"Makoveczék" egyik erénye még, hogy talán ők azok akik próbálnak tenni valamit a vidékért is (főépítészek mindenhol...), és ezért képesek jobban is összefogni és(!) cselekedni. (Igaz lehet, hogy összefogni nem valamilyen főként formai indíttatásból kellen). Persze talán mondjuk többek között erre lenne való a MÉSz... stb., de vmért úgy tűnik, hogy ez a szervezet, még arra sem képes, hogy saját jogait érényesítse...
A vidék mellett persze a főváros felűjlesztgetése is nagyon fontos lenne.
(Tudom ide ajánlani a Népsz. egyik mai cikkét (Kasza László : Ország fővárossal, febr. 4.), elég sok elGONDolkodtatót tartalmaz, igaz a végére kicsit talán vagdalkozásba megy át...)
bocs, most nehezebben tudok hozzászólni, de meg fogom próbálni (helyprobléma).
a magyar városépítészet olyasvalami, ami szerintem most nagyon nem létezik. ebbe ugyanis nem csak a területrendezés tartozik bele, de pl. az egyes területek image-ének megfogalmazása. Bp ma azt hiszem egyedülálló e tekintetben, ti. hogy nincs neki semmiféle elképzelése önmagáról, és az újonnan elfogadott városfejlesztési koncepció sem tartalmaz semmilyen önképet vagy irányt, amihez alkalmazkodva tudni lehetne, hol vagyunk, hova tartunk és hogyan. ez rettenetes, és csak tovább fokozza azt a káoszt és tanácstalanságot, aminek a kereteibe lazán és nyilvánvalóan beleférnek a hypermarketek a belvárosban, a Terézváros félkész iroda- és parkolóházai stb. ha nincs cél, nem is lehet elindulni, nincs vonatkozási pont sem.
regionális ügyek vannak, de semmilyen kontextusba nem illeszkednek.
meg hát a közterek állapota... magáért beszél. Ferencvárosban elkezdődött egy rekonstrukciós program, aminek eredményei az általatok is biztosan ismert új tömbök a körúton kívül. hát, lehet vitatkozni.
a nem budapesti területekről nem is szólva.
azon gondolkoztam, ahogy jöttem hazafelé, hogy nagyon nehéz bármi változást hozni, ha nincs is rá igény. a falvak mai állapotát tekintve pl. hogy lehetne megmagyarázni a házépítőknek, hogy nem biztos, hogy a szomszéd ház az, ami mércét állít? hogy nem a balusztrádtól lesz jó a dolog? biztos naiv meg közhelyes is ez a kérdés, de mégis ez lenne a lényeg: hogy újra létezhessen vidék Mo.n, ami egyenrangú bír lenni a városokkal. na, nem sokat mondtam.
Makovecz meg... amikor új volt, szerintem jó volt. csak becsontosodott, ami egy ilyen gondolatkörben, egy ilyen stílusban különösen borzasztó. az akadémikus expresszionizmus ....brrr. nem lát túl a saját rögeszméin, és azonnal vérig sértődik, ha valaki nem dícséri. de nem kellene a formának mindent ennyire alárendelni. ha már minimáltérről és funkciókról van szó, főleg népi építészetről, ami meg a lehető legracionálisabb építészet, akkor ne építsünk használhatatlan házakat. azt hiszem, a magát organikusnak nevező mozgalom teljesen félreértelmezi a népi építészetet, puszta formai átvételekkel él ahelyett, hogy megértené. nyilván nem épülnének ilyen vérciki ágasfaerdők, ha kicsit gondolkoznának is és a népmesei szimbolikán túllépnének (nem eldobva azt, csak megfelelő helyre állítva). meg hát itt is ez az ócska népi-urbánus acsarkodás, még a mocsárban is...
