Keresés

Részletes keresés

gunyoros Creative Commons License 2007.07.24 0 0 510

Asszem, ez egy eltévedt topik.

Mit keres a poldiliben?

MPeter7 Creative Commons License 2007.07.24 0 0 509

Sziasztok!

 

A RovAt 1.5-ös változatában:
Ha valamely két betűt nem akarunk összevont rovásjellé változtatni, akkor tegyünk a (rovkod_ch.ini) két betű közzé "¤" jelet. A jel nem kerül kiírásra, viszont a két oldalán levő betűket nem fogja összevonni.
- erre van szükség például az "igazság" szónál, mivel nem "zs" betűként ejtjük a szóban szereplő kettős betűt. Viszont figyelni kell, mit adunk meg a rovkod_ch.ini file-ban.
Ha "igazság"-ot cseréljük "igaz¤ság"-ra (igazság ##igaz¤ság), akkor a "gazság" szóban össze fogja vonni a kettős betűt. Ezért a "gazság ##gaz¤ság" a helyes megadása a rovkod_ch.ini file-ban.

 

A program elérhető:
http://web.t-online.hu/mezossy777/index.html

Baráti üdvözlettel,
Solt

gacsat Creative Commons License 2007.07.22 0 0 508
Most nézem a Natgeót. Arról van szó h Csing si Huang ti cs. 1ségesítette az írást,pl. a "ló" szót eddig 6 féle képpen írták. A 4. ábra --igaz tükörképben-- magyarul volt:ló.Balról jobbra,az "L" betű meg az oldalán is feküdt,de el lehetett olvasni.
MPeter7 Creative Commons License 2007.07.21 0 0 507

Sziasztok!

 

Az alábbi helyről letölthető egy kis program:

Az aktuális verzió: Rovat_V1.4

 

http://web.t-online.hu/mezossy777/index.html

 

 

A program rövid leírása:

"
A "RovAt" program, egyszerű szövegfile magyar szövegének betűit alakítja át,
a rovásírásnak megfelelő egyszerű és összevont karakterekre.

A szövegfile kiválasztása után megadhatjuk az átalakítandó szövegfile helyét.
Ha a szöveget jobbról-balra olvasásra akarjuk átalakítani, akkor az azt jelző
jelölőnégyzetet jelöljük be.
-  A szövegszerkesztőben levő sortörés nem szósorrend-helyesen töri
   meg a jobbról-balra írásnál, el kell kerülni, hogy sortörés legyen.
   Ezt lehet szabályozni az átalakításnál megadott soronkénti karakterszámokkal
   és a szövegszerkesztőben megadható karaktermérettel.

Ha nem a "Csenge" vagy "Csenge Jb" betűkészlettel fogjuk a szöveget formázni,
akkor a "csökkentett betűkészlet" jelölőnégyzetet jelöljük be, mivel a többi
betűkészletben nem található meg minden összevont betűre a megfelelő jel.
(pl. lúdtoll, sumer, szabvány...)

Az átalakított file a következő kiterjesztésekkel jöhet létre:
".lst"   -> balról jobbra olvasás, bővített karakterkészlettel. (Csenge)
".lstJ"   -> jobbról balra olvasás, bővített karakterkészlettel. (CsengeJb)
".lstS"   -> balról jobbra olvasás, csökkentett karakterkészlettel.
".lstJS"  -> jobbról balra olvasás, csökkentett karakterkészlettel.

Az átalakítás után, valamely szövegszerkesztőbe (pl. "MS word") be kell olvasni
a szöveget, majd a teljes szöveg kijelölése után meg kell adni a megfelelő
betűkészletet, valamint a betű méretét érdemes legalább 12-14-esre változtatni.
Figyelni kell arra, hogy a program által előállított file-t, a (word) szövegszerkesztőbe az
Unicode (UTF-8)-as kódolással olvassuk be.

A program a következő sorrendben végzi a szöveg kódolását:
- beolvassa a kódoláshoz szükséges kulcsfile-okat:
  -- rovkod.ini majd rovkod_ch.ini
  -- ha csökkentett karakterkészlettel dolgozunk akkor: rovkod_s.ini majd rovkod_ch.ini
     --- csökkentett betűkészletre van szükség, ha nem a
         Csenge, vagy CsengeJb betűket akarjuk használni.
- soronként beolvassa a szöveget és soronként is írja ki.
  -- minden sornál először csupa kisbetűvé alakítja a szöveget.
  -- a rovkod_ch.ini file alapján, az ott levő sorrendben dekódolja a sort,
  -- a rovkod.ini (vagy rovkod_s.ini) file alapján, az ott levő sorrendben dekódolja újra a sort,
  -- ha Jobbról olvasandó szöveget készítünk, akkor megcseréli a "(),<>,{},[]" karaktereket
"

Baráti Üdvözlettel,
Solt

 

Észrevételeket a mezossy.solt@freemail.hu -ra lehet küldeni.

 

Qedrák Creative Commons License 2007.02.22 0 0 506

Arról már lekéstél. :)
Előzmény: Törölt nick (505)
Törölt nick Creative Commons License 2007.02.22 0 0 505

egy ötös és két nulla! :-)

Dzsakugy Creative Commons License 2007.02.22 0 0 504
MEGHÍVÓ


2007. február 23-án 18.00 órakor a

Iosephinum Káptalan termében( Piliscsaba, Fő u. 3)


Dr. Marácz László

az amszterdami egyetem nyelvész professzora tart előadást

A MAGYAR: A TUDÁS NYELVE

címmel.
sej_haj Creative Commons License 2007.01.07 0 0 503
Hunvölgy, Svájcban – teljes szöveg
2004. január 12., hétfő 15:58
2224 olvasás

hirdetés
This ad zapped. Kattintson a hirdetésre!
– Koncz Balázs és a barátai hol jártak a nyáron?

Koncz Balázs:–Dél-Svájcban jártunk, Piemonthoz Olaszországhoz közel, egy magyarul Hunvölgy névre hallgató szűk kis völgyecskében, ahol egyes kutatók, illetve a helyi hagyomány álláspontja szerint Attila hunjai telepedtek meg.

– Előttünk a monitoron egy gyönyörű látkép a völgyet mutatja.

– Apró kis falvakból áll, hét-nyolc kis település. Ebből kettő az, ami igen ősi, a hagyomány szerint a legősibb Penszék és Ajer. Penszéknek a neve is magyar hangzást mutat, százhúsz-százharminc éve volt saját nyelvük, ami a feljegyzések szerint a magyarhoz volt némiképp hasonló, itt latin és olasz beszűrődésekkel. Az biztos, hogy minden ott ismert európai nyelvtől távoli nyelv volt, és ez sajnos mára eltűnt. Szavak, szórványszavak maradtak. Ezekben a kis boronaházakban laknak mai napig, amilyet a Kárpát-medencében meg lehet találni. A boronaház ismert: kézzel bárdolt, boronákból ácsolt durva illesztésű nagy ház, igaz, hogy parabolaantenákkal és egyebekkel kiegészítve, de a mai napig ebben laknak. Helyi sajátosságokkal; a hegyvidékből adódóan palával van fedve, a rágcsálók ellen lábakon áll. Rengeteg olyan dolog kiegészíti, többek között a rovásjelek, motívumok, színek, festmények, virágok, a tulipán… ami Svájcban idegen, elüt. Sokszor ez a tulipánmotívum piros-fehér-zöld díszítéssel jelenik meg a házon, ezt mutatom is, ez egy nagyon régi egy 1799-es ház. Ez egy napkerék amely székelykapukon, kopjafákon tömegével fordul elő, nagyon ismert, ősi hun, magyar jelkép.

