Az árkalkulációt nem volna szükség más analogiák alapján végezni. Nyilván részben a gyártási költségek, tervezett modell élettartam és profit alapján nagyon sok minden kijöhet.
Ha elfogadjuk, hogy ezt a magas árat a titán kis szériás, "kisüzemi" megmunkálása indokolja, akkor belátható, hogy egy fröccsöntött ,ABS alkatrészekből épülő darab ára ettől teljesen független lehet.
Persze ha az ár tisztán presztízs kérdés alapján van meghatározva, akkor el lehet ettől messzire rugaszkodni. Viszont efölött az ár fölött a piac"szelleme" mindenkor ítéletet fog hozni.
Idős embertől hallottam legtisztábban megfogalmazva egyszer, vagy több mint negyven éve az "alaptörvényt":
A francia STYPEN például készített Harley-Davidson ihlette tollakat, de azok messze nem kerültek ilyen sokba. (Nekem is van ilyen töltőtollam és jó minőség. 20 €-ért vettem használtan, de most is hibátlan.)
A Lockheed SR-71 törzse és burkolata valóban titánból készült, de más párhuzamot én nem találok.
Ha olyan sok pénzem lenne, hogy megvegyem a Lockheed nevet, inkább Dubajban bérelnék egy boltot és ott árulnám a tollat garantáltan nagyobb sikerrel.
A LAMY honlapján a Safari ára 22,00 €, az Al-staré 26,90 €.
Ha a műanyag Capillaris árát ezzel arányosan számítjuk, akkor kb. 680 €-ba kerülne.
30 db Safarit vehetsz ennyi pénzért.
Az ETELBURG r.feather nettó 702 €, a jóval olcsóbb de semmiben sem hasonlító DPAF I. (Digital Pasts Analog Futures I.) 149 €. Ennél az áraránynál kb. 180 €-ba kerülne a fröccsöntött Capillaris ugyanolyan kinézettel csak műanyagból. Még ez is 8 db Safari ára.
Ez a toll nem átlag felhasználóknak készül, (sajnos) sosem lesz belőle tömegtermék.
Pataki Zsolt vagyok, a capillaris készítője. Köszönöm Csabának a meghívást valamint, hogy terjeszti a capillaris nevét.
Örülök, hogy felkeltette a toll az érdeklődéseteket. Bár a capillaris honlap nagyon tömör lett, szerencsére a háttértörténet meg tudott jelenni Csaba blogján. Igazából - ahogy ott is írtam - a toll azon túl, hogy egy alaposan kigondolt használati tárgy, szervesen tartozik hozzá az elkészítésének folyamata is. Az ehhez kapcsolódó szösszeneteket az instagram-on publikáltam és ha van kedvetek merüljetek el Ti is benne - már 329 posztnál tart és akinek elég türelme van hozzá vissza tud utazni 2019 januárjáig, egészen a műhely kezdetéig :) https://www.instagram.com/manufactura.capillaris/ Ha bármi konkrét kérdésetek van a capillaris világával kapcsolatban szívesen válaszolok. További jó kutatást az írószerek végtelen történetében! Zs
Bennem az merült fel, lehet azért, mert szerszámkészítő és fröccsöntő cégnél dolgozom, hogy milyen jó volna, ha azt a modellt követné, mint pl. a Lamy a Safari modellel. Van alumínium hordós-kupakos verzió drágábban, és ABS-ből fröccsöntött, olcsóbban.
Volna a titán verzió, és meglévő modell alapján lehetne fröccsöntő szerszámokat készíteni.
Vagyis két bőrt le lehetne húzni a rókáról, és örülhetne az is, akinek csak az olcsóbb kivitelre futná a keretből. (Nem mellékesen az eladott műanyag példányok megismertetnék a márkát szélesebb körben, és talán hamarabb kialakulna a titán kivitel presztízse.)
Sziasztok, megkérem Zsoltot, hogy csatlakozzon a közösséghez, és mutassa be Nektek Capillaris-t. Nekem pont a héten volt lehetőségem találkozni Vele és persze a töltőtollal is :-)
Engem lenyűgözött a sztori, az erőfeszítés, az a tökéletességre törekvés, ami jellemzi ezt a projektet.
jó volt kézbe venni, hallani arról, hogyan készült az egyedi, titánium tollszem, a felületkeményítés, a különleges csomagolás.
