A specrel működik, beépült minden modellbe, a modellek működnek.
Működés azt jelenti, helyesen számolhatók ki valóságos jelenségek. Körbemegy a részecske a gyorsítóban, a kiszámolt frekvencián adja a fényt a szabadelektron lézer, nem tévedünk el GPS helymeghatározással. Helyes eredményt ad arra a 4 kísérletre is, amire a te elméleted helytelent.
Ez nem függ attól, ki miben hitt, nem hitt, miféle anekdotákat gyűjtesz össze bárkiről. Maxwell egyenleteit több millió villamosmérnök használja, a QFT-t sok ezer fizikus, és így tovább.
A tiedet senki se tudja használni, te sem, mert nem működik. Csak reklámozni tudod.
Az értetlenséged elsődleges oka, hogy semmit se tudsz a modellekről, fülszövegekből, hasonlatokból, anekdotákból próbálsz tájékozódni.
A Maxwell egyenleteket megtalálod bármely elektrodinamika tankönyben, Wikipédián stb. Nincs benne szó fényközegről. Az egyenletekben semmiféle fényközeg nem jelenik meg. Ha bármit ki akarsz számítani, ezeket az egyenleteket fogod használni. Mivel ezekben nincs semmiféle adat, ami a fényközegre lenne jellemző, az eredményben sem jelenik meg. Hiába véled azt, hogy mondjuk 463m/sec a sebességed a fényközeghez képest, ez semmi módon nem jelenik meg Maxwell egyenleteiben.
Így értelemszerűen az eredmény, amire jutsz a számítások végén, sem függ attól, mit gondolsz a fényközegről.
"Az én fennkölt példázatom az volt, ha 1905-ben a cikk megjelenése után Einstein másnap kiáll azzal, hogy "bocs, részeg voltam és hülyeség az egész", a specrel akkor is elindul a maga útjára."
Ez baromság. Ha akkor állt volna ki, sohasem indult volna útjára a relativista téveszme.
Sőt, ez még 15 év múlva is működött volna, ha határozottan kiállt volna a nyilvánosság elé, azzal, hogy tévedtem. De csak ímmel-ámmal vallotta be, azt is úgy, hogy ne nagyon értsék. Ezt írta Einstein:
"Ha az ember mások tévedését veszi észre, akkor üvöltő oroszlán. Ha a sajátját, akkor mimóza."
Einstein írása az új éterről 1922-ben jelent meg, az 1920-as Leiden-i beszéd alapján.
És minő egybeesés! Éppen ekkor kapta meg a Nobelt. És többet már nem emlegette az "új étert".
"Kiszámítjuk, kapjuk hogy c. Nincs irányfüggése, minden irányban c. Nincs rendszerfüggése, minden rendszerben c."
Hát ettől azért bonyolultabb a világ.
Már az irányfüggetlenség sem mindig igaz, csak ha homogén a fényközeg, amelyben hely szerint állandó a permeabilitás és a permittivitás.
Az pedig, hogy "Nincs rendszerfüggése, minden rendszerben c." tökéletesen ellentmond Maxwell elméletének. Ez csak Einstein későbbi "megállapodása" volt, amelyet nem tudom kivel kötött, mert a fény nem tud róla.
Itt az a kérdés, hogy melyek a fizikailag létező dolgok...
"Az egyenletből kimaradt az erkölcs és a jog"
De itt a költő téved, mert ez nem perturbáció, hanem a sokaság felett értelmezett emergens jelenség.
AMikor a sokaság tagjaira egyszerű törvények érvényesek, viszont együtt már kollektíven viselkednek.
Megjelennek a szabályok alapján nem várt tulajdonságok.
Valójában a szabályok és a sokaság részeinek kapcsolata határozza meg.
Ha megváltoztatod a részek viszonyát, az emergens viselkedés is megváltozik.
Ez egy jó kiindulási pont.
