja , meg van HMKE is 3,04 kWp. :-)
Amint írtam az első hsz-ben erre a témára , hogy simán monoblokkot vennék . Miért ?
A házban ha van gépészhelyiség , akkor ott elférnek a tárolók is ( HMV , puffer a hőszipkához ) . Valójában ha kiépítesz minden rendszert , akkor annak a kiindulási pontja ott lesz abban a helyiségben . Mind egy , hogy mi lesz a hőtermelő , a rendszereket ahhoz kell kőtni . Természetesen a hőszipka egy kicsit más tészta , mert ott adott a maximális hőfok , amit előtud állítani ( megszokott az 55 °C , de már vannak amelyek tudnak 75°C-t is ) , tehát ahhoz igazítva kell a rendszerek hőleadófelületeit is megtervezni . Rajtad múlik , hogy mit szeretnél , padlófűtést , mennyezethűtést , radiátorokat , légcsatornás fűtést , fan-coilokat , stb . Ma már az alacsonyhőmérsékletű fűtésrendszerek elegek , amire a hőszipka is minden gond nélkül alkalmas . Ami a HMV-t illeti , ott azért el kell gondolkodni , hogy mi a jobb 200 liter 45 °C-os víz folyamatosan és hetente programilag felvinni 55°C-ra a legionella megelőzése céljából egy elektromos fűtőbetét segítségével , ami az esetleges meghibásodáskor is képes a HMV-t előállítani. Ebből a meggondolásból a hőszipka pufferébe is szerelnék egyet , hogy a fűtés is biztosítva legyen olyankor .
Úgy tűnt logikusnak hirtelen :D de jobban belegondolva valóban, csak az éves energiafelhasználás lesz kisebb.
Egyébként most láttam az fb-n hőszivattyús csoportban, valaki nemrég kérdezte, hogy a monoblokkos mellé integrált benti egység vagy inkább HMV tároló, puffer, stb. külön külön.
Ott azt írták, hogy az integrált megoldás sem rossz, de ha van helye ez embernek, akkor inkább külön külön, mert könnyebben hozzáférhető és szerelhető is + lehet játszani a hmv és puffer mérettel, ha szükséges.
Az all-in-one integrált megoldásoknál, ha az egyik tartály netán eresztene a dobozoláson belül, akkor van aki szerint eláztatja az egész rendszert a dobozon belül, ezzel további esetleges meghibásodásokat okozva.
" A külső határoló felületek hővesztesége + a szellőzés. "
Leírnád , hogy ezt hogyan gondolod ? Mert ugye van aki 30m3 levegőt számol 1 személyre folyamatos szellőztetésnél . Van aki csak szakaszosan szellőztet . Van aki CO2 alapján . Tehát ha mindhárom csoport ( azonos létszám ) ugyanazzal a tervezővel terveztet , akkor lehet hatalmas az eltérés . Én annak idején úgy számoltam , mintha magárahagyott ház lenne , de konstans hőmérséklettel . Ha ez megvolt , akkor a szellőztetés használati módja alapján lehet plusz energiaigényt számolni , az adja a plusz energiaigényt a ház hőveszteségéhez. A veszteséghők meg csökkentik a ház össz energia igényét , de arra nem támaszkodnák .
Ha a ház valós hőigényét számolta , akkor ott nem számolt mással , csak a külvilág felé eső oldalak hőveszteségével . Ha lesz hőcserélős szellőztetőrendszer , akkor az a direkt szellőztetés ( ablaknyitás ) esetében kidobott hő értékét csökkenti csak , de nem a ház hőigényét . Ha a ház éves energiafelhasználására gondoltál , akkor abban az esetben igen , csökkenti .
De baszottul van vita, vagy hazudsz, vagy fogalmad sincs, vagy csak szarul összeépített rendszerkekkel találkoztál. Az a cirka 5-6 ember, aki a klímás-topicban leírta a rendszerét, mind elégedett, nincs zaj, suhogás, huzat sehol sem. Nincs kompromisszum.
