Már korábban néhányszor terheltem a fórumot Bvsz kertjével kapcsolatban. Néhány feltett kép utal arra, hogy az általam szükséges első lépéseket megtette (sőt többet is), azonban annak rendszerét nem látom. Nem látszik a terepplasztika (meglepődtem, mert az egyik fotó nézőpontjából úgy tűnt mintha a kút a kert legmagasabb pontján lenne).
Ha még van tartalékban egy nagyhalom szikla építhet egy szurdokos szárazkertet, ha most az a legfontosabb, jól megválasztott helyre. Én a gyep híve vagyok és nem riadnék vissza egy nagyobb levendulamezőtől sem...lásd az ajánlott amerikai japánkertet...
Még egy mintát ajánlok tanulásul:
Buddha Maitreya Amazing Japanese Garden 弥勒仏アメージング日本庭園
Egy japán szerzetes angliai kertje. Nagyon szép a kert mikrotereprendezése, mit lehet a terepplasztikából kihozni, az angoloktól átvett növényzet, színes virágfoltok, a kövek nagyon jó, változatos elrendezése, sok szép kis részlet (érdemes időnként megállítani a videót egy-egy jó részletnél).
Kertemmel nem dicsekedni akartam (én ismerem leginkább gyengéit), mindössze azt bemutatni, hogy egy hétköznapi családiház kertjében, hogyan lehet japános hangulatú részeket egymáshoz kapcsolni. Egy dolog nem mellőzhető, a természet feltétlen tisztelete a kövek, növények megválasztásában, elhelyezésében. Mit sajnálok? Amikor a ház tulajdonosává váltunk, a ház korszerűsítése felemésztete anyagi forrásainkat, s nem áldoztunk náhány teherautó termőföldre, a kopár területen még könnyen mozgatható nagyobb kövekre, sziklákra. Kertünk egy száraz homokdombon épült, csak környékbeli gyeptéglákkal tudtunk zöldfelületet kialakítani, s ha egy növényt ültettünk azonnal földcserére volt szükség, hogy megmaradjon.
Szeretem a tájképi kerteket, de a telek kis mérete miatt eleve irreális volt. Az oldalhatáron álló házakból következő zártság., a terep lejtése, a ház "verandáival" adta a lehetőséget japános elképzelésekhez.
Tapasztalatom szerint bár kertünket folyamatosan alakítjuk, célszerű a sorrendet betartani és türelmesen várni, amíg "beérik a gyümölcs". A legfontosabb munkák elmulasztása később sokkal bonyolultabb és nagyobb áldozatokkal jár. Leegyszerűsítve (vagy van papíron, vagy a fejedben terv) a funkcionális terek helyének kijelölését, a TEREPRENDEZÉST, a nagyobb sziklák, kőcsoportok helyét, a vizes témákat (forrás, patak, tó) időben el kell készíteni. Ez adja a kert gerincét, spersze fontosak az utak.
A feltett képekből ilyen összefüggéseket nem nagyon lehet beazonosítani. Ha egy egyszerű rajzot felraknál, jobban összeállna a kép.
Esetleg nem gondoltál egy részen szárazkert kialakítására? Ekkora területen elférne, és nem kér kenyeret a fűhöz képest. Nekem nincs japánkertem, de ha tehetném, nem lenne nagyméretű kutyus és kisméretű gyerek, biztosan azt alakítanék ki. Úgy látom, a Te térbeli és anyagi adottságaid ezt megengednék. Szerintem különösen jól mutatna a tó körül, nem nőne be semmi fű/gaz a kövek közé, és lehet, tompítaná a betonozott kőrészt, az egyedülálló és csoportban elhelyezett sziklák elvonnák a figyelmet. Abba nem kell sok növény, egy-egy hangsúlyos darab, illetve jó háttér. Hangsúlyozom: mivel sem szakértő, sem japánkert-tulajdonos sajnos nem vagyok, ne vedd okoskodásnak. De elhiszem, hogy ekkora területet benépesíteni nehéz.