Én is drukkolok neki, hogy megismerje a világ és sikeres legyen.
Maga a titán anyaga szinte alig verné fel az árat (kilója néhány tucat dollár), de a megmunkálása jóval macerásabb, de millióféle cső alapanyag is kapható a globális piacokon, ugyanúgy fillérekért. Pl. a Boccia évek óta kínál tömör szemes, full titán karórákat, 30-40 ezerért is, és ott jóval több összetevőt kell megmunkálni. Igaz, a globális ipari termelés gazdaságossági viszonyai nyilván jócskán mások, mint a kisszériás gyártásé. Szóval nyilván figyelemre érdemes a fejlesztés útja, de ahogy írtam, ez a hétköznapi ember számára ugyanúgy értelmezhetetlen, mint a 20 millió Ft-s karóra.
Ez a cikk is nagyon tetszik, köszönöm, hogy közreadtad.
Sokat töprengtem viszont, hogyan tudnám a fórum adta keretek között elmondani mindazt, ami a cikk olvasása és a videó nézése közben eszembe jutott.
Sehogy.
Mégis megpróbálom, csak a lényeges gondolatokat kiemelve. Aki idejár, megérti ennyiből is...
Megyeri Gábor: ETELBURG - r.feather. Magyar tervezés és gyártás. Hurrá!!! Büszke vagyok. Kell nekem ilyen. Magyarnak magyar legyen a töltőtolla! 1000 EURO??? Prémium/Luxus. ÖÖÖ... Talán máskor... Már nem is olyan szép. (Irónia!). (A toll egyes részeit más cégektől szerzik be.)
Pataki Zsolt: Capillaris. Újabb magyar tervezés és gyártás. Hurrá!!! Még büszkébb vagyok, mert nekem is van 25 év repülős múltam. Biztos nagyon drága... 835 EURO??? Prémium/Luxus. Hááát, ilyenem se lesz. Pedig tetszik. Minimál stílus, nem ez a kedvenc forma, de nagyon ott van. 35-ért biztos vennék, 135-ért már meggondolnám. Értem én, hogy sokba kerül az anyag, a gyártás és a többi rész is, de egy átlag magyar ezt nem tudja megfizetni. Sajnos én sem. (A toll lényeges részeit - adagoló, hegy, konverter - külföldi cégektől szerzik be.)
Piackutatás - utólag? Fizetőképes kereslet? Egy repülőműszaki ember nem közgazdász ésszel gondolkodik, tudom.
Kívánom, hogy mindkét töltőtoll fényes nemzetközi karriert fusson be és öregbítsék a magyar töltőtoll gyártás hírnevét! Szívből gratulálok mindkét honfitársamnak, akik mertek nagyot álmodni!
Karórából se adnának annyit ismeretlen vadonatúj márkáért, a luxus-szegmensben a presztízsért fizetnek.
Ebből úgy lehetett volna működőképes üzletet csinálni, ha még többet fektetnek be és megveszik egy repülőgyártó nevét, ez lenne mondjuk a Lockheed töltőtoll.
Szerencsére a fotóimat kezelhető rendszerben archiváltam, így sikerült megtalálni azokat a képeket, melyek közt az általad mutatott fotó is ott van. Kovács tollkiállítás a Nagyegyházi Galériában. 2017 február 20-án készült, nagyon közel ahhoz az időponthoz, amikor egy hónap alatt 17 kilót fogytam, kiszáradtam, kis híján el is patkoltam, és kaptam egy új, üres elmét. Nem csoda, hogy ez a történet nem volt meg, amíg az archívumot meg nem találtam.
Nagyon szépek a tollaid, köszönöm, hogy megmutattad.
Az idézett fotót nem kizárt, hogy én készítettem. Rémlik, hogy voltam egy pesti galériában, ahol egy magyar tollgyűjtő kiállítását nézhettem meg, de sem az időponttal, sem a hellyel kapcsolatban nincsenek konkrét emlékeim. Talán annyi, hogy vagy a galéria, vagy a gyűjtő neve volt Kovács. Az rémlik még, hogy egy olyan telefonnal fényképeztem, ami már rég nincs meg.
