Azt hiszem, figyelmetlenül olvasol, ugyanis a leveled elejének semmi köze nincs ahhoz, amit írtam. Semmi hozzátenni valóm nem volt az os/2-höz. Ha idéztem, másért idéztem.
Amennyiben téged zavar, ha valaki az előítésletességedet kifogásolja, akkor részemről /ignored - előítéletekkel nem érdemes vitatkozni.
Ami az UNIX-ot illeti, nem tudom, hány éves vagy, és mire emlékszel vissza. Az egy dolog, hogy az UNIX nem volt igazán portábilis, de a maga korában (a hetvenes évek közepén) ugyanúgy próbáltak a hívei teret szerezni neki, mint ma a Linuxnak. Ennek során állították, hogy az UNIX portábilis. Hogy nem volt az - úgy gondolom, ma is mondanak olyasmit a Linuxról, ami nem igaz.
Hozzá nem értő dolgokat minden párt hívei mondanak. Csak neked nem mindenre van füled. Mellesleg a monopóliumok haszonmérlegéről is lehetne vitatkozni, de az egy más topik.
Nagyon érdekelne a becses véleményed arról, amit a hardverparaméterek megnövelésének pozitív hatásáról írtam (fordítómemória). Egyébként megtanulhatnál rövidebben írni.
Hontalan
Kedves Szakértők! Én nem igazán értek a számítástechnikához, mindenesetre érdeklődve olvasgattam bele eme topicba. A Microfost persze én sem csípem, mivel nekem is negatív tapasztalataim vannak, egy 300.e ft-os gépen is le-le fagy biz, alkalmazásoknál még a Win98 is. Tervezem áttérni LINUXRA, de ahhoz még tanulnom kell, meg oztán úgy látom, nincs még meg minden szükséges alkalmazás rája, ilyen lenne pl egy Soundforge szerű program. No de ez mellékes, inkább azt tudakolnám, mit szóltok a Microfos honlapjáról letöltött alábbi anyaghoz. Ha barom vagyok, és ezt már korábban megbeszéltétek, akkor bocs, egyelőre nem olvastam el visszamenőleg valamennyi felszólamlást. Üdv, MB
Nyílt teszt: a Linux és a Microsoft Windows NT Server 4.0 összehasonlítása
A Mindrcraft először 1999.április 13-án tette közzé a négy hálózati operációs rendszert összehasonlító tesztjének eredményeit, melyek a Microsoft Windows NT 4.0 Server meggyőző előnyét mutatták a Linux, Novell NetWare és a Sun Solaris előtt. Az eredményeket kemény kritikával fogadta Linux közösség. Az ellene felhozott vádak tisztázására a Mindcraft egy második tesztet kezdett (melyben már a Red Hat Linux 5.2-es változatának 2.2.6-os kernellel frissített változata szerepelt), mielőtt azonban az eredményeket publikálhatta volna, máris új támadások érték. A Mindcraft ekkor a probléma áthidalására nyílt vizsgálatot indítványozott.
A nyílt vizsgálat célja:
annak bizonyítása, hogy a Mindcraft elfogulatlan volt az előző tesztekben, melyek a valós Linux teljesítményt mutatták
a Linux-közösség által az első és második tesztsorozatban megfogalmazott vádak tisztázása
a Linux szakemberei által hangolt legújabb Linux szoftver és a Microsoft Windows NT Server 4.0 teljesítményének összehasonlítása azonos hardver-környezetben.
A PCWeek felügyelete mellett megtartott tesztelést a Mindcraft, a Red Hat és a Microsoft képviselői három szakaszban végezték:
a Mindcraft megismételte a második tesztet
a Red Hat mérnökei az első szakaszban használt szoftverrel - saját beállításaik után - újra elvégezték a vizsgálattot
a Microsoft és a Red Hat legújabb szoftvereiket használva, azok precíz beállítása után a lehető legjobb teljestmény elérésére törekedtek
A nyílt teszt során mind a file-, mind pedig a Web-szerver teljesítményeket vizsgálták. Az eredmények:
az első és második vizsgálati szakasz igazolta a Mindcraft előző mérések során tanúsított elfogulatlanságát: a Red Hat és a Mindcraft eredményei gyakorlatilag megegyeztek a file-szerver és a Web-szerver esetében is.
a harmadik vizsgálati szakaszban egy-, ill. négyprocesszoros rendszereket hasonlítottak össsze. A Microsoft szoftver az első két szakaszéval azonos volt, míg a Red Hat 2.2.10-ás kernellel frissített Linux 6.0-t használt. A szerverek vizsgálatát négyprocesszoros rendszereknél Microsoft Windows NT WorkStation és Microsoft Windows 95 klienssel is elvégezték. Az eredmény egyfelől azt mutatta, hogy a Windows NT Server bármilyen konfigurációjának teljesítménye jelentősen felülmúlja a Linux-ét, másfelől a Red Hat mérnökei által hangolt rendszer a file-szerver tesztelés esetén azonos eredményt ért el a Mindrcaft által korábban publikálttal, Web-szerver teszt esetén 14%-kal múlta felül azt, ami ismét csak a Mindcraft korábbi tesztjeinek tisztaságát igazolja. (A 14%-os eltérést az újabb szoftver alkalmazása magyarázza.)
Összefoglalva:
a Mindcraft igazolta hitelességét, és megőrizte jó hírnevét
a Microsoft Windows NT Server 4.0 négyprocesszoros rendszerek esetében a Linux/Samba rendszernél 2,7-szer gyorsabb Windows 95 kliens esetén, ill. 1,9-szer gyorsabb Windows NT klienset használva.
a Microsoft Windows NT Server 4.0 a Linux/Apache rendszernél Web-szerverként 2,2-szer gyorsabb négyprocesszoros rendszerek esetében, és 1,9-szer gyorsabb egyprocesszoros rendszerek esetén.
a Linux teljesítménynövekedése az egyprocesszorosról négyprocesszoros rendszerre való átálláskor messze az Windows NT-é alatt maradt: file szerver esetében 43% (szemben az NT 105%-ával), Web szerver esetében 42% (az NT-é 124%).
