"Nem gyanús, hogy a magyarokkal valahogy mindig baj van ?"
De, vmi provokacio lehet a dolog mogott, hogy mindig megveretik magukat. Ugyesen csinaljak, mert latszolag semmit nem csinalnak. Ulnek a buszon, tanulnak, dolgoznak, toleransok masokkal, de vhogy megis elerik, hogy verjek oket. Csak egyszer jonnek ra, hogy hogy csinaljak...
Mégis mit gondoltok meddig lehet hiszterizálni ezt az ügyet ?
Néhány részeg diszkósztár összebalhézik az éjszakába, abból a magyarok rögtön nemzetközi balhét csapnak, szaladnak Belgrádba, Brüsszelbe, Straszburgba meg a jóistenhez. Televisítják fél Európát azért mert két galeri összekülönbözött.
Vajon mit szólnátok ha egy cigány bőrfejű balhé után magyarországi attrocitásoktól visszhangozna a kontinens ?
Úgy látszik az egész bagázs rászokott az olcsó kis provokáció ízére. Kés az ajtóban, összefirkált falak, aztán hogy-hogy nem a Setét családnak mindjárt jár menedékjog, meg ingyenvilla Békésben.
Jobb is ha elmennek innen, nem rontják tovább a levegőt !
Lassan ott tartunk, hogy néhány ezres kisebbség akar diktálni a többségnek. Tőlem vonuljanak el, húzzanak csak haza, ne roncsákitt a levegőt !!!!!!
Krasznait is aki ugyaneztcsinálta a romákkal, aztán köztörvényesként keresi az Interpol.
Most meg Lantos, Straszburg, Hága...
az ember esze megáll.
Ha nem érzik hazájuknak, mit keresnek itt.
Ezekután ki hiszi el a rámosolygós provokáció meséjét ?
Nem gyanús, hogy a magyarokkal valahogy mindig baj van ?
Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában ?
Otthonról meg fűtik őket rendesen. Erre rengeteg bizonyíték van !!!!!!!!!!!!!!!
Képtelenek a seggükön maradni, soha nem lesz nagymagyarország, ettől még nagy pofáraesés lesz.
Hétfőn délelőtt, a temerini Technikai Szakközépiskola harmadikos tanulója talált egy pénztárcát. Kinyitotta, a benne lévő dokumentumok alapján megkereste tulajdonosát, és még aznap visszaadta neki tárcáját. A buksza gazdája, az iskola egyik szerb osztályába járó, hasonló korú lány azonban azzal vádolta meg a megtalálót, hogy a bugyellárisból pénzt lopott el. Mindez a tanítás ideje alatt, szünetekben történt. A következő csöngetés után az udvaron összeverődött egy csoport szerb osztályokba járó fiú, és arra szólították fel a pénztárca megtalálóját, hogy kérjen bocsánatot a lánytól, vagy adja neki vissza az ellopott pénzt. A magyar fiú büszkesége azonban nem engedte meg, hogy olyasmiért kérjen bocsánatot, amit nem követett el, így azt válaszolta a fiúknak, hogy inkább üssék agyon. Dulakodás kezdődött, de mindkét félről többen közbeléptek, és szétválasztották őket.
Nemzeti színezete van a temerini diákverekedésnek
Mindezt egy harmadik osztályos fiú felháborodott édesanyja mesélte el lapunknak, akinek fiát másnap verték meg az iskolához közeli parkban. Kedden délelőtt ugyanis egy több tucat fiúból álló csoport érkezett a temerini középiskola elé, és azt a fiút keresték, aki megtalálta a kérdéses pénztárcát, és "ellopta" a lány pénzét.
Az egész esetnek az ad nemzeti színezetet, hogy hétfőn, az iskolaudvaron történt dulakodás közben az egyik szerb fiú azt kérdezte a magyar fiúktól, hogy mit keresnek itt, amikor ez az ő földjük?
Mivel a keddi verekedés közben senkinek sem sikerült riasztania a rendőrséget, a megvert magyar fiú és társa valamivel később jelentkezett az őrsön. A temerini rendőállomás négy dolgozója hallgatta ki őket, de a megvert fiú anyja szerint, aki szintén jelen volt a beszélgetésen, a rendőrök megpróbálták a valósnál jelentéktelenebb incidensként elkönyvelni a történteket. Az asszony felháborodottan hagyta el a rendőrállomást, másmilyen hozzáállást várt el az illetékesektől. A rendőrségről az orvoshoz mentek, aki megnézte a fiú sérüléseit és látleletet vett fel. A fiúk felkeresték a Vajdasági Magyar Demokrata Párt körzeti szervezetét is, ahol ugyancsak jegyzőkönyvbe vették vallomásukat.
A VMDP TEMERINI KÖRZETI SZERVEZETÉNEK A TÁJÉKOZTATÓJA:
2004. szeptember 28-án a temerini Technikai Szakközépiskola két harmadik osztályos diákja K. G. és P. A. keresett fel bennünket, és beszámolt a Népfront utcai középiskola udvarán, majd a nyílt utcán és a közeli parkban magyar és szerb fiatalok közötti aznapi (szept. 28.) és előző napi (szept. 27.) önbíráskodásról és verekedésről. K. G. nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készítettünk. Az abban foglaltak azon részét, melynek tanúja volt, P. A. is megerősítette. A beszélgetést Csorba Béla, a VMDP körzeti elnöke, a jegyzőkönyvet Ádám István, a temerini helyi közösség tanácsnoka vezette. Tanúként jelen voltak Guszton András, Pál Tibor magiszter, Kovács József és mások.
K. G.: Harmadik osztályos középiskolás vagyok. Ma, mikor az iskolában voltunk (Temerinben) már láttuk, hogy sok szerb fiatal összejött az épület előtt. Voltak közöttük olyanok is, akik nem az iskolánk tanulói.
Csorba (a továbbiakban Cs.): Volt ennek a történésnek előzménye is?
K. G.: Igen. Tegnap N. L. osztálytársam, aki különben bácsföldvári utazó diák, talált az iskola előtt egy bukszát, pénztárcát. A benne levő papírok alapján megtudta, hogy az egy szerb tanulólányé, és visszaadta a tulajdonosnak. Később a lány megvádolta, hogy elvett belőle 200 dinárt. N. ezt tagadta. Még akkor a nagyszünetben, a két óra között kb. 10 szerb átjött a 3/1-es tagozatból, és rajtunk, magyarokon keresték a pénzt. Mi is lehettünk vagy tízen. Elmondtuk, hogy a pénzt nem vettük el. Mivel követelték tőlünk, N. és mi is megmutattuk a zsebeinket. Ezzel elmentek, majd pár perc múlva ismét visszajöttek.
Cs.: Hogy hívják őket?
