Keresés

Részletes keresés

toscar Creative Commons License 2009.09.14 0 0 148
Szavak tanulásához kitűnő program:

http://programok.honlapsziget.hu

Készíthetsz saját szótárakat is és már kezdheted is a gyakorlást!
emcilla Creative Commons License 2009.08.14 0 0 147
én ugyan csak pár szót értek de webfordító szerint
Postovani,

Narudjba je otkazana,

Hvala( köszönöm) na razumijevanju i lijep pozdrav,


Kedves,
Rendek felfüggesztették,
Köszönet a megértésedért és egy jó üdvözletért,

http://www.webforditas.hu/

forditók nem tudnak ragozni
Előzmény: omegaspec (145)
La tulipe noire Creative Commons License 2009.08.14 0 0 146

Kedves

 

A rendelés elutasítva

 

 

Köszönöm megértését és kedves/szép üdvözletét

 

 

( talán segítettem bár én csak oroszul  tudok )

 

 

Előzmény: omegaspec (145)
omegaspec Creative Commons License 2009.08.11 0 0 145
Postovani,

Narudjba je otkazana,

Hvala na razumijevanju i lijep pozdrav,

Le tudná valaki forditani,köszi!
gerlaj Creative Commons License 2009.06.04 0 0 144
Hangos mesék horvátul haladóbbaknak:

Itt!
Kékhold Creative Commons License 2009.03.22 0 0 143
engem igen, előre is köszi :) beleférnek egy mailbe?
magra@freemail.hu
Előzmény: gerlaj (142)
gerlaj Creative Commons License 2009.03.22 0 0 142
Van néhány hangzóanyagom mp3-ban, ha vkit érdekel!

Tgd Creative Commons License 2009.03.12 0 0 141
Már nem aktuális.
Előzmény: Tgd (140)
Tgd Creative Commons License 2009.03.05 0 0 140
Illetve azóta megváltozott az emailcímem, inkább ide várnám a válaszokat a topikba.
Előzmény: Tgd (139)
Tgd Creative Commons License 2009.02.23 0 0 139

Sziasztok!

 

Van egy megkímélt állapotban levő horvát nyelkönyv+munkafüzet +útiszótár+kazettám egyben, olcsón. Minden benne van, ami az alapfokú nyelvvizsgához kell, vagy az utazáshoz.

érdeklődni: tgd4ever@freestart.hu

szőrköntöst ölts Creative Commons License 2009.02.10 0 0 138
Köszönöm a választ!
Közben sikerült beszereznem egy Anić-féle nagyszótárat hangsúlyjelöléssel, úgyhogy megpróbálom majd ellenőrizni, hogy mennyire jó a fülem :)
Előzmény: miskec4096 (137)
miskec4096 Creative Commons License 2009.02.09 0 0 137
Persze.
Szóval, a standard nyelvnek négy hangsúlya van: rövid lemenő, hosszú lemenő, rövid felmenő és hosszú felmenő. Ehhez jön még a hangsúly utáni hossz, azaz a hosszú magánhangzók csak a hangsúly után jelenhetnek meg.
Némely szlávoniai štokáv nyelvjárásban létezik az ötödik hangsúly is, az ún. régi akut.
Akkor vannak óštokáv nyelvjárások, ahol a hangsúly megmaradt a régi helyen. Tudniillik, a štokávban 15. sz. után kezdett a hangsúlyvisszahúzodás (retrákció) bizonyos feltételesekben, így alakultak az újštokáv felmenő hangsúlyok. Az óštokávban megmaradt a régi hangsúly. A hosszú magánhangzók csak a hangsúly előtt lehetnek.
Kajkávban három hangsúlya van: rövid, hosszú és akut. Csak a hangsúly előtti hossz van.
Čakávban ugyanaz a helyzet, mint kajkávban, csakhogy ott a hossz a hangsúly előtt is, után is lehet.

Például, standard: vòda "víz". Ӛtokáv, kajkáv és čakáv: vodȁ.

