Ezzel az a gond, hogy az özönvíz történetek nagy többségükben olyan népek mitológiájában szerepelnek, amelyeket nem érintett az utolsó jégkorszak után bekövetkező tengerszint emelkedés.
Amennyiben jól értelmezem a térképen látottakat, 21000 évvel ezelőtt, 125 méterrel volt alacsonyabb világtengerek szintje. Mivel a tengeri hajózáshoz a tengerparton élők értenek, a tengerparti városok (kikötők) eltűnése egzisztenciális kérdés a számukra. Az ember mindig a létkérdésből csinálja a legnagyobb „felhajtást”, ami nem lekicsinyítés. Ebből adódik, hogy egy lokális katasztrófából idővel globális lesz az emberek emlékezetében. Ezen még az sem segít, ha a tudomány idővel helyre teszi a dolgot. A nagy kérdés az, hogy mennyire volt fejlett egy letűnt civilizáció ahhoz képest, ami újraképződött a katasztrófa után? A különbséget itt nem tengerszintbe és négyzetkilométerben kell mérni, hanem tudásszintben. Az elveszett tudás nehezen pótolható.
Ha a jégkor óta víz alá került nagy szárazföldi területeket, akkori nagy szigeteket egyetlen térképre rakjuk, akkor egészen elképesztő világ rajzolódik ki:
Elég a jégkorszak végén egy évszázadokon és évezredeken átívelő globális léptékű tengerszint-változást elképzelni, amelyhez hatalmas gleccserhullámok, jéggátak átszakadása, regionális katasztrofális árvizek és partvidék eltűnések társultak. A mai sekély kontinentális self és partvidékek helyett akkor szárazföld, folyóvölgyek, síkságok, partvidéki települések voltak, és az ezeknek az elárasztott területeknek a nagysága kb. 25 millió km² volt.
Az előző válaszomban írtam, hogy a hajózással, meg talán a kereskedelmi útvonalakon terjedt akkoriban az információ. A maihoz képest nagyon lassan. Egy népi mondás szerint, „a messziről jött ember azt mond, amit akar”. Tulajdonképpen akkor is torzítottak a valóságon, ha nem állt szándékukban, mert sok emberen ment keresztül az infó, akik elvettek, vagy hozzátettek valamit. A mai felgyorsult világban, perceken belül eljut a hír a bolygó bármely pontjára. Ennél fogva csak akkor lesz meghamisítva az információ, ha szándékosan teszik. A transzparencia a hatalom ellensége, ezért „ködösítenek” a lakálymédiák. Vagyis örök érvényű az is, hogy a történelmet a győztesek írják. A valóságot, meg a tudomány közelíti meg a legjobban, de csak megközelítőleg.
Jó jó, de szerinted mi alapján lehet megkülönböztetni egy egész földre kiterjedő árvízet, mondjuk egy kis nép özönvízétől, hisz az ő szemükben ha a folyók vagy tenger egy akkora területet elöntött a víz, mint mondjuk a Dunántúl, az is óriási, az egész "világukat" beborító özönvíznek is láthatták????
„Gyakorlatilag egy világot beborító víztömeg és egy nagy sziget elsüllyedése közt nincs is kapcsolat. A vízözönmítoszok is érdekesek, hisz nem tudjuk, melyik globális, vagy csak nagyobb helyi árvíz emléke.”
Mondjuk, ha egy világot (bolygót) beborító víztömegről van szó, akkor azzal a szigetek elsüllyedése is kapcsolatban van. Amennyiben egy kéreglemez alábukása „húzta magával” Atlantisz városállamát, akkor azt valóban a víz alatt, vagy még lejjebb, egy hegy alatt kellene keresni. Amennyiben az egész bolygónkat már bejárták a korabeli hajósok, akkor a lokális árvizekből csinálhatott globálist az emlékezet, vagy a mítosz. Az utolsó glaciális olvadás, a globális felmelegedés miatt, ma is növeli az óceánok szintjét. A lokális vihardagállyal párosulva, elsodorhatott egy várost, ami egy szigeten épült. Mint mindenhol, itt is az időzítésben van a hiba. (A fénysebesség meghatározása óta tudjuk, hogy az űrbe nézve a múltat látjuk. Az „annál lassabb sebességű” régészeti kutatások múltba nézése nagy hibahatárral történik.) ;-)
Igazából nem mondja Platón, hogy Atlantisz elsüllyedése idején más területeket is elöntött volna a víz. Beszél kisebb vízözönökről görög területeken, de ez nem Atlantisz pusztulásakor történt. Gyakorlatilag egy világot beborító víztömeg és egy nagy sziget elsüllyedése közt nincs is kapcsolat. A vízözönmítoszok is érdekesek, hisz nem tudjuk, melyik globális, vagy csak nagyobb helyi árvíz emléke.
