Pont ez a szellem amiért nem tudunk egymással közös nevezőre jutni. Szerintem a kutya sétáltatása (legyen inkább futtatása) nem bűncselekmény. Sem megkezdett - sem befejezett. Ezért az én hasonlatom igenis jó. Azt csak Te gondolod (és még néhányan), hogy ez ugyanaz az eset. És ebből következtetést levonni elég meredek. Hogy megint példával igyekezzem megvilágosítani amit gondolok:
Adott egy közúti igazoltatás. Találnak nálad (bocs nálam) betörésre alkalmas szerszámokat. (Emelő/feszítő/csípő/vágó~.) Viszont én a szakmámnál fogva használom ezeket, pl. az a foglalkozásom, hogy beszorult embereket mentek ki. Ekkor szerinted a rendőrnek be kell kísérnie, benntartania a fogdában míg 6 tanú elő nem kerül (esetleg 2 is elég?), akik igazolják az ártatlanságomat. Avagy engem is megillet az ártatlanság vélelme, mint bárki mást? Igen szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy ez csak álca, fedőfoglalkozás, amit azért vettem fel, mert esténként betörni járok. Pusztán e lehetőség már elég is, hogy bűnözőként bánjanak velem? (Igen, ha már voltam büntetve ezért akkor a gyanú alapos. De visszatérve az ebekhez, ilyen esetben én is azt javallottam minősüljön veszélyesnek az kutya.)
A Te példád azért nem jó, mert ha elmész bankot rabolni és nem sikerül az attól még bűncselekmény. Megvalósult~. Ha valaki már fegyverrel hadonászik a bankban az már de facto rabolja a bankot attól függetlenül, hogy később mi lesz annak a kimenetele. És azt én sem mondtam, hogy azt a kutyát illetve gazdáját amelyik már harap téged nem terheli felelősség. Holott éppen lehet, hogy rajtad acélklapnis harci bakancs van és a kutya foga fog kitörni! Érted a különbséget ugye? :o)
Üdv, tpapa.
u.i. És megértem azt is ha valaki megkeseredett a kilátástalan küzdelemben, de ettől még az álláspontom nem változik meg.
u.i.2. Annyi időm nekem is van a kutyámra szólni, mint neked elővenni a védelmi eszközt. Pont annyi. Csak nekem nem kell a zsebembe sem nyúlni. Ha épp nem zabálok valamit akkor szerintem nyerő vagyok. Akkor miért érv ez a sétáltatóval szemben?
"Abban a pillanatban a kutya (kutyák) hörögve, ordító ugatással nekemugranak. A sétáltatást végző személyt (pl. gyermeket) maguk után rántják, az sem fizikailag, sem szóval visszatartani nem tudja a kutyát (kutyákat). Engem megharapnak."
Hű, a nemjóját, micsoda farkaskaland!
Mostantól a szerencsétlen ebeket kizárólag gúzsbakötve, a nyakuknál fogva magunk után vonszolva lehet sétáltatni!
sok igazad van, de mégis azt mondom, kissé félreértettél, vagy én írtam pontatlanul.
A kutyám most akkora, mint egy németjuhász. De még állítólag nőni fog. A környéken mindenki ismeri pár hetes kora óta, mert a környékbeliek oda jártak a kerítéshez simogatni. Tehát van kerítés.
Én tudom, hogy megilyednek tőle, ha elindul valaki felé, én se örülök, ha odajön hozzám egy másik kutya. Csak nem kezdek fölöslegesen hangoskodni, mert azzal megilyesztem és mindig ekkor van a baj, ha megijed a kutya.
Ezek a járókelők nem oda valósiak voltak. Meg az úton jöttek, pedig mehettek volna a járdán is. Akkor a kutyám nem ment volna oda hozzájuk szaglászni, mert tudja, hogy a másik oldalra nem mehet. Eddig soha nem ment oda. Most is csak az útra ment le.
Sajnos a szomszédok szokása, hogy kiengedik a kutyájukat egy fél délelöttre, felügyelet nélkül. Tehát ezt is félreértetted. Van egy fajtatiszta kau a környéken, az is gyakran kóboról. De jönnek arra ismeretlen kutyák is, pl. aznap egy snauzert láttam, ami szintén nagyobb mint az enyém.
Nem olvastam a korábbi hozzászólásokat, annyira nincs időm mostanában. Semmit sem bagatelizálok el, ha végig olvastad az írásomat, láthatod, hogyan fejeztem be.
A sivalkodást pedig úgy értsd, hogy trágárul kezdtek beszélni hozzám már akkor, amikor a kutya még észre sem vette őket. Aztán a kutyám vissza is fordult; végül nem is ment oda hozzájuk.
Ha énhozzám oda jön egy kutya, én azt szoktam mondani, hogy "okos", és ha jön tovább, megpróbálom megsimogatni az állát alulról! De nem hadonászok és nem ordítok. Évekkel ezelött így szegődött mellém egy igazi kaukázusi kutya. Odajött hozzám az utcán, odadugta a fejét, hogy simogassam meg. Én meg megsimogattam. Késöbb kiderült, hogy nincs a környéken a gazdája, sőt, 2 hét múlva 13 kölyköt hozott a világra.
Nem mondom, hogy minden kutyával így tennék, de állítom, hogy a kutyákon látni lehet, melyiknek mi a szándéka.
Na, ennyit dióhéjban...
"még be nem következett bűnért szerintem nem lehet elítélni valakit" Ez irtó klassz! Már megyek is bankot rabolni. Ha nem sikerül, akkor nem veszíthetek. Ha meg sikerül gazdag vagyok! Lesz miből hangszigetelni a házamat.
Szóval az a lényeg, hogy bizony, a végre nem hajtott, csak megkezdett bűnért bünti jár. Persze általában nem annyi, mintha valaki be is fejezte volna, de ez bonyolult és esetenként más. Én NEM mondtam, hogy a szájkosár és póráz nélkül közterületen sétáltatott kutyák után ugyanannyi legyen a büntetés, mintha meg is tépnének valakit.
Azt SEM írtam, hogy ha a másik kutyás szabálytalankodik, akkor Téged kell megbüntetni, vagy igen?
"hogy tessék minden embertársamat börtönbe zárni..." Ha revolverrel hadonászik egy bankban, akkor bizony be is zárják.
" legtöbb kutyatámadás tudtommal külterületen ill. vidéken történt a gazda távollétében..." valamint 189.ui.2.-höz: Ebben igazat adok Neked, a gazdátlanul kóborló kutyák -- főleg csapatba verődve! -- sokkal veszélyesebbek. Kutya kidobását a jelenlegi állatvédelmi törvény is tiltja.
Én a gyengén sikerült állatvédelmi törvényt úgy módosítanám (nagyon zanzásítva), hogy célja az állatok és az ember viszonyának szabályozása, ezenbelül 1.) az ember védelme az állatok, tulajdonosaik által létrehozott zavarás, kínzás ill. veszélyeztetés ellen 2.) az állatok védelme a felesleges ill. elkerülhető kínzástól. Ez alapján azt az embert, aki kutyáját elkergeti, ezáltal létrehozva a csapatba verődött kutyák által okozott problémákat, én több százezer Ft büntetéssel vagy 1 év börtönnel sújtanám. Nem hiszem, hogy ide kellene írnom, hogy akinek már nem kell a kutyája, az mi mindent csinálhat vele (bundát! :-D)
Az általad -- az érvelés kedvéért -- veszélyesnek mondott ipari és egyéb tevékenységekre azok veszélyességéhez mérten óriási mennyiségű és szigorúságú szabályok vonatkoznak, ebbe most nem megyek bele. Csak egyet: ha a kutyás rendszabályok (korábbi hozzászólásomban: KURESZ) hossza csak tizedakkora lenne, mint a KRESZ, akkor én nagyon elégedett volnék. Ha lenne végre KURESZ! Törvényalkotók! Hol vagytok!?
Ami a védekező eszköz elővételét illeti, nekem elhiheted: van rá idő, ha a zsebemben van, és nem egy táska mélyén eldugva.
Kedves Mocika,
Arra kérlek, hogy előbb olvasd el a többi hozzászólást. Sok okos dolgot leírtunk már (főleg ÉN :-)).
Az a beszólásod, amely szerint az áldozat a hibás, meglehetősen visszaveti a vitát, ezen ugyanis túl vagyunk. Csak pár mondat erejéig: képzeld el, ahogy én melegítőben, tornacipőben futok a dunaparton, és jön szembe egy vagy több kutya a gazdájával. Én a helytől függő, mondjuk 3 méteres ívben készülök kikerülni őket, természetesen futva. Abban a pillanatban a kutya (kutyák) hörögve, ordító ugatással nekemugranak. A sétáltatást végző személyt (pl. gyermeket) maguk után rántják, az sem fizikailag, sem szóval visszatartani nem tudja a kutyát (kutyákat). Engem megharapnak.
Remélem nem állítod azt, hogy ezért én vagyok a hibás?
Azt hittem világosan megmondtam, hogy még be nem következett bűnért szerintem nem lehet elítélni valakit.
Tiltsd be az atomerőműveket, mert veszélyesek! Az autókat is, hiszen sokkal több emberéletet követelnek, mint a kutyák és gondatlan gazdáik. Ez nekem nem elfogadható érvelés. Éppen mert jogállamban(?) élünk.