És hogy mennyibe kerül, ami szerinted drága. Nekem a gép 10kw-os Pana 1,4misi volt (nem itthoni ár), klímásnak a 14m-es hűtökör 300 ropi, légtechnika anyagok olyan 350 ezer, és vagy 5 nap saját munka a padláson, egyedül. Plussz a mennyezet eljavítás az áttöréseknél szintén sk. És én nem vagyok se klímás, légtechnika vagy hasonló szerelő, nem tervezte senki a rendszert, pedig fizettem volna érte.
Nézd, elmondtam sokszor hogy nem vagyunk egyformák.
Van akinek nem zajos a split klímás fűtés, nekem igen. A monoton halk suhogástól tudok aludni, de amikor leolvasztás miatt becsukja az elejét az màr zavar. Ettől még sokaknak elfogadható.
Mint említettem aludtam sokat légcsatornásban (USA), és nem is szar rendszereket üzemeltünk be mi is, van rálátásom miből áll össze és mibe kerül.
Abban gondolom nincs vita hogy a padlófűtésnél hangosabb és huzatosabb a klímás és/vagy légcsatornás fűtés, a kérdés hogy itt hol van az ingerküszöb.
Amikor a tetőteremet beépítettem pár éve akkor körbejártam a témát.
6 külön helyiség lett, elég komoly összeg lett volna a végére így elvetettem, lett lemezes mennyezetfűtés/hűtés, a meglévő gk alá berakni fillér volt.
A macera a légcsatornással szerintem az hogy ha jót akarsz akkor elég drága, a rendszerek 80%-a elbaszott mert nem értenek hozzá a szakik, és a konyha/fürdőszoba és hasonlók külön maceràt igényelnek, onnan nem tudsz cirkulálni, külön kell vergődni az elszívással.
Ettől az is egy opció, elfogadom ha valakinek jó, de jó szívvel vadidegennek nem tudom ajánlani hogy hívj egy szakit, fasza lesz...
Nem akarok meggyőzni senkit, de neked sem kell az ellenkezőjéről meggyőzni engem. Másképp gondolkodunk.
Milyen forrásból érdemes nézegetni az AKTUÁLIS NORMÁKAT?
Az alábbi 3kW az hulladékhővel, vagy azon felül saccolt?
Nem átgondolt a hőszigeteltsége. Nincs gépi szellózése >> amit új házból kihagyni nagy hiba.
Ezen 2 pont azért értelmetlen, mert ha a szabvány/elvárt érték feletti akkor NEM KAP LAKHATÁSI ENGEDÉLYT az épület. Már építésit sem.
Ha ezt az építtető BETARTATJA, ellenőrzi vagy felfgad egy felelős műszaki ellenőrt az CSAKIS A SAJÁT ÉRDEKE.
Minden tróger munkás trógerságát ő fogja fizetni élete végéig. Kivéve eladásra épített ház. Ott a vevőt CSAPJA BE.
Ugyebár láttunk itt az elmúlt télen is pár 2év körüli átadádú épület penésszel, hőhíddal, trógersággal telihányva. A tulaj meg telisteli kétségbeeséssel.
Egy mai színvonalú átgondolt újépítású ház alig kér fűtést... Normális terv és a kellően erőteljes hőszigetelés esetén.
******* A norma: ~3 kW >> 100 m2 fűtésére manapság -15/+20 fok max hőlépcsővel. *******
Ha ettől érdemben több fűtési kW jön ki a tervből. Akkor alighanem a tervezéssel van valami gond. Túl tagolt az épület >> nagy a kifelé hűlő felülete. Extrém sok üvegezése van. Nem átgondolt a hőszigeteltsége. Nincs gépi szellózése >> amit új házból kihagyni nagy hiba.
Jöhet a gondokodás ....újratervezés!!!
------------ A melegvíz gyártás összemérhető vagy olykor nagyobb kW igény is, mint fűtés. Ha nem csak egy-két kis melegvíz igényú valóban bent lakó van. -----------
...és van még a nyári hűtés kérdése is. Ami a nyáron ÁRNYÉKOLATLAN üvegezés- és falak miatt tud szívás lenni. Ezen a jó tervezés (széles eresz, előtető, terasz, JÓL átszeilőző tető) és a lombhullató fák tudnak sokat segíteni.
**************************** Ha most építenék újat...
Akkor alighanem. Lenne egy monoblokk hőszipka a fűtő/meleg/hűtő víz gyártásra. és Gépi szellőzés, pára% + benti CO2 alapon vezérelve a szellőzésre+hűtésre. ****************************
1.
