annak akik mar aprilisban is tiltakozni akartak, kerdes hogy mire jutottak
azota
http://www.rivernet.org/prs01_07.htm#230401e
23.04.01 : Croatia : the Minister of Environment canceled a dam project on
the Drava river
An ecological disaster has just been avoided near the Hungarian border.
According to Euronature, a disaster like one of Gabcikovo was imminent.
The dam project would have had very serious consequences on Hungary, the
neighbouring country: the dam site was located 150m upstream the Hungarian
border. Its construction would have destroyed one of the richest fluvial
ecosystems of Central Europe.
A commission of Croatian experts had approved an impact study realized by
HEP (Hrvatska Elektroprivreda), a energy production company own by the
state. Bozo Kovacevic, the new Minister of Environment, refused to give his
consent, referring to the ESPOO convention of 1991 that was ratified by
Croatia in 1996. The convention asserts the necessity to include neighbouring
countries in impact study. The Minister has therefore asked for a new study
where the position of Hungary will be taken into account - and this position
will propably be a refusal of the project.
This decision will open the road to the protection of this extraordinary site
which belong to an already protected area, the huge corridor of the Pannonia
plain, which may become, according to the UNESCO, a trans-boundary biosphere.
Contact : Stiftung Europäisches Naturerbe (Euronatur),
Konstanzer Straße 22, 78315 Radolfzell Tel. 07732 - 92 72-0
Fax 07732 - 92 72 22 e-mail: info@euronatur.orgInternet: www.euronatur.org
Hát jól összejöttetek Ti itt, csak éppen kevesen vagytok. Szerencsére. Nem állítom, hogy rossz szándékúak vagytok, legalábbis úgy gondolom jószándékúnak érzitek magatokat. Ha azonban végignézek az elmúlt 15 év történésein akár Magyarországon, akár nagyobb régiókban, sajna elszörnyedek a tapasztalható "fejlődésen". Egy picit oda kéne figyeljetek arra, hogy a tiltakozásaitoknak mik az igazi hosszútávú hatásai. Kiknek áll érdekében, és kiknek nem? Kik lesznek akik jól járnak a segítségetekkel kierőszakolt változásokkal, és kik lesznek akik rosszul járnak? Természetesen hosszú távon.
Mindigis voltak és lesznek, akiknek a tiltakozás az önkifejezés egyik eszköze. Ezek mindig tiltakozni fognak, mindegy hogy mi ellen. Tiltakoznak az energiatermelés összes módozata ellen. Nem kell az atomerőmű, mert ugye az a sejtelmesen félelmetes radioaktivitás, meg a hulladékok... Nem kell a vízerőmű, mert ... Ha ugye síkvidéki, akkor azért mert úgyis kicsi a víz esése (ebben van valami), ha meg nem síkvidéki, akkor majd találtok valami más okot! Mittomén nem férnek hozzá a lazacok a medvék farkához vagy akármit.
Nem kell a szenes és olajos erőmű mert CO2 meg felmelegedés (ami nincs bizonyítva) meg ózonlyuk (azt persze nem magyarázzák hogy mi köze az ózonlyuknak a CO2-höz, de azért leírták, többször is olvastam).
Nem kellenek az autópályák, vagy kerüljenek többszáz kilométert, mert valaki kitalálta, hogy ott nem jó, és különben is, legalább jól ki lehet baszni az amúgyis utált autósokkal. Nem szabad megengedni, hogy a Duna árterületére valaki lesétáljon, mert az is természetvédelmi terület, ha jó az emlékszetem. Lassan már az egész ország természetvédelmi terület lesz.
A szélerőműveket csak addig nyomták a zöldek, amíg nem volt esély, hogy tömegesen meg is valósulnak. Most már nem tetszik nekik: infrahangot gerjeszt (állítólag) meg aprítja a madarakat. Egyébként meg jó drága a vele termelt energia, na ez az egy nagyon tetszik a zöldeknek. Lehet visszafogni az életszínvonalat.
Ha majd a naperőmű megvalósul, az sem fog tetszeni, addig azonban ez a frankó. Erre hívatkozva lehet tiltakozni a többifajta erőmű ellen. A fúziót már említeni se merem. Mert ugye mindenfajta olcsó és nagymennyiségű energia gerjeszti a felhasználást (micsoda logika!), persze az életünk minőségéről ilyenkor valami zagyvaságot hallunk. Valami általános boldogság dumát.