Ha Te csak a pórázt/szájkosarat tartod megfelelő megelőző eszköznek, erről lehet vitatkozni, de kérlek ez esetben reagálj a 189/u.i.2.-re is. Azonkívül a legtöbb kutyatámadás tudtommal külterületen ill. vidéken történt a gazda távollétében és nem sétáltatás közben. Tudnál ilyen példát egyáltalán? Azért hadd kérjem, hogy ha már a jóérzést és odafigyelést nem is tételezitek fel a kutyát tartókról, (valós rossz tapasztalatok alapján, ámde általánosítva) azért ne gondoljátok őket gyilkosnak, akik mind képesek végignézni, ahogyan a kutyájuk szétmarcangol valakit, sőt esetleg még biztatják is. (Lehet, hogy a többszáz-millió kutyatartó között akad ilyen is, de azért én ugyanúgy nem tudom vállalni a felelősséget, mint az inkvizícióért vagy a holocaustért. Ez van.)
Ha én is sarkítok ez hovatovább azt jelenti, hogy tessék minden embertársamat börtönbe zárni (persze rajtam kívül) :o), mert én bizony félek tőlük és erre minden alapom megvan, tessék csak végignézni egy tv-híradót! Elég hülyén hangzik szerintem.
Üdv, tpapa.
u.i. Nem akarlak kiábrándítani, de a gázpisztoly és gázspray is lehet hatástalan (főleg, ha nem is sikerül időben elővenni), tehát ebben nem látok túl nagy különbséget. Az nekem magától értetődő, hogy csak bevizsgált, KERMI minősítést szerzett eszközről beszélek, amely ráadásul (a gázzal szemben) nem veszélyes a használójára. TESZT magazin előfizetőként nem találkoztam ilyennel, sőt fogalmam sincs lehet-e kapni az országban. Sosem akartam sem ilyet, sem gázpisztolyt, sem elektromos sokkolót venni. Ezért fogalmam sincs egyáltalán milyen bolt foglalkozik ezekkel. :o(
Lehet, hogy nem kene beleszolnom.... De nem birom ki.:))) Ket kutya is van otthon, igy aztan felkapom a fejem ezekre a temakra. Meglehet, hogy most valaki megharagszik ram, de az elmult evek tapasztalata azt mutatja, hogy minden "kutyas-incidensert" az ember a felelos. Akar a gazda, akar az "aldozat".1,Hiszen azt a par hetes kis elolenyt nevelni kell!!! A tulajdonsagait pedig igy lehet alakitani -erositeni,vagy elnyomni. 2, Nem kellene alaptalanul felni toluk!! Es ami a legfontosabb, nem a kutya merete alapjan kellene itelkezni. Ezeket most persze ki lehetne egesziteni sok-sok gondolatta, de ahhoz nem eleg a hely:))
"egy megfelelő magasságú hangot kibácsájtó eszközre" errol csak annyit, hogy az egyik kutyank tenyleg eliszkolna a kozelebol, de a masik pont erre kezd keresgelni, szimatolni. Hogy mi lenne a vege...
Elnezest megegyszer az alkalmatlankodasert. Sziasztok.
Próbáltad már az általad ajánlgatott sipítozó szerszámot egy kutya ellen "bevetni"? Én még nem, de előzetes véleményem az, hogy sok olyan kutya van, amelyiket ez csak felingerel, és ezáltal a helyzet még rosszabb lesz. Kérdésem: tudsz-e olyan vizsgálatról (pl. teszt magazin), ahol az ilyen eszközöket vizsgálták? Milyen eredménnyel? Elérhetők-e az interneten?
Te vállalnád-e a felelősséget egy olyan súlyos sérülésért, amit a hatástalan, de hatásosnak hitt sípoló játékszer váltott ki?
A szabályok betartásáról szóló vita lehet, hogy már nem a lényeget kezdi érinteni. Hadd kérdezzek az általad továbbra is preferált önkéntes felelősségvállalással kapcsolatban. Ennek ugyanis az a lényege -- de javíts ki, ha nem jól értem -- , hogy csak_egy_már_bekövetkezett kutyás támadás után jönne a felelősségrevonás. Ezzel van egy alapvető gondom: ha csak anyagi kár megtérítéséről volna szó, akkor elfogadnám egyetlen szó nélkül, de itt olyan esetek is vannak szép számban, amikor az utólagos kártérítéssel nem sokra mész (ld.185.hozzászólás).
Tudod, hogy volt már igen sok kutyatámadás, és volt halálos is. Főleg idős emberek estek áldozatul. Kíváncsi vagyok, hogy mi a Te véleményed arról, hogy ezek a kutyatulajdonosok hogyan viszonyultak az önkéntes felelősség kérdéséhez. 4 lehetőséget tudok elképzelni:
1.) Tudták, hogy a kutyájuk támadó kedvű, de nem foglalkoztak vele. Ebben az esetben Te helyesnek tartanál egy olyan törvényt, amely ezeknek a qtyatulajdonosoknak az önkéntes öntudatára és a mások irányában tanúsított megbecsülésére és elővigyázatosságára épít?
2.) Nem tudták, hogy a kutyájuk támadni fog. Ebben az esetben a kutyatartás, mint emberi tevékenység, defaulte veszélyes. Ez azt jelenti, hogy nem szabad az egyes résztvevőkre bízni a felelősségtudatot. Még olyanokéra sem, akik biztosak abban, hogy pont az övéké veszélytelen.
3.) Olyan törvényt kell hozni, hogy Tpapa nyugodtan sétáltathatja szájkosár nélkül, de a többieknek kötelező :-) Persze, most kisarkítottam, a gondolat azt, hogy egyeseknek kell szájkosár, másoknak nem, és a megtörtént "balesetek" UTÁN dőlne csak el, hogy kinek kell és kinek nem. A probléma: ld fentebb.
4.) Mindenkinek kötelező. Azt gondolom, hogy egy jogállamban (most nem dicsérni akarom) ez az általános.
Régebben volt egy törvény, ami definiálta és büntette a garázdaságot. A lényege: garázdaság az, ami másokban félelmet, riadalmat, megbotránkozást kelt. Az igazi vita ott merül fel, hogy mikor minősítsünk egy tevékenységet MEGALAPOZOTT riadalmat ill félelmet keltőnek. Azt ugyanis -- tudomásom szerint -- nem taglalta a törvény.
A kérdés tehát: mi tekinthető egy indokolt félelem ill. riadalom alapjának? Én azt állítom: az eddig széttépett, súlyosan vagy könnyebben megsebesített emberek jelentik ezt az alapot.
Ha tehát valaki szájkosár és póráz nélkül közterületen tartja a kutyáját úgy, hogy az elérhet és megsebesíthet embereket, azt két törvény megsértése miatt kellene büntetni (előbb fel kéne újítani ezeket a törvényeket, hogy ide alkalmazhatók legyenek) : szándékos veszélyeztetés valamint garázdaság. Természetesen súlyozni kellene a veszélyokozás tényleges mértéke szerint, úgy hogy a bünti arányos legyen az élet más területein alkalmazott büntetésekkel. És természetesen a büntetéseket itt is évről évre hozzá kellene igazítani az inflációhoz. Úgy, ahogyan ezt másutt teszik.
Én a következőképpen járnék el. Amikor meglátom, hogy valaki a kutyáját szájkosár és póráz nélkül sétáltatja, csinálnék egy vizsgálatot: Hirtelen eliramodnék valamilyen indokolt cél felé, de NEM pont a kutya irányába, és nem a szemébe nézve. Ezzel ellenőrizve lenne, hogy ugrik-e a futó emberre mint vadász. Ha igen, akkor 100 ezer Ft büntetés. Ha nem, akkor 0 büntetés, csak figyelmeztetés, hogy az óvatosság nem árt... A gyakorlat tetszés szerint ismételhető más napokon.
Lehet, hogy ennek hatására sokan elvinnék a kutyájukat valamilyen kiképző szakemberhez, ami szerintem igen jó hatással volna mindenkire. (A kiképző szakemberre, a kutyára, a gazdájára, meg a vétlen járókelőkre is.)
1, Nem akarom ismételni magam, de ha technikai eszközökben gondolkodsz, akkor is inkább egy megfelelő magasságú hangot kibácsájtó eszközre lenne inkább szükséged (vagyis medvénének). Attól a kutya sikítófrászt kap, de a gazdája nem fogja esetleg támadásnak értelmezni, ha pedig elő sem veszed a zsebedből, akkor azt sem tudja, miért kerül el téged (őt) széles ívben az eb. (Nagy előnye, hogy nem kell elővenni; az övédelmi fegyverek legnagyobb hátránya a pusztakezes technikákkal szemben, hogy nincsenek kéznél pont amikor kellenének.) :o)
2, Nem, megint belemagyarázás esete forog fenn. Én azt állítom, hogy megfelelő szabályok esetén elég. Te állandóan konfrontálódni akarsz. Miért? Én azt mondom, hogy mivel (névleg) demokráciában élünk nem kizárt, hogy hozzanak egy olyan törvényt ez ügyben, mely mindkét fél többségének ha nem is a tetszésést, de egyetértését elnyeri. Egy ilyen törvény működőképes lenne. A mostani nem az. Nem én mondom, Te állítod.
3, Helyesebben: Nem tartok be egy szabályt, ha az értelmetlennek tűnik csekélyke agyam számára + elfogadhatatlan számomra. (Betartok sok olyan szabályt ami hátrányos rám nézve, de felfogom, hogy valamilyen szempontból szükséges.)
