Pár nappal a koncert előtttudtam meg (szerencsére még időben), hogy Kolozsvár mellett, Tordán augusztus 28-án fellép a Genesis Klassik... nagyjából Ray Wilson régi zenekaráról, a Stilstskin-ről van szó. 30 km-re volt, elmentünk megnézni. Érdekes volt a felállás, dob, basszus, 2 gitár, 2 hegedű, zongora és Ray.
Ray Wilson mindig is szimpatikus figura volt számomra, de most mégjobban belopta magát a szívembe. Remek frontember, nem volt semmi sztár-allűr. Hitelesen, kedvesen játszották a legnagyobb Genesis slágereket, de volt Phil Collins best of is és Gabriel dalt is hallhattunk (Solsbury Hill). Kitűnő megszólalás volt, saját cuccon játszottak, így hangpróba nélkül léptek a színpadra.
Egyetlen dolog árnyékolta be a koncertet... a közönség... halvány lila gőzük nem volt arról, hogy ki van a színpadon, még a legismertebb dalokra is csak pislogtak.... Torda egyébként egy kis porfészek, a polgármester Genesis-rajongásának köszönhetjük csak, hogy ilyen produkció léphetett fel. Pár punk-rocker gyermek olyan vadulásba fogott a bal szélen elől, hogy élvezhetetlenné tették számunkra a koncertet, így hátra "menekültünk" a zaj, az értelmetlen visítozás elől, a hangmérnöki pult mellett nagyon szépen szólt a koncert. Minden esetre a "rocker" galeri tönkretette nekünk a Carpet Crawlers-t... a fene egye meg...
Volt (a teljesség nélkül, fejből): Calling all stations, In the air tonight, No Son of Mine, Jesus he knows me, I can't dance, Another Day in Paradise, Another Cup Of Coffee, Turn it on Again, Follow you follow me, Ripples, Congo, Not About us, Land Of Confusion (EZ ÁLLAT VOLT!!!), Solsbury Hill, Inside (Stiltskin - a ráadásban)
Le a kalappal Ray Wilson előtt, nagyon nagy élmény volt élőben látni!
Klassz, de hol a túróba lehet beszerezni? A Mammutban is bezárt az a nagy CD bolt. Talán a Periferic Records a Kosztolányinál...?
Én még a Hackett-féle "új" anyagot sem hallottam, azt legalább tudom honnan szerezzem be. A To Watch the Storms zseniális album volt, az egyik legjobb Hackettől, de utána a Metamorpheus egy nem mondom mi...
Nem éppen Genesis...'csak' Phil Collins vonatkozású hír:
Július 12. -én fog megjelenni egy JOHN MARTYN tribute album, rajta lesz egy P.C. által előadott szám. Lesz egy DVD is, ami elvileg az album stúdiómunkálatairól szól. Lehet, hogy ott is feltűnik a jó öreg.
Johnny Boy Would Love This Tracklist: 01. Fine Lines – Syd Kitchen 02. Back To Stay – Ultan Conlon 03. One World – Paolo Nutini 04. Fairy Tale Lullaby – Bombay Bicycle Club 05. Anna – Brendan Campbell 06. Small Hours – Robert Smith (from The Cure) 07. Rope Soul’d – The Blackships (Nick McCabe and Simon Jones from The Verve) 08. Go Down Easy – Beth Orton 09. Glorious Fool – Clarence Fountain and Sam Butler 10. Couldn’t Love You More – Lisa Hannigan 11. Sweet Little Mystery – Devendra Banhart 12. Go Easy – Vetiver 13. Let The Good Things Come – David Gray 14. Lay it All Down – Donovan 15. May You Never – Snow Patrol 16. John Wayne – Oh My God 17. Tearing and Breaking – Phil Collins 18. Head & Heart – Vashti Bunyan 19. Solid Air – Skye Edwards (Morcheeba) 20. Over The Hill – Ted Barnes featuring Gavin Clark (Clayhill and Unkle) 21. I Don’t Want to Know – The Swell Season 22. Dancing – Sonia Dada 23. Certain Surprise – Sabrina Dinan 24. Angeline – Nicholas Barron 25. You Can Discover – Cheryl Wilson 26. The Easy Blues – Joe Bonnamassa 27. Walk to the Water – John Smith 28. Road to Ruin – Jim Tullio 29. Hurt in Hurt – Judy Tzuke 30. Stormbringer – Beck
A 80-as évek hangzása azért nem 1980. január 1-vel indult :) Tehát bár tudom, hogy az albumot 1979-ben vették fel, attól még számos helyen már megvan a 80-as "feeling" (a dobgép is befigyel, igaz, nem az a Simmons-féle hanzgás, ami aztán a Genesis albumon, vagy pláne az Invisible Touch-on).
Igen, kevesen tudják, hogy a Duke is egy koncept album. A címadó a Duke herceget jelent, aki valójában a főszereplő (Duchess azaz hercegnő meg a hálátlan párja). Ha jól emlékszem a www.allmusic.com részletes interpretációt közöl az egyes számokról. Érdemes belekukkantatni.
Döbbenetes dolgokat képes művelni az emberrel a show-biz. Gondoljátok meg, egy ízig-vérig zenész, aki a '80-as évek közepén abszolút a topon volt, ilyen életpályával a háta mögött képes 59(!) éves korára ennyire kifacsartnak érezni magát.
Nem csoda, hogy jónéhány pályatársa idősebb korára inkább választja a reflektorfény helyett a klubokat és még öregapó korában is jókedvűen zenélget.
Sokszor szidtalak, Phil a Genesisbe hozott elslágeresedés miatt - de vitathatatlan: óriási egyéniség vagy, akinek minél jobb egészséget kívánok.
Magunknak meg még néhány olyan új lemezt, ahol hagyod a francba ezt a soul-os baromságot...
Két kincset közreadok még. Mind a kettő a Banks-féle Curious Feeling album 30. évfordulója alkalmából megjelent extrán található. Sosem tudtam, hogy bármelyik számhoz is készült volna videó ezen az albumon. Mindkét szám magávalragadó és varázslatos, asszem Banks lelkületét elég jól bemutatják ezek. És még gitáron is játszik. Nagy kár, hogy Kim Beacon nem kapott nagyobb publicitást ezzel a hanggal. És már aligha fog.
Jaja, ott nyomja John Mayhew (RIP) a Knife-ot. Az azért érdekelne, hogy vajon teljes felvételek-e ezek (szerintem igen, legalább 3 kameraállást számoltam össze a Genesisnél, pár snittért ezt azért nem csinálnák) és, hogy mi van a hanggal. Megvan-e az eredeti?
