Keresés

Részletes keresés

Arilou Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9903

Igen, látom, hogy régi vita, és biztosan mindent bevetettetek már, nyilván én se nagyon tudok újat mondani, de azért néha nem lehet ellenállni a kísértésnek :)

 

Engem leginkább az foglakoztat, vajon mi hajtja az ilyen embereket, de még nem jöttem rá :)

Előzmény: mmormota (9902)
mmormota Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9902

Az, hogy ezt egyesek milyen szinten nem gondolják végig, és miket feltételeznek egy "relativitáshívőről", mondok egy példát.

 

Egy régi vita kapcsán azt írta valaki: Hogy képzelem én a méterrúd rövidülését? Eltűnik belőle 40 centi, és a feliratok rajta csak 60 centiig lesznek meg, mintha lefűrészelték volna? Lássam be, hogy ez hülyeség. 

 

Tuarego is ilyesmit feltételezett eleinte, mikor azzal érvelt, hogy akkor a kristályban hová tűnt egy csomó atom? Miután megbizonyosodott, hogy nem gondoljuk hogy kevesebb atom lesz a mozgó kristályban, attól kezdve azzal érvel, hogy az atomok összepréseléséhez baromi erős satu kellene, hol a satu? Mivel satu sehol, vegyük észre micsoda hülyeséget mondunk. :-)

Előzmény: Arilou (9900)
mmormota Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9901

Erre te azt szoktad mondani, hogy mg ha el is fogadnád hogy tényleg rövidebbet mérnek ilyen módon, akkor az csak egy látszat, aminek semmi jelentősége nincs.

 

Viszont kereshető olyan helyzet, ahol te valószínűleg objektív, skalár értékre is mást mondanál, mint a specrel.

 

Mondok példát. Bell Spaceship Paradox. 

Összekötünk egy madzaggal két hajót a fenti példában.

Te valószínűleg azt mondanád, hogy az egész látszat, és a madzag nem szakad el.

Én a specrel alapján azt, hogy a madzag elszakad.

 

A szakad-nem szakad skalár, vagy egyik jó, vagy a másik.

 

(Mielőtt megkérdezed, nem, ezt a kísérletet nem végezték el, nincs ilyen űrhajója senkinek, így közvetlen kísérleti bizonyíték erre nincs. Más kísérletek eredményéből viszont logikai úton ez következik. Azt viszont csak az tudja, aki képes logikusan végiggondolni, ami nem mindenkinek megy.)

 

 

Előzmény: mmormota (9899)
Arilou Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9900

"Nem szükséges definiálnom a hossz fogalmát"

Akkor hogy akarsz róla beszélni, kijelentéseket tenni?

Az "ellapulás", "deformálódás" szavakat is csak a hossz segítségével tudod definiálni, sehogy máshogy. ("Ellapul, deformálódik" = "megváltoznak a különböző irányokban mért hosszúságainak az arányai").

Épp ezért parttalan ez a vita, mert nincs benned világosan definiálva az, amiről kijelentéseket teszel.

 

Előzmény: Tuarego (9896)
mmormota Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9899

Már hogy félne bárki is? :-)

 

Az, hogy rövidebb egy jól kivitelezett mérés esetén, határozottan nem azért van, mert a rúddal történt valami (azon kívül, hogy gyorsan mozog). Nincs benne semmi mechanikus feszültség, egy a rúdon ülő, azzal együtt mozgó ember semmiféle változást sem lát a rúdon.

 

A hossz mérés (az a fajta, amikor nem állítják meg a rudat, hanem a mozgó rudat mérik valahogy) egyszerűen kisebb számot szolgáltat.

 

ha különböző sebességű mérőkészülékekkel mérik egyszerre ugyanazt a rudat, akkor több különböző számot kapnak. Igen, jól látod hogy több számot, és igen, ebből helyesen következtetsz arra, hogy akkor ez nem lehet a rúd tulajdonsága.

 

Ez mind igaz.

A hossz mérés a vonatkoztatási rendszer (amiben a rúd hosszát megadjuk) és a rúd közös tulajdonsága. Közös tulajdonság, csak akkor van értelme, ha azt is megadjuk, mihez képest.

