""A tudományos és a vallásos világkép ALAPVETŐEN különbözik. Nevetséges még a próbálkozás is összemosni a kettőt."
Számomra nem volt nevetséges, csak tanulságos. "
en ugy latom, nem fogadtad el a tanulsagot.
"PT: ""Egyes "isten tapasztalásokat" több(száz)ezer ember képes reprodukálni" "
turidani: "Nagyon érdekelne, hogy tudsz-e konkrét példát mondani."
NEM, én nem ismerek semmiféle igazolást isten/Isten létére. Nem véletlen tettem mindig idézőjelbe az "isten tapasztalást" kifejezést. Ilyen tapasztalatról konkrétan soha nem írtam, "
szoval irtal is meg nem is. komolytalan.
"azok természetéről próbáltam 'vitázni', azok létezésének lehetségéről."
minek errolv itazni? lehetseges volna, hogy legyen istenrol valakinek tapasztalata, ha volna isten. minek errol vitazni?
" Ez persze sokkal gyümölcsözőbb lehetne olyanokkal akik rendelkeznek ilyen tapasztalatokkal,"
konkretan valahogy soha senki nem rendlekezik veluk. "mindig a tobbi szazezer ember az, aki igen".:)
" de (helyi adottságokat figyelembe véve) számomra az is érdekes, hogy egyesek miért utastják el mereven ennek a lehetőségét is."
ki utasitotta el a lehetoseget? SZVSZ senki.
" Ami ilyen példáról hallottam és írtam is az a parázson járás."
erdekes. es miert gondolod, hogy a parazson jaras istentapasztalat?
"1. ha százezer hívő *egyféle képpen* hallucinál, akkor már "más által ellenőrizhető ténynek"-nek nevezhető? "
erre van egy erdekes eset. azt hiszem, a fatimai szuz egyik csodajarol van szo. allitolag tobb tizezer ember latta, hogy a nap megallt az egen. gondolhatod, hogy uristen, micsoda konszenzus, na ezt cafoljak meg az ateistak! a helyzet az, hogy logikai szuksegszeruseg szerint ugyanakkor kb tobb szazezer ember azt latta, hog ya nap nem allt meg.
tessek mondani egyetlen peldat, amikor dokumentaltan sok szazezer ember latta istent, es ugyanazt latta es egyszerre! es valoban istent latta!
"2. Miért? Tudom, hogy másképp, de a kvantumok létét is csak egy zárt csoport bennfentes köre képes igazolni."
nincsenek olyan elemi reszecskek, hogy kvantumok. osszakeveredtel.
es igazolni kepes barki.
" Tömeges megvezetés ne lenne lehetséges? Nyissuk csak ki a történelemkönyvet? Vagy nézzünk szét ma, miért drága a gyémánt? Több tudós szerinte abból sincs kevesebb, mint grafitból. (ha terelésnek vennéd, ugord át, nem annak szántam, újabb rossz példa) "
egy oppeldat kerunk, amikro a tudos kozosseg egesze szandekosan osszebeszelve megvezette a vilagot!
"Na akkor pl itt merül fel a kérdés, hogy ellenőrizhető-e a feltevés? Mit teszel, ha teszemazt arra jutsz, hogy nem igazolható sem pro, sem kontra? "
akkor ertelmetlen.
"vallas" helyett "hit" kellene, hogy szerepeljen. a vallasnak vannak meg mas jellemzoi is, mit hogy valamiben hisz az ember.
"Vallás-e a "nem hiszek a feltámadásban"? "
nem.
"Vallás-e a "nem hiszek a reinkarnációban"? "
nem.
"Vallás-e a "nem hiszek a gravitációban"? "
ha ezt valaki jelen tudasunk birtokaban mondja, akkor igen.
"Vallás-e a "nem hiszek a kvantumokban"? "
ez egy pontatlan mondat.
"Vallás-e a "nem hiszem, hogy 5-ösöm lesz a lottón"? "
nem.
