Keresés

Részletes keresés

Azazello Creative Commons License 2000.04.13 0 0 440
Ez hazai termés volt (ÉS, XLIV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM, 2000. április 7.). Egyenesen Vásárhelyi tollából. Azt persze nem tudom kizárni, hogy esetleg valaki a nevével visszaélve jelentette meg a fenti cikket...
;-)
Előzmény: Patmore (438)
Okos Mikulás Creative Commons License 2000.04.13 0 0 439
Kicsit vonatkoztassunk most el Lovastól.

Egyértelműen kiderül, hogy bizonyos körök minden kínálkozó lehetőséget megragadnak arra nézve, hogy Magyarországot antiszemita színben tüntessék fel. Ha kell, akár hazudnak vagy csúsztatnak is azért, hogy hazájukat besározzák. A trouw csak az egyik példa. Javaslom mindenkinek a VsarhelyiMária: Látják, amit látunk című topicba való átruccanást, ahol a legutóbbi HVG-ben közölt írása hemzseg azon felhangoktól, melyekkel a hazánkat ért hamis ténybeállítást kívánja erősíteni. Lehet, hogy paranoid vagyok, de két egyímást követő esetben már tendenciát látok. Mindenki maga tartozik eldönteni, hogy ez a tendencia jótékony, avagy káros hatású-e.

Az csak hab a tortán, hogy mindezt a Nyilvánosság nevében és a liberalizmus jegyében teszi anélkül, hogy a nyilvánosság erre felkérte volna. Nem ő lesz az első önjelölt, hamis próféta. Hogy a liberalizmus felkérte-e, azt nem tudom. Talán a holland liberálisok tudják.

Patmore Creative Commons License 2000.04.13 0 0 438
Nocsak, Lovas megint utazni fog. Szerintetek most mely országból kapunk élménybeszámolót?
Előzmény: Azazello (436)
Okos Mikulás Creative Commons License 2000.04.13 0 0 437
"Lovas István
Felküldve:
2000. április 13. ( 11. oldal)
Az Élet és Irodalom április 7-i száma írást közölt Vásárhelyi Mária tollából Kinek a szégyene? címmel. Lovas István erre való reagálásként válaszcikket juttatott el az ÉS szerkesztőségébe, azonban a főszerkesztő elzárkózott annak közlésétől. A válaszul szánt írást az alábbiakban közöljük.

Vásárhelyi Mária az Élet és Irodalom április 7-i számában Kinek a szégyene? címmel szólalt meg végre a "lámpaernyőügyben". Ideje volt. Két hónapja tele van vele az internetes index.hu politika nevű vitafóruma, ahonnan gyakran többet lehet tudni, mi foglalkoztatja az embereket, mint a lapokból. Jellemző az is, miként működik a reggeli televíziózás Magyarországon, beleértve a Vásárhelyi szerint totálisan a kormány által vezérelt közszolgálatit: a nézőszámot feltehetőleg nem lefelé vivő téma képernyős felvetése valahogyan senkinek nem volt ínyére. Nyilván ők is osztják Vásárhelyi véleményét, aki "nem egészen érti", hogy a holland újságírónő "tévedése" (nem csupán tévedéssé, de "tévedéssé", vagyis az idézőjellel még azzá sem szépített semmiséggé szelídül a krokodilbőr cipő átlényegítése lámpaernyővé) miért az ő "bűnlajstromát" terheli?

Cikke rólam szóló következtetése és amiért válaszolnom kell: szélsőjobboldali, zsidózó, sajtógengszter, rasszista és sok egyéb vagyok. Pontosan olyan jelzők, amelyeket egy magyarországi párt tagjaitól és szellemi vonzásköréhez tartozó publicistáitól megszoktunk. Ez a párt - hadd ne kövessem a kádári időkben szocializálódott újságírók egymásnak és a vájt fülűeknek üzeneteket küldő szokását - az SZDSZ. Gyorsan hozzáteszem: ha Vásárhelyi tények alapján állítja mindezt, azzal semmi bajom. De nem ezt teszi. És erről szeretném meggyőzni az olvasót egyszerű tényekkel és idézetekkel. Cikkem egyszerű tézise: ha Vásárhelyi esetemben hazudott, méghozzá többszörösen, igen könnyen hazudhat és hazudhatott más esetekben is. Vagyis hogy netán valóban azt mondta a holland újságírónőnek, amit az lapjában leírt. De nézzük, mi történt.

Február első napjaiban a Napi Magyarországban összeállításomban sajtószemle jelent meg. Így kezdődött:

Trouw.

A holland napilap Budapestről keltezett, hosszabb beszámolóban foglalkozik a kormány jobbratolódásával. Runa Hellinga beszámolóját azzal kezdi, hogy az ORTT nem a BBC, a France Inter és a Deutsche Welle közös rádiótervének, hanem egy MIÉP-es rádióállomásnak adott frekvenciát. A tudósítónő szerint ennek oka az, hogy az ORTT vezető testületéből egy éve már kizárták az ellenzéki pártokat, mert a szocialisták és a liberálisok nem voltak hajlandók megszavazni, hogy ott a MIÉP-et ketten képviseljék. A MIÉP ugyan nem tagja a kormánynak, de azt támogatja. A MIÉP dicsőíti a magyar kultúrát és antiszemita. Így nem véletlen az ORTT döntése. Pedig a jobboldali médiára nincs igény. Akár a Napi Magyarországra. Ami nem csoda, állítja a Trouw (Megbízhatóság), hiszen egy évvel ezelőtt e lap szerkesztőségi állásfoglalásában azt írta, hogy "egy bizonyos baloldali médiaszociológusnak a bőréből lámpaernyőt kell készíteni".

