"Ötven másik ügyben találtak szabálytalanságokat a mindszenti beteg ügyében eljáró volt bírónál"
Mennyi időt ölelhetett fel az ötven ügy?
"A 2005 decemberében három évre kinevezett bíró ellen először 2007 májusában rendeltek el vizsgálatot."
Összességében mennyi ideig garázdálkodhatott ez az egy bíró? (Bár még nincs ítélet ellene, tehát most ártatlan.) Miféle kontroll működött/működik a bíró tevékenysége felett ez alatt az idő alatt? Ha utólag egészségügyileg alkalmatlannak bizonyul, akkor elítélni sem lehet.
Újabb bizonyíték arra, mennyire túlterheltek a bíróságok, mennyire kevés a pénz ezért a munkáért, mennyire teljes embert kíván az ítélkezés, ebbe az áldozatos munkába bele lehet rokkanni. Szakmailag kiváló bíróról van szó, csak éppen a törvényeket sz-rja le.
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a bírák által betartandó etikai normákról és az – állampolgárok által is kezdeményezhető – etikai eljárás szabályairól?”
Már csak kétszázezer aláírás kell. Oszt majd ezt is elszabotálhatja a T. Ház, kivételezést remélve.
http://www.jogiforum.hu/hirek/20675
"A miniszter elvben egyetértett azzal, hogy a fiatalkorúak előzetes letartóztatására ne a mostani gyakorlat szerinti megyei bv. intézetekben, hanem kizárólag javító intézetben, illetve fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében kerülhetne sor. Az elv megvalósítását azonban felelősen támogatni nem tudta. Álláspontja szerint ez akadályozná, hogy a büntetőeljárások ésszerű időn belül befejeződjenek."
A büntetés helyett gyakran maga az eljárás az igazi büntetés. Ha így van, ne bánd.
Én egy bajai édesanya vagyok,és felháborít egy velünk folyamatban lévő ügy.A fiam most májusban lesz 16 éves,és csoportos rablás vádjával,3 szintén fiatalkorú társával lassan 8 hónapja vannak előzetesben Kecskeméten.Ügyvédeink szerint,ez a vád nem fog megállni,de ezt sajnos csak a tárgyaláson tudnánk bizonyítani.Nagy nehezen,március elején volt egy tárgyalás,ahol nem történt semmi.A bírónő ott rögtön kitűzött egy másik időpontot,most április végére.Akkor ott azt ígérte,hogy meghallgatja a tanúkat,a sértettet,és lezárja az ügyet,ítéletet hoz.Na ehhez képest,három napja mindannyian kaptunk egy levelet,miszerint a tárgyalást elhalasztja.Meg sem indokolta,hogy miért,és nem is tűzött ki másik időpontot.Nem elég,hogy már négy családot tönkretettek,most megint belénk rúgtak.A gyerekek megint a padlón vannak,nagyon várták már a tárgyalást,ahol végre kiderülhetett volna az igazság.Nem állítom,hogy ők egy angyalok,de ez a büntetés,ez az eljárás felháborító.Hol van itt a gyermekvédelem,a fiatalkorúak védelme?Miért bánnak úgy velük mint a bűnözőkkel,hiszen az ártatlanság vélelme mindenkit megillet.Nem értem hogy lehet egy bírónak ekkora hatalma.Jó lenne tudni,hogy hova tudnék fordulni segítségért.
Bizony en is kerestem az igazamat de azt ne a birosagon tegyuk mert ott nem talaljuk.Tortent egy baleset,egy KPM-es barom arcu nekem jott,mert o ugy tudta hogy neki elsobsege van velem szemben,de nem volt mert azt a tablat ami engem elsobseg adasra kotelez,mar regen elloptak,o tudta hogy elloptak de persze a birosagon nem ismerte be,mert ot azzal mentettek fol hogy o helyismerettel rendelkezett es ugy tudta hogy elsobsege van.Meg az az erdekes hogy az az ut amelyiken o haladt nem egy fout,szoval nincsen sarga rombusszal megjeleolve,ha egy olyan autos megy ra aki nem ismeros arrafele,semmi nem adja tudtarra hogy neki elsobsege van ,csak ha mar a keresztezodesben meglatja a haromszogu tablat. A lenyeg az hogy mivel nincsen vetkes a biztosito nem fizette ki a 200.000 ft karomat,meg rament a szakertoi velemeny amelyik azt mondta hogy minimum 50km -el ment de nem 100% bizonyithato hogy annal gyorsabban ment,ami 70.000ft,egy masik szakerto,amelyik azt mondta hogy gyorsabban ment,perkoltsegek,utazasok a tanukkal,stb.Erdekes meg az hogy a helyszini fenykepek eltuntek ,a remdorseg azt mondja hogy nem sikerultek es az ures utcat fenykepeztek ra par napra es azt tettek a doszieba.A birono olyan dolgokat kerdezett a tanuktol aminek semmi jelentosege nem volt es nem azt firtatta hogy ilyen esetben kinek van igaza es ki tevedet. Az egyik helyszinelo rendor volt egy tanu es amikor a bironoi kerdezte a velemenyet o mondta hogy a helyismeret nem mentseg,de a birono nem vette figyelembe,meg a szakerto is mondta hogy 70% hibas volt a KPM-es,na de miert fizessen a biztosito es legyen hibas egy KPM-s amikor egy szerencsetlen egyedulalo ket gyerekes rokkantnyugdijast a nyomorba lehet donteni,igaz?500.000ft karom lett teljesen artatlanul,azota sem tudom megemeszteni.
Ha tértivevényes levelem érkezik, nyomban ráírom a borítékra és az iratra az érkezés dátumát, majd a kettőt összetűzöm. A továbbiakban együtt kezelendők.
Te mint állampolgár az állami szervekhez és azokkal közeli kapcsolatban állókhoz képest mindig hátrányban vagy, ezért tudnod kell, ha lehet a bíróság az ügyet elcseszi. Ha nem lehet, akkor is elcseszi. És mindig hátrányodra. Ez afféle empirikus törvény.
A bíróságnak alanyi joga van a csalásra, hazudozásra. Ez a joga a jogerős döntés felülvizsgálhatatlanságból fakad, jogaihoz pedig ragaszkodik.
Tehát nem csalás, ha a végzésétől amihez kötve van, vagy törvénytől ami kötné az eljárásban, eltér. A Btk.-t elfelejtheted.
Ha késtél a díjjal, fizesd ki és dobd le az ügyet. Juszt csak nagyobb ügyekkel foglalkozik, show jelleggel, a tied nem ilyen. Minden perc, amit jogkereséssel töltesz, kidobott idő, egyszer hiányozni fog. Hagyd.
Egyébként pedig szíves figyelmedbe ajánlom a 215. hsz-t. :)
Újabb érdekes eset, amely bizonyíthatja, hogy a Bíróságok "véletlenül" a Parkolási Társulásokat a törvények megszegése árán is támogatják:
Parkolási társaság Fizetési meghagyást ad be a bíróságra, ellenem, mert 2004-ben egyszer lejárt a jegyem. Képeket is benyújt hozzá, amelyen a jegy adatai teljesen olvashatatlanok, mert visszatükröződik a szélvédőn. Nem baj, azért a T. Bíróság asszisztál, és természetesen kiadja a FM-t.
Feleségem nyáron átveszi, nem is emlékezett rá, hogy melyik nap, amíg én egy gyerektábort vezettem. Mire hazaértem a határidő letelt... Beadtam az ellentmondást + igazolási kérelmet, amit elutasítottak...
Hónapokkal később bemegyek betekinteni, hogy mégis hol tart az ügy, és mit látok?