"Szerintem, végül is tökösnek számíthatott a maga (paneles) korában, és vmilyen szinten pozitív, hogy megpróbál emberi, humánus hangulatot elérni a házaival... "
Na igen, hát az is volt. Akkor. Nézd csak meg (ha tudod hol) a Bercsényi 28-30 1983-87 c. évkönyvet. Akkor még a fiata építészek is bírták. És a panel ellen rendben volt. Csakhogy. Ne mondja nekem senki, hogy 2000 magyar építészetének a turulmadárról meg a faangyalokról és kopjafákról kell szólnia. Már hallom is a választ, jó, karikíroztam. De az biztos, hogy a Makovecz egyszerűen besült, nem tudott túllépni a húsz évvel ezelőtti önmagán. Másrészről, nemrég hatalmasat vitatkoztam egy faiparban tevékenykedő ismerőssel, aki valamikor húsz éve járt egy évet építészkarra is, és ömlengett nekem a Makoveczről, hogy így meg úgy milyen állati faszerkezeteket tud az kitalálni. Egy: ő az a generáció, akinek M. volt az isten. Kettő: szerintem kevés egy jó házhoz, ha funkcionálisan rendben van, és meglepő a statikája. Amúgy meg nem véletlen, hogy a James Steele-féle Architecture Today a The New Expressionists fejezetben közöl egy picike képet a sevillai pavilon tetejéről (magyarokról ennyi van benne, link az eredeti témához), szóval az a fajta építészet szerintem, ami túl hatásvadász ahhoz, hogy a házai sokáig élni tudjanak (link az előző hozzászólásomhoz). Bocs, ha nem voltam túl összeszedett, de annyi mindenkival beszéltem már erről az emberről hogy nehéz volt rendezni a gondolatokat.
Kicsit leeresztvén előbbi témáink, javasland egy következő, mely kavarhatik mindenkit +.
So called: Makovecz.
Azt hiszem az ő nevét nem lehet igazán megkerülni, magyar építészet címén, márcsak azért sem, mert a külfödieknek (sőt egy magyar -nem építész- átlagpolgárnak is!), talán az ő neve mond a legtöbbet M.o-i építészetről...
Hogy legyen támadási felület, megpróbálom összeszedni, hogy én mit tartok benne pozitívumnak...
M(y)O(pinion):
Szerintem, végül is tökösnek számíthatott a maga (paneles) korában, és vmilyen szinten pozitív, hogy megpróbál emberi, humánus hangulatot elérni a házaival...
talán ennyi, most hirtelen nem jut eszembe több...
Örülök, ha valaki meg tudja fogalmazni amit érzek. Én olyan házban lakom, ahova öröm hazamenni, általában látástól vakulásig dolgozom, és ha hazamegyek, mindig örömet okoz hogy itt lakhatok, 1928-ban épült Reiner Károly nevű úr tervezte. Nem tudtam ilyen alaposan, mélyrehatóan megfogalmazni a dolgot, de én az szoktam mondani, hogy nem érzem hogy a 45 utáni épületeknek van lelkük.(persze túlzó általánosítás de...) Ez a boyler meg beesik, és pik-pakra megfogalmazza! (Te boyler! Te tucc írni, vagy csak úgy jön?) Nagyon a helyén volt kösz!
***boyler***
a használat/rétegződésnek generációtól, bútorozástól, és egyéb kiegészítőktől is függetlenül árnyaltnak kell lennie, de azt hiszem ezzel te is egyetérthetsz. Egy jó művészeti tárgy ugyanannak az embernek is képes újat és újat jelenteni akár nap, mint nap. Mást jelenthet reggel és este...stb.
És szerintem, ugyan úgy rengeteg arcot kell, hogy mutasson, ha ott élek vele 10 évig, vagy ha csak 10 évenként élek ott kis ideig...
