1984. augusztus legeleje volt, néhai nagyon szeretett Gyulai István barátainknál voltunk vendégségben - Krisztina napot (is) ünnepeltünk Nagymaroson, + 2 magyar vizsla: az övék és a miénk - csodálatos jószágok voltak. Ha ők utaztak, nálunk volt az övék, ha mi utaztunk, náluk volt a miénk - ezen a hétvégén mentünk a miénkért, és hoztuk el az övékét, mert ment mentek Japánba, valami atlétikai világverseny volt Tokóban.
Őrületes meleg, szárazság, van ott a nagy Dunában egy száraznyelv, ami kinyúlik ilyen időjárásra. Na, menjünk, fürödjünk egyet. A két vizsla fostorgott, be nem ment volna - mi van már ebek, hiszen imádjátok a vizet? Megérezték azt, amit én nem. Bementem, és elkapott egy örvény. Húzott lefelé, akármit csináltam, nem engedett. Kint a parton a két kutya szújkolt, ugatott, vonyított, aztán jött egy erős segítő férfi kéz - ha ő nincs, én most nem írogatok se ide, se máshova.
Köszönöm ezt Neked, aztán okul-e belőle valaki, az már más kérdés...
Világ életemben un. kacsa voltam: a Duna legeslegközelebbi partján nőttem fel a Kopaszi gátnál (mai elhíresült neve: Leinstinger művek). Kb. 150-200 m-es táv volt egyik szárazföldtől a másikig, a gátig, aztán jött a nagy-Duna. Télen-nyáron szigorúan tilos volt jégre-vízre menni - persze, na, ne már - ezt a kis pöcst - megúsztuk - a szó legszorosabb értelmében, nyáron átúsztuk, télen jégre mentünk - és megúsztuk, mindaddig, amig nem történt meg az egyik gyerek társunkkal, amitől mindenki féltett és óvtól...
Most elküldöm, aztán leírom életem legszörnyűbb, mindent eldöntő vízi(szörnyűséges)élményét.
Ez nagyon így van, a nyilt vizeket tisztelni kell, legyen az tó, folyó, vagy tenger!
A Balaton pedig külön kategória ezek között is, nem véletlen, hogy sokan lelték halálukat benne!:-(
Vannak helyzetek, amikor kevés, hogy (nagyon) jó úszó vagy, meg még fiatal, kitartó, és erős is.
És ez a Balatonon nagyon hirtelen tud történni, jóformán előjelek nélkül, és félelmetes erővel!
Leírok egy régi-régi történetet, okulásul. Ha, csak páran komolyan veszik, már nem hiába.
Én kölyökkoromban igazolt versenyző voltam, kamaszként még olyan marhaságokat is csináltam
a többi vagánykodó korombélivel együtt, hogy a Tisza örvényeibe ugráltunk, hídpillérekről.
Még a huszas éveimben többször átúsztam "swarcban" a Balatont, egyszer Badacsony és Fonyód
között (ez kb. ugyanannyi, mint a BÁ) el is kaptak, megbüntettek 500 Ft-ra, akkor nagy pénz volt.
Ezt csak azért írom most, vénen le, hogy valószínűsítsem nektek, volt/van némi vízbiztonságom! :-)
És ez is majdnem kevés volt egyszer, valamikor harmincegynéhány éves koromban.
Az északi parton, tiszta, szép időben, tükörsíma vízben, talán ha 500 m.-re lehettem a parttól (egyedül), amikor kicsit borulni kezdett.
El is indultam kifelé, de alig haladtam valamennyit, és már ott is volt a vihar!
Keményen tolt befelé, hatalmas hullámokkal, porzó vízzel. alig tudtam lélegezni.
Teljes erőmből úsztam kifelé, hogy mennyi ideig, azt nem tudom, nem volt rajtam óra, de semennyit nem haladtam! Már arra gondoltam, hogy megfordulok, és hagyom magam sodorni, és még úszással rá is segítek, akkor talán eljutok a déli partra.
