( vagy nem iskolai beosztás? Pfujj, de illetlenül kíváncsiskodom:))
Gratulálok és biztos vagyok benne, hogy megérdemelted!! Sőt, bármi is legyen a dolgod, nálad jobban azt senki nem csinálná - ilyennek ismertelek meg.
Köszönöm a jókívánságot, de szerencsére hűvösebb idő lesz - ha igaz, mert ez már nem embernek való. Apámat csalogattam hozzánk, de nem hajlandó jönni, pedig nála nincs klíma:(
azon törtem a fejem, hogy ezt mennyire értik meg azok, akik nem Baján nőttek fel, netán nem is víz mellett. Érzik a szagokat, hallják a hangokat, látják maguk előtt a hullám csillapulását a homokon, amikor kiszalad belőle a víz?
Amikor felemelted a benzines kannát, és elindultál, már nem voltál otthon, már kívül voltál az otthonon, sok esetben magadon is, de hajtott az az érzés, az a semmihez sem hasonlítható érzés, amit akkor érzel, amikor belököd a csónakot, és megfordítod a söprűst, bebuktatod a Vetyerokot, vagy a Tomost... Két pumpálás, zsinór körbetekerve, löksz egyet az evezőn, aztán majdnem hanyatt esve rántasz egyet a zsinóron - persze, nem indul be- aztán még egyet, és még egyet, és aztán köpködve erőre kap a motor, és boldogan veszed fel a pózt, a bajai férfiak nyári pózát; egyszer egy nőismerősöm mondta nekem, a bajai férfiakat két dologról lehet megismerni bárhol a világban: ódákat zengenek a folyóról, és ülve mindegyik felveszi a csónakos pózt, azt az igazi pózt: előredőlsz, kezed hátul markolja a gázkart...és ez nem változott azóta sem, ahogy mégy kifelé lassan pöfögve a Sugón, a szembejövő nem a kormánynál ül - pedig van neki - nem,, á, dehogy, hátul, mert ott az igazi...
Beleszagolsz a levegőbe, igazi nyári vízszag jön szembe, hátulról keveredik a motor kesernyés kipufogógázával, de mit érdekel, haladsz kifelé, remegő térdekkel, hogy végre igazán mehess, igazán száguldj, verjék a hullámok a csónak alját, robogj szembe mindennel és mindenkivel, és amikor eléred a spiccet, kezed automatikusan húz a gázkaron, a csónak kiemelkedik, és máris szállsz a szélben, nyári nap alatt, oda, ahova akarsz, annyira, amennyire akarsz, akivel akarsz....mégy a Véndunára, mégy a Kis Koppányra, mégy a Kádár szigetre,Móric torokba, Szúnyog szigetre, Sió-torokba...döccen a csónak, kifut a partra, elzárod a benzint, lépsz kettőt - és tied a csend, a folyó csendje, az a semmihez sem hasonlítható zajos csend, ahogyan végigfut hullámaival a zátony peremén, körbefolyik a lábad körül, s újabb redőt rajzolva a homokba, elenyészik..
Hanyatt fekszel a zátonyon, voltál már itt, ma is tegnap is, tegnapelőtt is, minden nyár minden napján, mindenre emlékszel, mindent tudsz ,mert te vagy a csónakos, minden csónakos, aki nyáron beül a hajóba, és vonul kifelé a Dunára, a zátonyra, a holtágba...Ők mindannyian te vagy, mert évek hosszú során mindannyian ide igyekeztek, mindannyian ugyanazt akarták, amit te: megtapasztalni a nyugalmat, a csendet, hangokat, mindent. Te vagy ők, általad emlékszik mindenki arra, hova kell menni, s nyáron nem kérdezi, megy, mert a kollektív emlékezet erre ösztönzi; valaha apa vitte a fiát, ma a fiú viszi az apját, de már vele van a fiú fia, akit most apja visz, aztán majd ő viszi apát, és majd viszi az ő fiát...nemzedékek hosszú sora tette ugyanezt, akkor ladikkal, innen-onnan összeszedett motorokkal, ma csillivilli műanyag förtelmekkel, de legyen bárkinek bármekkora hajója, legyen bármennyi pénze;ő akkor is egy csónakos, egy azok hosszú sorában, akik megtették ezt az utat, ő ugyanúgy ugyanazt csinálja, mint megannyi társa, még ha nem is tud róla.
Amikor a Szúnyog-sziget magába fogadja a nap sugarait, ő is, te is mi is, mindenki elindul vissza, ugyanúgy, mint eleik sok évvel ez előtt. Ugyanazt a fokot célozzák meg, ugyanarra a lámpára tartanak, és ugyanazt az emlékművet látják maguk előtt, mint te, vagy én, vagy mi, akik már megjártuk ezt az utat, s most kesernyés dühvel figyeljük a fiatalokat, akik most kezdik, mert nekik még lehet, nekünk már nem, de tudjuk, hogy ők is ugyanott fognak horgonyt vetni, ugyanott fognak bográcsozni, ugyanott lesznek szerelmesek, ahogy mi - mindannyian.
S amikor ott űlsz, azon a lépcsőn, ott szemben a Türrel, és arra vársz, hogy aranyhidat verjen a nap keresztben a Dunán, jusson eszedbe valamennyi, már égi vizeken cirkáló csónakos, valamennyi, aki itt valaha elhajózott, boldogságát keresve.
Oké, tudom én, hogy nagy az állatkert és alacsony a kerítés, de ekkora marhák azért ne legyetek!