***mindenik***
Logisztika? Bp, mint kelet-nyugati vasúti "átrakodóközpont"? Magyar városépítészet?
mo!
még két megközelítés
a rétegzettséget egy ház, egy tér, egy város tekintetében, sokkal nagyobb mértékben meghatározza az idő, mint egy megépülő terv. Egy ház, ami nem veszi ezt figyelembe, az vagy szar, vagy legyen ideiglenes építmény. Bővebbben. A rétegződést (én így közelítem meg a kifejezést) a használat hozza létre az épületnél (jó esetben generációk használják, más képek a falon, más bútorok stb., szerelem, gyilkosság meg minden, a költők ezt a ház emlékezetének mondják), az épületek felhúzása, átépítése, lebontása (plusz szoció változások meg minden) a városban - ami pedig együttesen és adott pillanatban határozza meg a város szövetét és vele a karakterét. Van épület, ami lehetővé teszi, hogy átépítés nélkül kétszáz évig használják. Van, amiről beköltözéskor kiderül, hogy használhatatlan. Van, ami illeszkedik is a városba, meg hozzá is tesz. Van ami nem, olyan is van, ami jól teszi ezt.
Második megközelítés. Valaki egyszer azt mondta, már nem tudom ki, hogy a mai ember ott vesztette el a lába alól a talajt, mikor kizárta az életéből a misztikumot. Misztikum tág értelemben mint racionális és logikus okfejtésekkel nem megmagyarázható. Egy ház legyen olyan, amit ha meglátsz, amit ha használsz, az úgy legyen jó, úgy dobjon fel vagy nyugtasson meg, vagy épp ellenkezőleg, kinek mi a jó, hogy nem kell megmagyaráznod, ne legyen azért f*sza, mert szamurájsisakformájú, vagy azért, mert b*szott drága szőnyeg van benne. Sokkal fontosabbak a felszín alatti dolgok, amikről persze vitatkozni sem lehet.
Asszem kicsit túlfilozofáltam, de nem baj, ugassatok le, ha kell.
:-)))
de hogy visszatérjek a címhez, mit gondoltok a BS új híreiről? szerintem tuti kibúvó lesz, hogy ne kelljen Nemzetit építeni (hála az égnek, mellesleg), csak attól félek, hogy ezt is így fogják elintézni.
ja, 1 kis sztori: tartó vizsgakérdés: rajzolja le a BS függesztett födémszerkezetének csatlakozó csomópontját! b kérdés: mi történik, ha a csatlakozás alatt máglyát rakunk? elég vidám volt a terem...
my deer éjjeli!
Azt hiszem nagyjából egyet értünk, s csak a fogalmazás béli különbségekből adódik a vita(?), sajnos(?)...
1.pontosítás : én sem vallom, hogy a házaknál csupán funkcionalizmus kell, hogy csak az kell, vagy, hogy minden esetben az az első. Persze, hogy nem.
A használatot meg úgy értem, hogy az emberek használják az épületet, hogy élnek benne és az évek hosszú során, -nem mint egy film, ami azzonal- hat, ill(!), hogy elmennek mellette, és: nézik (ezt próbáltam én "külső használatnak" nevezni, az előzőt pedig belsőnek...).
2. "szerintem egy háznak hasonlóan sokrétegűnek kell lenni, mint bármilyen műalkotásnak..."- a 83-asban pont ezt a gondolatot próbáltam megfogamzani...és pont azért, amit te is írsz :"...gondolj bele, az életedet fogja meghatározni, hogy miben élsz..."
vita?
a dalmátot nem ismerem, de amúgy is jó lenne továbblépni. és hogy mitől is jó egy épület, hát az végeredményben nagy misztérium, és csak az egyetlen épkézláb definíciót, Albertiét tudom előszedni, ismét. m bpfv-nak is mondom, a lényegnek ez a költői megfogalmazása nem szó szerint értendő... a páciens érezze úgy magát a házban, mint hal a vízben, de a háttérben, az építészet eszmei birodalmában nem babra megy a játék, egy jó épületnek valahogy hordoznia kell a világmindenség súlyát, ami nem tréfadolog. építészetben nem lehet mellébeszélni, blöffölni, szépelegni.
a világ, és így az építészet mostanra nagymértékben profanizálódott, vagyis inkább profán fázisában van, a reneszánszhoz képest is, az angyalok említése tehát megütközést vált ki, de a lényeg nem változott. a racionalitás talaján is születhetnek egyetemes érvényű remekművek, mert csak egy aktuális hangsúlyeltolódásról van szó, ami mögött mindig ott munkál az összes tényező. satöbbi.
azért ne gondold már, hogy csak úgy a levegőbe lövöldözök. épp elég sokszor voltam a Dalmátban, sőt, még laktam is mellette; nem szoktam háttér nélkül ítélkezni, legalábbis igyekszem.