Nem kell a mezőgazdaság, mert nagy területeken változtatja meg a természetes környezetet, és főleg nem kell ha genetikailag módosított növények teremnek (amit esetleg nem kell permetezni), de nem kell a permetezés sem, majd a zöldek összeszedegetik egyenként a krumplibogarakat kézzel...
Mit hoz a jövő ha Ti még sokáig aktivizáltok? Nem kell a lakásokat fűteni, meg meleg vízben fürdeni, micsoda puhányságok ezek! Ne közlekedjünk, ne használjunk áramot, ne legyen mobiltelefonunk, hűtőszekrényünk, mikrohullámú melegítőnk (ez ellen is nagy ricsaj volt néhány éve), együnk száraz vagy penészes kenyeret, sőt mi az a kenyér? Együnk magvakat! (Ez úgy jön ide, hogy a megvásárolt egy-két heti adag friss kenyeret lefagyasztva tárolom, és folyamatosan használom fel, így mindig friss, és soha nem kell kidobni.) (A mobiltelefon meg igencsak hasznos lesz pl. annak a bringásnak, akit az egyre több helyre visszatelepített farkasok felkergetnek a fára, és ott éjszakázhat. Amíg nem hoznak olyan törvényt, hogy akit a farkasok kiszemeltek, az nem védekezhet, lassan már itt tartunk.)
Ennek a nagy tiltakozásnak szerintem politikai okai vannak. Amikor a Bős elleni tiltakozások elkezdődtek, akkor emlékeim szerint kb. 1988-at írtunk. Nem volt még engedélyezve a politikai okú tüntetés, de a környezetvédelmi igen. Hogy ezt ki találta ki, azt nem tudom, de igen nagy károkat okozott az országnak (és az emberiségnek). Akkor még nem látszott, hogy a környezetvédelmi "aktivizmus" mekkora veszélyt és problémát okoz később.
Persze a puszta kinyilatkoztatások szintjén ilyenkor csúsztatnak a környezetvédők. Amikor épp a vízerőmű ellen tiltakoznak, akkor vigyáznak, hogy az atomerőműre meg a többire ne mondjanak rosszat. Aztán amikor a globális felmelegedéssel ijesztgetnek, akkor meg a vízerőmű a nyerő. Csak olyat nem láttam még, hogy egymással veszekedtek volna az atomellenes, a vízerőmű ellenes, a szélerőmű ellenes meg a többi "környezetvédő" csoportok. Nagyon is nagy egyetértésben elosztották egymás között a szerepeket, és a szalámi taktikát alkalmazzák. Valójában ezek a környezetvédők, állatbarátok, meg az a nemzetközi úgynevezett "baloldal" egy része egy oldalon áll mind.
Van a dolognak egy politikai vetülete is, és ez adja a legvalószínűbb magyarázatot arra az ellentmondásra, hogy hogyan tud ilyen kis létszámú csoport (zöldek) ekkora zajt csapni (a sajtóban). Nos, szerintem itt a minden elleni tiltakozás a figyelem elterelésére alkalmas az igazi társadalmi problémákról: a növekvő bűnözésről, a szegények és gazdagok közötti különbségek nagymértékű emelkedéséről, a tengernyi hazudozásról amivel a népet etetik, arról, hogy a "demokrácia" csak egy tapéta ami a valóság eltakarására szolgál, és sorolhatnám.
Ha ez a környezetvédelem alkalmas - márpedig az! - a társadalmi figyelem egy részének az elterelésére, akkor ezt alkalmazzák is azok, akiknek az érdekükben áll! Erről szól a történelem. Úgyhogy kedves tiltakozók, javaslom hogy találjatok más tiltakozni valót, mert a társadalmakban egyre több a feszültség, az igazságtalanság, a megoldatlan és erővel megoldhatatlanná tett probléma. Azokat pedig, akik a háttérből próbálnak mozgatni Titeket, leplezzétek le! Ők nem barátaitok, mégha annak látszanak is kezdetben.
A Drávát meg bízzátok rá azokra, akik értenek hozzá. Még egy Bőst nem bír ki ez az ország jelentős károk nélkül.
Idén nyáron volt szerencsém evezni a Dráván. A legcsodálatosabb folyó eddig azok közül, ahol már voltam (Duna, Szigetköz, Tisza, Rába). De messze a legcsodálatosabb. A természet ott valóban értintetlennek tűnik.
Az pedig, hogy hogyan lehetséges, hogy a Drávának van olyan szakasza, ami csak a horvátoké úgy lehet, hogy mikor meghúzták a határt, és a Drávát nevezték ki annak, az nagyon szép volt. Csakhogy a Dráva nem foglalkozik a köcsög nagyhatalmakkal, és arrébbfolyt. De a határ maradt. Így lehet az, hogy vannak olyan részek, ahol csak Magyarországon, de inkább olyan, ahol csak Horvátországban eveztünk.
