Anno az a szóbeszéd járta építész berkekben, hogy a Finta az embereivel miden olyan telekre, ami nagyobb volumenű építkezésnél (szálloda, nagy irodaház, stb.) szóba jöhet, készíttetett több vázlattervet is. Így ha kiírnak egy pályázatot, akkor már félkész tervekkel indulhat.
Nem tudom, ennek mennyi a valóságalapja, de a fentieket alátámasztani látszik az is, amit valahol itt (vagy az Indexnél?) olvastam, hogy 15 vázlattervet adtak le Fintáék a felhôkarcolóra.
Mindenesetre mindazok az építészek, akiket én személyesen ismertem és tartottam valamire, egytôl egyig utálták a Fintát. Gátlástalan és erkölcstelen törtetônek tartották. Én Finta urat nem ismerem személyesen, a munkásságát is csak felületesen. Nem tetszenek az épületei, s nem tetszett az sem, amiket meséltek róla hajdani tanáraim. Így én sem szeretem Finta urat. Ez van.
Nem hiszem, hogy ô az egyetlen, akinek a cége képes végigvinni egy nagyszabású trvezési megbízást. Nem hiszem, hogy nem akadna, aki ezt jobban tudná csinálni. Ne tudom, miért kell mindig ôt elôrángatni, ha valami fontosat kell építeni.
Nem Finta tehet róla, hogy kap megbízásokat. Elég baj ez nekünk!
Persze, lehet, hogy kilobbizza magának.
Azokat kéne büntetni, akik a terveket jóváhagyják.
Ráadásul a főváros se tehet sokat kerületi hatáskörben lévő építési engedélyek kiadásánál.
A mai lapokban láttam egy fényképet az épülő új Berlinről. Mielőtt még valaki bedobná, hogy már Berlin is lekörözi Budapestet a felhőkarcolók számát illetően, közlöm, hogy ami a háború után Berlinből megmaradt és amit a keleti részen 45 év alatt építettek az szinte egyenesen determinálja, hogy ott lehet sőt kell is valami modernet, valami újat építeni. Sőt ha belegondolok még üres placcuk is volt erre.
Persze ott nemcsak Finta úr létezik.
Egyébként meg majd meglátjuk a végeredményt.
Hát ez valami iszonyat ronda.
Már csak a mikrobik hiányoznak a rajzról , meg egy-két öt méter magas terminátor a bejárat két oldalára.
Érdemes megnézni, hogy egy fűszál sincs, csak beton ezerrel - akárcsak a WECC esetében
Nagyon brutális elméje lehet Fintának.
És mindennek mi köze Budapesthez ?
A minap Budáról jöttem át délután Pestre az Árpád-hídon. Nem mondom a Rendőrszékház így innen igen impozáns volt (nem a magassága miatt!!!) szépen csillogott a lemenő nap fényében.
NA aztán oda képzeltem mellé a tornyot, s egyből agyonvágta.
Azt azért nem értem, hogy KIngaLany egy ceruzavázlat egy skicc alapján máris miért tudsz ennyire lelkes lenni?
Se igazi arányok, se színek, se az alkalmazott anyagok nem jönneák át ebből a rajzból.
Különben meg örvend a lelkem, hogy a Hungária gyűrűn túl lehet csak ilyen hülye házakat építeni.
S nagyon örülök, hogy van a város főépítészének is koncepciója a város SZILUETTJÉT illetően.
Lásd Index vezércikk!
A hülye is tudja, hogy az izraeliek azért építenek ide, mert nem különösebben bonyolult technika segítségével a szomszédos rendőrségek munkája enyhén szólva átláthatóvá válik. És itt ne gondoljon senki valami vizuális dologra. Majd meg kell nézni a lobbyzók és az engedélyt kiadók névsorát...
