Csatlakozom örömötökhöz, ez valóban szép eredmény Marija erifović előadásában!
Szerintem Rúzsa Magdinak nem lett volna szabad angolul énekelni, ellenére, hogy szép és profi módon előadott volt a száma. Akár amiból is jöhetett volna.
Lehet, hogy kicsit morbid, de én úgy vélem, hogy amennyiben szerb nyelven énekelte volna a nótáját Magyarországot képviselve, nagyobb sansza lett volna, emlékezzetek ominózus hatalmas hazai sikerére, holott a magyar közönség nem igazán arról hírlik, hogy a szláv nyelven előadottak nyűgözik le.
Hajrá határokat nem ismerő zenei konszenzus, a rohadt politikusok meg falják föl egymást!
Srbija pobednik Pesme Evrovizije! (Beta) 12. maj 2007.
Prva predstavnica Srbije u istoriji Evrovizije Marija erifović ubedljivo je večeras pobedila na tom takmičenju, pesmom Molitva. Hvala svima, hvala Evropo, rekla je kratko erfovićeva po proglaenju pobede. Ona je, poto je od Deda Mraza primila nagradu, izvela pobedničku pesmu, dreći zastavu Srbije, koju je uzela iz publike. erifovićeva je pobedila sa 268 poena, na drugom mestu je Ukrajina sa 235, a na trećem Rusija 207 bodova. Srbija nije dobila glasove od samo pet, od 42 zemlje učesnice ovogodinjeg, 52. evrovizijskog takmičenja. Voditelji programa Jana Pelkonen i Miko Lepilami nekoliko puta su ponovili da je to velika pobeda za zemlju koja prvi put kao nezavisna učestvuje na tom evropskom takmičenju. Mislim da ću tek sutra da shvatim ta se dogodilo. Ovo je za Kragujevac, za Beograd, za novu Srbiju, ja se nadam, rekla je erifovićeva, u direktnom uključenju u program RTS-a, odmah posle nastupa. On je navela da je neto obećala i da, kao prava korpija, kada neto obeća, to i ispuni. Pesmu Molitva komponovao je Vladimir Graić, a autor teksta je Saa Miloević Mare. Pobednicu Pesme Evrovizije očekuje sedmodnevna promotivna turneja po evropskim gradovima.
Nekem tetszett, hogy a horvátok simán 12 pontot adtak a szerbnek, de hasonló adatok voltak Macedónia, Bosznia, etc... produkcióival kapcsolatosan. Nagyon örülök, hogy kiderült, hogy valójában nagyon jóban vagyunk.
Gyönyörű volt!!!! Mondjuk én az elődöntők alapján Magdit olyan 6-7-helyre tippeltem, éreztem, hogy az oroszok, az örmény srác nagyon jó lesz, de ezek a vicces ukrán, török bandák......
Igen a Söndörgő fenomenális, jobb mint a Vujicic valaha is volt, a Sali pedig tehetségesebb annál, hogy egy egész életre megmaradjon csak ennél a zenénél.
Gucsában 7 éve voltam, akkor még alig voltak külföldiek (illetve mi voltunk "a külföldiek") a Milosevic meg a NATO bombázások emléke miatt. Próbáljatok időben szállást szerezni, mert ott már nem lesz lehetséges.
Én ott voltam, el is kezdtük a Söndörgővel, de a feleségemmel mindketten borzasztó álmosak voltunk (sok meló) és nem tudtuk megvárni gospodin Marjan-t. A Söndörgő viszont egyre jobb. Sosem voltak rosszak, de most már egyszerűen kxxxx jók! Lelkes, profi, alázatos, rendkívül tehetséges zenészek. Sali pedig... Szavakkal kifejezhetetlen.
Guca-ba viszont, ha már így emlegetted, idén nyáron nagy csapattal megyünk. Remélem, nagyokat tudok majd mesélni. : )))
A Söndörgő (mint ujjabban mindig) szenzációs volt, viszont a fúvósók (sok szakértő egybehangzó véleményes szerint is) nagyon gyenge, hol van a gúcsai szinvonal?
Montenegró válogatottja 2-1-es győzelmet aratott Magyarország ellen felkészülési mérkőzésen. A történelme első válogatott meccsét játszó volt jugoszláv tagállam ugyan az első percben hátrányba került, de a második félidőben két tizenegyesgóllal mégis kiharcolta a győzelmet. NS
Marjan Krstic & The Serbian All Stars (SRB), Söndörgő
"...Marjan Krstic fúvószenekara hamisítatlan balkáni fúvósegyüttes. A nyolc trombitásból és két dobosból álló, viharos tempót diktáló rezesbanda a "jövő szerb fúvósegyüttese", pályafutása most ível felfelé, amit mi sem bizonyít jobban, hogy 2005-ben Marjan Krstic nyerte el a legendás gucai trombitafesztivál fődíját, az Arany Trombitát.