– Ugyanaz, mint amit a gyerekek körzővel legelőször rajzolgatnak, egymáshoz illesztve a képköröket. Elég sok képet, felvételt készített a temetőben; miért?

– Egyrészt családi indíttatásból: a feleségem rokonai… az én feleségem Salamin-lány, akinek, azt hiszem, még az ükapja onnan vándorolt be Magyarországra. A különös, hogy a Salamin nevet ők is Salaminnak ejtik, a vezetéknevet teszik előre és utána a keresztnevet. Megdöbbentő volt, a falu főutcájába beérve a cégtábláknak legalább a fele Salamin. Pierre, Henry, és a vezetéknév-keresztnév sorrendre nem igazán ismerünk Európából példákat.


– Elképzelhető-e, hogy valóban a hunok leszármazottai lakják ezt a dél-svájci völgyet, Kiszely István professzor úr?

Kiszely István:– Két elgondolás van a völgy benépesülésére. Az egyik, amit az aniviádok maguk mondanak, hogy Attila hunjai amikor visszajöttek a catalaunumi csatából, akkor beszorultak ebbe a völgybe. Ott találtak maguknak bujdoklási lehetőséget. Összeházasodtak helyi hölgyekkel és ott ma a aniviádok az ő utódaik. Ez az egyik.
A másik Vajai Szabolcs elgondolása, aki az aniviádok, valdamiék bejáratánál kalandozó magyar sírokat tárt fel. Ő felteszi a lehetőségét annak, hogy esetleg kalandozó magyarok telepedtek be, de ő is nyitva hagyja a hun származtatást. Amikor Svájcban dolgoztam, a svájciak kivittek ebbe a völgybe, összehoztak egy savioze nevezetű szioni kórházigazgatóval, vágott szemű, tényleg hunos magyar típus, ő aztán összehozott a helyi orvosokkal, ott éltem a svájci Hunvölgyben, készítettünk rengeteg fényképfelvételt, az orvosokkal, ápolónőkkel és a védőnőkkel nagyon sokat tárgyaltunk. Gyerekek mongolredővel születnek – ez azt jelenti, hogy a szemhéj fedi a könnycsatornát. A gyerekek egy része mongolfolttal születik, ami egy kis pigmentfolt vagy szőrpamacs. A vércsoport teljesen megegyező, sőt a vérsavóban lévő ellenanyag-megoszlás a magyarokéval, és Svájcban egyetlenegy helyen nincs ilyen. Összeszedtünk íráselemeket, fényképeztünk egy házat, amiben voltak rovás jellegű felírások, csodálatos ősi motívumvilág, életfa, mindaz, ami a magyar népművészetre, az ősi magyar kultúrára jellemző.

– Lényeges-e a kutatások szempontjából, hogy e parányi terület hunok ivadékai által lakott-e vagy nem?

– Egy lényeg, amit ők tudnak magukról és büszkék is, hogy nem svájciak; nem cölöplakók vagy helvétek utódai. Úgy tudják, hogy ugye a Belső-Ázsiából érkezettek utódai. Hogy most Belső-Ázsiából a hunok, vagy honfoglaló magyarok, ebben az esetben nem olyan nagy a különbség, mert a magyarok a régi történelemkönyv szerint három hullámban jöttek be, a negyedik század derekán, 361-ben bejöttek a hunok Belső-Ázsiából, közbülső területen, a Csuh-völgyében éltek a Közép-Ázsiában időszámításunk után 91-ben szétesett hun törzsszövetség tagjai közül. Utána ott maradnak a törzsszövetség tagjai, első, második török, vagy türk törzsszövetségé. Az első törzsszövetségből bejönnek 568-an az avarok, más úton és más időben, több hullámban persze a hatszáz-hétszázas években is, az ottani második türk törzsszövetségből szerveződnek az onogurok, ezek a magyarok ősei, bejönnek szintén Belső-Ázsiából ugyanazzal a nyelvvel, kultúrával, élettani jegyekkel, most már tudjuk, vércsoporttal, bőrrendszerekkel, amiket vizsgálunk, és ez csodálatos bizonyosságot ad. Akikhez a jászok és a kunok hozzáköltöznek, és szegény László Gyula bácsi küszködött a kettős honfoglalásért abban az ideológiai zűrzavarban, amikor ez is egy nagy eredmény volt, hogy a késő avarok a fehér magyarok voltak és Árpád népe a fekete magyar, és tulajdonképpen ők is magyarok voltak. Ma már ezen túl vagyunk, és a régi ideológiát valljuk, mert a régiek tudtak mindent, hogy a hunok is ugyanolyan nyelven, kultúrával érkeztek, avarok is magyarok is. A hunok utódai 453-ban Attila halálakor egy része elment a Csigle mezőre, onnan benépesítik Erdélyt, ők a székelyek elődei. Aztán jönnek be a Kárpát-medencébe az avarok, senki ki nem irtotta őket, megérték a honfoglalást és a mai napig itt élnek közöttünk.

– Az elmúlt esztendő Attila jubileumi éve volt, akár születését, akár halálát tekintjük.