Forrás és részletes információ: a cikk eredeti szövege, a mérési módszerek leírása, a tesztben résztvevő személyek listája, valamint az eredményeket közlő táblázatok és grafikonok a http://www.mindcraft.com/whitepapers/openbench1.html címen megtalálhatóak.
Kezdenem azzal, hogy sajnos pont rossz hozzaszolast valasztottal ki arra, hogy a szelektiv figyelmemet bizonyitsd, ugyanis arra a levelre pont valaszoltam az illetnek (amibne az OS/2-rol volt szo). Bar pont abban az idezetben, amit valasztottal, nem ertem, mi volt akkor marhasag, mint abban, hogy a gcc binarist akarja valaki atmasolni mas oprendszer ala, de mindenesetre az OS/2 kerdesben nem ertettem egyet az illetovel. Szoval ez sajnos melle.
Ami az altalanositasomat illeti : Nagyon szokott zavarni az, amikor valaki - ha eppen erv nem jut eszebe - akkor azt hanytorgatja fel, hogy Altalanositas es Eloitelet. Azert zavar ugyanis, mert egesz gondolkodasunk ezekre az elvekre alapszik, igy hat nyilvan _barmilyen_ allitasra ra lehet huzni.
Persze, irhattam volna hosszabban is, a kedvedert megteszem, hogy vilagos legyen :
Azok, akik a MS tamogatoinak valljak magukat, szignifikansan nagyobb aranyban talaltam olyan allitasokat, amelyek nem felelnek meg a (altalam ismert) valosagnak, igy arra a kovetkeztetesre jutottam, hogy azok, akik MS partiak nagyobb valoszinuseggel tevednek.
Most nem megyek bele, hogyan lesz a valoszinusegi megfigyelesekbol univerzalis allitas meg hasonlok.
Orulok, hogy meg tudod vedeni a velenyedet, de pl szerinted meddig volt a UNIX ingyenes, es honnan veszed, hogy a hardvergyartok erdekeit sertette egy "portabilis es ingyenes oprendszer", es hogy ez a portabilitas a UNIX hatranya volt ? A UNIX eppen abba "bukott bele", hogy NEM volt portabilis a mindenfele code fork miatt. Mindegy.
Elolvastam a hozzaszolasaidat. Az osszeset. Ez a velemenyed ? :
"Azonban a ti tevékenységetekhez csak annyi a közöm, hogy frusztrálva érzem magam, mert valakik azt mondják, hogy hülye vagyok. Röviden: szerintem annak, amit műveltek, az átlagember számára az égadta földön semmi haszna nincsen."
Hat ezzel nem tudok vitazni. Amen. Ha jol gondolom, hogy mire gondolsz, akkor nyilvan nincs igazad, de tudod mit hidd ezt, semmit nem valtoztat.
A konyvpiacrol csak annyit, hogy szoktam itt Nemetorszagban konyvesboltokat jarni, es egeszen meglepett, hogy pl az egyikben ne'gy polcnyi Linux konyvet talaltam.
Hozzateszem, nekem nem a Linux forever (pl pont emiatt nem is olvasom mar fel eve a Slashdotot), en orulnek akar a AmigaOs-nek, FreeBSD-nek, barminek, csak monop[olium ne legyen, mert attol viszketek (mindenki, akinek monopoliuma van, visszael vele, ha nem, akkor hulye. Bar van a FUD-nak is izleses merteke, es ezt a MS nem tartja be, de legyen. A problema a monopolium. Amig az IBM volt monopolium, addig ok voltak a problema, most az MS, a Linux egyetlen elonye, hogy nem TERMEK abban az ertelemben, hogy senki sem gyartja, az eloallitasi koltseg nincs. Amig ez igy marad, addig tamogatom, mert nem veszelyes, hogy kihasznalja a monopolhelyetet. Ettol fuggetlenul nem orulnek ha az MS kipusztulna, mert szamomra csak addig nagy gonosz csunya ellenseg, amig monopolium. De lehetne Matav is felolem, csak eppen mivel programozo vagyok, a tavkozlesi piac csak legfeljebb mint fogyasztot tud bosszantani.
Visszaterve az altalanositasra, mert itt figyel alul a leveled, es ujra szembetunt : nem volt erved ellene. Tagadod, hogy az MS tamogatoi kozott tobb olyan ember van, akinek a szamitogep legfeljebb hobbi, es nincs ralatasuk az egesz kerdesre, es legfeljebb csak azt a kellemes erzest erzik veszelyeztetve, hogy a szamitogepet konnyu hasznalni, es zavarja oket, hogy masok olyat akarnak rajuk kenyszeriteni, ami mar nekik tul bonyolult ? Ennelfogva gyakrabban mondanak hozza nem erto dolgokat. Szoval azt allitod hogy ez nem igaz ? Mert ezzel tudok vitazni, de azzal, hogy lebiggyeszted az ajkad, es kimondod a buvos szot : "Eloitelet", hat igen ezzel nem lehet mit kezdeni.
Kedves Bingo, Piszkos Fred!
Elhiszem, hogy az idézett marhaságok itt tényleg elhangzottak, csak én nem figyeltem fel rájuk. Bizonyára azért nem, mert szelektív a figyelmem. Ha valaki olyat ír, hogy az internetet BG fedezte fel, azt végigolvasni sem érdemes. Látom azonban, hogy Te sem olvasol másképp, csak éppen te a hülyeségekre koncentrálsz, hogy legyen min dühöngeni. Miért jó, ha valaki sértődött amiatt, hogy másnak nem Linux forever. Ezt nevezem szurkolói magatartásnak. Aminek legfőbb jele a nyitó mondat:"hogy azok, akik itt nagyon MS-partiak, akkora targyi tevedesekben birnak lenni, es annyira hihetetlenul tajekozatlanok szamitastechnikailag, hogy azon gondolkodtam, hogy azert van az internetnek meg eleve az elektornikus levelezesnek egy nagy hatranya, hogy ugyanis fogalmam sincs, hogy a vitapartner kicsoda." (copy-paste). Általánosítás és előítélet. Másfél oldalon.