"Végül lenne itt néhány kép a töltőtollaimról, de nem engedik feltölteni."
Talán a fórum méretkorlátot szab a feltölthető képeknek. Kisebb felbontásban talán engedné. Az is lehet, hogy miután kiválasztottad és feltöltötted a képet, nem nyomtad meg a beillesztés gombot, ami a feltöltés ablakból átmásolja magába a kommentbe.
"A születési éved láttán kicsit meglepődtem, mert idősebbnek gondoltalak."
Én is idősebbnek érzem magam. Brutális munkákat végeztem, háromszoros tempóval éltem, és azt hittem, ezt örökké bírni fogja a szervezetem. Nem bírta. A jobb írószereimet abban az időszakban tudtam beszerezni, amikor külföldön dolgoztam, majdnem korrekt fizetésért. Sokat kellett utaznom, a repülőtereket pedig olykor átalakítják, olyankor bezárják a vámmentes boltokat, de előbb kiárusítják a készletet. Így tudtam feleségemnek töredék áron Caran d'Ache Madison töltőtoll - golyóstoll - mechanikus ceruza triót venni, nagyon szép kivitelben. Hasonló módon jutottam hozzá egykori kedvencem, a Tombow 707 Zoom különböző változataihoz, köztük a jubileumi ezüst - arany színű változathoz is. A gold filled Cross készletemet egy amerikai professzortól kaptam ajándékba. Ő nyugdíjazásakor kapta, de ki nem állhatta a Crosst :-) .
Én nem vagyon olyan kitartó töltőtoll elemző - teszter - gyűjtő, mint te vagy. Az utóbbi jópár évben az életemért küzdöttem, annyi energiám jutott a tollakra, hogy kitisztítva - kiszárítva tegyem el őket. Egy majdnem végzetes súlyvesztés kapcsán kaptam egy memóriatörlést is. Olyan emlékeztetők, mint az írásaid adnak kapaszkodót, hogy egy-egy régi kedvenc témámban visszaemlékezzek dolgokra.
A születési éved láttán kicsit meglepődtem, mert idősebbnek gondoltalak. Ezek szerint csak 5 évvel vagyok fiatalabb...
Vidéki kis településen élő szüleim anyagi és társadalmi helyzete nem adta meg nekem azt a lehetőséget, amit te kaptál. Ennek hatása máig érződik, mert az elmúlt 4 évben (mióta az őrület tart) én inkább az olcsón elérhető töltőtollakból vettem sokat és nem a drágább kategóriából kevesebbet. Viszont így közel 200 db töltőtollat volt szerencsém kipróbálni. Volt köztük néhány nagy nevű és jó minőségű töltőtoll is. A szerencse hozzásegített néhány használt, de jó állapotú Montblanc, Parker Pelikan, Platinum, Sailor, LAMY és még sorolhatnám töltőtollhoz, melyekből néhánynak arany hegye van. Szerencsére elég sok régi magyar gyártmányú töltőtollhoz is hozzájutottam, ami köztudottan a kedvenc. A megszerzett töltőtollak egy része hiányos vagy romos állapotú, de még így is sokkal több szépen író, jól működő tollam van, mint amennyit rendszeresen használok is. Szeretek foglalkozni velük. Tisztogatom őket, a neten kutatom a fellelhető információkat és írogatok velük. Leginkább csak úgy magamnak, mert a dolgos hétköznapokban egyre kevesebb lehetőség adódik a kézírásra.
És keresem azok társaságát, akik szintén kedvelik és használják a töltőtollakat. Ezért is vagyok itt. Sajnos elég ritkán látogatott ez a fórum. A nagyobb közösségi oldalakat tudatosan kerülöm, mert tudom, hogy abban elmerülnék...
Szóval örömmel olvasok olyan személyes élményeket, történeteket, amik a töltőtollakkal kapcsolatosak, de szívesen segítek azoknak is, akik nem rendelkeznek elegendő információval a témában. Nem vagyok ugyan nagy szakértő, de akik tőlem sokkal többet tudnak azok ritkábban járnak erre.
Végül lenne itt néhány kép a töltőtollaimról, de nem engedik feltölteni. Ha rájövök mit csinálok rosszul, feltöltöm azokat is.
