Keresés

Részletes keresés

Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88103

Karate könyvekben Pál György, Shito Ryu fordítása tökéletes.

Adámy könyvei is tűrhetőek.  / Azért tűrhetőek, mert nincs írói vénája./

Kurdi Gábor szintén remek könyvet hozott össze.

Furkó Kálmán könyve azoknak tökély, akik a formagyakorlatokat élvezik.

És ha a 80-as évekről van szó, akkor Tótisztól messze jobb, a sűrűben motoszkáló emberke Dr. Serényi János.

 

  Tótisz: Karateföldön munkája kb. ilyen véleményeket szült más fórumokon:

 

"kissakos

 

Egy régiségvásáron bukkantam rá erre a könyvre, mivel érdekelt a harcművészet és a Távol-Kelet világa, megvettem, a fülszövege nagyon csábító volt. Azonban olvasás közben már vártam hogy vége legyen. Egy csapat magyar karatés a szerencsének köszönhetően kijutott a ’80as években Japánba, és leírták hogy mi történt velük-de mivel egyikük sem volt író, nem sikerült átütő művet alkotni. Egyes alkalmakkor például oldalakat írnak arról, hogy hogyan sikerült üres szállodát találniuk. A karatéról, és magáról a szigetországról viszont szinte semmit nem tud meg az ember. Elég gyenge könyvecske, csak fanatikus gyűjtőknek ajánlom."

 

 Ahol nem a Karate a központi téma, akkor:

 

 K. Joruto

Sugawara Tetsutaka - Akidó és a kínai harcművészetek.

Valamint a: Kegyetlen idő.   ( Bushidó-Samurai-Rónin világot érteni akaróknak ajánlott.)

 

Plavecz Tamás kislexikona is hiány töltő.

Havasi András Tájcsi könyvét az is élvezni tudja, akit sosem érdekelt a kínai vonal.

 

Tótisztól szinte mindenki más jobb, akik valóban a szakmájukat adják.

/Ne érts félre. Mindnyájan szeretjük Tótisz könyveit. Kár, hogy nem láthatunk már tőle újabbakat./

 

Előzmény: f_zsolt_01 (88099)
exhighand Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88102

Az amerikai export. A 80-as évek végéig egészen jól el tudták az ifjúságukat zárni a beáramlástól. Most már ha megnézek egy Tokio belváros videót, rögtön meg lehet látni jónéhány szőke japán fiatalembert.

Már csak Szibériában és Ázsiában, a magas hegyekben tartják magukat. Amerika szinte mindent felfalt már.

Előzmény: f_zsolt_01 (88094)
f_zsolt_01 Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88101

Célról és eszközről írtam. A karate csak egy eszköz. Ha valaki léleknevelésnek pl. a gyúrást választja, szerintem az is jó.  

 

Mielőtt félreértenéd, itt a gyúrás alatt nem a tesztoszteront, növekedési hormont, inzulint és egyéb tiltott szereket használó szörnyeket értem, hanem az olyan embert, aki tudatosan fejleszti magát. 

Pl, a testépítésben is lehet távlat, kutatások szerint egy sportoló míg eléri a genetikus maximumát az minimum 10 év, de ez az ideális eset, a valóságban ez inkább 20 év. Ha minden tökéletes, akkor első évben kb.  max 15 kiló izmot tud magára rakni a sportoló és ez minden évben feleződik , a 10. évben már minimális.  Azonban egészen a 69. életévig tud fejlődni az ember, utána pedig aktív edzés mellett sokkal lassabban devalválódik.

Ez egy olyan játék, amit ha jól csinálsz egész életedben játszhatsz. 

Előzmény: Kinti Fiu (88097)
f_zsolt_01 Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88100

Én is :)  akkor még csak tizenéves voltam, bár akkor már volt 2-3 éves judo múltam 😂🤣

 

Manapság nincs ilyen könyv 2000 után még jelent meg egy-egy ilyen témáju könyv a magyar piacon , de nagyon kevés.

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Vuduman (88098)
f_zsolt_01 Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88099

"Úgy fogalmazol, hogy félreérteni sem lehet. "

Nem vagyok már fiatal, ha valamit el akarok mondani, akkor azt elmondom úgy ahogy gondolom, nincs időm szócséplésbe keveredni. 

 

Nekem tetszett a Karateföldön, ez van.

Bírtam, amikor leírja, hogy hogy pl. hogy utaztak, hogy kódorogtak szállodát keresve stb. 

Te mit ajánlsz mit olvassak, ha a karatéról szeretnék olvasni.