Egyébként csak írj nyugodtan, én meg tudom védeni a véleményemet. Pl. érdekelne, hogy mikor is kezdődött a Linux-korszak? ". Ez sajnos az OS/2-nek már akkorra kissé késô volt, ráadásul az árpolitikájuk azóta sem igen javult,
de feltünt a piacon a Linux. " - írja valaki. Ez nem zavar?
Hontalan
hat, amiket irt, szerintem mind szerepelnek ebben a topikban, igaz hogy a talajviz szintjeig kell leasni ertuk mar, de ha csak most olvasta el oket, akkor most valaszol rajuk.
Ettol ez meg nem szurkoloi magatartas. Ha sok idod van olvasd el a topikot az elejetol, sajnos valoban volt aki azt allitotta, hogy Bill Gates csinalta az IBM PC-t, az internetet. stb. Es olyan is volt, aki megkerdezete at lehet-e masolni a gcc binarisokat mas oprendszer ala ugy hogy mukodjon. :-)
Csak valahol 1 honappal ezelotti hozzaszolasok.
En nem ertem, vajon pszichologia-rajongok elik-e itt ki hajlamaikat, mert mar Sesebaba is valami ilyesmit irt valakinek. (ettol meg nem lesz persze igazad, de legalabb bosszanto, ha valaki velemeny helyett elemzest ir. Most en is irjak rolad elemzest, kedves hontalan? - felette gyumolcsozo)
MIndenesetre megkernelek, hogy hosszabban fejts ki a mondanivalodat (ha volt ilyened a levelben), mert nem ertettem meg milyen "elozmenyekrol" beszelsz, mit ertesz ebben az esetben "szurkoloi magatartas" alatt (bar ketsegtelenul tetszik neked ez a kifejezes, mert mar hasznaltad mashol is), hogy ingerulted cafoltam, az teny, hogy kiragadott peldak voltak, azt mi sem bizonyitja jobban, minthogy magam is elismertem, sot igy kezdtem.
Ha pedig erdekel, az inditook pedig nem valamifele "megoldaskereses", mint valamiert feltetelezted, hanem mindossze emocionalis impulzio, koznapi neven idegesseg.
Hihetetlen.
Nono, az ugy volt, hogy egy darabig a MS es az IBM egyutt fejlesztette az OS/2-t, teljesen mar kernelre. Aztan az MS kiszallt a bulibol es inkabb fejlesztett egy Windows-t a DOS-os "kernel"-re (azaz a Command.com-ra).
Igy tudtommal a Windowsnek (foleg a 3.1-nek) es az OS/2 v2.0-nak mar nem volt koze egymashoz.
De nem is ertem, teny, hogy az OS/2-hoz 386-os proci kellett, a windows meg valamilyen standard vagy milyen modban elfutott 286-on is.
Akkor most mi nem igaz ? :-)
Talán jobb lett volna, ha nem flame-elsz!
Ugyanis azt a könnyen átlátható, és nevetséges megoldást választottad, hogy idéztél egy pár olyan dolgot, amiről az előzményekben szó sem volt, és ingerülten cáfoltad azokat. Szurkolói magatartás.
Hontalan
Tisztelt Mindenki!
Na, itt összejött a vita rendesen.
Micu!
A történelmi áttekintés érdekes, de valahol sántít. Szerintem a Linux sokkal régebbi, mint ahogy Te említed, eredetileg 386-osra készült. A UNIX, amely nagybátyja vagy micsoda a Linuxnak, meglehetősen régen fut(ott?) versenyt más operációs rendszerekkel (RSX, VMS, sőt, IBM main-frame-ra is próbálták alkalmazni). Ugyanaz volt az előnye, mint a hátránya, a gépfüggetlenség: ez nem felet meg a hardvergyártók érdekeinek, akik a kompatibilitás bizonyos korlátozásával próbálták védeni a piacukat, ezért egy portábilis, és ráadásul ingyenes op. rendszer sértette az érdekeiket. Egyébként, amennyire tudom, a Linux alá tervezett alkalmazások már nem lesznek ingyenesek.
Kedves Trebitsch, az igazi.
A statisztikával kapcsolatban csak annyit, hogy ha Wagner úr évi Margitszigeti ásványvíz-fogyasztása 200%-kal megnő (valószínűtlen), akkor mennyi lesz az eredmény? Szerintem 1 liter. Ugyanis, azt el tudom képzelni, hogy egy 0.33-as palackkal elhasznál évente (tanyai sörözéskor kézmosásra, ja prav, Vagner?) Ez ugye 200%. Sörben más lenne az output.
A hackerekkel kapcsolatban kb egyetértek, és itt a válasz már feljebb is terjed. Kecske2 megfogalmazása számomra is új. Volt alkalmam egy elemzést hallani erről (nyelvit), melynek az volt a konklúziója, hogy a hacker maximum csibész, a cracker bűnöző. Szerintem én végig crackerekről beszéltem.
Védelem.
A gyártók nyilvánvalóan optimálják a védelem költségeinek és a lopás által bekövetkező veszteségnek az arányát. És majd állami segítséget is fognak kérni, beletetetik a vas árába a lopási fedezetet, mint a zenekazettáknál és a fénymásolóknal (bár szerintem abból úgyis állami jövedelem lesz).
A könyvekről.
Konkrét kifogásokat konkrétan ki tudok védeni. Azonban abban bizonyos vagyok, hogy a sommás megállapítások igazságtalanok, előítéletesek.
Kedves Kecske 2
Nem haragszol, ha megjegyzem, hogy egy internetes fórumban, álnéven, név szerint és nem igazán érthető értékkel (talán elmarasztalólag) említeni valakit, aki nem közéleti személyiség, ez szemétség. Ő most nem tudja megkérdezni tőled, hogy szidtad-e vagy dicsérted, és így sem a puszit, sem a tökön rugást nem tudja kiutalni. Ez visszaélés a nickkel. Szerintem ezt ki kellett volna cenzúrázni. (Ehhez még annyit, hogy a Kossuth-kiadóhoz semmi közöm, sőt.)
