Ez egy lehetséges magyarázat, ha a Galilei-ügyre utalsz.
Lehetséges más is.
Más. Descartes 1644-es Principia Philosophiae-jában két elvet követ: egyrészt a kételkedés elvét, másrészt az Isten feltétlen szükségszerűségéről vallottakat.
Jezsuita iskolázottságú volt, a legnagyobb elismeréssel irt róluk.
"Mindenki visszajárt a topicba vitatkozni, kivéve Téged.
Te vagy, aki kinyilatkoztatsz , azután tovább állsz, mielőtt szembesülnöd kellene más véleményével is."
Mar nem emlekszem ra, hogy mi volt az, de elofordul, hogy megunok egy temat, vagy nem latom ertelmet tepni magam tovabb. En leirom a velemenyemet, de nem irom le 5-szor.
"Ami a fejlődéstant illeti Darwin nem tudta megmagyarázni az élet azon célszerüségét, ami sokkal bonyolultabb, minthogy az alkalmazkodásban merülne ki."
Hat hogy tudta volna amikor akkor meg nem alltak rendelkezesre semmifele molekularis biologiai ismeretek. Nem is varhato ez el tole. O felallitott egy hipotezist az addigi rendelkezesre allo ismeretek alapjan es ezt a hipotezist egyre tobb felderitett ismeret es adat tamasztja ala ,de korantsem lezart es ezt senki nem allitja.Az alkalmazkodokepesseg abszolutizalasa egyebkent nem darwinizmus, azt egy orosz albiologus vallotta aki nem ismerte el az orokletes tulajdonsagokat es tagadta a geneket.
Ugy hivtak, hogy Liszenko.Az eletnek es az evulucionak egyebkent nincsen se celszerusege se celja. Nincs ertelme ennek a fogalomnak ezen a teruleten.
Tovább nem tudok várni rád.
Én Magyarországon élek, és itt már hajnalodik.
Ugyanugy jártál el megint, mint a Makovecz vitában. Mindenki visszajárt a topicba vitatkozni, kivéve Téged.
Te vagy, aki kinyilatkoztatsz , azután tovább állsz, mielőtt szembesülnöd kellene más véleményével is.
A téma nem vág a szakmámba, csak olvastam róla, éppugy, mint gondolom Te is.
Az evoluciós elmélettel kapcsolatban szakemberek már nem is gondolnak arra, hogy az élő emberszabásu majmoktól vezessék le az embert.
Ami a fejlődéstant illeti Darwin nem tudta megmagyarázni az élet azon célszerüségét, ami sokkal bonyolultabb, minthogy az alkalmazkodásban merülne ki.
"Evoluciós elméletével Darwin még életében megbukott, mivel nem tudta bizonyitani a majom és az előember közti kapcsolatot. "
Aruld mar el mi a civil szakmad, hogy ebben olyan biztosan mersz kinyilatkoztatni.
. "Ugyanugy a természettudósok is kétségbe vonták tanait"
Ilyen van, de az nem jelenti azt hogy ezeknek van igazuk. Pasteurt is sokaig kinevettek amikor mikroorganizmusokrol beszelt es Semmelweiss-t is aki spekulativ uton rajott, hogy a gyerekagyi laz az valojaban hullamergezes es egyszeru hypos vizben valo kezmosassal megelozheto, hogy az orvosok a boncolas utan a kezukre kerult hullamergeket es mikroorganizmusokat atvigyek a szulo nokre.
A tudomany az nem lezart dogma , mint egy vallasos tan. Aki tudomanyos kutatassal foglalkozik annak eppen azt tilos amit a vallasban kotelezo:hinni.
A tudomanyos hipotezis es elmelet az nem hit.
Evoluciós elméletével Darwin még életében megbukott, mivel nem tudta bizonyitani a majom és az előember közti kapcsolatot.
Ellene egyébként 4 fronton folyt a harc, és ennek csak egyike volt az egyház. Ugyanugy a természettudósok is kétségbe vonták tanait, a társadalomtudományban pedig a szabadverseny természettörvényü elismerése a sarkalatos pont.
Szerintem minden katolikust le kelene löni! Azt monta a Német Sándor hogy a katolikus egyhaz Hittler és Musolini kreálmánya! És szerintem is minden katolikus náci mert nem szeressék a komunistákat és Rákosi Mátyást!