"Vallás-e a "hiszem, hogy nincs feltámadás"? "
ebben a mondatban ott van a "hiszem" tehat a hit. tehat igy ertelemszeruen hit.
visoznt az "jelenlegi tudasunks zerint az emberek meghalnak es ez irreverzibilis" az nem vallas.
"Vallás-e a "hiszem, hogy nincs reinkarnáció"? "
mint fent.
"Vallás-e a "hiszem, hogy nincs gravitáció"? "
igen. sot, ez jelenlegi tudasunk szeritn kifejezetten hamis mondat.
"Vallás-e a "hiszem, hogy nincsenek kvantumok"? "
ugyanugy osszekavartal valamit.
"Vallás-e a "hiszem, hogy nem lesz 5-ösöm a lottón"?"
igen.
mint lathato, a lottorol 5-osrol nem helyes hinni sem azt,h og ylesz, sem azt, hogy nem lesz. sem allitani, hogy lesz, sem azt, hogy nem lesz.
hasonloan a vilag teremtojerol is allitani vagy tagadni, hogy van, vagy hogy milyen, az lotto. butasag (elore) talalgatni.
"...Mai megfelelője Noam Chomsky." ??? Chomsky azért tett le 'valamit' az asztalra (konkrétan a számítástechnikára, azon belül a formális nyelvekre gondolok, noha nem az volt az elsődleges területe), aminek Te magad is per pillanat évezed kellemes hatásait. Persze lehet, hogy majd elenyészik, de...
"Attól még nem HIT lesz az ismeretek elfogadása, hogy nem mindenki ellenőrzi mindent!!!" Kérdezném, hogy ha valaki nem tud maga ellenőrizni valamit, akkor annak micsoda az ismeretek elfogadása? Vagyis ha nem tapasztalat akkor mi? Vagy akár azt is lehetne írni, hogy az X vallás állításai bárki számára igazolhatók, az elvi lehetőség adott, csak az kell, hogy igazgi X hívő legyen. Nem azt mondom, hogy ugyanaz a kettő, azt sem, hogy "a tudás megszerzésének minden zsákutcáját be kell járni", csak *kérdezem*, hogy mi különbözteti meg a kettőt. Illetve jól láthatólag azt a fekete-fehér választ indokolatlanul nem tudom elfogadni, hogy "A: igen, B: nem." Az ilyeneknek az értéke számomra annyi mint egy dogmának (és nem azt, hogy dogmának tekinteném őkeet!).
"...bocs, hogy beleszólok, de a vitapartnered kiszállt, ezt meg is írta..." - és vagy elhisszük, vagy nem? :DDD Én remélem, hogy nem (és nem hiszem:D, hogy csupán depresszió-oldásra járt ide)
- egy fórumon nyílt vita folyik, ahogy Te, úgy bárki más, bármire reagálhat és bármit felvethet.
...bocs, hogy beleszólok, de a vitapartnered kiszállt, ezt meg is írta...
"bárki által ellenőrizhető" szerintem nem ugyanaz, hogy "mindenki által ellenőrizhető".
Nem, hogy is lenne ugyanaz? Ám ez miért is probléma? A "bárki" a "mindenki" halmaz TETSZŐLEGES eleme lehet, s persze hogy csak lehet. Nem a MINDENKI ellenőrzése a fontos, hiszen használsz nem egy olyan dolgot, amit őseink valemlyike fedezett fel, s neked nem kell érte megküzdeni: erről szól a közösségi, nemzedékekken átívelő fejlődés! A LÉNYEG az elvi és TÉNYLEGES gyakorlati lehetőség az ellenőrizhetőségre. Ha valaki a "mindenki" halmazből kellő energiát fektet valaminek az ellenőrzésébe, akkor megvan az ELVI lehetősége arra, hogy elérje célját.
Miért kellene minden egyednek bejárnia a tudás megszerzésének minden zsákutcáját?
Attól még nem HIT lesz az ismeretek elfogadása, hogy nem mindenki ellenőrzi mindent!!!