A Parkolási Társaság először a régi címemre adta be a FM-t, mire a T. Bíróság felszólította hiánypótlásra (az új cím megadására). Hiánypótlásra semmilyen határidő hosszabbítást, utólagos magyarázkodást a törvény szerint nem fogadhat el a T.Bíróság. Erre külön és kiemelten is felhívja a Társaság figyelmét, a hiánypótlást elrendelő Végzésben.
A Társaság két hónapra válaszol, persze igazolási kérelemmel, amit a T. Bíróság persze elfogad. A kérelem indoklása az, hogy a lakcímnyilvántartó késedelmesen, 30 napon túl közli csak az adatokat. A lakcímkérő lapról kiderül, hogy az adatot 4 azaz NÉGY nap alatt megkapta a Társaság. (Egyébként is lekérethette volna azelőtt is, hogy beadja a rossz címemmel.)
Tehát előny szerzése érdekében valótlant állított egy Bíróság előtt, amit a Bíróság nem vett, vagy nem akart észrevenni. Jól értem, hogy ez BTK szerinti 318 §, csalás bűntette???
Ezekután kézbesítik felém a FM-t, és utasítják el az én igazolási kérelmemet, NÉGY NAP MIATT...
Tegnap, előzetes bejelentkezés után meglátogattam a T. PKKB Elnökhelyettesét. Meglepett, hogy nem százak álltak sorban, hanem lényegében senki nem volt ott. Ennyire nincs panasza senkinek?
Szívélyesen fogadott, és mivel előre bejelentkeztem, áttanulmányozta az aktámat. Először nem sikerült elmondani a panaszomat, mert végig se hallgatott, rögtön kioktatott, hogy én hol és milyen határidőket mulasztottam el. Amikor kezdtem ecsetelni, hogy ez a mulasztás (mert csak egy volt részemről) nem is jöhetett volna létre a T. Bíróság törvényszegése nélkül, akkor arról kezdett el beszélni, hogy majd 30 nap alatt kivizsgáltatja...
Érdekes, ahhoz, h kiszúrja, h én mit rontottam el, ahhoz neki nem kellett 30 nap, se vizsgálat...
Ezek után nem várom meg a vizsgálatát... Irány a FB és Juszt Laci.
Hetedik évébe lépett a per és a fellebbezés kapcsán megismételt elsőfokú eljárásban tárgyalgatja a bíróság. Növelve a perköltséget szakértők perbevonásával . Szerintem a több kilónyi peranyag átláthatatlan a bíró számára ami nem más mint hússzor leírva ugyan az. Mit lehet kezdeni egy bíróval aki egy teljesen hétköznapi hivatalos pénzintézeti értesítést nem tud értelmezni?
Szerintetek egy élettársi vagyonmegosztási pernek mennyi lehet az elfogadható bírósági ideje? A vitatott összeg nem éri el a tízmilliót és abszolute dokumentált, vagyis banki papírokkal igazolható, hogy az egyik fél lenyúlta a másikat.
A jogalkotó próbálja szűkíteni a bírósági felülvizsgálat időtartamát, elismerve ezzel a felek tisztességes és hatékony jogorvoslathoz való jogát:
- egyrészt a rendes jogorvoslat időtartamát (Ma a kisajátítás jogalapjában a bíróságnak három (3) hónap alatt kell döntenie, ez a mi esetünkben 4 év volt)
- másrészt a rendkívüli felülvizsgálat átfutási idejét (Három évi felülvizsgálati szünetet iktatott be az LB)
Ennek érdekében a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó XX. fejezete az alábbi szabályt tartalmazza:
340/A. § (2) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.
Ez az előírás nem nyerte el a harmadik hatalmi ág tetszését, ezért az AB-hoz fordult:
152/B/2009
Érkezés :
2009.02.04.
Indítványozó :
Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete
Vizsgált jogszabályok :
– 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
Kíváncsi lennék az érvrendszerre, mennyiben látja indokoltnak az LB az Alkotmányban biztosított (tisztességes és hatékony eljáráshoz való) alapjog korlátozhatóságát a bíróságok tehetetlenségére tekintettel.
És persze arra is, mennyi idő alatt hoz majd döntést az AB. Mint tudjuk, az indítványok elbírálása nem érkezési sorrend szerint történik.
Telekmegosztási per, ld. a 62-es hsz-t is, vesztettünk.
Majd kisajátítás a 813-as hsz-től.
Tulajdoni per? Milyen gyakran volt tárgyalás? Hányszor változtatta meg menet közben a felperes az igényét, tehát azt, hogy mit is akar tőled? Hányadik bírónál tartotok? Hány szakvélemény készült? Mindegyik fél a gyors befejezésre törekedett? Mindenki határidőben teljesítette a bírói felháívásokat? Volt olyan érdemi döntés, amit magasabb fórum hatályon kívül helyezett?
Egy bíróval, csordogálva. Három évi felülvizsgálati szünetet iktatott be az LB. Egyszercsak a semmiből jött az ítélete, annullálta a jogalapi pernyertességünket. Ezen kibuktam.
Ma a kisajátítás jogalapjában a bíróságnak három (3) hónap alatt kell döntenie, ez a mi esetünkben 4 év volt! A többi négy év kártalanítás összegszerűsége, egy szakértővel, mindenki által elfogadott véleménnyel.
Ha a nickemre kattintasz (korábban jogcsűrő is voltam), felhozza a hozzászólásaimat. Időrend szerint mazsolázhatsz és nekem sem kell újra leírnom a sztorit :)
Ma: telekalakítási per, helybenjár.
Várományos per: telektársaim szeretnék a maradék tulajdoni hányadomat.
Várományos per: 1996. óta meg nem fizetett önkormányzati kártalanítás, rendezési tervmódosítás miatti értékveszteség jogcímen. (Ha nem tudunk megegyezni.)
Várományos per: 1997. óta meg nem fizetett önkormányzati kártalanítás, rendezési tervmódosítás miatti értékveszteség jogcímen. (Ha nem tudunk megegyezni.)
Nyolc év első hallásra soknak tűnik. Ha ember lenne, már tanköteles lenne javában.
Tulajdoni per? Milyen gyakran volt tárgyalás? Hányszor változtatta meg menet közben a felperes az igényét, tehát azt, hogy mit is akar tőled? Hányadik bírónál tartotok? Hány szakvélemény készült? Mindegyik fél a gyors befejezésre törekedett? Mindenki határidőben teljesítette a bírói felháívásokat? Volt olyan érdemi döntés, amit magasabb fórum hatályon kívül helyezett?
Ezekről kéne gondolkodni, így önmagában ez a száraz szám kevesebbet mond.
szerintem jobban járnál, ha inkább egy blogot vagy hasonlót csinálnál és struktúrált formában dokumentálnád a dolgokat, és nem ömlesztenéd egybe az egészet.