K. G.: Nem tudom. Nem tudom, de mindnyájukat ismerem látásból. N.-től azt követelték, hogy kérjen tőlük bocsánatot.
Cs.: Miért? Megsértette őket?
K. G.: Nem. Semmivel sem. Mivel nem volt hajlandó bocsánatot kérni, 10-12-en nekiugrottak N. L.-nek. Volt egy kis dulakodás, majd L. és egy szerb fiú verekedni kezdtek.
Cs.: Ki kezdte?
K. G.: A szerb fiú. A dulakodásban M. Cs.-t is megütötték. Leesett a szemüvege. A szerbek órák után elmentek haza, ugyanúgy mi is. ŠMa 10 óra 10 perckor láttuk, hogy tömegesen jönnek az iskolaudvarba és az iskola elé. Lehettek egy harmincan.
P. A.: Egyik osztálytársam látott náluk késeket és bezbolütőt.
K. G.: Fél háromkor az órák után a földvári N. L. és egy szintén földvári osztálytársa békésen elhagyhatták az iskolát, mert a központ felé ment két tanár is, és nem merték őket megtámadni. Mi nyolcan is elindultunk hazafelé. A Kastély utcai (Ul. Nar. fronta--Népfront utca) park előtt utolértek bennünket, és követelték, hogy álljunk meg. Odajött hozzám egy szerb fiú, és azt kérdezte, hogy mit akarok. Mielőtt válaszoltam volna hátulról valaki megrúgott. Én menekülni kezdtem a parkba befelé, közben elestem. Heten-nyolcan utolértek, és elkezdtek rúgdosni, verni. Kérdezték, hogy mi van a bukszával? Hova lett a pénz? És, hogy mit keresünk mi itt magyarok. Közben nekem is kiesett a pénztárcám, átkutatták és egy-két kevésbé fontos irat híján visszaadták. A verekedést látva felnőtt emberek jöttek át a park túloldaláról. Mikor a támadók észrevették az embereket, futásnak eredtek. Egy nem bírt elmenekülni, azt én háromszor-négyszer arcon ütöttem, annyira el voltam keseredve, fel voltam hevülve a kapott ütésektől, rúgásoktól. Ezt látva, a szerbek visszaszaladtak, de már ott voltak osztálytársaim letört ágakkal, fadarabokkal felfegyverkezve. A segítségünkre siető emberek próbáltak rendőrt hívni, de nem sikerült. Állítólag nem vették fel a telefont. P. E. barátommal személyesen mentünk el a rendőrségre, közben telefonon anyámmal beszéltem. Egy szobába vezettek bennünket, ahol 3 rendőr és Miskolci Lajos hallgatott ki. Én elmeséltem az esetet. Elmondtam azt is, hogy azért vertek meg bennünket, hogy magyarok vagyunk, mivel az egyik szerb azt mondta, hogy mit keresünk itt, ez az ő földjük. (Šta tražite ovde, ova je naša zemlja!) Az egyik szerb rendőr azt mondta, hogy ez lehetetlen, és hogy biztosan én szólhattam nekik valamit. Meg, hogy lehetetlen, hogy 30 ember egy embert verjen. Kérdezték, hogy hívják őket, én nem tudtam, de elmondtam, legalább tízet most rögtön fölismernék közülük. Miskolci Lajos, a rendőrség osztályvezetője megkérdezte, látszik-e rajtam sérülés. Mikor megmutattam, azt mondta, hogy ez semmi. A rendőrök válaszain anyám, aki jelen volt a kihallgatáson, felháborodott, és azt mondta, hogy nem ilyen hozzáállásra számított, majd elhagytuk az épületet.
Utána elmentem anyámmal az orvoshoz. Ott kaptam papírt (látleletet).
Cs.: Ki hallotta még, hogy az egyik támadó azt mondta "Šta tražite ovde, ova je naša zemlja"?
K. G.: P. T. Ezt akkor mondta, mikor N. és a szerb fiú tegnap összeverekedtek.
Cs.: Ti nem becsméreltétek a támadókat nemzeti alapon?
K. G.: Nem.
Megjegyzés: Jegyzőkönyvünk mindenekelőtt az emberi jogi szervezetek tájékoztatása végett született, hiszen a leírt esemény jól illusztrálja a vajdasági magyarok és szerbek viszonyában kialakult megromlott légkört, de bepillantást nyújt -- a sérelmet elszenvedett áldozatok oldaláról -- a rendőri szervek magatartására is, olvasható a VMDP körzeti szervezetének tájékoztatójában, amit Csorba Béla elnök írt alá.
***
A Technikai Szakközépiskolában azt mondták, hogy a verekedéssel kapcsolatban a mai nap folyamán beszélgetnek a tanulókkal, a támadással gyanúsított fiúkat is ma hallgatják ki a rendőrségen. Az esettel kapcsolatban az újvidéki rendőrség szóvivője és a temerini rendőrség főnöke is igen szűkszavúan nyilatkoztak. Szem előtt tartották, hogy az érintettek kiskorúak, és hogy ennél fogva igen érzékeny incidensről beszélünk. Elmondták, hogy a mai nap folyamán kiderül majd, ki és hányszor ütött meg kit, és akkor majd valószínűleg nagyobb bizonyossággal közölhetnek részleteket is.
Egy cikk a magyarok bántalmazásáról a Vajdaságban!
Levélben szólította fel Vojislav Kostunica szerb miniszterelnököt Tom Lantos magyar származású amerikai kongresszusi képviselő, hogy a szerb kormány tegyen határozott és érdemi intézkedéseket a jelentős lélekszámú vajdasági magyarság biztonságának és épségének garantálására.