én sem gondolom, hogy minden háznak Koolhas/bárki-háznak kellene lenni, elég szar lenne. de nem hiszek az olyan szélsőséges funkcionalizmusban sem, amit említesz, hogy a házaknál csak használat van. persze, ez meghatározó, de pont ez a szemlélet vezetett a sztrei postahivatalhoz meg egy csomó csodához, ahol csak az alaprajzokat tervezték meg. meg aztán van átmenet is, de mondjuk nézd meg Peter Zumthornak (bocs, hogy megint Svájc, most ez a legjobb példa) azt a hegyoldali hozzáépítését. megkeresem neked, ha érdekel. szinte semmi nem látszik újnak, csak ha jobban megnézed.
szerintem egy háznak hasonlóan sokrétegűnek kell lenni, mint bármilyen műalkotásnak. gondolj bele, az életedet fogja meghatározni, hogy miben élsz. hát azért ott nem csak a használat a szempont, nem biztos, hogy csak építész-f.ság a gondolkodás. egy differeniált tér, ami felkavarhat, gondolkodásra késztet, felráz, vagy ellenkezőleg... és ez nem funkció kérdése. Zaha Hadid nem azért cool, mert vagány, hanem mert pont ilyen hihetetlenül sokrétegű, a funkción túl.
persze ezek is közhelyek, de sokan lenézik az építészeket, hogy mit nagyképűsködnek. ebben sok az igazság, de azért nem árt elgondolkozni is.
egyébként ha a Dalmát neked ilyen, akkor jó. tényleg. nekem nem ilyen. az ákat ugyan szeretem, de azokat az Öcsi találta ki. Szalai meg, mellesleg... halkan mondom, kicsit unalmas. a hát igenező magyar értelmiség köreibe tartozik, ami nem a legelőremutatóbb álláspont. de csitt.
ti jöttök, este leszek megint.
***éjjeli***
Visszatérve,
szóval az emberek szerintem nem gondolkodni akarnak az épületekről elsősorban /szerintem ez egyébként kurva nagy egy f.-ság/, hanem használni akarják azokat - külső és belső felhasználók... - és pont a dalmátban, még gondolkodni is nagyon jól lehet...hukkk...akár ezen, akár a lapátokon, vagy akár a Zaha Hadidos rángásokon is, vagy a szellőzők elrejtésén...
Gondolkodni maximum /ill. minimum/ az építeszeknek kell, amikor terveznek, és ihleteket, kapaszkodási pontokat keresnek, de egy házat nézve /pláne benne élve/ nem kell, hogy minden nap azt vegyem észre, hogy jéé ez egy mátrix, vagy fraktál, vagy épp kiskutya /és ott a szája!/ - persze más a helyzet mondjuk egy ready-made-es építész esetében.
Egy jó művész munkája tudattalanul is sok rétegből áll fel, minden nap mást és mást jelenthet -Mari néninek kiskutyát, Pista bácsinak fraktálgeometriát, Orsi bácsinak pedig akár kék hétfőt... /kezd a topic jó kis közhelygyűjteménnyé válni.../ A dalmát pedig űgy vélem szól valamiről, mégha nem is annyira szájbarágósan, ahogy most itt írtam...
A vizuális alulkultúrában pedig, azt hiszem egyetértünk, bár ez már egy elég régi téma...
kedves éjjeli,
nem tudom mennyire ismered Szentendrét, és nem tudom, hogy voltál már-e a Dalmát pincében. Egy házat ugyanis nemcsak a külseje alapján ítélünk meg, ugyi? Ráadásul, ha a külső már adott is, hmm? (Mellesleg a Szalai csak annak vicces, aki nem ismeri a tipikus szentendrei szó-kombinatorikát, vagy csak előszőr hallja...). Egyébként nem t'om te mit választanál szívesebben, ha a dalmát közt és a modern, korában divatos elemeket tartalmazó sztre-i posta közt kéne pl választanod...