 

 

Előzmény: Kinti Fiu (88097)
Vuduman Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88098

Olvastam (az első megjelenésekor).

 

 

 

 

 

Előzmény: f_zsolt_01 (88096)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88097

Úgy fogalmazol, hogy félreérteni sem lehet. Gondolom a környezeted ezt megszokta köszönni neked.

 

 Japánban sosem állt első helyen a harcművészetek. Nem lepett meg a ranglista. :)

 

 Én magam nem szoktam a dolgokat, ahhoz nem kötődő valamihez mérni.

Velem ezért elő sem tudna fordulni, hogy a teszem azt kosárlabda és a harcművészetek országos népszerűségét összevessem

és mit ne mondjak ebből még valamiféle tanulságot is vonjak le.

 

Gondolom Magyarországon sem a néptánc áll a népszerűségi lista első helyén. ( Már ha a néptáncot akarnánk attól független valami más egyébbel összemérni.)

A néptáncosok ettől még köszönik szépen jól érzik magukat. Szerintem.

 

 Tótisz könyvein van egy olyan érzésem, a legtöbbünk neveltette már magát.

 

  A Karateföldön c. könyve olyan régi, hogy ma már a kutyámnak sem ajánlanám.

Főként, ha egyéb más Tótisz könyvet is olvasott már valaki. A regényeinek van súlya. Időt állóak.

A Karateföldön, Tótisz legelcseszettebb (dög unalom és semmi köze sem Japánhoz, sem a karatéhoz) könyve.

Ezt szasza önéletműve messze übereli.

Vagy mit ne mondjak, ettől még a te fórum írásaid is messze értékesebb szavakat tartalmaznak.

 

 

 

 

Előzmény: f_zsolt_01 (88094)
f_zsolt_01 Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88096

Szívesen, bár ha a karatéról magyar  szemmel szeretnél olvasni, akkor Tótisz András: Karateföldön címü könyvét ajánlom. Az a könyv az akkori érának megfelelő korrekt dokumentum.  

Előzmény: Vuduman (88095)
Vuduman Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88095

Zsolt te gondolatolvasó vagy? :)

Mostanában megint belemélyedtem a karate történelmébe és meglepett hogy mennyi kisebb iskola létezik Okinawán, de egyébként Japánban is. Erről (perverz módon) eszembe jutott ez a faszi, de a neve meg nem. Egy napig keresgéltem, beírtam a Google-ba mindent ami beugrott. Sikertelenül.

Most meg voila...jössz és bedobod. Domo arigato.

 

Előzmény: f_zsolt_01 (88088)
f_zsolt_01 Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88094

Szerintem aki változni akar lelkileg, mentálisan, az keres egy eszközt, pl az edzést (ez egy módszer a sok közül). Ott találhat segítő közösséget, akik a céljai eléréséhez lehetnek támogatók. Ebben az esetben, mint alább is írtam, az edzés nem cél, hanem eszköz, mer ta gyakorló eleve egy céllal indult el.

 Jorutos könyvet meg csak poénból dobtam be, kb megmutatja, hogy egy magyar hogy akar japánabb lenni a japánnál is. Tulajdonképpen japánban nem is a HM/KS a legnépszerűbb sport. 

 

Tudtad pl. hogy Japánban -sorrendben-  ezek a legnépszerűbbek: 

  • Baseball
  • Kosárlabda
  • Boksz
  • Golf
  • Harcművészetek
  • Autóversenyzés
  • Profi birkózás
  • Foci
  • Szumó birkózás
  • Tenisz

 

Előzmény: Kinti Fiu (88093)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88093

Hogy az edzések megváltoztatnak vagy sem, mindkettőre elegendő példa van.

Ilyenkor nem az a lényeg én mit gondolok róla, vagy te és más.

Elegendő a példákat átlapozni és kiderül szinte egyforma mértékben vannak azok, akiken az edzések mit sem változtattak

és akik az edzések révén (annak köszönhetően) már sosem lesznek olyanok, mint az előtt. Akiknek a teljes élete, gondolkozása és felfogása

megváltozott.

 

 Bármelyiket tartsd magad részéről elfogadhatónak, igazad lesz.

Sem ebbe, sem abba nem lehet belekötni.

 

 

K Joruto

 

https://doksi.net/hu/get.php?lid=14885

 

 

Előzmény: f_zsolt_01 (88088)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.20 0 0 88092

Köszi.

 

 Ahogy mondod. Ez alapmű.