Mi úgy kezdtük a kertet, hogy tojtunk a "műtárgyakra". Először -sajnos a szakértelem hiányában esetlegesen, de a szándék szerintem jó- nagy fákat, nagyranövő bokrokat ültettünk, mert azoknak idő kell. Aztán jöttek a bokrok és végül a kisebb növények. A sétányok és egyéb kertdíszítő elemek pénz hiányában váratnak magukra (főleg a vizes rész, majd ha már lemondunk a 3. gyerekről, vagy nagyobb lesz ő is...), legfeljebb 10 év múlva. De a kert kerete megvan, addigra csoda lesz napos részt találni :) Ráadásul én a növényekben jobban gyönyörködöm, mint az élettelen szerkezeti elemekben. Persze a sziklákat szeretem, de azok látványa élő környezet nélkül nekem nem kielégítő. Tudom, tudom, a kövek is élő elemek... :) 15 év alatt simán lehetnének már akkora fáid, mint venetoi kertjében. Tudnék példát hozni a saját kertemből is olyan fára, ami -szerintem- illik a japán koncepcióhoz, és háromágas, ujjnyi vastag törzsű fácskából 6 év alatt 7 méteres monstrummá nőtte ki magát. De sok ilyen fa van. És a kertünket most elnézve még azt is el tudom képzelni, hogy egyszer -majd ha lesz anyagi keret a már említett, egyelőre hanyagolt kertépítő elemekre- japánkert jellegűre sikerül hangolni. És félre ne értsd: szerintem mindenki tiszteli a kertedbe fektetett munkád, időd és pénzed (mert sajnos ez sem lényegtelen a cél eléréséhez). Főleg én, ha elnézem a saját kertemet. Csak megpróbálok elvonatkoztatni a saját lehetőségeimtől, mert bizony vannak korlátok, és szubjektív szempontok alapján ötletelni valaki olyannal, akinél a nálunk hiányzó eszközök adottak. Én imádom a japán szárazkerteket :)
Nekem is mindig gond volt a hosszabb beírásokkal, aztán később a ctrl c-vel tároltam el, ahogy bővült a leírt szöveg mindig frissítve. Mostanában viszont az email piszkozatba írom - az a biztos - és ha kész van bemásolom ide...
Először szárazon raktam a partot, de nem futotta japán kertészekre, akik egész nap gyomlálnak, metszegetnek. Kemikáliát nem szívesen használok, tekintettel a halakra, nem is lehet. Kényszer megoldás a beton. Használható "lustakert" a cél. Közel fél ha, berregek benne eleget. Majd megtöröm növényekkel, csak azzal kelljen már foglalkozni.:)
Először én is beleestem a hibába, hogy minden ami tetszik... Most már törekszem a növénycsoportok ültetésére. A feleségem a minap hozott pár darab különböző cserjét. Mondtam is Neki, minimum hármasával vegyed, de inkább ötösével!:)
Vörös mogyoró, juharfa, himalájai fenyő van nálam. Tényleg viszonylag gyorsan növő fajták, majd ültetek még belőlük. Igyekszem honos fajtákkal benépesíteni a kertet.
15 éve alakítgatom, látszik honnan kezdtem az ültetést. A tó körüli töltés még gyér, az alatta terülő szint, még üres. Északról határolja a kis fenyves. Pár év múlva már szép lesz.
Pagoda oldalát borító apáca rács tényleg gagyi, le lesz cserélve. A funkciója fontos, tudom egy daru sziget jobban illene. Venetoi mire gondoltál?
A kövek esetleges elrendezésével kapcsolatban, milyen elképzelésed van?
A mostani képeken meglepően dús vegetáció látható. Mivel élőben nem láttam, így kicsit bizonytalan vagyok, hol van az a nagy focipálya, a tó körül, ami kéri a sok növényt?
Mindenképpen több árnyék kéne, mint azt korábban is már írtam.
Két éve mikor először láttam a képeid, már akkor is szóvá tettem - most megint - a sok betonba ágyazott kő okoz disszonanciát. De mivel ezen nem tudsz - nem is akarsz - változtatni már, ez mindig ki fog látszani.
Ha - mint már írtad is - japán stílust szeretnél, szerintem ne higítsd fel mindenféle "nyilem-nyalom apacuka" féle dolgokkal.
Fenyőkből is meg lombosokból is van gyorsan növő és nagyméretű. Nagy juharok, himalájafenyő stb. És közel ültetve, csoportokba "szervezve", az mindig természetesebb, mint szálalva, egyenként...