Azt elismerem, hogy lehet köztes és jó megoldás is(kívűlről is lehet modernebb), sőt, pár utcával arrébb, egy másik sztre-i, Szalai ház már nekem is túl "műemlékes", de spec ismereteim szerint a dalmát az egyik, ami a legközelebb jár a megoldáshoz (tényleg, egyszer menj le, és közben a belsőn kívűl vedd észre a bejáratot, a kaput, körablakot...stb).
Egyébként az emberek szerintem kurvára nem akarnak a házakról gondolkodni, maximum az építészek f.-sága, hogy a ház pl olyan legyen, mint egy partra sodort ág, vagy akármi. Az épületeket az emberek alapvetően két féle módon használják:
1. belülről - elsődleges a funkció, az amiért az épület maga épült (azt hiszem kénytelenek vunk eddig lemenni, hogy ne csak úgy vitázunk, hogy ez szar az szar, de nem, de igen...) A dalmátnál szerintem nem igazán lehet megkérdőjelezni, hogy "tartalmaz-e valamit a saját korából vagy sem.( vagy lehet, hogy ez már csak olyan Zaha Hadidos ...stb rángásnak számít, nem pedig Koolh.-osnak, és akkor nem számít?)
2. A külső - amit az utcán elhaladva tapasztalunk, - a dalmátnál ebben lehet, hogy valamennyire igazad is van, hogy lehetne merészebb is, de talán nem olyan nagy baj, hogy ilyen.( A sztre-i fiatalok legalább is így szeretik, akkor meg?)
„...de az a véleményem, hogy nem a nevesíthető dolgok a legrosszabbak. a használhatatlan Kálvin tér, a
kutyaszaros járdák, a járdán parkoló autók, a mindenféle gettoid képződmények, amelyek akadályozzák a város használatát, sokkal nagyobb bajt jelentenek,
mint kommerszfinta, vagy bármelyik noname güzü plazája/irodaháza/százezredik businesscentere. de legalábbis ugyanolyan súllyal esnek latba. szerencsére
Budapest mindettől még egy nagyon is szerethető és élhető város marad. (de meddig?)“
Nem tudom mennyi idôs vagy, de talán emléxel a rendszerváltás Budapestjére. Azért elképesztô dolgok történtek, de megxoktuk. Azért ezt a város „megfaragták“ hála az istennek, nézd meg Bécset, olyan hülyén van várostervezési szempontból megcsinálva. Amit írsz teljesen jogos, de ezek felszíni jelenségek, nem lehet elvárni, hogy 40 év delírium után, egy gazdasági csôdbôl kilábalva ez az ország pikk-pakkra király legyen. De emlékszel a 31% inflációra, régebbrôl a 3 évente utazásra, (ami a szoc. blokkban amerika volt) ? Én optimista vagyok, de nagyon gyorsan meg kéne menteni a meglévô építészeti emlékeket, ami (már írtam) egy egyszerű rendelettel lehetne megoldani, és kô keményen betartatni. És „sajnos“ a Korda villákat le kell dózerolni, ha nem az engedélyezés szerint építik. Ennyi. A gettóhoz annyit, ha az ország öt-tíz év múlva remélem magához tér (lásd Ír példa), akkor ezek a jelenségek meg kell hogy szünjenek. A város rohadásáról. Ez is egy egyszerű történet. Ha valaki szarért-hugyért hozzájutott igen nagy értékű ingatlanhoz, kutya kötelessége azt felújítani! A kulcsszó, kényszertatarozás! Aki nem bírja fizetni, költözzön el! A háború elôtt aki nyugdíjba ment (tudom, kevés ilyen volt, de BESZKÁRT, MÁV etc. volt) az BP környékére költözött, a kertvárosokba. Tehát ezt is meg lehet oldani. Olvastam valahol egy pesti bérház 100 éves történetérôl. Meglepôen nagy volt a fluktuáció, akinek jobban ment nagyobba költözött, akinek rosszabbul, kisebbe, volt egy egészséges mozgás. Én úgy tudom, nálunk hihetetlen nagy a lakástulajdon aránya, New Yorkban, Párizsban mindenki bérel lakást, ez nem ciki. Itthon szerintem tök feleslegesen áll a pénz ingatlanban, és nem a gazdaságban mozog. (Ez önkritika is)
Sok közhely, általánosítást írtam, de a sorok között talán átmegy amit akartam!