A póráz és szájkosár állandó viselése olyan, mintha a rosszul és jól látóknak egyaránt kötelezővé tennék a SZEMÜVEG viselését, mert van köztünk néhány rosszul látó és ezt ránézésre nem tudja megállapítani pl. a közlekedési rendőr. Így, hogy biztos legyen benne, hogy mindenki megfelelően lát inkább kötelezővé teszik a szemüveget az autóvezetéshez.
Miért akarod azt bizonyítani, hogy én rossz ember vagyok, ha nem tartok be néhány szabályt? Vagy rosszul érzem? (Szerintem a példából világos, hogy milyen szabályok ezek.) Ez nem vezet párbeszédhez. Mint ahogyan az sem, hogy én nem kapok választ az én kérdéseimre, de tőlem elvárják, hogy válaszoljak. Én felvetettem a törvény számomra is elfogadható szabályozását. Felelősségi alapon kellene kezelni az ügyet és nem eleve elítéléssel. (pl. fogsz egy kutyát és kijelented róla, hogy veszélyes, mert... miért is? Minden kutya veszélyes. Minden ember is az. Ez nem vezet sehova. Az embereket sem küldöd börtönbe csak mert mondjuk olyan a származása. A fő különbség, hogy az ember felelős a tetteiért. Tehát legyen felelős a kutyája tetteiért is, ne csak szóban, hanem a törvény előtt a gyakorlatban is. Ez megoldaná a problémádat, míg pl. a kutyaadó nem.)
Azon túl bátorkodtam annak a véleményemnek hangot adni, hogy a kutyatartók jobban ismerik a kutyákat, mint azok akiknek egyetlen kapcsolata velük a kutyagumi (meg, hogy tartanak tőlük). Tehát bennü(n)k nem él sok indokolatlan félelem és ellenérzés. Igen, vannak a kutyatartók között is olyan emberek, akiknek a cselekedetei (akár a kutyatartással kapcsolatos~) elitélhetőek. Miért ne köztük ne lennének? Ez elég, hogy mindegyiket elítéljük?
Üdv, tpapa.
u.i. Én nem mondom, sőt nem is gondolom, hogy aki nem szereti a kutyákat azzal valami baj volna. Sajnálom őket. Nem lesajnálom, nem lenézem, csak egyszerűen sajnálom, mert egy jó dolog kimarad az életükből.
u.i.2. Viszont azt az embert aki nem akar megismerni, fél az ismeretketől, viszzautasítja a megértést nem tudom hova tenni. A szememben ez... Inkább nem is folytatom. (akinek nem inge...)
Nem voltam ott az általad említett esetnél, de azért engedd meg, hogy kételyeimet megfogalmazzam. Hozzászólásodból kiérződik bizonyos szelidség, ám én kétlem, hogy a valóságos helyzet hangulatát precizen adod vissza.
1.) "A kutyám 2,5 éves kau-németjuhász kev." + "Amúgy 2x ekkora kutyák mászkálnak..."
Hát én eddig azt hittem, hogy a kau. meg a njhsz eléggé nagyra nő ahhoz -- főleg az előbbi -- , hogy kórházba küldjön egy-két idős embert. Mekkora lehet egy kétszer akkora qtya, nem a közeli lovasiskola "munkásait" láttad véletlenül egy ködös napon? :-)
Ha egy szabadon futkozó qtya látványától két idős ember megijedt, annak oka lehetett. Amilyen stílusban ezt előadod ("elkezdtek visítani"), az alapján fel kell tételeznem, hogy Te is elbagatellizálod a kutyák által okozot veszélyeztetést. Feltételezem, hogy a korábbi hozzászólásokat már alaposan, gondolkodva elolvastad (különösen a "hehe tata" fejlécű hozzászólások nagyon értékesek :-), de ha nem, akkor érdemes lenne, mert sok értékes gondolat is van bennük.
2.) Ha jól értelmezem az általad leírtakat, akkor Te olyan házban laksz, ahol nincs kerítéssel körbevéve a házkörüli telek. Sok ilyen hely van az országban (az én házam is ilyen). Ezeken a helyeken szokott történni a kutyás támadások egy része. Az általad birtokolt nagytestű kutya most még fiatal, de ne bízz nagyon abban, hogy 3-5 év múlva is szelíd lesz. Javaslom, hogy légy egy kicsit óvatosabb.
3.) "Itt amúgy az szokás, hogy az emberek kiengedik a kutyájukat a kapun, hadd érezze jól magát"
Hadd lakjon jól :-)
Komolyabbra fordítva: vajon milyen tapasztalatokat szerezhetett az a két "visítozó" idős ember? Nem gondolod, hogy volt valami okuk az ijedségre és a tiltakozásra?
4.) "Sajnos vannak emberek, akiknél valamilyen oknál fogva kimaradt a kutya -- ez az ősi barát -- megismerése. Na, ezekkel az emberekkel van a baj."
Ezt inkább úgy kéne fogalmazni: sajnos vannak emberek, akik valamilyen oknál fogva rossz oldaláról ismerték meg ezt az állatot, és úgy állnak a dolgok, hogy a problémájuk a jövőben sem oldódik meg. De ha így fogalmazunk, akkor be kell vallani azt is, hogy nem biztos, hogy azokkal az emberekkel van baj, akikre a hozzászólásodban gondolsz.
Helo.
Én a házam köré ki szoktam vinni a kutyámat kis kora óta. Soha nem megy túl a telkünk határán, mert így szoktattam. Itt én takarítok, én tartok rendet.
Itt amúgy az szokás, hogy az emberek kiengedik a kutyájukat a kapun, hadd érezze jól magát. Persze rögtön odarohannak hozzánk, mert ott a legjobb a fű és elvégzik a dolgukat. Na, én ezért viszem ki a kutyámat. Igen, próbáljon oda jönni a szomszéd kutyája, amikor ott vagyunk... meg vegye észre magát.
A kutyám 2,5 éves kau-németjuhász kev. Okos, szelíd állat. Valójában nem is az enyém, hanem a gyerekeimé. Nagyon szereti őket, velük nőtt fel.
Sajnos vannak emberek, akiknél valamilyen oknál fogva kimaradt a kutya -ez az ősi barát- megismerése. Na, ezekkel az emberekkel van a baj.
Tegnap, jött két ilyen idősebb ember az utcában és elkezdtek visítani, mert meglátták a kutyát. Persze a kutya felfigyelt a hangoskodásra és odaballagott megszagolni őket. Aztán visszajött.
Ez tipikusan olyan eset, amire azt mondom, hogy bolhából elefánt...
Amúgy 2x ekkora kutyák mászkálnak egyedül errefelé és senkit sem bántanak.
Ettől függetlenül többet nem viszem ki a kutyát póráz nélkül.
cucu
1. Megtennéd, hogy röviden leirod, mi lenne a jobb megoldás? Kérlek, az én szemszögemből nézd a dolgokat, tehát a rajtam kivül álló tényezők adottak (rámtámadó kutya), csak az én magatartásom befolyásolható. És kérlek, ne mondd, hogy ne menjek az utcára, vagy iratkozzam be egy kutyatelepátia-tanfolyamra. Ha nincs jobb megoldás, akkor pedig ismerd el, hogy a gázfegyver törvényes viselése és használata a támadó kutyával szemben indokolt és jogos.
2. Ne haradudj, nem értem a válaszod (biztosan bennem van a hiba). Tehát mégegyszer: a jelenlegi helyzetben és körülmények között, a szülő döntése, miszerint a kutya nem veszélyes, elég indok ahhoz, hogy a gyerek póráz nélkül sétáltassa?
3. Tehát nem tartod be a kutyasétáltatás (szerinted rossz) szabályait. Összefoglalva az általad leirtakat, te nem tartasz be egy szabályt, ha az rád (kutyádra) nézve számodra elfogadhatatlan hátrányokkal jár. Igaz?
1, Van (lenne) jobb megoldás. Amit írtam ("jobb híján") csak irodalmi szófordulat, és nem kell szó szerint venni. Azt pedig, hogy ki mint védi magát és ennek milyen következményei lehetnek, szintén fejtegettem már. (Ha a törvény jó volna és működne is, nem így vetődne fel a kérdés.)
2, Ha tényleg vállalnia kellene a felelősséget, szerintem nem tenné, illetve az első pár ilyen eset nyilvánosságra kerülése után 1000x meggondolná, menjen-e ilyen marhaságért esetleg börtönbe. Egyébként igen. (Csak ne térjünk el a kiindulási feltételektől.)
3, Nem. Nem mondhatnám, hogy ismerem a lakóhelyemen éppen érvényes ebtartási szabályokat. De ha ez megnyugtat más esetekben már szegtem meg szabályokat. Nem vagyok egy "szabályosan élő" ember. Azt tartom, hogy a szabályok azért vannak, hogy megkönnyítsék az életünket és nem azért, hogy nehezítsék. (pl. jobbkéz szabály a KRESZ-ben - ne kelljen már udvariaskodni, vagy vitatkozni, hogy ki menjen át először a kereszteződésen.) De vannak olyan szabályok is, melyeknek értelme idővel elavul vagy sosem volt nekik. Tudom, hogy bizonyos embertípusok ettől falra tudnak mászni, de én "értelmezem" a szabályokat. Inkább olyan "jó" törvényeket kellene hozni, amiket megért és elfogad az érintett felek többsége. Azok a törvények, melyeket csak erőszakkal lehet a többségre erőltetni talán nem a legjobbak valamilyen szempontból.