Aki szereti a Boban Markovicéhoz vagy a Kocani Orkestarhoz hasonló rezesbandákat, az biztosan nem fog csalódni ebben Marjan Krsticben és szerb válogatottjában..."
Annak idején beszélgettem erről sok emberrel, hogyan lehet Magyarországon megállapítani, ki melyik kisebbséghez tartozik. Mert, ugye, egy bizottság (lásd pl. a Te esetedet) nem lehet kompetens ebben, hiszen volt már arra példa a történelemben, hogy kívülállók mondják meg, ki micsoda. Jól be is fürdött ezzel mindenki.
Aztán azt mondta, mindenki ahhoz a kisebbséghez tartozik, amelyikhez tartozónak vallja magát. Ha Te holnap azt mondod, hogy japán vagy - akkor ezt kutya kötelessége mindenkinek elfogadni. Azt egész egyszerűen felháborítónak tartom, ami történik bunyevác ügyben. Már az is nevetséges volt, amikor ebben az országban Zsivko helyett Vitályos (!!!) néven anyakönyveztek embereket, etc... De az, hogy nem ismernek el egy olyan kisebbséget, melyet a környező országokban igen, az nevetséges, szánalomra méltó és átlátszó dolog, a Magyar Tudományos Akadémia oltári nagy cikije.
Az MTA magyar tudósai szerint én is bűnös vagyok abban, hogy mertem egy általuk nem létezőnek tekintendő nép gyermekének születni.
Anyám meg abban bűnös, hogy születésemet követően nem engedett át a nyolcas húsdarálón.
Hitler meg abban bűnös, hogy nem paterolta be anyámat és az összes olyan bunyevácot marhavagonokba, kik ma nem hajlandók identitásukat megtagadni (na ja, ki tudta ezt előre).
Hogy ki bűnös, ki nem az, azt nem mindig a ma szokta eldönteni, akadnak minden nép történelmében olyan bűnös hősök, kik tényleges bűneik miatt sosem áltak a világ előtt szalonképtelenné, hiszen jól tudod, mindez csak a tálaláson múlik.
Mégiscsak úgy fest, hogy nem volt bűntelen, sőt... Számomra az nem mentség, hogy magától ment. Ha nem ment volna - vitték volna. Amúgy elképzelésem sincsen, mi lesz ott a következő évtizedekben.
Krstan, ők akkor maradnak 'unikum', ha minél később fut be velük ez a vonat.
A módszerekről most nem szólva, vajon megérjük-e valaha is, hogy a világ objektív mércével fog tekinteni e nép igaz történelmére?
Arról nem is szólva, amiről meg szeretnek feledkezni, hogy a sokak által pocskondiázott Vajda - kinek több esze van, mint a felette pálcát törők számtalanjának -, saját akaratából vonult ítészei elé.
Bár szavazati arányát növelte, a viszonylag magas, hatvan százalékos részvétel miatt valószínűleg az eddiginél egyel kevesebb mandátuma lesz a szerb parlamentnek a Hágában fogva tartott Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának (SRS). A vasárnapi választás előzetes végeredménye szerint az SRS-nek 81 képviselőe lesz a 250 tagú nemzetgyűlésben.
Így már biztos, hogy a demokratikus pártok koalíciója kerül hatalomra, bár azt még nem tudni, milyen koalícióban. Boris Tadic államfő pártja, a DS 65, Kostunica miniszterelnök Szerb Demokrata Pártja (DSS) 47, a miniszterelnök liberális szövetségesei, a G17 Plus 19, a liberálisok 15 mandátumot szereztek.
A milosevici szocialisták 17 mandátumot szereztek.
A két magyar lista közül a Vajdasági Magyar Szövetség kapott elegendő szavazatot a parlamentbe jutáshoz, a pártnak 3 képviselője lesz. A szerbiai bosnyákok pártja 2, a két roma párt 1-1 képviselőt küldhet a parlamentbe.
A kormányalakítás valószínűleg el fog húzódni, mivel bár az államfő, Tadic pártja nyert, az elnök nincs igazán megelégedve a miniszterelnök-jelölttel, Bozidar Deliccsel, akivel a G17 is kizárta az együttműködést. A két legnagyobb demokratikus párt, a DS és a DSS viszonya is inkább ellenséges. Az mindenesetre nem valószínű, hogy a VMSZ-nek három mandátummal beleszólása lesz a kormányalakításba.