Éjjeli! Sajnos megint egyetértek! Szóról szóra!
Röhögni fox! A Fényutcai piac majdnem teccik! Egy gáz van hogy nem építészetileg hanem (nehéz megfogalmazni) szociálisan szar. Úgy értem, hogy én vásároltam régen a Fényutcai piacon, és egy jól működô élettér volt még lepukkantan is. Most már nem szeretek oda járni, nem olyan szép a zöldség, jövök megyek a szintek között, és nem érzem jól magam. Tehát sajna ez is szar. Valahol. (lehet hogy építészetileg jó, de nem lehet jó, mert nem működik)
Na ebbe igazán belekavarodtam de megpróbáltam a véleményem elmondani, bocs! (ez itt magánvélemény)
végigfutottam, és:
városképet meghatározó "jó" budapesti középületet sajna nem tudok mondani, ami szerintem nem saját tájékozatlanságom következménye. Viszont egy szerintem említésre méltó un. rejtőzködő irodaházat bedobnék: ez a már említett Turányi Gábor által tervezett Károly körúti téglaépület. (a Falanszter és a Callmayer-féle szalagablakos ház közé "simul") nem meghatározó, de követhető, még így tizenvalahányévesen is.
a "gettókról": józsefvárost valóban lehet mutogatni a franciáknak,...., valószínüleg elélvezés lenne belőle, de budapest nem rezervátum, legalábbis hosszútávon. ki lehetne használni, hogy kevés ilyen eklektikus skanzen létezik a világon, mint a mi kis...
ott élek b+ ;-)
na jó, nem, de elég halálszagú környéken, egyébként. ez most mindegy.
távol álljon tőlem bármiféle húdejó-maradjonígy szemlélet, de ezt már lejjebb írtam. csak azt mondom, hogy iszonyú érték van jelen, és nem csak a házak ideális (helyreállítható) állapotában, hanem az idő jeleiben; a kornyomok is olyan értékeket hoznak létre, amit egy beavatkozásnak figyelembe kell(ene) venni. a tűzfalak pl - hát, el bírom képzelni, milyen tereket lehetne a szaros parkolók helyére csinálni, ha nem itt lennének.
satöbbi. asszem, ha lehetne úgy kialakítani, ahogy gondolom, minden további nélkül odaköltöznék.
élhető és gazdag, én is ezt mondom, minden éremnek ott a két oldala, a gettónak is megvan a maga varázsa. annyi csak a baj ezzel a dédelgetéssel, hogy a város objektumai nem tekinthetők kiállítási tárgynak, tehát lehet szeretni a tűzfalakat (számomra is bensőséges hangulatuk van), lehet "arra járni", és a városkarakter összetettségéhez nyilván az árnyoldali, dekadens tényezők is elengedhetetlenek, de a passzív szemlélő álláspontja nem tartható, a masszív szellemi és fizikai leépülést tükröző tárgyakat veszélyes dolog esztétikai szempontok szerint vizsgálni, mi több, felmagasztalni. a budapesti gettókat már nem a kopottság, a patina, az "életszagúság" bája jellemzi. nem tudom, leélnél-e egy életet ezen a terepen.
ja, bocs immun.
szerintem BP még mindig (már megint?) állatira élhető, olyan gazdag hely, mint kevés város, ahol eddig megfordultam. én mondjuk imádom Józsefvárost, a koszt is valahol, és főleg a foghíjakat meg a tűzfalakat. alapvető városkarakter, szép, úgy gondolom.