– Attila volt az első évezrednek a legnagyobb volumenű uralkodója. Butaságokat írnak róla a nyugati sajtóban és a nyugati szerzők, most is 2003-ban jelent meg egy nagy Attila-könyv német nyelven. A hátoldalán az van, Attila nagy király, Afrika-Ázsia-Európa között száguldozott, pusztított. Szerencsétlen Attila 403-ban a Duna mentén született, és sem Afrikában, sem Ázsiában nem cikázott, viszont az első évezrednek egy olyan volumenű uralkodója volt, amelyet most próbálunk értékelni. Ő volt az, aki az egységes Európa gondolatát felvetette, egészen más szemszögből, mint az európai uralkodók. Ott volt udvarában Rója Aeceus barátjával, Attila Rómában nevelkedett. Ott voltak a bizánciak, ezt leírja Priszkosz rétor. Ott voltak a gótok, germánok, Attila tudjuk, több nyelven beszélt, görögül, latinul, germánul, törökül. A török volt az ő nyelvük, most már a régi magyar írásjelek megfejtésével tudjuk, hogy türk nyelven beszélt, tehát olyan uralkodó volt, ami unikum volt Európában. A Római Birodalom szétesőben volt, rómaiak hívták be a hunokat a Kárpát-medencébe. Gondolom, 361-ben és egy teljesen más gondolkodásmódot hozott be Európába, amit Európa nem ismert. Szarvakkal, kutyafülekkel írják le Aemianus Marcellinus soha életében egy hunt, egy belső-ázsiai embert nem látott. Aztán leírta, hogy a hunok vért isznak, csecsemőket ölnek. Ezt a képet szerettük volna mi a Magyar Ház kiadó segítségével… talán a héten vagy a jövő héten valamikor megjelenik egy nagyon szép kötet, amely csak arról szól, hogy Attila milyen nagy uralkodó volt, milyen elgondolásai voltak, milyen gyönyörű volt a palotája. Egyesített egy keleti ízlésvilágot egy európaival. Ez volt az egész magyar őstörténetnek a félrevezetése; vedd el a nép múltját, és azt teszel velük amit akarsz, ez a napóleoni mondás, 1805-ben mondta Francois Talleyrandnak Napóleon Bécsnél, amikor a magyarokon akart átmenni. És akkor azt a gyönyörű őstörténetet, amit az 1700-as évek végéig mindenütt tanítottak, tudtak vallottak, hittek az emberek – ezt az őstörténetet elvették és egy olyan néppel hoztak minket kapcsolatba, gyűjtögető halászkultúrájú néppel. Nagyon szeretjük, én is voltam finnugor területen, nagyon kedves, jó népek, de semmi közünk hozzájuk; és most vagyunk abban a pillanatban, régen a történelmet történészek, nyelvészek írták, most átvette a természettudomány, és most a nagy európai DNS-vizsgálat alapján egyértelmű, nem mi, magyarok, hanem Stefansky, a Varsói Egyetem rektora írta így le, hogy a magyaroknak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz. Legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai hugurok.

– Vajon miért maradtak ott ebben a völgyben Attila hunjai, ki ellen kellett menekülniük?

– Attila a catalaunumi csata után, ugye ott nem ütközött meg Aeciussal, mondta neki Aecius, te is vesztenél húszezer embert, én is vesztenék húszezer embert, ne ütközzünk meg. Elég nyomorult időben, és éhesen jöttek vissza és ott olyan közösséget tudtak kialakítani maguknak, amely máig megmaradt. Büszkék arra, hogy ők mások, mint a helvétek. 1935-ben volt egy nagy katasztrófa náluk, hatalmas vizek jöttek, elöntötték a házaikat és Magyarországra menekültek. Nem gondoltak soha arra, hogy ne haza jönnének a magyarokhoz. Negyven családot az ország örömmel fogadott és egyedül ide jöttek.


– Mit kezd ezekkel az információkkal, fotókkal Koncz Balázs?

Koncz Balázs:– Nekünk ez volt az első utunk, de tovább folytatjuk a megkezdett, felvett kapcsolatot.

– Az egyik képen íjászokat láttam.

– A sógorom, aki egy honfoglaló famíliának a tagja, és mi vagyunk itt, ez nem beállított kép, csakugyan íjaztunk ott a helyiek nem kis meglepetésére. Óriási élmény volt. Ezen a helyen, ahol Attila egy kis seregrésze volt valaha, és telepedett le, és ez a mi családunk, vagyis hát a gyermekeinkben folyó vér is onnan származik. Óriási élmény volt itt felajzani a visszacsapó íjat.
Benkei Ildikó

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=71239
Előzmény: e_dora (496)
Tiszteletes úr Creative Commons License 2006.12.15 0 0 502
Még egy tanulmány Varga Géza írástörténész munkái közül, amelyben - mint azt megszokhattuk - a székely rovásírásról is szó esik:


Isten szavunk eredete

Azaz: "Isten szavunk eredete" http://istenszavunk.extra.hu
Tiszteletes úr Creative Commons License 2006.12.15 0 0 501
Varga Géza írástörténész tanulmányai a neten:

Rovásírás és kulturpolitika

Miről ismerhető fel a turul?
vz55 Creative Commons License 2005.04.12 0 0 500
Bővebben miaz a wtf?
Előzmény: e_dora (498)
Törölt nick Creative Commons License 2005.04.05 0 0 499
ROVÁSÍRÁS_SOFTWARE



Lehet, hogy ismereitek, ha nem, akkor feltétlenül nézzétek meg, töltsétek le a RUNIC TEXT PROCESSOR-t, free software! Jópofi, egy magyar hapsi fejlesztette, ő írja:
"Hogyan kezdôdött?

Valakinek a honlapján láttam néhány felvételt Erdélyrôl, melyeket egy nyári vakáció alatt fényképezett. A képeken többek között látható volt egy ôsrégi kis templom mennyezetére festett felirat, amely székely-magyar rovással volt írva. A szöveg 1688-ból származik Énlakáról, (ma: Inlaceni). Nem sokat tudtam a rovásírásról, de ez a kép felébresztette a kíváncsiságom. Az Internethez fordulva találtam néhány mas érdekes honlapot, melyek rovásírással foglalkoznak. Az egyik közel az énlakai felirathoz hasonló abc-t mutatott. Erre a mintára alapoztam a szövegszerkesztô abc-jét. Úgy tunik, hogy különbözôfajta, egymáshoz hasonló magyar rovásírásos abc-k vannak használatba. Nyilván a történelmi események és az írás fejlôdésének eredménye. A lényeg szerintem az, hogy talán egy magyar rovásírásos reneszánsznak vagyunk tanúi. Remélhetôleg ezt a nemzeti kincset az idô és a rosszakarat sem tudja elpusztítani."
e_dora Creative Commons License 2005.04.05 0 0 498

wtf?

Előzmény: Törölt nick (497)
Törölt nick Creative Commons License 2005.04.05 0 0 497
Érdemes volt tavaly csatlakozni a "fejlett "nyugathoz???????
Előzmény: e_dora (496)
e_dora Creative Commons License 2005.04.05 0 0 496

svájci magyarok: talán talán vmi volt, egy sátornyi eltévedt hazánkfia, de a téma 90%-ban romantikus bullshit. hétvégén ottvoltunk bejártuk az egész helyet, lof... sincs ott csak büdös francia fondűszag meg síturizmus. mindenestre itt van a róla szóló irás (természetesen semmi tudományos vagy külföldi netán svájci említése nincs a dolognak, csak ilyen :

http://mek.oszk.hu/01500/01522/html/

Igy indul:

""A magyarság" alatt mindazon kárpát-medencei népeket értjük, amelyek mások, mint az Európát benépesítő indoeurópaiak és a szlávok. Ebben az értelemben "magyarok" voltak már a Krisztus előtti V. században itt élt iráni szkíták, majd az időszámításunk kezdete körüli időben ide beköltözött ugyancsak iráni származású szauromaták és a szarmaták, majd a Krisztus utáni V. században behatolt hunok, az 568-ban és utána több hullámban bejött avarok, a 895/96-ban ide érkező Árpád népe"
LOL, még elfelejtette megemlíteni a Szíriuszon élő testvéreinket meg az inkákat, úgy lett volna igazán zsír... :)

 

"Ős öreg fa építményeik, a "raccard"-ok ezer évesek is lehetnek" (nurej)

 

Igen, a leglepusztultabb düledező ősöreg faépítményeken is 1800-as évek körüli dátum van. A városokban ki van téve a büszke lakók várostörténete, amiben leírják, hogy 1-200 éve alapították a helyet, és nem említenek semmiféle suttyó magyarokat. Lehet, hogy csak szégyenlik? haha. Végigjártuk a temetőket is, 100% francia nevek. A fenti cikkben meg ott a kápolnák rajza meg ilyen baromságok - a hunok mióta építettek keresztény templomokat?