Ha a demokratikus pártoknak sikerül hamar megállapodniuk, az Európai Unió még februárban felújíthatja Szerbiával a tárgyalásokat a társulási szerződésről.
Na parlamentarnim izborima koji su prvi put, posle skoro 100 godina, odrani u samostalnoj Srbiji, 6.653.651 upisanih birača na 8.539 biračkih mesta u zemlji i 57 u inostranstvu imali su mogućnost da biraju između 20 izbornih lista, od kojih su est liste nacionalnih manjina.
Za ulazak u Skuptinu takmičilo se 7 koalicija, 12 stranaka i jedna lista grupe građana.
Na listama je predloeno ukupno 3.799 kandidata iz oko 40 stranaka i udruenja građana. Na Kosovu je na 267 biračkih mesta u 22 optine pravo glasa imalo 101.688 birača.
Izbore je pratilo 4.744 posmatrača, od kojih 468 stranih.
A potyautason múlik a szerb EU-vonat sorsa 2007. január 19., péntek,
Szerbia a politikai szürrealizmus melegágya - állítja az Economist és a megállapítás első ránézésre is igaz. A hétvégi szerbiai választások legnagyobb esélyese egy hágai börtönben ülő nacionalista vezér pártja. Vojislav Seselj radikálisaival szemben az Európa felé kacsintgató reformerek állnak, a két legnagyobb politikai erő között pedig a mindenkinél bevágódni igyekvő Vojislav Kostunica kormányfő dönthet. A kérdés csak az, hogy a mindkét szavazótáborral kacérkodó Kostunica kit választ.
Magyar verseny A délvidéki magyar pártok nemcsak szerb vetélytársaikkal, hanem egymással is megküzdenek a választásokon. A három vajdasági párt két listát állított. A Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az elsők között nyújtotta be 250 képviselőjelöltjének névsorát a központi választási bizottságnak, így nyolcadikként szerepel a húsz párt, illetve pártkoalíció nevét tartalmazó szavazólapon. Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Pártja (VMDP) és a Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) Magyar Összefogás Koalíció (MÖK) néven lépett szövetségre, 92 képviselőjelöltet állított.
A nemzeti kisebbségeket képviselő pártoknak úgynevezett természetes küszöböt ír elő a szerb választási törvény. Annyi képviselőjük lehet, ahányszorosát az egy megválasztott képviselőre átlagosan jutó szavazatoknak megszerzik, ami azt jelenti, hogy ötven százalékos, nagyjából 3,3 milliós részvétel mellett - mivel 250 tagú a parlament - 13 ezer szavazat is elég lehet egy képviselői hely megszerzéséhez, míg a szerb pártoknak, amelyek számára kötelező az 5 százalékos választási küszöb, ebben az esetben legalább 165 ezer szavazat kell.
KORÁBBAN Kegyelmet kért a boszniai szerbek volt elnöke "Nem Eurostar, nem TGV... ez egy nagyon-nagyon lassú vonat" - érzékeltette európai szupervonatokra húzott hasonlatával Olli Rehn, az EU bővítési biztosa tavaly ősszel, hogy ha Szerbia megfeszül, akkor is rengeteget kell tennie, hogy az Európai Unió tagja lehessen. Pár nappal a vasárnapi szerbiai választások előtt azonban úgy tűnik, hogy maguk a szerb vezetők sem pontosan tudják eldönteni, hogy fel akarnak-e szállni erre a vonatra és ha igen, akkor melyik irányban utaznának rajta.
Az ember, aki ott se volt
A választás legnagyobb esélyesének tartott nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) feltehetően sehová nem menne. Az SRS-t a legtöbb közvélemény-kutatás győztesnek jósolja, pedig a párt szellemi vezére, Vojislav Seselj Hágában raboskodik, ahol a háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi bíróság előtt vonják felelősségre. Etnikai tisztogatással vádolják, ő azonban tagadja ezt.
A 2003-ban önmagát feladó Seselj népszerűsége a hágai rabság ellenére vagy talán éppen azért átható, amit plakátok és falfirkák egész sora jelez a szerb utcákon. "Nem tudom, hogy háborús bűnös-e, de ő legalább szerb érdekekért harcol" - mondta Seseljről a BBC-nek egy belgrádi férfi.
Seselj december elején éhségsztrájkba kezdett az elleni tiltakozásul, hogy a hágai bíróság szabályokhoz kötötte a védelmét ellátó ügyvédekkel való érintkezését. A sztrájk híre hamar elérte Szerbiát, ahol többezres tüntetéseken nyilvánították ki az emberek szolidaritásukat. "Nem csak az életéért harcol... Vojislav Seselj Szerbiáért harcol" - írta le az együttérzés legfőbb okát az SRS egyik képviselője.