 

Fenti, vastagon szedett rész a kulcs. Ez a relatív mennyiségek jellemzője.

Semmi meglepetést nem mutatsz, ha arra a kérdésre, hogy "milyen messze van Párizs" vagy "mennyi egy hajóágyú lövedékének sebessége" visszakérdeznek hogy mihez képest. Ezt érted, mert elfogadtad, hogy ezek relatív mennyiségek. A hosszra meg eltökélted hogy az nem relatív, magyaráznak amit akarnak. Azonosítod azzal, amit "sajáthossz" néven nevez a fizika. És bezár a tudatod, nem gondolod végig.

Előzmény: Tuarego (9896)
pk1 Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9898

"ahogy a képen is látható"

 

Most hívom fel harmadszor a figyelmedet, hogy a kép félrevezető. A Lorentz rövidülés nem látható. A képen keverednek a relativisztikus és a klasszikus hatások, van pl. rövidülés, de nincs aberráció, Doppler. Arilou egyébként jót kérdezett, látom is, hová akar elvezetni téged, te viszont konokul ellenállsz.

Előzmény: Tuarego (9896)
mmormota Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9897

Eleve kijelentetted, hogy egyformán kell öregedni. Hogy miért, arra nézve nem szolgáltattál bizonyítékot.

 

Aztán rám testáltad a bizonyítási kényszert: ha valami mégsem egyformán öregszik, akkor mondjam meg én, miért nem.

 

Én azt mondom: tévedtél. Ha te úgy gondolod, hogy nem tévedtél, bizonyítsd be, hogy mindennek mindentől függetlenül egyformán kell öregedni.

Előzmény: destrukt (9890)
Tuarego Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9896

Ha pontosan definiálod a "hossz" fogalmát, akkor lehet erre válaszolni.

 

Nem szükséges definiálnom a hossz fogalmát, bár korábban ezt is megtettem.

Mozgási irányú rövidülést megmutatja az objektum alakjának, arányainak megváltozása, ellapulása, mint ahogy a képen is látható. A kérdés, amire továbbra is válaszolni kellene, hogy ez valódi ellapulás-e, mint mikor préssel összenyomnak valamit, vagy csak látszólagos, mint mikor torzító szemüvegen nézzük az objektumot.

Látható, hogy a „relativisták” – ahogy destrukt nevezi őket – mennyire félnek megválaszolni ezt a pofonegyszerű kérdést, amit egyébként az idézett ábra és a tankönyv egyértelműen megválaszol, vagyis Mr. Tompkins csupán látszatnak véli s postás ellapulását, ellenkező esetben ugyanis már folyna a vér a postásból, s le is esne a bicikliről, hiszen ilyen állapotban nem tudná azt hajtani.

A relativisták azonban félnek ezt bevallani, hiszen annak további következményei lennének.

Előzmény: Arilou (9885)
mmormota Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9895

Nem vetettem el. Megmutattam, hogy az, amit te ok-okozatnak véltél, annak épp az ellenkezője is ugyanolyan joggal felírható.

Előzmény: destrukt (9890)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2019.07.09 0 1 9894

A müon abszolút sebességétől? Hiszen szerinted ilyen nincs.

 

Kitalálsz valamit, ami nem létezik, aztán megállapítod, hogy nem létezik. Ötletes.

A sebesség relatív. Itt a müon sebessége a gyorsítóhoz képest.

Előzmény: destrukt (9891)
mmormota Creative Commons License 2019.07.09 0 1 9893

Melyik sebességtől függ?

A müon abszolút sebességétől? 

 

A mérőeszköz, jelesül a tároló gyűrűhöz képest, vagy a laborhoz, a Földhöz, mert ezek egymáshoz képest nem mozognak. Nem függ a mérés a Föld Nap körüli sebességétől, se a Föld forgásából adódó kerületi sebességtől, se mondjuk a Naprendszer CMBR-hez képesti sebességétől. Csak a tényt mondom, amit a mérési jegyzőkönybe írnak be. Adatokat. Egy egyszerű függvényt lehet ráilleszteni az adatokra, és abban a mérőeszközhöz képest mért sebesség van az egyik tengelyen. nem függ az adat attól, hogy mondjuk milyen évszak van (merre megy a Föld a Nap körül).