Mindkét forma tőkebefektetés, az elvárt hozam és a likviditás különbözik. Hidd el, ingatlanbefektetésen is lehet bukni 90%-ot, csak megfelelő hozzánemértés szükséges. A tőzsdén is találhatók ingatlanbefektető társaságok papírjai - ezek alapján specifikusak, tehát szakértők - és pocsékul muzsikálnak. Sőt, található olyan befektetési jegy, amely ingatlanbefektetéseken alapul, rendkívűl veszteséges. (középtávon is.) ...pedig a bizalom a cég iránt eleinte töretlen, hiszen a referenciák tökéletesek.
Ajánlom figyelmedbe pl. az Arago, a BIF, a Rezidencia társaságokat. Kapitalizációjukat tekintve sokmilliárdos cégek, a hozzáértésüket a piaci megitélésük - piaci áruk - tükrözi.
hooligan:
Szerintem a tőzsdei spekulációt ne hasonlítsuk az ingatlan építéshez. Az ingatlan befektetés hosszútávú megtérülést feltételez, nyugateurópai standardok szerint hét év alatt kell megtérülnie, míg a tőzsdei spekulációnak napok hetek alatt kell megtérülnie. Az ingatlanon lehet bukni 10-20%-ot, a tőzsdei opciós ügyleteken akár 500-1000%-ot is! A bankok sem adnak hitelt milliárdos nagyságrendben tőzsdei tranzakcióhoz, ingatlan építés esetén viszont megtérülési vizsgálatok után igen.
A tőzsdén is rövidtávon minden második spekuláns rossz befektetést választ. Nem nehéz párhuzamot vonni az építőipari és tőkepiaci befektetések között. Az a tény, hogy a befektetés nagyságrendje milliárdos nem garancia a megtérülésére.
tuzson:
Úgy általában igazad van, de most konkrétan az amúgy is vagy kilencven méteres Teveutcai rendőrpalota melletti telekről van szó. Ahol ez épülne, azon a háztömbön csupa ilyen magas ház áll, tehát _nem_ egy "4-5 emeletes városképben" fog egyedül meredni ez a toronyház. Az Árpád hídtól északra amúgysincs semmilyen klasszikus városkép.
Ha valaki nem érzi, hogy egy hagyományosan max. 4-5 emeletes városképben miért ronda egy magában álló 30-40 emeletes toronyház, akkor kár is vitázni vele.
Ha valakinek az a szép, hogy egy adott térben egymás mellett mindenféle keszekusza térszerkezetben törpe házak és góliát monstrumok
vannak egymás mellé hajigálva, mert a rendezettség számára túl uncsi, konform és valami régmúltból ittmaradt csökött gondolkodás megtestesítője, az ne erőlködjön, semmit nem ért az egészből.
fargo:
Rózsás?! Nincs ebben semmi rózsás. Ez így működik. Amíg többet hoz egy toronyház mint amennyit a bankban kamatozna, addig épül.
Ezért nem épít senki parkolóházakat Budapasten, meg játszótereket. De kórházat, és iskolát már kezdenek.
Pedig milyen poén lenne egy fizetős játszótér, fizetős csúszda, fizetős hinta, fizetős homokozó, mászóka... :-)
fargo:
".... Hacsak nem építenek mellé még tizet, amire sem pénz, sem esély nem sok van. Mellesleg koncepcionális alapja sem, a korábban már leírtak miatt..."
Te is vállalkozó vagy, legalább te ne írjál ilyen marinéniset! Magántőkéből senki nem épít olyat, ami biztos bukás, de mindaddig építeni fognak, amíg az haszonnal kecsegtet.
Ha tehát a Teve utca környékén épül egy toronyház, és kiadható legalább 60-70%-osan, azonnal lesz jelentkező a mellette lévő telekre.
Kicsit idengenkedik a neveltetesem attol, hogy Budapestre elkepzeljek jopar 100 m-nel magasabb epuletet. 200 m felettit pedig kifejezetten visszautasit.