Zágrábban pedig még egyszerűbb a rendszer - egyáltalán nincsenek hosszú magánhangzók, s csak egy hangsúly van. De a külvárosban már két hangsúly van.

A szláv akcentológia egyik legbonyolultabb nyelvészeti tudomány, mert úgy tűnik, hogy nincs rendszer. :)
szőrköntöst ölts Creative Commons License 2009.02.09 0 0 136
Hogyan más módon? Más tónussal, vagy nem is használ tónust, csak hangosabban ejti? Esetleg a hangsúly helye sem egyértelmű?
Előzmény: miskec4096 (135)
miskec4096 Creative Commons License 2009.02.09 0 0 135
Úgy tudom, nem.
Egyébként, minek is, ha mindenki más módon ejti a hangsúlyt? A négyhangsúlyos újštokáv rendszert nagyon kevesen ejtik ki.
szőrköntöst ölts Creative Commons License 2009.02.09 0 0 134
Létezik olyan horvát szótár, ami jelöli a szóhangsúly helyét és tonalitását?
Kékhold Creative Commons License 2009.01.31 0 0 133
:)) ó de jó lenne, ha belőlem is így folynának a szavak angolul... és persze később horvátul is :)))
Előzmény: miskec4096 (132)
miskec4096 Creative Commons License 2009.01.31 0 0 132
Egyáltalán nem, csak folytak belőlem a szavak.
Előzmény: tomcat73 (131)
tomcat73 Creative Commons License 2009.01.30 0 0 131
Cestitam!
Ez kemény meló lehetett.
Előzmény: miskec4096 (125)
Lucius Argutulus Creative Commons License 2009.01.30 0 0 130
Kösz! Akkor majd az egynyelvűt keresem inkább
Előzmény: miskec4096 (128)
Kékhold Creative Commons License 2009.01.30 0 0 129
szia,

ugyan már régen írtál ide, de hátha olvasod...
ha nem okoz gondot, nekem is elküldenéd a könyvhöz kapcsolódó hanganyagot?
magra@freemail.hu

köszi
Előzmény: sabahsabah (99)
miskec4096 Creative Commons License 2009.01.30 0 0 128
Van régi sz/h->m és vissza szótár, két kötetben, a szerzője Palich Emil, de ez valahol hatvanas években jelent meg, lehetetlen rendes könyvesboltban találni. Az antikváriumban hátha.
Egynyelvűekből van a Vladimir Anićtól írt Rječnik hrvatskoga jezika, amelyik a horvát nyelv alapszótára, viszont nem túl nagy (könnyen hordozható). Van CD-n is.
Lucius Argutulus Creative Commons License 2009.01.29 0 0 127
Kösz nagyon az összefoglalót, egy részét ismertem! Hát ilyesmi érdekelne, igen. Én a szerb felől indultam, ami ezek szerint nem a legszerencsésebb, de majd próbálok boldogulni :) Szótárat akkor tud valaki ajánlani? Olyan rendes fajtát, "középszótárat" legalább... De legjobb lenne egy egynyelvű, ha van ilyesmi.
Előzmény: miskec4096 (125)
Kékhold Creative Commons License 2009.01.28 0 0 126
Hú, ez egy gyönyörű összefoglalás volt!! Köszi szépen!!

És végre megtudtam, ki volt az a Vuk Karadzic, eddig csak a nevét ismertem, de nem tudtam, miről híres.
Előzmény: miskec4096 (125)
miskec4096 Creative Commons License 2009.01.28 0 0 125
Én dolgozom az egyiken, de ez biztosan még másfél évig nem lesz kész.