 

Hiszen szerinted ilyen nincs.

 

Mérési eredményekről beszélek, egyelőre semmiféle megjegyzést nem fűzök hozzá.

Előzmény: destrukt (9891)
mmormota Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9892

Nézzünk valami egész mást. Ütközések.

 

Nagyon jól ismerjük ezeket, ott van pl. a biliárd. Newton törvényeivel piszkos pontosan meg tudjuk mondani, mit csinál két ütköző golyó.

 

Megnézzük, mit csinál mondjuk egy elektron, ha jó nagy sebességgel nekimegy mondjuk egy nehéz atommagnak. Az elektron könnyű, az atommag nehéz. Newton törvénye egyszerű, impulzus mv, energia mvv/2 az elektron, 0 az atommag esetén, ha az atommag nem mozog. Ki tudjuk számítani, mi lesz rugalmas ütközés esetén. Megnézzük, stimmel-e.

 

Mit mondjak, nem is hasonlít. Ha az elektron sebessége még kicsi (pár ezer km/sec) akkor egész jól hasonlít arra, amit Newton alapján számolunk. Aztán egyre rosszabb. Nem kicsit, hanem nagyon. Nagyságrendekkel hibázik. A kis tömegű elektron olyat rúg, amit egy ezerszeres tömegű valamiből se néztünk volna ki. 

Ha még növeljük a sebességet, törmelékké robbantja az atommagot. és a törmelék is olyan sebességgel röpül szét, hogy mind elfelé megy. 

Itt szemernyi kétség sincs, a newtoni energia és impulzus megmaradás erre az esetre nem jó. Kicsit se, nem is hasonlít ami történik.

 

Meg lehet nézni persze sok mindennel, protont is lehet gyorsítani, müont is, ionokat is. Céltárgynak is lehet mindenfélét tenni. Nem csak állót lehet meglőni, két nyalábot is lehet ütköztetni.

Mindenütt az a helyzet, hogy egészen kis sebességeken Newton törvénye egész jó, de ha csak kicsit is növeljük a sebességeket, iszonyatosan melléfog. Nagyságrendekkel.

 

Ezt nem lehet zsebre tenni, ez nem szőrszálhasogatás meg 8. tizedesjegy, ez úgy rossz ahogy van. Várunk mondjuk 10-et, kapunk 5000-et meg ilyenek.

destrukt Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9891

Kapjuk, hogy jól mérhetően függ a sebességtől az átlagos élettartam.

 

Melyik sebességtől függ?

A müon abszolút sebességétől? Hiszen szerinted ilyen nincs.

Előzmény: mmormota (9889)
destrukt Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9890

Hibás gondolat...

 

Aki elveti az ok-okozat egyetemes törvényének igazságát (amikor ezt minden tapasztalati tény megerősíti), ne foglalkozzon tudománnyal. Ugyanis ez a tudomány kiinduló pontja.

 

Ha nem tételezzük fel, hogy minden jelenségnek tudományosan megismerhető oka van, akkor értelmetlenné válik a tudomány, amely a természeti jelenségek okait igyekszik megismerni és saját céljaira felhasználni.

 

Az ok-okozati törvény elvetéséből származnak azok a bődületes ökörségek, hogy pl.  fénysebesség felett megfordulna az ok és az okozat sorrendje. Sajnos ez is egy következménye az általad nagyon favorizált relativitáselméletnek.

Szerintem nem az ok-okozati törvényt kell elvetni, hanem a relativitáselméletet.

Előzmény: mmormota (9886)
mmormota Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9889

Na még egy kicsit.

 

Mondjuk nézegessük egy bomlékony valami élettartamát. Ilyen pl. a müon. Technika kell ahhoz, hogy ezt nézegetni lehessen, az ősembernek nem volt, nekünk már van. Még véletlenül se kozmikus müonokat nézegessünk, mert akkor lenne némi bizonytalanság abban, hogy mikor és hol keletkeztek, milyen a sebességük, stb.

