Engem ez nem befolyásolt Clarke megítélésében. Márcsak azárt sem, mert pl. az egyik kedvenenc drámaíróm Oscar Wilde, aki még börtönben is ült másirányú nemi beállítodottsága miatt.
Szóval én nem igazán szeretem Clarke műveit, a legtöbb nagy 0. A 2001 még csak elmegy, viszont a Város és a csillagok az egyik kedvenc regényem. Ebben végre eleresztette a fantáziáját, nem maradt a többé-kevésbé teljes tudományosság talaján mint a legtöbb regényében. A sci-fit éppen azért kezdtem olvasni, mert abban a fantázia szárnyalását láttam a legérdekesebbnek. Clarke-nak a regényeiből - a fentebb említett kitönő művén kívül - éppen ezt hiányolom.
Én hoztam szóba Clarke irányultságát, de nem fejtegettem semmit. Próbáltam teljesen semlegesen fogalmazni.
Hasonló dolgok miatt, mint amiiket Ghanima írt. Mivel mostanság tényleg elég gyakran felmerül, hogy egy régebben esetleg becsült, tisztelt valaki (nem elsősorban Clarke) most már más színben tűnik fel.
De ez tényleg nem e topic témája.
Egyébként az a "mostantól minden másképp volt" nem annyira hülyeség. Később kiderülhetnek dolgok, más megvilágításba kerülhetnek események, meg sok minden.
Bocs, tök off vagyok, de szerintem ez érdekes téma.
Elôfordult, hogy valamelyik könyv újraolvasása során rájöttem, ez már nem nekem szól, nem érdekel. De olyan még nem (még L.R.Hubbard-nál sem), hogy egy író életútjának újabb állomása miatt változott volna meg a véleményem.
Különösen, hogy az említett eset - Clarke nemi irányultsága - teljesen ártalmatlan folyamat, sem gyilkosságot nem követett el, sem más bűnt, így nem fogom más megvilágításban nézni korábbi műveit. Gondolom ezzel inkább olyanoknak lehet problémájuk, akik pl. az azonos nemhez vonzódást nem tolerálják.
Az Ogg második bolygója nagyon tetszett valaha, úgy néz ki, elô kellene ismét vennem...
Nem szemtelenségképp mondom, de azok a macskakörmök (") nem itthon használatos idézôjelek. Azok ilyenek:. Nem mintha ennek ennek olyan nagy jelentôsége lenne, csak sajna azok, akik a billentyűzeteket tervezték, nem vették a fáradtságot a helyes idézôjelek elérésének kialakításához... Pedig mondjuk mire is való a billentyűzet?
:))
Hahó, mindenki!
Bekukkantottam ide, hogy egy kicsit kifújjam a mérgelődést, amit a Gyűrűk Ura-s topicon "szereztem be". "Útközben" (a fene ezt a sok idézőjelet, de hát szükségesek!) ötlött fel bennem, hogy vajon jut-e eszébe, egyáltalán tudhatja-e valahonnan, vagy talán érdemes-e tudnia a jelen időben olvasónak, vagy az életkora szerint akkor még meg sem született olvasónak, hogy számos esetben magyar írók, műfordítók az SF berkein belül találtak, találhattak munkaesélyt, megnyilvánulási lehetőséget.?.
Az "ellenálló" magyar SF egyik, vagy talán A példája többek, közte az én véleményem szerint is, Lengyel Péter kiváló könyve, az "Ogg második bolygója".
Az 1956-os szereplése miatt előbb halálra, végül "csak" börtönre ítélt Göncz Árpád például ott szerzett angol ismeretével tudott később jobban boldogulni.
Na, a mérgem végül is nagyjából ahhoz hasonló kérdéshez juttatott el, mint amit itt korábban valaki Clarke nemi irányultságával kapcsolatban fejtegetett. Azaz, hogy egy-egy szerző, fordító x időpontbeli munkásságát későbbi életútjának valamely később megismert változása, arról való új ismeret megtudása megváltoztat/hat/ja-e az olvasóban? Avagy: igaz-e az orwelli (ha jól emlékszem) mondás, miszerint: mától kezdve minden másképp volt!
Fúú, fúú <-- az méregnek kifújása + he? <-- kíváncsiság megnyilvánulása.
Még valami: ahogyan odaát is írtam, nem szeretnék direkt politizálásba átcsapni semmiképp sem!
üdv,
Ghanima
Egyrészt persze egyetértek veled? ha valaki komoly témájú könyvet ír, azt - a témától függô - megalapozottsággal tegye. Másfelôl nem hiszem, hogy pl. Scheckley (Kozmikus fônyeremény), Lem (Kiberiáda) vagy Adams (Galaxis útikalauz...) könyveinek scifi irodalomba sorolhatósága vagy minôsége kétséges lenne a bennük található nyilvánvaló képtelenségek miatt.