Levélben szólította fel Vojislav Kostunica szerb miniszterelnököt Tom Lantos amerikai képviselő, hogy a szerb kormány határozott és érdemi intézkedéseket tegyen a jelentős lélekszámú vajdasági magyarság biztonságának és épségének garantálására. A levelet annak nyomán írta, hogy a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation jelentésben tájékoztatta az amerikai képviselőt a Vajdaságban egyre gyakrabban előforduló, kisebbségeket érő fizikai bántalmazásokról és zaklatásokról, a magyar és autonómiapárti vezetők elleni fenyegetésekről, a temetők meggyalázásáról és a történelmi emlékek megrongálásáról. Lantos sürgős intézkedést követel "Mélyen felkavart a Vajdaságban egyre fokozódó magyar és roma ellenes, valamint antiszemita erőszakhullám" - írja a magyar származású amerikai képviselő a szerb kormányfőhöz intézett levelében. Tom Lantos a levélhez a sajtóban megjelent eseteket csatolva közli, hogy az erőszakos cselekedetek, valamint a rasszista, idegengyűlölő és kisebbségellenes falfirkák aggasztóan gyakori jelenségekké váltak az utóbbi időben. "Mindketten tudjuk, hogy a sajtóban nyilvánosságot kapott esetek csak kis hányadát képezik a valójában megtörtént eseteknek" - fogalmaz. Tom Lantos emlékeztet rá, hogy a 2003-as őszi választások óta Szerbiában, és főként a Vajdaságban drámaian megnőtt az etnikai, rasszista és vallási indíttatású erőszakos jelenségek száma. A képviselőt kiváltképpen aggasztja, hogy a többségben felgyülemlett feszültség méltatlanul irányul olyan békés és ártatlan kisebbségek ellen, amelyek továbbra is igyekeznek kívül maradni az utóbbi évtizedek nemzetiségi konfliktusain. Az amerikai politikus arra kéri a szerb miniszterelnököt, kormánya tegyen sürgős intézkedéseket, hogy megfékezze azokat a szerb radikális elemeket, amelyek a Vajdaságban bűnbakként kezelik a magyar és más kisebbségeket. "Fontos, hogy a szerb kormány tüzetesen kivizsgálja ezeket a gyűlöletből fakadó bűncselekményeket, és indítson eljárást az elkövetőik ellen" - írja Tom Lantos, aki egyúttal arra tesz javaslatot, hogy a magas rangú kormányzati vezetők átfogó kampányban ítéljék el a kisebbségellenes megnyilvánulásokat, és törekedjenek a nemzetiségek közti békés együttműködés évszázados hagyományának helyreállítására a Vajdaságban. Az utóbbi időszakban több albán-, magyar- és zsidóellenes izgatás is történt a vajdaságban. Magyarkanizsán ismeretlenek meggyalázták a zsidó temetőt, újvidéken falfirkákon szólították távozásra az albánokat és a magyarokat. Több helyen áthúzott vagy "666" sátánista jellel lefestett Dávid-csillagok, valamint Izraelt szidalmazó grafittik jelentek meg. Több esetben temetőket gyaláztak meg, jobbára magyar és horvát sírokat romboltak le ismeretlenek. Néhány napja két magyar középiskolásra támadtak ittas állapotú szerb fiatalok, egyiküket durván megrugdalták.
A vasárnapi Washington Post egy Vajdaságot és a vajdasági magyarságot is
érintő levelet közölt ifj. Frank Koszorus washingtoni ügyvédnek, az
Amerikai Magyar Koalíció vezetőjének tollából. Koszorus arra a politikai
kommentárra reagál, amelyet Morton Abramowitz, a Carnegie Nemzetközi
Békealapítvány volt elnöke, ismert amerikai diplomata közölt a lapban
november 28-án: "Morton Abramowitz cikkében nem tett említést Vajdaság
többnemzetiségű tartományról.
A Balkán biztonsága megköveteli, hogy Szerbia szavatolja a határain belül
élő összes etnikai kisebbség és nemzet jogait. A 350 000-es vajdasági
magyar kisebbség megsínylette a megkülönböztetést és az intolerancia más
formáit, ideértve a tömeggyilkosságokat és az etnikai tisztogatást is,
amelyek különböző időpontokban történtek, miután a kisebbség 1920-ban az új
Jugoszláviához került, akaratának kikérése nélkül. A legkevesebb az lenne,
hogy vissza kellene állítani Vajdaság teljes autonómiáját-egy olyan
autonómiát, amelyet Slobodan Milosevic még az előtt eltörölt, hogy
megsemmisítette volna Kosovo autonómiáját. Sőt mi több, Szerbiának
engedélyeznie kell azt, hogy a Vajdaságban élő különféle etnikai csoportok
éljenek önkormányzati jogukkal.
Ha Belgrád nem lesz hajlandó toleráns politikát folytatni a vajdasági
magyar és más etnikai csoportok vonatkozásában, és ha továbbra is
megakadályozza jellegzetességeik megőrzését, akkor ez tovább szítaná a
feszültségeket, még egyszer veszélybe hozná a régió stabilitását, és előre
ellehetetlenítené a demokrácia reményét. Ez esetben a Nyugatnak más
opciókat is meg kellene fontolnia, támogatnia, például a független
Vajdaságot"-áll az olvasói levélben.
Itt egy cikk a Magyar Demokratabol. (X.16.)
Olvastatok? Erdemes!!!
Eljött a pillanat
"Kék, fehér, piros, dögöljön a Milos"!
Nehéz helyzetben van az, aki megpróbál a jelenlegi kusza jugoszláviai, pontosabban szerbiai viszonyok között eligazodni. Október 5-én voltak a belgrádi megmozdulások, az "egyórás forradalom", ami egyesek szerint elemi erôvel söpörte el a milosevici diktatúrát és helyébe a demokrácia áldásait hozta. A józanul gondolkodót azonban nem téveszthetik meg dajkamesék egy rendszer bukásáról, hiszen elképzelhetetlen annak a vezérnek a bukása egyetlen nap alatt, aki négy vesztes háború és több mint egy évtizedes kitaszítottság után meg tudta ôrizni hatalmát.
Vojislav Kostunica Jugoszlávia jelenlegi elnöke. Annak a Jugoszláviának az elnöke, amelyik a valóságban nem is létezik. Egy kiváló délvidéki értelmiségi már évekkel ezelôtt virtuális országnak nevezte azt a csökevényt, ami az egykori, titói Jugoszláviából megmaradt. Érthetetlen és elfogadhatatlan az az álláspont, ami a délvidéki magyarságot még mindig e virtuális ország fogságában tartja. Montenegró függetlensége csak idô kérdése. A lakosság túlnyomó többsége ugyanis függetlenségpárti.
Valójában maguk a szerbek sem hisznek már régóta semmilyen Jugoszláviában, mi több, a jugoszlávság számukra nyűg. Predrag Protic, egy kortárs szerb gondolkodó a közelmúltban arról értekezett hosszasan, hogy a szerbek tragédiája tulajdonképpen 1918-ban, Jugoszlávia létrehozásával kezdôdött. Az a Jugoszlávia a Nyugat műve volt, amit csak azért alkottak meg kitalálói, hogy a szerbeket megakadályozzák abbéli szándékukban, hogy a Balkánon vezetô szerepre tegyenek szert. És ugyanez a Nyugat bomlasztotta fel 1991-ben az akkori Jugoszláviát.
Az erózió feltartóztathatatlan. Ebben a nagy bomlási folyamatban azonban világosan ki kellene jelölni a délvidéki magyarság helyét és távlati céljait. Ezek a célok semmi esetre sem lehetnek azonosak a Vajdasági Magyarok Szervezetének és Kasza József pártelnöknek a céljaival. A délvidéki magyarság – még ha a szeptemberi választásokon túlnyomórészt a VMSZ-t támogatta és szavazataival a Szövetséget hozta ki az önkormányzati választások gyôztesének a magyarlakta területeken – akkor sem a Szerbiai Demokratikus Ellenzékkel szövetkezô magyar párt vezetôségének az elképzeléseit tette magáévá, hanem a milosevici rezsim ellen emelte fel a szavát a szavazócédulák által.
