Szerintem ettől nem kell. Nem Bokros csomagra kell gondolni, hanem az 1999-es méretű csendes korrekcióra.
Az a korrekcio azert volt csendes, mert nem erintette a lakossagot kozvetlenul, mivel az infrastruktura beruhazasait vagtak meg. Ha most is ez lesz, akkor az megintcsak egeszsegtelen lesz. (Es ehhez jon hozza a masik oldalon a csomo beremeles.) Osszessegeben egy ilyen korrekciotol, marha tenyleg ez jon, lehet tartani, mert csak makroszinten teszi helyre a szamokat, de nem strukturalisan. Sot, ez utobbi szempontbol kifejezetten ront. De ez meg csak talalgatas, mert nem latszik, hogy mi lesz jovore.
.OFF:
Es ez szerintem most valahogy nagyon nem jon at a mertekado sajtobol. Ezen ne lepődj meg. Most derül ki, hogy mennyire "független" a "mértékadó" sajtó.
Nem ertek egyet. Szerintem azt kell latni, hogy az arfolyam- es kamatpolitikak -ellentetben azzal, amit a szocialista-kozeli lobbi, pl a Nepszabadsagban, mostmar elegge eroteljesen nyomat- nem hatarozodhatnak meg egymastol fuggetlenul. Alapveto ellentmondast jelent ennek az ellenkezojenek allitasa. Peldaul, rogzitett arfolyamrendszernel a kamat endogen, azaz nem policy -dontesi- valtozo (azert emlekszunk meg a csuszo-rendszerre, nem?). Ha a jegybank celja az arstabilitas elerese akkor az arfolyamrendszernek ezzel konzisztensnek kell lennie.
Nem teljesen igaz, amit ebben a cikkben a NSZ emlit:
A monetáris politika alakításában [a fejlett orszagokban -dbs], vagyis a kamatok meghatározásában a bankok függetlenek maradtak. S ez így alakult ki Magyarországon is. Az árfolyamokat viszont mindenütt a kormánnyal egyetértésben formálták. Az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában s általában az eurózónán kívüli fejlett gazdaságokban a pénzügyminiszterek felelnek az árfolyamért, s nem a jegybankok.
Pl Nagy-Britanniaban a penzugyminiszter adja az inflacios celt, az arfolyam meg szabad. Minel kotottebb az arfolyam, annal kisebb a kamatpolitika tere, igy az IT jegybank altal kontrollalt hatekonysaga.
Es ez szerintem most valahogy nagyon nem jon at a mertekado sajtobol.
szerintem inkabb az fb a kompromisszum.
az eredeti tvjavaslatban volt egy olyan resz is, ami belenyult volna a monetaris tanacs tagjainak jelolesebe, de ez a kormanyulesen kikerult vegul, tudtommal.
Meg persze, veszélyes az analógia is ránk nézve: mi van például, ha valaki felveti majd itt, hogy a VMT mellé is virtuális felügyelőbizottságot kell kinevezni a többi aktív topiclakó közül, és esetleg megszorítják a hagyományosan lucullusi lakomákra emlékeztető IRL meetingek költségvetését :-))))))
A jegybanktörvény módosítása kapcsán az árfolyamrendszerre vonatkozó résszel én egyetértek, egy későbbi, akár elmérgesedéssel fenyegető helyzetet előzhet meg (elkezd erőteljesen vitatkozni arról a kormányzat és az MNB, hogy vajon van-e a jelenlegi szabályozás alapján jogosultsága a banknak a sávközép eltolására, vagy a sáv kiszélesítésére (akár aszimmetrikus módon, akár szimmetrikusan). A felügyelőbizottsággal kapcsolatban én nem szívóznék a jegybankkal, marginális kérdés ez az összeveszéshez, de persze lehet, hogy ez lesz majd a kompromisszum, vagy az alku tárgya. (És persze ne feledjük, hogy biztos van benne egy kis szoci dac, amiért tavaly nyár elején a modósító javaslataikat lesöpörték Fideszék)
"Az elsö 5 hónap deficitjéröl azonban tudjuk, hogy sokkal kisebb lett volna ha nincs kormányváltás."
Mint ahogy a 2. félévben sem lenne, ha nem ilyen éles a választási harc. Ez szerintem adottság, kár hogy a magyar politikai kultúra (és a társ.) itt tart, de ezen kár rágódni.
"Másrészt Járai már személyesen managelt egy hasonló helyzetet 1999-ben, tehát ö tudja a legjobban, hogy ha a fiskál politika tesz valamit, akkor nics ok a pánikra."