Runa Hellinga kegyetlenül rossz újságíró. Ugyanis évek óta Magyarországon él, az itteni külföldi tudósítók szövetségének (HIPA) elnöke, és mint ilyen, kényelmesen ellenőrizhette volna az őt az erdőbe vezető forrásait, hiszen az a mentsége sincs, mint egy három napra taxijából "mélyriportot" készítő külföldi kollégájának. Felhívhatta volna például Révész T. Mihályt, Horn extanácsadóját, az ORTT akkori elnökét, és megkérdezhette volna tőle, igaz-e az az információ, amit ő valakitől kapott, miszerint őt és ellenzéki társait kizárták a testületből. Ennyi - híresztelés vagy hír ellenőrzése legalább egy független forrásból - minden valamirevaló újságírótól elvárható. Még attól a - mint Vásárhelyi sietve megjegyzi - "kereszténydemokrata szellemiségű" Trouw-tól is, amelyről azért tudni kell, hogy korábban keresztyén szellemiségűnek indult, majd a hatvanas éveket követően fokozatosan sasszézott balra és liberális irányba, ahogyan esett a példányszáma. A lap egyébként Németalföld legkevésbé befolyásos napilapja, és gyakran jelennek meg benne olyan hírek, amelyeket itt a Blikktől várnánk el. Ez a lap rágalmazta meg egyébként az ellopott romániai forradalom legnagyobb alakját, Tőkés püspököt is azzal, hogy szekus ügynök volt (vajh, milyen forrásból?).

Vásárhelyi ÉS-beli cikkét - mint a posztkommunista újságírók - azonnal jelzőkben dúskáló mondattal kezdi: "a miniszterelnök kedvenc lapjáról" ír, amely "a szokásosnál is mocskosabb hangvételű vezércikkben méltatja" őt. Ebből a cikkből, amelyben az "eö" betűjáték, tekintettel a benne szereplő két Eörsire (Eösszekeöt, ami eösszekeöt: a krokodilbeőr) - a Napi Magyarország azóta elhunyt főszerkesztő-helyettesének, O. Kovács Attilának egy évvel ezelőtti cikkéről van szó -, Vásárhelyi idéz néhány mondatot, de "a gyalázkodás egyéb részeit mentálhigiénés megfontolások által vezérelve nem ismertetem, mivel már az idézés puszta tényétől is mocskosnak érzi magát a polgár". Vannak, akik nem egészen ezen a véleményen lennének - ezért idézek a cikkből még egy mondatot, amelyik Vásárhelyi Máriáról és testvéréről, Istvánról szól, ugyanis a lényeghez tartozik és O. Kovács felháborodását magyarázza: "Ha az én tesóm játszotta volna át Máté Lászlóval keözeösen a Vasárnapi Híreket a VICO-birodalomba, akkor nem lennék úgynevezett független médiaszakértő, s nem írnék az Élet és Irodalomba kolumnákat e témáról, arra gondolnék: bárkiteől hiheteő az, amit én írok, de teőlem nem, pontosan az apukám és a tesóm miatt, eőszintén szólva lesülne a beőr a pofámról." És erre jön az a mondat, amit V. M. idéz: "Csakhogy a krokodilbeőr bírja a kiképzést. Cipeőt csinálnak beleőle."

Vagyis a cikk azt állítja, hogy V. M. arcán olyan vastag a bőr, mint a krokodilé. Írhatott volna rinocéroszt is. Amelyből cipőt készítenek. Aminek egyetlen konnotációja van: vastag pofabőrről van szó. De semmiképpen nem "lámpaernyőről", ami hívószó. Szörnyű hívószó, amelyről mindenkinek Auschwitz jut eszébe. Kolosszális különbség. A joggal felháborodó Napi Magyarország március 20-i számának MAG-jában oknyomozó túrára indult. Kiderült belőle, hogy Runa Hellinga, mint részben el is mondja, cserháti falvakban épült házakat és kerteket árul külföldieknek, ami Vásárhelyit - aki szerint a cikk S. szignóval jelent meg (ebben is téved: S. G. szignó áll a tényfeltárás alatt) - a következő kijelentésre fakasztja: "...amely - a lap hagyományaihoz híven - terjedelmesen boncolgatja a holland újságírónő családi viszonyait és férjével közösen üzemeltetett >gyanús< vállalkozásait." Írja V. M. éppen abban az Élet és Irodalomban, amely mintha Orbán miniszterelnök "családi viszonyaival" és "gyanús" vállalkozásaival foglalkozna az utóbbi időben nem említés szintjén.