Tehát, mik a különbségek? Először azt kell mondani, hogy az egész területen a szlovén nyelvterülettől a nyugaton a macedon-bolgár nyelvterületig a keleten nyelvészetileg négy nyelv létezik. De ezek nem a horvát, szerb, bosnyák és montenegrói, hanem, kicsit furcsa nevű, kajkáv, čakáv, štokáv és torlak.
Nahát, miről van szó? Amikor a szlávok idejöttek kb. 7. században, még mindig többé-kevésbe ugyanazt a nyelvet beszélték, az ősszlávot. Ez a nyelv hamarosan több nyelvjárásra esett szét. Az alpoki nyelvjárásokból fejlődött a mai szlovén nyelv. A távoli délkeleten megalakult a bolgár-macedon nyelvterület. A középső részen három nyelvjárás létezett: a pannon, a tengerpárti, majd a dinari-hegységi. Tehát, a nyelvi különbségek függetlenek a nemzetiekétől.
Nemsokára néhány királyság alakult a területen. Nyugaton a Horvát Királyság, keleten a Szerb Királyság, közepen a Bosznia, dél felé a Duklja/Zeta, s még néhány kisebb.
A Horvát Királyság területén mind a három nyelvjárást beszélték. A Szerbiában csak egyet, a dinari-hegységit. Boszniában is, Dukljában is.
Most nem akarok átbeszélni az egész történelmet (pedig majdnem ugyanaz mint a magyar), csak az a fontos, hogy azokon a területeken, amelyek egykor Horvát Királyságot ábrazolták, megmaradt az öntudat a közös identitásról. Bár nyelvileg különbözők, azok akik a 19. századi némzeti ébredésben horvátokká fognak válni, tudták, hogy valahogyan közös gyökerük van.
Ebben a korszakban még egy más elv jelent meg - először a panszlavizmus, később majd a délszlavizmus (a jugoszlavizmus). A gondolat volt, egy közös államot alkotni, amely képes lenne ellenállni az akkori délszláv népek urainak - azaz az osztrákoknak, magyaroknak, velenceieknek és törököknek. Így megprobáltak csinálni egy közös nyelvet az összes délszláv népnek. Viszont, a bolgárok túl nagyok voltak, és egyedül akartak maradni, a szlovének és visszahúzodtak belőle, így megmaradtak a horvátok és szerbek. Akkor még nem létezett külön bosnyák nemzeti érzelem, csak vállasi. A montenegróik pedig szerbeknek tekintették magukat.
A horvátok megprobálták először saját közös nyelvüket megcsinálni. Már létezett néhány irodalmi hagyomány, hiszen a mai Horvátország akkor több állam része volt, így egy-egy részen külön irodalmi nyelv alakult. A három fő nyelvjárást a "mi?" kérdőszó után nevezték. A pannon nyelvjárásban ez a szó "kaj", így ezt a nyelvjárást kajkávnak nevezték meg. A tengerpárti nyelvjárásban "ča", ezt čakávnak nevezték meg. A dinari-hegységiben pedig "što", tehát ez štokávvá vált.
Ugyanis a szerbek (még a leendő bosnyákok és montenegróik is) is štokávul beszéltek, azt döntötték meg a horvát nyelvújítók (vagy inkább a nyelvalkotók), hogy štokáv nyelvjárás legyen az új horvát irodalmi nyelv alapja.
A szerbeknél pedig más úton mentek a dolgok. A szerbeknek nem volt saját irodalmi nyelvük, viszont az írt nyelvben ők óegyháziszlávot használták, néhány szerb népi szóval. Akkor megjelent Vuk Karadžić, aki etnografus volt, körüljárta a délszláv országokat, és nyelvi és irodalmi kincset gyűjtött. Ő azt mondta, hogy az akkori szerbeknek már teljesen nehéz megérteni az írt nyelvüket, így egy népiesebb nyelvet kell csinálni számukra. Ő is štokáv nyelvjárást választotta (hiszen a szerbeknél nem volt más) az új irodalmi nyelv alapjára.