„A megéneklők egyszerüsített, és főleg közérthető formában tálalták, /.. minden tiszta (egészséges) állat párosával az ő neme szerint/ közben ne feledjük: a krónikások csak külső szemlélők és nem beavatottak.”
Az nyilvánvaló a több ezer év távlatából, hogy a „krónikások”, a megéneklők nem voltak beavatottak. Olyan propaganda lejegyzésére voltak hivatottak, amit maguk sem láttak át a teljes mélységében. Egy álom, egy angyali sugallat, egy más nyelven beszélő próféta félrefordítása, nagyon eltorzítja a valóságot. (Lehetséges, hogy csak a beavatottak ismerhetik meg az igazságot, a valóságot, amivel a túlélők közé kerülnek? A kozmikus törlés, (reset) alól csak keveseknek (144000) van kivétel?):-(
„Nekem bejön a génbank, mert nem kavar bele a mítoszba sem. Egy újabb Teremtés, már a meglévő buktatók ismeretében, Noéra kihegyezve, mint korai propaganda.”
Tulajdonképpen az első teremtés meghatározta a FÖLD sorsát a Nap rendszerében. Ha felperzsel bennünket a Nap, mielőtt „másikat „találunk, vele pusztul a civilizáció és csak a rólunk szóló rádiójelek, még talán a Voyagerek jutnak el egy másikhoz, amely képes azokat regisztrálni. Ami a második teremtést illeti, az csupán technológia és előrelátás kérdése. Ezt elkövethetjük itthon a Földön, ha arra alkalmas marad a környezet, és egy másik bolygón, amit terra formálunk, kvázi földivé varázsoljuk. Amit az evolúció évmilliárdok alatt „kiizzadt” a Nap alatt, azt csak nem hagyjuk elveszni a kapott észbeli képességeinkkel együtt.
Nagyon jó képeket adtál a Noé projektről. Nekem a hódpár tetszik a legjobban, mivel Dr. Hannibál Lecter mintára, egy molnár kocsin vannak „átmenetileg” utaztatva.:-))
Szeretem a "használhatatlan" elméleteidet, (úgy is mint vak vezet világtalant) hiszen gyakran megvilágítják a saját bohóságaim vakfoltjait - ha élhetek ilyen kép-, és fogalomzavarral....
Nekem bejön a génbank, mert nem kavar bele a mítoszba sem. Egy újabb Teremtés, már a meglévő buktatók ismeretében, Noéra kihegyezve, mint korai propaganda. *
A Noé féle történet csak egy szelet, szerintem több helyen is megismétlődött, vagyis úgy lenne logikus, hogy ez máshol is megtörténjen, mivel Noé nem tud átugrani az Amazonas mellé, ott is meg kellett valahogy oldani. Még annyi, hogy nem elég az egy pár minden nemből, mert -ahogy már láttuk- az ausztráliai elfoglalásnál, ha ha jól emlékszem minimum 6 emberpár kellett a benépesítéshez.
Tehát egy nagyobb léptékű (újra)indításhoz megfelelően "szofisztikált" génbank szükségleltetik.
*A megéneklők egyszerüsített, és főleg közérthető formában tálalták, /.. minden tiszta (egészséges) állat párosával az ő neme szerint/ közben ne feledjük: a krónikások csak külső szemlélők és nem beavatottak.
„ A hozzászólásod kapcsán az jutott eszembe, hogy mi van, ha ez a sok mítoszban meglévő bárka történet atlantiszi eredetű?”