Mégsem jut eszünkbe újra elővenni mindaddig, míg valaki, valahol meg nem említi.

 

Most szasza könyvét olvasom. Engem letud kötni.

Te is olvastad már?

 

 

Előzmény: f_zsolt_01 (88091)
f_zsolt_01 Creative Commons License 2024.01.19 0 0 88091

? ???

Az idézet innen való MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA  https://mek.oszk.hu/00800/00849/html/

 

Szerintem lehet kapni boltban is, ez alapmű!

Előzmény: Kinti Fiu (88090)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.19 0 0 88090

Lehet még kapni?

 

 Antikvárium, vagy más...

f_zsolt_01 Creative Commons License 2024.01.19 0 0 88089

Ne haragudj, de ez egy  össze-vissza handabanda  beszéd. A Mátrix című filmben is béna volt, de itt? Én  arról írtam, amit Madách fogalmazott meg:- "Mondottamember: küzdj és bízva bízzál!"

Előzmény: sadaashiva (88061)
f_zsolt_01 Creative Commons License 2024.01.19 0 0 88088

Szia Szasza! 

Ezzel teljesen egyetértek: 

"Mert azt mondták nekik, hogy az edzés majd megváltoztatja őket. Hogy az edzés majd elvégzi azt a munkát helyettük, amit nekik kellene."  Az edzés mindig "csak" eszköz és nem cél. Nem az edzéstől lesz valaki jobb, vagy rosszabb ember.  

 

Volt itt régen egy tag, egy bizonyos  KJoruto. Ő ezt a fajta  edzéssel nevelést még külön könyvben is fejtegette.  Amolyan mesei elemekkel átszőtt okoskodás a rangról és a nem létező hatalomról.  Ha nem olvastad, érdemes egyszer átfutni: https://mek.oszk.hu/02700/02743/ 

Az egyébként nekem egy feloldhatatlan egyenlet, hogy a budo követői évszázados hagyományokról beszélnek, de a karate, judo, aikido mind fiatal rendszer a XX. század elejéről. Igazából még csak egy-két generáció esett ki ebből a rendszerből és azért azt láthatjuk, hogy nem mindenki gáncs nélküli lovag, aki ezekből a körökből jött.

 

Előzmény: sszasza (88082)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.17 0 0 88087

Megy még egyszer.

 

  Nekem kifejezetten tetszik és bevallom elsőként az fogott meg, hogy az edzésekért nem kell fizetni.

 

Ez miért jó?

 

 / A bérleti díj persze húzós lehet annak, aki minden nap edzeni szeretne. Egyáltalán van ilyen? /

Előzmény: sszasza (88086)
sszasza Creative Commons License 2024.01.16 0 0 88086

Nem tudom hogyan, jött ma rá vagy három, tuti él.

Előzmény: Kinti Fiu (88085)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.16 0 0 88085

Hát ja. Nemes egyszerűséggel így is lehet nevezni. :)

 

  / Visszapattant a gmailos levél. /

Előzmény: sszasza (88084)
sszasza Creative Commons License 2024.01.16 0 0 88084

Semmit, csak megtanultál bunyózni.

Előzmény: Kinti Fiu (88083)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.16 0 0 88083

Elsős koromban egy negyedikes srác elkapott az iskola udvaron.

Volt ilyen szokása és én következtem a sorban.

A hasamra ült, térdével a testemhez szegezve a kezem és minden kínzás nélkül lehasított egy pofont.

Aztán elslattyogott megjegyezve milyen gyáva segg vagyok.

 

 Életemben először éreztem igazán bajban magam.

Még a fingom sem állt ellen a hirtelen támadásnak.

Az ijedtség és a megalázottság élet-halál harcot vívott az elsőbbségért.

 

 Aztán eljött az az idő, amikor a szégyenérzetet a düh váltotta fel.

A düh viszont egy olyan szülő, amely több apró csemetét hoz a világra.

 

 Rávettem apámat, hogy írasson be egy Judo klubba.

 

 Két évvel később elkaptam a srácot az iskola udvaron. A válldobást úgy tűnik nem ismerte, mert fel sem merült benne, hogy

tompítania kellene. Eltört az alkarja. Ettől függetlenül a hasára ültem és lehasítottam neki egy akkora pofont,

hogy talán még ma is szédül tőle.

 

 Vajon a mindennapos Judo edzések mit változtattak meg bennem?

 

 / Engem a gyűlölet vitt be a Dojo-ba és nem a sportszeretet. A hajtórugó a düh. A nálam idősebbeket és erősebbeket  is vérfoltba akartam alázni.