Lényegében egyet lehet érteni azzal, amit ebben a hozzászólásodban írtál, de azért megjegyzem, hogy nincs annál kizökkentőbb, kiábrándítóbb, ha az írókámat valami éktelen nagy marhaságon kapja rajta az ember (pl. nem tudja, mi a különbség a meteor és a meteorit között, összekeveri a bolygókat és a csillagokat, a naprendszereket és a galaxisokat, a fényévet időegységnek hiszi, vagy úgy gondolja, hogy az űrhajó a /vákuumban!/ dübörögve, süvítve halad, és az általa leadott lövéseket hallják az ellenséges rakétában; az antianyag meg antigravitációs hatású... pedig NEM az). Lehetne persze példákat hozni más tudományágakkal kapcsolatban is.
Az írónak valóban nem kell profi szakembernek, tudósnak lennie, de illik utánanéznie annak, amiről ír, ha már sci-fi (pláne kemény sci-fi) írásra adta a fejét, mert ha az alapoknál követ el hibát, hiába jó irodalmár esetleg, hiteltelenné válik. Itt tehát nem arról van szó, hogy a mai tudásunkat ne lehetne extrapolálni a fantázia segítségével, s a ma még ismeretlen lehetőségekről, akár a fénynél gyorsabb utazásokról is írni, csak arról, hogy óvakodni a kell a bántó tévedésektől. A sci-fi terminológiában végül is ott van a "tudomány"..., tehát nem lehet egy legyintéssel elmenni mellette.
A fantasy-kkal kapcsolatosan - amiket én csak modern mítoszoknak, meséknek tartok - persze már nem kell ilyen szigorúnak lennünk.
Ugyanmá', kedves GPF! :-)) Hivatkozzál csak nyugodtan, legalább megcsillogtathatom "fantasztikus" tudásomat... (ez itt a szerénység helye...) :-))
Off on:
Ami Clarke nemi beállítottságának bevallását illeti: van egy könyve, aminek a vége felé valahogy olyan "fura" lett, ahogy írt egy fiúról. Látod, itt és most nekem sem jut eszembe a cím :-)), esetleg beleugrom a könyvtáramba, ha érdekes.
Mindez azonban nem rázta meg az invenciózusságába, a_ jó_könyveibe vetett érzelmeimet egy cseppet sem. Azt gondolom, már ha bele akarok egyáltalán gondolni, hogy valószínűleg nem volt sohasem erőszakos és kitartott a választottja/i mellett, különben már sokkal régebben "lebukott" volna és meg is büntették volna. Azzal, hogy nem kívánt különösebben nagy nyilvánosság előtt személyesen szerepelni (ld. letelepedés egy távoli szigeten és nem szem előtt lenni), azaz filmek műsorvezetését pl. nem veszem "személyesnek", tehát ezzel talán a tipikus angol "gentlemanlike-nak" próbált megfelelni. Az, hogy közben csontváz volt/van a szekrényében, ezért nem volt különösebben "érdekes".
Jut eszembe, még egy momentum volt, aminek alapján "gyanús" lett nekem korábban, de csak a homoszexualitás/a/ szintjén. A róla szóló portréfilmen folyton csak (megengedem) nála fiatalabb férfiak sertepertéltek a háza és őkörülötte. Mindenesetre: nekem ugyan mindegy, hogy milyen a nemi élete, a jó könyvei jók, a rosszak pedig rosszak.
Off off,
üdv,
Ghanima
konyhamuveszeti alkotas-e minden francia etel? vagy csak az olasz etelek azok? vagy a thaifoldiek? azt hiszem, mindebben valami nem stimmel... inkabb az szamit, ki csinalja, es hogyan, nem pedig az, hogy milyen (fogyasztasra termeszetesen alkalmas) alapanyagokbol, nem? persze az is szamit... de csak azert, mert en nem szeretem a fott rakot, meg elismerem, hogy egyes franciak biztos profin csinaljak. a mesterszakacsok altal keszitett etelek nagyon jo esellyel megutik az "etelkoltemeny" mercet, a hetkoznapi haziasszonyok / haziurak foztjei neha-neha, a sarki haszonleso egylapteszta+ketchup pizzak (meg hasonlok) meg soha.
egyebkent en alapvetoen nem kedvelem az eteles (nyamnyogos, csamcsogos, horpolos stb) hasonlatokat - de most eppen eszem, ezert ez jutott eszembe.
hát én most már tényleg meggyalázom magam, szóval a negyedik rész jelent meg!
a 3001. Végső Odüsszeia című, a Möbius adta ki (már ígérgette vagy két éve)
mentségemre szóljon hogy szvsz kb. 10 éve olvastam a három előző könyvet...ha most valaki beírja hogy a 2061. hét éve jelent meg tökön szúrom magam :)
szóval ez a rész teljesen kiesett a fejemből :(
3. Űrodüsszeia?