Azt gondolom, hogy minden megmagyarázatlan eredetű dolgot lehet Atlantisz eredetűnek tekinteni. Nincs rá igazolható tárgyi bizonyíték. Ha már szóba került Noé bárkája, arra is lenne egy „használhatatlan” elméletem. Amennyiben egy fejlett civilizáció tudja, hogy óriási katasztrófa közeleg, de azt nem, hogy mennyi esélye lesz a túlélőnek megőrizni az addigi biodiverzitást, tudást, technológiát, akkor létesít egy génbankot, amelyben megőrzi az újrakezdés lehetőségét. Lehet, hogy van a Himalájában egy szárazföldi génbank is, amiről még nem tudjuk hól van. Az úszó génbankot (bárka) azért készítették, hogy ahol majd megfeneklik, legyen egyből szárazföldi bázisa a túlélőknek. Elvégre nem a „semmiből” fog újraindulni egy valaha volt civilizáció. ;-)
Amikor hajós képeket keresgéltem és nézegettem, feldobta a google, hogy Kentuckyban egy vallásos vagy kreacionista csoport amish mesterek segítségével megépítette méretarányosan Noé bárkáját. A végeredmény persze gigászi lett: 155 méter hosszú, 25 méter széles és 15 méter magas. Persze nem valódi hajó, épületként is van regisztrálva, amolyan bemutatóteremként vagy múzeumként működik. A hozzászólásod kapcsán az jutott eszembe, hogy mi van, ha ez a sok mítoszban meglévő bárka történet atlantiszi eredetű? Mindig zavart az özönvíz történetekben, hogy szárazföldi népek biztosan elsősorban befelé, leginkább a hegyek felé menekülnének akkor, ha a jelek áradásra utalnának, ellenben egy szigeti nép esetében nagyon is lenne értelme hajókon keresni menedéket. Ráadásul afrikai példákból tudjuk, hogy amikor meséltek nekik egy történetet, azt a következő arra járó utazóknak már hajlamosak voltak a saját történetükként mesélni, vagy elemeit beépíteni a saját történeteikbe. Felteszek néhány képet, hajózási szempontból nincs igazán jelentősége, de látványnak nem rossz:
„I.e.9600 ez valószínűleg Platón és Szolón téves interpretációja. „
Olyan régi mítoszokról van szó, hogy még Platón is csak feltételezette az eseményeket, és azok korát. Minden esetre Atlantisz és az özönvíz bennmaradt a köztudatba. Az úgynevezett vízválasztó, pedig a történelem előttit és utánit választja szét. Majd a tudomány kikorrigálja az esetleges hibákat, a történészek meg meakulpáznak.
Ez már igazából Platón és Szolón interpretációja, vagy esetleg a szaiszi pap egyszerűen athéniaknak vagy görögöknek nevezte az akkor Attikában élőket. Sajnos a leírás nem elég részletes ahhoz, hogy pontos helyekre lehessen belőle következtetni. De, mivel úgyis szeretünk fantáziálni, én az Atlantisz ellenes liga győzelmét sokkal inkább tudnám a Földközi-tengeren elképzelni, ahol a helyiek jobban ki tudják használni az előnyüket, az óceánnal szemben, ahol nyilvánvalóan Atlantisz volt az úr.
Igen, föníciai közvetítéssel létrejött tartésszoszi gyűrű, ami egy nílusi jelenetet mutat. Ezért látnak lófejet a hajóvégekben (az föníciai szokás). Ibiszt a hajó előtt, ami egy nílusi madár.
De szerintem ez lehet flamingó, ahogy ez a tanulmány is látja. A hajó nem folyami hajó, hanem négyszögletes tengeri bárka. Ilyenek vannak az egyiptomi Keleti-sivatagban, ahol szintén egy istennő áll a bárkában, mint a krétai pecséteken. A lófejek sem lófejek, hanem madárfejek (így látja Guerrero is). A trónon ülő figurát a majomfejű Thottal próbálják azonosítani, de az egy kutyafejű alak (ahogy te is látod). Ilyenekről hoztunk képeket. Akár a telkhinek, a csecsemőket evő alakok Pozo Moro-i domborművön (szintén kapcsolatban Tartésszosszal). Mintha egy rítust mutatna, ahogy az atlanti-óceáni szent szigetre vinnék a "királyt", mindenesetre az eddigi kutatásaimnak hála, kellemes borzongást okozott...
Még hozzáfűzném azt, hogy az „istenek” csinálhattak magukról 10 méter magas gránitszobrot, hogy éreztessék az emberekkel a szellemi különbséget. Az emberek meg belekarcolták a jelüket, vagy összetörték dühösen, mert nem értek fel hozzá szakmailag.