Az elmúlt években piaci áron, állampolgárként több szolgáltatást vettem ügyészektől, bíróktól, Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőségtől, Vám és pénzügyőrségtől, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosától . A beszerzés kötött pályás, ezért különleges. A munkamegosztásban termék, és szolgáltatás cserénél ők sem különbek, ennek ellenére a világos jogszabályi rendelkezéseket nem tudtam kikényszeríteni! Nyilvánosságra hozom közokiratokkal hitelesített, magán okiratokkal bizonyított törvényt sértő eljárásaikat. Az ügyek, eljárások könnyen áttekenthetők, valamennyi két szereplőhöz kapcsolódik: Rt tőkés céghez és hozzám a sértetthez. Az Rt meghamisította az éves teljesítmény értékelő okiratot, és ennek felhasználásával jelentős kárt okozott. Csalás és okirat hamisítás tartalmú, matematikával bizonyított , Btk 276 § és Btk 318/5 § bűncselekményeket Btk 233 § ra szűkítették le , hivatali hatáskörrel visszaélve az okirathamisítással megvalósított több millió forint értékre elkövetett csalás bűntettet bizonyító feljelentést. Bemutatom a feljelentést:
Az Rt 1sz. és 2 sz. vezetője cselekményekkel egyenként nem csak a hamis tanuzást követte el. A nyomozóknak kötelességük megindítani az okirathamisítással megvalósított, vele halmazatban lévő csalás bűntett miatt a büntető eljárást az 1998 XIX tv ( továbbiakban Be) 6/1 § szerint „ Az ügyészek és a nyomozóhatóságok kötelessége, hogy e törvényben megállapított feltételek esetén a büntető eljárást megindítsák, illetőleg az eljárást lefolytassák” 6/2 § „ büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján indítható” A gyanú tényeken, adatokon kell hogy ébredjen, de nem szükséges, hogy ezek a bizonyosság erejével hassanak. Az 1978 IV tv , Btk ban megfogalmazott tényállások tartalmazzák a bűncselekményi minősítéseket. Meg kell indítani a nyomozást amikor a feljelentés tartalma bűncselekmény gyanúja, mert az egybevág a Btk tényállásával. Idézem a Be 170/1 §-t : „ A nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozóhatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozóhatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg”
Háromszor tettem meg, és négyszer jutott ezenkívül hivatalosan a nyomozók tudomására az okirathamisítás és a csalás. Idézem a Btk 276§ magánokirathamisítást: „Aki jog vagy kötelezettség létezésének , megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis vagy hamisított, vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ fel” Btk 318/1§ csalás tényállása „ aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” Elkövették az Rt 1.sz. és 2sz. vezetői az okirathamisítást, és a csalást. Az 1sz. ügyész szűkítette le Btk 238/2§ „( hamis tanúzást követ el) hamis okiratot szolgáltat”
A hamis tanuzás Btk 238/1§ „ a tanú, aki bíróság, vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményeire valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el”
Ha már leszűkítette helytelenül hamis tanuzásra a feljelentést, amelyhez csatolva volt az értékelési okirat, és adatokat tartalmazott a valótlan és elhallgatott vallomásokra is, erre is ki kellett volna terjedni a nyomozásnak. Nem tette meg az 1sz. ügyész.
Azzal, hogy leszűkítették a Btk 238 §-ra nem engedték ki az ügyészi körből a csalás és okirathamisítás bűnüldözését. A Be 29§ szerint: „ kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás estében”
Btk 36/1 § szerint: „ Az általános nyomozóhatóság a rendőrség.”
A csalást, okirathamisítást Be 169 § szerint határozatal, Be 72/4 § szerint át kellett tenni a rendőrségre. Nem tették!
Tény az is, hogy a csalás bűnszövetségben, illetve jelentős kár esetén, vezetőként elkövetve jóval több évi börtönt jelent.
A Btk 225 § Hivatali visszaélés szerint: „ az a hivatalos személy aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A hivatali visszaélés a legáltalánosabb jellegű törvényi tényállás. Ha más hivatali bűncselekményt elkövettek, akkor a speciális rendelkezést tartalmazó törvényi tényállást kell alkalmazni. Ennek felvezetésével erre a későbbiek során utalni fogok kiindulásként.
Miután az ügyészek leszűkítették a csalást is tartalmazó bűncselekményeket hamis tanúzásra, megküldték sajátjukra az 1sz. ügyész határozata: Be 190/1 § bűncselekmény hiányában megszünteti a nyomozást. Az eljárás során egyetlen tanut sem hallgattak ki! Idézek határozatából idevonatkozó lényeges, nem környezetből tetszőlegesen kiragadott tényt.
Az 1 sz. ügyész írja határozatában: „ Hamis az az okirat, amit nem a kiállítóként feltüntetett személy vagy szerv állított ki, illetve ha a tartalmát utólag jogellenesen megváltoztatták”. Az ügyész nem nevezi meg a Btk §- át és nem is ez a Btk tényállása! Majd így folytatja: „ A bűncselekmény megvalósulása szempontjából először a feljelentő által sérelmezett „Éves teljesítményt összefoglaló és fejlődési áttekintés” című iratot kellett megvizsgálni. Jelen esetben tény, hogy az okiratot – a feljelentő által is elismerten- Rt nevében jogokat gyakorló készítette és írta alá. Tény az is, hogy T.J. a vele eredetileg közölt okiratban foglalt szám és teljesítmény adatok megállapítását sérelmezte, így az okirat tartalmának utólagos jogellenes megváltoztatása szóban sem jöhet”.
Itt két megjegyzést kell tennem, a többi lényegest rögtön következve kifejtés előtt: 1-Hamis, hogy csak azt sérelmeztem! Itt tereli el az 1 sz. ügyész a Btk 238/1 §-ról nyomozási kötelességét. 2-Az éves teljesítmény értékelő a feljelentéshez volt csatolva, melyben minden adat hamis!
„Mindennek alapján a 2002 évi „ éves teljesítményösszefoglaló „ című irat a valóságos adatokat tartalmazza, így fel sem merülhet, hogy az Rt 1sz. tanúja valótlan tartalmú vallomást tett ezzel kapcsolatban”.
Az 1. sz. ügyész közokiratba foglalta hamisan a Btk 276 § tényállását. Szándékosan nem írta az okirat hamisítás elemét, „ valótlan tartalmú” részét. A matematikai bizonyítással nem foglalkozott, indoklási kötelezettségének egyenes szándékkal nem tett eleget. Nem állítottam, hogy az okiratot : a-más állította ki, b-tartalmát utólag változtatták meg.
Az okirat hamis mert valótlant tartalmaz.
Az 1.sz. ügyész lényeges tényeket foglalt az okiratba, hamisan, s ezzel alapozta meg a határozatát.
A 3. sz. ügyész helyben hagyta a hamis közokirattal meghozott határozatot, nem bűncselekményre hivatkozással.
A Be 164/2 § szerint a tényállást oly mértékben kell felderíteni, hogy a vádló dönthessen arról, vádat emel-e ! Az ügyészeknek nem volt nyomozási hozzáadott értékük, messze elkerülték a bizonyítékok értékelését, beszerzését.
Az 1. sz. ügyész szerint az ügyvéd azt ad be a bíróságra a megbízó okirataiból amit akar, válogathat utasításaiból tetszőlegesen. Idézem az 1.sz. ügyész határozatát: „Az ügyvéd hivatásából folyó kötelességének maradéktalanul eleget tett. Ezt támasztja alá az, hogy minden kérelem, fellebbezés, okirat általa került becsatolásra, minden okiratot, melyet szükségesnek ítélt átadott a bíróság részére”.
Az 1.sz. ügyészt megcáfolja az 1998 XI § ( ügyvédekről) és a PT 1959 IV 474 §- 477 §.
A 474/2 § szerint : „ a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesíteni”.
Tovább idézve az 1.sz ügyészt: „ azon iratok melyek beadását hiányolta T.J. , ügyvédnél megtalálható-e, megállapítani nem lehet, mivel konzultációról írásos feljegyzés nem készült, illetve írásos dokumentum sem, hogy milyen okiratokat adott át T.J. az ügyvéd részére”.
Cáfolom, mert az 1.sz. ügyésznek át lett adva az az okirat, amely bizonyítja az Rt tanúinak hamis vallomását abban a perben, amelyben az ügyvédi visszaélést elkövető ügyvéd képviselt engem. Az 1.sz. ügyésznek át lett adva az a többszörös bizonyítási eszköz is, amely tanúsítja, hogy az ügyvéd átvette. Idővel később már ügyvédi visszaélés pótmagánvádra indított büntetőeljárásban a vádlott ügyvéd is elismerte, hogy nem adta be a bíróságra.
Az 1.sz ügyész nem hallgatta ki az ügyvédet. A bizonyítási eszközöket meg sem kísérelte kinyomozni.