Ez most azt jelenti, hogy megjelent egy legújabb, 4. kötete a sorozatnak, amirôl még nem hallottam, vagy azt, hogy a 2061-et újra kiadták?
mindenki előtt nyilvánosan megkövetem magam, ez a csillagász dolog csak egy tipp volt :(((
de azt viszont tudtam hogy idén halt meg, le is voltam törve miatta, tényleg eltűnnek a klasszikusok :((
ezt az űrállomásos storyt, mintha valamelyik könyvének az előszavában, vagy utószavában olvastam volna
kedves lányom, hiába, az új generáció tökéletesebb :)
Atyám!
Azt hiszem, nem néztél elég mélyen magad/unk/ba.... :-))
A.C. Clarke 1999-ben még élt (sz. 1917.)
A II. vh-ban a RAF radarosainál volt, hadnagyként szerelt le. Utána elvégezte a King's College-ot
Londonban, Bachelor of Sciences in phisics and matematics, azaz végzettsége szerint leginkább fizikus és matematikus.
Tagja /volt/ a British Interplanetary Society-nek és ennek munkáin belül ő volt az, aki valamikor az 50-60-as évek fordulója környékén felvetette a geostacionárius pályán működtethető műholdak megalkotásának lehetőségét, ill. ezek használatának előnyeit.
A 2001. Űrodüsszeiahoz kapcsolt történetről viszont még én sem mentem el elég mélyre a múltunkban, másirányú elfoglaltságaim miatt /tudod, a férjem :-))).../
üdv,
isteni leányod, Ghanima
én csak annyit mondanék, hogy most jelent meg a 3. Űrodüsszeia, bár ez egy kicsit most már lehet hogy off
Clarke meg nem tudom mi volt (talán csillagász?), de én hallottam egy olyan "mesét" hogy az ő (Űrodüsszeia I.) ötlete alapján építették meg a Skylab űrállomást (centrifugális erővel szimulálják a gravitációt)...persze ez lehet hogy tényleg csak mese
Olvasta valaki Heinleintol a Stranger in a Strange land-et? (Angyali udvozlet)
Meg jo, hogy a scifi irodalom. Neha tobbet eszt kivan, es nagyobb elkepzelest mint egy "klasszikus".
Attól tartok, hogy ismét összekevertél egy Zsoldos Péter könyvet egy másikkal! :-)
Amire gondolsz, az Herbert W. Franke: Az orchideák bolygója, legalább is legjobb emlékeim szerint.
Véleményem szerint továbbá Zsoldos könyvei csakúgy, mint ez a Franke mű, kiváló irodalomnak számítható/ak.
Különféle viták alkalmával hallottam/olvastam már korábban, és én is azt a véleményt osztom, hogy a "sci" leginkább eszköz, amelyek a "fi"-hez_lehet!!-társítani. A fiction szó, pedig magába foglalja a szűkebben vett literature-t is... Eszköz ahhoz, hogy a szerző rámutasson, megoldjon, felszínre hozzon olyan gondolatokat, amelyek őt magát, mint alkotót és/vagy korát, társadalmi hátterét foglalkoztatják.
Mindezeknek megvannak természetesen a tömeges "igényeket" kielégítő, ill. kielégíteni próbáló oldalhajtásai is, ezeket nevezhetjük sf-ponyváknak.
bocsánat, abba kell fejeznem, rohanás van, majd még visszatérek okoskodni... :-)))
üdv,
Ghanima
Változatlanul úgy gondolom, hogy egy jó scifihez nem kell feltétlenül magas technikai tudás, vagy valamely tudományágban való mély jártasság, de ez nem egyenértékű azzal, hogy nem szükséges hozzá semmilyen tudás. Nyilván tudni kell fantáziálni, képeket látni - lehet, hogy egy scifi "csak" a hétköznapokról szól, vagy szinte "csak" filozófiai, társadalmi alapú, s nincsenek benne bonyolult fejtegetések mondjuk a szereplôk csillagközi utazási szokásairól... Te is azt irtad, hogy foglalkozhat akár a társadalommal (társ.tud. nem feltétlenül kell hozzá) vagy pszichológiával. Mi van, ha mondjuk egy író egy kisgyerek szemszögébôl közvetít egy történetet, vagy a fôszereplô egy morx(?)?