Najó, mindegy. Persze ettől még én is ezt fogom terjeszteni, hogy azok magyar faluk, mert olyan COOL, hogy csórikáink be tudtak jönni egy ilyen menő országba, de azért nagyon lehangoló volt az ottani hiábavaló túránk. Ha voltak is ott hunok, ma már nincsenek.

Mindenesetre szép hely.

Előzmény: nurej (100)
Hobby5 Creative Commons License 2005.03.31 0 0 494

                     DISZNÓFEJŰ NAGYÚR, ALIAS SZNOBIZMUS
      Életünk minden területét áthatja a sznobizmus, és ez gyakran még a tudományos kutatómunkát is hátráltatja. Különösen így van ez a székely rovásírás esetében, ahol is fél évezredes helybenjárás figyelhető meg. Mielőtt ezt részletesebben kifejteném, szükségesnek tartom megvilágítani, hogy milyen félreértelmezések adódhatnak a sznobizmusból, azaz a felesleges előkelősködésből.
          A magyar népnyelv mindig is előszeretettel alkalmazta a képes beszédet. Ennek elsődleges célja az volt, hogy a beavatatlanok, pl. a gyerekek, ne értsék meg, hogy valójában miről is van szó. Emlékszem, hogy gyerekkoromban anyám is gyakran folyamodott képes beszédhez, amikor szomszédasszonyokkal beszélgetve kényes témákra terelődött a szó. Ilyenkor a beszéd fonalát azzal szakította félbe, hogy „zsindely van a háztetőn”. Hamar rájöttem, hogy ez valójában azt jelenti, hogy vigyázat gyerek jelenlétében ezt a témát mégsem illik részletezni.
         Ugyanilyen képes beszéd, amikor valakire azt mondták, hogy elment Kukutyinba zabot hegyezni. A beavatottak tudták, hogy valójában az a valaki elment csajozni. A lányokat ugyanis a képes beszédben zabnak hívták. Ezt bizonyítja a még ma is használatos zabigyerek kifejezés. De említhetném a nyereg alatt puhított hús fogalmát is. Ez valójában nem más, mint ironikus (esetleg gúnyos) utalás az olyan esetekre, amikor hadjárat során élelem híján a katonák kénytelenek voltak levágni egy-két tartalék lovat, hogy élelemhez jussanak. Tehát a nyereg alatt puhított hús magát a hátaslovat jelentette. Ezért csak megmosolyogni lehet azt a próbálkozást, amikor egyesek őseink gasztronómiai szokásairól szólva igyekeznek taglalni a nyereg alatti húspuhítás technológiáját.
             Külön kell szólni a Botond-legendáról. A történet szerint Botond vitéz eljutott Bizánc kapujához, ahol buzogányával akkora rést ütött az érckapun, hogy azon egy gyerek is átfért. Természetesen ezt a történetet sem szabad szó szerint értelmezni. Gondoljunk csak arra a mai napig megőrzött mondásra, miszerint kis ember nagy bottal jár. A Botond tehát úgynevezett beszélő név volt, ami a mai tökös kifejezésnek felelt meg. A képes beszédhez is kapcsolódik bizonyos társadalmi konszenzus. Ennek folytán a korabeli emberek nagyon is jól értették, hogy mit akar mondani a Botond történet. Idővel azonban ez a társadalmi konszenzus elhalványult. Az utókor egyre inkább szó szerint kezdte értelmezni a történetet, ezáltal Botondból hős magyar vitéz kerekedett. A 19. Században divattá vált az ősi magyar nevek felújítása. Így történhetett, hogy fiúkat Botond névre is kereszteltek. Ez ugyanis oly előkelőnek tűnt.
              Középkori sznobizmus terméke a székely rovásábécé is. A múltban ugyanis ilyen egységes rovásábécé soha sem létezett. Az utólag összeállított rovásábécék segítségével egyetlen régebbi rovásfeliratot sem lehet egyértelműen elolvasni. Ezért van az, hogy egy-egy megőrzött rovásfeliratból a kutatók („rovásírás-szakértők”) más-más tartalmat olvasnak ki. Nem csoda, hisz mindnyájan beleestek a fentemlített középkori sznobizmus csapdájába. És itt lép színre a következő disznófejű nagyúr, a presztízs. Neves tudósoknak, akadémikusoknak ugyancsak nehezükre esik elismerni, hogy mekkora szamárságokat olvastak ki a különböző rovásfeliratokból. Ezért inkább veszni hagynak értékes nyelvemlékeket, csak azért, hogy megvédjék a saját igazukat.
             Ezzel pedig felbecsülhetetlen károkat okoznak. Nem jut pénz nemzeti kulturális örökségeink, pl. a székelydályai református templom általam helyesen elolvasott rovásfeliratának a restaurálására, ugyanakkor közpénzeket költenek egységesnek kikiáltott székely rovásábécé népszerűsítésére, ami viszont legfeljebb kiscserkészeknek való gyerekjátéknak nevezhető.
Bp. 2OO5. Márc. 28.
Tomerle
Törölt nick Creative Commons License 2005.03.25 0 0 493
Üdv. mindenkinek! Bejöhetek? A NewsWeek múlt heti számában a bagdadi múzeum igazgatója nyilatkozott, hogy az agyagtáblák nagy része az iraki háborúban eltünt, s Európában, az USA-ban és Japánban kerültek elő, mert rosszul őrzöttek az iraki lelőhelyek. Persze, néhány szobor előkerült otthon is, de Marton Veronika szerint téved a nyilatkozó, mert az nem akkád volt. Egyébként mindenkinek: Ápr. 2-án rovásiró-nap (délután) Pesten a Magyarok Házában. Aki tud, jöjjön el. Üdv.
Előzmény: polites (492)
polites Creative Commons License 2005.02.08 0 0 492

"A 30-40-50 ezer évvel ezelott élt Kárpát-medencei atyáink és anyáink nem az atombombát, hanem az írást találták fel számunkra."