Tisztában kell lenni azzal, hogy a magyarság a Délvidéken nem Kostunica és a szerb ellenzék mellett tüntetett, hanem az elnyomó, megnyomorító, zsarnoki diktatúra ellen. Azért vonult a magyarság nagy része az utcákra és terekre, mert végre kimondhatta azt, amit több mint egy évtizede ki akar mondani, nevezetesen azt, hogy: Le Milosevic-csel! Vesszen a zsarnok és vesszen a kormánya!
Újabb kori népköltészetünk remekei közé tartoznak az olyan versikék, mint: Kék, fehér, piros, dögöljön a Milos! Vagy: Milosevics Szlobodán, csomót kötünk a f…án. (Megjegyzendô, ez utóbbi mondat már a nyolcvanas évek végén megjelent a magyarkanizsai városháza falán, de akkor gyorsan lemeszelték, és komoly rendôri erôket mozgósítottak a falírók kézre kerítésére.)
A magyarok többsége tudja, semmilyen autonómia nem segíthet. Az a megfoghatatlan autonómiakoncepció, amit a VMSZ dolgozott ki, az embereknek semmit sem jelent. Meg sem valósítható! Kostunicának és társainak kisebb gondja is nagyobb, mint a vajdasági magyarok autonómiája. Tudni kell azt is, Kostunica szerb nacionalista. Nem akármilyen, hanem szerb. Errôl nem lenne szabad megfeledkezni. A Knjizvne Novine című szerb folyóiratban így ír: "A szerbek egy része elvesztette nemzeti identitását, vagy jugoszláv, európai, mondialista,
polgár, antinacionalista, vagy a nemzeti dezintegráció folytán lokalista, vagyis vajdasági, illetve sumadijai lett." A montenegrói vezetést azért bírálja, mert túlságosan Nyugat-orientált. Egy, a nemzeti identitását féltô értelmiséginek ezt persze nem lehetne felróni. A probléma viszont abban van, hogy a szerb nacionalizmus mások ellen irányul. "Belgrádnak, Podgoricának, Palénak és Kninnek egyazon nyelven kell beszélniük." Ezt is Kostunica mondta, aki a szerb területek egyesítésérôl, akár háborúk árán is, éppen úgy nem mondott le soha, mint Milosevic, Seselj vagy Draskovic.
A demokrata Kostunica a koszovói véres terror alatt kalasnyikovval a nyakában grasszált fel s alá. Hogy géppisztolyát használta-e, azt megmondani nem tudom, de tény, hogy Koszovót fegyverrel a kezében járta meg.
A választási kampány során a Magyar Szó újságírója feltette neki a kérdést, mire számíthatnak a vajdasági magyarok, ha ô kerülne hatalomra? Kostunica jobb életet, szebb jövôt ígért, hiszen a vajdasági magyarok hű állampolgárai voltak Jugoszláviának, ami ugyan nem az anyaországuk, de amelyért ha kellett, életüket is adták, mivel jól tudják, az igazi hazájuk Jugoszlávia...
Ennek a Kostunicának tett hűségesküt Kasza József, annak a Kostunicának, aki a belgrádi megmozdulások alatt négyszemközti beszélgetést folytatott Slobodan Milosevic-csel, akit ahelyett, hogy falhoz állítottak volna, fölengedték a szabadnak és demokratikusnak mondott szerb televízió képernyôjére, ahol szemrebbenés nélkül elmondhatta, hogy akkor pénteken tudta meg a választások hivatalos eredményét, amit természetesen elismer, mi több, gratulál Kostunicának a gyôzelemhez. Köszöni a választói bizalmát, valamint azoknak is köszöni az
ellenszavazatokat, akik nem rá adták a voksukat, mert így legalább egy kicsit megpihenhet, ugyanis az ország sorsának alakulása iránti gondoskodás súlyos teherként nyomasztotta. Egy kicsit eljátszadozik az unokájával, majd újult erôvel tér vissza a politikai életbe, s pártjával, a Szocialista Párttal mint legerôsebb ellenzéki párttal, megnyeri a következô választásokat.
Zoran Djindjicet már június végén megvádolta az egyik Draskovic-párti politikus, hogy titokban találkozik Milosevic-csel. A "forradalmi" hangulat elmúltával lassanként elô-elôbukkannak megdöbbentô dolgok. Például a cacaki polgármester elkotyogta, a spontán felvonulás, amelyen több mint húszezer cacaki vett részt, mennyire elôkészített és kitervelt volt. Ezek a derék cacakiak meg az útközben hozzájuk csatlakozók oroszlánrészt vállaltak a kormánydöntés"-ben. (…) Külön köszönetet mondott a Crvena Zvezda futballklub szurkolóinak, mert a legnehezebb percekben a feladatuk magaslatán álltak. Ezekrôl a szurkolókról tudni kell, hogy vezérük egykoron az a Zeljko Raznjatovic volt, akit a világ Arkan kapitányként ismert meg, s ôk alkották a horvátországi, a boszniai, valamint a koszovói háborúk egyik legvéresebb csetnikgárdáját, a Tigriseket. A háború befejeztével ezek a "hôs daliák", ahogyan magukat nevezik, visszatértek a civil életbe, ártatlan szurkolónak – meg ha kell, forradalmárnak.
Ugye azt senki sem gondolja komolyan, hogy a rendôrség egy ilyen hónapok óta tartó készülôdést karba tett kézzel nézett volna végig, ha nem lett volna parancsa arra, hogy karba tett kézzel nézzen?
Kostunica, az új elnök, akit 1972-ben munkahelyérôl azért bocsátottak el, mert ellenezte az 1974-ben meghozott alkotmány tervezetének azon kitételeit, amelyek az addiginál nagyobb fokú autonómiát biztosítottak Koszovónak és a Vajdaságnak (nem tudom, Kaszáék hallottak-e errôl), az állami televízió hírszerkesztôségének az élére azt a Gordana Susát nevezte ki, aki a horvátországi háború egyik leghabzóbb szájú uszítója volt, járta a baranyai harctereket, elôszeretettel mutogatta magát a csetnikek között, s gyalázkodása nem ismert határokat. A
vámigazgatóság élére pedig az egyik legerôsebb magáncég vezetôje került, aki eddig csupán alkohollal és cigarettával kereskedett. Az ô makulátlan személyiségéhez sem férhet kétség, ugye?
Idôközben érkezett a hír, Kostunica Jugoszlávia helyett Szerbia és Montenegró szövetségi államát javasolja, lemondva az egykori Jugoszlávia jogutódlásáról is. Ennél kedvezôbb pillanat nem kell annak a kérdésnek a felvetéséhez, hogy melyik állam kapta meg az elcsatolt délvidéki területeket?! Szerbia és Montenegró szövetségi állama semmi esetre sem.