Az, hogy valamilyen szinten kell a tudás, az logikus. De az írónak nem kell szakembernek lennie, sem doktornak vagy kandidátusnak. Egy jó scifinek nem kell mindenképpen dugig lennie technikai részletekkel, sôt nem is szükséges feltétlenül, hogy technikai leírást adjon arról, hogy mi miként működik. Ott van pld. a Visszatérés (Lem), vagy a Kiberiáda (Lem).
Az Istenembereket én is olvastam, és közben arra gondoltam, hogy ha addig nem történt volna meg, hát ezzel a könyvvel megszűnt a nyugati (amerikai) technokrata és a keleti (néhai SZU) filozófikus írásjellegbeli különbség. (már ha egyáltalán volt ilyen...)
Fantasztikus jó könyv.
:)
"Szerintem nem kell annyira sok tudományos ismerettel rendelkeznie egy sci-fi írónak. Jó, Asimov valamennyire tudós is volt, de Lem "csak" író. Művelt, tájékozott, de nem tudós."
Sorry, de Asimov profi biokémikus volt, Lem meg orvos.
Hozzá kell tegyem, hogy nem csak sci-fit olvasok és más műfajban is ugyanannyi
a pancser, mint a sci-fiben.
Aki meg nincs ellátva vantáziával, az egy jó sci-fit sem ért.
Nos, engem nem érdekel, hogy ki minek tartja a sci-fit, de abban BIZTOS vagyok, hogy
az egyik legjobb könyv amit elolvastam, az egy sci-fi.
Szergej Sznyegov: Istenemberek I-II
Most csak hirtelenjében röviden.
Persze hogy irodalom. De mint a művészetek etc összes többi ágában, erre is jellemzö hálistennek a sokrétüség és sokféle szinvonal. Mintahogy képet is lehet festeni Rembrandt, Picasso vagy bármilyen *izmus stilusában. Nem a stilustól függ az értéke. De ahogy egy vásári árusnál is lehet szemét giccset találni, ugyanugy az irodalomban is. Másrészt, sokan a "sci-fi"-ben automatikusan = jelet tesznek a science=technika, fizika közé, ami dőreség.
Persze ez a legtöbb esetben igaz, és a legtöbb olvasó (és kiadó!) ezt a vonalat kedveli,
de a science lehet lehet társ.tud., pszichológia stb is. Valamelyik véleményben olvastam, hogy a sci-fi irónak nem nagyon kell érteni a technikához (vagy éppen az aktuális "science"-hez). Ezzel nem értek egyet. Valamilyen szinten kell. Ha nem, akkor siralmas eredmény lehet belőle. Volt/van néhány jelenkori magyar "igazi irodalmár, iró" aki tett kirándulást a sci-fi területére egy könyv vagy novella erejéig, szánalmas eredménnyel.
Jómagam most olvastam el A.C. Clark Ráma könyveit, mind a három folytatást. Magyarul sajnos csak az alapmű, a Randevu a Rámával hozzáférhető. A három folytatás szerte a világon rengeteg vitát váltott ki, főleg amiatt, hogy az első könyv kemény klasszikus sci-fi stilusa helyett sokkal "irodalmibb" lett. Sok benne a jellemzés, háttér információ, személyes kapcsolatok bogozása stb. Szerintem nagyszerű könyvek, de elismerem, hogy aki a lényegretörö klasszikus stilust kedveli, miközben a szereplőknek jószerével csak a nevét ismerjük, annak borzasztó lehet.
Azt kell mondjam, hogy egyetértek veled.
Egy-két apró kivétel:
Szerintem az igazi nagy művek úgy születtek, hogy az író nem nagyon törődött az olvasók leendő véleményével. Hisz ilyen alapon nem igen lehetne újszerűt, meghökkentőt csinálni.
És ez szerintem minden művészeti ágra igaz.
Kicsit ezért is háborodok fel, amikor ilyen közönségszavazással döntenek el valamit. Az már eleve csak az átlagos lehet.
Kicsit késve kérdezek ugyan rá, de a topic eleje felé emlegettél egy Lem irást: "Ami az Asimovot illeti, érdemes elolvasni Lem véleményét róla (Stanislaw Lem: Tudományos fantasztikus irodalom és futorológia)".
Nos, ez digitalizálva is megvan, vagy egy könyv esetleg egy cikk? Bocs a tudatlanságomért, de igazából szégyellem bevallani, ha hiányosságaim vannak Lemet illetőleg (még ha nem is vagyok fanatikus).
Off: köszi Youwine, a bókot, tudod, ha az életem nem is lehet olyan, azért egy név időszakos viselése is ad némi kárpótlást...