 

Leginkább pedig Varga Csabát kell tisztelnünk, aki a 40.000 éves írástudó őseinket találta fel számunkra. :))

Előzmény: nezz_körül (488)
Hobby5 Creative Commons License 2005.02.08 0 0 491

NÉHÁNY GONDOLAT A SZÉKELY ROVÁSIRÁS
                                                     JELKÉSZLETÉVEL KAPCSOLATBAN
         A székely rovásírás jelkészlete sokkal gazdagabb és változatosabb volt, mint a nikolsburgi rovásábécé jelkészlete. Ez könnyen bebizonyítható, ha egy kicsit figyelmesebben megvizsgáljuk magát a nikolsburgi ábécét és az ismert (megfejtett) rovásemlékeket.
          Kezdjük mindjárt a kutatók által alapjelnek tekintett X rovásjellel. A nikolsburgi rovásábécében ez a jel „B” hangértékkel szerepel. Ez nagyon félrevezető az utókor kutatói számára, hiszen ennek a jelnek eredetileg „T”, „D” hangértéke volt. Ugyanis bizonyíthatóan a jánoshidi tűtartón ennek a jelnek a hangértéke még „T”. Ezen a tűtartón két rovásfelirat van Olvasatuk: KORONGOT SZIT, illetve KORONT SZAB. Első rátekintésre is látható hogy a két felirat magának a tűnek a funkcióját ismerteti két különböző nyelvjárásban, ugyanis. a SZIT, ill. a SZAB igéhez ugyanaz a tárgy kapcsolódik. Ez a két ige tehát szinonimája egymásnak Idővel a SZAB ige kiszorította a SZIT igét, vagyis átvette annak jelentéstartalmát és ennek folytán az eredetileg SZIT értelmű IX rovásfeliratot is SZAB-nak kezdték olvasni
         A X rovásjel tehát csak viszonylag későn vett fel „B” hangértéket. Ezt a megállapítás megerősíthetem magából a nikolsburgi rovásábécéből vett példával is. Ebben a rovásábécében ugyanis szerepel egy „AND” hangsorból álló betűösszevonás is, amely egy X jelből áll, amit ferdén egy I jel szel át. Ennek a jelnek a hangértéke pedig a székelydályai templomfeliratban „N”. Tehát maga a nikolsburgi rovásábécé is alátámasztja, hogy a X rovásjel eredeti hangértéke magyar nyelvterületen „T”, ill. „D” volt.
           A fentiek alapján tehát teljes joggal megállapítható, hogy elemi hibát vétett Vékony Gábor, amikor a halomi tegezfelirat megfejtési kísérletében a X rovásjelet „B” hangértékkel vette figyelembe. Másik szarvashibája, hogy magyar nyelvű feliratot próbált valamilyen türk nyelven elolvasni. Az már csak hab a tortán, hogy a három különböző nyelven (nyelvjárásban) felírt és egyaránt nyílvesszőt jelentő szavak közti díszítő (elválasztó) vonalkáknak is türk hangértéket tulajdonított.
             Összefoglalva még azt szeretném hangsúlyozni, hogy a szarvasi tűtartó, a halomi tegezfelirat, valamint a jánoshidi és az ozora-tótipusztai tűtartó rovásfeliratait csak együtt szabad vizsgálni. Ezek között ugyanis szótani kapcsolatok vannak
Bp. 2OO5. Február
Tomerle J.

                                         

 

Hobby5 Creative Commons License 2004.12.31 0 0 490

                               EGYES ROVÁSFELIRATOK KÖZTI KAPCSOLATOK

             Minden kornak megvannak a maga közhelyei, sztereotípiái. Gondoljunk csak nagyanyáink falvédőire, amelyeken igen gyakori és divatos volt pl. a „Házi áldás”. Ennek alapján várható, hogy a hasonló funkciójú eszközökön alkalmazott feliratokban azonos szavak forduljanak elő. Érdemes tehát ebből a szempontból is vizsgálni a rovásfeliratokat.
             Erre a célra szinte önként kínálkozik a jánoshidi tűtartó, az ozorai tűtartó, a szarvasi tűtartó, sőt még a halomi tegez rovásfelirata is. Mind a jánoshidi, mind az ozorai tűtartón megtalálható az eszköz funkciójára utaló szít ige. Ez az ige mára már kiavult nyelvünkből, de ennek melléknévi igenévi formáját őrzi mai szita főnevünk.
              A szarvasi tűtartó rovásfeliratában a szít (lyukaszt) igéből képzett szíton (lyukasztó) főnevet azonosíthatjuk „konosz szítont” tárgyragos és jelzős szókapcsolatban. Mivel a nyílvessző is tulajdonképpen szúró (bökő) eszköz, ezért ezt a vizsgálatot kiterjeszthetjük a halomi tegezfeliratra is. A halomi tegezfelirat ugyanis magának a nyílvesszőnek az archaikus megnevezését tartalmazza három különböző nyelven (ill. nyelvjárásban):
                     „SZITON”                          „KOMISZ”               „SÁTÁN”
    A fenti három szóból az első azonos a tűtartókon olvasható szíton (lyukasztó) szóval. Nem vitatható az sem, hogy a komisz főnév és a szarvasi tűtartón olvasható konosz melléknév egyazon szótőnek a két különböző származéka. Ha most azt is figyelembe vesszük, hogy a mai magyar személynevek között megtalálhatjuk a Szaton (nyíl, ill. nyilas jelentésű) személynevet, akkor könnyen belátható, hogy „sátán” szavunk eredeti jelentése „nyíl, nyílvessző volt.
              A fent felsorolt szavakat a rovásfeliratokból csak balról jobbra haladva lehetett kiolvasni, ami szintén azt az állításomat támasztja alá, hogy az ősi székely magyar rovásírás sorvezetése balról jobbra haladó volt.
Budapest, 2OO4. Dec.
                                                                                            TOMERLE JÁNOS

            