A 3.sz ügyész az 1.sz ügyésszel összhangban állapította meg hogy a hamistanúzás bűncselekmény nem bűncselekmény. Az ügyvédi visszaélést pedig Be 190/ 1/ b §bizonyítottság hiány miatt utasította el.
Tény, hogy az Rt 1.sz és 2.sz. vezetője társaikkal együtt elkövették a hamistanúzást.
Tény, hogy az ügyvéd az Rt ellen folyó perben ügyvédi visszaélést követett el.
Közvádas bűncselekményeket közvádlóként az ügyésznek kellett volna üldözni! Nem tette meg.
Az 1 sz. ügyész 2008.08.28-i levelében Btk 277 § visszaélés okirattal büncselekmény tényállását magyarázza.
Valótlanul állítja az 1.sz. ügyész hogy állandó tényállási eleme a jogtalanság( „ jogtalanul megszerez” ). Btk 277 § önálló tényállási eleme „ vagy azt megsemmisíti, megrongálja, vagy eltitkolja”. Azaz jogszerűen az elkövető bírtokába került okiratok tekintetében is megvalósul a bűncselekmény a visszakövetelésre jogoult elől az okirat elvonásával. Ezek az okiratok ugyan annak az Rt - nek perében, az rt 1.sz , 2.sz vezetőinek és további 4 vezetőjének hamis tanúvallomásit bizonyítják. Az ügyvéd ebben a perben képviselve az ügyvédi visszaélésére is egyben bizonyíték.
Az 1.sz. ügyész valótlanul állítja, hogy ezt a bűncselekményi tényállást (a Btk 277§- t ), ahogy írja „ Elbírálta”.
Bizonyított, hogy az ügyészség nem rendelt el nyomozást, nem utasította el a feljelentést!
Nincsenek ilyen határozatai! A Be 169/1 § kötelezi határozatra, és 2, 3, 4 §-ok a határozat kötelező tartalmi kellékeit írják le. Határozatban lehet elutasítani, és megnyitni pótmagánvádra jogomat, mivel sértett vagyok. Nem tette meg!
Az 1.sz ügyész felvilágosító levelet írt törvényt sértve, határozat helyett. Tény, hogy visszaélés okirattal bűncselekményt elkövette az ügyvéd.
Tény, hogy valamelyik ügyész akadályozott a büntető eljárásban. Nem csak nem akarták közvádra üldözni, de pótmagánváddal sem adták meg jogomat.
Az Rt ellen folyó perben másodfokon, hogy tiszta legyen a döntés meghamisították a bírósági jegyzőkönyv közokiratot. A három bíró olyan okiratot foglalt ítéletbe melyben:
nem tüntették föl, hogy jelen voltam így azt sem tartalmazza a jegyzőkönyv amit ott mondtam.
Ilyen gyorsan el lehet tüntetni a bírósági eljárásból!
Ennek a közokirathamisításnak a nyomozását az 1.sz ügyész a legegyszerűbben intézte el a 2007.09.05.- i levelében:
Az 1.sz ügyész valótlant állít: tartalma szerint panasz lett volna nem újabb volt, hanem első
Btk 274/1/c § aki közreműködik abban hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt, vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Btk 275/1 § az a hivatalos személy, aki hivatalos hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglal közokiratba büntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Btk 137/1 § hivatalos személy e törvény alkalmazásában: e; bíró, ügyész, f; országgyűlésibiztos, g; bíróságnál, ügyészségnél, országgyűlési hivatalnál akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik, i; közhatalmi, államigazgatási feladatokat lát el.
A Be 169 § szerint határozattal kell intézni, s ha elutasítanak, sértettként pótmagánvádlóként lehet fellépni.
Tény, hogy megakadályozták a büntetőeljárást, útját állták a bűnüldözésnek. A bírósági eljárásban okirathamisítással hozták meg az ítéletet.
2007 ben az Rt vezetője és dolgozója eljött házamhoz fenyegetni. A nyomozásban határozott indítványom volt arra, hogy nyomozza ki, ki adta ki a lakcímet, mint személyes adatot.
Milyen célja volt a fenyegetésnek?
Az 1.sz ügyész határozatában leszűkítette hivatalos személyre. Be 29 § szerint: „ kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt: b- bíró, ügyész, bírósági és ügyészségi titkár, ügyintéző hivatalos személy ellen elkövetett büncselekményeknél c- (b) pontban felsoroltak által elkövetett bármilyen bűncselekménye d- (b) pontban felsoroltak vesztegetés, ennek feljelentésének elmúlasztása e-Vám és pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény f-Hamis vád, hamis tanúzás, hatósági eljárás akadályozása, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás, ügyvédi visszaélés
Az 1 sz. ügyész és az ismeretlen ügyész, aki elrendelte a nyomozást leszűkítette hivatali hatáskörével visszaélve, így az Rt-től jött fenyegető cselekménye nem került ki a rendőrséghez.
Az 1. sz. ügyész az általa hivatalos személyekre leszűkített esetleges elkövetőkre meg is válaszolt határozatában: „ Be 190/1 / b § alapján –mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése- és az eljárás folytatásától sem várható eredmény megszüntetem”.
Természetesen ki sem hallgatták a fenyegetőket, sem a felbújtókat.
Az 1. sz. ügyész áttette a Btk 242/A/1 § és 3/b § „ hatósági eljárás akadályozása megnevezéssel. Ott működésbe lépett a 2.sz ügyész aki elutasította az 1.sz ügyész minősítését.
2. sz. ügyész szintén a 190/1 /b § alapján hozta meg a határozatát. Idézek belőle: „Azt, hogy mit akarhatott a fenyegető személy, T.J. nem tudja, mert gyorsan elhagyta a helyszínt”. Tény, hogy nem vártam meg a kifejletet, mert miután szabaddá tettem az utamat, elmenekültem. Nincs nyomozati jogköröm és önbíráskodni sem akartam.
A 2.sz. ügyész sem hallgatta ki sem az elkövetőket, sem a felbújtókat.
A Btk 174 § fenyegetés olyan általános jellegű törvényi tényállás, melyet a rendőrség nyomoz. A cselekmény csak akkor minősül ennek, ha más bűncselekmény nem valósul meg. A 2. sz. ügyész szerint nem valósult meg a Btk 244/A§ . Át kellett volna határozattal tenni a rendőrségre a nyomozást! Nem tették át!
Az Rt 2.sz vezetője szövetségeseire hivatkozva levelet írt készenlétre vonatkozóan. Idézek: „ Az Rt üzleti céljainak megfelelően szigorú kontroll kerül bevezetésre annak érdekében, hogy a bérek és juttatások költsége a tervszámon belül maradjon, sőt összességében csökkenjen”. „ ( A költségcsökkentés) a készenléti ügyeletek visszaszorulását kell hogy jelentse”.
Beosztott vezető munkatársam kérésemre okiratban megkérdezte, hogy kell-e rendszeresen készenlétet tartani? A válasz az volt az Rt 3 sz vezetője részéről, hogy igen, de nem fizetik ki a készenléti díjat.
Felszólítottam az Rt 2.sz. vezetőjét, hogy fizessék ki a készenléti díjat, mely az egész Rt területén évről –évre nem került bizonylatolásra, számvitelben nem mutatták ki.
Az Rt 4.sz. vezetője az Rt 2.sz. vezetője tudtával okiratban válaszolt. Idézem: „ Ismételten kérem T.J. urat, hogy minden egyéb közreműködés nélkül oldja meg a készenlétet, készenléti díj fizetése nélkül! Ha egy vezetőnek ennek megszervezéséhez segítség kell, akkor a rátermettségével szerintem valami gond van!”
Az Rt 2. sz. vezetője a 4.sz vezető kényszerítését elfogadta, és évről-évre nem fizették ki a munkabért, és annak adótartalmát.