Vásárhelyi Mária ezután rátér a Vasárnapi Újságban elmondott jegyzetemre. Amelyben, mint írja, "némi globális zsidózással toldotta meg a Napi Magyarországban a holland újságírónőről és rólam írtakat". Roppant súlyos vád. V. M. nem állít kevesebbet, mint hogy a közszolgálati rádiót arra használom, hogy abban globálisan zsidózzak. Amivel ugyanakkor Lakatos Pált, a műsor főszerkesztőjét, Kondor Katalint, a Kossuth rádió adófőszerkesztőjét, Juhász Juditot, az MR programokért felelős alelnökét és végül a legfőbb felelőst, Hajdu Istvánt, a rádió elnökét vádolja azzal, hogy "globális zsidózásnak" ad teret az adófizetők pénzén fenntartott intézményben. Vajon ha így van, miért nem fordult V. M. panasszal Hajduhoz vagy az ORTT-hez? Vagy V. M. Nyilvánosság Klubjának bármely tagja? Vagy bármely hallgató? Egyébként a következő héten elhangzott jegyzetem bevezetőjében (amelyben ő is szerepelt ismét) még külön erre fel is kértem a hallgatókat, így:

Ami most következik, az publicisztika, de mégis tényleírás. Aki mégis gyanakszik, hátha szélsőjobboldali propaganda következik, kérem, kísérje a most következőket a lehető legnagyobb figyelemmel. Utána pedig ellenőrizze a Vasárnapi Újság honlapját, vajon hátha csupán a füle csapta be, és mégis szélsőjobboldali uszítás hangzott el.

Amennyiben megítélése szerint ez történik, kérem, hogy a műsor elhangzásától számított 48 órán belül forduljon panaszszal e műsor főszerkesztőjéhez, majd pedig, nem kielégítő válasz esetén, hat napon belül az ORTT panaszbizottságához, amelynek címe - hogy végre egyszer ez is elhangozzék az éteren - 1088 Budapest, Reviczky utca 5. A hallgatók természetesen ugyanide fordulhatnak akkor is, ha úgy gondolják, más műsorok - akár kereskedelmi, akár közszolgálati adókon - nem tennének eleget a kiegyensúlyozottság, pártatlanság és tárgyilagosság törvényben rögzített követelményeinek.

Felszólításomnak senki nem engedelmeskedett. Vajon miért? De menjünk tovább. V. M. ezután felrója nekem, hogy azt mondtam a jegyzetemben: Hellinga bocsánatot kért. V. M. tagadja: "...szemben a közrádióban sugalmazottakkal, a holland újságírónő, saját állítása szerint azért, amit írt, írásának tartalmi részéért soha nem kért bocsánatot a Napi Maótól." Forrásom, hogy Runa Hellinga bocsánatot kért, természetesen a Napi Magyarország volt: "Runa Hellinga - akiről nincs okunk feltételezni, hogy cikkének megszületését rossz szándék vezérelte volna - egyébként bocsánatot kért, amikor megkérdeztük, miért nem ellenőrizte a Vásárhelyi Máriától kapott információt." Vajon ki hazudik ismét: Vásárhelyi Mária vagy én, illetve S. G. (Stépán Gábor)?

Ha én leírom azt, hogy a hirdetők Magyarországon a jelek és az adatok szerint nem igazán működnek racionálisan, azonnal megjelenik egy cikk, amelyben az olvasható, hogy "krokodilkönnyeket hullajtok". Noha én úgy érzem, csupán tényeket írok le. Azt viszont soha nem tettem, hogy magamat siratom, amiért megszólalási lehetőségeim messze-messze korlátozottabbak V. M.-énél, aki így panaszkodik: "...az elmúlt két év során csupán egyetlenegyszer szólaltam meg, ám a velem interjút készítő újságírót két hét múlva kirúgták az intézménytől." Nos, mivel V. M.-et legutóbb a Magyar Rádióban éppen a legparádésabb időben hallottam megszólalni - február 28-án, ha V. M. elfelejtette volna -, megkérdeztem a Kossuth adófőszerkesztőjét, vajon kirúgták-e az őt megszólaltatót. A válasz igen határozott "nem" volt. Vajon ki hazudik megint: Vásárhelyi vagy Kondor?

De most térjünk át a "globális zsidózás" pontos helyére. Ez olyan szó - "zsidózás" -, amelyre Vásárhelyi azonnal rátalál. Vajon miért? De hogy ne legyek sumákolással vádolható, álljon itt a szó szerinti idézet:

1992-ben az Amerikai Zsidó Évkönyv a magyarországi antiszemitizmust taglaló részében szó szerint idézett egy nyilas provokációt. Csupán azt felejtette hozzátenni, hogy a nyilas szöveg szerzője a szélsőbalos kádárista Antoniewicz Roland volt, akit a rendőrség egyébként már 1990-ben ezért el is fogott... Amikor a csalást a Pesti Hírlap leleplezte, az Amerikai Zsidó Évkönyv nem helyesbített, holott annak itteni informátorai a Pesti Hírlapot egy-egy nagyobb fogás reményében mikroszkóppal vizsgálták. De a zsidó évkönyv azóta sem helyesbített.