...szapulás!!!
próbálok sorban...
mo/
komolyan gondolod, hogy a világ építészetét a Dalmát előbbre vitte? Szalai lehet, hogy vicces ember, de az a ház pont azt a ciki historizálást viszi tovább, ami semmit nem tartalmaz a saját korából és csupán a műemlékes irodai kisasszonyoknak lehet kielégítő, mert eléggé semmilyen ahhoz, hogy ne kelljen rajta elgondolkodni.
az pedig, hogy a jó házakat nem ismerik sokan, nem az építészek hibája, hanem annak tudható be, hogy Mo.n gyakorlatilag nincs vizuális kultúra. az emberek olyan vakok, hogy az félelmetes. de ez oktatási kérdés.
a svájci házakban nem a svájciságuk a követendő, hanem az, hogy olyan szinten tudnak helyiek lenni, hogy mellette még európai mondanivalójuk is akad. ezt a magyar építészet, de szinte bármi nagyon ritkán tudta produkálni. a Tóth Árpád sétány Jánossy-házai félelmetesen hozzák a saját korukat, minden alakoskodás nélkül, és ugyanilyen elegánsan 'középkoriak' is. hát attól van mit tanulni, akárkinek. ez az, ami ma szinte nincs is. de nem a szentendrei finomkodás a megoldás.
a Matávról, szerintem az örökölt épület tömegében rendben volt, de ne mondja nekem senki, hogy a belső udvar így adta magát. szerintem ezt a csontot ne rágjuk tovább, akit érdekel, mail mehet. de nem tudom elfogadni a felületes kritikát, még ha nem is Balázs Mihályt tartom a legtutibb építésznek (mert nem, egyébként).
maplesyrup/
sajna nem ismerem Fehérvárt, bocs. de igazad van, a vidéki építészet itt még égetőbb probléma.
Levendulaa/
a Mammut, hát azt nagyon odatették. vigasztalódj a Fény utcai piaccal, ha tetszik. Cságoly azért mégsem Mérték Stúdió...de ez a káosz, ha úgy nézed, valahol megint csak hiteles. olyan, mint a kora, mint a kor társadalma. a Rózsadomb is. persze attól még ordítani kell, de ki tudja.
figyelek, hol vannak immunék?
na jó, mostantól királyi többes nélkül (de nem az offtopic idegeskedés és gorombáskodás miatt): az általam adott felsorolás a topic életbentartása miatti kompromisszumkészségem eredménye, nem tartom az említett épületeket zseniálisnak, világraszólónak, stb. a magyar mezőnyből azonban kiemelkednek, és alkotóiknak a nemzetköz színe előtt sem kell szégyenkezniük miattuk, szerintem. és hezitáltam egy darabig, odaírjam-e a Siemens-székházat, belefért volna. egyébként véresszájú gyalázó vagyok, idealista filézőkés, de most moderálom magam.
leesvén a tantusz, azt mondanám Levendulának, hogy igaza van, a mostanában (+/- 50év) épült jelentős budapesti épületek nekem is nagyrészt gyalázatosak, érdektelenek, semmitmondóak. de az a véleményem, hogy nem a nevesíthető dolgok a legrosszabbak. a használhatatlan Kálvin tér, a kutyaszaros járdák, a járdán parkoló autók, a mindenféle gettoid képződmények, amelyek akadályozzák a város használatát, sokkal nagyobb bajt jelentenek, mint kommerszfinta, vagy bármelyik noname güzü plazája/irodaháza/százezredik businesscentere. de legalábbis ugyanolyan súllyal esnek latba. szerencsére Budapest mindettől még egy nagyon is szerethető és élhető város marad. (de meddig?)
Ha említeni lehet nem pesti épületet, objektumot, akkor én hozzászólnék:
Székesfehérváron a Romkert helyén alakulgat a Nemzeti Emlékhelynek mondott objektum. (nem épület, mert többféle térből tevődik össze). Év végén rohammunkában egy fémből készült hangár-tetőszerkezetet emeltek a fél Romkert fölé, ami teljesen elrontja a városképet.