Nézegessünk olyanokat, amiket mi magunk készítettünk és betettünk egy tárolóba, ahol jól tudjuk kontrollálni, milyen sebességgel köröznek. 

Megnézzük, átlagosan mennyi idő alatt bomlanak el. Melyik hogy, van egy véletlen szórás. Ha azonban elég sokat átlagolunk, egyre kisebb az eltérés, a nagy számok törvénye dolgozik. Kapjuk, hogy jól mérhetően függ a sebességtől az átlagos élettartam.

 

Ez furcsa. Azt gondoljuk, a sebesség az egy relatív mennyiség, attól függ, mihez képest mérünk, ez nem lehet egy fizikai ok. Ráadásul mondjuk a szaladgáló birka se szokott tovább élni (mondjuk eltekintünk az olyan birkától amelyik beteg, azért nem szaladgál). 

 

Mi a fene miatt van ez így? 

 

A birka esetén könnyű a válasz, a birka nem szokott százezer km/sec sebességgel szaladgálni.

 

No de a sebesség az közismerten egy relatív mennyiség, hogy függhet attól bármi is. Hátha nem a sebesség számít. A müon körbe megy, gyorsulás is van, nagy erő tartja a körben. Hátha a gyorsulás az, ami igazából számít? Nos, ez egyszerű. Nézzük meg kisebb körben, ugyanakkora kerületi sebességen. Akkor a sebesség ugyanakkora, de más a gyorsulás. Kapjuk, hogy akkor is ugyanaz a sebesség-élettartam függvény, ha akár ezerszeres a gyorsulás.  

 

Ok, mértünk valami furcsát, szépen dokumentáljuk, mások máshol is meg tudják mérni, ez nem egy túl nehéz mérés. Házilag nem megy ugyan, mert a müon keltése, kiválogatása, és tömegesen tároló gyűrűbe helyezése nem garázs műfaj, de egy gyorsítóval rendelkező laborban ez megy. Olyan meg van egypár.

 

Ennek a fajta mérésnek az az érdekessége, hogy olyan nagy sebességen lehet vele tesztelni valami öregedés féle dolgot, amilyen sebességen egyelőre órákat, vagy éppen embereket nem tudunk mérni.

 

Ki tudunk rajzolni egy függvényt, ami azt mondja, a gyorsan szaladó müon tovább él. A függvény kis sebességeken nagyon lapos, alig van eltérés mondjuk a 10km/h meg a 100km/h között. Ráadásul a bomlási idő átlag mérése az könnyen tud 10%on belül lenni, de ahhoz már nem tudunk elég müont összeszedni, hogy ezt mondjuk 0.0000001%-ra levigyük. Jól tudunk mérni 250 000km/s, 280 000km/s, 299 000km/sec esetén, mert ott piszkos nagy az eltérés.

 

Szerencsére tudunk viszont nagyon pontos órákat készíteni. Ezeket sajnos nem tudjuk 250 000 km/sec sebességen tesztelni, csak mondjuk egy repülőn 100m/sec-en, viszont ezek meg sokkal pontosabban működnek, mint a müon élettartam átlaga. Nos, ezekkel meg a körbe laposabb, kis sebességű tartományát tudjuk felvenni. Kiderül, ugyannak a függvénynek a része-e, vagy valami egész más, esetleg nem is függ a sebességtől. 

pk1 Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9888

Ha jól sejtem, mind a négy alapvető kölcsönhatásra lehet időmérést alapozni:

 

Gravitációs: az év hosszán alapuló időmérés,

Elektromágneses: atomórák, a másodperc definícióját is ez adja,

Gyenge: béta bomlás felezési idejére alapítható időmérés,

Erős: alfa bomlás felezési idejére alapítható időmérés.

 

Ez a négy mind mehetne a saját feje után, de mivel még egyiknek a másikhoz képesti sietését/késését sem sikerült még kimutatni, ez a világ, az idő megnyugtató egységességére utal.

