Az igazán nagyszerű dolgok mindig egyszerűek. Nem lehet véletlen, hogy a legprimitívebb hazai hal(ász)lé lett egyúttal a leghíresebb. Miközben a fél ország nyúzza, vonja, passzírozza, meg irdalja a szerencsétlen halat, majd mindenféle titokzatos receptúrákat alkalmaz az ízfokozás reményében, addig Baján elég mindenből egy egység. Tehát: alapesetben egy kiló hal, egy liter víz, egy fej hagyma, egy púpozott kanál pirospaprika, illetve ennek egyszerű többszörösei. A némi só kicsit kilóg a sorból, de emiatt nem érdemes meginogni. Baja legújabb kori történetére tényleg rányomja bélyegét az egyediség.
A bajaiak, ha elkerülnek Duna menti és Sugó-parti városukból, és valahol messze idegenben összeverődnek a borospoharaik, bizony mindenből egyet emlegetnek. Egy jó focistát – a Tojást –, egy jó nőt – az Évát –, egy jó halászlét – a bajait. Szoros kivételt képeznek a bajai kosárlabdázók, ez esetben csak a jobbakat felsorolni is kevés lenne egy este. A Sugó partja megér egy kitérőt, annál is inkább, mert itt üzemelt hosszú évtizedekig, míg le nem égett, az egyetlen jó kocsma. Árterületen, tegyük hozzá, és öreg bajaiak a megmondhatói: nagy víz idején mindig ki volt téve néhány pár gumicsizma a gátra, hogy a törzsvendégek mindennapi betevőjükért a pulthoz gázolhassanak. Ha lett volna olyan, hogy a hűség kocsmája, a bajai Torelli bizton kiérdemelte volna ezt a címet. Számos okból, de elég legyen annyi, törzsvendégei olyannyira ragaszkodtak a helyhez, hogy még szenteste, a fagyújtás és az éjféli mise között csak betoppantak az ivóba.
Maga a híres bajai halászléfőzés alig negyedóra. Szerencsére, hiszen ha a kétezernél is több bográcsban valami húzós alaplé készülne, kis lángon, amíg a halhús le nem válik a csontról, nos, ebben az esetben a Szentháromság téri népünnepély résztvevői füstmérgezést kapnának. Ehhez képest csak a hőguta és az alkohol fenyegeti őket. A bajai bográcsokban a rövid, körülbelül negyedórányi tüzelés eredményeként is három fogás készül, úgy is mint hallé házi tésztával (ezt előre elkészítik a gondos asszonyi kezek, s minden valamirevaló bajai háztartás komoly készletekkel rendelkezik belőle), aztán a halhús a már említett házi tésztával, végül a beleseknek a maradék – és a hallétől jól átpuhult – házi tészta még egy kis dióval. Emberemlékezet óta nem volt olyan vendég, akinek még ez sem lett volna elég.
Az évente egyszer sorra kerülő halászléfőzésre a részt vevő családi-baráti csapatok a rövid főzési idő ellenére is alaposan és hosszan készülnek. Persze nem a folyóparton, ehelyett a tréning helyszínei a Hajós– Bátmonostor–Nemesnádudvar háromszögben lévő borospincék. Egyébként is ki kéne menni valakinek borért, hát legjobb, ha itt gyülekeznek, és aztán együtt mennek a főtéri főzésre.
Ami a halászlé elkészülte után történik, arról megoszlanak a vélemények. Valaki a koncertekre emlékszik, más a táncra, ismét mások a tűzijátékra, olyan is van persze, aki egyikre sem. Annyi csupán a közös pont, hogy jó buli volt. A bajai halászléfőzés, nem Baján kezdődik, s talán nem meglepő, hogy nem is ott végződik. A rutinos halfőzők másnap reggel előbb a dávodi fürdőben melengetik megfáradt tagjaikat, majd lehetőség szerint átugranak a határ Szerbia és Montenegró-i túloldalán lévő Bezdánba – természetesen egy kis halra. Mert azt a bajaiak is elismerik, hogy a Feketeerdő és a Fekete-tenger között a legjobb dunai halat a bezdáni halászcsárdában kapni."
Na kérem, most legalább azt is tudom már, hogy július 12-én, a halászlé ünnepe napján miért nem fogok Baján tartózkodni.
Mit tehetek, ha időközben kiderült, hogy allergiás vagyok egyes "illatokra". Ezen a napon pedig előreláthatóan fojtogatóan büdös lesz Baján :(... Nincs más hátra, mint előre: menni köll :((!
Kedves Tamás, ezt a honlapot én is ismerem, de most, hogy felhoztad, elgondolkodtam egy dolog felett.
Mivel a Haltermelők Országos Szövetsége tisztségviselői között található a mi vidékünkről is prominens, mégpediglen Dél-kelet Magyarország képviseletében Nagybaracskáról a Pintér Ferenc, érthetetlen számomra, hogy e rang ellenére nem kifejezetten rangos a forgalmazott halválasztékuk minősége, hogy finoman fejezzem ki magamat!?