Cross tollaim - ceruzáim, amik soha nem hagytak cserben. Century II golyós- és töltőtoll, Century Classic golyós- és töltőtoll. Már az alap Century Classic ceruza is nagyon ötletes azzal, hogy két irányba tekerve az írószer alját és tetejét más-más funkciót kapunk, de a gold filled készlet ceruzája igazi különlegesség. 0,9 mm-es hosszú grafittal működik, és a Cross régesrégi propel-repel technikáját használja. Egy irányba tekerem - kitolja a hegyet a tekeréssel arányosan, másik irányba tekerem, visszahúzza.
Kedves Laci, örülök, ha tudok olyat írni, ami valakit érdekel. A kor nem érdem, 1960-ban születtem, és mérnök szüleim mellett természetes módon vettem magamba a jó és különleges írószerek szeretetét. Sajnos már egy ideje nem sokat írok kézzel, oldalak ezreit billentyűzeten termelem. Feleségem viszont intenzív kézíró, neki még szebb gyűjteménye is van, mint nekem.
Ami ma a Lamy Safari (elérhető árú, jó minőségű töltőtoll), az volt egykor a Parker Vector. Egyetem alatt többet is elszaggattam, mindegyiknek tintás kéz lett a vége, és előbb-utóbb megelégeltem. A Safarival nincs sok tapasztalatom, de van itthon egy-két igazán jó töltőtoll. Ha ezekkel találkoztam volna anno, nem szerettem volna ki a töltőtollból évtizedekre.
Amerre jártam, onnan próbáltam olyan tollat hozni, ami a helyre jellemző. Egyszer Atlantába vitt a munkám, ahol egy irodaszer-boltban bóklászva hihetetlen Cross akciók voltak. Korábban kifejezetten ellenszenves volt számomra a Cross, de vettem párat, kipróbáltam, és úgy döntöttem, barátaimnak, a családnak is Crosst hozok ajándékba. Nagyon megbízhatóak voltak, ötletes megoldásokkal. A Century II töltőtollamat viszont már itthon vettem, az Office Depot-ban. Amikor kijött a Cross ATX sorozata (nem tetszik), 8000 Ft-ra leértékelték a Century II töltőtollat, ráadásul aranyozott heggyel. Lecsaptam rá, és az lett legeslegjobb töltőtollam, soha nem lettem tintás tőle, még utazásnál sem. Most már húsz éves, kopott, de még mindig megbízhatóan ír. Feleségem legjobb töltőtolla egy Caran d'Ache Madison, az egy álom. Jó régen kapott tőlem és fiamtól egy piros lakk - arany szerelvények kialakítású Parker Rialto készletet, az is szuper volt. Használja ő is a Safarit, és kis kedvence egy átlátszó Kaweco Sport töltőtoll, F-es heggyel. Legrosszabb töltőtollam egy Parker Sonnet volt, a jók között szerepelt a Rotring 600, és van egy Faber Castell Ambition-öm is, ami viszont akkor jött, mikor már nem írtam intenzíven kézzel. Vannak még érdekességek, például egy Harley Davidson, aminek a kupakja dugattyút formáz, masszív darab.
Nagy örömmel és kicsit irigykedve olvasom hozzászólásaidat, mert olyan dolgokról írsz, ami szerintem sokunknak nem adatott meg. A '70-es évek elején, amikor én még a csattogó lepkével szaladgáltam, Te már a Parker szuper golyóstollával írtál és tudtad, hogy az szuper. Kérlek írj még hasonló élményeidről, hátha más is szívesen olvasná.
Az én írásom egy olyan személynek szól, aki határozott elképzelésekkel, de kellő tapasztalat híján kíván a töltőtollal való írással megismerkedni. Legalábbis nekem ez jött le. Röviden és tömören igyekeztem megerősíteni elhatározásában és segíteni a kezdeti lépések megtételében. Hiszen ezért fordult hozzánk.
Anyagi helyzetét nem ismerjük, de első töltőtollnak semmiképpen nem javasolnék 10.000 ft-nál drágább tollat venni, és ezt ő is tudja. Ha ráérez az ízére és megtetszik neki a töltőtollal írás élménye, majd eldönti, milyen tollat vesz még. Esetleg ismét megkeres bennünket és kikéri a véleményünket további töltőtollak vásárlásához. Remélem, megosztja velünk kezdeti és későbbi tapasztalatait! Kíváncsian várom.