Ezzel egyertértek.
"Igenám, de a fiskálpol.-ra 2002-töl már nem számithat. Ezért is üzent 0,5%-os emeléssel."
Ezzel is, bár a fél százalékpont nem csak ennek szólt szerintem.
"Ettől a megszoritástol tartok nagyon... "
Szerintem ettől nem kell. Nem Bokros csomagra kell gondolni, hanem az 1999-es méretű csendes korrekcióra.
"a napiban olvastam errol: a valasztasokat megelozo bo egy evben el szokott szallni a ktgvetes kiadasi oldala, es normalis esetben a valasztasokat kovetoen szoktak ezt korrigalni."
Igaz, bár a mérték soha nem volt ekkora. Nem is ezzel van problémám, csak a jegybanknak fájjon már ugyanannyira a költségvetési elszállás, akármelyik kormány csinálja.
"most a korrekcio helyett tovabbi elszallas jon."
igen, bár szerintem az idei év további történései max az inflációs célt veszélyeztetik, jövőre kell észnél lenni.
Az elsö 5 hónap deficitjéröl azonban tudjuk, hogy sokkal kisebb lett volna ha nincs kormányváltás.
Másrészt Járai már személyesen managelt egy hasonló helyzetet 1999-ben, tehát ö tudja a legjobban, hogy ha a fiskál politika tesz valamit, akkor nics ok a pánikra. Igenám, de a fiskálpol.-ra 2002-töl már nem számithat. Ezért is üzent 0,5%-os emeléssel.
Szerintem ha van egy kis politikai és gazdasági racionalitás mindkét félben, felismerik, hogy ez egy ideiglenes állapot. Addig, tart, amíg jövőre egy kis nadrágszíjmegszorítással rendbe nem lesznek téve a dolgok. Ettől a megszoritástol tartok nagyon...
éppen most esik neki a fiskális politikának, pedig ugye az első 5 hónapban is igencsak erősen dőlt ki a pénz a költségvetésből.
a napiban olvastam errol: a valasztasokat megelozo bo egy evben el szokott szallni a ktgvetes kiadasi oldala, es normalis esetben a valasztasokat kovetoen szoktak ezt korrigalni.
Nem gondolnám, hogy a PM kézi vezérlésre akarja fogni az MNB-t. Inkább arról van szó - ami szintén elég rossz -, hogy a fisk. pol. nem bízik a mon. pol. irányítóiban.
Végül is - ahogy Járai is mondta - a függetlenség csorbítása nem radikális, csak éppen rossz üzenet.
FB: a mon. pol.-t nem ellenőrizheti.
árfrendszer: feltehetően az MNB akkor sem változtatna a paramétereken a kormány beleegyezése nélkül, ha megtehetné.
Szerintem ha van egy kis politikai és gazdasági racionalitás mindkét félben, felismerik, hogy ez egy ideiglenes állapot. Addig, tart, amíg jövőre egy kis nadrágszíjmegszorítással rendbe nem lesznek téve a dolgok.
Bár úgy látom, ehhez mindkét fél részéről nagyobb higgadtság kellene...
A PM-nek nem kellene izmoznia, a jegybank részéről meg furcsa, hogy éppen most esik neki a fiskális politikának, pedig ugye az első 5 hónapban is igencsak erősen dőlt ki a pénz a költségvetésből. Most meg még el sem kezdődött, e az MNB-nek már nem tetszik. (Jogosan persze, de ez így akkor sem korrekt.)
A hozzájárulás szó de jure nem pontos. A JB törvény 36§ szerint "az mnb feladataival kapcsolatos szabályok tervezetire nézve ki kell kérni az mnb véleményét."
Most precedens eset elött állunk: mi van, ha az mnb nem támogat egy jogszabályváltozást? Átviheti-e a kormány a tervet? A jogszabály ezt nem zárja ki, de a megitélés szempontjából ez negativan hat ki egy kormányra.
Érdekes viszont az 1§: "az mnb ill. döntéshozó tagjai ...a feladatuk végrehajtásában... függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasitásokat a Kormánytól, vagy egyéb szervektöl".
Márpedig László terve a monetáris politika egyes (technikai) elemeinek törvénybe ágyazásáról eléggé ellentmond ennek.
Gyorsan átfutva az mnb törvényt, feltünt, hogy a gazdálkodásról mégsincsenek kitételek, tehát a veszteségek megengedhetök. Emlékeim szerint a törvénytervezetben ez még nem igy volt, de ezek szerint itt akkor korrigálni kell.