A fűtés vízes padlófűtés lenne, de tartósan langyos padlóra nem igazán számítanék!!! Mert olyan kicsi a hőigénye egy normális új épületnek a fűtési szezon nagy részében. hogy Az érezhetősen tartósan meleg padló >> túlfűtést okoz, ami >> egészségtelen. Úgy 23-24 fok a max napközben, ami még elfogadható egészségügyileg, azt mondják a dokik. (éjjelre-alváshoz pedig a 20-21 fok)
2. A melegviznek 70-80 liter/fő tároló és 48-50 fokos víz lenne benne. (a hőszivattyús melegvíz gyártás miatt) Plusz egy villamos fűtő betét, ami idpnként 65-70 fokra felnyomja >> fertőtlenítésként.
A tapasztalati melegvíz "norma" ~70 liter/fő 40 fokos melegvíz fejenként napi átlagban. A sellőknek és sokat kádazóknak több akár sokkal több, sporolósaknak kevesebb is elég tud lenni.
3. A hűtésnek egy kalorifer (víz>>levegő hőcserélő). Ami a gépiszellőzés befújt levegőjét hűsiti nyáron. (eleve ehhez IS méretezett légcsövezéssel+befújással ellátva a szellőző rendszert)
Végszükségben a padlóba is lehet engedni némi hidegvízet pl. a túlmelegedett ház behűtésekor. De ilyenkor komoly korlát a harmatpont>>harmatosodás és a hideg padló érzete is, ha van ott valaki éppen.
4. Szellőzés
Cirka 30 m3/óra fejenként az átlagos légcsere igény és ez >> ~ 0,2 kW/fő meleg igény átlagosan.
Amiből kb. 0,2kWx170napx14óra=480 kWh/fő egy télen a szellőzés meleg igénye.
Ha ezt a meleget a hőszipka állítja elő akkor játszik az SCOP>=3,5 is !!! Vagyis villanyból CSAK max kb. 480/3,5=140 kWh/fő kell a szellőzés miatt...
Az, hogy a szellőzés hővisszanyerős is legyen-e... izgalmas kérdés tud lenni. Ha ~70%-os a hővisszanyerés átlagos TÉNYLEGES hatásfoka. Akkor megtakarít cirka 140x0,70=100 kWh/fő villanyt telente.
Mondjuk 4 állandóan ott élő van....akkor. A sima gépi szellőzésnek kell 4x140=~560 kWh/tél villany. A hővisszanyerős gépi szellőzésnek kell 4x40=~160 kWh/tél villany.
Évi ~400 kWh a különbség... ami néhány 10 eFt/év a villany árától függően. Nem biztos, hogy mindenáron érdemes a drágább hővisszanyerős cuccot kiépíteni.
és
+1 Hőszipka hiba esetére egy nagyon olcsó-buta kicsi vilanykazánocska is >> vésztartaléknak !!! Két csappal átválthatóan... hogy legyen melegvíz és fűtés(ha épp tél van). Remélhetőleg soha nem kell majd, de elfér a falon kevés pénzért.
Szerintem ha túl akarod bonyolítani akkor neked inkább a split való integrált hmv tartállyal, mert abban tényleg minden benne van. Én szeretem a monoblokk egyszerűségét. Több mint 30 ilyen rendszerünk van, a legidősebb hamarosan 6 éves lesz.
Puffer mindenképp kell, és az nincs semelyikben sem benne. Keringető is valószínű, a gyáriak nem túl izmosak, de persze semmi részletet nem tudunk a házról, rendszerről.
Ha már maradsz a monoblokknál:
A gyári megoldások kipróbáltak, és persze minden van hozzájuk, lehet cserélni.
Ha gépész állítja össze, ott csak a pénztárcád szab határt, van kínai is, és minőségibb darabok is, amik elmennek 10 évet simán.
Például Wilo szivattyú, Heizer puffer tartály.
Szóval, csak a pénztárcád szabja meg az irányt. A jól megtervezett, és összerakott rendszer még lehet olyan jó, mint a gyáriak.
Mágneses iszap szűrőt, és mikrobuborék leválasztót ne hagyják ki.