Hidd el bele tudom élni magam más helyzetébe. Talán abban a helyzetben én is más álláspontot képviselnék. De én ebben a helyzetben vagyok, tehát igyekszem olyan kompromisszumra jutni, amelyik nekem is elfogadható. Ez talán csak nem önzőség?
Üdv, tpapa.
u.i. A "jogosság" ill. "jogszerűség" már megint olyan kérdés amit szívem szerint nem itt tárgyalnék.
u.i.2. Itt van még egy példa a KRESZ-ből. Ahol járok haza, ott van egy fűvel benőtt iparvágány. Tudom, hogy száz méterrel odább már a sínek sincsenek meg. Viszont ki van rakva a vasúti átkelőhely jelzése. Akkor most mennyivel mehetek keresztül rajta? Annyival. Nem annyival megyek. Ha elkap a rendőr az "jogos". Meg is büntethet. De ettől még nem lesz igaza.
u.i.3. Lehet, hogy ismétlem magam, de nem találtam, így lehet, hogy nem ezen a topicon mondtam: "Ha mindenki minden szabályt betartott volna, most is a fán csücsülnénk banánt majszolva."
1. Tehát -mivel sajnos nincs jobb megoldás-, az ember (medve) joggal visel törvényesen tartott gázfegyvert a rátámadó kutyák (gazdák) megfékezésére. Hm??
2. A gyermek szülője _tudja_, hagy a család kutyája nem bánt senkit és nem kóborol el. Ekkor tehát jogosan engedi magzatának az eb védőeszközök nélküli sétáltatását. Igaz?
1, Nincs ellentmondás. A felrúgás sem megoldás, csak jobb híján (önvédelemből) folyamodunk hozzá.
2, A 7 éves gyerek felteszem nem a "gazdája", csak sétáltatja. Mivel a 7 éves gyerekért is a szülei felelnek (ill. kellene, hogy ~...), ezért valójában nem őrá bíznám. (Egyébként sem tartom jónak, ha egyedül sétáltatja, hiszen egy nagytestű kutya "elkóborolhat" kistestű gazdájától póráz ide vagy oda.)
3, Veszélyesnek minősülő kérdésben mondom éppen, hogy azt a gazda tudja a legjobban. (Kéne neki~.) És nem egy felsorolás/táblázat. Nem is állítottam, hogy törvényes(jogos) de igazság és törvény sajnos nem mindig fedik egymást. Az csak cél, hogy igazságos törvényeink legyenek. Itt pl. a közterületet is lehetne jobban körülhatárolni. Lakóövezet? Belváros? Park? Külterület? Erdő-mező? Szántóföld? (Bár az utóbbi nem az.)
4, A kistermetű németjuhász nem vicc. Csak viszonylagos. Egy tacskóhoz mérten ez is nagy. Vannak olyan hatalmas (kb. 40-60 kg súlyt is elérő) németjuhászok, amelyek ideális házőrzők, és "rendfenntartók", de nem alkalmasak pl. nyomozó munkára. Ennek a speciális igénynek a kielégítésére tenyésztettek ki az utóbbi 30-40 évben olyan németjuhász kutyákat, melyek nem alkalmasak lágerek őrzésére viszont beférnek pl. a rendőrautó hátuljába. (25-40 kg) :o)
Üdv, tpapa.
u.i. Persze attól még lehet veszélyes. Egy pitbull sem túl súlyos egyéniség.
u.i.2. Az állandó póráz és szájkosár azért problémás, mert mi lesz a kóbor kutyákkal? Őrájuk ki adja majd fel? És akkor megint nekem kell majd megvédenem a kutyámat a másik kutyá(k)tól? Ne feledd én külterületen lakom, és bizony volt rá eset, hogy két másik az enyémnél nagyobb termetű kutya a kerítés tetején kiugorva támadt az én kutyámra. Így legalább volt esélye a védekezésre, bár nekem is be kellett segítenem.
1. Az önvédelmet tehát nem ítéled el. Igy harm kolléga (és medvéné asszonyság) _joggal_ hordják és adott esetben használják törvényesen tartott gázfegyvereiket, amiket testi mivoltukban fennálló korlátaik kiterjesztésére használnak. Tehát elismered a jogosságát, de azt mondod, nem megoldás, de a gyakorlatban te is felrúgnád a kutyát. Ez ellentmondás. Kérlek válaszolj.
2. Azt mondod, hogy a gazdára biznád a kutya megitélését. A jelenlegi szabályok és a gyakorlat szerint egy 7 éves gyerek is sétáltathat kutyát. Te azt állitod, hogy egy 7 éves gyerek felelősséggel el tudja dönteni, hogy az ő kutyája potenciálisan veszélyes vagy nem? Te szivesen biznád a te gyereked testi épségét egy másik gyerek felelősségteljes döntésére? És rábiznád azt is, hogy hordhat-e éles fegyvert, és vezethet-e autót? És hogyan vonnád felelősségre? Kérlek válaszolj.
3. A jelenlegi szabályok szerint _nem szabad_ veszélyesnek minősülő kutyát (minden németjuhász ilyen, a kistermetű is) közterületen szájkosár és póráz nélkül sétáltatni. Tehát ezt a szabályt te megszeged, és azt mondod, hogy jogosan, hiszen a kutyád nem tud megfelelően szocializálódni. Igy van? Kérlek, javits ki, ha tévednék.
1, Azért változtattam a rabló példát autós példává, mert a rabló (akit szintén ki lehet rabolni) már eleve kriminális eset. Az autós nem az, csak akkor válik azzá, ha gázol. Ez szerintem közelebb áll a kutyásokhoz, mert nem mind bűnöző. (tudom, nem is mondtad, de ne is mondd!) :o)
2, Igen, én a gazdára bíznám és számonkérném rajta a felelősségét is.
3, De szerintem válaszoltam. Én nem ítélek el senkit (max. pszichiáterhez küldöm, de attól még nem lesz néger az illető). Szerintem nem megoldás a problémára. De az önvédelmet (sic) nem ítélem el.
Kedves bokor!
Figyelmesebben! A hozzászólást illettem kutyapisi minőségűre és nem téged. Azt viszont indokoltam is. Amúgy nem lett igazad, csak nem tudsz/akarsz olvasni.
Kedves hehe tata!
1, "Te ilyenkor önként kártérítenél...?" - attól függ mennyire reális a követelés. (Nem tudok egy szóval válaszolni. Bocs, de tényleg nem megy.)
2, Nem gyors vagyok, hanem előrelátó. Ha szükségesnek tartom fel is teszem a pórázt.
3, Igen, a keresztülesést én nagyobb problémának tartom, mint a harapást. (Mert hiába nem harap a kutyám, keresztülesni attól még lehet rajta.) :o)
A hozzászólásod vége eligazított, hogy jobban megértselek. Sok mindenben igazat is adok neked, de még mindig azt mondom, a kutya és a helyzet megítélése a gazda felelőssége.
Nem-kedves harm!
OFF
Hagyd már abba! Ha én lejáratom magam az csak azért van mert szóba állok veled...
Látom szeretsz idézgetni. Egy mondatot többször is. Így többször tudod kiforgatni, többször tudsz belekötni. Az sem zavar, ha a mondat értelme más, a lényeg, hogy ki tudj ragadni belőle valamit, amivel kötekedhetsz. Az se zavarjon (látom így van), hogy simán figyelmen kívül hagysz mindent ami nem illik a ... világképedbe.
Felhívnám figyelmedet arra a tényre, hogy a beszéd és az írás találmánya eredetileg arra szolgált, hogy ki tudjuk cserélni a gondolatainkat. Amire te használod az nem rendeltetésszerű.
ON
- Amiről te nem tudsz az nincs. Ugye? (Kistermetű németjuhász kan.)
- Egy ilyen "kerítésen kinyúló" megharapta a nagymamámat. Tudott védekezni, sőt támadni is. Ma már lehet, hogy szólnék a gazdának, hogy csináltassa meg a kerítést. Régen volt. Te nem szoktál tanulni a dolgokból és fejlődni? (Ne is válaszolj.)
- A többi részletre ki sem térnék. Minek? Már írtam, hogy előrelátó vagyok. :o)
Üdv, tpapa.
u.i. Nem filmekből tanultam.
u.i.2. Nem tudok olyan választ adni, amelyik mindenkinek tetszene. Cserében nem is törekszem erre. Csak elmondom, amit gondolok... :o)
Visszatérve a lényegre: azt látom ma Magyarországon a fő problémának, hogy a kutyák száma szinte hónapról hónapra nő, akár egyetlen lakókörnyezeten belül is. És sajnos az is igaz -- maguk a kutyás asztaltársak is megerősítettek ebben -- hogy teljesen lehetetlen egy kutyát környezetzavarás-mentessé tenni.
Akkor viszont mi a megoldás?!?!
Mert ha:
1.) Egy kutya nem lesz környezetzavarás mentes
(Pl.: Alfred 2000-02-08 18:47:28 (145) : "Tudod, a kutya nem olyan, mint az ember, hogy szólsz neki ... " , valamint tekintsétek meg a kutyások válaszait a standard kiképzéses ötletre)
2.) Nem szabad kutyamentes övezeteket kijelölni, mert az "aggályos"
3.) A kutyák száma, sűrűsége állandóan növekszik, és a kutyától szenvedőknek nincs hová költözniük,
akkor mondjon megoldást valaki, hogy lesz ebből békesség?
Csak azt ne mondja senki, hogy tűrjek tovább! Meddig még? Életem végéig tűrjem a kínzást, taposást, megalázást? És még én vagyok a rosszfiú?