Ha valaki megnézi az mnb.hu-n az FB programját 2000-ben, akkor levonhatja a következtetést, hogy ami a gazdálkodás ellenörzést illeti, akkor is elég volt évi 2 összeröffenés: egyik az éves terveredmény megbeszélésére, a másik a realizált eredmény elfogadására.
Én nem úgy tudom, hogy 2/3-os törvény, mert akkor nem is menne át a dolog. Viszont mivel a változáshoz a JB elnök hozzájárulása is kell, igy nem lefutott semmi.
Az ez évi kvt-nél mégcsak lehet 100-200 md-ot extra finanszirozni magasabb inflaval, de mi lesz jövöre? Az már az mszp-szdsz saját "helyes infla-val" tervezett kvt-je lesz, ahogy Meggyes mindig mondta. Viszont akkor meg zürös a fedezet: a közalkalmazotti béremelések meg az adókedvezmények már egyböl valami 400 md ft plusszkiadást determinálnak 2003-ra. S persze lesz még itt beinduló spirál.
László most be akarja magát biztositani, hogy majd ö mondja meg, hogy mekkora lesz jövöre az infla. Pedig az már meg van határozva. Neki nem lenne más dolga, mint a kvt támogatását is megadni ehhez a célhoz. Ha meg nem tudja, akkor meg nagy blama lesz, ha a kvt-jét az eredeti infla cél számával csinálja meg, aztán meg kiderül, hogy 2-4%-ot téved. De az még nagyobb blama lesz, ha az eredeti célt irja felül.
FB: ezeket (legalábbis egyes EU országokban) évente 1-2-szer kell kötelezöen összehivni, leginkább az éves mérleg elkészitésekor. Azonkivül, ha csak valami rendkivüli ok támad. Igy az FB, amely a gazd-i célok törvényes keretek közti megvalósulását vizsgálja, egy szinte felesleges szerv, ha már úgyis van ennyi vizsgáló szerv. Az argumentáció, miszerint az fb a folyamatos eredmény vizsgálatára hivatott, eléggé fals. Ezt megteheti a PM is, ha bekéri a negyedéves stb. eredményeket. Ezenkivül a JB törvényben meg van határozva az mnb eredmény kritériuma: nem lehet veszteséges az osztalék befizetés levonása után.
hat a ket hettel ezelotti fel szazalek kamatemelest bizonyata baratsagtalan lepesnek iteltek, pedig a jegybank csak az arral evezett.
az ev vegi inflaciora vonatkozo elorejelzesek eleg valtozatosak: az optimista becslesek szerint az emberek a varatlanul beeso penzeket import fogyasztasi cikkekre fogjak kolteni; ez esetben az inflacios nyomas kisebb, viszont az egyenlegromlast valahonnan fedezni kell. a pesszimista becslesek szerint inkabb belfoldi termekek rekoltenek majd, ez esetben akar a 7%-ot is megkozelitheti az inflacio decemberre. es erzesem szerint mindket eset kamatemelesben kulminalodhat, amely tovabb ronthatja a jegybank es a kormany viszonyat.
Nekem az szurt szemet, hogy Megyo szerint a Jarai egyetert a felugyelobizottsag letrehozasaval, Jarai pedig nem ert egyet. Valaki itt nem mond igazat. Az a baj, hogy a hiradoban mindketten idegesen pislogtak, igy ebbol nem tudtam kideriteni.
Itt egyszerűen arról van szó, hogy a költségevetés költekezését egy szinten túl már csak a monetáris politika segédletével lehet megfinanszírozni. Azaz inflációval.
Ha a jegybank ellenáll a pénzrontásnak, akkor veszélyeztetheti az igéretek betartását.
Szóval ritka gusztustalan ügy ez.
Apropó az MNB törvéy nem kétharmados?
PS: MNB függetlensége, mi az nekünk? Az MNB ügy ékes példája a Meggyesi szűzbeszédében említett dialektikának.
Éljen a munkás, de inkább paraszt demokratikus diktatúra!
1 hete alig van, hogy a JB és egyéb személyek függetlenségét tárgyaltuk a MonTan-ban, s máris kezdödnek a hadmüveletek:
"Járai szerint csorbul a jegybank függetlensége a tervezett módosítással, László Csaba szerint szó sincs erről.