""Hinni abban kell amiben nem 100 %-san biztos az ember, mert ha teljes mértékben bizonyossága van valamiről, nem kell hit. Viszont az embernek soha nem lehet teljes bizonyossága a dolgokról, csak a kételkedésben lehet 100 %-san bizonyos." (zsolt1121)
1. 1005-ben ott van a link is a név mögötti "?" mögött
2. És kellene talán? Az egy második állítás.
"nem a bizonyossag valasztja el a hitet a tudastol, hanem az igazoltsag." A Te definíciód szerint, a fenti definíció szerint meg pont a bizonyosság az. Már megint nem írtál semmit, csak tagadsz csuklóból.
"Ezért a tudomány következetesen aszerint rangsorolja az ismereteit, hogy azok mennyire megbízhatóan "jönnek be".
A vallások lényege, hogy tagadja a tényt: 100%-osan semmiben sem lehet biztos az ember." A taoizmus szerintem éppenhogy nem tagadja. Talán nem is vallás, nincs is benne hit. Vagy rosszul tudom.
"A vallás viszont az egyébként bizonyítatlan hittételekkel kapcsolatban minden kétkedést tilt, tehát ott a bizonyítatlan hittételekre azt kell mondani: ezt hiszem." Pontosan.
"A tudományos és a vallásos világkép ALAPVETŐEN különbözik. Nevetséges még a próbálkozás is összemosni a kettőt." Számomra nem volt nevetséges, csak tanulságos.
PT: ""Egyes "isten tapasztalásokat" több(száz)ezer ember képes reprodukálni" " turidani: "Nagyon érdekelne, hogy tudsz-e konkrét példát mondani." NEM, én nem ismerek semmiféle igazolást isten/Isten létére. Nem véletlen tettem mindig idézőjelbe az "isten tapasztalást" kifejezést. Ilyen tapasztalatról konkrétan soha nem írtam, azok természetéről próbáltam 'vitázni', azok létezésének lehetségéről. Ez persze sokkal gyümölcsözőbb lehetne olyanokkal akik rendelkeznek ilyen tapasztalatokkal, de (helyi adottságokat figyelembe véve) számomra az is érdekes, hogy egyesek miért utastják el mereven ennek a lehetőségét is. Ami ilyen példáról hallottam és írtam is az a parázson járás. Jó lenne, ha lenne valaki aki ebben bármi transzcendenst tapasztalt, sajnos az én ismerettségi körömből eltűntek az ilyen személyek (pl. egy "parázsonjáró" felekezeti tag lenne, nem akarok nyíltan tippelni kik azok). De
1. ha százezer hívő *egyféle képpen* hallucinál, akkor már "más által ellenőrizhető ténynek"-nek nevezhető?
2. Miért? Tudom, hogy másképp, de a kvantumok létét is csak egy zárt csoport bennfentes köre képes igazolni. Tömeges megvezetés ne lenne lehetséges? Nyissuk csak ki a történelemkönyvet? Vagy nézzünk szét ma, miért drága a gyémánt? Több tudós szerinte abból sincs kevesebb, mint grafitból. (ha terelésnek vennéd, ugord át, nem annak szántam, újabb rossz példa)
3. nem, nem értem mit értesz pontosan "tudomány" alatt. Felmerült egyszer (nem Tőled) az American Scientific, ami engem mosolyogtatott meg. Gumimatrac, ha csak mosolyogni akarunk egymáson akkor árvezettethenénk ezt a szálat a vicc fórumra. A "tudomány"-t Te vetetted fel, én Rád várnék... ha nem túl nevetséges, hogy még ezt sem tudod mi.