(Nem vígasz, de ez nem csak rájuk értendő a környéken :(.)
Itt felénk bizonyára te is emlékszel, a "tiszai ponty" a menő, és ez nem véletlen. Ismételten rögzítem: ez nem Tiszából származó halat jelent, hanem Tisza közeli haltenyészetekből eredőt!
Az ízes magyar halételeket és a kiváló magyar borokat kedvelő érdeklődőket – s azokat is, akiknek még nem a hal a kedvenc ételük – hívjuk és várjuk a "Halételek Országos Ünnepe" Gasztronómiai Fesztiválra. (2003. május 17., Budapest – Városliget)
Halpástétom, halpörkölt, halászlé, főtt és sült hal, füstölt hal, valamint sok más halétel-különlegesség kerül az ünnepi terítékre. Újdonságok és régi, kellemes ízemlékek felidézői.
Izgalmas halfőző versenyek előtt állunk, hiszen a helyszínen bárki jelentkezhet, és ha kisorsoljuk, versenghet a nagyközönség elismeréséért. Összemérik mesterségbeli tudásukat az ország legjobb meghívott halfőzői is.
A gasztronómiai kalandok mellett vásári kavalkád, akváriumi halbemutató, élőhal vásár és egész napos színpadi programok várnak kicsikre és nagyokra.
A részletes programot ide kattintva tekintheti meg.
Nem akartam nagy csinna-drattát a kórházi létem miatt meg különben is Makón jártam.
Köszönöm a jobbulok:))))
Megtaláltam a HERCEGSZÁNTÓ-s topicot,csak nem volt kedvenc,mert nem gondoltam rá......,DE MÁR AZ!!:))))))
A Gáborral való tavalyi nézeteltérést sajnálom nagyon, de részemröl lezárt ügy és mivel nyilvánossan BOCSÁNATOT KÉRTEM (tőlük)én úgy gondolom,hogy nincs harag:))Remélem részéröl sem így aztán én örülnék illetve mi örülnénk bármiféle közös rakijázásnak :)))))
Nem foglaltam végül, majd turnusokban eszünk.Az eljegyzési jöl sikerült, csak kicsit sok lett, hiába adtam szomszédnak-rokonnak.A maradék ebek harmincadjára jutott:-((
Jövő héten megyek haza, anyám biztos halat főz-megjegyzem jó is lesz az az éjszakai dorbéz enyhítésére..
Ami megerősíti a változás jó hír jellegét, hogy Csabáék nyitástól derekasan állják a sarat, képesek voltak megőrizni a hal, Bukovácz Antinál megszokott minőségét.
Csabának nagy segítséget jelent, hogy a Bisztriczki féle halkereskedés megszűnésekor az éveken át ott dolgozó Béla jött át hozzá, és lett profi halkereskedőként a kollégája.
Nagyon finom az a vaskúti tészta is, mely már übereli a Stranszki félét, mely kisüzemi korában élte fénykorát.
Csak így tovább Fiúk :)!
Gáborkám, ezen a rendezvényen én a bármi más alatt a halfőzésen kívül minden más egyebet értek.
Ami viszont a birkafőzés ekkénti módját illeti, tökéletesen egyetértek :)!
(Ugye a káposztásbirka felétek is azt jelenti, hogy a minél öregebb lefaggyúzott birkából fővő paprikás tetejére helyezünk kb. félidőben egy szép, közepes méretű, négy darabra fágott káposztafejet, ami oly csodálatos ízzel ötvözi az önmagában is finom ételt. A lefaggyúzást nem visszük túlzásba, ne kelljen zsírral pótolni. Meg ha túl 'száraz' a hús, képes elveszíteni jellegét. Felénk azon túl, hogy a káposzta csodálatos ízt ad, és felfogja a zsírt, szinte veszekedni szoktunk érte, melegen nagyon finom így önmagában is :)!
Szia Mijo!
Közben mozgósítottam anyámat, ő is hasonló következtetésre jutott.
Azon viszont elgondolkodtam, amit a második részben írsz.A káposztásbirka is bunkóság? Ugye, nem így gondolod?
Gáborkám, mi van olyankor: tumultus, különösen ha a szomszédnak is van hasonló ötlete :). Biztos lehetsz benne, hogy ezt a szervezők nem hagynák így.
Szerintem apellálj az esetlegesen ismét nem felhasználandó szomszédos asztalokra. Szólítsd meg őket, lehet hogy el is adják. Ne adj többet érte, mint a sajátodért.
(Én magasfokú bunkóságnak tartanám, ha egy adott HALFŐZŐ rendezvényen, bárki is mást főzne halon kívül, mindennek meg van a maga helye.)