2002.06.12 15:29
Járai Zsigmond szerint nincs szükség a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály módosítására, a jelenlegi jegybanktörvény teljes mértékben megfelel az Európai Unió elvárásának és a magyar hagyományoknak. A Pénzügyminisztérium közlemény szerint csorbítja a jegybank függetlenségét a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely szerint a politikai pártok delegáltjaiból és a pénzügyminiszter két kinevezettjéből felügyelő bizottságot kívánnak felállítani a Magyar Nemzeti Bankban.
Az Európai Unió országaiban nem működik politikai pártok képviselőiből álló testület a független jegybankokban - áll a közleményben. A Magyar Nemzeti Bank jogszerű működését és gazdálkodását a belső ellenőrzés, a pénzügyminiszter által választott független könyvvizsgáló (jelenleg az Ernst and Young Kft.) és az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Ezek mellett negyedik ellenőrző szervezetként egy felügyelő bizottság létrehozása felesleges és többletköltségeket eredményez - fogalmaz a jegybank elnöke.
Ugyancsak felesleges az árfolyamrendszer megváltoztatására vonatkozó szabályozás módosítása, nincs szükség a jelenleg átmenetileg működő árfolyamrendszer egyes elemeinek törvénybe iktatására - tartalmazza Járai Zsigmond közleménye.
László Csaba a jegybanktörvény módosításáról
László Csaba pénzügyminiszter szükségesnek és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét nem csorbítónak, hanem azt megerősítőnek nevezte az Országgyűlésnek a költségvetési törvénymódosító csomagban benyújtott, a jegybanktörvény módosítására irányuló indítványt. A pénzügyminiszter Járai Zsigmond szerdai közleményére reagált. A közleményben a jegybank elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a javaslat csorbítja az MNB függetlenségét.
László Csaba hangsúlyozta, hogy a tervezett felügyelőbizottság, amelynek tagjai közé a pénzügyminiszter is jelölne kettőt, nem gyakorolhatna felügyeletet az MNB alapvető feladatainak végrehajtásában. Így semmiféle hatóköre nem lenne például a monetáris politikára.
Ugyanakkor a felügyelőbizottság létrehozását indokolja az, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési feladatköre az MNB-ben nem biztosítja a működés folyamatos ellenőrzését, és ezt maga az ÁSZ is jelezte - tette hozzá a miniszter.
A jegybank elnökének arra a kijelentésre, miszerint felesleges a törvénymódosításnak az árfolyam-rendszer alakítását megváltoztató része, László Csaba elmondta: azért tartják szükségesnek az árfolyam-rendszer elemeinek megjelölését a törvényben, mert az utóbbi időben több olyan elemzői vélemény is napvilágot látott a sajtóban, amely szerint a korábbi törvényszöveg nem tisztázta kellőképpen a rendszer egyes elemeivel kapcsolatos döntési kompetenciákat. A PM szükségesnek látta e bizonytalanság eloszlatását.
Ez indokolta, hogy a javaslatba bekerüljön annak rögzítése: mindezen elemek csak közös megegyezéssel változtathatók meg. A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy a kormányülésen, amely megvitatta az előterjesztést, Járai Zsigmond is jelen volt, s a jegybankelnök kérésére néhány módosító indítványt levettek a napirendről.
László Csaba kijelentette, hogy a törvénymódosítással kapcsolatos nézetkülönbségek ellenére törekszik a korrekt együttműködésre a jegybankkal és annak elnökével, Járai Zsigmonddal. Fontosnak nevezte a folyamatos kapcsolattartást a Pénzügyminisztérium és az MNB között, amely abban is megjelenik, hogy a jegybankelnök rendszeres résztvevője a gazdasági kabinet hetenkénti üléseinek.
A tervezett módosítások
A javaslatnak két lényeges eleme van. Az egyik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyam-politikával kapcsolatos hatáskörét az eddigieknél részletesebben határozza meg, a másik felügyelő bizottság (fb) létrehozását indítványozza. A törvénymódosítás szerint a kormány a jegybank egyetértésével dönt az árfolyamrendszer típusáról és annak fontosabb jellemzőiről, mint a sávszélesség, a középárfolyam, illetve a valutakosár összetétele. Az előterjesztők szerint ez a megoldás áll a legközelebb az EU árfolyamrendszeréhez, az ERM II előírásaihoz és megfelel az eddigi gyakorlatnak is.
A létrehozandó felügyelő bizottság biztosítja a folyamatos tulajdonosi ellenőrzést, továbbá a javaslat az fb irányítása alá rendeli az MNB belső ellenőrzési szervezetét. Az fb jogköre ugyanakkor nem terjed ki az MNB alapvető feladataival kapcsolatos tevékenységekre és döntésekre, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. Az fb mellett változatlanul megmarad az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatköre. A módosító javaslat az fb összetételét úgy határozza meg, hogy annak elnökét és további három tagját az Országgyűlés választja meg. A testületnek tagja továbbá a pénzügyminiszter képviselője valamint a pénzügyminiszter által megbízott szakértő.