Tehát, abban a korszakban (19. sz. felén) a helyzet a következő volt:

horvát irodalmi nyelv (štokáv) - 3 nyelvjárás (kajkáv, čakáv, štokáv)
szerb irodalmi nyelv (štokáv) - 1 nyelvjárás (štokáv)

Létezett még egy nyelvjárás, a Szerbia dél részén, az ún. torlak nyelvjárás, ami egy átmenő nyelvjárás a bolgárhoz és macedonhoz. Ez viszont itt nem fontos. Ami fontos, ez az, hogy a horvát és a szerb irodalmi nyelv, bár mind a kettő ugyanazon a nyelvjáráson alapult, mégis nem volt ugyanaz. A horvát megőrzötte a kapcsolatot a két nemštokáv nyelvjárásával, így sok szó belőlük jutott be az irodalmi nyelvbe is. Aztán, a horvát nyelv mindig purisztikusabb volt, inkább saját szavakat alkotott, a szerb viszont nemzetközi szavakat vett át. Végen, a ragozásban, a többes számban, a horvát megőrzötte a három eset (dativus, locativus és instrumentalis) régi ragjait, a szerbben pedig ennek a három esetben ugyanaz volt a ragja. Így:

nőknek - h. ženam, sz. ženama
nőkről - h. o ženah, sz. o ženama
nőkkel - h. sa ženami, sz. sa ženama

Ez az első fázis, ami 1840-től 1890-ig tart.

A horvát oldalon létezett néhány nyelvész, akik a két irodalmi nyelv különbségeit egy akadálynak nézték, így egy közös nyelvet akartak csinálni, a szerbhorvátot. Végül ez az áram győzött is, a horvát irodalmi nyelvbe pedig bejöttek a szerb mintajú esetragok, elveszett a kapcsolat a nemštokáv nyelvjárásokkal, új, nagy, közös szerbhorvát nyelv alakult. De a szerb nyelvben is egy nagy változás történt.
Tudniillik, az ősszláv nyelvben létezett egy hang, amelyről még ma nem tudják hogyan pontosan ejtették ki. A neve "jat", az írásban ě-vel jelzik. Ez a jat különböző szláv nyelvekben különböző magánhangzókat adott. Maga a horvát nyelvi területen hármat: i, e, je/ije. Így tehát a "fehér" melléknév különböző horvát nyelvjárásokban lehet "bil", "bel" vagy "bijel". Mind a horvát és a szerb irodalmi nyelv az ije/je változatot választották. De ugyanis a Szerbiában a jat kizárólag e-t adott, a 19. sz. végén (amikor a horvátok teljesen átvették a Vuk Karadžić nyelvét), a szerbek megcserélték az ije/je-t e-vel. Így most létezett hivatalosan egy szerbhorvát nyelv, de újra két változatban - az ekávban és ijekávban. A szókincskülönbségek, bár most hivatalosan nem léteztek, még mindig maradtak meg: a kenyeret horvátok "kruh"-nak nevezték, a szerbek "hleb"-nek, a tisztet horvátok "časnik"-nak, a szerbek "oficir"-nak. Stb.
A helyzet még érdekesebb volt Boszniában és Montenegróban, mert ott megmaradt az ijekáv változat, de a szókincs inkább a szerb felé hajlott (Montenegróban többen mint Boszniában).

Így létezett majdnem száz évig ez a nyelvi himera - egy nyelv két normával, két névvel - és ez se volt soha ugyanaz: hrvatskosrpski, srpskohrvatski, hrvatski ili srpski, srpski ili hrvatski...a Jugoszlávia végéig. A helyzet akkor elég világos volt a horvát és a szerb számára - bár nagyon közelállók, mégis létezett a különbség a két norma között, legalább szókincsben, nyelvtanban már kevésebb (azért mert senki nem akart visszatérni a 19. századi horvát irodalmi nyelvére). Az igazi probléma volt Boszniában. Ott igazi szerbhorvát nyelvet beszéltek. Míg a horvátok soha nem mondták volna hogy "hleb", vagy a szerbek "kruh", Boszniában ez mindegy volt. Így a bosnyákok alakították a bosnyák nyelvet, amelyik egy horvát-szerb keverék néhány tipikus boszniai szó, s sok török jövevényszóval.
Ami pedig zavarba hoz, ez az, hogy a boszniai szerbek és boszniai horvátok majdnem ugyanúgy beszélnek, mint a bosnyákok. S persze, kicsit különböznek a horvátországi horvátoktól, vagy a szerbiai szerbektől. Mégis, ők azt mondják, hogy horvátul/szerbül beszélnek, és nem bosnyákul.