A Drávát érintetlenül meg kell őrizni. Muszály! Mert szép. Mert eredeti. Mert olyan fajok élnek, amiko máshol rég betobták a törülközőt.
S mert idén be sem engedtek m inket bizonyos helyekre kenuval - sem sehogyan. Korlátozva van, hogy egy szezonban hányan mehetnek a Drávára. Nos, egy ilyen folyóra erőművet építeni hogyan lehetne megengedhető.
A topicnyitó, vagy akitől ő az emilt kapta, szervezzen tüntetést, és vonuljunk ki. Jó hosszú határidővel, és akkor sok embert meg lehet hívni. Szólhatunk barátoknak, de meghírdettethetjük templomokban, környezetvédelmi szervezeteknél, iskolákban, mindenütt, ahol jószándékú emberek élnek, felekezettől, politikai beállítottságtól, nemzetiségtől, nemtől, (és még egy csomó mindentől) függyetlenül!!!!
es hogyan lehet olyan eromuvet megepiteni, amibol hasznunk nem lesz (nem a mienk), viszont a karok bennunket is erintenek.
ELLENZEM!
Vokalpatriota,
itt nem a szakemberek vitajarol volt szo, hanem hogy a rovasunkra epitsenek-e a szomszedok eromuvet, avagy sem. mivel a drava raadasul nem hajozhato amugy sem, ezert az az erv, (ami a dunan sajnos fennall, marmint hogy mi legyen a gyonyui sekely szakasszal) nem kenyszerito ereju. ilyen esetben szvsz a kornyezet mindenekelott.
na megpróbálom beláttatni veled miért baromság a síkvidéki erőmű
az áramot a víz helyzeti energiájából-azt felhasználva állítja elő
vagyis jó magasról zuhan a víz-forgatja az "kereket"
belátható, hogy sik területen nem lehet elérni olyan helyzeti energiát (szemben a magashegyek adottságaival-szurdokok, nagy szintkülönbség, gyors folyás, nagy vízhozam)ami szükséges egy valóban jól működő erőműhöz
tehát mig a dunai vízhozam hozza a megfelelő mennyiséget (általában)addig a dráva nem
üzletileg:
az "áramhozam" nem tartalmazza a környezetben tett károk "árát"
ezeket nem illik beleszámolni manapság az üzleti tervekbe--főleg ha tudjuk rendszerint a társadalom állja a cehhet.pláne ha ezt az árat a határon túl egy másik ország társadalma fizeti ki
kik értenek hozzá? a topicinditóban találsz néhány emil címet, linket ők biztos napi szinten tájékozottak az ügyben.
Kinek a véleménye alapján lássam be, hogy jogosan?
Az SZDSZ véleménye alapján pl. Bős ügyben, vagy közírók, irodalmárok, szobrászok és festőművészek véleménye alapján,akik demonstrálnak, esetleg Hajóssy Adrienne önjelölt geodéta véleménye alapján, aki kijelentette, hogy a szlovákok C-variánsa csak blöff, aztán amikor mégis elterelték a Dunát, akkor azt mondta, ne feszegessük a felelősség kérdését?
Végre már azokra kéne bízni az egészet, akik értenek is hozzá...
lássuk be többnyire jogosan
a lényeg azon van, hogy SÍKVIDÉKI erőműről beszélünk
ráadásul el kis-néha közepes vízhozamú folyón-az, hogy amerikai erőművek a Sziklás-hegységben mennyit termelnek nekünk nem sokat jelent.
Vagy Venezuela ahol 70% a vizierőmű által adott áram aránya
ennek pedig csak a levit kapjuk meg, vagyis az ott élő állat és növény fajok.
NMa is van egy kis duzzasztó ott és a napi ingadozás néha 30 cm-t eléri.
ezt pl. ikrák nem bírják=lassú halál már most is
Tudok olyan M.o.-i erőműről, ahol - mindenki legnagyobb megelégedésére - van szűrő.
Tudod, mi az?
A "kémény" tetejére szerelnek egy koncentrációmérő berendezést, a kémény aljára meg egy baszottul nagy ventillátort, ami beszív egy csomó tiszta levegőt, összekeveri a szennyezett végtermékkel, felhígítja, a mérőberendezés gyönyörűen az eü határérték alatt mér, de a szmötyi, ami kimegy, ugyanannyi, mint 20 éve...