Kérdés, hogy a 2000. évet elemző, világszerte nagy figyelemmel kísért Amerikai Zsidó Évkönyv nem írja-e majd az Orbán-kormányról, hogy az balliberális médiaszakemberekből lámpaernyőt akar készíteni? Merthogy ennek immár írásos bizonyítéka is van, hála Vásárhelyi Máriának és Runa Hellingának. No meg vagy fél tucat cikk jelent meg zsidó lapokban is szerte a világon, ahol Kövér Lászlónak emlékezetes, a Fidesz toleranciáját példázó mondatát tudatosan kiforgatva zsidózásnak állították be. Mely cikkekben az egyetlen idézett forrás Haraszti Miklós. Így alakul hírünk a világban.

Ez tehát a "globális zsidózás". Vagyis ha valaki félteni meri hazáját (bocsánatot kérek Vásárhelyitől és kedvenc pártjától, hogy egy olyan kifejezést használtam, amelyet tíz éve nem mondtak ki és nem írtak le, de amely Badacsonytomajtól a Törökvészi úti gimnáziumon át Nagykállóig mindenütt teljes természetességgel használt szó és átérzett érzés) attól, hogy valakik önös vagy párt- vagy másfajta érdekekből ennek az országnak hamisan és aljasul - ismétlem: hamisan és aljasul - antiszemita hírét keltsék, az V. M.-nek és társainak "globális zsidózás".

V. M. - hol médiaszakértő, hol társadalomtudós - ezután a televízióra tér, ahol engem "az MTV elnökének tanácsadójaként" nevez meg. V. M. most kivételesen nem hazudik, csak a tőle megszokott módon felületes: nem vagyok az MTV elnökének tanácsadója. A hírigazgatónak vagyok a tanácsadója. E tanácsadókról máshol azt írta, hogy havonta hat-nyolcszázezer forintot keresnek. (Ha a Horn-kormány idején ilyenekről az ellenzéki sajtó említést tett, azonnal vezércikk jelent meg valamelyik kormánypárti lapban "zsebben kotorászásról", de hadd nyugtassam meg Vásárhelyi "mentálhigiénéjét", hogy ennek töredékét kapom).

V. M. "Epilógussal" zárja cikkét. Pontosabban egy idézettel. Az idézet Márai Sándortól való. Aki azt hiszi, írja V. M. Márait használva, "előjogokkal élhet e világban... joga van tehetség és tudás nélkül jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem 'keresztény, magyar' vagy 'úriember', tartani a markát, s a keresztény-magyar markába baksist kérni az államtól, társadalomtól (...) amíg ezeknek szavuk van, vagy befolyásuk, Magyarország nem lesz nemzet."

V. M. azt írja: ha ő konzervatív és polgár lenne, elalvás előtt kötelezően Márait ("valódi polgár") olvasna. Mivel én a balliberálisok tanácsát mindig megfogadom, noha a folyamat vége nem igazán szolgál örömükre, most is megtettem. Elkezdtem - nem először - Márait olvasni. Akit ma egyébként - végre valahára - a balliberális sajtó is ünnepel. Holott vigyázni kellene vele, főleg azoknak, mint V. M., akik a tavaszi szél susogását is "zsidózásnak" értelmezik. Ugyanis Márainál ennek a félreértésnek szemükben nagyobb lehet az alapja:

"A zsidókat szidják. Minden hivatal tele van velük, mondják, tisztességtelenek a kereskedelemben, erőszakosak, ízléstelenek, hangosak és igazságtalanok a sajtóban, a közéletben, a politikában stb. Azt hiszem, nem az a baj, hogy zsidók vannak a hivatalokban, a tőzsdén, a szerkesztőségben. A baj az, hogy afféle alzsidók vannak túlságos számban mindenütt, alantas, értéktelen, selejtes emberek. A nagy tragédia a zsidóságot is értékeiben dézsmálta meg - nemcsak a zsidó értékek pusztultak, hanem az értékes zsidók. Az irodalomban elpusztult Szerb Antal, Szomory, Sárközy, Halász Gábor, Hevesi András, s jött helyettük néhány buzgó moszkovita alkalmazott. S mindenfelé ez történt: alzsidók tűntek föl, a letűnt, fasiszta alkeresztények helyében." (Ami a Naplóból kimaradt 1945-1946 c., 217. oldal.)

Itt már éppen befejeztem volna idézettel, mint V. M., ha nem jut eszembe a világhírrel megvert John Gray (Oxford, Jesus College) tanárom, aki szerint idézettel írást befejezni nem kifinomult ("lowbrow") ízlésre vall. Gray iránti tiszteletből és V. M. tájékoztatására tehát a saját szövegemmel zárom válaszomat: beperlem őt hamis tényállításai miatt (hogy ne keresgéljen idegesen: "globális zsidózás" és "rasszista jegyzetek"). És rögtön egy kihívás: ha már, Hellingától eltérően, nem kért bocsánatot a lámpaernyő miatt, kérjen közülünk az kellő alázattal mély bocsánatot a másiktól az Élet és Irodalomban és a Napi Magyarországban, aki jogerősen pervesztes lesz. Ez olyan méltányos kihívás, amit egy Nyitott Társadalom hívének és a Nyilvánosság Klub egyik vezetőjének két kézzel kellene megragadnia."