Az fb tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és annak megszűnéséig tart. Az fb tagját az őt megválasztó Országgyűlés, illetve az őt megbízó pénzügyminiszter hívhatja vissza. Az Országgyűlés az alakuló üléstől számított három hónapon belül választja meg az fb tagjait.
Medgyessy Péter szerint nincs veszélyben a jegybank önállósága
A kormánynak nincs szándékában a jegybank önállóságát csorbítani, ez az önállóság a jól működő gazdaság fontos feltétele - válaszolta újságírói kérdésre Medgyessy Péter miniszterelnök a szakszervezeti vezetőkkel megtartott szerdai tárgyalást követő sajtótájékoztatón a parlamentben. Medgyessy Péter elmondta, hogy Járai Zsigmond a jegybanktörvény módosításával is foglalkozó kormányülésen részt vett.
A miniszterelnök emlékeztetett rá: az említett kormányülésen a jegybank-elnökkel megegyeztek abban, hogy milyen módosítást terjesztenek be, volt olyan javaslat, amitől a kormány elállt. Medgyessy Péter feltételezi, hogy Járai Zsigmond ennek szellemében nyilatkozott. A megegyezés arról szólt, hogy a jegybank gazdálkodásának ellenőrzésére felügyelő bizottságot hoznak létre. Ezt Járai Zsigmond is támogatta. A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy az Állami Számvevőszék kifejezte: számára nehézségeket jelent a jegybank gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése. A felügyelő bizottság összetételéről még nincs megállapodás, ez a további tárgyalások része lesz - mondta Medgyessy Péter."
1. Szép, hogy Meggyes, aki végigfalazta a Postabank tönkretételét, ennyire szivén viseli az mnb egészségi állapotát.
2. A PB-nél se segitett se az FB-, se az Pénz és tökepiaci, se a Pénzügyminiszteri felügylet. A PB felügyeletben pedig akkor ott volt mind Meggyes, mind László. Vajon miért lesz most a kutyából szalonna?
3. Emlékszik még valaki mekkora balhét csinált a (balos) sajtó, amikor az Orbán kormány (a tulajdonos) meghivta Surányit, hogy talán beszélgessünk a 70 milliárdos CW veszteségröl: úgy emlegették az újságBAirók az esetet, hogy ezzel a kormány megsértette a JB függetlenséget. Vajon most megint hosszasan fognak jajveszékelni?
4. Úgy látszik László nem nyugszik, mig valahogy nem törleszt volt fönökének, amiért az kivágta öt a PM-böl 99-ben.
Öszekötöttem bizony.
Önmagában az, hogy - nevezzük nevén a leányzót -Kissné Ladányi Éva felállt, azt nem tartanám különösebb ügynek. (Adameczet ismerve persze az is kérdés, miért tartott ez eddig.)
De M. Tibor előtte héten történt felállása?
Nem világos.
szvsz vmi olyat ereztel bele a valaszba, ami nem volt ott. egy smiley segitett volna?
en is csak homalyt igyexem oszlatni, a magam ecceru modjan es korlatozott lehetosegeivel:)
a vitz-ed eredetileg akar ulhetett is volna (tan verslapaj is pont ezt sutotte el), de ma mar nem.
mondjuk en az eredeti fogalmazasbol is teljes koru emelesre kovetkeztettem, de ezt mp tegnap explicite be is igerte.
elkepzelheto, hogy a koztiszik nem kapjak meg az 50 szazalekot, de ez nem valtoztat erdemben az ossz-koltsegeken. viszont esetleg malyd morgolodnak:)
a tavalyi emeles telleg megvolt nekik, de a vegso valos szamra mar nem emlexem, mert az alapokat emeltek, kozben meg szinte mindenki mar elteritett fizut kapott, igy a vegso szamok a "hivatalos" emelesnel alacsonyabbak voltak.
Ez erdekes, mert az MNB -mint Rt- megha a GT ala tartozik is, nem profitorientalt szervezet. (Sot, jol behatarolt elsodleges -arstabilitas- es egyeb feladatai vannak -mint tudjuk:) Mi alapjan merulhet tehat fel a vagyoni felelosseg? Vagy 'csak' a belso gazdalkodasra gondolsz?