Igen vannak ilyenek, de ez nem új jelenség, mivel a kúszógébek a csupasz, pikelytelen bőrüknek és az illető vidék rendkivül párás levegőjének köszönhetik, hogy árapálykor ezt megtehetik, mig a kloákások az emlősök egyik igen korai ágát képviselik, amelyeknél a méh még nem alakult ki, az emlők sem, de a tejmirigyek már igen.
A topi címe az, hogy HOGYAN ALAKULT KI AZ EMBERISÉG?, ami azt jelenti, hogy a kérdés feltevője már eljutott arra a szintre, hogy felismerte, miszerint az emberiség kialakult.
Ez a felismerés helyénvaló, de ha van ezzel kapcsolatban vélemény, akkor ez is helyénvaló.
Természetesen az érvekre szerintem is szabad érvekkel válaszolni, illetve a nemérvekről kimutatni, hogy nemérvek (pl. 'nem tudom elképzelni', 'meggyőződésem', 'olvastam egy brossúrában' -- ezek nemérvek).
Persze nyilván ennek sincs semmilyen eredménye, de időtöltésnek jó. Például megemlíthetjük, hogy ma is él olyan hal, ami időnként kijön a vízből, és felmászik egy fára. Vagy van olyan emlős, ami tojást rak.
Köszi, hogy magad cáfolod az evolúciós elmélet hiányos voltát.
Tudod az az érdekes, hogy senki nem cáfolja az evolúciós elmélet hiányos voltát, ezért kutatják, és keresik a válaszokat.
Csak azt nem értem, hogy te mit keresel itt. A topi címe az, hogy HOGYAN ALAKULT KI AZ EMBERISÉG?, ami azt jelenti, hogy a kérdés feltevője már eljutott arra a szintre, hogy felismerte, miszerint az emberiség kialakult. Szerintem eltévesztetted a topikot, ez nem a Teremtés kontra evolúció.
Továbbá nem értem, hogy mi késztet téged arra az aljasságra, hogy mindent lepiszkíts.
Látod, látod, saját magadnak mondsz ellen! Ha vannak különálló láncszemek, az azt jelenti minden normális agy számára, hogy létezett/zik maga a lánc is, csak éppen már nem egészben.
Ennél talán egyszerűbb a dolog: a rendszertan mai állása szerint nem lehet kikerülni a majmok (vagy gerincesek, halak, főemlősök stb) halmazából, csak azon belül specializálódni.
Csapda kérdés, ugyanis az egyednek monofiletikus, a rendszertani egységeknek meg polifiletikus a származásuk. A saját felmenőidet sok milliuó évre egy láncon tudod végigvezetni, mig a Hoiminidákét mér sokon.
Na látod erről van szó, ezért mondják a genetikusok is, hogy az ember és az egér genomja közt alig százaléknyi az eltérés! Csak, hogy az pont a lényeget takarja!
Persze, persze, a hasonlóság lehet analógiai is s nem csak homológiai genetikai alapon is! A delfin is hasonlit a halakra nemde morfológiailag s még sem az. Hányszor írjam már le, hogy nem lehet szentirásnak nézni azt az állítást, amit nem lehet bizonyítani, s biza sem az elefántok, sem a szirtiborzok őseiről nem maradt fenn igazoló genom! Csak a maiakat lehet vizsgálni, ezt próbálják a filogenetikusok mindenféle statisztikai büvészkedéssel a múltra kívetíteni. S ha valaki kétségbevonja az állításaikat, jön a bűvös replika: bizonyitsd be, hogy nem! DE hisz ő sem bizonyitotta be, hogy igen!
A genom vizsgálat arra való, hogy a mai és a közelmultban (geológiai értelemben véve) élt és vizsgálható, összehasonlítható genomú élőlényekét kutathassuk, de arra nem, hogy időgépként kezeljük!
Most nem III. Béla családfájáról van szó, hanem a ma élő 'canis lupus albus' és 'canis lupus familiaris' molekuláinak összehasonlításáról. Az a jó a dologban, hogy a molekuláris törzsfa jól korrelál a hagyományossal, például a szirtiborz és az elefánt rokonságát a genetika is alátámasztja. https://hu.wikipedia.org/wiki/Afrotheria
Miért lenne, belőled sem lesz orángután vagy gorilla! Nem vagytok azonos evolúciós láncon!
Szerencséd van - s a többi kreacionistának is - hogy sok evolucionista is hibásan értelmezi az evolúciót s így támadási felüleletet nyítnak számotokra!
Már jeleztem, hogy miért nem fogadom el ezt a molekuláris törzsfát, ugyanis egyrészt a pontmutációk nyomaimarkerek csak korlátozott időig maradnak meg a genomban, másrészt mivel a fossziliákból is csak korlátozott időn belül lehet kivponni szekvenálható DNS-t!
Jó vicc, mert még Matuzsálem feltételezett kora (ami csak annyiban igaz, hogy annyi héber holdévnek - vagyis hónapnak s nem évnek! - felel meg) is csak apró töredéke annak az idősávnak, ami egy "törszfában" valós változást hoz létre.
Már a 342-ben tisztáztuk, hogy eleve lehetetlen biztosan tudni bármit is a múltról. (Vagy bármiről, tegyük hozzá.) Ettől függetlenül van egy olyan fekete mágia, hogy molekuláris törzsfa. Ha feltesszük, hogy ez nem az ördög incselkedése, akkor akár a múlt valószínű (tehát nem bizonyított) alakulására is következhetünk belőle.
Na ez az amiről már írtam: elméleti filozófálgatás! A törzsfa nem fa hanem bokor: számtalan ággal, amelyek rokon csoportokból származnak. A múltról csak töredék tényleges ismereteink vannak, a többi fantázia termék, többé-kevésbé valós/6elképzelt következtetések alapján.