Más:
Van egy újabb óriási ötletem: be kellene vezetni a KUTYABESZERZÉSI ADÓT. Minden kutya megszerzésekor -- függetlenül attól, hogy ajándékozás vagy vétel útján történt -- véleményem szerint mai áron méltányosan 30-40 ezer Ft adót vagy illetéket kelljen befizetni az államkasszába (lehet persze az úgyis az anyagi csőd szélén álló önkormányzatoknak is). Ez egy winyó ára, ami nem vág a földhöz senkit. Lenne viszont több előnye:
1.) Mindjárt a legnagyobb: megállna a kutyák számának a növekedése. A szülők jobban megfontolnák, mielőtt a gyerek megajándékozásának ezt a szomszédgyilkos :-) módját választanák, az első "anyuuuu, olyan araaanyos a kiskutyaaa, vegyüüük meg!" kiszólás után. Mert tényleg nagyon aranyos, de mi lesz belőle 1 év múlva, amikorra a lassan növő emberi gyermekhez képest lónagyságúra nő?
2.) Sok ember számára amihez ingyen jut hozzá, annak nincs értéke. Így inkább lenne. Ez növelné a potenciális kutyatulajdonosok megfontoltságát. Egyrészt mielőtt tényleges kutyássá válnának, másrészt utána: kevesebb kutyát dobnának ki az erdőbe-mezőre.
3.) A már meglevő kutyákat nem kellene megpiszkálni, mint az az ebadó esetén nyilvánvaló. Tehát ez egy bevezető megoldás lenne az ebadó előtt. Nem hívatkozhatnának arra a kutyatulajdonosok, hogy "kiirtani akarjátok ŐKET?"
4.) Teljesen biztos vagyok abban, hogy a rengeteg, nem éppen olcsó kiskutya után nemigen szoktak adót fizetni az eladók. (APEH! Hol vagy?! ) Így legalább valami ebből is befolyna az államkasszába.
Megjegyzem: az ebtartás megadóztatása igen fontos azért is, mert -- gyakran halljuk -- létezik egy igen fontos elv: a környezetet használó/terhelő fizesse meg a környezetterhelési díjat. Márpedig a kutya nagyonis környezetterhelő állat, ebben felülmúlja az összes többi állatot is.
ui.: ja, azon az összegen vitatkozhatunk. Megelégednék 30 ezerrel is. :-)
Az, hogy minden kutyásnak ismernie kell (-ene) a kutyáját, első pillantásra igaznak látszik. Van azonban egy gyakorlati probléma a kutya visszahívásával, ami -- sajnos -- az általad leírt ideális helyzetet teljesen megváltoztathatja.
Képzeld el, amint én futok a járdán. Tegyük fel, hogy a járda jó széles, tehát én kb. 2 méterrel ki tudom kerülni a kutyádat. Nem figyelek rá (ez az én esetemben nem így van, de sokan nem figyelnek annyira), mert éppen a buszt akarom elérni, vagy valami más oka van annak, hogy futok. A következő pillanatban a kutyád -- póráz híján -- hirtelen nekem ugrik. Több kérdésem volna:
1.) Hány másodperc kell Neked ahhoz, hogy a kutyádat visszahívd? Továbbá: hány (tized)másodperc kell ahhoz, hogy a kutyád megtegye a köztünk levő 3 métert? Hasonlítsd össze.
(Elnézést, most csak a gondolatkísérlet kedvéért eltekintettem attól, amit korábban írtál, hogy Te sohasem sétáltatod a belvárosban a kutyádat)
2.) Tegyük fel hogy első harsány kiáltásod után a kutya már nem harap. Csak éppen keresztülesek rajta, a ruhám elszakad, piszkos lesz, a kezem vérzik. És jó kutyaszaros is lesz, hála más kutyáknak, éljen a higiénia és az egészéség, gondolj vissza arra a korábbi írásomra, ahová a kutya által terjesztett betegségeket vágtam be. A térdem kezd dagadni. Képzeld el, amint dühöngő arccal sántikálok, és kártérítést követelek Tőled a lekésett ... -ért (ide mindent lehet érteni, utolsó vonatot, fontos vizsgát, felvételi elbeszélgetést egy új munkahelyre, stb.), valamint a ruhámért, az egészségkárosodásomért, az elvesztegetett időmért, amit a látlelet felvételével töltöttem, stb.
Hadd kérdezzem meg: Te ilyenkor önként kártérítenél, vagy csak hosszas bírósági hercehurca után?
3.) Tegyük fel, hogy Teveled abszolút rendben van minden kutyailag, amit úgy értek, hogy a kutyád nem ugrik a futó ember látványára. Ebben az esetben javasolok egy kísérletet: próbáld ki ugyanezt másnak (ismeretlennek) a kutyájával. Figyeld az 1.pontban említett reakcióidőket, és rögtön meg fogod érteni, hogy mit kifogásol annyira Öregmedve és Harm.
Szóval arról van szó, hogy senki sem szeret félelemben élni. Az élet más területein már régóta szabályok vannak Fegyvert sem szabad akárkinek tartani, illetve igen szigorú szabályok vonatkoznak a tárolására. Nem bízzák a tulajdonos öntudatára. Egy épület megtervezésére és kivitelezésére sem használják sehol a világon azt az elvet, hogy az építtető majd -- saját felelősségére -- úgy épít, ahogy akar. Merthogy ő tudja, hogy mit akar. Jó néhányan maradtak volna már a romok alatt, a legkisebb földrengés nélkül is.
Hallottál már a minőségbiztosításról? (Szabványok is vannak erre: pl. ISO 9001 és társai.) Az egész arról szól, hogy nem elég, ha valami FELTEHETŐEN jó. Ennél sokkal több kell: 1.) MINDIG jónak kell lenni 2.) ezt be is kell BIZONYÍTANI.
(Bocs: a nagybetűk azért vannak, mert nem tudok máshogy kiemelni, azaz figyelemfelhívni úgy, hogy az a HTML ördögeitől függetlenül, akár még egy törzsasztal-CD-n is megjelenjen)
Hát ezért várom el, hogy az utcán sétáltatott kutyákon legyen póráz, és ha 2-3 méternél közelebb kerülnek egy emberhez, akkor szájkosár is.
Természetesen más a helyzet akkor, ha valakinek elég nagy kertje van ahhoz, hogy ott a kutya szbadon futkoshasson. Fel sem vetődik bennem, hogy ott is szájkosár és póráz. Viszont: megkövetelem a kellő magasságú keritést, aminek hiányát szándékos közveszélyokozásnak kellene minősíteni, és ennek megfelelően büntetni. (Nemcsak akkor, ha valalki póniló nagyságú kutyákat tart, mert egy tacskó is okozhat közlekedési balesetet.)
Évekkel ezelőtt történt egy eset, a katonaságnál. Egy fiatal embert megharapott egy kutya. Persze -- ahogyan az ilyenkor lenni szokott -- nem került elő. A srácot beoltották veszettség ellen. Eredmény: MEGBÉNULT. Ajánlom ezt minden olyan kutyás figyelmébe, aki el akarja bagatellizálni a kutyák által okozott veszélyeztetést.
Az élet más területein a sokan mérhetetlen vehemenciával küzdenek a legkisebb, csak elméletileg kiszámolható veszélyek ellen is. Valahol egy budapesti kerületben egy gázvezeték építése ellen tiltakoztak. Az agyatlanok "varázsvesszős" emberekkel kerestetik a földalatti vízereket, miközben "rákos utcák" elméleteket gyártanak. Másutt az elektromos távvezetékek, a mobiltelefonok, a mikrohullámú sütők, a gyógyszerek, és lehetne sorolni órákon át. Pedig a szomszéd nagy és erőszakos kutyái százezerszer nagyobb veszélyt jelentenek a gyerekeinkre, mint egy mobiltelefon vagy egy mikrósütő.
Végezetül hadd vágjam ide egy korábbi (158.) hozzászólásom egy gondolatát, mert biztos vagyok benne -- olvasva a későbbi hozzászólásokat -- hogy elsikkadt. Így szól: "...Mi nem robbantunk bombákat, meg saját magunkat se, ebben az országban még senkit se öltek meg azért, mert ugatott a kutyája, sőt még bosszút se álltak eddig a kutyák által szétmarcangolt emberek rokonai. Ezért arra kérek mindenkit, amikor szélsőségeket emleget, meg bosszúhadjáratról irkál, vegye észre, hogy itt valójában szenvedő emberek panaszáról van szó. Olyan emberekről, akiket sokáig lehetett taposni, mielőtt tettek egy-egy tétova lépést a probléma kiküszöbölésére..."
Ha meccs eredmény formájában akarnám leírni a kutyák által széttépett, vagy csak megsebesített emberek és a bosszúálló rokonok ill. áldozatok által megölt ill. megsebesített kutyatulajdonosok arányát, akkor azt kell leírnom: az eredmény széttépésre kb. 50:0 , súlyos sebesülésre 1000:0, könnyü sérülésre 100000:0 az eredmény a kutyások javára.
Szóval nem biztos, hogy aki sok évig tartó tiprás után agresszívvé válik, az általában is "ilyen ember".