A magyarok fennmaradási esélye csupán akkor biztosított, ha a jelenlegi etnikai határokkal visszatérnek Magyarországhoz. Annál is inkább jogos és indokolt ez a visszatérés, mivel sem 1918-ban, sem 1945-ben nem az akkori magyarság döntött úgy, hogy hazájától el akar szakadni. Helyettük azok a szerbek szavaztak, akiknek az utódai háborúból háborúba kényszerítik a délvidéki magyarokat.
KASZA gyarakat ker az anyaorszagtol TELICIPOK helyett vajdasagi gyerekeknek
Toth Kalman
KASZA, Szabadka PM es VMSZ elnok, bar elismeri a vajdasagi magyarsag nagy
szegenyseget, teljes nyomorusagat, ennek ellenere valami beteges
buszkesegnel fogva nem ker orvosi/korhazi ellatast az anyaorszagtol, nem ker
telicipoket a gyerekeknek, nem ker karacsonyi ajandekokat, stb. HANEM
GYARAKAT KER! Meg Miskolc sem kapott gyarakat pedig az NATO regio!!! Nem is
beszelve Bekescsabarol! Melyik nyugati ceg kockaztatna meg egy gyarat a
Vajdasagban?
A hatalom megdontesevel kapcsolatban tul optimista, szinte elfelejtve, hogy
nem demokratikus valasztasokrol van szo. Kostinuca meg most sem ismerte el
Rigomezo elveszteset ugyanugy mint Milosevics, most sem kert bocsanatot a
vilagtol a szerbek altal elkovetett tomeggyilkossagokert, ahelyett
AUTONOMIAT kinalgat rigomezo albanainak, mintha azokat egyaltalan ez
erdekelne. Magyaroknak viszont meg ez sem kinalja, bar foghuzas-szeruen
elismerte, hogy ilyen kivanat letezik.
KASZA felreertelmezi Kostinuca sikeret. Az a nyomorusagon es az Amerika
ellenesegen alapul, nem pedig azon, hogy a szerbek belattak hibaikat az
utobbi 10 evben melyek a vilag TV-i elott tortentek. S ha Kostunica sikeres
is lenne a hatalom megdonteseben, Szerbia Amerika ellenessege ugyanugy a
fejlodes utjaban lenne mint ahogy a hatalome van jelenleg.
KASZA es sokan masok almodoznak demokraciarol es gyors nyugati segitsegrol
elfeledkezve, hogy Szerbia egy alaposan tonkretett orszag, nem csak
gazdasagilag, hanem tarsadalmilag es erkolcsileg. Ebbol kiemelkedni nem
lesz egyszeru. Ehhez tobb kell csak mint nyugati segitseg. Ket "fejos tehen"
elment: Szlovenia es a tengerpart jovedelme. A harmadik "fejostehen", a
Vajdasag, le van robbanva.
Vajdasag magyarsaganak jovoje csak BEKES EGYESITESBEN van NATO vedelem
alatt. A szerb belugyekbe valo beavatkozas celtalan es veszelyes.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
VAJDASAGI MAGYAROK! CSAK MAGYAROKRA SZAVAZZATOK! SZOVETSEGI ELNOKNEK
IRJATOK BE MADL FERENC (MO ELNOKE) NEVET, IGY JELEZZETEK A VILAGNAK, HOGY
LETEZTEK!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
----- Original Message ----- INDEX
> – A VMSZ-nek milyen elvárásai vannak Magyarországgal szemben?
>
> – Elsősorban, hogy a rendszerváltás után segítse elő a vajdasági magyarok
> itteni érvényesülését. Itt dolgozhassanak és élhessenek emberhez méltóan.
> Ehhez nem szociális jellegű juttatások kellenek, hanem annak elősegítése,
> hogy a külföldi tőke a magyar lakta vidékekre jöjjön, vagy éppen a határ
> átjárhatóságát és a gazdasági kapcsolatok terén lehetséges előnyjogokat
kell
> biztosítani.
> – Az állami médiához nem férünk hozzá. Sajátjainknak kicsi a hatósugara. A
> vajdasági magyarok zömének arra sincs pénze, hogy újságot vegyen.
> Személyesen kell tehát találkoznunk választóinkkal. Meghallgatni a
> véleményüket, de egyben megnyugtatni őket, lelket önteni beléjük, hogy itt
> sincs minden veszve a magyarság számára, a normális jövő lehetséges. Az
> emberek kétségbeesettek, a szegénység, a nincstelenség a lelkükben is
> sérelmet okozott.
> Szerbia nagy része a rendszerváltást támogatja
> Interjú Kasza Józseffel, a VMSZ elnökével
> Ha Szabadkán a baloldal kezébe kerül az önkormányzat, elveszik a magyarság
> fellegvára, országos szinten is nagy a tét: most először komoly esély van
> arra, hogy az ellenzék megdöntse Szlobodan Milosevics hatalmát – mondta az
> Indexnek a szeptember 24-i jugoszláviai választásokkal kapcsolatban Kasza
> József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Szabadka polgármestere. Kasza
> reméli, hogy a százezer halott, a tönkrement gazdaság, az általános
> szegénység, a kisebbség iránti atrocitások, az 500 fölfedetlen politikai
> gyilkosság kijózanítja a szavazótábort.
>
> Index
> 2000. szeptember 18. hétfő 14:21
>
>
> – A mostani hányadik választási kampánya?
>
> – Különböző szinten eddig hat-hét volt, pontosan magam sem tudom.
>
> – Miben különbözik ez a korábbiaktól?
>
>
> Kasza bízik a szavazótábor józanságában
> – Sokkal nagyobb erőbevetéssel támadja a Vajdasági Magyar Szövetséget
(VMSZ)
> és engem is a hatalmi párt, az eddigi szövetségeseink saját kampányuk
sikere
> érdekében nem kímélnek bennünket, továbbá a vajdasági magyar pártok sem
> bánnak velünk kesztyűs kézzel. Ugyanakkor óriási a tét minden szinten. Ha
> Szabadkán baloldali kézbe kerül az önkormányzat – elveszik a magyarság
> fellegvára. Országos szinten pedig elsőként van esély arra, hogy az
ellenzék
> hatalomra jusson, s megdöntse Szlobodan Milosevics hatalmát.
>
> Korábban erre éretlen volt a helyzet, a nép többsége hitt az ígéretekben,
> nem látták a milosevicsi hatalom tetteinek sötét mivoltát és
> következményeit. Most már minden sokkal nyilvánvalóbb a szavazópolgárok
> előtt. A több millió menekült, a több mint százezer halott, a tönkrement
> gazdaság, az általános szegénység, a kisebbség iránti atrocitások, a több
> mint egymillió albán kiűzése, az a vérengzés, amelyet a Jugoszláv
Katonaság,
> a rendőrség és a félkatonai alakulatok végeztek, az 500 fölfedetlen
> politikai gyilkosság, az itt jövőtlen fiatalok elűzése – mind olyan tény,
> amely kijózanítja a szavazótábort. Ezt remélem.