De aztán eszembe jutott, hogy mi van, hamégsem sikerül?...
Ki voltam már rendesen, amikor egy kis időre gyengült a szél, és kijutottam.
Nem ott, ahol bementem, hanem arrébb, egy másik helyen, tulajdonképpen a nádas között.
Elterültem, és hosszabb ideig tartott, mire annyira összeszedtem magam, hogy fedél alá menjek.
A vihar kis ideig tartott még, majd nyomtalanul elült.
Hát ennyi. Pedig én is azt hittem, hogy velem ez nem történhet meg!...
Nem, egyáltalán nincs igazad - talán csak az első két mondatodban
Kicsit lejjebb írtam, hogy az első pár alkalommal a 80-as években egyik főszervezője voltam ennek a nagyszerűségnek. Akkor sem volt olyan év, hogy ne kellett volna halasztani. Mindig ki voltunk téve az időjárás szeszélyességének, ami 30 évvel ezelőtt még piskóta volt a mostanihoz képest.
A többi dübörgésed dühöngés - értem én, hogyne érteném, add ki magadból, be ne nyeld, de itt a "néhány bohóc" - ahogy cseppet sem kedvesen minősíted a vízirendészettől kezdve a szervezőket hidd el nem a pénzre mennek, hanem a biztonságra, arra hogy senki ne hagyja ott a hatalmas nagy mellényét. Van az a mondás, hogy: nem bátor ez, hanem hülye, sajnos az emberek egy része ebben leginkább kitűnő, a hányados az origótól balra helyezkedik el.
Csituljál, aztán majd lesz még alkalom.
Tisztelet, kellő alázat és elfogadás a természet erőivel szemben - erősebb, mint bárki.
Azon a Balatonman Füred versenyen, amelyik utoljára volt júniusban, váltóban indultam, én voltam az úszó. Jó nagy szél volt, hatalmas hullámok, eléggé emberpróbáló volt. Az 1,9 km.-es kört megfelezték, de a versenyt megrendezték.
Egy dolgot érdemes számításba venni, ami medencében nincs, nyílt, élő vízben viszont van, ez pedig a tájékozódás. Egyszerűen nem tudsz olyan ritmusban úszni, ahogy a medencében, mert körül kell nézned. Erre is érdemes készülni. Én pl. legutóbb egy nagyobb látóterű úszószemüveget használtam.
Ráadásul a többi spori keresztül kasul úszkál (vagy Te, nézőpont kérdése 😃)
Nyilván Te vagy a legjobb szabadvízi úszó, lazán tolod 1:40 alatt az 5.2 km-t, lehet 1:15-öt mész, nem hoznak zavarba a hullámok, és jól tűröd a hideget is.
DE...
Az, hogy Révfülöptől 10 km-re (gondolom az északi parti vizeken) simán lehet úszni, az egy dolog. Kb. 2-300 méter után kezd érezhetővé válni a szél. Onnantól viszont rohamosan. 1 km-re a parttól szerintem már erősen hullámos volt, a Balaton közepén minimum fél méteres hullámzással. Az ilyen vízben az indulók nagy része elvérzik, még akkor is, ha a szél és a hullámok hátulról tolnak. Déltől biztosan tudom, hogy stabil 35-40 km/h alapszél fújt, esetleges 50-60-as ráfújásokkal. Nem az a víz, amiben az átlag amatőr úszó szeret lenni.
Hozzáteszem, ha ezt nem tudod a vizekről, valószínűleg NEM úszol 1:40 alatt...
A szabadvíz nem medence!
Ha viszont rutinos szabadvizes úszó vagy, menj el triatlon versenyekre, ha a bringát és futást em bírod, váltóban. Ott nem halasztanak, az verseny, ez teljesítmény"túra".