Engem azért örömmel tölt el, hogy - bár tpapa vérig sértődött a hozzászólásomon, és csupán arra tartott érdemesnek, hogy kutyák pisáljanak le, hiszen ez a kutyák dolga - mégiscsak nekem lett igazam, és nem kaptunk konkrét választ medve kérdéseire. VAgy ha talált valaki ilyent, írja meg nyugodtan, hátha csak az én figyelmemet kerülte el. Mellesleg ezt az egész póráz - és szájkosár ügyet nem értem. Ha egyszer az a szabály, hogy ezeket fel kell rakni az ebre, akkor fel kell rakni, és kész. Mert vannak ugyan gazdik, akik pontosan átlátják a dolgokat, ismerik a kutyájukat, és ők jól tudják, hogy erre nincs szükség. Mások viszont képtelenek kommunikálni az ebbel, náluk szükség lenne minden óvintézkedésre, de mivel azt sem tudják fogni az agyukkal, hogy a kutyaszar büdös és gusztustalan, akkor bizony azt sem fogod tudni megmagyarázni nekik, hogy bizonyos kutyáknak nem kell póráz, mert ők jólneveltek, másoknak viszont kötelező. Hozhatnék példát a mindenki által kedvelt autóséletből is... A pirosnál akkor is kötelező megállni, ha tudom, hogy az autóm megbízható és gyors, és tudom, hogy át fog érni. Mert mi van, ha mégse?
"Én nem fenyegettem senkit. Bemutattam milyen egy fenyegetés. És azt is hova vezet. Kicsit beugratós volt. "
Elég bunkó tudsz lenni, men gondolod?? Én nem vágtalak pofán, csak bemutattam milyen egy pofánvágás, mi?
„Az erőszakról meg annyit, hogy ha lelövöd az én (jól nevelt, kistermetű, okos, barátságos, kertben tartott, németjuhász, kan) kutyámat akkor hamarosan azt fogod bánni, hogy nem magaddal végeztél inkább. - No ezt hívom én fenyegetésnek; - és nagyon nem szeretem. „
Szerinted ez nem fenyegetés?? Valamint megmagyarázod amit leírtál, de még mindig nem válaszoltál kedves tpapa arra, hogy akkor neked mi a fene a nagytermetű kutya, ha a németjuhász nem az. Légy szíves válaszolj!! Erre is válaszolj, es ne csak ASCII kódokkal bombázd ezt a topikot. Ugy látom, te WRITE ONLY ember vagy tpapa! Véleményem szerint neked csak arra jó az Internet, hogy fenyegetőzz, „beugrass” embereket, jót szívózz másokkal. Addig terjed a figyelmed, hogy _másokat_ elküldj pszichiáterhez, de hogy magad elmenj oda, az ugye eszedbe sem jutott. („6, Ha ennyi alapján kellene ítélnem, még arra jutnék, hogy "eset" vagy. Tán még nem kriminális, de már pszihiátriai. Kezeltesd magad! Még nem késő!(?) )
„2, Bocs, de honnan tudnád Te, hogy mit csinálnak az erősek? Vagy erő alatt csak az izmot kell érteni? Akkor minek hordasz gázpisztolyt? „
Ez most tényleg provokáció? No mindegy, elmagyarázom, figyelj! Azt fel sem tételezem rólad, hogy tudnád, a fizikai küzdelemhez nem csak erő kell, hanem gyorsaság és -számodra bármily hihetetlen, de- ész és helyzetfelismerés is. Namármost a technikai fejlődés nem állt meg a bogyógyújtés korszakában, hanem haladt tovább a fegyverek terén is. Tudod kedves tpapa a gázpisztollyal megsokszorozhatom védelmi erőimet, ezért tartom; meg azért mert nem egy fotelfenekű tinédzser vagyok, aki brúszlífilmeken nőtt fel. Tudod kedves tpapa én szét tudom választani a halivúdot és honkongot a valóságtól. Ha te azt hiszed, hogy az ember sziszeg-fújtat, nyitott tenyerével megsuhintja a levegőt és ettől a fél statisztagárda leamorizálódik, akkor nézz kevesebb karatefilmet.
„3, Ez a mondatfüzér -amit megeresztettél- már maga is fenyegetés volt. Tényleg nem látod? „
Konkrétan melyik is? Nem mintha a „...akkor hamarosan azt fogod bánni, hogy nem magaddal végeztél inkább. - No ezt hívom én fenyegetésnek...” nem lett volna az, pedig ezt TE írtad. Legalább olyanért ne támadj rám, amit TE (IS) ELKÖVETTÉL!!! Totál lejáratod magad kedves tpapa!! Ezek után ki hisz még neked? Te fenyegetőzöl, és énrám kened??
„4, Ha vendettás helyre születtél volna, tudnád, hogy a kutya lelövésére ottan az ember lelövése a válasz. Tehát megállapításod a következő módosításra szorul: Egy kutya és Te nem lennétek életben. „
Egy vendettás helyen a gazdi 100x is, 1000x is meggondolja, hogy merje-e veszélyeztetni mások testi épségét az elborult kutyájával.
„5, Gyerekes vagy. Kiábrándítóan. Én is mondhatnám, hogy már a Te léted is fenyegetés a normális emberek számára. „
Ezt nervezem én korrekt válasznak. Mondd kedves tpapa, te tán csak nem ki akarsz engem irtani? Miért? Mert nem engedem, hogy a „kistestű” németjuhászod a húsomból reggelizzen?? Tudod mit? Ha ez a gyerekesség, akkor maradok gyerekes. Te pedig felnőtt módon veszélyeztessed csak mások testi épségét a kistestű németjuhászoddal kedves tpapa, csak ne csodálkozz azon, ha egyre több és több gyerekes ember fogja magát megvédeni ezen kedves kistestű kutyusoktól.
„(Tévedés ne essék! Nem hasonlítalak a kutyához. Nem vagytok egy kategória.)”
Ha jól sejtem, ezt sértésnek szántad.
„.) Most éppen a "kinek a papájának van nagobb lúdtalpa?" tipikus esetét mutattad be. „
Ezt nem értem, de ha ragaszkodsz hozzá, akkor lehet a te papádnak is.
„6, Ha ennyi alapján kellene ítélnem, még arra jutnék, hogy "eset" vagy. Tán még nem kriminális, de már pszihiátriai. Kezeltesd magad! Még nem késő!(?) „
Erre már írtam fentebb pár sort. Viszont kimondottan megnyugtató, ha TE tartasz engem betegnek, mert akkor nagy baj nem lehet. :-)
ÖREGMEDVE: „Megy az öreg medve az utcán (ilyen egy állat). Szembe jön egy kutya póráz és szájkosár nélkül, gazdája gontalanul fütyörész. A kutya nem szereti a medvék szagát, igy acsarkodva, gyorsan közelit. A gazdája rá se ránt, vagy még nevet is, esetleg a kutya nem hallgat rá.
Szerinted most mit tegyen a medve? „
TPAPA: „Háááát. Ha abból indulok ki, hogy a medve ált. erősebb a kutyánál (egy-egy darab esetén tuti), akkor simán rúgd fel, hogy vissza se essen. Miért, mit gondolsz, én mit csinálnék hasonló esetben? „
Tpapa! Hát nem te írtad 2000. 02. 15-én 10 óra 24-es keltezésű leveledben, hogy
„Az erőszak erőszakot fog szülni. „ ?? A kutya felrúgása nem erőszak?? Majd folytatod:
„A gond csak az, hogy ha ilyen hülye a gazdi, valószínüleg őt is fel kell rúgnod majd a kutya után és az egy csomó kellemetlenséget von maga után.) „
ÉLJEN TPAPA ERŐSZAKMENTES VILÁGA!!! Felrúgni kutyát, felrúgni gazdát az tpapa szerint OK, az a helyes eljárás. Nade ha _én_ esetleg bakancs/rugás helyett gázpisztollyal lelövöm a kutyát, akkor tpapa szerint kriminális, pszichiátriai eset vagyok és kezeltetnem kell magam. Nem értem. („hogy "eset" vagy. Tán még nem kriminális, de már pszihiátriai. Kezeltesd magad!”)
Kedves tpapa! Vegyük csak sorjában az eseményeket! Gázpisztoly nélkül persze csak úgy „felrugólag”. A kutya támad. Láb rúg. Vagy eltalálod a kutyát, vagy nem. Ha igen, vagy eloldalog, vagy még hevesebben támad. A kapálózással meg csak hergeled a kutyát. Ha meg nem találod el, akkor még jobban támad. Esetleg elkapja a lábad és jó mélyen beleharap és cibálja. A gazdi ha meglát rugdalózás közben, biztosan nem a kutyáját fogja szólongatni, hanem téged fog lerúgni. A járókelők azt látják, hogy valaki _ingerli_ a kutyát. Rugdalózást látnak; azt már nem, hogy a kutya volt a támadó. (Lövés esetében hallanak egy lövést, látják a kutyát összeesni és a biciklist békésen TOVÁBBMENNI. A bicilkis/gyalogos _továbbmegy_, NEM ingerli a kutyát, NEM agresszív. Ilyenkor legalább 50-50 -százalék vagy még jobb arány- esély van arra, hogy azt gondolják, hogy egy agresszív kutya megtámadott valakit aki JOGOSAN VÉDEKEZETT.) Rugdalózás téma tovább: Ha a kutya és gazdája több kutyával és gazdával van a tetthelyen, akkor a hallgatólagos kölcsönös segítségnyújtási egyezményben foglaltak szerint _mind_ neked megy, és persze egy későbbi eljárás alatt _mind_ egybehangzóan állítják, hogy te aljas módón, előre megfontolt szándékkal rugdostad a szegény, jólnevelt, szelít kutyuskát és a végén még kártérítést is fizethetsz szegény kutya jólelkű gazdájának.