A nacionalista jelszavakkal taroló, a gazdasági visszaélések és a korrupció visszaszorítását ígérő, illetve Szerbia területi integritását foggal-körömmel védő SRS politikája annak ellenére áll győzelemre Szerbiában a felmérések szerint, hogy több oldalról érik kemény támadások. Leghatékonyabban talán Vojiszlav Kostunica kormányfő nyesegeti az SRS szavazótáborát, aki - pártjával, a Szerb Demokrata Párttal (DSS) együtt igazi potyautas lehetne Rehn vonatán.
A potyautas
Kostunica igyekszik alternatívát nyújtani minden irányba. Egyszerre vallja magát nacionalistának és a reformpártinak, azt mondja, hogy hajlandó együttműködni az EU-val, de nem ragaszkodik mindenáron ehhez sem. Próbálja meglovagolni a hazafias érzelmeket és igyekszik bevágódni a hányattatott balkáni múltat hátrahagyni akaró, európai közeledésre vágyó reformereknél.
Politikai akciói hemzsegnek az ellentmondásos lépésektől. Ő volt például az egyik legnagyobb szorgalmazója az új szerb alkotmány tavaly őszi rohamléptekben történő elfogadásának. Az épp csak - a szerb kormány kritikusai szerint csalások sorozatával - átszenvedett új alkotmány kimondta, hogy Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része, amiről egyetlen szerb kormány sem mondhat le önként.
A húzás épp elég volt ahhoz, hogy pár hónappal késleltetni lehessen a nemzetközi döntést a tartomány sorsáról. A látványos akció a megfigyelők szerint egyértelműen két célt szolgált: egyrészt segített elkerülni azt a lemoshatatlan szégyent, hogy Kostunica kormányzása alatt veszítse el Montenegró után Koszovót is Szerbia, másrészt pedig a nacionalisták szemében növelte a kormányfő hitelét.
Szintén a hazafias érzelmeket ápolók felé tett gesztusnak tartják sokan, hogy a szerb kormány kimondva vagy kimondatlanul de dacol az EU akaratával a háborús bűnösök kiadatásának ügyében. Az EU tavaly tavasszal azért függesztette fel a Szerbiával folytatott társulási tárgyalásokat, mert a szerb vezetés semmilyen eredményt nem tudott felmutatni Ratko Mladic tábornok kézrekerítésében és az EU szerint ez a kollaboráció vádját veti fel, amit a kormány természetesen tagad. "A polgárok vannak rácsok mögött Ratko Mladic helyett. Mladic azért van szabadlábon, mert Kostunica így akarja" - vádolta meg a kormányfőt a liberálisok vezére, Cedomir Jovanovic.
Kostunica ugyanakkor legalább ennyire játszik a másik oldalra is. Újévi üzenetében például azt mondta: fő célkitűzése 2007-re, hogy Szerbia társult tagja lehessen az EU-nak. Ezen kívül próbált egy csapással két legyet ütni az alkotmányról szóló népszavazással is, ahol a kormány némileg érthetetlen módon azt állította, hogy a Koszovó megtartását segítő alkotmány a kulcs az EU-ba is. "Azt ígérték, hogy Koszovó Szerbia része marad, Szerbia pedig az EU része lesz. Nehéz megmondani, melyik ígérettől vagyunk messzebb" - hűtötte le a kedélyeket a belgrádi Danas című lap.
A harmadik utas
Kostunica pártjához hasonló, de annál kicsit jobb eredményt jósolnak a felmérések Boris Tadic államfő Demokrata Pártjának (DS). A DS a nagy pártok közül a reformok és az uniós integráció legelkötelezettebb híve. Ennek ellenére Kostunica helyzete a választások előtt két nappal kényelmesnek tűnik.
A mérleg nyelve
A 2003-ban meggyilkolt Zoran Djindjic elnök reformelképzeléseit a legtisztábban Tadic demokratái és a liberálisok tudnák továbbvinni - mondta az [origo]-nak Juhász József, a Magyar Tudományos Akadémia Balkán-tanulmányok központjának szakértője. A DS-nek és a liberálisoknak azonban a jelek szerint nem lesz meg az abszolút többségük, így várhatóan Kostunica lesz a mérleg nyelve.
Kérdés, hogy mennyire tud hiteles partner lenni akár egy nacionalisták, akár egy reformerek által vezetett kormányban Kostunica és a DSS azután, hogy mindkét táborban igyekezett maximálni szavazatait. Az Economist már tavaly ősszel is azt írta, hogy "a balkáni politika kezd szürreális formákat ölteni", ami ha lehet, azóta csak még fokozottabban igaz lett.