Túl sokfélét nagy alapfákból még ekkora méretű telken sem szerencsés variálni. A kicsikből (3m-ig) már lehet...
Az ajánlott video valószínűleg amerikai japánkert (véleményem szerint a maga műfajában nagyon jó). Jól bánik a szabad terület és elhelyezett motivumok (kőcsoportok, növényzet,...) arányával. Te is bátran használhatod a nagy füves területeket. Tanulhatsz abból, hogy minden "közlekedési" irányban valamilyen motivum nagyon hatásosan,jelenik meg, mint látvány. Bár a kert tele van "szórva" hozzád hasnló szép kövekkel, de azoknak ott a helyük. Sok színes egyébként nem japánkertben szokásos fát, cserjét használ. Neked is ajánlom: Vér szilva, vöröslevelű mogyoró, vöröslevelű cotinus, Rhus...Ezek valók (majdnem honosak) a te területedre. A rhus nagyobb kertben megjelenésben teljesen japán (ősszel világítóan vörös a levele. Ezek egyebek mellett gyorsan is nőnek.
Bvsz!Talán szigorúbb voltam a kerteddel kapcsolatban, mint kellett volna. Nagyon sok minden megvan benne, amit már ma is bizonyára élvezel. A növényzet jobb, mint a korábban dokumentált kőmozgatásnál gondolni lehetett volna. A kövek elhelyezésének esetlegességén kívül a kert szerkezetéhez nagyon hozzátartozik a ház és fontosak a kerti építmények is. A területed adottságai alapján bátran használnék mediterrán elemeket (elsősorban növényekre gondolok), még nagyon távol van a kert attól, hogy a japános filinget árnyas fák hűvösében csordogáló patakmenti páfrányok, azáleák adják meg.
Bvsz! Még a kertemhez fűzött reflexiódhoz. A víz tényleg hiányzik, de a kert kis mérete és a fenntartás komplikáltsága miatt max. kis csobogó jöhet számításba. A támfalak közötti bejárati út "száraz patakmeder"játéka, a teázó terrasz szegélyét kisérő görgeteg kövek, a mellé ültetett kaukázusi nefelejccsel, a "bejárati kis híddal" (ez csak három nagyobb andezitkő) mégis kis vízfolyás illuzióját keltik.
Ezekből a mozaikokból nem túl könnyű összerakni kerted koncepcióját. Látok súlyos köves részeket, utat, elég sok növényt, egy furcsa kőépítményt,...
A japánok, és én is arra törekedek, hogy minden pont oda kerüljön, ahová való. Én türelmes vagyok, de a japcsik megőrülnének, ha ezeket az esetlegességeket látnák. Szerintem ne betonozzál túl sok mindent le, mert még egyszer, kétszer át kell varni a gombokat, hogy kerted harmonikus legyen. (Van benne anyag és idő is.) A természet spontán módon nehezen tudná harmonizálni a helyzetet. Néhány "többszázéves olajfa" jó mediterrán hangulatot adhatna kertednek.
Látatlanba: kerted magas fekvése, mészkő, márgás-agyagos talaj, sok napfény jó mediterrán kert feltételét teremtené meg. (Egyébként a két stilus összefésülése se lenne szerintem ördögtől való)
kb. 50-50% az öreg és fiatal növényzet (fiatal: díszalma, fűzlevelű körte, arany gleditsia, magnolia, ilex, japán szentfa, törpe örökzöldek,...). Nagy árnyékot a bejárat melletti öreg vérszilva ad. Utóbbi (eredetileg kistermetű) nálam hatalmas, egyébként közönséges díszfa virágzáskor csodálatos, s távolról sötétbordó lombja később is nagyon szépen harmonizál a házzal. (Megjegyzem, ahol útsorfának, tömegesen használják elég unalmas és közönséges.)
A kőlámpáshoz hasonló tárgy eredetileg egy uradalmi pince szellőztető kéménye volt, amit a háború alatt találat ért. Megbocsátják nekem a japik, hogy nem tartozik szigorú kánonjukba, s hiányzik az ötös szimbolika, de azért "rokonnak" tekinthető (bennem többes érzést kelt:egy kicsit ősmagyar is, meg emlékeztet a templomalapító donátorok kis modelljeire is, amit a kezükben tartottak). Egyébként a "lámpás" és talapzata is homokkő (az összes többi kövem andezit).