"Korábbi kérdésedre válaszolva: nagyon elveszi a kedvemet a veled való vitatkozástól az, hogy mondataimból csak egy-egy szót kiragadva vitázol." Igyekszem a lényeget kiemelni. Ezek szerint rosszul értettelek. Nem szándékos csúsztatásról van szó. Bocsánat. Azért megpróbálnám mégegyszer:
"bárki által ellenőrizhető" szerintem nem ugyanaz, hogy "mindenki által ellenőrizhető". Erre volt analógia a világbajnok, de mondhatunk atomtudóst is. Ha "bárki, aki..." szerkezet lesz akkor már jó eséllyel én magam nem igazolhatom, és marad a bizalmam az "ellenőrzők szavában". Másrészt a második általad kiemelt "bárki számára nagyon megbízhatóan"-ban meg Te magad használtad a "megbízható" jelölést. És pont erre próbálok rákérdezni, hogy mitől lesz valaki számára, pl. Te számodra, megbízható egy ellenőrzés. Mit tekintesz magadnak megbízhatónak. Van-e abszolőt megbízható dolog, ami mindenki számára ugyanúgy megbízható? Mi a baj a "csak a szekpszis megbízható" nézettel?
"A tudomány szerint MINÉL KEVESEBB EMBER SZÁMÁRA HOZZÁFÉRHETŐ EGY ÁLLLÍTÁS MEGGYŐZŐ IGAZOLÁSA, ANNÁL KEVÉSBÉ TEKINTHETŐ AZ HITELESNEK.
Semmi szófacsarás. Ennyi." Ezt el is fogadtam és fogadom. Vitattam valaha is? Annyit írtam, hogy ennek következménye, hogy a hittételek kevésbé hitelesek, mondhatjuk azt is, hogy sokkal kevésbé. De SZVSZ azt nem, hogy eredendően marhaság az egész. Akinek alacsonyabb a "hitesességi igény küszöbe"... az Izaura kiszabadítására is gyűjteni fog:(.
"És ha valaha is építeni akarnék rá, akkor az első dolgom az volna, hogy megpróbálnám valamiképpen ellenőrizni, igaz-e." Na akkor pl itt merül fel a kérdés, hogy ellenőrizhető-e a feltevés? Mit teszel, ha teszemazt arra jutsz, hogy nem igazolható sem pro, sem kontra?
"Kizárt, hogy az ateizmus vallás legyen." Na igen. Indirekt gondolkodva azt (is) kérdezhetnénk:
Vallás-e a "nem hiszek a feltámadásban"?
Vallás-e a "nem hiszek a reinkarnációban"?
Vallás-e a "nem hiszek a gravitációban"?
Vallás-e a "nem hiszek a kvantumokban"?
Vallás-e a "nem hiszem, hogy 5-ösöm lesz a lottón"?
Vallás-e a "hiszem, hogy nincs feltámadás"?
Vallás-e a "hiszem, hogy nincs reinkarnáció"?
Vallás-e a "hiszem, hogy nincs gravitáció"?
Vallás-e a "hiszem, hogy nincsenek kvantumok"?
Vallás-e a "hiszem, hogy nem lesz 5-ösöm a lottón"?
Nekem ez most nem megfutamodás.
A hétfejű sárkány még csak most jön szembe velem.
De már túléltem a nehéz éveket.
És ti is segítettetek ebben.
Köszi :-)
Ez korrektnek tűnik. De vajon 1990 előtti-e? A gonosz katolikus egyház keze mindenhová betette a lábát! Ha még egy FILOZÓFIAI KISLEXIKON is az ő zavaros eszméiket szajkózza, akkor miért pont egy pedagógia lexikon vagy épp a skepdic.org lenne biztonságban? Nem is beszélve a Wikipédiáról, amibe beleírhat minden jöttment, aki még Marx, Engels és Lenin válogatott műveit sem olvasta eredetiben!
Bertrand Russel pedig tipikusan az a tojásfej, aki ahelyett, hogy a szakmájánál maradt volna - mert abban jó volt -, minden marhaságba beleártotta magát. Manapság a média tuti sztárja lenne. "Főzz együtt Bertranddal!" :)
Kár, hogy amikor megöregedett - ezek sosem tudnak tisztességesen megöregedni -, már mindenki körberöhögte a szánalmas próbálkozásaiért, amikor megpróbálta magára (és az éppen aktuálisan képviselt ügyére) felhívni a figyelmet.