Arra kívántam célzani, tisztelettel, hogy mindig van valaki, aki az éppen aktuális erőműtervet környezetvédelmi - vagy egyéb - indokok alapján támadja.
Talán egyszerűsiteném a fanatik greenről (rólam) képzelt viziódat.
Ne épitsünk sikvidéken vizierőművet (talán ált.isk. felett ez belátható miért?)
Szél? miért ne?
Atom? többnyire műbalhé kivéve a jó kis russia system erőművek
Szén? fenntartásokkal, főleg ne lignit
Gáz? mehet
Olaj? kissé drága (általában)
Még nem ismerem a drávát, de a tiszát már végigeveztem Rahótól Csongrádig, egyes szakaszokat többször is, úgyhogy bármiféle vízlépcsőt ellenzek. Tüntetésre megyek. Ha a horvátok keménykednek, meg kell őket fenyegetni pld. a szabadkereskedelmi egyezmény felmondásával.
Hordalékprobléma azon a szakaszon nem tudom, hogy van-e, a meglévő lépcsők alatt biztosan.
Remélemogy ejut oda az emberiség, hogy a vízlépcsők lebontása lesz bombaüzlet.
Kedves Goose
Nem demonstálni akarok most,( bár tüntetésre én is elmennék) hanem protestálni!!!
Évek óta hallunk erről a tervről, megint kiderül mennyire semmit nem ér a jog, az emberek-szakemberek-akár az állam tiltakozása-
lassú víz partot mos, mondhatnánk, és különben is kit érdekel egy tegzes?
Az pedig, hogy a ktm a horvát cég szakvéleményét reklámozza a mi meggyőzésünkre!!!!finoman szólva !kínos, gyanús és felháborító"!
Ne legyenek szélerőművek, mert a lapátok veszélyeztetik a madarakat.
Ne legyenek atomerőművek, mert radioaktív veszélyforrás.
Ne legyenek széntüzelésű erőművek, mert nagy a kén- és széndioxid kibocsátásuk.
Ne legyenek olajtüzelésű erőművek, ld. szénerőmű.
Ne legyenek gázerőművek, ld. szénerőmű.
Ne legyenek vízi erőművek, mert a folyó látja kárát.
Vonuljunk sátrakba és barlangokba, és világítsunk viaszgyertyával...
Egy hétre elvenném tőletek az áramot, a folyóvizet, és nem közlekedhetnétek máshogy, csak gyalog. Aztán megkérdezném: hányadán is állunk?
A gond a lecsökkent hordalékhozam - ennek következménye a meder süllyedése.
Ami igen jelentős.
Tehát VALAMIT csinálni kell - nem feltétlen erőművet, de VALAMIT mindenképpen. Én csekély ismereteimmel fenekküszöb szerű dolgokat tartanák jónak, amik megakadályoznák azt, hogy a folyó Kinában kössön ki.
Ez mind szép és jó, de már rájöhettünk, hogy a netes demonstráció mit ér. Szervezz tüntetést, nagyot. Én garantálom, hogy többtíz embert összeszedek rá minimum. Csak írd meg, hogy mikor és hol!
Kedves Asztaltársak.
Nagymaros eredménye ma is velünk van és lesz.
Ma az érintetlen és csodálatos Drávát akarják "modernizálni" a kedves szomszédaink. Ezt a felhívást kaptam, kérem aki teheti továbbitsa, és a megfelelő helyen tiltakozzon, hallassa hangját. Ne engedjük, hogy a közöny megint hozzájáruljon egy gyémántunk elvesztéséhez.
Köszönöm
Felhívás
Bo¾o Kovaèeviæ - Horvátország környezetvédelemért felelõs minisztere hivatalos levélben értesítette a Magyar Környezetvédelmi Minisztériumot arról, hogy a Horvát Erõmûtervezõ Vállalat(Hrvatska Elektroprivreda), mint beruházó a Novo Virje vízerõmû felépítését tervezi Koprivnica-Kri¾evci megyében, a Dráva folyó Botovo és Kingovo közötti szakaszán.Részletek
http://www.ktm.hu/kulkapcs/drava/dokumentum/index.htm honlapon olvashatók, amely a horvát
vállalat(!!!!!!!!) által készített hatástanulmány összefoglalóját tartalmazza.