Hobby5 Creative Commons License 2004.12.30 0 0 489

HOZZÁSZÓLÁS A SZÉKELY-MAGYAR ROVÁS-
                                          IRÁS PROBLEMATIKÁJÁHOZ
 
             A magyar rovásírás témakörében ma még teljes a káosz. Csupán egyetlen kérdésben értenek egyet a téma kutatói, mégpedig abban hogy létezett valamikor rovásjeles magyar írásbeliség, amit vitathatatlan régészeti leletek (szarvasi tűtartó, székelydályai templomfelirat, halomi tegezfelirat, jánoshidi tűtartó stb. stb.) bizonyítanak.
             A fennmaradt írásmutatványok elolvasása tekintetében már egészen más a helyzet. Ahány kutató csak foglalkozik a rovásírással, mind másként olvassa el azokat. Ez a helyzet pedig már-már kétségessé teszi a rovásjeles magyar írásbeliség egykori létezését is. Írásbeliségről ugyanis csak akkor beszélhetünk, ha van valamilyen mértékű társadalmi konszenzus, ami biztosítja a felirat egységes (egyértelmű) olvashatóságát. Feliratok készítését mindig valamilyen információs (közlési) szándék motiválja. Ez viszont magától értetődően csak egyféle lehet. Az információs szándéknak megfelelő mondanivaló csak akkor lesz mások számára érthető, ha a felirat szerzője társadalmi konszenzuson alapuló írásjelekkel fejezi ki mondandóját, mert csak ez teszi lehetővé a felirat egységes értelmezését, azaz elolvasását.
             A fentiekből egyenesen következik, hogy valamely írásrendszer megfejtéséhez nemcsak a jelkészlet ismerete szükséges, hanem fel kell deríteni a jelkészlethez kapcsolódó társadalmi konszenzust is. Ez utóbbinak viszont vannak lokális és időbeli határai. Mindezek figyelembevételével oktalanság feltételezni
valamiféle egységes székely-magyar rovásírás múltbeli létezését. Köztudott tény, hogy azonos nyelvterületen belül léteznek egymástól némileg eltérő nyelvjárások, tájnyelvek. Az írás pedig nem más, mint magának a nyelvnek egy sajátos kifejezési formája, tehát tartalmaznia kell a tájnyelvi sajátosságokat is.
              Az említett társadalmi konszenzus egyik fontos eleme az írás sorvezetésének az iránya. A rovásírástudók túlnyomó többsége úgy véli, hogy a székely rovásírás sorvezetése jobbról balra haladó volt, bár egyesek kivételesen balról jobbra irányuló sorvezetést is feltételeznek, de csak néhány kivételes esetben. Talán szükségtelen külön rámutatnom, hogy a vegyes sorvezetési irány összeegyeztethetetlen a társadalmi konszenzus fogalmával.
               De nézzük csak, mire lehet alapozni a jobbról balra irányuló sorvezetést. Ilyen sorvezetést határoz meg nagyon is egyértelműen az un. nikolsburgi ábécé szerzője. Ez az ábécé azonban távolról sem az egykori élő székely rovás-írásbeliség terméke. Tudni kell, hogy a középkorban a magyar diákok nyugati egyetemeken folytatták tanulmányaikat. Ezek a diákok etnikai összetartásuk kifejezéseként állítottak össze maguknak székely rovásjelekből a latin ábécéhez igazított sajátos titkosírási kódot, amelyben a sorvezetés irányát a héber nyelvű bibliával azonosnak határozták meg. Ez pedig nem más, mint valamiféle középkori sznobizmus megnyilvánulása.
                Ily módon nem meglepő, hogy a rovásírástudók csak azokat az írásmutatványokat tudják egyöntetűen elolvasni, amelyek ilyen középkori diák titkosírási kód alapján készültek.
               Vizsgálataim során azt tapasztaltam, hogy az egykori élő székely-magyar írásbeliség máig fennmaradt emlékeit kizárólag balról jobbra irányuló sorvezetéssel lehet megnyugtató módon elolvasni.
               Részletes elemzés mellőzésével az alábbiakban közlöm néhány rovásjeles emlékünk szerintem egyetlen helyes olvasatát.
               Székelydályai ref. templom "A" jelű felirata:  Hogy lelked bűneit ne büntessék pokolval, tégy istennek tetszűen.
               Jánoshidi tűtartó a/ korongot /azaz kört/ szit /lyukaszt/
                                         b/ koront /kört/ szab
               Ozorai tűtartó:  Kört szit /lyukaszt/
                Szolokmai fakupa: KUSÁN
                Kunágotai korsó: KI-SAR
                 Alsószentmihályfalvi felirat:    Utok
                                                    Kinyirtekerök /azaz gabonaszekér/ út       Ingovány
 
      Budapest, 2OO4. dec. 24,                 
                                                                                              TOMERLE JÁNOS    
                                                                                                
 

 

nezz_körül Creative Commons License 2003.12.17 0 0 488
A Székely-magyar rovásírásról bővebben:


"Az õsi írás könyve több szempontból lép elore :
bemutatja az újabb gyujtések, bizonyítékok anyagát,
osi írásunk 30 ezer éves életkorát még 10 ezer évvel megtoldja,
felvállalja a tanítás, a feladatok készítésének gyakorlati és nehéz munkáját,
és oseink számrovásáról is meglepo felfedezést közöl.
Bizonyára feltunt önöknek, hogy Varga Csaba könyvével kapcsolatban
eddig egyszer sem használtam a rovásírás szót, pedig errol van szó.
Szerinte a rovásírás kifejezésnél nem maga az írás,
hanem az írás módja és eszköze került elotérbe,
ezért a szkíta-hun-székely-magyar írás vagy a Kárpát-medencei ABC kifejezéseket használja.
Valóban pontosabb így, de hosszabb. A rovásírás kifejezés már teljesen átment a köztudatba,
hála Forrai Sándor és követoi felvilágosító munkájának, az emberek tudják,
hogy oseink latin betus írást évezredekkel megelozo kulturális hagyatékáról van szó.
Kiszely István pedig az osmagyar írás kifejezést javasolja.
Végül, ami nagyon fontos: Varga Csaba mindkét könyvében jelen van,
de ebben a másodikban még elmélyültebben, oseink tisztelete.
A 30-40-50 ezer évvel ezelott élt Kárpát-medencei atyáink és anyáink nem az atombombát,
hanem az írást találták fel számunkra. Az õ útjukat kell járnunk."
Friedrich Klára
Bővebben : Varga Csaba: Az Ősi írás könyve.



Az õsi kárpát-medencei és a székely-magyar ABC összehasonlítása:
A felsõ
sorban vannak az õsi kárpát-medencei , alatta pedig az a székely-magyar betûk:






Az egyiptomi és a kárpát-medencei ABC összehasonlítása
az alábbi ábrán látható. A felsõ
sorban vannak a magyar, alatta pedig az egyiptomi démotikus betûk:









Bővebben:
BRASSOIlapok

nezz_körül Creative Commons License 2003.12.17 0 0 487
A Székely-magyar rovásírásról bővebben:


"Az õsi írás könyve több szempontból lép elore :
bemutatja az újabb gyujtések, bizonyítékok anyagát,
osi írásunk 30 ezer éves életkorát még 10 ezer évvel megtoldja,
felvállalja a tanítás, a feladatok készítésének gyakorlati és nehéz munkáját,
és oseink számrovásáról is meglepo felfedezést közöl.
Bizonyára feltunt önöknek, hogy Varga Csaba könyvével kapcsolatban
eddig egyszer sem használtam a rovásírás szót, pedig errol van szó.
Szerinte a rovásírás kifejezésnél nem maga az írás,
hanem az írás módja és eszköze került elotérbe,
ezért a szkíta-hun-székely-magyar írás vagy a Kárpát-medencei ABC kifejezéseket használja.
Valóban pontosabb így, de hosszabb. A rovásírás kifejezés már teljesen átment a köztudatba,
hála Forrai Sándor és követoi felvilágosító munkájának, az emberek tudják,
hogy oseink latin betus írást évezredekkel megelozo kulturális hagyatékáról van szó.
Kiszely István pedig az osmagyar írás kifejezést javasolja.
Végül, ami nagyon fontos: Varga Csaba mindkét könyvében jelen van,
de ebben a másodikban még elmélyültebben, oseink tisztelete.
A 30-40-50 ezer évvel ezelott élt Kárpát-medencei atyáink és anyáink nem az atombombát,
hanem az írást találták fel számunkra. Az õ útjukat kell járnunk."
Friedrich Klára
http://www.varga.hu/ Bővebben : Varga Csaba: Az Ősi írás könyve.