Eltakarja az eddig még szépen belátható belvárosi teret a várkapu irányából, a belvárosból viszont takarja ezt a várkaput. Anyagában, szerkezetében abszolút nem odaillő. Arról nem is beszélve, hogy mint Nemzeti Emlékhely nem kelt semmilyen emelkedett érzést, inkább csak dühöt. Ennek a múlt héten adott - néma tüntetéssel (képzavar!)- hangot a helyi értelmiségiek egy kicsiny csoportja. A helyi újság rendszeresen megtévesztő tervillusztrációkat közöl, minden kép, szgépes modell felülnézetből vagy madártávlatból látható. Az emberi szem magasságából csak a hangárt látni. Reméljük sikerül valamilyen úton megszabadulni tőle.
Még a Matáv házról.
Ebédeltem bent a múlt héten (csak határozottan kell kérni a vendég-kártyát), akkor láttam előszőr nem játszásdiból, képeken. A belső udvar tényleg már adott volt, ha felújjítod biztos végeredmény: erős hangulatot kapsz, de ez nem a Te érdemed (más példák: ferencváros, Francia Intézet...) Tetszik az aktuális kőburkolat( biztos a sok folyóirat miatt...). A bent megjelenő íves valami nekem szimpi ("szép, divatos horizontális mozdulat"), de szerintem nem igazán idevaló (bele egy tér közepibe). A teteje sajnos nem járható, ahol viszont járható, ott viszonylag szellemesen, bár néha talán agytalanul(?) van kialakítva.
A tervezésnél azonban nem vették figyelembe az épület időtartamát. A szerelt burkolatok, álmennyezetek hamar tönkre fognak menni, és hogy fognak ezek kinézni, kb akár 2-3 év múlva?! Fokozatosan le fognak rohadni, a Matávnak pedig nem mindig lesz pénze, hogy pl az üzemi étkezdéjét, vagy a nem repr. irodákat, folyosókat ujjítgassa. Nem volt kellemes ott enni, ráadásul a kaja is szar volt...
Személy szerint én nem csípem az "ál" dolgokat.
Mindent összevetve azért még mindig nagyságrenddel jobb, mint pl a Westend, amiről már most hullik a sok gagyi burkolat...
Látod megint rosszul fogalmaztam!
„ az biztos, hogy nem vitte volna előbbre a világ építészetét; mit gondolsz, Levendula? mi az, hogy előbbre vinni? úgy értem, mit vársz el egy ilyen háztól? szerintem sokszor a nagyon csendes házak az ilyenek, amiket mondjuk észre sem veszel a nagy köztéri ordítozásban, amiket a mindenféle épületek csinálnak.“
Nem tudtam a dolgot jól megfogalmazni! Legyen annak az épületnek lelke, igazad van, nem kell harsognia, legyen objektíven jó, legyen jól „megfaragva“ illeszkedjen a környezethez, etc. Én azért keseredek neki, mert a kulcs épületek, amik az egész város arculatát meghatározzák, iszonyatosak. A Mamutot, ha kihasználták volna hogy két nem párhuzamos utca találkozása, légiesen könnyed lehetett volna, mint egy penge, szeretném is. Természetesen meg kell mondanom nem vagyok építész, csak van véleményem, érdekel.
„ szerintem a Matáv-székház baromi jó, baromi szerény ház. egyébként jelzem, hogy Balázs Mihály megnyerte vele az Architectural Review pályázatát,amit fiatal építészeknek írtak ki, a világ minden tájáról (zsűri: Fuksas, Virilio...stb.) azt hiszem, ehhez nem kell sokat hozzátenni. ettől persze lehet nem szeretni.“
Itt is rosszul fogalmaztam némiképpen, mert a jó, de nemteccik kategória. És nem tudom ismerted-e az épületet elôtte, hozott anyagból, ez volt a kohoésgépipariminisztériumtervezôirodája, csodát nem lehet várni, de jogos, korektül, jól megcsinálták, én nem szeretem.
A Makovecrôl. Jó pár éve voltam egy elôadásán, hihetetlen jó dolgokat mondott a vidéki építészetrôl, és felvázolta, hogy lehetne jól csinálni a dolgokat. Tényleg, te mit szólt a Rudolf Steinerhez?
mo, úgy majd 100% egyetértek, sajna nem tudunk vitázni!