Hontalan
Nono ez igy nem igaz.. A w3.1 az az OS/2 2.0 lite, tehat leegyszerusitett valtozat. Az OS/2 Kvant maga ala egy 386sx-et es legalabb 8 mega RAM-ot, mig a win 3.1 "286 protected mode"-dal es 4 Mbyte RAM-mal is megelegedett papiron... megele
Gondoltam, nem flame-elek, de nem tudtam nem eszrevenni itt az olvasgatasban, hogy azok, akik itt nagyon MS-partiak, akkora targyi tevedesekben birnak lenni, es annyira hihetetlenul tajekozatlanok szamitastechnikailag, hogy azon gondolkodtam, hogy azert van az internetnek meg eleve az elektornikus levelezesnek egy nagy hatranya, hogy ugyanis fogalmam sincs, hogy a vitapartner kicsoda. Szemelyesen ugyanis egy 17 eves gimnazistat, aki eldicsekszik, hogy milyen remek "adatbaziskezelot" irt Delphiben apuka vallalkozasahoz eleg konnyu megkulonbozteti egy matematikuskent vegzett programozotol, aki latott meg dobmemoriat, es latott mar nehany generacionyi szamitogepet ahhoz, hogy ne higgyje el, hogy ha valami szines, akkor jo.
Es valamiert nehany embernel az az erzesem, hogy az utobbi kategoriaba tartozik. PL valaki irta, hogy a GCC ugy fut-e Win meg OS/2 alatt, hogy a binarist atmasolja valaki. Ez egyreszt nevetseges, masreszt egyertelmuen mutatja, hogy teljesen tajekozatlan, ha meg nem is hallott ujraforditasrol.
Valaki irta, hogy az Internet Bill Gates nelkul nem lenne az ami. Most erre mit lehet mondani. Nyilvan fogalma sincs arrol, mi az internet, honnan indult, es mennyire minimalis volt a Microsoft, plane Bill Gates szerepe benne. Nyilvan amikor megkapta apukatol a Windows-os gepet, akkor rajta volt az Explorer es nyitoooldalkent bejott az MS site. Tudja ez az illeto, mi az a gopher, archie, ha ilyen tejekozott internetugyileg ? De eleve, megis furdalja az oldalamat, vajon megis mirol kepzelik az ilyen emberek, hogy a MS-nek koszonheto az internet fejlodeseben ? Elkepzelni nem tudom.
De azert arra figyelnek az helyukben, hogy azert, mert valamivel Windows alatt talalkoznak eloszor, az nem azt jelenti, hogy azt is Bill Gates talalta ki (aki egyebkent szemelyesen utoljara Basic interpretert irt. Talan azt o irta, mert a DOS-t mar nem - de feleslegesen irom le, ez senki rajongasat nem fogja letorni)
Meg valaki beidezte a Mindcraft megismetelt eredmenyet. Erre mar nem irok semmit. Igen, valoban, az NT valoban gyorsabb, mint a Linux, HA
- sok Windows kliens
- egyidejuleg
- egyetlen
- statikus html filet ker le egy
- SMP-s tobbrprocis
szervertol. (A gyakorlatilag nem elofordulo eset, most nem elemzem, miert nem, ha valaki belatja, ha nem akarja belatni, nem fogja) Minden mas esetben a Linux gyorsabb.(pl dinamikus html fileok (pl CGi) eseten, vagy ha nem ugyanazt a filet keri mindenki) (vagy a nemet PC World vagy a nemet PC Professinal utanozta a Mindcraft tesztet - nem tudom, a munkahelyemen olvastam, nincs nalam az ujsag, de ha valaki igen ketkedik, beirom akar az ISDN szamat is az ujsagnak)
Ezt egyebkent minden tajekozott linux fejleszto tudta mar elotte is, a bolcsebbek nem is az eredmenyek hibassagat hangoztattak, hanem a meres parametereit, amit nyilvan nem fognak megvaltoztatni, vagy ha igen, EGY konfiguracio valoszinuleg mindig marad, ahol az NT gyorsabb, es akkor nyilvan ott fog futni a Mindcraft teszt.
Nyilvan gusztustalan kivalasztani az egy szem konfiguraciot, ahol a NT gyorsabb, es ugy interpretalni, mint altalanos eredmenyt (na persze, sehol nem alltija az MS/Mindcraft, hogy a NT _minden_ korulmenyek kozott gyorsabb, mint a Linux, ne nem, viszont a megfeleloen tajekozatlan emberek ahhoz a hirhez, hogy az "NT gyorsabb webszerver, mint a Linux", nem teszik fel egybol a kerdest, hogy "milyen esetben".
Na igen, azt hiszem le lehet vonni a kovetkeztetest, hogy a szamitastechinka "ellaikusosodik", ez nem baj, a baj csak az, hogy a hozza nem erto emberek nincsenek tisztaban azzal a tennyel, hogy egyaltalan nem hozzaertoek.
Pont.
"Ez szerintem azt a céget mínősíti, amely a kulcsot gyártja, illetve amelyik azt forgalmazza"
Nem biztos. Egy gyakorlott kódvisszafejtőnek gyerekjáték megtalálni azokat a programrészeket, amelyek a kódolásban részt vesznek. (Ugyanis feltörők nem a hardverkulcsot "törik fel", hanem a programból irtják ki az azzal kommunikáló kódrészletet). Természetesen lehet többlépcsős védelmet csinálni, amely "elhiteti" a derék lakatosmesterrel, hogy az ajtó kinyílt, aztán később mégis valami váratlan akadályt gördít a jogtalan felhasználó útjába, de hát akkor még egy forduló, és az is fel van törve.
"Egyébként szerintetek miért van, hogy a nagy kereskedelmi programokat nem látják el másolásvédelemmel?"
Szerencsére nem látják el. Hatásos másolásvédelem nincs, azaz aki nagyon akarja, az feltöri, felmásolja, megszerzi a feltört programot stb. Az összes másolásvédelmi megoldás leginkább csak arra alkalmas, hogy a jogos felhasználó idegeit rombolja: a kulcslemez a kritikus pillanatban vész el vagy száll el, a hardver kulcs összevész a nyomtatóval s. í. t. Egy gép magától is elszáll, miért kisértsük akkor direkt az Istent?
Úgy néz ki, a másolásvédelmi próbálkozások ellentétesek a szoftver természetes fejlődésével. A szabad szoftver elve ennek csak egy kikiristályosodó része, egy állomás, egy tudatos lépés az elkerülhetetlen felé.