Az Rt a teljesítmény adatok nem könyvelésével több száz millió forint bért nem fizetett ki a dolgozóknak, és az adatok eltitkolásával, a munkabér összegének megtévesztésével több száz millió forint adót csalt!
Meg akartam kapni, és ki akartam fizettetni a dolgozóknak is a készenléti díjat a Munkatörvénykönyv 1992 XXII. 144 § szerint: „ Készenlét esetén a személyes alapbér 25% -ának megfelelő munkabér jár”. A munkabér egy része adó. A munkabérnek adó vonzatai vannak. Ezeket, mint adóalany be akartam fizetni az államnak.
Az 1996 LXXV tv a munkaügyi ellenőrzésről rendelkező része lehetőséget ad az ORSZÁGOS MUNKABIZTONSÁGI és MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG ( továbbiakban OMMF) részére hogy vizsgálja a készenlétet, sőt köteles más hatóság felé jelenteni az adócsalást, és a tv 2. §- ának alapján a „ dolgozók számára az elmulasztott járandóság kifizetésére kötelezi a jogsértőt” , s így ennek adótartalmára is!
Felkértem az OMMF -t a kötelességének teljesítésére 2006-ban, hogy az Rt egészében folyó munkabér nélküli készenlétet vizsgálja meg.
Az OMMF jogtalanul leszűkítette 2 egységre, ahol már nem volt készenlét. A leszűkítéssel a következő hatások járnak. nem kapják meg a dolgozók a bért nem kapja meg az állam az adót a tv 7. § ír a bírságról, így nincs bírság a tv 8/2 § „ az OMMF a munkáltatók munkaügyi kapcsolatának rendezettségét más szervek előtti eljárásokban történő igazolása céljából hatósági nyílvántartást vezet”.
Így lehet rendezettséget produkálni.
Az OMMF nél 5 hivatalos személy foglalkozott az üggyel, s az egyik sürgetésemre 160 nappal a vizsgálat kezdete után írta, hogy majd küldi a vizsgálat eredményét. Nem küldte az adatokat, melyek személyesek is.
Hivatali visszaélés miatt( Btk 225 §), nevezetesen, hogy 2 egységre szűkítette az OMMF, vizsgálatot kértem az ügyészségtől. Az 5. sz. ügyész elutasította, hogy nem történt bűncselekmény, s ezt 4. sz. ügyész határozatában megerősítette.
A 4. sz. ügyész megnyitotta, helyesen sértetti poziciómat a pótmagánvád lehetőségét.
Később bemutatom azokat a nyomozókat, ügyészeket akik a készenléti munkabérnél ellenkezőjét állították, azt hogy nem vagyok sértett.
2008 11. 24-én felkértem az ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁT, hogy az 1993 LIX alapján többek között szerezze meg az OMMF- től a személyes adataimat, a személyes adatokról szóló 1992 LXIII tv 2/1 § szerint „ személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatban hozható adat, az adatból levonható rá vonatkozó következtetés” .
Dr. Szabó Máté aláírásával 2008 december 18.-án válaszolt. Idézem az ide vonatkozó részt: „Jelezni kívánom, hogy mivel Ön az Rt ellen munkaügyi pert indított, azaz bírósági eljárás van folyamatban, ezért az APEH és az OMMF vonatkozásában a személyes adat eltitkolásával kapcsolatban megfogalmazott panaszának kivizsgálására nincs hatásköre az adat védelmi biztosnak, erre tekintettel beadványának ezen részét nem küldtem meg”.
Valótlan, hogy nekem bírósági eljárás van folyamatban!
Ezzel a hamisítással, és erre alapozott hivatali visszaéléssel valaki itt is megakadályozott, hogy az Rt munkabér és adócsalását, melyben sértett vagyok és személyes adatom, sikerrel intézzem.
Az OMMF- hez és Rt – hez kapcsolódik az, hogy Dr. Kovács Tamás Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét 2008 03. 03.-án írásban kértem, hogy járjon el az OMMF vizsgálati anyagának megszerzésénél, amit az OMMF igazgatója 2007. 04. 02.-án megígért, hogy elküldi. Nem tette meg Dr. Kovács Tamás.
Írásban felszólítottam az Rt 2.sz. vezetőjét, hogy fizesse meg a készenléti munkabért, és fizesse be az államnak az adót. Írásban válaszolta, hogy nem rendelt el készenlétet, és nem találják az elrendelés bizonyítékait. Ez arra késztetett, hogy ilyen eltagadás esetén egy erősebb eljárást, büntető eljárást kezdeményezzek, és abban érvényesítsem Polgári Jogi igényként a munkabért és annak adótartalmát.
Az eljárásban adócsalás Btk 310 § , számvitelirend megsértése Btk 289 § , magánokirat hamisítás Btk 276 § , halmazatban áll melynek kivizsgálására a Vám és Pénzügyőrség jogosult a Be 36 /2 / c és / d § alapján. Megkaptam a határozatot 3 nap helyett 26 ! nap mulva.
A határozat rendelkező része nem is említi a Btk 276 § , Btk 289 § -t. Ez csak ujjabb, azonos szinten hozott határozattal valósítható meg. Nem történt meg!
Hamisan állapítja meg, hogy 2000. 04. 19. –ét követően nem fizették meg. Én azt állítottam, hogy előtte is csak tetszőlegesen fizették.
Hamisan állítja, hogy én a 310/A § munkáltatással összefüggő elkövetésről írtam.
Nem tartalmazza a határozat a Btk tényállásokat, sem az elévülésre a Btk 33 §-t, Btk 34 §-t, sem a bűncselekményekre. A Be 169/2 §, és 169/3 § -ok tartalmazzák ennek kötelező erejét a határozatban.
Btk 310/1 § tartalmazza az adócsalás tényállását. Idézem: „ aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre( adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt ( adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartásával az adóbevételt csökkenti, (4) bekezdés szerint a büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy mértékben csökken”.
Btk 138/a § szerint „ különösen nagy, ha 50 millió forintot meghalad”.
A határozat hamisan tartalmazza az adócsalás tényállását. Saját maga kreált tényállást, melynek lényege, hogy azért nem adócsaló, mert nem számolt el adót, miközben nem cáfolja, hogy készenléti teljesítmény történt.
A Btk 276 § tényállását már leírtam. A btk 289 § tényállása a számviteli rend megsértése bűncselekményről: „ Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályban előírt: a- beszámoló készítése, könyvvezetési kötelezettségét megsérti b- bizonylati rendet megsérti és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el”. A 4. és 5. bekezdések tartalmazzák bűntetti minősítést. A VPOP határozata elévülésről szólt, hamisan. Ide vonatkozó: Btk 33 § „ Büntethetőség elévült (b) bekezdés szerint egyéb bűncselekmények esetén a bűntetési tétel felső határának megfelelő idő múlva.
Be 601/5 § „ Ahol a törvény a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott bűntetéshez fűzi, ezen Btk különös részében meghatározott bűntetési tételkeret felső határát kell érteni.”.
Btk 34 § „ Az elévülés határidejének kezdő napja (a) bekezdés szerint befejezett bűncselekmény estén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul”.
Hamisan foglalta közokiratba az elévülés tényállását.
Az ügyészség 6 sz. határozatát teszem közzé a következőkben:
A 6. sz. ügyész: - átfordította munkáltatással összefüggő adócsalásra. Nem írtam ilyen tényállást - olyat bírál, ami nincs a rendelkező részben - túlóra tényállást nem írtam - nem a Btk tényállásával veti össze az elkövetett adócsalás adatait -az adócsalásnak nem függvénye a számviteli rend büncselekvény elévülése. Egyébként az sem évült el. A VPOP 1 és 2 sz. hivatalos személye nem nyomozott, ez is volt az elutasítás jogcíme. Akkor honnét tudják, hogy mikor történtek a cselekvések?