Azazello Creative Commons License 2000.04.13 0 0 436
No, kérem.
Lovas beperli Vásárhelyit.

(...) beperlem őt hamis tényállításai miatt (hogy ne keresgéljen idegesen: "globális zsidózás" és "rasszista jegyzetek"). És rögtön egy kihívás: ha már, Hellingától eltérően, nem kért bocsánatot a lámpaernyő miatt, kérjen közülünk az kellő alázattal mély bocsánatot a másiktól az Élet és Irodalomban és a Napi Magyarországban, aki jogerősen pervesztes lesz. Ez olyan méltányos kihívás, amit egy Nyitott Társadalom hívének és a Nyilvánosság Klub egyik vezetőjének két kézzel kellene megragadnia.

Előzmény: cirmos (435)
cirmos Creative Commons License 2000.04.13 0 0 435
Azazello Creative Commons License 2000.04.13 0 0 434
Még hogy megvárni míg elül a vihar?
Most kellene, iziben.
Demonstrative.
Én még az idei díj-osztás elôrehozatalát is megfontolnám.
;-)
Előzmény: csoma (433)
csoma Creative Commons License 2000.04.11 0 0 433
Melyiknek? Szerintem már fontolgatják... Ha a lánygyermekről van szó, a csekk már ki van töltve, de apu még hezitál aláírni. Várja, hogy a vihar-malőr elüljön, aztán serceghet is a toll. ;-)
Előzmény: Azazello (428)
alfalfa58 Creative Commons License 2000.04.10 0 0 432
1. Minden krokodilbőr egyenlő.

2. Vannak krokodil- (=liberális szociológus médiakutató)-bőrből készített lámpaernyők, melyek még egyenlőbbek.

:-(

Előzmény: szalonna (431)
szalonna Creative Commons License 2000.04.10 0 0 431
"Az ok nem lehet más, mint hogy a holland újságírónô cipô helyett lámpaernyôt emleget, az efféle tárgyi tévedés pedig, a jelek szerint, mind a kormánylap, mind pedig a közszolgálati rádió etikai kódexében a fôbenjáró bűnök között szerepel."

Vásárhelyi Mária alig fog hinni a szemének-fülének, de a válasz szerintem: Igen. Európában bizonyos idô óta ismerik az emberbôrbôl készült lámpaernyot. Ez az európai ujságírásban szvsz nem tárgyi tévedés. És helyes, ha az ezzel való viccelôdés fôbenjáró etikai vétségnek számít. Sajnálom, ha ez meglepi Vásárhelyi Máriát, de nem tudok mást tenni, tudomásul veszem.

Előzmény: alfalfa58 (429)
szalonna Creative Commons License 2000.04.10 0 0 430
"Az ok nem lehet más, mint hogy a holland újságírónô cipô helyett lámpaernyôt emleget, az efféle tárgyi tévedés pedig, a jelek szerint, mind a kormánylap, mind pedig a közszolgálati rádió etikai kódexében a fôbenjáró bűnök között szerepel."

Előzmény: alfalfa58 (429)
alfalfa58 Creative Commons License 2000.04.10 0 0 429
Nincsen?! Érterhetetlen.

Hiszen

1. igazán megszolgálta már,

2. a szociálliberális tollforgatásnak közismerten messze világitó krokodilja.
-----------

SzVSz - ami késik, nem múlik.

Előzmény: Azazello (428)
Azazello Creative Commons License 2000.04.10 0 0 428
Vásárhelyinek még nincs egy fia Pulitzer-díja sem?!
Előzmény: alfalfa58 (425)
alfalfa58 Creative Commons License 2000.04.10 0 0 427
Kizárólag a derék hollandusoknál kapható - de csak amíg a készlet tart!

Siess!

:-)

Előzmény: Patmore (426)
Patmore Creative Commons License 2000.04.10 0 0 426
Apropó, nem tudod véletlenül, hol lehet kapni energiatakarékos világító krokodilt?
Előzmény: alfalfa58 (425)
alfalfa58 Creative Commons License 2000.04.10 0 0 425
- Nos, akkor a fődíjért kérdezem: meg tudná-e mondani, mi a különbség a nílusi páncélos hüllő, és lakásaink világítóeszköze között? Vigyázzon, a kérdés elképesztően nehéz!

- Semmi.

- Gratulálok! Ön ismét nyert. Kérem, vegye át a Magyar Pulitzer-díjat!