Szervusz Laci, csak a történelmi hűség kedvéért említem meg, hogy voltak olyan golyóstollak, melyekkel az írás ugyanolyan könnyű volt, mint a töltőtollal. A hetvenes években, és egy darabig még utána is kedvencem volt a Parker Extra Fine golyóstoll betét, legjobban szerettem a rendkívül karcsú, elegáns vonalvezetésű Classic-ban használni. Ha a sarkánál fogva lelógattam egy A4-es lapot, a Parker Extra Fine úgy is tudott rá írni, a lehelletnél is gyengédebb nyomással. Jóval később, az OHTO ceruza formájú, fa burkolatú Needle-Point NBP-297 tollával volt hasonló élményem.
Sajnos a Parker csődbe ment, kétszer kapott új pénzügyi beruházót nem a tollas szakmából, első dolguk volt, hogy az ilyen finom dolgokat megszüntették. Nincs már Classic, nincs XF-es betét, nincs arany hegyű golyóstoll-betét sem, és sok modellt is megszüntettek, mérsékelték minőségét.
Szeretem a töltőtollakat is, kedvencem egy Cross, de van Lamy Safari-m is, többféle heggyel. Az F tényleg jó választás.
Üdv a fedélzeten! Örülök hogy ismét nő a töltőtollal írók száma.
Golyóstollal írni jó és praktikus, töltőtollal írni élmény.
Régi korok tradíciója elevenedik fel írás közben...
Töltőtollal az írás technikája is más:
Ahhoz, hogy a golyóstollal vonalat húzzunk, a golyót görgetni kell a papíron. Ehhez némi nyomás szükséges, hogy a golyó gördüljön.
Egy töltőtollból a tinta a kapilláris hatás miatt magától kezd folyni, amikor a hegyét a papírhoz érintjük, tehát nem szabad rányomni!
Némi gyakorlás után, kis odafigyeléssel ez természetessé válik.
A LAMY SAFARI (F)-es heggyel szerintem nagyon jó választás. Amikor a profik kezdőknek ajánlanak töltőtollat, ez mindig az elsők között szerepel. Hétköznapi használatra tökéletes kis toll, kiváló német minőség, ergonómikus kialakítása segíti a toll helyes fogásának elsajátítását. Rengeteg színben elérhető, óriási a választék és nagyobb magyar írószerboltokban is kapható. A tinta tárolása viszont a standard európai szabványtól eltérő méretű patronban vagy a LAMY konverterében történik. A neten sok videó található, ahol ezt is megmutatják a tollat bemutató tollguruk. Nekem is van ilyen tollam, javaslom kezdő tollként.
A LAMY JOY szintén jó minőségű töltőtoll, de az 1,1 mm-es hegy jóval vastagabb vonalat húz, amivel nem könnyű a szokásos írás, inkább a kalligrafikus írásra alkalmas. Vásárlás előtt javaslom a kipróbálását, ne otthon derüljön ki, mit is tud ez a toll.
A tintaadagoló nekem a toll hegye alatt található kis műanyag alkatrész, ami a töltőtollban gyárilag benne van.
További hasznos információkkal is szívesen állok rendelkezésre, az e-mail címem publikus. (Buta kérdés nincs, csak buta válasz. Kérdezz bátran!)
Kívánom, hogy legyen sok örömöd a töltőtollal írásban!
Korábban nem használtam töltőtollat, de úgy döntöttem, hogy szeretném kipróbálni :) A munkám révén elég sokszor írok alá, eddig csak gagyi golyóstollaim voltak. A választásom (egyelőre) egy LAMY Safari (F) és egy LAMY Joy (kaligráf heggyel, 1.1mm) tollra esett.
De lenne néhány kérdésem, mielőtt megrendelem.
A két típus között egyáltalán van különbség? :D
Jól gondolom, hogy ezeket nem patronos, hanem üveges tintából kell tölteni?
Találtam olyat is, hogy tintaadagoló...ez is kell hozzá mindenképp, ugye?
Bocsánat, ha butaságokat kérdezek :) A segítségeteket előre is köszönöm!