Kis János neve fogalom a számítástechnikai sajtóban. Nos, ő már tíz évvel ezelőtt sem állt szóba olyan program fejlesztőjével, forgalmazójával, amelyiket bármilyen másolásvédelmi trükk védett.
A BSA-nak meg nem mankót kell adni, hanem kalodát, pellengért, spanyolcsizmát, rácsot. Addig is, amíg magától meg nem hal.
Az IBM nem volt teljesen hulye (illetve nem az OS/2-nel volt hulye, hanem amikor a DOS-t kulsossel iratta meg, de ez mas kerdes), es az OS/2 nem az arpolitikaja miatt bukot meg, hanem egyszeruen azert, mert a Microsoft sokkal dragabban adta az IBM-nek a Windows-t (mint OEM partnerenek), amikor az IBm megprobalt kijonni a OS/2-vel, hogy az IBM inkabb ejtette az OS/2, es Win-nel csomagolta a gepeit.
Ez lett sajna az OS/2 vege, pedig amikor megjelent a Warp, akkor ha emlekszel meg az IBM nagyon is nyomatta, osztogatott ingyen verzioat jobbra-balra, csak annak nem volt, aki nem akarta, akkoriban pl a Vobis is Os/2-vel csomagolta a gepeit Windows helyett, szoval nem volt rossz az IBm uzletpolitikaja, egyszoval az MS - nyiltan szolva - zsarolasa buktatta meg az OS/2-t. (azota is sajnalom, bar lelkesen hasznalom a Linuxot is, de azert megsiratom szegeny OS/2-t, mert tenyleg nagyon jo volt)
(Egyebkent fura, hogy kihalnak az MS mellol a jo technologiak, es pont azok, amiket kedvelek - Amiga, OS/2, a Linux talan nem, de csak azert nem, mert GNU-s. Azt hiszem az MS tenyleg a mai szamitastechnika legnagyobb hatraltatoja.
Kecske2:
"Akik szerverekre tornek be, azok a hackerek. Akik lokalis programokat tornek fel, azok a crackerek."
Sok definícióját halottam már a hacker - cracker jelzőknek, de ez új.
Leginkább eddig az terjedt (legalábbis amit én olvastam), hogy a hacker kódfejlesztő, javító, hibakereső és feltáró.
A cracker rosszindulatú bűnöző, site feltörő, magán anyagok ellopója, károkozó. Ebbe persze beletartozik a lokális programokat feltörése is.
Újlaki " – Majdnem fél napig kínlódtam vele. A többit egy óra alatt szoktam feltörni." Ez szerintem azt a céget mínősíti, amely a kulcsot gyártja, illetve amelyik azt forgalmazza. Erre is illik a Microsoft analógia. A sz*rt eladni úgy, hogy a felhasználó meg legyen győződve arról, hogy milyen jól járt és más lehetőség a világon nincs csak ez.
Egyébként szerintetek miért van, hogy a nagy kereskedelmi programokat nem látják el másolásvédelemmel? Még a floppy-s korszakból emlékszem olyan programra, amely valahogy érzékelte, hogy másolt és nem volt hajlandó elindulni (jobb esetben...) Legalább azokra a programokra kötelezővé tenném, amelyek a BSA-hoz tartoznak.
Az üzletpolitikát ne említsétek...
ne keverd a szezont a fazonnal (legfokepp ne lepj a masok altal is "dicsert" magyar "szakforditok", pl. Hoffmann Gabor - lasd: a Kossuth-fele Perl - orokebe): a crackernek es a hackernek az egvilagon semmi koze nincs egymashoz.
Akik szerverekre tornek be, azok a hackerek. Akik lokalis programokat tornek fel, azok a crackerek.
Pár évvel ezelőtt egy programfejlesztő cégnél dolgoztam, a terméket hardver kulccsal védték. A fejlesztők egyszer nevetve mesélték, hogy korábban odaadták a programot egy ismert kódfeltörőnek a Műegyetemen. Az elismeréssel szólt a védelemről:
– Majdnem fél napig kínlódtam vele. A többit egy óra alatt szoktam feltörni.
Bocs, már megint én vagyok! A cracker-ekhez szeretnék hozzászólni. Elôre mondon,
nem vagyok az, bár programozásból élek, a hálózat elég távol áll az érdeklôdési körömtôl.
Szóval, szerintem a helyzet az, hogy kétféle cracker van. Az egyik, aki exhibicionalizmusból csinálja,
és a kára maximum az, hogy összefirkálja a weblapot. A haszna viszont, hogy rámutat a hibákra,
ennél jóval magasabb. A másik fajta ugyanis abból él, hogy miután betört adatokat, infókat lop,
esetleg törli a rendszert, vírust helyez el. Ráadásul azokon a lyukakon, amit a cracker megmutat,
igen jól közlekedhetnek a vírusok is. A valós világban is az lenne az optimális, hogy ha nem lennének
betörôk, de ha már vannak, akkor nem árt ha valaki felhívja a figyelmet hogy a szuperbiztosnak eladott
ajtózárat egy rézdróttal is két perc alatt ki lehet nyitni. Különösen hasznos ez akkor, ha a zár gyártója közben
bôszen állítja hogy nem.
Nem teljesen értettem amiről hontalan, vagy Piszkos Fred beszélt (bázisszámok, stb.) - statisztikából nehezen mendem át... :)
A lényeg, hogy a rendszerek hibáit kereső hackerek igenis hasznos tagjai az informatikia társadalomnak, mivel egy hiba esetén nem ott kezdik, hogy felnyomnak minden rendszert, ami azt a hibás szoftvert futtatja, hanem legelőször is értesítik a szoftver fejlesztőjét. Az kap egy kis időt, hogy reagáljon, illetve megjelentesse a javítást és ha mindezt nem teszi meg, akkor kerül sor valami durvább figyelmeztetésre.
A Rebels Hacker Crew nevű csapat azért kezdő pancserek gyülekezete, mert nem ezt az utat követték. Vagy csak egyszerű bűnözőkről van szó, de az más tészta (cracker minősítés)...