Sok száz év távlatából nehéz az objektív igazság kiderítése. Az ilyen régi ügyek évszázadokon át politikai csatározások érvrendszerébe ágyazódtak. Egy döntés óhatatlanul ezekben is állásfogalalást jelentene. Ezt nem szabad megtenni meggondolatlanul, érzelmi alapon.
Habár nem igazán világos a számomra, hogy a "kommunista Fekete Könyv" és a világnézeti és hitbéli alapom milyen összefüggésben van egymással, mindenesetre szívesen válaszolok személyem felől kedves figyelemmel érdeklődő kérdésedre.
Világnézetem: szemlélődő (néha szkeptikus, de többnyire hedonista)
Hitem: hatalmas (a keresztségben a József névvel illettek)
És bár korábbi kérdésemet cogitonak címeztem (bizonyára azért, ergo sum), természetesen mástól is szívesen veszem, ha megvilágítja elmémet.
Köszönettel:
topicnyitó, ki hitében szilárd, világnézetében (kissé) bizonytalan
Mivel volt "szerencsém" végigcsinálni az Irving tagadja a holocaustot topicot,
mivel én is ajánlottam könyveket az azt túlélő topicban,
mivel 3 helyen ajánlottam a kommunizmus Fekete Könyvét
és mivel az első kettőben láttalak is,
megkérhetlek-e, hogy fejtsd ki, milyen világnézeti-hitbéli alapról kérdezed Cogito-t?
Most el kell mennem már, de holnap állok rendelkezésre.
Mivel látva látom (tátva látom, látva tátom), hogy Te rendelkezel a kellő bölcsességgel annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy (1) miben is keresendő a kereszténység ereje, és (2) főként a katolicizmusé, ezért most felteszem Neked a kérdést? (3) Mivel magyarázod azt, hogy a nyilvánvaló különbözőségek mellett (4) oly sok a hasonlóság egyes (most meg nem nevezett) világvallások között?
Speaker majd felel maga.
Én magamat felekezetközi kereszténynek tartom.
Isten megadta nekünk a gondolkodás talentumát, jogunkban áll élni vele, szabad választás alapján.
Mint Descartes-nak
Mint a katolikus hivő Galileinek.
Van egy kérdésem a topic elején ezzel kapcsolatban. Nézd meg, kérlek.
Igaz, Iudex, ámde: az ad litteram Szentirás-értelmezést is Te emlitetted korábban, ebben az összefüggésben, tehát a szószerinti értelmezés jogosultságát vitatjuk most?
Hogyan állhatna meg? Hozzátettem, hogy a _mai_modern_ számítás szerint lenne 144 óra. Amit most kiszámolunk, az csak ma érvényes, miután a számítás alapja is teljesen más volt!!!!! Lásd pl. a római napbeosztást... Épp erre mondtam, hogy ha felteszed e kérdést, a saját dugádba dőlhetsz, mert maga a kérdés akadémikus. Sehova nem vezet és semmit nem old meg. Ezekre a sehova se vezető válaszokra adtam két példát.
A cogito ergo sum továbbfejleztésében kifejti, hogy mivel minden ember el tud képzelni önmagánál tökéletesebb lényt, igy annak, tehát Istennek szükségképpen léteznie kell.
Bocsáss meg, nem akartalak naiv kérdésedben bántani, de tudod, ennek a kérdésnek a súlya kb. annyi, mint pl. annak, amit a középkorban számos teológus késhegyig menő vitákban értelmezett: ti. hogy milyen neműek az angyalok. Vagyis a jelentősége zéró. Természetesen fel lehet tenni e kérdést, és a baj nem is ott kezdődik, hogy erre nincs pontos válasz. Mert mondhatom pl. azt Neked, hogy az idő mint dimenzionális lételemünk nem volt még meg, amikor az Úr teremtette a világot. Ugyanis pusztán az a tény, hogy volt éjszaka és nappal, még nem függ össze az idővel. Azt is mondhatnám, ha ad litteram értelmezem a Szentírást, akkor 6 nap alatt ment végbe a teremtés, a hetediken az Úr megpihent, ergo 144 óra. Mármint a mi, modern napbeosztásunk szerint! De ennek nem lenne sok értelme, hiszen Isten időn és téren kívüli fogalom, emberi léptékű időben és térben csak akkor jelent meg, amikor Krisztus eljöve a megváltást elhozni. Egyébként -noha a Bibliában számos helyen olvashatunk Isten testrészeiről: ajkáról, kezéről, etc.- mindezen kifejezések csak allegorikusan értelmezhetőek Isten tevékenységével kapcsolatban. Lásd égő csipkebokor.