 

Persze soha nem tudni, meddig marad így.

Előzmény: mmormota (9887)
mmormota Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9887

Nézzük most egy kicsit más oldalról a dolgot.

 

Ha a megfigyelések, tapasztalatok kezdettől fogva olyanok, hogy csak az adatok egy kis része mutat arra, hogy egyformán öregszenek a dolgok, egy nagyobb hányada meg arra, hogy nem, akkor senki se jutott volna arra a gondolatra, hogy abszolút, mindenre érvényes idő fogalmat dolgozzon ki. Helyette feltérképezték volna, mitől függ az öregedés, és egy ennek megfelelő modellt találnak ki.

 

Ettől függetlenül kidolgoztak volna egy másik fogalmat is, ami meg nem jó ugyan közvetlenül az eltérő öregedések leírására, de alkalmas közös életünk szervezésére, menetrendet, műsorfüzetet, munkaidő kezdést lehet vele összehangolni.

 

Mivel ezt a kétféle dolog az abszolút idős modellben ugyanaz és teljesen megszokott és bevált, sokaknak komoly nehézséget okoz egyáltalán végiggondolni, hogy másképp is lehetne.

 

Előzmény: mmormota (9886)
mmormota Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9886

Ez az ok-okozati törvény következménye. Ami azt mondja, hogy azonos ok azonos okozatot vált ki. Ha nincs olyan fizikai ok, ami miatt más ütemben kellene öregedni az ikertesóknak, akkor azonos módon fognak öregedni.

 

Hibás gondolat, hiszen ugyanilyen joggal az ellenkezőjét is állíthatnád: 

Ha nincs olyan fizikai ok, ami miatt egyformán kellene mindenkinek öregednie, akkor nem fognak pont egyformán öregedni.

 

Ez az egyforma öregedés egy megfigyelés, sokszorosan megerősített tapasztalat. Megfigyelték, hogy ciklikusan változik a nappal és az éjszaka, és ha megszámolják (vagy a nyár/tél váltakozást számolják meg), akkor szabályosság van aközött, hogy hogy néz ki egy ember, és aközött, hogy hány telet ért meg. Ugyanez a szabály állatokra, a búza növekedésére stb. is vonatkozik. Minél több dolgot figyeltek meg, annál biztosabbak voltak abban, hogy ez egy általános szabály, hiszen nem láttak kivételeket. Sose láttak mondjuk 200 telet megélt embert, de olyat se, aki 60-at élt meg, mégis úgy néz ki, ahogy a 20 telet megértek szoktak. Ha láttak volna ilyeneket, elgondolkodtak volna, mi az ami másként alakult. de semmi ilyen nem volt.

Ebből a megfigyelésből elég kézenfekvően következik az abszolút idő ideálja. Definiálnak egy fogalmat, ami minden létezőre vonatkozik, minden létező számára ugyanúgy változik, nem függ semmitől. Ezt a valamit nem lehet látni, nem lehet befolyásolni. Lehet jól-rosszul mérni, órákat lehet készíteni, amiket ha jól, ügyesen konstruálnak, akkor egyformát mutatnak. Lehet azt mondani, elég jól képesek az időt mutatni.

Ha nem mutatnak egyformát, azt gondolják, hogy nem elég jó a konstrukció, hiszen az a fő szabály, hogy a mindent átjáró, mindenre vonatkozó idő ugyanaz mindkét óra számára, ha mégse egyformán áll a mutató, akkor az óra valamit nem jól csinál, hiba van benne.

 

Nos, ez az abszolút idő fogalom kialakulásának kézenfekvő története.

 

Amit ebből érdemes lenne észrevenned: 

megfigyelésekből leszűrt szabály. Megfigyeléseket összegeztek, és a megfigyeléseket egy modellben összegezték, ez a modell egy gondolati konstrukción alapul, amit abszolút időnek neveznek. Ez az "idő" nevű dolgot nem lehet látni, nem lehet megtapogatni, nem úgy létezik mint egy kő vagy egy kutya.