Az õsi kárpát-medencei és a székely-magyar ABC összehasonlítása:
A felsõ
sorban vannak az õsi kárpát-medencei , alatta pedig az a székely-magyar betûk:



http://www.varga.hu/IRASTORTENET/BIROBCIKK/6000maiABCKarpat.jpg


Az egyiptomi és a kárpát-medencei ABC összehasonlítása
az alábbi ábrán látható. A felsõ
sorban vannak a magyar, alatta pedig az egyiptomi démotikus betûk:





http://www.varga.hu/IRASTORTENET/BIROBCIKK/EGYIPTdemotikusMAGYAR.jpg



Bővebben:
http://www.varga.hu/IRASTORTENET/BRASSOIlapok.htm BRASSOIlapok

IAndi Creative Commons License 2003.12.15 0 0 486
Sziasztok!

Csak egy kérdésem van, ami már régóta foglalkoztat: A magyarok használták-e a rovásírást mágikus célokra, vagy nem? Sehol nem találtam eddig semmit erről, pedig más népeknél volt a betűknek mágikus jelentése is, és végül is a magyar is pogány nép volt... Nem tudtok erről valamit?

szefantor Creative Commons License 2003.09.04 0 0 485
Ha jól emléxem, az Élet és Tudományban olvastam róla pár éve.
Előzmény: nezz_körül (484)
nezz_körül Creative Commons License 2003.09.02 0 0 484
?
Előzmény: szefantor (483)
szefantor Creative Commons License 2003.07.30 0 0 483
Nemrég olvastam, hogy a 60-as években ásatásokat végeztek a Holdvilágárokban, és ott három rovásírásos követ találtak. Tud erről valaki részleteket?
barkasarja Creative Commons License 2003.07.27 0 0 482
"A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból"

Épp ezt próbálom bizonygatni a "Miért nem jó a finnugor rokonság" c. topikban. A mai hivatalos nyelvészeti állásponttal szemben ugyanis az a véleményem, hogy a finnugornak nevezett népek egykor és valahol átvehették a nyelvüket valakiktől.

Erre a legkézenfekvőbb az ún. andronovói kultúra népessége vagy annak egy csoportja, akiknek nyelve a mai magyar nyelvünk őse lehetett. Ezt természetesen nem tudom bizonyítani, de lényegesen logikusabbnak tűnik, mint a "túlszaporodás" miatti szétvándorlás elmélet.

Előzmény: nezz_körül (481)
nezz_körül Creative Commons License 2003.07.24 0 0 481
Tisztelt hozzászólók

Nem valószinű, hogy a finnektől származtunk, inkább ők váltak le egy adott korban
rólunk, megőrizve bizonyos nyelvi elemeinket.

Érvek:

A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból.

Ehhez kapcsolódik:
Varga Csaba: Az Ősi írás könyve.


"Nem egy-két ezer, hanem több tízezer éves időutazásra indulunk akkor,
amikor olvasni kezdjük ezt a könyvet.
Rég meghalt, távoli ősök szólnak belőle hozzánk -
s ígérem, könnyedén meg is értjük a szavukat." Varga Csaba


A nyelvek egymásba alakulása: Grove S. Krantz (Hardi Balázs )

"Varga Csabával már kétszer találkoztam, mielott személyesen is
megcsodálhattam bajuszát és ízes magyar beszédét
(mert találkozás az is, ha egy mualkotás lelkünk mélyéig megragad).
Talán húsz év is eltelt azóta, hogy az Uránia moziban a nagyfilm elott
levetítették Varga Csaba Szél címu muvét. Olyan hatással volt rám,
hogy a fomusort meg sem néztem, kijöttem Mátyásföldre, és csak üldögéltem
a templom körüli platánok alatt.
A második szellemi találkozás éve 2001., a Jel Jel Jel címu könyvének megjelenése idején.
Az osi írás könyve több szempontból lép elore a Jel Jel Jel-hez képest:
bemutatja az újabb gyujtések, bizonyítékok anyagát,
osi írásunk 30 ezer éves életkorát még 10 ezer évvel megtoldja,
felvállalja a tanítás, a feladatok készítésének gyakorlati és nehéz munkáját,
és oseink számrovásáról is meglepo felfedezést közöl.
Bizonyára feltunt önöknek, hogy Varga Csaba könyvével kapcsolatban
eddig egyszer sem használtam a rovásírás szót, pedig errol van szó.
Szerinte a rovásírás kifejezésnél nem maga az írás,
hanem az írás módja és eszköze került elotérbe,
ezért a szkíta-hun-székely-magyar írás vagy a Kárpát-medencei ABC kifejezéseket használja.
Valóban pontosabb így, de hosszabb. A rovásírás kifejezés már teljesen átment a köztudatba,
hála Forrai Sándor és követoi felvilágosító munkájának, az emberek tudják,
hogy oseink latin betus írást évezredekkel megelozo kulturális hagyatékáról van szó.
Kiszely István pedig az osmagyar írás kifejezést javasolja.
Végül, ami nagyon fontos: Varga Csaba mindkét könyvében jelen van,
de ebben a másodikban még elmélyültebben, oseink tisztelete.
A 30-40-50 ezer évvel ezelott élt Kárpát-medencei atyáink és anyáink nem az atombombát,
hanem az írást találták fel számunkra. Az o útjukat kell járnunk."
Friedrich Klára

Varga Csaba: Az osi írás könyve - Frig Kiadó

"A JEL JEL JEL című könyvemben bemutattam az ős-ABC mindmáig tartó 35.000 éves útját.
E könyvemben pedig - melyet az olvasó most kezében tart - azt mutatom be,
miként is írtak az emberek e végtelenül ősi ABC betűivel, mióta világ a világ.
Ám koránt sem kell tartani attól, hogy távoli, ismeretlen vizekre hajózunk.
Hiszen már az első elemiben is 35.000 éves jeleket - a harmadára zsugorodott,
s jobbról balra átfordított ős-ABC betűit körmölgetjük, amikor a NAGYBETŰINKET tanuljuk.
Mi több, ma is aszerint írunk e betűkkel, ahogyan azt legalább 35.000 évvel
ezelőtt valakik kitalálták. A változás csupán annyi,
hogy az ehhez az ABC-hez tartozó négyféle ősi írásmód közül
ma már csak egyetlenegyet tanulunk meg - a legegyszerűbbet.
E könyvben tehát a további három varázslatos, s egyre mélyülő szellemiségű
írásmóddal ismerkedhetünk meg. Persze nem csak olvashatunk róluk,
hanem gyakorolhatjuk is őket a feladatok segítségével, mint egy tankönyvben -
ha úgy hozza a kedvünk. Ez a könyv tehát nem csak művelődéstörténeti kalandregény,
hanem tanulásra is és tanításra is egyaránt alkalmas. Összegezve: nem egy-két ezer,
hanem több tízezer éves időutazásra indulunk akkor, amikor olvasni kezdjük ezt a könyvet.
Rég meghalt, távoli ősök szólnak belőle hozzánk - s ígérem, könnyedén meg is értjük a szavukat."