>
> – A hétvégi választások előtt milyen esélyt lát?
>
> – A közvélemény-kutatások felmérései, az ellenzéki vezetők
> kampánygyűléseinek látogatottsága arra utalnak, hogy a lakosság többsége a
> változásokat szeretné, s ráébredt, hogy ezt csak új vezetéssel lehet
elérni.
> Esélyt látok a magyar többségű községekben a magyar többségű
önkormányzatok
> megmaradására. A több oldalról ellenünk irányuló kemény propagandahadjárat
> ellenére bízom abban, hogy Szabadka talpon marad, a demokratikus erők
> győznek, s ezen belül a magyar képviselők, elsősorban a Vajdasági Magyar
> Szövetség képviselői, nem lesznek kisebbségben. Tartományi szinten biztos
> vagyok az ellenzék győzelmében, s abban, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség
> képviselői létszámban komoly erőt képviselnek majd a leendő vajdasági
> parlamentben.
>
> – Számít-e választási csalásokra a jelenlegi hatalmi pártok részéről?
>
> – Természetesen… Minden eddigi választáson csaltak, most meg kivételesen
> nagy a tét. A választópolgárok akaratának meghamisításához minden
> előkészületet megtettek, de mi sem tétlenkedünk: igyekszünk demokratikus
> ellenőrzési rendszerrel elejét venni a mesterkedéseiknek.
>
> – Mennyire valósult meg a vajdasági magyar pártok összefogása?
>
> – A VMDK-val sajnos csak részben, a VMDP pedig mindig is inkorrekt
politikai
> partner volt, amiről most már a magyar kormány is meggyőződhetett. A VMDP
> ugyanis eddig a magyarországi kormánykörök teljes bizalmát élvezte. A
> VMKDM-et most zömmel a szervezetünkből kivált elégedetlenkedők alkotják,
> akiknek fő célja mindenáron hatalomhoz jutni, tehát nem mozgunk azonos
> politikai síkon. A VMPM kevés jelöltet indít, de velük korrekt az
> együttműködés.
>
> – Éppen a VMDP egyik választási kampányszólama, hogy aki őket támogatja,
az
> elősegíti, hogy a vajdasági magyarok a státusztörvény révén megkapják a
> kettős állampolgárságot.
>
> – Bár dicséretes, hogy a státusztörvényről szóló vitával elkezdődött egy
> pozitív folyamat a határon túli magyarok helyzetének rendezése érdekében,
de
> az akarat nem mindig elegendő. Félő, hogy a státusztörvény is a
> magyarországi politikai csatározások áldozatául esik. A határon túliak
> elvárása nagyobb, mint amennyit a javaslat felölel. Ha bölcsen haladunk,
> lépésről lépésre, akkor az anyaország anyagi és politikai lehetőségeitől
> függően, hosszabb távon elérhetővé válik a határon túli magyarok
> jogállásának megfelelő megoldása.
>
> Egyébként inkorrektnek tartom, hogy egy hazai választási kampányban a
kettős
> állampolgárság ígéretével ébresszenek hiú ábrándokat a vajdasági
> magyarokban. Olyan rövid távú, pillanatnyi politikai eszköztár ez, amit
egy
> szavát betartani igyekvő párt nem alkalmazna. A VMSZ reálisnak tartja a
> lakosság elvárását a kettős állampolgárság iránt, ám tisztán kell látni:
ez
> a kérdés a magyar parlament hatáskörébe tartozik – nem annak a jugoszláv
> parlamentnek a hatáskörébe, amelybe való bekerülésünkért most folyik a
> politikai kampány!
>
> – A VMSZ-nek milyen elvárásai vannak Magyarországgal szemben?
>
> – Elsősorban, hogy a rendszerváltás után segítse elő a vajdasági magyarok
> itteni érvényesülését. Itt dolgozhassanak és élhessenek emberhez méltóan.
> Ehhez nem szociális jellegű juttatások kellenek, hanem annak elősegítése,
> hogy a külföldi tőke a magyar lakta vidékekre jöjjön, vagy éppen a határ
> átjárhatóságát és a gazdasági kapcsolatok terén lehetséges előnyjogokat
kell
> biztosítani.
>
> – Ön, a VMSZ vezetősége, a képviselőjelölteknek napi több kampánygyűlést
is
> tartanak Vajdaság-szerte a magyar lakta vidékeken. Miért? Hiszen elég
> nyilvánvaló a rendszerváltás szükségessége!
>
> – Az állami médiához nem férünk hozzá. Sajátjainknak kicsi a hatósugara. A
> vajdasági magyarok zömének arra sincs pénze, hogy újságot vegyen.
> Személyesen kell tehát találkoznunk választóinkkal. Meghallgatni a
> véleményüket, de egyben megnyugtatni őket, lelket önteni beléjük, hogy itt
> sincs minden veszve a magyarság számára, a normális jövő lehetséges. Az
> emberek kétségbeesettek, a szegénység, a nincstelenség a lelkükben is
> sérelmet okozott. Azon fölül a vajdasági magyar politikai élet elég
viharos.
> Sok olyan szempontja van, ami magyarázatra, értelmezésre szorul. Az a
> dolgunk, hogy a választókkal való párbeszédben ezeket is egyértelművé
> tegyük.
>
> – Kampányban általában azt ígérnek, amit akarnak. Miért szavaznának az
> emberek éppen a VMSZ jelöltjeire?
>
> – Azért, mert mi nem a szavakkal kábítunk, hanem a tetteinkkel
> bizonyítottunk. Egyrészt az önkormányzatokban, ahol talpon maradtunk,
> bármennyire is sanyargatott bennünket a központi hatalom, és tartományi
> szinten is, ahol hangot adtunk a magyarság követeléseinek. Köztársasági és
> szövetségi szinten az egyetlen magyar parlamenti pártként erőnkhöz képest
> méltón képviseltük városainkat, nemzetünket. Biztosan voltak
mulasztásaink,
> magunk is szerettünk volna eredményesebbek lenni, ám egy ilyen országban,
> amelyben éltünk és élünk, nem az értelem és a józan ész uralkodott, s
főleg
> nem a parlament irányított.
>
> – Jelölteti-e magát ismét polgármesternek?
>
> – Amennyiben a választóim bizalmat szavaznak, akkor igen. Úgy érzem túl
nagy
> a tét, hogy az ember azon gondolkodhasson: belefáradt-e a rohanásba, az
> elvtelen és idegtépő támadásokba… Ha úgy tetszik, számomra is kihívást
> jelent, hogy egy demokratikus időszakban legyek egy, a kreatív
> városvezetéshez megfelelő körülményeket teremtő társadalomban Szabadka
élén.