luis Creative Commons License 2000.04.10 0 0 424
Olvasva az eredeti és teljes cikket SZVSZ:
1. OKA (Béke vele!) nem ÁLTALÁBAN fikázta VM-et és családjára nem ÁLTALÁBAN tett célzást (visszatérő szindróma:"a családom-származásom miatt támadnak"-huss be az akolba!!!), hanem egy abszolút konkrét ügy miatt: a testvére átjátszotta a Vasárnapi Híreket a VICO-nak, és VM sokat írogatott mint "független médiaszakértő" erről. Neki egyszerre Eörsi jut eszébe ( az összefüggést nem értem, valaki világosítson föl).
2. "mindenféle hatalom a "rendszer ellenségeként tartott számon", így nem mondhatom hogy szokatlan számomra a helyzet,kiváltképp, mivel a megbélyegzők köre is ugyanaz, többségében (volt) PÁRTPROPAGANDISTÁK, BESÚGÓK, MUNKÁSŐRÖK ÉS FELJELENTŐK lepleznek le ma is." Kiemelés tőlem.
Hogy nem szakadt rá a plafon!! Akkor most összeveszett az apjával? Amikor egy vérkommunista család csemetéje kommunistázik…. : - ))))))
3. LI-nek valszeg nem kellett VM kedvenc pártja után sokat nyomoznia. Valszeg én is megmondtam volna neki ingyér, de nem hívott föl.
4. A konvencionális biológiát dobhatjuk ezután a fenébe. A lárva-báb-kifejlett rovar vonulat elavult. A menő ezután: médiaszociológus-krokodil-lámpaernyő. A Nature izgatottan várja a forradalmi közleményt, amely alapjaiban rengeti meg a darwini tanokat.: - )))
Azazello Creative Commons License 2000.04.10 0 0 423
Én is.
Azonban valami rejtélyes oknál fokva nehezen tudom elképzelni, hogy az ezidáig megismert idézetek mellett olyasmi bukkanna elô, amitôl 180 fokos fordulatot venne a véleményem...
Előzmény: Zénó (421)
Azazello Creative Commons License 2000.04.10 0 0 422
A megszólalásnak akár pozitív hozadéka is lehet.
Ugyanis remekül rávilágít Vásárhelyi technikájára...
Habár valószínűleg csirizes lesz a tantusz hívei körében...
Előzmény: Patmore (420)
Zénó Creative Commons License 2000.04.10 0 0 421
Én azért nagyon szívesen elolvasnám OKA hajdani Napi Mao-s cikkét is, teljes terjedelmében, mielőtt véleményt alkotok a krokodilbőr mibenlétéről. Nem tudná valaki feltenni?
Patmore Creative Commons License 2000.04.10 0 0 420
Sejtettem én, ha nem szólal meg, annál csak egy rosszabb dolog történhet: ha megszólal.
Előzmény: Azazello (419)
Azazello Creative Commons License 2000.04.10 0 0 419
Nem cicózott, az egyszer szent...
A címben feltett kérdésre, hogy Kinek a szégyene? - minô meglepetés - saját maga, mint válasz - akár csak részben is - fel sem merül...
Előzmény: Patmore (418)
Patmore Creative Commons License 2000.04.10 0 0 418
Az epilógus tetszik nagyon. Azt kell mondjam, elbizonytalanodtam a tekintetben, túlzás volt-e az a "krokodilbőr".
Előzmény: Azazello (416)
Azazello Creative Commons License 2000.04.09 0 0 417
A cikket elolvasva, továbbra is tartom mindazt, amit eizdáig a topic-ba írtam...
Sôt...
Azazello Creative Commons License 2000.04.09 0 0 416
ÉS, XLIV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM, 2000. április 7.

VÁSÁRHELYI MÁRIA:

Kinek a szégyene?