É sem hiném, hgy tudnék ilyen vízben úszni. Volt szerecsém a következő nap, júli 1-én a Velencei tóban úszni reggel, amikor csak 15-25 km/h szél fújt, gáttal védett helyen. Engem bizony a nem teljesen takart részeken zavart a hullámzás, bár tudtam benne úszni. Pedig az volt vagy 10-20 centis kis chop maximum. 2 mm-es rövid neoprénben épp jó volt 45 perc, bár kicsit fáztam.
Ha meg annyira kell a BÁ, simán meg lehet szervezni. Nem kell szabadság, hétvégén van! Reggel beülsz a kocsiba, keletről is 4 óra alatt ott vagy. Indulj el korán, és a dugót is kikerülöd. Ezer bocs, de ha ennyit nem tudsz megtenni, a bohóc jelzőt másra használnám...
Könnyű a karosszékből kritizálni. Meg kell érteni, az emberek hülyék, ha nem rendezel hülyebiztosan, és valaki bajba kerül, leperelik a szervező fejét, de legalábbis óriási facebook lejárató kampányt indítanak. Aztán nem csak halasztás lesz, hanem végleges tiltás.
Minden évben rákészülök, (amúgy is úszok) szállást foglalok, rászervezzük a szabadságot, kifizetünk egy rakás pénzt, majd jön néhány bohóc és elhalasztja. (Az eredeti időpontban 06.30 ott voltam Révfülöptől 10 km-re, simán lehetett volna úszni...)
Bocsánat, de aki nem tudja a 20 fokos vizet elviselni, vagy azt hogy hullámzik a víz, az ne ússzon. Legalábbis nyíltvízen. Éppen az a poén benne, hogy ilyen körülmények között kell úszni.
Persze tudom, a pénz a leglényegesebb a szervezőknek, és ez teszi (tette) tönkre az egészet. Gratulálok.
Sziasztok! Ma délutánra kiderül, hogy megtartják-e szombaton, vagy halasztanak-e. Kicsit félek az alacsony vízhőmérséklettől, mert uszodához vagyok szokva.
Tegnap leúsztam uszodában a táv felét, 2.600 métert mell-gyors-hát-mell-... váltakozásban, és mértek nekem időt is. teljesen egyenletes tempóban mentem, és 56 perc volt a 2.600 méter. az edzőm szerint jó idő.
Várom már nagyon, és remélem, nem marad el, vagy ha igen, legfeljebb csak vasárnapra tolják, mert a jövő hétvégén már nem érek rá.
Anno az én első átuszásomkor a kocsikulcsot és némi költőpénzt egy nyakba akasztós cuccba tettem. Egy retro mini sörösdoboz, amit még a 80-as években használtunk a strandokon.
Az első km-en a frász kerülgetett, hogy mindig a hátamnak ütközött, aztán meg az idegesített, hogy ha nem... :)
Azóta csak fürdőnadrág, szemüveg és sapka van... - ahogy kell! :)
A BSI-s rendezvényekre általában igaz (bár én inkább a futóversenyeik alapján ismerem őket), hogy nagyon lelkes, lelkiismeretes csapat szervezi és vezeti az eseményt, beleértve a csomagmegőrzést és szállítást is. Meglátod, fesztiválhangulat szokott lenni, tényleg figyelnek egymásra és a cuccainkra, én nem aggódok, leadom a motyót, igazolványokat, költőpénzt (nyilván ilyenkor nem sok pénz van nálam, de azért egy fagyi vagy lángos, esetleg mindkettő jól tud esni Bogláron), vonatjegyet hazafelé, meg ilyesmiket. Csak akkor hurcolj ilyesmit magaddal, ha tudod magadról, hogy nem úsznál nyugodtan, és végig azon paráznál, mi van a csomagoddal, de szerintem engedd el ezt a kérdést, élvezd az úszást és a sporik társaságát :))
Régebben már leírtam, hogy én az ilyen értékeimet egy vízhatlan telefontokban (krussell azt hiszem) vittem át. Plasztik személyi, jogsi és a Renault-om indítókártyája volt benne.