>
>
>
>
VAJDASAGI TESTVEREINK: NAGYOBB ZAJT KELL CSINALNOTOK!
Toth Kalman, New York 2000 szeptember 12
Miert tolem ertesul MADL Ferenc koztarsasagi elnok (Greenwich, CT, mult
szombaton) nyomorult sorsotokrol? Mert ilyen "vezetoitek" vannak mint
KASZA:
"Tisztelt Toth ur,
Máskor mielőtt a vajdaságiak érdekébe szeretne lépéseket tenni, kérem
kérje ki véleményüket Ez különösen szükséges, hogy ne váljon
nevetségessé. Amelett a vajdasági magyarság nem kiskoru, nem gügye és
főleg nem tehetetlen. Nemcsak magának, hanem fél Europának képes az
élelmet megtermelni...Üdv. Kasza."
TOBBSZOR surgettem KASZA-t es BALLA-t korhazi/orvosi segitseg keresre
Magyarorszagtol. Nem hajlandok! Karacsonyi ajandek akciora a gyerekeknek!
Nem es nem! Teli cipok a gyerekeknek a magyar kormanytol! NEM! NEM! NEM!
Tehat a VMSZ es POLITIKUSAI egyenlok zeroval, csak a szerb fizetett allasok
erdeklik oket, ezert kell annyira nekik szavazataitok.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Ezert vajdasagi aktivistaknak, orvosoknak, papoknak, intezmeny vezetoknek,
tanaroknak, vagy barkinek akit a nemzet sorsa erdekel, EL KELL KEZDENI A ZAJ
CSINALAST! Csak igy lehet Pest urait valamire kenyszeriteni! Itt nemcsak a
TI helyzetetek javitasarol van szo, hanem a NEMZET felebreszteserol is! Meg
ha nem lennetek magyarok, akkor is segiteni kellene benneteket
Magyarorszagnak.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Nincs penz? Most koltott Magyarorszag 900 millio Ft-ot Szent Istvan napi
milleniumi tuzijatekra! Nem szebb lett volna ezt a penzt a vajdasagi
magyarsag segitesere kolteni? A becsi bank botrany 75 milliard-ba kerult
Mo-nak, s eddig meg senki se vesztette el az allasat vagy ment bortonbe
emiatt. Az ORBAN kormany emelni fogja a nyugdijakat jelentos mertekben a
valasztasok elott! Buszkelkedik a kormany, hogy a gazdasag 6.6%-kal no!
De ha tenyleg annyira zsugori az anyaorszag, akkor ORBAN emelje fel a
telefont es hivja osztrak, nemet es amerikai baratainkat segitsegert!
VAJDASAGI TESTVEREINK! Nektek nincsen szavazatotok Magyarorszagon. Ezert a
STATISZTIKA-LELKU pesti politikusok figyelmen kivul hagynak benneteket!
Emiatt kell felemelnetek hangotokat! Nemcsak magatokat, a magyar nemzet
talpra allasat segitetek ezzel! Ti Istvan kiraly Koronanepe vagytok,
Vajdasag pedig Szent Istvan Koronafoldje!
TILTAKOZZATOK A RÁC TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS ELLEN
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
----------------------------------------------------------------------------
------------------------------------
I T T :
----- Original Message -----
From: Istvan Polgar
To: Hungary@egroups ; vajdasag@egroups.com
Sent: Monday, May 01, 2000 3:49 PM
Subject: [Hungary] URL for Central Europe Online protest!!!
Kedves Listatagok!
A Central Europe Online-hoz intézett tiltakozásunkhoz
a következö címen tudtok csatlakozni:
http://www.vajdasag.net/protest/protest.htm#To
Hivd meg barátaidat a "Hungary"-ra!/Invite your friends to "Hungary"!
Erdély, Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja és kis-Magyarország!
A magyar nemzet egy és oszthatatlan!/The Hungarian nation is one and
indivisible!
=============================================
Cikket/fényképet (civilizált/izléses!) megjelentetni a táblán: / Post
article/photo (civilized/tasteful!) to board send to: hungary@egroups.com
Belépés, feliratkozás: / Subscribe send email to:
hungary-subscribe@egroups.com
Kilépés: / Unsubscribe from this group, send an email to:
hungary-unsubscribe@egroups.com
Gondolod Vajdasag magyarsagat erdekli ha Hornek nyerik meg a kovetkezo
valasztasokat? Meglesznek ok a szerbekkel!!!! Legalabb a szerbek akarjak
oket nem ugy mint az Orban kormany "magyaros szeretetevel"! Meg az
allampolgarasagot is sajnalja toluk pedig meg azt a ciganyok is megkapjak!
Mit kaptak a vajdasagi magyarok az Orban kormanytol melyet nem kaptak volna
meg a Horn kormanytol? Bombakat Taszarrol! Lebombazott ujvideki hidakat!
Lebombazott vegyiuzemeket Pancsovan! Rakos megbetegedeseket! Belgradi
emlekeztetot a Magyar Holocaust-ra Orban felelotlen kijelentesei miatt!
Total kozombosseget nyomorusagos helyzetuk irant!
Ja hogy Orban kijar a temetobe, Nagy Imre sirjahoz, ki Rakosival egyutt
uszitott Moszkvabol mi kozben tobb szazezer magyar katona halallal nezett
szembe az orosz fronton nyomorusagos korulmenyek kozott. Ezert esunk hasra
Orban elott!
AZ ORBAN KORMANY VALLASI DISZKRIMINACIOT ALKALMAZ 350,000 VAJDASAGI ROMAI
KATOLIKUS MAGYAR ELLEN! Ezert nem kivanja az Orban kormany vissza oket!
Ezert nem hajlando kettos allampolgarsagot adni vajdasagi magyaroknak!
Ezert nem hajlando a kisujjat sem felemelni ertuk!
Legyunk buszkek VAJDASAG MAGYARSAGARA mely panasz nelkul batran viseli nehez
sorsat meg akkor is ha az "anyaorszag" kormanya ellenuk van!
Van nálam egy Jugoszláviai népszámlálás (1982) anyaga:
ezek szerint:
Crna Gora : 159 román 1 vlach
Szerbia : 53.676 -"- 25.592 -"-
Összesen : 53.835 -"- 25.593 -"-
Vagyis 53.835 román és 25.593 aromun élt 1982-ben a mai Kis-Jugoszlávia területén. Persze sok a torzítás, de számoljuk hozzá a jugoszlávokat is, akik: 31.243- voltak Crna Gorában és 439.265- voltak Szerbiában, azaz összesen 470.499-en. A három összesen 549.927 főt tett ki 1982-ben. Azonban:
1. a jugoszlávok nem mind románok voltak, sőt zömét a vegyes házasságból származó félig szerbek, volt partizánok és magyarok alkották
2. a 'vlach', mint mondtam az aromunokat jelenti
Ha a torzítást, a csalást leszámítjuk, hozzáadjuk a románság szaporodását is (ami inkább csökkenést jelent), akkor sem éri el a románok száma Kis-Jugoszláviában a 100.000-t.
