Nostradamus jóslataiban van szó ilyesmiről, hogy hatalmas világméretű természeti katasztrófák fogják súlytani a Földet. Nostradamus jóslatairól tudni kell, hogy eddig mind bejött.
Helló! Valószínüleg a bunkerépítô és kivitelezô vállalkozók döntöttek úgy, hogy meggazdagodnak egy kicsit. Meg aztán ezek a fránya világvégék csak nem akartak bekövetkezni, felmerült az "igénye" egy újabb jóslatnak. Szerintem egyébként érdekes lenne - csillagászatilag mindenképpen - egy ilyen jelenség. Elvileg tulajdonképpen ki sem zárható, hogy létezik a Napnak egy távoli kísérôje, hiszen a magányos csillagok ritkábbak, mint a kettôs vagy többes rendszerek. Mivel azonban a hatása nem igazán mutatható ki, egyrészt valóban nagyon kis tömegünek kellene lennie, másrészt sötétnek (egy kiégett, salakkal borított törpének). Ha valóban ilyen közel járna, már fel kellett volna fedezni a zavarokat a bolygók pályájában, de hivatalosan semmi ilyesmirôl nincs hír. Ez a 2013-ra történô utalásod mit jelent?
Szia, azt hittem már kihalt a rovat. :)
Nos akkor meg vagyok nyugodva. Marad a 2013. :)
Bár találtam egy elég édekes oldalt adatokkal, de
fogalmam nincs hogy jutott erre a következtetésre.
A lényeg, hogy szerintem is marhaság.
Azért köszi.
Üdv a planétásoknak! :)
Remélem jegyzi még valaki ezt a rovatot...
Kb egy hete hallottam, hogy a Nibiru (Planet X) álítólag 2003 tavaszán jön errefelé, az általam várt 2013 helyett.
Csillagászok! Mi ebből az igazság? Valaki megint könyvet akar írni, és hergeli a népet, vagy páran elszámoltuk magunkat?
Bolygokat altalaban a Naphoz hasonlo kozeli csillagok kozott keresik. Eddig durvan 50 csillag korul talatak bolygot. A bolygok keresesere jelenleg 4 modszer van.
1. kozvetlen fenykepezes, ahol a csilag bolygorol visszaverodo fenyet eszlelik. Ez meg elegge gyenge labakon all, hiszen egy Jupiter meretu bolygo detektalasa a egy Naphoz hasonlo tolunk kb. 5 pc-re levo bolygo korul 1 honapos expozicios idot igenyelne. Ezen persze lehet csokkenteni mindenfele trukkokkel ugymint adaptiv optika, "nulling interferometry".
2. A mar emlitett dinamikai perturbacion alapulo detektalas. Itt a csillag spektrumvonalainak doppler eltolodasabol kovetkeztetnek a bolygo jelenletere. Jelenleg allitolag 3m/s sebessegeket is ki tudnak mutatni, ami mar boven eleg egy Jupiter tipusu bolygo detektalasara.
3. A csillag bolygo altali elfedese. Ez egyszeru idosor fotometria. Azaz merik a csillag fenyesseget az ido fuggvenyeben. Ha a fenyesseg egy idaig alacsonyabb mint altalaban, akkor abbol lehet kovetkeztetni bolygo jelenletere. Egy Jupiter meretu bolygo kb 1%-os fenyessegesest produkalna. Ez jelenleg merheto hiszen a felszinrol elerheto max pontossag kb 0.1%. Az urtavcsovel akar Fold tipusu bolygok fedeset is megfigyelhetjuk.
4. Gravitacios lencsehatas. Itt kb arrol van szo, hogy a bolygo grvitaciojanal fogva erositi a hatterobjektumok fenyesseget. Megpedig ugy, hogy a fenygorbe alakja igen jellegzetes. Egyszeruen csak hosszu idosoros fotometriara van szuksegunk egy egteruletrol es ha latjuk a jellegzetes alaku fenygorbet akkor valoszinusithetjuk, hogy egy bolygoval rendelkezo csillag haladt el a hattercsillagunk elott.
A masik problema, ami itt felvetodott az a nagy tomegu bolygok kozponti csillaghoz kozeli elhelyezkedese. Ez igazabol nem problema mert a bolygokeletkezesi modellek mar szepen kezelni tudjak a problemat. A lenyeg az, hogy a bolygok nem a csillag kozeleben keletkeznek, hanem kialakulasuk soran odavandorlnak. Ha esetleg valakit bovebben erdekel, akkor leirhatom a mechanizmust.
Willie
A nap egy átlagos csillag közepes méretü, de mi a helyzet a kisebb tömegü csillagokkal?
Ha egy kisebb csillag keletkezik akkor az lassabban születik mint a nagytömegü óriás.
Kisebb a napszélhatás, több alapanyag marad a közelében.
Szerintem a központi csillag tömege határozza meg a bolygórendszerének képét.
Kis tömegü csillagok esetében az óriás bolygók a csillag közelében is kialakulhatnak a napunknál nagyobb csillagok esetében a bolygók messzebb keringenek a központtól.
Az óriás bolygók előfordulásának gyakorisága csökken a csillag tömegének növekedésével.
Tehát:
Esetükben 4 szilikátos belső bolygó 4 gázos külső
planéta. A Plútót szándékosan nem sorolom az átlagos bolygók közé.
Napunknál kisebb esetben 2:6 az arány.
Napunknál nagyobb esetben 6:2 a lehetséges arány.