A montenegrói viszont szókincs szerint teljesen szerb normájú, pedig ijekáv. De hogy ne legyen minden teljesen egszerű, a montenegrói štokáv nyelvjárásoknak a jellegzetessége, hogy a j hang mindig lágyító. Tehát: sletjeti - slećeti (ć = ty), Stjepan - Šćepan, sjena - œena (œ = lágy s), zjena - Ÿena (Ÿ = lágy zs)... Ilyen formák csak beszélt nyelvben léteztek, de most már megprobálják az új montenegrói irodalmi nyelvbe is kodifikálni. De ennek se a Montenegróban nincs erős támogatása.

Szóval, mi ennek a traktatusnak az összefoglalása? Úgy kell nézni, hogy mind a négy standard nyelv egy nyelvjáráson alapszik, ezért teljesen közérthetők. Arra is kell vigyázni, hogy ez a hasonlóság csak a standard nyelvek szintjén van, a nyelvjárások sokkal messzébb állnak egymástól. Szabad tehát négy különböző rendszerről beszélni. Ennek a nyelvi kontinuumnak a két pólusa a horvát és a szerb. Ezek között legtöbb különbség van, bár ezek nem zavarják a mindennapi kommunikációt. Összesen a szókincs 10-15%-a különböző, de a mindennapi szinten ez kevesebb 5 %-nál.

Bármelyiküket tanulja meg az ember, képes lesz közölni a többi három területén. A horvát tanulásának az az előnye, hogy könnyebb megtanulni a szerbhez való különbségeket: a horvátban az ije/je szerbben mindig az e, a szerbben az e nem mindig horvátban az ije/je. Pl.: h. pjesma "ének" - sz. pesma; de h. veza "kapcsolat" - sz. veza. Ha valaki szerbtől indul, akkor nem fogja tudni, hogy horvátul a pesmában van je, a vezában pedig nincs.

Hűha, ez rengeteg volt. Ha most valamilyen konkrét kérdésed van, csak nyugodtan - ennél biztosan lesz rövidebb! :)
Lucius Argutulus Creative Commons License 2009.01.27 0 0 124
Igen, nagyjából hogy mik a különbségek.

A másik: egy jó szótárat is keresek... Nem nagyon van magyar-horvát/szerb, stb. szótár forgalomban a kicsiken kívül.
Előzmény: miskec4096 (123)
miskec4096 Creative Commons License 2009.01.27 0 0 123
Azaz, hogy mi melyikben hogyan van?
Lucius Argutulus Creative Commons License 2009.01.27 0 0 122
Üdv mindenkinek!
Én leginkább a szerb-horvát-montenegrói-bosnyák diarendszer különbözőségeiről olvasnék, valami nagyobb szabásút. Tudtok ilyet ajánlani?

Hvala :)
Lana_83 Creative Commons License 2009.01.09 0 0 121
Horvát nyelvre/ről fordítást, tolmácsolást és tanítást vállalok!
Részleteket személyesen vagy e-mailen!
miskec4096 Creative Commons License 2009.01.01 0 0 120
Úgy tűnik, az offtopic a sorsunk. :D

Egy biztos - az Adriában nincsenek cápák. :) Vagy legalább nagyon ritkák (tavaly egy nagy feheret találtak Vis mellett)...
Kékhold Creative Commons License 2009.01.01 0 0 119
én is végigjártam a tengerpartotokat, és Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Máltán, Cipruson... meg még nem is tudom hol - a Földközi-tenger partján - voltam, és ez alapján mondom, amit mondok. :)

jó, hát a Karib-tengeren én sem jártam, de az is ronda, fehér homokos :)), biztos nem olyan tiszta vizű, mint a köves, sziklás horvát part :))
egyébként az említett horvát férfi hajón dolgozott a Karib-tengeren.... :))

ha már itt tartunk, azt ne is emlegessük, h a mi Dunánk milyen....
Előzmény: miskec4096 (118)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!