Ez a vízerõmû a Magyarország és Horvátország közötti határfolyónak egy olyan ; mintegy
50 km-es ; szakaszán kerülne megépítésre, amely teljesen Horvátországban folyik, így nem határa a két országnak. Mivel síkvidéki erõmûrõl van szó, ezért mûködtetéséhez nagy kiterjedésû víztározót (26,85 km2) kell építeni, a folyót fel kell duzzasztani. Ennek káros hatásai nem csak az
erõmû területén jelentkeznek, hanem az erõmû felett és alatt található folyószakaszon is, sõt a
Dráva közvetlen közelében lévõ területeken is. A Dráva folyó Õrtilos és Barcs települések között
részben szabályozatlan, természetes mederben kanyarog, zátonyokat épít, partot rombol. Ez a
szinte teljes érintetlenség ma már Európa legnagyobb részén is egyedülálló. A vízerõmûvet ennek a természetes állapotú szakasznak a közel felét kitevõ területre akarják megépíteni, veszélyeztetve annak élõvilágát. A víztározó megépítésével elárasztják a zátonyokat, szigeteket, holtágakat, kiépített partok közé kényszerítik az addig szabad folyót, ezzel
eltûntetve Európa szinte utolsó természetes folyószakaszát. A tározó egy nagy kiterjedésû tó, mely jelentõs változás az addig gyorsan folyó vízhez képest. Az erõmû felépítését követõen a talajvíz szintje meg fog változni, aminek káros hatása a folyó két oldalán több kilométeres távolságra is érezhetõ lesz, így Magyarországon is. A magas talajvizet igénylõ növénytársulások át fognak alakulni, az addig ott élõ növény és állatfajok nem találják meg életfeltételeiket, egyedszámuk jelentõsen csökkenni fog, esetleg ki is pusztulnak. Nagy károkat okoznak az erõmû alatti területeken a napi jelentõs vízszintingadozások (az erõmû mûködésébõl adódóan) is, hiszen a folyó élõvilága ehhez nem tud alkalmazkodni. A tározó és a folyó alatta lévõ szakasza közötti szintkülönbség nem teszi lehetõvé a halak és más vízi élõlények szabad vándorlását, mozgását a folyó felsõ szakasza felé. Ennek a természetes folyású szakasznak nem csak tájképi értéke felbecsülhetetlen,hanem élõvilága is gazdag, számos ritka növény és állatfajnak ad otthont. Ezek jelentõs részének fennmaradásához vízre, vagy a talajvíz által erõsen befolyásolt területekre van szükség. A
legritkább fajok azonban kimondottan igénylik a háborítatlan, természetes élõhelyeket, a
szabályozatlan, természetes folyású folyószakaszokat. Nagy számban találhatunk ritka, természetvédelmi szempontból értékes növényfajokat a holtágakban, zátonyokon, a folyó menti puhafaligetekben, mocsárréteken, valamint a magasabb térszínen elterülõ keményfaligeterdõkben. Ezek közül
több szerepel az IUCN Európai Vörös Listáján is. A Dráva mentén eddig mintegy 150 növénytársulás és közel 100 védett növényfaj került elõ a magyar oldalon. Az állatvilág egyik legfontosabb faja a Plathyphylax frauenfeldi tegzes (Trichoptera), melyet e században, egyetlen ausztriai
példányán kívül, csak ezen a folyószakaszon fogtak és itt stabil populációja él. A számtalan itt élõ állatfaj közül említést érdemel a Magyarországon másutt nem fészkelõ kis csér (Sterna albifrons),a ritka fekete gólya (Ciconia nigra) és rétisas (Haliaetus albicilla). Az emlõsök közül a vadmacska (Felis sylvestris) és a vidra (Lutra lutra) elõfordulását kell kiemelni. Az eddigi felmérések kb. 4500 állatfaj jelenlétét bizonyították a Dráva mentén, a védett fajok száma
300. Közel 40 faj magyarországi elõfordulását itt sikerült kimutatni elõször. További információkat kaphatsz a stok@axelero.hu valamint a besemiki@axelero.hu címeken. Amennyiben szükséges, a felhívást angolul is el tudjuk juttatni bárkinek! A horvátok által készített
hatástanulmány hamarosan olvasható lesz magyarul is a www.extra.hu/somogy honlapon!
TILTAKOZZ TE IS A TERMÉSZETPUSZTÍTÁS ELLEN!
Kérünk minden ismerõsödnek, barátodnak küldd el ezt a levelet! Amennyiben egyetértesz törekvésünkkel, segíts abban, hogy ez az egyedülálló, csodálatos élõvilág tovább fennmaradhasson!
Akinél a lista elérte a 150-et kérjük erre a címre küldje el:
besemiki@axelero.hu