A 6. sz. ügyész be 195/5 § -ra hivatkozik, hogy nincs panasznak helye.
Be 51 § szerint sértett vagyok, és ezért Be 199 § -ra kellett volna hivatkozni, és megnyitni a jogokat.
A 6. sz. ügyész 2008 01. 05. -re dátumozta a határozatot, és tértivény nélkül 04. hóban dobták be a postaládámba. Ha visszadátumozást csinált, akkor ez is közokirat hamisítás.
Tény , hogy sértett vagyok, és az én adómat is elcsalta az Rt.
A VPOP –nál meg akartam tekinteni Be 51/1 § alapján az eljárás közokiratait. Idézem: „ Sértett az akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette, vagy veszélyeztette”.
Be 51/2 § „ sértett jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az Őt érintő iratokba betekintsen”.
Be 51/2 / b § „ … jogorvoslattal éljen”
Az Rt jogos érdekeket sértett mert : adóalany vagyok, adófizetés kötelezettje. A kifizetőnek el kell számolni a készenléti teljesítményemmel, befizetni a levont adómat. a munkateljesítményt bizonylatokon kell elszámolni.
Az iratmegtekintés Be 70/B –ben foglalt sértetti jogomat nem ismerte el a VPOP. Megtagadta 3.sz. vezetője.
A 7. sz. ügyész elismerte jogomat az iratmegtekintésre.
Ezután a VPOP 4. sz. vezetője nem ismerte el. Majd 7. sz. ügyész miközben semmilyen új más tény nem merült fel, nem ismerte el.
Előzőleg utaltam rá, hogy a 4. sz és 5.sz ügyész elismerte jogaimat sértettként a készenléti teljesítménynél.
A 7.sz. ügyész okirata hamisan tartalmazza, hogy a Btk 310/A § munkáltatással összefüggő adócsalás tényét állítottam.
A 7 sz. ügyész úgy rendelkezett, hogy nem nyitja meg sértetti jogom. Ez a rendelkezése nem tényszerű.
2008.03. 03. –án felkértem Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyészt, hogy szüntessék meg az erre is vonatkozó törvénysértéseket. Leveleket kaptam, hogy továbbították, s 2008. 10. 29. –én a 8- as sz. ügyész megkereste a számítógépben „ folyamatban van” - írták.
Tény az, hogy érdemi ügyintézés nem történt a jogsértő határozatok esetében, erről értesítést nem kaptam.
2008. 03. 03.-án kifogásoltam Dr. Kovács Tamáshoz írt levelemben, hogy 2006. 04. 25. –én és 2006.05. 08. – án megtett ,tartalmában csalás Btk 318 § és okirathamisítás Btk 276 § bűncselekmények nyomozásra átadott adatoknál 23 hónapja nincs eredmény! Ez megint nyitott egy levelezési dömpinget ügyészségen belül, melyet később ismertetek.
Miután meggyőződtem arról, hogy meg sem indították az eljárást, bűnpártolás miatt a Központi Nyomozó Főügyészség –nél feljelentést tettem ismeretlen ügyészi elkövetők ellen. Ismertetem ( rövidítve):
Központi Nyomozó Főügyészség Tárgy: feljelentés: Alulírott T.J. feljelentem ismeretlen tettest csalás Btk 318 § büntett és Btk 276 § magánokirathamisítás vétség bűncselekmények bűnpártolásáért ( Btk 244 § )
A tényállás a következő:
Fejelentést tettem 2006 . 04. 23. –án és 2006. 05. 08. - án hamistanúzás Btk 238 § , magánokirathamisítás Btk 276 §, csalás Btk 318 § bűntettek illetve vétség miatt.
A 2 sz. ügyész 2006. 05. 22. –én kezeimhez juttatott levelében írta, hogy a hamis tanúzás bűntette ügyét áttette az illetékes ügyészséghez. Mai nap, 2008. 09. 08. án megkerestem Pestvidéki Ügyészséget, ahol meggyőződtem arról, hogy nincs nyomozás ( lásd melléklet)
Az alapbűncselekmény a bűnpártolás minden elemében megvalósul. Az eljárás sikerének a meghiúsítására még a látszatát is mellőzték . Még azon sem kell vitatkozni, hogy a cselekmény( nyomozási) alkalmas e tényállás felderítésének megakadályozására. Az eljárást meg sem indították. Melléklet: Pestvidéki Nyomozó Ügyészség 2006. 05. 08. – án átvett csalásról, okirathamisításról szóló feljelentés. Gödöllő 2008. 09. 08.
A mellékletként csatol okiratot fentebb említettem.
A 9 sz. ügyész írt egy felvilágosító levelet:
A 9 sz. ügyész felvilágosító levele és a feljelentés tartalma köszönő viszonyban sincs egymással. Idézem a Btk 244 § bűnpártolás törvényi tényállását: (1) bekezdés „aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna b; a bűntetőeljárás sikerét meghiúsítani igyekszik (3) a büntetés a bűntett miatt 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha bűnpártolást b; hivatalos személy eljárása során követi el”.
Az eljárás sikerének meghiúsítására irányuló törekvés olyan aktív magatartásokat jelent amelyek objektíve alkalmasak a tényállás felderítésének megakadályozására. Ezek egyike pl. az eljárás megindításának, vagy folytatásának bármilyen módon történő akadályozása.
Tény, hogy a nyomozó ügyészek átvették 2006. 04. 25. –én, és 2006. 05. 08. – án a csalás és okirathamisítás bizonyítását is magába foglaló feljelentést. Az elkövetők az Rt 1 sz. és 2 sz. vezetői. Az elkövetés tényállása és a Btk törvényi tényállása teljesen egybeesik. Meg kellett volna indítani az eljárást. Nem tették meg!
A Btk 244 § bűnpártolás tényállásával egybeesik az elkövető ügyész magatartása, aki megakadályozta a bűn üldözését.
A 9 sz ügyész egyébként szerepelt az Rt 2 sz. vezető hamis tanuzás eljárásában.
A 9 sz. ügyésznek kötelessége lett volna megindítani bűnpártolás miatt az eljárást.
Ez után derítettem ki 2008. 11. –hóban hogy a 10 sz. ügyész lényeges tényt hallgatott el. A 2006. 05. 08. –án átvett csalást és okirathamisítást nem tették át határozattal sehova! Elhallgatta azt is, hogy a 2006. 05. 15. –én áttett okiratok nem tartalmazták. Azt is kiderítettem, hogy nem utasították el, nem indítottak eljárást.
Miért is lényeges az előbb említett határozat hiánya? Nem véletlenül tettem meg másodszor is -sajnos rossz helyen- az ügyészségen. Az ügyészségnek kötelessége lett volna határozattal átteni a rendőrségre Be 169 § szerint. Amennyiben azt láttam volna, hogy egy másik ügyészségre teszik át, kifogásolom és a rendőrségre magam vittem volna el. A 11 sz. ügyész helyben hagyta a 9 sz. ügyész határozatát. Itt mutatom be:
A 11 sz. ügyész megakadályozott abban hogy jogaimat bírósági eljárásban érvényesítsem.
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész felé jeleztem, hogy itt is törvényeket sértettek és kértem a megszüntetésüket. Az Alkotmány 51 § - a, 1972 es V- ös tv 1; és 5 §, és az 1994 LXXX tv - re alapoztam az indoklást.
Megindult ügyészségen belül a levelezés. A legtöbb estben nem jelölték meg tartalmukban, hogy mire vonatkoznak, csak a kiállítás dátumát. Ezzel nagyon megnehezítették a dokumentumok azonosítását.