Mindezt csak a pontosítás végett mondtam el, sajnos nincsen erről frissebb adatom kéznél.
Kemény bevezetö szöveget? Ennél békésebb már nem is lehetett volna! Én az együttérzést a vajdaságiakkal úgy értettem, hogy csatolják is vissza Magyarországhoz! Csak, úgy szolidálisan.
Kedves Peta,
Mar ismerjuk egymast, azt hiszem. Te is a minden leben ket kanal tipushoz tartozol velem egyutt. Mar emlitettem Neked, de Te a fuled botjat sem mozditod. ha authentikus valaszt akarsz a kerdeseidre, Gedi bacsitol nem fogod megkapni, legfeljebb azt, amit szegeny Bubinak igert. Dr. Goldschmidt Lazar nemet forabbi forditasanal eredetibbet nem igen kaphatsz. (Berlin, Judischer Verlag 1932.) A temadhoz csak annyit:
Elmeletben "Veled vagyunk, Vajdasag", de a gyakorlatban azokkal, akik bombazzak szerencsetlen testvereinket.
Ez kepmutatas.
szia;tapci
Megvártam a 100. hozzászólást, kíváncsi voltam, hova fejlödik a lista. Meg kell mondjam, ahhoz képest hogy ezt egy békés hangvételü topicnak indítottam, kissé elkanyarodott a trianoni revizió irányába. No de sebaj, Veled vagyunk, Vajdaság!
Amúgy kiváncsi lennék a Srpska Rec 1996. kiadására, na persze, ha tudnék szerbül.
Amúgy van a belgrádi kománynak egy Serbia Facts! honlapja, de az nem ad nemzetsiégi megoszlást. Még a CIA Factsbook-jában sem találtam erre vonatkozó adatot.
Na de, nem ezen van a lényeg. Hanem a tényen, hogy már ők is...
Az egymillió még így is nagy baromság. Utánanéztem, '82-ben a románok Vajdaságban 2,3 %-ot tettek ki, ami testvérek között is csak kb. 46.ooo. Ha ide számítunk még minden magát jugónak vallót, bár ezek többnyire komcsik és asszimilálódott magyarok voltak, de most legyenek mindannyian (8,2%) románok, az még mindig csak 21o.ooo. Szerbiában nem élt 1 százalékot meghaladó románság, de a kedvedért vegyük ide az összes szerbiai "jugoszlávot" (4,8 % volt, ami kb. 27o.ooo) , bár közülük szerintem nagyon kevesen voltak románok, és ez az egész még csak a fél millót sem éri el. És micsoda nagyvonalú voltam!
Szóval a te forrásod valami Magyar Fórum szintű újságocskából származik, vagy pedig a románok olyan "rosszul" éltek Szerbiában, hogy 1o év alatt így megsokszorozódtak!
OK, Kelet-Szerbiába Kelet-Vajdaságot is beleérthetjük. Azon viszont csodálkozom, hogy az 1.100.000-t a szerbek is elismerik. Talán nem olvastak statisztikákat. Még a Nagy-Jugoszláviában sem voltak ennyien.
Egyébként nem mindegy, hogy román, vagy aromun. Ez két különböző nép. Hogy tisztán láss: a Balkán-félszigeten élő romanizált népeknek a leszármazottai ma négy népet alkotnak.
1. románok- Románia népe
2. aromunok- Macedóniában élnek, főleg Ohrid környékén
3. megleno-románok- Macedónia keleti részén és Bulgáriában élnek
4. isztro-románok v. cincárok- Isztria-félszigeten
Az aromunok összesen mintegy 300.000-n élnek a megleno- és isztro-románok még kevesebben, pár tízezren.
A magyar érdekek megvédésének legjobb módja az, ha jó viszonyt tartunk fenn a szomszéd országokkal.
Ha nem ezt tesszük, mi hozunk létre olyan helyzetet, hogy minden vajdasági magyart potenciális kémnek és terroristának fog tekinteni a többségi nemzet.
A II.Vh.-ban az amerikaiak koncentrációs táborokba zárták japán származású állampolgáraikat, - úgy hogy még az erkölcs nevében is nehéz lenne tiltakozniuk.
Természetesen ha a vajdasági magyarokat atrocitások érnék, a helyzet is változna, - de ma nem érik, és néha az a benyomásom, mintha nálunk némelyek már alig várnának egy kis üldözést.
Azért hidd el , a békének nincs párja...
Azt hiszem indokolt lenne, ha az MSZP végre véget vetne gerinctelen politikájának, és nyilvánosan kijelentené, hogy amennyiben a vajdasági magyarokat attrocitások érik, Magyarország igenis szorgalmazza szárazföldi csapatok azonnali bevetését Jugoszlávia ellen, északi és déli irányból, azért, hogy Koszovó mellett Vajdaság magyarok lakta része is NATO vagy ENSZ protektorátus alá kerüljön.
Fordítási hiba: az 1.100.000 Kelet-Szerbiára vonatkozik, amiben benne van Vajdaság is. Így is kicsit soknak tűnik, de ha maguk a szerbek ezt elismerik, akkor nekem nincs okom kételkedni benne.
vlah, román, aromán - ez mindegy (mondhatnám egykutya, de nem mondom, mert tisztelem őket is)
Egészen pontosan szolidárisak azok, akik közvetlenül érintettek az együttélésben, mivel azok kevésbé dőlnek be az álhíreknek és a rágalmaknak. Egyébként az üzemanyagot és kenyeret vivők nem csak könnyítenek az ott élőkön, hanem nem jelentéktelen haszonra is tesznek szert. Ez nem tisztán emberbaráti szeretet, inkább a kölcsönös érdekek találkozása.
Szolidárisak a határmentiek tudnak lenni, azzal, hogy kenyeret, üzemanyagot (tankban nem szabálytalan),s egyebek átvitelével könnyítenek a határ túloldalán élők bombázás miatti nehéz helyzetén. A többi dolog csak bla-bla, ami leginkább árt, s nem segít - azaz álszolidaritás.
Levente.torkoly szerintem ebben a vonal elválasztó és nem a megkülönböztető értelmét használta (legalábbis remélem). Nem arról van szó, hogy nincs különbség, mert van, és nem kell, nem szabad feloldani!
Arról van szó, hogy bizonyos emberek el akarnak választani egymástól két népet. Úgy állítják be, mintha a szerbek és a magyarok érdekei ütnék egymást, pedig éppen hogy megegyeznek. Ezt kellene felismerni MINDKÉT oldalon.