Az ember egy metastabil struktúra. A benne lévő kötött szabadsági fokok nagy száma miatt rendelkezik komplikált memóriával, szamélyiséggel. Szóval nem lehet két álalpotváltozóval leírni. Ennek absztrakciója a tömegpont. A tömegpontnak persze nincs ilyen komplex emlékezete, viszont a modellekben pszeudo személyiséget kölcsönzünk neki. Mintha volna valaki. (Mint a mesében, ahol a farkas beszélget Juliskával.) Lényegében az asztal és az esszenciális tégla is ilyen pszeudo személyiség. Habár a történetét nem tudja elmondani. Egyszóval van belső metastabil szerkezete és a nagy számú "bezárt" szabadsági foknak megfefelő emlékezete.
Az elemi részecskék jóval egyszerűbbek. Modell szinten le lehet írni hullámfüggvénnyel. Ami lehet egy lokalizált hullámcsomag, és akkor nagyjából valahol van az elektron. De valójában (?) ez nem egy tárgy (mint egy szerkezeti emlékezettel rendelkező) szék vagy labda. A labdát ki lehet szúrni, az elektront nem.
Jelenlegi ismereteink szerint az elektron a mező gerjesztése. Az állapotváltozóin pedig nem lehet teljes állapotredukciót elkövetni. Vagy a helyét ismerjük, vagy a lendületét. (De az öreg Kabosnak is igaza van, mert lehet "ebből is egy kicsit meg abból is egy kicsit".)
És hát itt vannak nekünk a mező harmonikus oszcállátorai.
Amiről nem tudom eldünteni, hogy valóban lézetnek, vagy csak a modell odaképzeli őket.
(Kapcsolódó fogalom: Ergodictás. Az időátlag a sokaságátlaggal történő helyettesítése.)
Az én fennkölt példázatom az volt, ha 1905-ben a cikk megjelenése után Einstein másnap kiáll azzal, hogy "bocs, részeg voltam és hülyeség az egész", a specrel akkor is elindul a maga útjára.
A kapitány a specrel "túlélését" mindig valami bigott Einstein-hitre vezeti vissza. De azért Tesla, Eötvös és még mások nevét magasra tartva triumfál, hogy "lám, szerintük is hülyeség a specrel, átverés" stb. Ezeket beidézi kétnaponta, de azt, hogy az állításuk milyen érvelésekkel fogalmazódik meg, arról gőze nincs. Soha nem is nézett utána, nem is fog, mert tudja, hogy neki az kínai.
Teljes gondolati-logikai zsákutcában leledzik ez a szerencsétlen.
Összetéveszted a gondolati konstrukciókat a a valósággal.
Vannak valóságos dolgok. Olyanok, amelyeknek vannak valamiféle fizikai tulajdonságaik. Ilyen az asztal, a ház, a Föld, stb. És ilyenek a mezők is.
Ezzel ellentétben vannak puszta gondolati konstrukciók, vagyis fogalmak, amelyek csakis a fejünkben léteznek. Ezeknek nincsenek valóságos megfelelői, és nincsenek fizikai tulajdonságai.
Persze a fizikailag létező dolgoknak is adunk nevet, de attól ezek még valóságos létezők maradnak, nem csak puszta fogalmak.
Mikor használ az ember (például) lineáris regressziót?
Ha illesztési pontjaid vannak, például mérési eredmények.
Na most a lineáris regsresszióból úgy lesz polinom, hogy először is többváltozós regressziót írunk fel, aztán a pszeudo változókba beírjuk a valódi független változó megfelelő hatványait. Mintha független szbadsági fokok lennének.
Ezt röviden elmondom, mert valószínűleg tényleg nem érted, miért NEM mellébeszélés a Maxwell.
A Maxwell egy modell, amiből ki lehet számítani a fény sebességét. Kiszámítjuk, kapjuk hogy c. Nincs irányfüggése, minden irányban c. Nincs rendszerfüggése, minden rendszerben c.