A hackerek segítségével a rendszerek üzemeltetői fel tudnak készülni a bűnözők ellen. Lásd nem is olyan régen az iishack.exe megjelenését, amikor a Microsoft még csak nem is reagált az IIS-ben talált súlyos biztonsági hibára. Csak akkor lépett, amikor a felfedező cég nyilvánosságra hozta a bug-ot, mivel a gyártó le sem sz@rta azt.
A szakkönyvek piaca elég érdekes magyarországon. Mivel hontalan említette a Frankfurti könyvvásárt, ezért gondolom van rálátása a külöbségekre. A magyar kiadás fényévekkel van lemaradva a kintitől. Ez nem csak az írók hiányának tudható be, hanem mert nincs fordító sem. Bár olvastam magyarul a Linux network administrator's guide-ot, de az borzalamas fordítási hibák tömkelegével van tele.
Én a szakkönyveimet (NT, Linux, C) éppen ezek miatt inkább megrendelem kintről.
Ja, mivel a Linux a szerverek területén hódít, ezért el is hiszem, hogy kevés könyv foglalkoziuk vele. Majd ha erre a platformra is lesz színes, szagos, 3D-s játéktömkeleg, akkor a magukat nagy rendszergazdáknak képzelő gyerekek itt is igényleni fogják a Linux témájú könyveket. Vagy a másik a magyar nyelvű felhasználói felület és irodai rendszer hiánya.
Azonban mivel a Linuxnak (StarOffice-nak, WordPerfect-nek, stb.) leginkább a teljesen angol (és már német) nyelvű disztribúciói jelennek meg ezért az ilyen nyelvű könyvek ismét csak sokkal nagyobb példányszámban fogynak. Ez pedig valamilyen szinten jelzi a növekvő igényt (legalábbis nyugaton). Ha lenne teljesen magyar nyelvű disztribúció, akkor itt is ugrásszerűen terjedne szerintem a Linux felhasználása és az ilyen témájú szakkönyvek eladása.
Szia Hontalan!
Mint mondtam, a Linux esetében kissé más a helyzet. A dobozos Debian-t ugyan nem ismerem,
de a RedHat, és a SuSe linux esetén IGEN JÓ felhasználói kézikönyvet adnak a rendszer mellé, ami
egy kezdö számára tökéletes. Így aztán egy igen nagy szegmense a könyveknek felesleges. Ennek
ellenére találni általános, csak Linux-szal foglalkozó, kezdöknek szánt könyveket is. A másik dolog, hogy
a linux még javarészt szerver operációs rendszer, márpedig annak a rendszergazdinak, aki offline anyagból
szerzi a szakismereteit (az alapismeretektöl eltekintve) igen nagy veszélyben van a rendszere, mire egy könyv
kijön (nem is beszélve, mire itt megjelenik) teljesen elavul. Más kérdés az egyes alaklmazásokról szóló könyvek.
Ez egyenlöre tényleg elég kevés van, de szerintem ha beindul a Corel, és lefordítják a StarOffice-ot magyarra,
ezek sem fognak sokáig váratni magukra. A Linux csak most kezd átmenni a köztudatba, és a rendszergazdák,
hackerek ezközéböl a mezei felhasználók kezébe kerülni. Mivel ôk nagy, és egyre nagyobb piacot jelentenek,
kezdik követni ôket a fejlesztôk is. Ezt elôbb-utóbb a könyvpiac is követni fogja, de messze nem azonnal, márpedig
ezen a piacon pár hónap is igen jelentôs változást hozhat. A win3.0-ra még alig volt szoftver, a 3.1-re pár év alatt rengeteg
született, és három év múlva, mikorra kijött a 98, szinte csak 32 bites alkalmazások voltak. A dolog mozgatórúgója akkor az volt,
hogy a 3.1-es windows a DOS-hoz képest aránylag használhatónak tünt, és azon a vason normális operációs rendszer nem ment el.
A 95 szerintem 99%-ban a versenytársak baromságának köszönhette népszerüségét, az OS/2 Warp igen drága volt a 95-höz képest,
a Unix-okról már nem is beszélve. Ráadásul B$ azt mondta, hogy a W95 elfut 4MB RAM-mal, és 486SX-szel, a hülye userek meg elhitték
neki. Ezután szépen elballagtak a legközelebbi vaskereskedésbe, és beletettek 16MB RAM-ot, és egy Pentiumot. Igaz, még így is lassabb
volt a gépük mint egy 3.1-es, de legalább büszkék lehettek, hogy a rendszerük kihasználja a hardver kapacitásukat. Más hasznuk nemigen
volt a dologból, tekintve hogy akkortájt még nem sok 32 bites alkalmazás jelent meg a piacon, a 16 bitesek pedig elég lassacskán blattyogtak,
ráadásul az OSR1-nek is voltak problémái. Ezzel azonban egy igen fontos folyamat vette kezdetét: az átlagos számítógép alkalmassá vált normális
oprendszerek futtatására is. Ez sajnos az OS/2-nek már akkorra kissé késô volt, ráadásul az árpolitikájuk azóta sem igen javult,
de feltünt a piacon a Linux. Ez megint egy csomó újdonságot jelent fejlesztönek, felhasználónak egyaránt: gyorsaságot, stabilitást,
nyílt rendszert, ingyenességet, jobb kezelöi felületet és egy csomó új szolgáltatást, például karcsú kliens (terminálszerver), quota, stb.
Ezt kezdetben csak a rendszergazdák ismerték, mivel a Linux alapjában véve egy Unix klón és mint ilyen meglehetôs szakértemet igényel.
Azonban, mivel a kliens oldalon is szükség volt egy stabil, ingyenes rendszerre, a Linux egyre nagyobb lépéseket tesz ebbe az irányba, egyrészt
a desktop-ok kifejlôdésével (KDE, GNOME) másrészt a barátságosabb disztribúciók kialakításával (SuSe, OpenLinix). Mivel ez egyre több felhasználót
vonz, szerintem itt a közeljövöben legalább olyan fejlôdés várható, mint anno a W$ piacon.
Kedves Piszkos Fred!