 

Jelenségeket lehet megfigyelni, és azok tulajdonságait lehet vele magyarázni. Pl. ma akkor fog lemenni a Nap, mikor az órám 21:32-t mutat.

 

Teljesen korrekt tudományos módszerrel alakult ki az abszolút idő modell: megfigyelések tapasztalatait összegezték, definiáltak egy fogalmat és szabályrendszert, majd ezt összevetették a tapasztalatokkal, és nem találtak eltérést. Ezért teljes joggal úgy gondolták, a modell megbízható.

 

Így ment ez egészen addig, amíg a méréstechnika el nem ért egy bizonyos szintet. Akkor kezdtek kivételeket észrevenni. Ahogy fejlődött a technika, egyre többet. Próbálták megfejteni, miért nem azt mérik, amit várnak a szabály alapján. Hátha csak mérési hiba. De a dolog szisztematikus, nem véletlenül szóródnak az adatok. Akkor nyilván van valami mechanizmus, amit nem ismernek, és ezt a fajta szisztematikus eltérést okozza. Nem találnak semmi ilyet. Egyik olyan területen se találnak, ahol az eltérést tapasztalják.

 

Na most, ha szaporodnak a modelltől eltérő mérések, akkor előbb-utóbb csak meg kell nézni, jó-e az a modell, vagy esetleg egy másik modell jobban működne. Még egy ennyire bevált, évezredek tapasztalatával megerősített modell is gyanússá válik. Nyilván nem könnyen adnak fel egy ilyet, neked pl. másig sem sikerült.

 

De a tudományos módszer az, hogy ha nem stimmelnek a kísérletek és megfigyelések, akkor a modell hibás. 

Előzmény: destrukt (9856)
Arilou Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9885

"A képen látható rövidülés vagy valóságos vagy látszólagos."

 

Ha pontosan definiálod a "hossz" fogalmát, akkor lehet erre válaszolni. Te mikor mondod azt, hogy valaminek a hossza 1 méter?

Előzmény: Tuarego (9869)
JimmyQ Creative Commons License 2019.07.09 -1 0 9884

"látatlanban"?

Hát akkor miről vartyogtál itt két éven keresztül?

Ennyi idő alatt se voltál képes elővezetni a lényegét?

Előzmény: destrukt (9882)
pk1 Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9883

Louis de Broglie

Előzmény: destrukt (9881)
destrukt Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9882

Képzelem mit mondanál ha már el is olvastad volna a Szuperfizikámat.

Bár erre semmi szükséged, hiszen már így látatlanban vélemény tudtál alkotni róla. :)

Előzmény: JimmyQ (9880)
destrukt Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9881

Nosza! Mutasd be a tudományos közösségnek.

 

Nahát! Hogyan jöttél rá, hogy éppen ezt tervezem?

Valójában az új elmélet alapelvei már részleteiben ott vannak a különböző könyvekben, csak össze kell valakinek állítani egy egységes elméletté.

 

Előre látom, hogy mennyire fognak örülni ennek a fizikusok. Hiszen ahogy mondtad, már alig várják az új fizika eljövetelét. A becsvágyó fizikusok tudják, hogy nem a mai fizika a végső elmélet. Le a régi dogmákkal, éljen az új fizika.

 

„A természettudományok története azt mutatja, hogy a tudomány haladását állandóan akadályozta olyan nézetek zsarnoki befolyása, amelyeket az emberek végül is dogmaként tekintettek. Ezért szükséges, hogy időnként nagyon mélyrehatóan felülvizsgáljuk azokat az alapelveket, amelyeket vita nélkül alkalmazunk.”

 

Luis de broglie

 

Előzmény: Mungo (9879)
JimmyQ Creative Commons License 2019.07.09 -1 0 9880

"Egyre rövidül az élettertam."

A te Szuperfizikád két év alatt megbukott.

Előzmény: destrukt (9878)
Mungo Creative Commons License 2019.07.09 -1 0 9879

Az adatokat már öszegyűjtötték elődeink, csak összegezni kell. De már ezt is elvégeztem. Az új elmélet készen áll.