   Hittem benne, hogy erre képes leszek, ha kitartóan, mondhatni mindenkinél többet és jobban edzek. /

Előzmény: sszasza (88082)
sszasza Creative Commons License 2024.01.15 0 0 88082

Mert azt mondták nekik, hogy az edzés majd megváltoztatja őket. Hogy az edzés majd elvégzi azt a munkát helyettük, amit nekik kellene.

Előzmény: Kinti Fiu (88081)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.15 0 0 88081

Nem tartom magam tévedhetetlennek. Mi több! A tévedés mindig nagyobb esélyes.

 

 Egy kissé elszomorítónak találom, hogy az edzések nem változtatják meg az embereket.

 

Akkor mégis miért csinálják?

 

Előzmény: sszasza (88080)
sszasza Creative Commons License 2024.01.15 0 0 88080

Élni a tudással és visszaélni vele két nagyon külön dolog. Utóbbiakat messziről kiszúrom, hisz láttam eleget.

Utolsó két sorod tévedés, az emberek nem változnak meg az edzéstől.

Előzmény: Kinti Fiu (88079)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.15 0 0 88079

Köszi.

 

  Az "Állásfoglalás" c. oldal elolvasásakor vetődött fel a kérdés bennem:

 

 Miért vagytok ennyire szigorúak az újakkal?

 

  - A harctudással való visszaélés lehetősége:

 

 Aki még soha nem foglalkozott küzdelemmel, ennél fogva először veszi rá magát arra, hogy küzdelemmel pepecseljen,

azt alapvetően a harctudással való visszaélés lehetősége motiválja. Aki volt kezdő, vagy látott már kezdőket, az vélhetően sejti

miről van szó.

 Ez esetben semmiféle szűrés nem működik, hiszen az éveken át tartó edzések vezetik rá arra, hogy kifizetődőbb becsületesnek lenni.

 A szorgalom ugyanis minden hősködő érzelmet kiradíroz. ( Illetve ki kellene, hogy radírozzon.)

 

Előzmény: sszasza (88078)
sszasza Creative Commons License 2024.01.14 0 0 88078

Inkább az sstyleszentendre emailcímre írj, megbeszéljük, ne foglaljuk el itt a topicot.

Előzmény: Kinti Fiu (88077)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.14 0 0 88077

Ez jó!

 

  Be tudnád nekem szerezni, ha megkérlek?

/ Aláírva persze. /

Előzmény: sszasza (88074)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.14 0 0 88076

Már rég nem lakok Pesten.

Ettől függetlenül van egy olyan érzésem, hogy tuti beugrok.

Imádok ismeretlen dolgokat kipróbálni és legalább egyszer átélni.

Előzmény: steelus (88073)
Kinti Fiu Creative Commons License 2024.01.14 0 0 88075

Bocs. Úgy látszik az egyik voltam a sok közül, aki erre rákattant.

Komolyan. Nem akartalak megbántani.

 

 - A gimiben volt egy irodalom tanárnőm, aki fantasztikus módszerekkel tudott ráterelni minket az irodalom befogadására.

  Tőle ragadt át rám " Amit lehet, azt mondjuk magyarul." Tulajdonképpen innen ered, hogy az idegen szavakra azóta is

fura mód reagálok.

 

A szavai még mindig az emlékezetemben örvénylenek:

 

 " Magyar az, aki magyarul beszél.

Nem attól vagyunk magyarok, mert egy Magyarországnak nevezett országban élünk. Még csak nem is a magyar állampolgárságunk

tesz magyarrá. Az egyetlen dolog, ami magyarrá tesz bennünket a nyelvünk.

  Minél több idegen szót engedünk be nyelvünkbe, annál kevésbé maradunk magyarok."

 

   Tényleg ne haragudj.

Végül is mindegy hogy nevezik, ha egyszer jó a csapat, avagy elegendően motiváló a környezet.

 

 

Előzmény: sszasza (88072)
sszasza Creative Commons License 2024.01.14 0 0 88074

A könyvnek az lett volna a mondanivalója, hogy az ügyetleneknek is érdemes küzdeni, mert ésszel és energiával minden megoldható. Idealistaként azt hittem, hogy -ahogyan én- mindenki jobb, erősebb, egészségesebb stb akar lenni. Tévedtem, az emberek nem abszolútban gondolkoznak - kiválasztanak egy szerepet, és azt akarják minél jobban, annak elvárásai szerint eljátszani.

Előzmény: Kinti Fiu (88070)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!