„utolsó eset akkor történt mikor nem figyeltem és rossz ütemben kentem le egy pofont egynek „
:-) _Okos_ kutya. Cukrot neki. :-)
„utolsó eset akkor történt mikor nem figyeltem és rossz ütemben kentem le egy pofont egynek amelyik a kerítésen vállig (vagy hogyan hívják ezt kutyáéknál?) kitüremkedve acsarkodott és próbált belém marni. „
Tpapa! Te már akkor pofozkodol, amikor a kutya még kerítésen _belül_ van?? Csak annyit kellett volna tenned kedves tpapa, hogy _kissé_ arrébb lépsz a járdán! Az elzárt kutya pofozása tpapa szerint OK, helyénvaló, indokolt; DE _közterületen_, póráz és szájkosár nélkül futkosó, agresszív kutyákkal szemben -amelyek konkrét fizikai fenyegetést jelentenek- már túlzott a gázpisztoly. Fenyegetések, és orvoshoz küldés. Gratulálok. Én EGYETLEN kerítésen belüli kutyát sem bántottam!! SOHA!!!!! Megijeszettek párszor, de SOHA NEM BÁNTOTTAM OLYAN KUTYÁT, AMI NEM TUDOTT BENNEM KÁRT TENNI, AMELYIK FIZIKAILAG EL VOLT VÁLASZTVA TŐLEM!!!!!!!!
„1, Akinek van kutyája, az is léphet kutyasz@rba.
2, Akinek van kutyája, azt is támadhatja meg kutya. (Nem a sajátja, bár, ha részegen megy haza, az is előfordulhat.) :o)
3, Ráadásul, akinek kutyája van, annak a kutyáját is támadhatja meg másik kutya. :o( „
Tudom vannak olyanok, akiknek jóleső érzés, ha a saját bajukat másokéval tompíthatják. Tudjátok, tehén effektus. (Ha megdöglött az én tehenem, akkor dögöljön meg a szomszéd tehene is.) Engem ezzel szemben nem vígasztal a szaros cipőtalpamért (és a szar lepucolásáért), ha egy kutyatartónak is szaros a cipőtalpa (és neki is le kell pucolnia a róla a szart); nem vígasztal egy kutyatámadás esetén, ha egy kutyatartót is támadott meg kutya.
„.i.3. Ha valaki ELLENSÉGnek tekinti a kutyákat, akkor sem árt megismerni őket, az ismeretlen és ezért számodra kiszámíthatatlan ellenség sokkal veszélyesebb. „
Tekinti ellenségnek a fene. Ez a baj, hogy ha felmerül egy probléma, akkor a legegyszerűbb kijelenteni, hogy igen ez azért probléma, mert ti ellenségnek tekintitek a másik oldalt. Megismerni meg nem akarom a kutyákat, mert kurvára távol esik a jelenlegi életvitelemtől a világuk. Ismerjék meg őket a gazdik, és tegyenek róla, hogy a kutyájukat ne kezeljék ellenségként.
„mert nem itt van a határvonal. Így aztán vitapartnereimet sem festem fekete/fehérre. „
Nem tudom kedves tpapa, nekem az a véleméyem, hogy akit te elküldesz pszichiáterhez, akiről kinyilatkoztatod, hogy ő egy kriminális tényező, azt szerintem igenis feketére fested.
„Tehát a következő kérdésem: erkölcsileg elítélhetők-e azok a személyek, akik akár fegyverrel (gázpisztoly, bikacsök, etc.) is megvédik magukat a kutyákkal szemben? „
Igen, természetesen. Minden esetben. MIÉRT JÁRT ARRA?? :-(
„Látod, ezért nem haladsz előre a megértés rögös útján. Mert még mindig ellenségképben gondolkodsz. Mi lenne, ha abbahagynád? „
(mély sóhaj) Úgy látom kedves tpapa, hogy TE nem tudsz elszakadni attól a rögeszmédtől, hogy aki nem ért veled egyet, az feltétlenül ellenségképet kreál magának rólad. A további sületlenségekre nem tudok mit írni, csak sóhajtozni a monitor előtt.
Egy kivételt azért teszek: „Ha pedig nekem nincs szükségem a pórázra, „
_Neked_ nincs szükséged pórázra, vagy a _kutyádnak_? :-)
Mindenekelött le kell szökeznem, hogy én imádom az állatokat különösen a kutyákat, külonben nem lennék zoológustanhalgató. A kutyákkal általában nincs semmi gondom, hiszen ha határozottan viselkedsz velük, szinte sohasem mernek rád támadni. A kivétel a múlt hétvégén esett meg velem egy kuvasz nekem ugrott, miközben elmentem mellette. Ráharapott a farmeromra, és én mivel rúgni nem tudtam, hiszen fogta a lábamat, habozás nélkül ütöttem...vola mivel a gazda ebben a pillanatban visszarántotta a kutyát így nem értem el. A következő lépés az lett volna, hogy nekimegyek a gazdának, de azt láthatóan nagyon bántotta a dolog, ugyhogy beértem a sűrű bocsánatkésérsivel.
Nekem az az elvem, hogy kutyát soha ne üss vagy rúgj meg, kivéve ha rád, vagy másik emberre, vagy a kutyádra támad. Akkor viszont mindent bele. Mivel korábban egy már betegesen vakmerő kis skót terrierem volt, így egy időben kénytelen voltam hetente ellenséges ebekkel küzdeni és ebből azt szűrtem le, hogy szinte minden kutya elkergethető néhány jól írányzott csapással (főleg a póráz ostorként való használata jött be nálam). A kutyák ennek ellenére szerintem talán a legszeretnivalóbb élőlények tele egyéniséggel, értelemmel és érzelemmel.
Monthy
A többi:
A rablós-autós példa: te hoztad elő, hogy a kutyás is szenvedhet más kutyástól. OK. Én csak annyit mondtam, hogy ez közömbös az ügy megítélése szempontjából (ha egy gyalogost elütnek, akkor nem játszik szerepet, hogy a gázoló is szokott gyalogolni, és az áldozat is vezetni). Azt hiszem, mindketten ugyanazt mondjuk (ez talán az első :-)))!
Az általad leirtakból azt a tanulságot szürtem le, hogy a gazda megitélésére bizod, hogy a kutyát hogyan sétáltatja (szükséges-e póráz, vagy nem; a kutya tulajdonságainak függvényében). Igaz ez? Kérlek, erősíts meg, vagy javits ki, ha tévednék.
Kedves tpapa!
"Tehát a következő kérdésem: erkölcsileg elítélhetők-e azok a személyek, akik akár fegyverrel (gázpisztoly, bikacsök, etc.) is megvédik magukat a kutyákkal szemben?"
Nem válaszoltál.
Látod, ezért nem haladsz előre a megértés rögös útján. Mert még mindig ellenségképben gondolkodsz. Mi lenne, ha abbahagynád?
"A rablót is kirabolhatják, de ehhez semmi köze ahhoz, hogy ő is rabolt." - rángatsz elő hajánál fogva egy példát. De ez rossz példa. Halld a válaszom:
Az autóst elütik, mikor a parkolóban hagyva autóját épp a zebrán sétált keresztül célja felé és neki mutatott zöldet a jelzőlámpa.
1, Autó gázolta el emberünket? IGEN.
2, Megérdemli a büntetést a gázoló? IGEN.
3, Ettől minden autóst el kell ítélni? NEM.
4, Ebből levonható az a következtetés, hogy ha az áldozat és a gázoló szerepei felcserélődtek volna, a mostani áldozat is elütötte volna a gázolót? NEM.
-szerintem ez nem túl bonyolult, csak a lelki szemellenzőt kéne sutba dobni.
Na most jöjjön a mi lett volna, ha... példád.
Az eset a póráz jótékony hatását kívánja demonstrálni. Helyes. Egyet értek. A kutya pórázon volt. A gazdája már az előtt így gondolta helyesnek, mielőtt veled találkozott volna. Nagyon helyes. Most viszont nem értem mi a baj? A gazdi döntött. Helyesen. Dönthetett volna rosszul is. De nem így tett. Most mi a vita tárgya? Mert én is ezt mondtam. Neki kell ismernie a kedvencét, neki kell döntenie, neki kell viselnie a felelősséget. Elejétől ezt szajkózom. Neked se lenne semmi bajod a kutyákkal, ha csak ilyen jó példákat látnál. Ha pedig nekem nincs szükségem a pórázra, mert az én kutyám e nélkül is egyetlen szavamra a lábam mellett fél méteres távolságot tartva jön, akkor nincs rá szükség. Biztosan nem fog neked rontani, de még a fogát sem vicsorítja rád. Nemde neked akkor támadnak ellenérzéseid, amikor a kutyán nincs fékező eszköz és mégis támadólag lép fel veled szemben? Ha jól figyeltem, akkor ez csak egy lehetséges eset a több között. Mondd hát ennek fényében kedves medve, mit szeretnél? Mit tartanál kívánatosnak?
Most az erőszakról.
Az erőszak nem helyes, bár néha nehezen elkerülhető. DE világosan kell látni, hol a határ a bosszú és az önvédelem között. Nem ítélem el azokat akik önvédelem céljából eszközt fognak a kezükbe, mert szükségét érzik. De nem is ezt tartom a probléma megoldásának. Átmenetleg enyhítheti a problémát, de valószínüleg újakat is szül. Ha pedig valaki "villog", fitogtatja fegverét, az bennem csak visszatetszést vált ki. Valamint rögtön beugrik egy ismerős (nem a barátom) esete. Ahol is az illető lelőtte a rá támadót annak saját pisztolyával. Fel is mentették. De ha a fegyver nem szerepelt volna a történetben, lehet ma eggyel több ember lenne életben a földön...