A könyvpiaci analógia nem jó: a könyvek ilyen módon nem konkurálnak egymással. Másrészt a könyv nem "utángyártható" dolog, ha egy kiadásról döntök, akkor annak előre kell felmérni a kockázatát. Konkrétan nézve a dolgot: szívesen adnék ki linuxos könyvet, ha lenne kézirat. De nincs. Ugyanis szakkönyvet írni kockázat: messze nincs annyi haszna a szerzőnek, mint amennyit egy program írásával kereshet. Bár lenne szerző.... sapienti sat.
Kedves John Zero
Az előző hozzászólás természetesen neked is szól, azzal a kiegészítéssel, hogy az angol nyelvű könyvpiac mérhetetlenül nagyobb a magyarnál, a könyvelőállítás költségei pedig összemérhetőek. Következésképpen a kockázat ott kisebb. Sajnos, ez a fordításokra is kihat: az angol és a német nyelvű könyvek általában redundánsnak tűnnek a magyar olvasók számára. Különben a piac növekedése érzékelhető, azonban két gond továbbra is van:
az egyik a szerzőhiány (sapienti sat)
a másik a piac konzervativizmusa. Még ma is több MS-DOS-os könyvet adnak el, mint linuxost, "hála" az oktatási rendszernek, ahol a DOS még mindig vizsgatárgy.
NB. Az oktatásban tényleg érdemesebb lenne a linuxot középpontba állítani.
Kedves infrRED
Az az érzésem, hogy a normális világ az, ahol az embereknek nem attól kell egyfolytában rettegniük, hogy betörnek-e hozzájuk, hanem ahol nem illik betörni. Mennyivel értelmesebb pl. a háromszoros zzáras biztonsági ajtó helyett a Riviérán nyaralni. Szerintem a crackerek nemigen használtak még senkinek, és nem is ez a céljuk. Ez egyfajta exhibicionozmus.
Hontalan
crackeles hasznossaga:
ha csak egy ember emiatt a crackeles miatt dont ugy, hogy nem veszi meg ezt a kritikan aluli biztonsagu rendszert, akkor a crackeles "hasznos" volt.....
van a hack-hu-n egy rovid "how to hack linux in five simple steps leiras... nagyjabol annyi van benne:
1. nezd meg milyen szolgaltatas fut rajta
2. keress valamelyikre egy exploitot
3. menjel be
4. helyezz el backdoorokat
5. tuntesd el a logokat
csakhogy ez egy karbantartott rendszernel nem mukodik.. 2 napnal regebbi publikus exploittal _nem_ lehet bejutni egy karbantartott linux szerverre.. es linux alatt nagyon konnyu egy rendszert karbantartani (pld debian: apt-get update; apt-get upgrade)
ezzel szemben nt-re a javitasok lassan jonnek ki, es raadasul a zart forraskod miatt szinte biztos, hogy a hibat egy cracker fedezi fel (masnak nem nagyon van ideje ra, hogy debuggolgasson.. etc).. Persze ez most mar egy csapda.. mert ha nyilvanossagra hoznak a forrast.. akkor valoszinuleg 1 napon belul tobb-ezer exploit lenne nt-re..
a linux nyilt forraskodja miatt elmondhato, hogy valoszinuleg nagyon keves az exploit-lehetoseg benne
hontalan:
Az lehet.
De hozzam mar tobbszor is jottek olyan kerdessel, hogy melyik Linuxos konyvet erdemes megvenni mo-n (ha van egyaltalan magyar nyelvu).
En olyan harom ilyen magyar konyvrol tudok, van aki erre mondta, hogy ja igen, de egyik se felelt meg neki, mert nemjo, tul kezdonek van vagy ilyesmi.
Ugyhogy elkepzelheto, hogy van itt meg piac. Es ez egyre nagyobb lesz.
Amugy kulfoldon egyre-masra jelennek meg az ujabb es ujabb Linuxos konyvek, melyek egy-egy terulettel foglalkoznak a Linuxon belul...
Kedves hontalan.
Ebben igazad van, hogy mindig meg kellene adni a bazisszamot is. Az azonban nem olyan nagyon sulyos dolog, ha valaki egy barati beszelgetesben csak a novekedest adja meg, mint itt Adonisz. A baj az, ha mar a ceg hivatalos jelenteseben is csak az adatok fele szerepel.
Egyebkent ha a konyvpiacon (a leveledbol ugy vettem ki, hogy ez a szakteruleted), azt latnad, hogy egy mufaj eladasai egy ev alatt az ossz eladas 5.6%-rol 17.2%-ra nonek, akkor gondolom azt nem tartanad mar alacsony bazisszammal valo csusztatasnak.
Kedves Mindenki!
Egy viszonyszámot bázis nélkül megadni igenis demagógia. Az is nyilvánvaló, hogy kezdetben a növekedési görbe mindig meredekebb, még akkor is, hogyha később az abszolút számok magasabbak. Ez azonban csak az érvelési stílust illeti, nem pedig a tényeket. (. Az más kérdés, hogy az adott konkrét esetben a növekedés lehet valóban szignifikáns).
Más. Úgy látom, a vitában való kompetenciámat csökkenti, hogy Win 3.11-ről NT-re tértem át, a Win95 stb.-t kihagytam.
Kedves Netizen!
A PC-k kapacitásparamétereinek rendkívüli megnövekedése a számítógép-alkalmazás új dimenzióit nyitotta meg. Például a fordítómemória remélhetőleg ki fogja mozdítani a pangásból a gépi fordítás megvalósítását, de ennek még az ötlete sem merülhetett fel a 2-3 évvel ezelőtti PC-sebessége és tárolókapacitása mellett. Tehát, lehet, hogy a hagyományos alkalmazások nem igénylik ezeket a nagy méreteket, azonban újak, és nem is lényegtelen újak lehetségessé válnak. Amikor a kapacitásnövelésről beszélünk, illenék megemlíteni, hogy a fajlagos termékár, főképp a tárolók terén, meredeken esett.
Kedves Micu!