„Egy nevet belevésni, na az még teljesülhetett a fáraó életében. A stílusokon szoktam töprengeni, végül általában maradok az álláspontomon. Nem sok emberről készült szobor > az összes szobor őket ábrázolja.”
A kőkorszakról általában a Flintstone család jut eszünkbe, nem pedig az, hogy nem használtak fémet. A bronzkorszakban már használták a fémet, de még unikum volt a papirusz és a tinta. Ezért az írásbeliség agyagba nyomott pálcikával és kőbe faragott hieroglifákkal kezdődött. A sumérek okosak voltak, mert csak azt az agyagtáblát égették ki keményre, amit az utókornak szántak. A hibát még időben kilapították, nem radírozták. Az Egyiptomiak kőbe vésték azt, amit az utókornak szántak, így a radírozás már nem volt egyszerű, és nyoma maradt. Ezért egy jó kemény és jó drága szobor, vagy fali relief, nehezen volt „átalakítható”, inkább csak a nevét változtatták meg, nem a fazonját. Az isteneket és az „ivadékaikat”, jóval nagyobbra méretezték a propaganda miatt, mint az embereket. A különbséget tonnában is lehetett mérni.;-)
Nagyon szép. Egy helyen azt írják, hogy ez egy stilizált Nílus-jelenet, (a kócsag miatt én is erre gondoltam) az evezőssel szemben egy kutyafejű (cynocephus) alak ül. Az is lehet, hogy az istennő a nap sugarai ellen védekezik valamilyen kalappal.
„ De lehet inkább ugyanaz a rejtélyes tengeristennő, aki felbukkan a krétai pecséteken? Itt az istennő a trónon ül, és egy papnője evez. A tengeri istennő már felbukkan, karjait felemelve, táncolva a predinasztikus egyiptomi képeken (i.e. 3600-3200), ahogy ott áll a tengeri hajójában. Milyen régi ez az istennő? Nyilván atlantiszi istennő, de hogy került a Mediterránum partjaira? A krétai istennő valóban egy messzi szigeten lévő szentélyébe utazik?”
Platón szerint, i e. 9600 éve pusztult el Atlantisz, egy prehisztorikus Athénnal való csata után. Arról nem tesz említést, hogy kint az óceánon, vagy a földközi tengeren volt a csata. Mivel az Atlantisziak hajós népek voltak már az özönvíz előtt is, a csata inkább a mediterrán tengeren zajlott. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor az Egyiptomiaknak és a Görögöknek is voltak tengerre alkalmas hajóik már közel 10 000 éve. Ebből az időből maradhattak fenn emlékezetben valós történetek is, nem csak a mítoszok. A sivatagi sziklába vésett tengerjáró hajók erre utalnak, mivel 10000 éve még szavannás terület lehetett, azóta kiszáradt folyókkal. Így az Atlantisziak nem csak a tengeren, hanem a folyókon találkozhattak a mediterráneum népeivel. Sajnos az özönvíz katasztrófája elmosta még az emlékezet nagy részét is, nem csak a tárgyakat.
Minden gránit és a márvány is tartalmaz radioaktív elemeket, azaz karcinogén, és mindig tanul az ember: ez az ólom-trükk pedig elég meggyőző. Felrúgják a szabályokat, főleg ama elefántlábú egyéneket ábrázoló szobrok, vastag lábszár és boka, a Metjen szobor pedig hosszú lábujjaival tűnik ki. A Hathor paróka valami cargo dolog lehet. A taniszi szfinxet három fáraó is kisajátította, nevük rajta. Egy nevet belevésni, na az még teljesülhetett a fáraó életében. A stílusokon szoktam töprengeni, végül általában maradok az álláspontomon. Nem sok emberről készült szobor > az összes szobor őket ábrázolja.
Az alakokat én nagyon hasonlónak látom, de valamiért, talán a halak vagy delfinek miatt, eszembe juttatja ezt a híres Dionüszosz ábrázolást is a hetedik homéroszi himnuszból. Mindenesetre lenyűgöző lelet, és úgy nézem alig foglalkoztak vele.
„Mivel azt mondtátok, hogy a kő kora meghatározhatatlan, így a belőle készült szobroké is az. Mint már említettem volt, szerintem készen volt az összes szobor, a sólymos tetszett hafrénak, a sólyom kísérte útján.”