Hogy a túróba lehet ennyi ésszel "lezárni" a biciglit?! Csak át kell emelni a zárat a karón és már vihető is... És, ahogy ott járok, szinte minden nap van valami idióta, aki csak így "zárja" a drótszamarat.
Az általános okoskodás szerint ugye nincs tuti biciglizárás, ha nagyon kell valami, elviszik, így vagy úgy. Arra érdemes törekedni, hogy a tolvaj dolgát ott és akkor tegyük annyira nehézzé, hogy ne legyen kedve az adott bringával szarakodni. És rögtön talál helyette ilyen IQ-betyárok által szabad prédának hagyott gépeket...
nagyon rejtőzött az a vadászház?? Akkor ott titkos dolgok is történtek??:))
Éreztem, hogy gondoltál rám!:) Már nincs messze az idő és lassan közelítünk Baja felé - kitérővel, meg Siónál lévő unoka látogatásával és némi termálozással, de amire totál elromlik az idő, addigra Baján leszünk:)
ha minden nap látod a Tiszát, akkor Szeged az első tippem. Beérsz a városba, átmégy a vasúti átjárón, (előtte balra a Malom vendéglő!) majd a körforgalomnál egyenesen tovább,a villanyrendőrig. Ott egyenesen, úgy, hogy a Spar a jobb kezed felé legyen, aztán a stop tábláig, majd balra, aztán tovább ezen az úton (Kölcsey utca) koppig, ott balra fordulsz, a Bajcsy-Zsilinszki utcára, az egyenesen odavisz a hídhoz. Ez az utca párhuzamos a Sugóval, kb a közepén le is tudsz menni a strandra, ha az az oldal megfelel, ha nem, akkor mégy tovább a hídra, és be a szigetre.
Létezik rövidebb út, de ez bombabiztos, nem zárják le, és nem kell hozzá helyismeret.
A Miss Saigon előadás miatt a Szentháromság tér (a főtér) nem használható abban az időben, mikor ott vagytok, ezért a Petőfi-szigetre a piac felől tudsz bejutni.
Az is kimaradt, hogy a strand természetesen ingyenes!
Viszont kicsi a víz, ezért napvilágra kerültek a kagylók. Szélük éles, ezért a vízhez lejutáskor fokozottan kell figyelni, hova léptek!Gyakorlatilag mindenhol előfordulnak, főleg a kecskeköröm kagylók, de persze nagyobb édesvíziek is.
A Pandúr-szigeti strand vize iszapos, de ott is lehet találni olyan szakaszt, ahol nem.
Látnivalónak még:érdemes megnézni a szentháromság tér délkeleti oldalán álló, egykori Állami Áruházat, ami ma művelődési központ, kávézóval. Ide tartozik még az egykori zsinagóga is (ma könyvtár).
A gemenci erdőbe hova mentek? Pörböly, kisvasút? Akkor a hídon átkelve ajánlom a hídlábánál a Potyka csárdát. Garantáltan szűnyogmentes. Itt letéve a kocsit, a híd alatt átsétálva megnézhetitek a Vén-Dunát, és az ottani üdülőket.Megéri!
Kedvcsinálóként ismét ajánlom az erről született bejegyzésem.
Ez itt a Sugó, avagy Sugovica, avagy Kamarás-Duna. Könnyen megközelíthető, mindkét partja homokos strand. A nap a képen pont szemben kel fel, és körbejár, ebből következően a szemben láthatópartot kicsi gyerekkel nem ajánlom, lévén nem sok árnyék van. A kép jobb felső sarkában a Petőfi-szigetet látod, ide a Szentháromság tér felől gépkocsival is behajthatsz. A sziget strandján árnyékot vetnek a fák. A kép a mási szigetről készült, ez a Pandúr-sziget, ide kissé bonyolultabb a navigáció, de persze nem lehetetlen. Szeremle felé kell menni, aztán a zsilip után rögtön jobbra, az út egyenesen odavisz. Ezen a strandon is sokan vannak gyerekkel, előnye, hogy egy kis töltés miatt zárt a járművek elől, legfeljebb a parton kempingezők kocsijai mozognak, de az is ritka. Büfé , elsősegély, wc, zuhany van, igaz, a nyitvatartást nem sikerült kiderítenünk, péntek-szombat-vasárnap mindenesetre nyitva van.
Séta, látnivalók? A város maga megér egy misét, lásd lejjebb az ez ügyben tett hozzászólásomat. De a tér alatti sétány, végig, a halászparton át a Türr emlékműig szép, főleg estefelé.
Valami ilyesmi, persze, ismét a fenti nézőpontból:
Szúnyogtól nem kell tartani, ez a nyár nem az övéké:-) Nem volt áradás, pocsolya, nem volt hol kikelniük:-)
Aztán meg kell nézni a Déry-kertet, a Vonatkertet, a sétálóutcát, a Tóth-Kálmán teret, de Józsefvárosban a kézművesek utcáját ( Flórián utca) is.
Kaja jó a Petőfi-sziget spiccén, a panzióban, vagy a Malomban, a vasúti átjáró után, de a Szentháromság téren is. A halászparton meglehetős lángost adnak, de feljebb, a piac oldalában is kaphatsz, nagyobbet, és olcsóbban.
Igen, Áginál voltam pár napig, és jót beszélgettünk. Utána pedig egy fantasztikus hangulatú kórustáborba mentem egy Devecser és Sümeg között rejtőző vadászházba, ahol a próbák mellett volt 10 km gyalogtúra, éjjeli vadles, a Somló megmászása, tábortűz és sok-sok kacagás. Most pedig egy hét unokázás, aztán új feladatok...