Klassz a a kerted. Érződik rajta egy fajta japános visszafogottság és nem az európában megszokott - minél több fajtájú és színű növény - arborétum mutogatás.
Jöhetnek még képek és ha lehet kicsit nagyobb méretben. Vagy mégjobb, csinálhatnál egy picassawebes fotoalbumot, hogy virtuálisan körbejárhatnánk a kerted.
A kertész saját kedvtelésből ritkán csinál díszkertet magának, hasznosabb dolgokkal tölti az idejét. Persze beavatott megtalálja azt az egykét növénycsodát, amit féltve őriz ő is.
Fiatal koromban a család és egyéb gondok lekötöttek annyira, hogy saját kedvteléseimnek túl nagy teret nem adtam. Most egy kicsit én is játszom a természettel. Elnézést, hogy ennyi teret foglaltam el nálatok!
A külső terrasz támfala felett a világoszöld lombú yulán magnolia (gyönyörű hófehér bimbóival) a tavasz egyik első hírnöke nálam ugyanúgy, mint a kínaiaknál. A mellette lévő hortenzia tele van bimbóval (tavaly raschel hállóval védtem a tűző naptól). Nem ez a mediterránum.
Családom igényli a "nagy" füves területet (erdei tisztás) és a színes virágokat. A kamra melletti részen az ezüstös fűzlevelű körte nemcsak szépen virágzik, de az olajfára emlékeztet, rózsa, zsályák, egy ritka szép hibiszkusz vidámítják a környezetet.
A kerítésre (szomszédom építkezik) hasított bambuszhálót erősítettem fel. Japánkertbe a fonáka (sötéten tarka) izgalmasabb, én a világos felét fordítotam felénk, mert ez egy napfényes mediterrán kertrész. A náddal szemben nagy előnye, hogy tartósabb,vizuálisan elhatárol, ugyanakkor átengedi a fényt, nem kopaszodik ki a mögötte lévő növény.
Nem sok látszik belőle. A kútnál kezdődik és a kamráig tart Szép nagy kövekből építettem (két ujjam tört el közben). Egykor alpesi jellegű volt színes virágokkal, ma már részben a nagyranőtt díszalma árnyékéban a kínai kékgyökér (Ceratostigma pl.) teljesen bírtokba vette. Augusztustól kékszínű az egész, ősszel leveleitől borvörös domb. A nagyobb kő (kicsit elrontotta a sziklakert képét) meditációs "pad".
A "kapu" buxusok és fenyők között (a Taxus most váltja tűit)
A két omori fenyőt a sziklakertbe ültettük (két lányom születésekor). A japánkertes hosszútűjű fenyők mellett az egyik legjobb fenxőfélének tartom: igénytelen, gyorsan növő, karcsú (kis helyen elfér), nem olyan merev, mint az ezüstfenyő,...
Az "erdei tisztás" szélén egy ősszel ültetett szomorú japánakác.
Nagytotál képet nehezen tudok csinálni. A kertem se "nagytotál" mindössze 110 nöl, rajta egy relatíve nagy ház. Felrakok egy "mórickás" rajzot, arról nagyjából látszik az elrendezés.
15 éve építem a kertet, minden évben történt, történik valami. A kert szerkezete lényegében megvalósult, több komoly földmunkát nem tervezek. Rengeteg földet rétegeztünk éveken keresztül, volt ideje letömörödni. Két fő sík alakult ki, ami elég ritka dombtetőn.:)
Valóban komoly adottságokkal rendelkezik a terület, amit maximálisan próbálok kihasználni.
Kert-parképítő ismerősöm is azért segít, mert számára is érdekes, talán kicsit kihívásként kezeli. A kő-növény kompozíció az Ő 2ha-os kertjének egy darabkája, sajnos nem az enyémet díszíti. Szobrászként megengedi a művészi szabadsága, hogy egy lapos követ az élére állítson a célja érdekében.
Várok tanácsokat, konkrét elképzeléseket, akár teljesen más koncepciót. Amiket leírtál, csak általánosságok...
Az "erdei tisztás" szélén egy ősszel ültetett szomorú japánakác.