Mindig is az volt az erzesem, a pesti homokos talaj nem birja el. Nem tudom a SOTE-nak milyen az alapozasa, de gondolom nem lehet semmi. Tele lefurt vagy vert colopokkel, hogy beleragadjon a homokba a haz. Ne doljon a szelre, ne sullyedjen a teherre. Most jo lenne ha tobbet tudnek reszleteiben is az altalajokrol es az alapozasokrol azon a reszen.
De annyit tudok, hogy mekkora problemak voltak peldaul a Blaha Lujza teri uj irodahaz alapozasaval. Szinte befolyt a talaj a resfal alatt, es meg jol be is nyomta ha jol emlekszem.
Ugyancsak emlekszem, hogy mennyi kar volt a metroepitesekbol, mert megzavartak a talajviszonyokat az alagutfurassal (volt ahol folyoshomokba furtak). Fel is aldoztak a Nemzeti Szinhazat, es most ezert van ez a sok hercehurca az uj korul. Nem veletlen, hogy a 4-es epitesenel az elso munkafolyamat, az a vonal menten fekvo epuletek felmerese volt, hogy az esetleges kesobbi karigenyeknel egyertelmu legyen, vajon a repedeseket tenyleg a metroepites okozta, vagy mar ott volt. Nagyon sok penzt koltottek ra, joparszazezer negyzetmeter lakast felmertek.
Es ha hallottatok a Muegyetem sullyedeserol (ami ugyan feltoltesen van, ez igaz), agressziv talajvizrol, agyagretegekrol, par eletveszelyesse valt ingatlanrol, akkor nehez elkepzelni, hogy itt csak ugy kinonek a hazak.
Egy haz nem egy egyedulallo kemeny. Az epuletben jelentos belso terhek vannak, azt ki kell birnia valaminek ott lent. A teherre tomorodik, sullyed, mozog a talaj. Es viszi a kornyeket is lefele. Ha pedig egymas mellett tobb is all, akkor csak erositik egymas hatasat.
Szoval a beepitett teruleteken nem hinnem, hogy magas hazak lesznek suru sorokban, foleg azt, hogy magasabbak mint pl. a SOTE. Az elegge magaban all pl.(marhara idegesit, hogy ne tudom hogyan alapoztak es milyen ott a talaj, de szinte tuti hogy lerakodott folyami hordalek, ahogy mashol is. Majd utananezek)
Ritkabban, bizonyos teherbirobb, viszonylag ures teruleten azert el tudom kepzelni.
Nem baj ha laposan nez ki Budapest, szerintem. A sved ismeroseimnek nagyon tetszik. Es en is mondhatom, hogy pl. Stockholmnal szebb. Csak az a sok szurke es elhanyagolt homlokzat ne lenne. Persze konnyu nekik, akiknel kifujta a szel a fustot.
Ha meg lehetne valositani, a Gellertrol biztos jol neznenek ki ki Angyalfold tavolbaveszo toronyhazai a belvaros klasszikus epuletei folott.
Igazából nem ez a topik valódi témája, szóval ezen kár hajbakapnunk. De Bp-en a "Dunapart a Budai várral" című "városrész a Világörökség része. Ez biztos. Hogy az Andrássy-t jelölték volna, azt nem tudom, lehet hogy igy van.
Dehogynem. Tipikusan jellemzô vagy egy évszázadnyi idôtartam budapesti (MAGYAR) építészeti termésére. Persze megfigyelhetô rajta a külföldi hatás, de nem lehet összetéveszteni sem mondjuk Róma, vagy Párizs, vagy akár Bécs építészetével. Tipikusan magyar. Csak ugyan azokból az elemekbôl építkezik, mint Európa építészete tipikusan azidôtájt.
itt nem az azonos alak unalmassagarol van szo, hanem az azonos magassag unalmassagarol. a vita arrol szol, hogy szep-e ha egy varos egyenlapos vagy nem. lakotelepeknel nem szep, egesz varosnal szep. miert?