Végezetül mit tennék én?
Erre már válaszoltam. Engem már megvertek egy párszor (bár akkor még fiatal voltam és bohó), megpróbáltak megkéselni (ez nem sikreült, mert akkor már idősebb és képzettebb voltam), de pár nap múlva a bosszúszomj alábbhagyott minden esetben és soha nem vettem elégtételt sem rögtön sem utólag. Ezen példákból kiindulva valószínűsítem a konkrét körülmények ismerete nélkül, hogy továbbra sem viselkednék erőszakosan. Legalábbis, ha az illető is úriemberként viselkedne. De ez nem fordulhat elő. Már akkor rászólok a kutyára, ha látom, hogy valaki ferde szemmel néz rá. Akkor ő odajön mellém és ez általában elég is, hogy az illető lássa, nem kell tartania tőle. Ha szól, felteszem a pórázt is, bár azt a kutya büntetésként fogja fel, hiszen ő jó volt, mégis megkötötték. DE a békesség kedvéért megteszem.
Ugyanezen okból valószínűsítem, hogy ha már látja a szembejövő: nem kell félnie sem tőlem sem a kutyától nyugodtan mehet mindenki a dolgára. Bár volt negatív példa is, aki pont azon bátorodott fel, hogy látta a viselkedésemen (és a kutyáén) a jólneveltséget és számon kérte a szájkosár hiányát. De több evtized alatt csak egyetlen egy ilyen esetre emlékszem és nem is tűnt teljesen józannak az illető. Mindenesetre nem volt okos dolog. Az ilyen miért nem a suhogós joggingos napszemüveges pittbul-tartóval szájal? Ja tudom. Nem kell válaszolni... :o)
Tehát összegezve a "mégoly szelíd kutyusok" nyakába nem szükséges pórázt rakni. Bár nem a szelídségen, hanem a kutya gazda viszonyon múlik inkább. Van aki egy vadabb kutyát is meg tud fékezni puszta szóval. Főleg igaz ez, ha nem sűrün lakott területen sétáltatja az illető a kutyát. Itt rögtön meg is jegyezném a sétáltatás és sétáltatás közötti különbséget. Van, hogy valaki kedvencét annak rendszeres egészségügyi kívánalmai miatt viszi "le" "sétálni". Ez esetben nyugodtan lehet póráz a kutyán elejétől végig, úgy sem nagy idő az egész. De én mint kertes házban lakó nem ezért viszem sétálni. Hanem, hogy fussa ki magát, esetleg találkozzon és játsszon más kutyákkal, szocializálódjon. Az én kutyámmal még soha nem találkozhattál a belvárosban. Azt se tudja mi az. De találkozhattál vele erdőben, tó és folyóparton. (Szoktál kirándulni?) Tehát ebben az esetben viszont az idő jelentős részében (ha a forgalmi helyzet olyan) nincs a kutyámon se póráz se szájkosár. Viszont rögtön visszahívom, ha megpróbál kikerülni a látóteremből. Hogyan is vigyázhatnék rá? Hogyan vállalhatnám a felelősséget, ha nem látom mit csinál?
Üdv.
u.i. Azért a "legtöbb kutyás" máris jobb fokozat, mint a "kutyások", de azért még így is elég erős általánosítás. :o)
És most a többi:
Nagyon sok olyat mondtál, amit nem tudok a jelenlegi vita keretei között értelmezni.
"1, Akinek van kutyája, az is léphet kutyasz@rba.
2, Akinek van kutyája, azt is támadhatja meg kutya. (Nem a sajátja, bár, ha részegen megy haza, az is előfordulhat.) :o)
3, Ráadásul, akinek kutyája van, annak a kutyáját is támadhatja meg másik kutya. :o( "
Ez igaz, de ehhez _nekem_, mint járókelőnek, mi közöm? A rablót is kirabolhatják, de ehhez semmi köze ahhoz, hogy ő is rabolt.
Komolyan hidd el, hogy én nem rühellem a kutyákat. Nagyon nem szeretem őket, nem is félek tőlük, de gyűlölni nem gyűlölöm őket
A héten valamely este csendesen ballagtam hazafelé, mikor a másik oldalon egy kutya mindenáron meg akarta kóstolni a vérem ízét. Egy tizenegynéhány éves kislányt sétáltatott, akinek a pórázát a nyaka köré tekerte. A kislány bizonyult erősebbnek, visszatartotta ebét, aki igy nény másodpercnyi csaholás után már nem pazarolta rám a figyelmét. A történet itt véget ért. De ha a kutyán nincs a póráz üzembe helyezve, akkor másképp alakul:
- a kutya leküzdi a közöttünk lévő távolságot, mialatt én védekező pozicióba helyezkedek,
- rövid tusa következik, fogak küzdenek cipőorrok és aktatáskák ellen,
- az eredménytől függően kár keletkezik szerves (kutyafej, medvelábszár) és szervetlen (aktatáska, nadrágszár) anyagban,
- a medve latba veti a rábeszélőképességét a kislánnyal szemben az adatai átadásából kifolyólag,
- és indul a móka a feljelentés-kártérítés-oltási bizonyítvány stb. témakörökben.
Kinek kell ez? Olyan nagy ár azt kérni, _mindannyiunk_ (kivéve persze a kutyákat) érdekében, hogy tegyük már fel azokat a pórázokat a mégoly szelid kutyusaink nyakába is? Miért kell megvárni, hogy valaki szétrúgja kedvenc kutyusunk fejét, lefújja, lelője, megegye?
És te mit tennél, ha valakinek nekimegy a kutyád séta közben (igaz, hogy te tudod, hogy nem bántaná, de ő nem), és az illető mondjuk eltörné a kutya nyakát? Őszintén, benned felmerülne, hogy nem az a hibás, aki esetlen egy kicsit durván védte meg magát, hanem hogy nem kellett volna igy sétálni? A legtöbb kutyás, mégegyszer, a legtöbb, _minden_ eszközzel az ellen fordulna, aki megvédte magát, és nem hiszem, hogy válogatna az eszközökben. Szóval te mit tennél?
Ahoj tpapa!
Csak lassan, szépen. :)
Tehát felrúgnád a kutyát. Ez helyes megoldás, bár a gazdáját is fel kell, tényleg, mert szinte biztos, hogy neked megy. OK.
De nem mindenki ilyen darab, mint a medve (pl. a medve felesége sem). Tehát nem biztos, hogy ezt a módszert utánozni tudja, a gazdás manőverről már nem is beszélve. Igy kénytelen a modern technika és tudomány által nekünk ajándékozott kutya-gázsprét hordani. E termék védekezőértéke csekélynek mondható, ám még igy is nagyságrendekkel meghaladja a medvéné természetes ellenálló képességét.
Tehát a következő kérdésem: erkölcsileg elítélhetők-e azok a személyek, akik akár fegyverrel (gázpisztoly, bikacsök, etc.) is megvédik magukat a kutyákkal szemben?
Kérlek válaszolj.
Szerintem kezdik sejteni, hogy nepszeruseguk jocskan csokkent, ugyanis munkasokat hivattak es magasitottek ugy egy metert a keritesen. A kutyusok meg mindig ki tudnanak ugrani, de szerencsere szogesdrot van a kerites tetejen.
Az a nagy helyzet, hogy verbalis kapcsolat meg eppenseggel lenne, de az biztos, hogy en nem megyek at hozzajuk egy kis tereferere, ket, fejenkent egymazsas kutyus melle.
Az egyetlen megoldas a koltozes lenne - marmint hogy ok koltozzenek el. A kutyaszart felszedni nem fogjak, az nem lesz illatos, a szomszed lassan megfullad... Vagy adjak el a kutyakat, de ebben valahogy szinten nem tudok bizni.
A kis korcstol en is jobban megijedtem volna, de az a kis stopszli szerencsere nem tud atugrani a keritesen (mindig veszettul ugat ram, pedig soha semmi kozom nem volt hozza).
Értem. Sajnos egyszerű megoldást én sem tudok javasolni. Tudom, nem vígasz, de engem is zavarna hasonló helyzetben. Tudatában vannak a szomszédok a problémának, vagy nincs verbális kapcsolat?
El szeretnék oszlatni egy félreértést. Nem vagyok angyalka - sosem mondtam. (Ha nem is mindenre vagyok büszke amit csináltam, de igyekszem úgy élni, hogy ne nagyon kelljen megbánnom a tetteimet.) Tehát aki ezt a szememre veti, az vegye figyelembe, hogy olyat ismételget, amivel magam is tisztában vagyok. :o)
Azt sem mondtam, hogy a rendes embernek van kutyája a többinek nincs. Azt akarom megértetni minden erre járóval, hogy nincs kutyás-kutyátlan ellenségeskedésre szükség, mert nem itt van a határvonal. Így aztán vitapartnereimet sem festem fekete/fehérre. Nagyon sok szürkeárnyalat van a színekről nem is beszélve. :o)
Kösz, hogy meghallgattál. :o)
u.i. Igen ezek általánosságok, de ez is egy út. Lehet a konkrétumból levont következtetést általánosítani, és lehet egy általános eszme igazságértékét vizsgálni a tények fényében. Ezek csak módszerek. Mindkettőnek megvannak a maga buktatói.