Két úszógatya volt rajtam, az alsóhoz hozzákötöttem a tokot és hajrá. A cuc egyébként a fenekemnél volt. Kicsit szokni kellett az érzést, de aztán semmi problémát sem okozott.
Ha van egy "szolgáltatás" akkor nincs gond. Teszem hozzá, hogy van olyan szörfös póló aminek vízálló zsebei vannak. Ide szoktam betenni papírokat, bicikli lakat kulcsot. Igaz nem Balatonba hanem tengerbe megy nem verseny szerűen úszva használom. Ha ilyen lenne, akkor hátizsákra tennék lakatot, majd annak kulcsát ebbe a pólóba raknám el.
Nem kell parázni, amit a megőrzőben leadsz, vagy átküldesz, biztonságban lesz!
Én évtizedek óta csinálom, soha semmim nem tűnt el, de másoktól sem hallottam ilyent.
Gondolj bele, mekkora híre lenne, és mekkora presztizsveszteség lenne a BÁ-nak egy ilyen eset!...
Szerintem ilyesmi elő nem fordulhat, a közreműködők egymást is figyelik, és úgy sejtem, hogy aki
ilyesmivel próbálkozna, azt jó esélyel meglincselnék!
Nem javaslom, hogy bármit, bármilyen módon magadra köss, hogy átvidd, egészen biztos, hogy hosszútávon zavarna a dolog, hiába próbálod ki uszodában. Kivétel a kocsikulcs, de nem a távnyitós, hanem a pótkulcs, ami vízálló! Ezt cipzáras zsebbe, vagy gatyamadzagra gondosan kötve lehet vinni.
Az viszont célszerű, ha a megőrzésre leadott, vagy pláne átküldött cucc nem egy nylon szatyorban van, hanem egy sporttáskában, vagy hátizsákban, mert ezek becipzárazhatóak vagy beköthetőek,
míg a nylon szatyor esetleg kiszakadhat!
A szükségesnél sokkal több pénzt vinni értelmetlen, ékszereket, egyéb komolyabb értéket szintén.
A telefon is jobb, ha egy egyszerű tipus, nem okvetlenül a legdrágább okos! És kikapcsolva eltenni!
Én törölközőbe szoktam csavarni, hogy ha szállításkor odaütődik a csomagom valamihez, ne sérüljön.
Leírtam minden lehetőséget. Természetesen a nem nyakba akasztós dolognak - amivel kényelmesen lehet úszni - megvan a magasabb ára. Ezt nem csak nagyobb távon, de akár egész napos vizi program esetében is lehet hasznos.
Úsztál már valaha? Ha igen, úsztál már nyakbaakasztható tasakkal? Próbáld ki, főleg 5 km hosszan, utána adj ilyen "bölcs" tanácsot... Derékrakötés már ok, de ott is meglepően szorosra kell húzni a pántot.
Egyébként, bár nem tudom, de sokszor leírták itt is, és a hivatalos fórumukon is, hogy átküldhető minden.
Tudom nem lehet kellemes így úszni, de vannak vízálló nyakba akasztható tokok vagy van olyan amit hátra lehet csatolni. Ez utóbbi ára kicsit húzós lehet.
Elnézést ha olyat kérdezek ami volt már, de teljesen új vagyok a fórumon, és az első balaton átúszásom lesz. A kérdésem, hogy az indulási oldalon Révfülöpön van valamilyen érték megörző, azt valahol olvastam, hogy a ruhákat megőrzik vagy ha kell át is viszik Boglárra, de ha az ember egyedűl megy akkor a kártyáival (személyi, lakcím, stb..), mit tud csinálni? Már gondoltam arra is hogy velem úsznak, csak nincs semmi ötletem, hogyan kivitelezhetném! Előre is köszönöm a válaszokat!