Aha! A cargo-kultuszok esetében a helyi sámánok mondhatják, hogy "na ugye, látjátok, hogy az istenek mennyire nagyhatalmú lények, és mennyire mások, mégis hasonlítanak hozzánk!". És ugyanezt gondolhatja a köznép is. Melyik bennszülött tud akkorát mennydörögni egy bottal, hogy attól egy erős harcos azonnal holtan esik össze? Természetes, hogy ez egy isteni csoda, ezek az istenek is féltékeny istenek... :]
"a vallás (a hit) a (és csak a) tudomány által most még nem, de később majd megismert dolgok egy magyarázatát adná, ami által a tudományos tudás növekedésével egy idő után okafogyottá válna"
Szerintem mindig lesz olyan, amire nem tudunk magyarázatot találni, és nem ismerjük tökéletesen a működését. Talán elég, ha csak azt vesszük, hogy semmiképp se tudhatjuk meg, a jelenlegi életünkből nem ébredünk-e föl bármikor egy teljesen másfajta létállapotra, és ott azonnal tudni fogjuk, hogy ez a létünk csak álom volt... A hit viszont minden további nélkül tehet ilyen kijelentéseket is, hogy "ez az élet az egyetlen, a halálunk után megítéltetünk stb."
"ez pedig azt sugallja, az etikai hozzáállás idomul a valláshoz, persze ez sok esetben igaz, de gyakran nem"
Na ja. Ez az, amit az ifjú pszeudosátánisták se értenek, hogy nem az a sátánista, aki "betartja" a szabályokat, hanem az, aki eleve azok szerint él. :]
"szerinted a szolipszizmus nevezhető sátánista panteizmusnak?:)"
:] Kénytelen vagyok lemarházni kegyelmedet! :] Amúgy a szolipszizmus elég borzalmas lehet. Talán csak Jehova magányossága érhet fel vele.
Ellentmondás nincs, csak nem az a lényeg. Az arrajáró felfedezőket majd' minden civilizáció (még a relatíve fejlettebbek is, lásd a nagy amerikai kultúrákat) istenként tisztelte, itt viszont - mint a név is mutatja - a rakományon van a lényeg, aköré épült az egész kultusz.
Ez a hozzászólásom nem válasz, ne is tekintsd annak. Egyszerűen csak tájékoztatlak, mi lehet az oka, hogy oly kevéssé áll veled szóba bárki, vagy hagy ott bizonyos idő után egy lemondó legyintéssel, amivel az értelmi fogyatékosokat szokás elintézni.
Valószínűleg találkoztál már a "Bibliazsonglőr" kifejezéssel. Az olyan embereket lehet így nevezni, akik a Bibliából idézgetnek tonnaszám, ám közben a könyv egészének mondanivalójával, szellemiségével feltűnően nincsenek tisztában. A szavakhoz ragaszkodnak rövidlátó módon, és mivel maguk is érzik, hogy valami nem stimmel, ezért válnak olyan feltűnően agresszívvá, hiszen ha beismernék a tévedéseiket, elveszítenék azt az illúziót, hogy van világképük, hogy tartoznak valahova, hogy elértek valamit az életben.
Te is egy ilyen Bibliazsonglőr vagy. Csak úgy lődözöd magad köré a különféle tudományoskodó definíciókat, de közben nem tudod megkülönböztetni a papírt, az elméletet a valóságtól. Fel tudod mondani a leckét, de azt már nem érted, miért pont az a lecke, ami. Nem tudod alkalmazni az ismereteidet. Nyilván nem vagy közveszélyes, és egy pszichiáter se tudna mit kezdeni a fogyatékosságoddal, ezért nem probléma, ha randalírozol, amíg a helyi szabályokat betartod. Csak azon ne csodálkozz, ha senki sem tekint beszélgető- vagy vitapartnernek.