„ A gránitban és dioritban szinte mindig jelen lévő cirkon ((ZrSiO_{4})) kristályok kiválóan alkalmasak erre. A cirkon rácsába a keletkezésekor beépül az urán, de az ólom nem. A ma benne található ólom tehát mind az urán bomlásából származik. Ez a legelterjedtebb és legpontosabb módszer.”
A radiometrikus kormeghatározás szerint, minél több ólom van a magmás kőzetekben, annál régebben szilárdultak meg. Amennyiben az Egyiptomi gránitban már lebomlott az urán ólommá, vagyis nem sugároz, akkor az nagyon régen megszilárdult kőzet. Ez azonban nem releváns abból a szempontból, hogy mikor faragtak belőle szobrot. A szobor stílusjegyeit is az „istenek” határozták meg anno, úgyhogy az emberi uralkodók mindent másoltak egy adott minta alapján. Persze vannak kivételek, akik felrúgják a szabályokat.;-)
Mivel azt mondtátok, hogy a kő kora meghatározhatatlan, így a belőle készült szobroké is az. Mint már említettem volt, szerintem készen volt az összes szobor, a sólymos tetszett hafrénak, a sólyom kísérte útján. A híres nagy ász penge Hufu temetkezési vállalkozó nem sajátított ki szobrot, csak egy piramist. Vannak persze olyan szobrok, melyek elütnek, de azokat meg kedves szolgáikról mintázták meg emlékül. Van ugye a babaarc meg van a mérges néger, s még mint kategória az összes nő =Hathor, és még egy kategória, ami nagyon idegen: ahneton és hemiunu.
Nem krétai! Az ibériai La Alisedában talált aranyleletek közt volt ez a pecsétgyűrű. Úgy néz ki tartésszoszi és az i.e. 7. századból van.
A hajó magas orrú és tatú tengeri hajó, mindkét végén madár fejjel (Krétáról vagy a predinasztikus Egyiptomból is ismerünk ilyeneket). A hajóban egy evezős és egy trónon ülő istenség utazik; az istenség jogart tart; a két alak között lótuszvirág van. A hajó alatt négy hal úszik. A király lelkét viszi egy révész a Boldog Szigetekre? De lehet inkább ugyanaz a rejtélyes tengeristennő, aki felbukkan a krétai pecséteken? Itt az istennő a trónon ül, és egy papnője evez. A tengeri istennő már felbukkan, karjait felemelve, táncolva a predinasztikus egyiptomi képeken (i.e. 3600-3200), ahogy ott áll a tengeri hajójában. Milyen régi ez az istennő? Nyilván atlantiszi istennő, de hogy került a Mediterránum partjaira? A krétai istennő valóban egy messzi szigeten lévő szentélyébe utazik?
„De nézd meg Ehnaton arcát a híres szobrán: rendkívül megnyúlt, keskeny fejforma, szinte túlzóan hosszú állal, szembetűnően vastag, duzzadt ajkakkal és elnyújtott, mandulavágású szemekkel. Nem mondanám idealizáltnak. Ide művészek kellett, nem csupán iparosok.”
Éppen Ehnatont akartam felhozni, mint kivételt, amely erősíti a szabályt. Ő mindent megreformált, a vallástól kezdve, de nem élt mondjuk 1000 évig, mint a mítoszbeli királyok ahhoz, hogy megszilárdíthassa a hatalmát, a reformjait. Minden bizonnyal voltak művészeti vezetők, az iparos iskolában, hiszen ép hogy csak kiléptek a kőkorszakból, a bronzkorszakba. Ekkor járatták csúcsra a kőfaragást, ha minden igaz?:-)
Persze, ha időközben meghalt a megrendelő, a szobrot v.leg átfaragták. miért ne? mit csináltak volna vele? Attól hogy a stílus hasonló, az arcok nagyon is különböznek, néha megdöbbentően realisztikusak, mint a Nagy Piramis főépítészeinek, Hemiununak és Anhaf hercegeknek szobrai. Hafré diorit arca idealizált: tökéletesen szimmetrikus, teljesen fiatal, hibátlan és érintetlen. De nézd meg Ehnaton arcát a híres szobrán: rendkívül megnyúlt, keskeny fejforma, szinte túlzóan hosszú állal, szembetűnően vastag, duzzadt ajkakkal és elnyújtott, mandulavágású szemekkel. Nem mondanám idealizáltnak. Ide művészek kellett, nem csupán iparosok.