 

Nosza! Mutasd be a tudományos közösségnek. (Azért az ingaóra "anomális" viselkedéséről ne értekezz túlságosan hosszan...)

Előzmény: destrukt (9878)
destrukt Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9878

A "relativisták" kifejezés megnyugtató számodra, mert azt sugallja, hogy begyöpösödött dogmatikus szekta tagjai lehetnek csak annyira elvetemültek, hogy nem a te rengeteg eszedet dicsérik.

 

Az valóban nagy baj, hogy nem az én eszemet dícsérik. Milyen jól esne! :)))

 

...biztosak benne, hogy nem ez a végső elmélet.

 

Látod, ebben én is biztos vagyok.

 

Csak még piszok sok kutatás és adatgyűjtés szükséges egy jobb elmélet megalkotásához.

 

Az adatokat már öszegyűjtötték elődeink, csak összegezni kell. De már ezt is elvégeztem. Az új elmélet készen áll. Valamikor régen azt gondoltam, hogy itt meg lehetne vitatni. De meggyőztetek, hogy a fórum erre nem alkalmas.

 

Newton 300 évig uralta a terepet, Einstein még csak 100 éve.

 

Igen, a Newton előtti világkép több mint 1000 évig ált, Newtoné már csak 300 évig, Einsteinné pedig 100 évig. Egyre rövidül az élettertam. Vagyis éppen ideje leváltani a einsteini relativista világképet.

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Mungo (9877)
Mungo Creative Commons License 2019.07.09 -1 0 9877

Hogyan kellene nevezni azokat, akik a relativitáselméletet fogadják el?

Talán újdonság számodra, de a relativitáselméletet nem azért fogadjuk el, mert ma ez a divat, hanem azért mert a kísérleti tények egyelőre ezt az elméletet támasztják alá.
Arról meg nem tehetek én sem, hogy ezeket a kísérleti tényeket figyelmen kívül hagyod.
A "relativisták" kifejezés megnyugtató számodra, mert azt sugallja, hogy begyöpösödött dogmatikus szekta tagjai lehetnek csak annyira elvetemültek, hogy nem a te rengeteg eszedet dicsérik.
Pedig bár mennyire hihetetlen számodra, a fizikusok is becsvágyó emberek és eléggé nyomasztó számukra is, hogy eddig nem tudtak fogást venni az elméleten, pedig biztosak benne, hogy nem ez a végső elmélet.
Csak még piszok sok kutatás és adatgyűjtés szükséges egy jobb elmélet megalkotásához. Newton 300 évig uralta a terepet, Einstein még csak 100 éve.
A világ meg olyan amilyen, nem kéri ki a te véleményedet sem, hogy milyen legyen. Legfeljebb nem érted.

Előzmény: destrukt (9875)
Fat old Sun Creative Commons License 2019.07.09 -1 0 9876

Nagyon tévedsz, "mérnök" úr. Nekem nem "kell" eldöntenem semmit, pláne nem a te parancsodra.

 

Én csupán elmondtam a véleményemet arról, hogy miért beszélsz évtizedek óta ostobaságokat. Mielőtt szokás szerint felhúznád az orrodat, közlöm, hogy természetesen jogodban áll ostobaságokat beszélni és semmit sem tanulni.

Előzmény: Tuarego (9869)
destrukt Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9875

Most őszintén: te tényleg tudni akarod?

 

Őszintén tudni akarom. Magyarázd el légyszíves.

 

Ezt a "relativisták" dolgot is azért találtátok ki...

 

Hogyan kellene nevezni azokat, akik a relativitáselméletet fogadják el?

Mit javasolsz a relativisták helyett?

Előzmény: Mungo (9873)
pk1 Creative Commons License 2019.07.09 0 0 9874

Mert a kérdés halmozottan hibás. Ha egy test relativisztikus sebességgel száguldana el mellettünk, akkor Terrell elfordulást látnánk és Lorentz rövidülést mérnénk. Az előbbi természetesen látszat, hiszen semmi elfordulás nem történik. Az utóbbi meg mérési eredmény, azt pedig valóságnak szokás tekinteni.

Előzmény: Tuarego (9872)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!