Bemutatok néhány lényeges Dr. Kovács Tamásnál kifogásolt eljárásra tett intézkedést: (A)2008. 03. 03. – án írtam: -OMMF 420 napja nem kűldte meg az Rt –hez kapcsolódó személyes adatokat, vizsgálati anyagot (B)adócsalásról 150 napja nem hozott határozatot az ügyész, ( 15 nap az erre adott határidő) (C) az eddig hozott ügyészségi határozatok törvénysértések (D) Nincs vádemelés a Btk 318 § adócsalás ügyben 19 hónapja, bírósági közokirathamisításokban 6, illetve 20 hónapja , visszaélés okirattal ügyben szintén 20 hónapja
Intézkedések: (A ) pontban nem történt, OMMF mai napig nem küldte meg (B) pontnál bedobták tértivény nélkül a postaládába ( C) és ( D ) pontokban 8 sz. ügyész 2008. 03. 10.- én Fővárosi Főügyészségre( továbbiakban FF) küldte 12 sz. ügyésznek, aki 2008. 05. 27.-én „ beadványában foglaltak pontosítása” tárggyal meghallgatott. Ez vizsga volt, hiszen minden adat és ismeret rendelkezésükre állt. Idézek néhány kérdés- válasz összefüggést: Az eljáró ügyész kérdésére elmondom, azzal követte el az Rt az adó csalást, hogy 2 sz. vezetője megtíltotta a készenléti díj kifizetését az Rt- nél, s ezzel megtévesztette az adóhatóságot. Az eljáró ügyész kérdésére elmondom, hogy a bírósági jegyzőkönyveket meghamisították, ami közokirathamisítás.
12 sz. ügyész 2008. 08. 04. –én továbbított, s az 1 sz. ügyész 2008. 08. 28. –án válaszolt( lásd fentebb a válaszát).
Súlyos testisértés kísérletre a 15. sz. ügyész válaszolt, aki ennek határozatát hozta. Válasza szerint: az ellenem elkövetett súlyos testisértés kisérlete kivizsgálása szabályos volt. (B) 2008. 03. 03 utáni intézkedései Dr. Kovács Tamás Legfőbb ügyésznek: 1- kifogást tettem, 6 sz. ügyész adócsalásban tett határozatára Intézkedése: 11 sz. ügyész 2008. 04. 10. – én továbbít 13 sz. ügyésznek FF-re .13 sz. ügyész továbbít 2008. 05. 28. –án V.- XIII. kerületi ügyészségnek. A FF-en 8 sz. ügyész 2008. 10. 29. –én közölte számítógép előtt, hogy megérkezett az FF-re és folyamatban van. 2-Iratmegtekintési jog érvényesítésénél ügyészi késedelem a határozathozatalnál. Intézkedése: 2008. 11. 11. –i kifogásomat 13 sz. ügyész december 30. –án továbbította 14 sz.- ügyésznek, 14 sz. ügyész 2009. 01. 29. én továbbította a Központi Nyomozó Főügyészségre. Az adócsalás bűntettnél a kifogásoló leveleket továbbította 11 sz. ügyész. 3- feljelentések keresése: 2008. 03. 03. – án átvették bírósági eljárásban történt okirathamisítás, csalás Rt által elkövetve. Intézkedések: 2008. 03. 10. –én 4 sz. ügyész továbbított FF-re. Ott kerestem 2008. 09. 23. – án de nem találták, ezért kifogást tettem Dr. Kovács Tamásnál. Intézkedések: 2008. 10. 16. – án 4 sz. ügyész továbbít FF-re. Ismét felkerestem az FF- et 2008. 10. 29. - én , 8 sz. ügyésszel keressük, nincsenek meg az okiratok! De nem találjuk az előző, 2008. 03. 03 előtt átvett ugyanazokra a bírósági eljárásokra vonatkozó, ugyanazon Rt elleni Btk 318 § csalás, Btk 174 § fenyegetés okiratát.
A Btk 244 § szerint: aki nem indítja meg a nyomozást, vagy azt akadályozza, bűnpártolást követ el. Mivel az elkövetés magatartása teljesen egybevág a törvényi tényállással, ezért a bűncselekmény gyanúját tartalmazó, 2008. 11. 05. –én kelt beadványt Dr. Kovács Tamáshoz címeztem. Idézem rövidítve:
Dr. Kovács Tamás Legfőbb ügyész Bp. Markó utca Tárgy: Feljelentés bűnpártolás Btk 244 § Alulírott T.J. feljelentem ismeretlen tettest bűnpártolásért. Indítsák meg a nyomozást! A tényállás a következő: 2008. 03. 03. – án a legfőbb ügyészségen átvették a következő bűncselekményekről a feljelentéseket: 1; csalás Btk 318/5 § 2; magánokirathamisítás Btk 276 § 3; közokirat hamisítás Btk 275 § 2008. 03. 10. – én kelt levelében 4 sz. ügyész tájékoztatott hogy átküldte a FF - re 2008. 09. 23. – án az FF - en ezekből az okiratokból semmit sem találtak Ezért kifogással éltem a legfőbb ügyészségen. 2008. 10. 15. –én 4 sz. ügyész azt írta válaszként, hogy keresteti az FF - en
2008. 10. 29. én ismét kerestem az FF - en, eredménytelenül
Be 174 § szerint 3 napon belül határozni kell a feljelentésről. A Be 170/2 § alapján nyomozást rendel el a bűncselekmény gyanúját tartalmazza a beadvány. Elutasítás a Be 174 § szerint lehet, s a Be 51/1 § alapján a sértettet Be 198/1 § - ra hivatkozva Be 199/2 § alapján pótmagánvádlói joggal ruházza fel.
A feljelentések esetében sem elutasítás, sem elrendelés nem volt. Ez megalapozza a Btk 244 § szerinti bűnpártolást.
Az ismeretlen magatartása objektive megakadályozta a tényállás felderítését.
Kelt: 2008. 11. 05. – én.
Intézkedése: 8 sz. ügyész továbbított 2008. 11. 12. –én, helytelenül az FF- re.
2008. 12. 19. én 16 sz. ügyész e tárgyban küldött levelét ismertetem:
Ezzel a levéllel meg is érkezett a magyarázat. Nem bűncselekményként kezeli az ügyész bűnpártolását.
Ugyan ez a 16 sz. ügyész 2008. 09. 08. - án kelt levelemet 2008. 09. 18. –án ugyan ahhoz a szervezethez küldte, ahol az elkövetés történt.
2008. 11. 05. – én Dr. Kovács Tamástól levélben megkérdeztem a következőket: - van-e törvény ügyészek által elkövetett bűnpártolás elbírálására? - elfogadott-e a bűncselekmény gyanújának az a tartalma, hogy ha az elkövetési magatartás tényállása egybeesik a törvény tényállással, akkor az megalapozza a gyanut. - melyik nyomozó hatóság illetékes ügyészek bűntettének nyomozására?
Erre a 11 sz. ügyész válaszolt, Idézem: „ ismételten megpanaszolt, Központi Nyomozó Főügyészségen folytatott eljárás felülvizsgálatára lehetőség nincs.
2009.február hónapban hivatalos keretek között találkoztam Dr. Fazekas Sándorral, Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökével. A bíróság elnökének 1997 LXVI tv bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló tv alapján, hatáskörébe tartozó bíró ténykedésére tettem megalapozott kifogásokat. Ezek közül néhány: 1; 18 hónapja nem tűzték ki az Rt 2 sz. vezetőjének hamis tanuzása miatt indult büntető eljárásban a tárgyalás időpontját. Be 278/1 § a tanács elnöke a vádirat közlése után megállapítja a tárgyalás határnapját. Az alapügy óta 33 hónap telt el annak felülvizsgálatára adott 5 évből 2; Nem szűntették meg többszöri felszólításomra sem az 1992 - es LXIII tv - ben biztosított különleges személyes adataim jogsértő kezelését. 3; kértem a bíró kizárását, igen súlyos eljárási hibák miatt. Be 236 § szerint „ pótmagánvádló az ügyész jogait gyakorolja. Be 28/7 § szerint az ügyész bíróság előtt a vádat képviseli. Tehát az eljárásban engem az ügyész jogaival ruház fel 1998 XIX. tv. A bíró 2008. december 4. –i eljárásában kirekesztett amikor hírtelen ötlettől vezérelve tanúnak nevezett ki. Be 31/1 § szerint „ bűntetőügyben ügyészként nem járhat el, ( 6) aki az ügyben mint tanú vesz részt.”