Felsorakoztattál jó pár definíciót az agnoszticizmusról, noha ezek közül egyik se cáfolta azt, amit én írtam. Megint fölöslegesen verted a nyálad, pusztítottad az index.hu sávszélességét. Leírtad, hogy az agnosztikus így nem tudja, van-e isten, meg úgy nem tudja. Azt hitted, hogy bárki kisajátíthatja a "gnózis" szót, aminek a mélyen tisztelt professzorod előtt is volt jelentése. (Az ismereteid gyarapítása érdekében utánanézhetsz a gnoszticizmusnak és Zsófiának. Nem érted? Nem baj.) Azt azonban senki se mondta meg, mifranc az az isten, amiről az agnosztikus nem tudja, létezik-e. És pontosan ez a definiálatlanság ad lehetőséget arra, ami számodra teljességgel felfoghatatlan, és ezért nem érted még most sem, ebben a pillanatban, hogy akkor most mi is van tulajdonképpen.
Spirituszba ajánllak, és egyáltalán nem haragszom rád. Mulattatóan érdekes létforma vagy.
azért használtam a "kb. az a jelenség" kifejezést, hogy hagyjak magamnak kibúvót, ha szembesítenek a megfogalmazás nem túl precíz mivoltával:)
továbbá nem látom az ellentmondást a "technikailag fejlettebb civilizáció arrajáró képviselőjének istenítése" és az "általa hátrahagyott tárgyak vallásos tisztelete" között, amikor utánaolvastam, egy orosz felfedezőről találtam dolgokat, akinek alakját az érintett törzs teljes nyugalommal építette be istenként mitológiájába (és persze az ottfeledett személyes tárgyai szolgáltak katalizátorként)
: anyagelvűség. A filozófia egyik alapálláspontja, amely szerint minden létező anyagi term.-ű, vagy anyagi létezőkhöz mint előfeltételhez vagy alaphoz van kötve. Az anyag a term.-i világ érzékelhető dolgainak állaga, amely megformált módon a testeket adja ki. A ~ szerint az emberi lélek és a tudat anyagi létezők, az emberi test, az emberi agy működéséhez vannak kötve, s ilyen anyagi alap nélkül nem létezhetnének és nem is léteznek. (Nem lehetnek tehát függetlenek a testiségtől, s így nem is lehetnek halhatatlanok vagy elpusztíthatatlanok.) Ugyanakkor a ~ képviselői is a legnagyobb mértékben „idealisták” ( idealizmus) lehettek a szó köznapi értelmében, amennyiben ugyanis nem anyagi érdekekért, hanem (filozófiai) eszmékért lelkesedtek és éltek. Tanításukkal a világegy., a term. csodálatos és nagyszerű voltát hirdették, s ennek részeként mutatták be az embert is. Ez bizonyos fokig még az ún. vulgáris materializmus képviselőire nézve is igaz, akiket azért hívunk így, mert a népszerűsítés során vulgarizálták a ~ tanait.
"Materialism expresses the view that the only thing that exists is matter; if anything else, such as mental events, exists, then it is reducible to matter.
"Materialism" has also frequently been understood to designate an entire scientific, "rationalistic" world view, particularly by religious thinkers opposed to it and also by Marxists. It typically contrasts both with dualism and with phenomenalism (also known as idealism), and like those theories, has had a long history with many varieties and many distinguished proponents. Materialism has also developed as a pejorative label for a lifestyle pursuing wealth, money, and objects rather than spiritual or mental development.
The definition of "matter" in modern philosophical materialism extends to all scientifically observable entities such as energy, forces, and the curvature of space. "
http://en2.wikipedia.org/wiki/Materialism
philosophical materialism (aka physicalism)
Philosophical materialism (physicalism) is the metaphysical view that there is only one substance in the universe and that substance is physical, empirical or material. Materialists believe that spiritual substance does not exist. Paranormal, supernatural or occult phenomena are either delusions or reducible to physical forces.
Materialists are not necessarily atheists, nor do they deny the reality of such things as love or justice, beauty or goodness.
A dogmatizmus megkérdőjelezhetetlen igazságnak tekintett vallási tételekhez való ragaszkodás. Ne használj bonyolult idegen szavakat, ha nem tudod mit jelentenek.