Javaslom, üljünk egyszer össze frankfurti katalógusaim előtt, és készítsünk statisztikát a témák megoszlásáról. Meglepő arányokat látnál. Pedig a példányszámokról ott nincs is szó. (A magyar könyvpiac kapcsán sem tudod, hogy az a könyv, amelyet a polcon látsz, 300 példányban fogyott-e el, vagy 3000-ben). Kb. 12 éves tapasztalatom, hogy a könyvkiadás (különösen Nyugaton) rendkívül jól mutatja az érdeklődés alakulását. Hadd mondjak egy jellemző példát! Emlékeztek arra az időre, amikor a Ventura nagy divat volt? Egyre -másra jelentek meg a könyvek is (no, nem nálunk, itt inkább csak egyre). Aztán egy évben, talán 1990-ben Frankfurtban nem találtam egyetlen új Ventura-címet sem. És akkor a szoftverpiacon és a gyakorlati alkalmazásokban is látványosan visszaesett (a korábban lekörözött PageMaker és főleg a QuarkXpress javára). És ez igenis érzékelhető volt a könyvpiacon.
Hontalan
A piacot a szakkönyvek (különösen a magyar nyelvű szakkönyvek) alapján kissé csalóka megítélni.
Ha most valaki bemegy egy könyvesboltba, a könyvek igen nagy százaléka foglalkozik DOS-sal, ami pedig
jövöre már kétséges hogy használható lesz-e egyáltalán, de mindenképpen kihalóban van. Ezzel együtt a
polcomon jelenleg két magyar nyevü, csak a Linux használatával foglalkozó könyv is van, nem beszélve a
hálózati adminisztrációval foglalokozó (szintén linuxos) és az általános unix-szal foglalkozó könyvekröl.
Azonban tényleg elég kevés ilyen könyv jelent meg, mivel a dobozos linuxokban van felhasználói kézikönyv, méghozzá
olyan, ami használható . De angolul láttam kimondottan végfelhasználóknak szóló, "complete idiot's guide' stílusú könyveket is.
Ami a crackereket illeti, szerintem amíg nem okoznak túl nagy kárt, kimondottan hasznos a tevékenységük.
Ők ugyanis rámutatnak azokra a hiányosságokra, hibákra, amiket egy rosszindulatú cracker adatok lopására, vagy
vírusok elhelyezésére, esetleg szaporítására használhat, lásd Melissa aki különben igen jóindulatú volt, mert ennyi erôvel
romba dönthette volna a fél világgazdaságot. Ami a dolgozást illeti, tény hogy kliens oldalon még nem minden ponton
válthatja le a Windows-t a linux, bár egy iroda igényeit már kielégíti, és ez még csak javulni fog, ha kijön a magyar StarOffice,
és a Corel-es cuccok. Ami a szerver oldalt illeti, sokkal egyszerübben, olcsóbban és átlagos hardver esetén szerintem gyorsabban
látja el a feladatot. Igaz, a szerver telepítése igényel némi szakértelmet, de semmivel sem többet, mint egy NT szerver belövése.
Egyébként a fejlettebb Windows-ok egyre közelednek a Linux felé, ami azonban szükségszerüen azt vonja maga után, hogy a
szolgáltatások bövülésével az ő rendszerük is egyre bonyolultabb lesz. A másik oldalon pedig a Linux lesz egyre barátságosabb, a KDE
szerintem már most nagyságrendekkel kényelmesebb, és szebb is mint a Win98. Egyre több játék és felhasználói program jelenik
meg Linux alá, és szerintem ez a folyamat erösödni fog.
Nem pontosan, mert nem az installalt Linuxok szama nott 212%-al, hanem a piaci reszesedes. Ami azt jelenti, hogy a szerverek ossz szama novekedett, es a Linux ezen belul nott 212%-al. Leginkabb a Novell-ek rovasara, nemikeppen a tobbi Unix rovasara, es fekezte az NT novekedesi utemet.
A darabszam sem volt alacsony, (kis piaci reszesedesnel konyebb nagyot noni, ha tavaly eladtam 1 gepet, iden meg 3-at, akkor 300% a novekedesem.:-) )ev vegen mar 17 % folott volt a Linux szerverek piaci reszesedese, ezzel harmadik volt.
A 212% novekedes azt jelenti, hogy ha iden mindenki ugyanazokat a szamokat produkalna mint tavaly, akkor ev vegere tobb Linux szerver lesz, mint NT. Es ez nem hiszem hogy demagogianak szamitana.
hontalan, használj olyat ami jólesik, de a Windows* nem más mint termékcsapda. Mindig fell kell pakolnod rá valamit, mert kijött egy új service pack, kénytelen vagy megvenni a leguccsó office-t mindig, mert mindenki a legujabb verizójú word formátumban köldi meg a doksikat. Másfél év alatt a számítógéped használhatatlanná válik a beteges méretű szoftverek miatt. 1995-ben akinek volt 16 Mega RAM-ja meg egy P60 asa, az isten volt. Ma nemritka 256 MByte RAM + 500 MHz-s processzor egy számítógépben. Nem igaz, hogy 4 év alatt a valós számítási teljesítmény iránti igény ennyit növekedett volna. '95-ben a win HD igénye 80-120 MByte volt. Jelenleg w98/NT-SP5 800-1200 MByte. A bevált oprendszerek kódja nem duplázódik meg 2 évente, a win-é igen. Ha te elég gazdag vagy ahhoz, hogy 2 évente vegyél egy új számítógépet+minden alkalmazói programod ujra megvásárolj, akkor jó az NT.
Esettanulmány: Nemis olyan rég változott meg az Office fontkezelése. Ez azt eredményezte, hogy pl a word-del irt 1997 elötti könyvek 70%-ának forrásában az ékezetes betűk helytelenek, tehát javitani kell őket. A kalkulált mépgazdasági kár kb 1mrd Forint, mindez azért mert anno nem volt szabványos latin-2 fontkezelés a win-ekben igy aki tudott, latin-1-es fontokat ékezetesitett. Ez a baj a win-nel:A komponensei egy gyártó kénye kedve szerint változnak, nem tekinthetőek szabványosnak. Ha erre épited a munkád, köönyen kerülhetsz ollyan helyzetbe, mint a könyvkiadók (lásd fenn).
Adonis, ja még egy!
Látod, ez már demagógia volt: 212%. Az 10 darabról 31,2 darabra való növekedés. Sajnos, ez a szurkolói magatarás csak az amatőr szférában hat.
Hontalan