1998 karácsonya elôtt néhány nappal a miniszterelnök kedvenc lapja, a Napi Magyarország, talán a szokásosnál is mocskosabb hangvételű vezércikkben méltatta személyemet. A cikk apropójaként egy, az ÉS-ben néhány nappal korábban megjelent írásom szolgált, a fôszerkesztô-helyettes által jegyzett publicisztika - szokás szerint - nem az általam leírtakra reagált, hanem arról elmélkedett, hogy ha valaki olyan elvetemült, bűnös családból származik, mint jómagam, és mindemellett még elmebeteg is, akkor annak egyrészt "szégyenében süljön le a pofájáról a bôr", másrészt "fogja be a száját", "szégyelljen kiállni az emberek elé", fôképpen pedig "ne legyen úgynevezett független médiaszakértô, és ne írjon kolumnákat errôl a témáról, mert az mindenkitôl hihetô, csak éppen tôle nem" (l. családi háttér és elmebéli állapot). A vezércikk egy metaforára épült, amelyben a szerzô engem (Eörsi Istvánnal párba állítva) a krokodilok csoportjához sorol, megjegyezve, hogy "...a krokodilbôr bírja a kiképzést. Cipôt csinálnak belôle", majd végsô konklúzióként: "Talán sejtik, mire futtatom ki ezt az írást. Hát persze a krokodilbôrre, ami Eörsiéket Vásárhelyiékkel összeköti" (és amelybôl cipôt csinálnak). A gyalázkodás egyéb részeit mentálhigiénés megfontolások által vezérelve nem ismertetem, mivel már az idézés puszta tényétôl is mocskosnak érzi magát a polgár. S minthogy - néhány viszonylagos békeévtôl eltekintve - kora gyermekkoromtól, rendszerfüggetlenül mindenféle hatalom a "rendszer ellenségeként" tartott számon, így nem mondhatom, hogy szokatlan számomra a helyzet, kiváltképp mivel valójában a megbélyegzôk köre is ugyanaz; többségében (volt) pártpropagandisták, munkásôrök, besúgók és feljelentôk lepleznek le ma is. Az ilyen színvonalú és hangnemű írásoknak mindamellett természetesen nem örül az ember, ám már nem is nagyon csodálkozik, az pedig eszébe sem jut, hogy bármilyen módon reflektáljon ezekre.
1999 ôszén azonban egy sajtóreggelire voltam hivatalos, ahol Magyarországon dolgozó külföldi újságírók kérdezgettek a honi sajtóviszonyokról. A beszélgetés során egyebek között említést tettem errôl a cikkrôl is, felidézve annak konklúzióját, mely szerint az olyan "krokodilokból", mint jómagam, cipôt szoktak csinálni. A sajtóbeszélgetésen részt vett egy holland újságírónô, a kereszténydemokrata szellemiségű Trouw című napilap munkatársa is, aki hónapokkal késôbb elemzô cikket írt lapjának a magyarországi politikai és sajtóviszonyokról, és ebben az írásában egyebek között megemlíti, hogy a kormány kedvenceként számon tartott Napi Magyarország egyik vezércikke azt írta, hogy "egy bizonyos baloldali médiaszociológus bôrébôl lámpaernyôt kellene készíteni". Minderrôl én csak akkor értesültem, amikor telefonon keresett Stépán Gábor, a Napi Magyarország újságírója, aki nem mást kért tôlem, mint hogy mondanám meg, mikor akartak ôk lámpaernyôt csinálni a bôrömbôl, mivel ô csupán néhány hónapja dolgozik a lapnál, és így megkímélhetném a keresgélés fáradságos munkájától. A lámpaernyôt cipôre helyesbítve megadtam a megjelenés paramétereit. Néhány nap múlva S. szignóval cikk jelent meg a Napi Maóban, amely - a lap hagyományaihoz híven - terjedelmesen boncolgatja a holland újságírónô családi viszonyait és férjével közösen üzemeltett "gyanús" vállalkozásait, valamint kötelezô gyakorlatként felemlegeti családom bűneit, majd tájékoztatja az olvasót, hogy "sajnos kitartó próbálkozásunkat nem koronázta siker: ehhez legalább hasonló mondatot sem találtunk".
Alig egy héttel ezután a közszolgálati Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsorában Lovas István jegyzetét a TIB '56-os tagozatának felhívása vezette be: "(...) Sajnos, az Antall-kormány sem füstölte ki a bolsevista-liberális hatalmat a sajtóból, és ennek azóta is nyögjük a következményeit. A szemforgató magatartás, amit a két fent említett párt folyamatos hazug beállítása sulykol, emlékeztet a goebbelsi-zsdánovi, világközvéleményt romboló propagandára. Hazudjunk mennél nagyobbat, annál inkább hisznek nekünk. Az MSZP-SZDSZ módszere abban is hasonlít a fasiszta-bolsevista propagandára, hogy nem átall ágensein keresztül idegen hatalmaknál támogatást keresni" (betűhív idézet a műsor internetes megjelenésébôl). A hangulatos bevezetés után Lovas, illusztrálva a TIB közleményének igazságtartalmát, rátért a "cipô versus lámpaernyô"-ügyre. Miután némi globális zsidózással toldotta meg a Napi Magyarországban a holland újságírónôrôl és rólam írtakat, kötelezô ujjgyakorlatként sort kerített a baloldali liberális médiaelit heti aktuális leleplezésére, amiért mélyen hallgat a skandalumról, az "országos botrányról", melyet én okoztam (feltételezhetôen azzal, hogy a holland újságírónô cipô helyett lámpaernyôrôl írt). Ezt követôen felszólította "a máskor a szélsôségekre oly kényes média-elitet", hogy szólítson fel engem a nyilvános bocsánatkérésre, amiért a világ közvéleményét a "lehetô legaljasabb módon becsaptam", és ezáltal "hatalmas kárt okoztam", majd ugyanezzel a lendülettel "kedvenc" pártomat arra buzdította, hogy azonnal határolódjon el személyemtôl. (Vajon honnan tudja, hogy melyik párt a kedvencem? Nyilván ugyanonnan, ahonnan származásomról, kapcsolataimról tájékozódik. Ez volna a polgári mentalitás? A módszer inkább a politikai rendôrségére emlékeztet.) S hogy miért is e hevület? Az ok nem lehet más, mint hogy a holland újságírónô cipô helyett lámpaernyôt emleget, az efféle tárgyi tévedés pedig, a jelek szerint, mind a kormánylap, mind pedig a közszolgálati rádió etikai kódexében a fôbenjáró bűnök között szerepel. Hogy a holland újságírónô "tévedése" miért az én bűnlajstromomat bôvíti, nehezen érthetô, de mindegy is, hiszen pontosan tudjuk, hogy ezekben a szélsôjobboldali mocskolódásokban nem a ráció, hanem az üzenet a fontos. Mindezek fényében annak már talán nincs is jelentôsége, hogy Lovas állításával szemben én a Napi Magyarországnak soha nem nyilatkoztam sem errôl, sem másról, és az sem fontos, hogy szemben a közrádióban sugalmazottakkal, a holland újságírónô, saját állítása szerint azért, amit írt, írásának tartalmi részéért soha nem kért bocsánatot a Napi Maótól. A történet teljességéhez tartozik, hogy a Lovas és elvbarátai szerint rendkívül kiegyensúlyozatlan, a liberális-bolsevik médiaelit által uralt közszolgálati rádióban, amelyben ô hetente olvassa fel uszító, szélsôséges, rasszista jegyzeteit, én, aki szerinte az inkriminált médiaelit egyik oszlopos tagja vagyok, az elmúlt két év során csupán egyetlenegyszer szólaltam meg, ám a velem interjút készítô újságírót két hét múlva kirúgták az intézménytôl. Lényegében hasonló a helyzet a közszolgálati Magyar Televízióban is, azzal a különbséggel, hogy oda én - mint az uralkodó médiaelit meghatározó személyisége, akit mindmáig nem sikerült kifüstölni - az elmúlt két évben be sem tettem a lábam (valószínűleg ezért nem sikerült kifüstölni sem). További különbség a közszolgálati rádió és televízió között, hogy utóbbiból már azokat is kirúgják, akikrôl csak feltételezik, hogy rosszat gondolnak a hatalomról. Ugyanennél az intézménynél a politikai tájékoztatást ma már annak a Demokrata című hetilapnak a munkatársai irányítják és ellenôrzik, amely - miközben egész Európa az új osztrák kormány elszigetelésén fáradozik - címlapján hatalmas betűkkel "Isten hozott Jörg" felirattal köszöntötte Haider pártjának kormányba kerülését. Lovas István pedig - aki a Demokrata vezetô publicistája - az MTV elnökének tanácsadójaként gondoskodik a felnövekvô közszolgálati újságíró-generációk megfelelô szellemiségű képzésérôl.
2000-ben tehát ilyesmikrôl szól a kormányhoz közeli sajtó Magyarországon. Ennek azonban az égvilágon semmi köze sincsen se polgárhoz, se konzervativizmushoz, mindez nem más, mint egyszerű sajtógengszterizmus.
Epilógus: Ha én jobboldali, konzervatív értelmiségi lennék (aminek persze nincs sok realitása), akkor mostanában esténként a nemzet sorsa és a saját osztályom iránt érzett aggodalomtól vezetve elalvás elôtt kötelezôen egy Bibó és egy Márai nevű valódi polgár műveit olvasgatnám, hogy egyetlen pillanatra se feledkeznek meg arról, hogy "Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkébôl a "jobboldaliság" címkéjével ismert különös valamit; a tudatot, hogy ô mint "keresztény magyar ember", elôjogokkal élhet e világban; egyszerűen azért mert "keresztény, magyar úriember", joga van tehetség és tudás nélkül jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem "keresztény, magyar" vagy "úriember", tartani a markát, s a keresztény-magyar markába baksist kérni az államtól, társadalomtól: (...) amíg ezeknek szavuk van, vagy befolyásuk, Magyarország nem lesz nemzet." (Márai Sándor: Napló, 1943-1944.)