A cargo-kultuszoknak semmi közük a dogmatizmushoz. Ezek annak a szimpatikus, analógiás gondolkodásnak a szép példái, ami általában jellemezte-jellemzi az emberi kultúra egy bizonyos fejlettségi szintjét. Ha egy kicsit kihúzod a fejed Carnap fenekéből :-) és elgondolkodsz rajta, hamar be fogod látni, hogy ez a gondolkodás a maga módján nagyon is logikus.
es a cargo kultusz tiszta hit es dogmatizmus. valamiben hisznek valamilyen gyenge analogia folytan, anelkul, hogy valojaban igazolt lenne az az allitas. es persze azert, mert nagyon jo volna, ha igaz lenne.
cargo-kultusz: kb. az a jelenség, "amely során benszülöttek istenként dicsőítik a náluk járt felfedezőket"
Nem igazán. A cargo-cultok lényege az volt, hogy a bennszülöttek, miután megfigyelték, hogy a felfedezők, gyarmatosítók vagy éppen katonák (a cargo cultok virágkora a II. világháború volt), akik náluk jártak, kikötőket és leszállópályákat építettek, amikre hamarosan teherszállító járművek kezdtek érkezni, amik különböző javakat hoztak.
A fehérek távozása után aztán ezek a bennszülöttek maguk is leszállópályákra vagy támaszpontokra emlékezetető épületeket emeltek (néha még repülőmodelleket is készítettek), és ezeket egyfajta vallásos tiszteletben részesítették, abban a reményben, hogy ettől újra eljönnek a "nagy madarak".
Később aztán a név annak a szimbólumává vált, amikor valaki úgy végez el egy "mágikus" műveletsort, hogy igazából nem tudja, mire jó, de más alkalmakkor működött. (pl. cargo cult programming)
valamennyi vallás materialista. Érdekességképp érdemes megjegyezni, hogy ezek némelyike az "anyag" szó mellett használja az "isten" vagy "isteni teremtmény" kifejezéseket is.
cargo-kultusz: kb. az a jelenség, "amely során benszülöttek istenként dicsőítik a náluk járt felfedezőket"
ilyen értelemben, amit írtál, persze evidens a hiánypótló szerep, ugyanúgy, ahogy a tudománynak, de minden emberi cselekedetnek, vonatkozásnak is megvan a hiánypótló szerepe, olyan értelemben nem adok igazat az állításnak, hogy a vallás (a hit) a (és csak a) tudomány által most még nem, de később majd megismert dolgok egy magyarázatát adná, ami által a tudományos tudás növekedésével egy idő után okafogyottá válna, teljesen másról szól a kettő, a vallás (a hit) nem a 'nem-ismerés'-re adott reakció feltétlenül
Ez most így jobb megfogalmazásnak tűnik? amit az "elején" írtál, az volt, "magatartásbéli szabályokat fogalmaz meg, ami összhangban van az imént említett válaszokkal", ez pedig azt sugallja, az etikai hozzáállás idomul a valláshoz, persze ez sok esetben igaz, de gyakran nem
-------------
"off": Req, szerinted a szolipszizmus nevezhető sátánista panteizmusnak?:)
A KATOLIKUS EGYHÁZ
KATEKIZMUSA
A Római Katolikus Egyház
tanításának összefoglalása.
"
AZ AGNOSZTICIZMUS
2127 Az agnoszticizmus nagyon sok formát ölt. Egyes esetekben az agnosztikus tiltakozik az istentagadás ellen; ezzel szemben egy olyan transzcendens létét tételezi föl, aki nem tudja kinyilatkoztatni önmagát és akiről senki nem tud semmit. Más esetekben az agnosztikus nem foglal állást Isten létezésével kapcsolatban, kijelentve, hogy lehetetlen bizonyítani, mint ahogy lehetetlen elfogadni vagy tagadni.
2128 Az agnoszticizmus olykor tartalmazhat bizonyos istenkeresést, de lehet közömbösség, megfutamodás a lét végső kérdései elől, vagy az erkölcsi lelkiismeret tunyasága. Az agnoszticizmus nagyon gyakran azonos a gyakorlati ateizmussal. "
