Szerintem az alábbi képeken jelölt hely lehet. Ma már persze nem egy kimagasló sziklafal van a volt nyomvonal mellett, hanem egy hatalmas gödör.
Lehetséges, hogy volt odáig is egy belső vonal, bár légi felvételen nem találtam nyomát.
Én kétszer is jártam bent. A kisvasút nyomvonalát követve probléma nélkül a bányában köt ki az ember. Elméletileg nem szabályocs csak úgy bemenni, de egyszer sem szóltak. Kérdezték mi járatban vagyok, meséltem a vasútról, örültek neki, aztán a műszak végi kisbusszal levittek a településre, sőt még éttermet is ajánlottak.
Szép nagy bevágásban halad! Azonosítható-e a helyszín a mai bányán belül? Lehetséges, hogy a nagy bányaudvart az északabbra pár száz méterre lévő kis kőfejtővel egy belső saját vonal kötötte össze? Én sajnos bent még nem voltam.
Kisvasúton szállítják a tardosbányai vörös mészkőbánya melléktermékét, a falak építésére szánt köveket."
A kocsik összetéveszthetetlenül süttőiek, szóval a kép elhelyezése biztosan helyes, de ilyen fajta mozdonyról nincs információm. Valaki felismeri, hogy milyen típusról van szó?
Lehet, hogy a bánya saját mozdonya volt, azért nem maradt fenn róla információ a süttői erdei vasúttal kapcsolatban, de ez csak az én tippem.
"Kicsit olyan, mintha a vasút veszíteni akarna... "
kicsit off;
Mindig a PÉNZhez kanyarodunk vissza --ill. a Vezetői tökxxxkedés, meg valakinek kéne csinálnia , --nincs hozzá semmink stb...stb
Ha megnézted a régi "kis konténer "amit még a Volán-Tefu alkalmazott---is ezen bukott el.
Kellett volna néhány önrakodó darus teherautó+ kezelői papir--mert lerakva kézzel mozgatható .Elég sok bolthoz szállithattak volna vele árut. (liszt, cukor ...bármi )
Ezután jött a (nagy) konténer korszak ,e gy belvárosi akármilyen bolthoz nem lehetett ilyennel kiszállitani-semmit se.
Most a raklapos korszaknál tartunk ? de a cél helyen nincs ember +eszköz( különféle targonca ) hogy levegyék a teherautóről!?Igy kézzel pakolgatják le......
A vasut is próbálkozott konténer terminálokkal --Hová jutottak ? Mennyi lett bezárva?
Ezek a rakoncás rakományok is-ilyeneken buknak el.Mert mekkora szállitási igény kéne --de egy irányba!. hogy ez jól működjön?
Szóval a legkönnyebb óbégatni ; -nincs pézz. nincs pézz !
Igazad van. Mondjuk manapság már meredekebb pályát is lehetne építeni, nagyobb tömegű és teljesítményű járművekkel (amik önmagukban még mindig csak egy teherautó erejével rendelkeznek, de annak sokszorosát tudják elszállítani).
Maga az út hossza talán nem is annyira mérvadó, hiszen a fának mindegy, hogyan és merre, milyen gyorsan szállítják (normális kereteken belül), szerintem inkább az átrakás a kulcsa ennek a 'rejtélynek.' Pont a csömödéri vasút oldalán olvastam, hogy azért csökken a vasút szállítási teljesítménye, mert egyre több helyen tudják teherautóval megközelíteni a gyűjtőhelyeket és onnan közvetlenül elszállítani a fát a célhoz. Ez olyankor előnyös, ha nem a fatelepre szállítják, különben a kisvasút is vihetné, hanem egy távolabbi célhoz és így a fatelepi kisvasút-nagyvasút, vagy inkább kisvasút-közút átrakodást meg lehet spórolni.
Persze erre ugyanazt tudom csak mondani, hogy akkor fizessék csak ki az úthálózat karbantartási költségeit, révén hogy ők okozzák a kár 99%-át és akkor mindjárt vasútra pakolnák a rönköket... Arról nem is beszélve, hogy 'erdei útnak' azt kéne érteni, amin az emberek kirándulnak, futnak, bicikliznek, meg forwarderek húzzák egyesvel a fát, nem ahol 40 tonnás teherautók boronálják fel az erdei talajt.