Üdv!-)(-oxi
Nem tudom, mekkorák voltak ezek a csillagok, de szerintem nem túl nagyok. A nagy csillagok egyébként is sokkal erősebben és hevesebben sugároznak, mint a Nap, így sokkal hamarabb el is fogynak.
a szomszédos csillagrendszerek rendben vannak, ezeket hívják kettős csillagnak.
de.
ha a Jupiter, tegyük fel, olyan közel alakult volna ki a Naphoz (amit a mai elmélet megtilt, hiszen a napszél kifújta volna a fenébe, vagyis oda, ahol van), akkor belobbant volna, simán. igaz, hogy a tömege a tizede a szügségesenk, ezért nem ég ma, csak mint a szalmakazal a napon. lassanként.
Van néhány homályos elképzelés, hogyan keletkezik egy bolygórendszer, ez minden, addig ne csodálkozzunk azon se ha esetleg furcsa bolygórendszereket fedezünk fel.
Vannak olyan kettős csillagrendszerek is ahol a szomszédos csillagok olyan közel kerülgetik egymást, hogy közöttük anyagáramlás zajlik.
A mi Jupiterünk akár a Merkur pályáján is össze állhatott volna.
Ezzel az erővel lehetnek akár másod ill. harmad rendü holdak is egy csillag rendszerében.
Üdv!-)(-oxi
ja es az igy kapott bolygo palyajat gondolom valami tomegere utalo becslesbol es a periodusidobol szamoljak.
Szoval egy nem tul megbizhato meresbol a hibak tovabbvandorolnak a tavolsag meghatarozasaba es ebbol akarunk levonni messzemeno kovetkezteteseket.
Azt lehet mérni, hogy a csillag rezgőmozgást végez ahaladási pályája mentén. Ez könnyen mérhető a színképvonalak periódikus eltérésével. A gond az, hogy így csak a látoirányú rezgésének a ngysága lesz kimutatható. Ebből egyszerű számolással adódik annag az objektumnak a tömege, amely ezt a mozgását okozza a cscillagnak. Persze Fourier-analízissel még az is vizsgálható, hogy esetleg két vagy három periódus is van a színképvonalak elmozdulásán, azaz ennyi bolygót sikerül a csillag körül kimutatni.
Persze mérik a fényerősségének a változását is, hátha a feltételezett bolygó eltakarja a csillagot, de ez persze jóval nehezebben mérhető, mint az előző effektus. Ez utóbbi módszerrel mutatták ki először a Plútó holdját, a Charont, majd nagyobb felbontású felvételeken körte alakúnak tűnt a Plutó, és a "körte" forgásaideje megegyezett az előzőleg talált fényerőségváltozás periódusával. Azóta persze már sikerült, ha nem is túl nagy felbomtásban, de képeket kapni a Charon felszínéről, speciális nagytávolságú interferometriával. Ez utóbbi módszerrel remény van arra, hogy a csillagok bolygóit is kimutassák. ha már tudják merre is kell keresni.
Ja. Az Astronomy márciusi számában pont van egy jó cikk errôl, meg adnak elôrejelzéseket június-november között egy 7.65 mg-s csillagra, lehet fotometrálni!
a naprendszeren kivuli bolygok felfedezese egy eleg erdekes modszerrel tortenik: a csillag fenyessegenek a valtozasabol probaljak meg kideriteni a blygok nagysagat.
En azert nem vennek merget a modszerrel kapott eredmenyekre.
Nem olvastam végig az egséz topikot, de a DC-s rész jó volt.
Az újonnan felfedezett nem Naprendszerbeli bolygókkal az a gond, hogy akkorák, vagy nagyobbak, mint a Jupiter (így vették őket észre), mégis, sokkal, de sokkal közelebb keringenek a napjukhoz, mint a mi gázóriásaink.
Ezzel az a gond, hogy fejre állítja a szép kis bolygóelméletünket, miszerint a keletkező Naprendszer perdülete révén kihajította a szélére a könnyebb gázokat (gázóriások), s a nehezebb elemek belül maradtak (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars).
Akkor tehát hogy keringenek azok ilyen közel???
A Plútó egy elmélet szerint a Neptunusz holdja volt, de aztán valami kimozdította a Charonnal együtt őket.
Ha létezik még bolygó, akkor az is csak egy nagy kavics lehet.
Vagy pedig egy társcsillag, ami nagyon elnyújtott pályán kering, hiszen a kettős csillagok nagyon közönségesek a Világegyetemben.
Talán a 2006-ban induló Plutó-szonda megnézi, ha "útba esik", ha nem, akkor nem valószinű, hogy a közeljövőben szonda indulna oda, pláne, hogy úgy tünik W. Bush tesz arról, hogy a békés célú ürkutatás háttérbe szoruljon a katonai célúval szemben :(((
Úgy látszik. Kissé szűkkörű volt ez a rovat, aztán bele is fulladt a "Rézmező"-be. A többiek már kiszedték a kedvenceik közül úgy látom. :(
Ha meg érdekel a téma, előbb olvasd el amiket eddig írtunk, van benne sok érdekes, aztán hátha új erőre kap a topic is.
Mi van ez a topic átavenzsált Rézmező Dávid fanclubbá?
Szóval mi van ezzel a 11. bolygóval? Én csak a 10.-ről hallottam, amit tudtommal vizuálisan még nem detektáltak, csak valamelyik bolygónk pályájából következtettek rá.