Alkalmazzuk az MM kísérletre. Kötönk egy rendszert a korong közepéhez. Ebben is c a fény sebessége. Irányföggetlen, mindegy merre fordítod a korongot. Nem változik az interferencia, hiszen nem változik a fény sebessége az iránytól függően, így a futási ideje sem. Ez ilyen egyszerű.
Mindegy mit gondolt Maxwell, Einstein, vagy a pápa fiatalon vagy öregen, ebben a modellben ez van leírva, ilyen képlet vonatkozik az EM hullámra és kész.
Inkább olyan színnek, aminek neve sincs, hiszen a szemmel érzékelhető színeknek adtunk külön nevet. Különösen nincs nevük pl. a barna (ami nem spektrálszín) mintájára a lehetséges keverékeknek, mint mondjuk a 100nm és 150nm keveréke. Legfeljeb széles tartományoknak van gyűjtőneve, mint pl. inravörös, minkrohullám, rövidhullám. Ha az ET látná, neki esetleg lenne külön szava a Kossuth rádió meg a kabhegyi tv adó színére. :-)
Az, hogy állandóan ezen tipródsz, azt mutatja, hogy nem érted rendesen a modell és a valóság kapcsolatát.
Gondolati konstrukciókat alakítunk ki, melyekhez tulajdonságokat rendelünk. Majd logikai lépésekkel megpróbáljuk ezek alapján előre jelezni, mit mérünk, mit figyelünk meg a valóságban adott körülmények között. Ha stimmel, akkor azt gondoljuk, jó a modell.
Te valami miatt azt hiszed, nem ezt csinálod. Pedig pontosan ezt teszed. A fényközeged is gondolati konstrukció.Nsem tudod megmondani, miből van, nem tudod megfogni, megízlelni, nem látod. Az elképzelt tulajdonságait érted, mert hasonlítanak más korábban megismert jelenségekhez, így a hang terjedéséhez. Tetszik neked az elképzelés, kézenfekvőnek véled, és így felruházod a létezés tulajdonságával.
Az olyan gondolati konstrukciót pedig, amelyet nem tudsz elképzelni, a tulajdonságait nem tudod megérteni, arra azt mondod, az csak matematikai ködösítés, nem létező fizikai objektum.
Pedig a tied ellentmond kísérleteknek, a mezőelmélet pedig nem.
Többre becsülöd, hogy mit tudsz elképzelni, mint azt, hogy a valóságban mit lehet mérni.
Lehet, hogy neked a sajátod megnyugtatóbb fizika, mert el tudod képzelni, de ha működő eszközöket akarunk, akkor nem használható.
Amennyiben olyan szemünk lenne, mint a terminátornak, amely a teljes elektromágneses spektrumban lát és tetszés szerint válogathat belőle, akkor az égboltot teljes spektrumában nem feketének, hanem türkiz kéknek látnánk. A fényközeg tulajdonképpen a fekete háttér számunkra, hogy a csillagokat is láthassuk éjszaka.;-)
Ha van, akkor miért vonta le azt a következtetés Einstein fiatal korában, hogy nincs éter?
Az "éter" egy konkrét tulajdonságokkal rendelkező gondolati konstrukció volt, legfontosabb jellemzője, hogy van egy konkrét mozgásállapota, és ehhez képest terjed konstans sebességgel a fény. Ebben megegyezik a te fényközegeddel, csak te még közelebbről meg nem határozott módon összekötötted a gravitációval. Vagyis meghagytad az alapvető tulajdonságát, és adtál neki plusz tulajdonságot.
Ilyen tulajdonságű fényközeg pedig nincs, kísérletek zárják ki.
Einstein korában az álló (nem vonszolt) esetet zárták csak ki, a vonszolt forgó vagy nem forgó esetet akkor még nem. Viszont Eistein kidolgozta a modellt arra az esetre, ha ezek sem működnek - és igaza is lett. :-)