Be 284/2 § „ a tanács elnöke felhívására az ügyész ismerteti a vádat.” A bíró nem engedte azt a vádat ismertetni, amit én akartam.
Kirekesztésem ideje alatt történt a vádlott kihallgatása. Be 286/3 § szerint „ az ügyész a vádlott kihallgatását követően kérdéseket tehet fel. A bíró ennek is útját állta.
Be 285/1 § szerint „ az ügyész indítványokat, és észrevételeket tehet”. A bíró ennek is útját állta. A kirekesztés alatt jegyzőkönyvbe mondta a bíró, hogy nincs bizonyítási indítvány. 4; többször felszólította a PKKB –t , hogy kérje el, Be 231/1 § szerint az ügyészségtől a hiányzó nyomozati anyagot. A tárgyalást a bíró ennek az ismerete nélkül tartotta meg. 5; ugyan ahhoz a bíróhoz osztották az ügyvédi visszaélést, és a hamis tanúzást. A PKKB elnökre hagyta annak eldöntését, hogy ha az egyikben kifogást tettem a bíró eljárására kezdeményezni fogja a kizárását a másik ügyből. 6; az ügyész Be 283 § szerint a tárgyalás megkezdése előtt a; az ügyek egyesítését b; a tanács elnöke kizárását indítványozhatja A bíró az eljárásra pótmagánvádlóként idézett. Amennyiben a tárgyalás megnyitása után közli az átminősítést azonnal kezdeményezem a kizárását.
Dr Bánhidi Istvánné elnök helyettes válaszolt :
Szerinte én kifogásoltam, hogy egy ügyként kezelik az ügyvédi visszaélést, és a hamis tanúzást. Idézem a 2008. 07. 09 –én PKKB- n iktatott levelemet: „ Indítványozom a két ügy egyesítését”. A bíró kizárására tett indítványomat elfogadta, és elindult az eljárás. Szerinte ha az ügyész nem küldte meg a hiányzó nyomozati anyagot, akkor én azt pótolhatnám. Véleményem szerint A Be 230/1 § szerint a nyomozónak kell megküldeni a bíróságra.
A különleges adat kezelésére a válasza : „ Ezen iratokba történő betekintés ma sem szélesebb körű mint a nyomozás során”.
Én soha nem járulta hozzá, hogy bármilyen körű hozzáférés legyen.
Kiemelem hogy semmilyen intézkedés nem történt a tárgyalás kitűzésére!
Az ügyek azzal kezdődtek, hogy az Rt értékelési okiratot hamisított, és ezt felhasználta a csalásra, s több millió forint kárt okozott nekem. Időben ez előtt az Rt nem fizette ki a készenlétre járó béreket, béremet.
Csak okirat hamisításokkal, hamis tanúkkal, hivatali kötelesség szegéssel ( alapeset) tudtak maguk számára kedvező döntéseket elérni.
Az eljárások során 32 ügyész szerepelt eddig. Bíró 11. OMMF – nél 5, Országgyűlési Biztos Hivatalnál 5, VPOP – nál 6 fő. Rt – nél 6 tanú, és 5 ügyvéd képviselte az érdekeit.
Magam viszem az ügyeket, tanácsadás nélkül.
Harc ez, mert béke ott van, ahol az ember érvényesíteni tudja szabadságát. Demokrácia is csak akkor van, ha a kapcsolatokban érvényesül az emberi méltóság és szabadság.
Az ideális szerintem a keresetlevég beadásátó számított egy éven belüli jogerős befejezés. Az ennél hosszabb pertartam nem mindig indokolható.
Nyolc évhez mit szólnál? Amihez kilátásban van még cca 3-6. A pertársak meg hullanak. Egyik telektársamat épp most operálták ...rákra. Az operáció harmadik napján már a peres ügyekkel bajlódott.
A jogorvoslathoz való jogot az AB agyonragozta. A rendes bírósági eljáráshoz való jogot kell rajta érteni. Ez a jog papíron biztosítva is van, bárki fordulhat jogvédelemért a bírósághoz. Várnád, hogy eldönti az ügyet. Ennek minimális feltétele, hogy záros határidőn belül vizsgálja felül a jogsérelem miatt benyújtott keresetet, és ha volt/van jogsérelem, szüntesse meg. Ezt akkor tudja megtenni, ha nekimegy az ügynek, átrágja magát a kereseten és dönt (vagyis dolgozik).
De momentán nem megy neki, és ki se tűzi a tárgyalást. Tehát a jog papíron létezik.
A jogorvoslathoz való jog picit talán mást jelent, mint amit gondolsz róla. Valami olyasmit, hogy akkor, ha már van a kezedben egy ügydöntő határozat, az ellen még élhetsz például fellebbezéssel.
A jogorvoslat nem a fellebbezést jelenti, hanem a teljes eljáráshoz való jogot, jogerős bírósági határozathoz való jogot. Ha az eljárás meg se indul, a jog létezése fikció.
Párszázat olvass vissza, mert nagyon sokat morfondíroztam itt a jogorvoslatokon.
Tehát méltánytalannak tartod, hogy nem kellett nekik illetéket fizetni? Neked kellett már ebben az eljárásban? Szerintem még nem. Ha megnyered a pert, akkor nem is kell. A kedves versikédet olvasva viszont szerintem más végkifejletre számítasz. Akkor viszont még kérelmezhetsz költségmentességet, nehogy a végén neked kelljen viselni az illetéket.
Ha még nem kellett fizetned illetéket vagy más költséget, akkor miből gondolod, hogy a másik felet előnyben részesítették hozzád képest? Eddig te sem fizettél és a másik fél sem.
Európában nincs olyan ország, ahol egy bírósági peres eljárás egy-két hétig tart. Az idézéseket sem viszi ki ennyi idő alatt a posta. Meg aztán szerintem te sem örülnél, ha az állna az idézésen, hogy két nap múlva tárgyalás. Fel tudsz készülniTalálsz addigra ügyvédet? Vagy te nem tartasz rájuk igényt? Egy szakértő szerinted mennyi idő alatt ismeri meg azt az ügyet, amit a felek és a bíró már ismer? Mennyi idő alatt ad szakvéleményt?
Ha két hét alatt jogerős ítélet lenne a kezedben, azt mondanád, hogy itt statáriális bíráskodás folyik, nem fejtheted ki az álláspontodat, lesepenek az asztalról.
Az ideális szerintem a keresetlevég beadásátó számított egy éven belüli jogerős befejezés. Az ennél hosszabb pertartam nem mindig indokolható.
Egyébként tudod, hogy hány bíró és hány bírósági ügy van az országban? Az sem mellékes, hogy az egyik fél általában nem érdekelt abban, hogy hamar befejeződjön az eljárás.
"Mielőtt felállt volna konkrétan a szabály, ez a jogállami érték, már amortizálta is a bíróság."
Nem értem! Mire gondolsz? Elmondanád szabatosan, magyarul?
A jogorvoslathoz való jog picit talán mást jelent, mint amit gondolsz róla. Valami olyasmit, hogy akkor, ha már van a kezedben egy ügydöntő határozat, az ellen még élhetsz például fellebbezéssel.