Nagvasúti szempontból is érthetetlen számomra, hogy a faszállítást miért nem konténerizálták. Legtöbbször sima nyitott kocsikba rakodják, amikor lehetne 2 perc alatt egyik járműről a másikra 20 köbméter fát átrakni egy elektromos daruval. Sima konténerbe nem lehet farönköt rakni, de vannak gyakorlatilag rakoncás konténer vázak, amiket ugyanúgy lehet konténer rakodó szerkezetekkel kezelni. Így két perc helyett két óra a rakodás és hát az idő pénz. Kicsit olyan, mintha a vasút veszíteni akarna...
Szerintem döntően az határozza meg, hogy a teherautókkal a sokkal rövidebb erdei utakon oda tudnak jutni a vágáshoz. A kisvasút max. 40-50 ezrelékes pályán tud haladni, az erdei utak ennél lényegesen meredekebbek lehetnek. Az erdei földutakon is tudnak közlekedni. A földutakat könnyebb karbantartani, mint egy kisvasúti pályát. Illetve, ha gépekkel ki is hordják az aszfaltos út mellé, akkor sem kell túl vagy távolságra vinni. Én végül: az erdőből leszállítva nem kell átrakni az esetek egy részében. Márpedig az plusz költség lenne, plusz létszám és plusz idő.
Azt értem, hogy a hétköznapi szállítás esetében olcsóbb építeni, működtetni és karbantartani ugyanannyi vasutat, mint közutat. Azt is értem, hogy a működési elvéből eredően soha nem is lehet a közúti szállítás hatákonyabb a vasúti szállításnál. Még azt is értem, hogy annak ellenére, hogy teherautók okozzák az utak elhasználódásának 99%-át, ennek csak egy töredékét fizetik vissza adó formájában. A náluk sokkal többet fizető személyautókról beszedett adóval sem jön be elég pénz az utak karbantartásához, szóval még az is az utak karbantartására fizeti az adóját, aki azokat nem is használja. (Persze annak is haszna van belőle, aki közvetlen nem használja, de nem ez a lényeg. Ez a vasútra is igaz, szóval inkább arra menjen a pénz, mivel hatékonyabb.) A teherautók szállítását igénybe vevőknek viszont ez jobb, mert így nem nekik kell kifizetni a többletet, hanem mindenki másnak. Szóval duplán megszívjuk, mert egy olyan szállítási módszert használunk, ami nem a leghatékonyabb és ezen felül még a keletkező fölösleges költségeket is nekünk kell kifizetni, a külonbözet pedig a problémát okozók zsebében landol.
Azt viszont nem értem, hogy például egy erdőgazdasági helyzetben miért nyomulnak ugyanúgy a gumikerekes szállítással? Az erdei utat az erdészetnek kell megépíteni/fenntartani, legtöbb esetben más nem is használhatja. Azok a szempontok, amik miatt a vasúti szállítás hatékonyabb a közútinál, azok az erdőben is megvannak, sőt még nagyobb figyelmet is kéne, hogy kapjanak, hiszen itt nem csak az atmoszférába bocsátott anyagok okoznak bajt, hanem a talaj tönkretétele, a zaj és a lokális környezetszennyezés. (Persze ezek is problémák városban stb., de erdeink nagy része természetvédelmi terület, nem véletlenül.) Vagy talán az erdő és a fatelep közötti közút miatt már megéri inkább más költségén azon futtatni a teherautókat, mint saját kezelésben végig erdei vasutat működtetni? Ki tudja...
Teljesen véletlenül futottam bele ebbe a képbe, ami a marzsinai erdei vasúton készült és véleményem szerint egy 94-es szerkezetszámú MÁVAG gép látható rajta. Egészen eddig nem találtam képet 94-es mozdonyról, a süttői Gerecsén kívül. Arról is csatolok képet összehasonlítás végett.
Paltin-ig ment az összes vonat. A helyszínen nem kérdeztem, de ha jól tudom Coman-ig, vagy Cataramă-ig van közlekedés, illetve két mellékvonalon Poiana Novăț-ig és Ștevioara-ig. Mérget azért nem vennék rá. Tehervonatot egyébként sajnos nem láttam aznap.