Én maradnék a Japán márkánál, kivéve ha tanya, és nem gond ha néha hangosabb lesz.
"Mit jelent az, hogy nem kell mindent centi pontosan megtervezni?
Csak úgy kútfőből kitalálod, és jó lesz?"
Azt jelenti, hogy a tágulási tartály, a keringető szivattyú, stb. helyét és bekötéseiket nem kell megtervezni, mert ezek integrálva vannak a készülékbe (monoblokkos hőszivattyú beltéri egységébe) gyárilag.
Típust is említettem, annál meg lehet nézni, hogyan működik a dolog.
"Van olyan rendszer, amire napkollektort ráköthetsz, lekezeli. Igen, jól látod, csak az nem a te pénztárcád kategóriája, aki a tervezőre sem akar költeni.
Mert az írásodból ez jön le."
Nagyon félreértesz, én nem akarok megspórolni semmit, csak szeretnék képbe kerülni, hogy utána tudjam, melyik szakira hallgathatok.
Mert most 3 gépész(mérnök és/vagy kivitelező) 3 külön megoldást ajánl :D
"Nem akarom elvenni a kedved, de monoblokkhoz is kell puffer, keringető szivattyú, vezérlés, stb sallangok."
Tudom hogy kellenek, le is írtam az előbb, hogy ezek mind bele vannak integrálva a monoblokk hsz. beltéri egységébe :)
"B opció tudod mennyivel foglal több helyet? 60*80*30 centi. De ebben benne a vezérlés, szelep, stb."
A B opció amit írtam, az is monoblokkos hőszivattyút takar, csak integrált központi egység nélkül.
Tehát nem egy gyári mondjuk Panasonic 180 cm x 65 cm x 65 cm dobozban van benne majdnem minden, hanem külön van vásárolva és összeépítve a keringető, a tágulásai, a puffer, stb.
Mit jelent az, hogy nem kell mindent centi pontosan megtervezni?
Csak úgy kútfőből kitalálod, és jó lesz?
Hát, javarészt nem.
Még monoblokknál sem, mert vagy fagyállóznod, vagy leválasztod a fűtési rendszertől, stb.
De tervező ahol is kell, mert elég elcseszni a cső típus, ár, keresztmetszetét, és nem tudja leadni a hőt a rendszernek.
Oszt jön a bűvös áramlás hiba...
És olyankor jön a másikra mutogatás. Vagy ha kispórolod, kisebb puffert teszel, és elfagy kint a hőcserélő.
Gyakorlatilag egész csere. Nem te lennél az első, idén is volt..
És innentől lesz drága, de nagyon.
Van olyan rendszer, amire napkollektort ráköthetsz, lekezeli. Igen, jól látod, csak az nem a te pénztárcád kategóriája, aki a tervezőre sem akar költeni.
Mert az írásodból ez jön le.
Nem akarom elvenni a kedved, de monoblokkhoz is kell puffer, keringető szivattyú, vezérlés, stb sallangok.
B opció tudod mennyivel foglal több helyet? 60*80*30 centi. De ebben benne a vezérlés, szelep, stb.
Ezek meg kellenek a monoblokkhoz is, mert valahogy le kell kezeld a fűtés, hmv igényt.
Szóval ez megdőlt.
A kiépítése drágább, de ha megáll a monoblokkod, lesz meglepődés.. És nem leszel egyedül.
De hogy több idő? Hát, napokkal nem, de vannak technológiai lépések ,amit be kell tartani. És van ,ami 24 órás, ergo 2 nap alatt kész lehet.
Amúgy meg monoblokkhoz a hmv tartállyal egybeépített cucc pont akkora, mint a split rendszerű beltérije, csak nem víz kapcsolt van vele, hanem hűtőközeg.
De mindenki azt csinál ,amit akar 18 éves kor felett. Oszt vagy bejön, vagy drága lesz.
Na most jól megkavartam a gondolataid. De néhány márka és típus után én így látom.
Írtam is hogy nálunk 50fokos víz kell a radiátoroknak. A többi új lakásban, házban amit építettem ott tud 30fokkal fűteni, és akár 24-25fokra is. Egyébként nálunk nem kell kabát mert 24-25 fokra fűtünk. 20-21fok -ban hideg van, mivel nincs padlófűtés és úgy hideg a padlóburkolat, 24-25fokban meg már kellemes meleg a padló is padlófűtés nélkül is.