Varga Csaba: IRASTORTENET_BEVEZETO

"1.Ön ismert filmes szakember, eddig foként az animáció és a társmuvészetek témakörébe
vágó dolgozatokat jelentetett meg, hogyan került kapcsolatba az írástörténettel?

Egy alkalommal írnom illett pár sort többek között az irodalomról is.
Úgy döntöttem azonban, hogy ehelyett elmesélem pár oldalon a latin ABC történetét.
Nekiláttam, s két nap múlva már nem is létezett más számomra.
Rájöttem ugyanis, hogy az írásjelek sorsa szükségszeruen más volt, mint ahogyan azt tanuljuk.
Elfogott a vadászösztön. Felvásároltam a világ szinte valamennyi szakkönyvét,
elmerültem az internetben is, gyujtöttem az anyagot.
Ekkor még fogalmam sem volt arról, mi lesz a munkám végeredménye."
BRASSOIlapok
kulturinfo
linkek

Előzmény: barka (478)
nezz_körül Creative Commons License 2003.07.24 0 0 480
Ehhez kapcsolódik, talán magyarázza is: Varga Csaba: Az Ősi írás könyve .
http://www.csaba.varga.hu/

"Nem egy-két ezer, hanem több tízezer éves időutazásra indulunk akkor,
amikor olvasni kezdjük ezt a könyvet.
Rég meghalt, távoli ősök szólnak belőle hozzánk -
s ígérem, könnyedén meg is értjük a szavukat." Varga Csaba
http://www.csaba.varga.hu/Books/AZ%20OSI%20IRAS%20KONYVE.html

A nyelvek egymásba alakulása: Grove S. Krantz (Hardi Balázs )
http://www.csaba.varga.hu/UJkozep.htm

"Varga Csabával már kétszer találkoztam, mielott személyesen is
megcsodálhattam bajuszát és ízes magyar beszédét
(mert találkozás az is, ha egy mualkotás lelkünk mélyéig megragad).
Talán húsz év is eltelt azóta, hogy az Uránia moziban a nagyfilm elott
levetítették Varga Csaba Szél címu muvét. Olyan hatással volt rám,
hogy a fomusort meg sem néztem, kijöttem Mátyásföldre, és csak üldögéltem
a templom körüli platánok alatt.
A második szellemi találkozás éve 2001., a Jel Jel Jel címu könyvének megjelenése idején.
Az osi írás könyve több szempontból lép elore a Jel Jel Jel-hez képest:
bemutatja az újabb gyujtések, bizonyítékok anyagát,
osi írásunk 30 ezer éves életkorát még 10 ezer évvel megtoldja,
felvállalja a tanítás, a feladatok készítésének gyakorlati és nehéz munkáját,
és oseink számrovásáról is meglepo felfedezést közöl.
Bizonyára feltunt önöknek, hogy Varga Csaba könyvével kapcsolatban
eddig egyszer sem használtam a rovásírás szót, pedig errol van szó.
Szerinte a rovásírás kifejezésnél nem maga az írás,
hanem az írás módja és eszköze került elotérbe,
ezért a szkíta-hun-székely-magyar írás vagy a Kárpát-medencei ABC kifejezéseket használja.
Valóban pontosabb így, de hosszabb. A rovásírás kifejezés már teljesen átment a köztudatba,
hála Forrai Sándor és követoi felvilágosító munkájának, az emberek tudják,
hogy oseink latin betus írást évezredekkel megelozo kulturális hagyatékáról van szó.
Kiszely István pedig az osmagyar írás kifejezést javasolja.
Végül, ami nagyon fontos: Varga Csaba mindkét könyvében jelen van,
de ebben a másodikban még elmélyültebben, oseink tisztelete.
A 30-40-50 ezer évvel ezelott élt Kárpát-medencei atyáink és anyáink nem az atombombát,
hanem az írást találták fel számunkra. Az o útjukat kell járnunk."
Friedrich Klára
Varga Csaba: Az osi írás könyve
- Frig Kiadó
http://www.demokrata.hu/04/ajanlo.htm

"A JEL JEL JEL című könyvemben bemutattam az ős-ABC mindmáig tartó 35.000 éves útját.
E könyvemben pedig - melyet az olvasó most kezében tart - azt mutatom be,
miként is írtak az emberek e végtelenül ősi ABC betűivel, mióta világ a világ.
Ám koránt sem kell tartani attól, hogy távoli, ismeretlen vizekre hajózunk.
Hiszen már az első elemiben is 35.000 éves jeleket - a harmadára zsugorodott,
s jobbról balra átfordított ős-ABC betűit körmölgetjük, amikor a NAGYBETŰINKET tanuljuk.
Mi több, ma is aszerint írunk e betűkkel, ahogyan azt legalább 35.000 évvel
ezelőtt valakik kitalálták. A változás csupán annyi,
hogy az ehhez az ABC-hez tartozó négyféle ősi írásmód közül
ma már csak egyetlenegyet tanulunk meg - a legegyszerűbbet.
E könyvben tehát a további három varázslatos, s egyre mélyülő szellemiségű
írásmóddal ismerkedhetünk meg. Persze nem csak olvashatunk róluk,
hanem gyakorolhatjuk is őket a feladatok segítségével, mint egy tankönyvben -
ha úgy hozza a kedvünk. Ez a könyv tehát nem csak művelődéstörténeti kalandregény,
hanem tanulásra is és tanításra is egyaránt alkalmas. Összegezve: nem egy-két ezer,
hanem több tízezer éves időutazásra indulunk akkor, amikor olvasni kezdjük ezt a könyvet.
Rég meghalt, távoli ősök szólnak belőle hozzánk - s ígérem, könnyedén meg is értjük a szavukat."

http://www.csaba.varga.hu/IRASTORTENET/IRASTORTENET_BEVEZETO.htm

"1.Ön ismert filmes szakember, eddig foként az animáció és a társmuvészetek témakörébe
vágó dolgozatokat jelentetett meg, hogyan került kapcsolatba az írástörténettel?

Egy alkalommal írnom illett pár sort többek között az irodalomról is.
Úgy döntöttem azonban, hogy ehelyett elmesélem pár oldalon a latin ABC történetét.
Nekiláttam, s két nap múlva már nem is létezett más számomra.
Rájöttem ugyanis, hogy az írásjelek sorsa szükségszeruen más volt, mint ahogyan azt tanuljuk.
Elfogott a vadászösztön. Felvásároltam a világ szinte valamennyi szakkönyvét,
elmerültem az internetben is, gyujtöttem az anyagot.
Ekkor még fogalmam sem volt arról, mi lesz a munkám végeredménye."
http://www.csaba.varga.hu/IRASTORTENET/BRASSOIlapok.htm
http://shop.kulturinfo.hu/shop.php?prod=8
http://www.medibit.hu/linkek.htm

Előzmény: barka (478)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!