hajnalpír Creative Commons License 2000.04.09 0 0 415
Idézet az eheti ÉS cikkből
("Vajon honnan tudja, hogy melyik párt a
kedvencem? Nyilván ugyanonnan, ahonnan
származásomról, kapcsolataimról tájékozódik.
Ez volna a polgári mentalitás? A módszer inkább
a politikai rendőrségére emlékeztet".)

Vajon mennyit kellett a Lovasnak nyomoznia?
Hány álmatlan éjszakát töltött evvel?
Hány informátort, beépített embert kellett ehhez
megmozgatnia?:))

Eddig úgy tudtam, hogy az ember vállalja a pártját,
meggyőződését. Beszél róla, odakampányol stb.
11 év után minek megkérdezni, hogy ezt hogy nyomozták
ki róla? A csúnya bácsik!
Persze, ha az álnaivát játszuk....

üdv.
Aurora

lujza Creative Commons License 2000.04.09 0 0 414
VM törölve.
Legalábbis nálam.
Előzmény: Azazello (413)
Azazello Creative Commons License 2000.04.09 0 0 413
Egy weyerbélázás margójára, azaz miképpen változik egy krokodilbôr cipô lámpaernyôvé szociológusbôrbôl:

O. Kovács Attila:
... őszintén szólva lesülne a bőr a pofámról. Csakhogy a krokodilbőr bírja a kiképzést. Cipőt csinálnak belőle.

Vásárhelyi Mária:
... az olyan "krokodilokból" , mint jómagam, cipőt szoktak csinálni.

Runa Hellinga:
... egy bizonyos baloldali médiaszociológusnak a bőréből lámpaernyőt kell készíteni.

Azazello Creative Commons License 2000.04.07 0 0 412
Ne becsüld le...
Szvsz sokak válasznak tűnô tárgyat fognak felismerni benne...
Előzmény: alfalfa58 (411)
alfalfa58 Creative Commons License 2000.04.07 0 0 411
Azazello, egyetértek.

Csalódott vagyok magam is: nem mintha olyan nagy várakozásaim lettek volna Vásárhelyi Mária heteken át tartó hallgatása utáni első megszólalása mián, de a "termék" mélyen alulmúlta elképzeléseimet. SzVSz érdemes lett volna konzultálnia szakemberrel...

Előzmény: Azazello (410)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!