Az nem igényszint kérdése, hogy van-e zaj, vagy nincs, hanem a műszaki megoldáson múlik, Én sem szeretem a zajt, de nálam nincs is, és ennyi... semmit sem venni észre a fűtés jelenlétéből, csak azt, hogy jó az idő otthon.
köszönöm szépen a sok hozzászólást és hasznos információkat! :) Kicsit pontatlan voltam a legelején így félreérthető is.
Most igyekszem konkrétabban fogalmazni.
Az már 99% biztos, hogy monoblokkos rendszer lesz és az is, hogy a HMV-t is alapvetően a hőszivattyúval szeretnénk előállítani.
Viszont a monoblokkos szivattyúknál is (és itt kanyarodok vissza az előző hozzászólásomra) vannak olyan komplett rendszerek,
amiket gyárilag készen megkapni: a kinti hőszivattyú és a benti "torony" egység amibe aztán minden bele van integrálva (HMV tároló, fűtési keringető, tágulási, stb.)
Csak össze kell kötni a tornyot és a hőszivattyút vízcsövekkel meg elektromos kábelekkel és aztán szépen elbeszélgetnek egymással.
És a toronyra meg egyből köthető a fűtés és a HMV hálózat.
Ilyen pl. a Panasonic Aquarea All In One High Performance KIT
- nem kell mindent centi pontosan megterveztetni hozzá hiszen kész rendszer
Hátránya szerintem:
- magasabb ár
- komplex és integrált rendszer emiatt drágábban javítható (nem jöhet ki egy sima mezei fűtésszerelő pl. keringetőt cserélni, azt is a szakszervizes szerelőnek kell csinálnia)
- ha netán úgy elromlik a kinti egység, hogy kuka, akkor ugyan olyat kell venni, mert egy másik márkájú gépet valószínűleg nem lehet a benti toronyhoz illeszteni, nem tudnak majd kommunikálni??
Bár ez csak feltételezés, nem tudom ezek a kütyük mennyire szabványosítottan kommunikálnak egymással.
- ha esetleg napkollektort kötnék a rendszerbe rásegítésnek, akkor itt sem lehet bármilyet alkalmazni, hanem a saját rendszerelemeit, ami megint csak drágább megoldás.
Vagy van a "B" opció, amikor nem egy ilyen kész rendszert veszek, hanem a gépész tervező tervez egy rendszert egy xy márkájú monoblokkos hőszivattyúval,
bentre egy xyz márkjú indirekt tartályt, megint más márkájú keringetőt, puffert stb.
És akkor nincs minden egybe integrálva egy darab benti készülékben, hanem a kivitelezőnek kell kialakítania a csövezést, keringetőt felszerelni, puffert elhelyezni stb.
Ezeknél előny szerintem:
- olcsóbb komponensek
- mindegyik komponensből ki lehet választani a megfelelő ár/érték arányút és minőségűt
- később könnyebben szervizelhető, bármelyik fűtésszerelő le tudja cserélni a keringetőt. (Magához a hőszivattyúhoz természetesen szakszervíz kell)
Hátrányok szerintem:
- gépész tervezővel részletesebben terveztetni kell a rendszert
- több helyet foglalnak a cuccok
- kiépítése több időbe és pénzbe kerül
JAMIE222 említetted a légcsatornázható fűtést / klímát.
Mi is gondolkodtunk rajta, tetszett is a dolog, de mivel CSOK-ozunk így a banknak van egy csomó feltétele ami pl. a fűtési rendszerre is kiterjed.
Nem igazán értették a banki hölgyemények, hogy hogyan működik egy ilyen rendszer :D így azt sem tudták megmondani, hogy az támogatható, engedélyezett-e...
Biztos ami biztos maradtunk a padlófűtésnél, nehogy ezen bukjon a dolog...
Lényegében igen , mert valóban van ma a piacon sok minden kínálatban . Én törekednék a minél kevesebb berendezésre ( összességében kisebb befektetés ) . Ha a hőszipka nem működik , akkor még lehet a ház saját rendszerében tartalék megoldás ( fűtőbetét a tárolókban ) .
