Átmegyek revox-ba: ECC82-ből nekem van GE 5814a (military version), vagy Philips JAN 6189WA hosszúélettartamú ipari cső. De van Tungsramom is. Az kutyaközönséges ECC82, de nem szól rosszabbul, mint a másik kettő. Picit nyugodtabb a hangja (haver szerint depressziósabb, mert mindent kicsit feketébbre fest), Depecsre, meg Cure-ra kifejezetten ajánlott :o)
Az ECC83 már nehezebb dió. Ebből esetleg a Svetlana 12AX7 lenne jó, de ennél az egy típusnál dícsérik a Sovtek-et is. Nekem csak Tungsram van, ami nem rossz. Kicsit lágyabb, melegebb hangszínekkel rendelkezik, mint a többi típus.
De mongyá ha tucc vmit csőügybe, mer ippeg most kéne egy pár ECC82, meg egy db. ECC83 nékem. Új állapot, jó minőség nem akadály! - ez a jelszó. Köszönöm, ha vki jó tippet ad.
Tényleg érdekes a végén a 2N3773, a feliratok szerint Mikroelektronikai Vállalat gyártmány. Pedig a MEV már jó régen befejezte...
A cikkben azért csak emlegetik a kínaiakat! Úgyhogy Spafi hiába tiltakozott, kell ott lenni valaminek.
A konzekvencia az, hogy minnél drágább egy alaktrész annál valószín?bb, hogy hamisítják. Valószín?leg ezért nem találkozni hamis IRF-ekkel...
Nekem akkor sem rokonszenves egy rövidzárban járatott végfok. Ha fázom feltekerem a f?tést, de az er?sít?met inkább zenehallgatásra használnám.
4ohmos terhelésnél is le lehet mérni egy végfok kimen? impedanciáját. Szerintem nem is különösebben nehéz.
Nem öröm cikizni més tervezését. De -szerintem- sokkal jobban lehet vitatkozni egy konkrét kapcsoláson, mint elvi kérdéseken.
S?t egyszer már indítványoztam, hogy tervezzünk valamit közösen!
Azért kérlek, hogy számold ki a nyílthurkú kimen?ellenállást, mert én nem tudom. Nincsenek kiinduló adataim. Nem is a számolás menete érdekel, hanem inkább a kiindulási adatok!
Egy olyan csomópontra amelyben két tranzisztor kollektora, és egy(két) darlington bázisa (szinteltoló elhanyagolva) kapcsolódik össze, nem tudok semmilyen ellenállást definiálni.
A meghajtó generátor forrásimpedanciája nélkül pedig nem értelmezhet? az emitterkövet? kimeneti ellenállását megadó számítás...
"A rövidzáras példádról csak annyit, hogy er?m?vet még az oroszok is tudnak építeni."
Nem tudom, hogy ebből vajon mi következik, és miért kell az oroszokkal példálózni, ha akartak, ők nagyon jó cuccokat tudtak csinálni. Az erőművem pedig normál használat mellett nem termel több hőt, mint egy A osztályú, viszont 500W-os.
"Ritkán hallgatom úgy a végfokot, hogy rövidzárba kötöm a kimenetét."
Felmerült a kimeneti ellenállás kérdése, én pedig egy fajta választ adtam rá. Baj? 4 Ohm terhelésnél kurva nehéz meló lett volna lemérni.
"(Tudod, az általad oly soxor emlegetett gyakorlati haszon...)"
Nem egy gyakori eset, de ha fázik a haverom (nem magamnak csináltam ezt az erősítőt), hát rövidre zárja, és ad rá egy kis hangerőt. 1kW nem túl sok, de azért számít.
"Mint említettem, fel fogok tenni egy végfokot (igaz MOSFETtel), és akkor konkrétumokba köthetsz bele."
Egy kapcsolásba nem szívesen kötök bele, hacsak nem nagyon durva egy hiba, mert egyetértek veled abban, hogy egy erősítő méretezésekor kompromisszumokat kell kötni, és hogy ezt valaki hogyan teszi, az rengeteg dologtól függ, a felhasználás céljától, anyagi szempontoktól, és megszokástól, ízléstől. Viszont az, hogy hogyan működik, nagyjából egyértelmű (csak esetleg nehezen meghatározható).
De ha ez neked öröm, akkor cikizd a Tudomány->erösitö.ca4 kapcsolást. Ez az az 500W-os. Még ki lett egészítve egy bemeneti szűrővel Kossuth ellen, de egyébként ua. Ha érdekel, mondok tranyótípusokat is.
"Uher: Ha els? bekapcsolásra tönkrement, akkor ez azt feltételezi, hogy aki javította, a javítás után be sem kapcsolta, márpedig ezt nem tudom elképzelni."
Bekapcsolta, sőt, még ki is vezérelte, és látta, hogy szépen kilengenek a mutatók. Csak terhelést nem akasztott rá. (Minek az?) A tulajdonos viszont azzal kezdte, hogy hangfalat kötött rá. Én nem voltam ott, csak mesélték, hogy valamivel szobahangerő fölé csavarták a hangerőt, amitől elszállt. Később vettem pontosan ugyanolyan végtranyót, mint amilyet a szerelő tett bele, és 90V-on 200 mA-nél szállt el mérőkapcsolásban. (Az erősítő +-80V-ról ment.)
"(persze így még inkább zokon veszem, ha hozzá hasonlítasz :o)"
Nem téged hasonlítottalak, hanem az optimizmusodat. Nézz utána! "...egy hozzád hasonlóan optimista fazon..."
Megismételtem a szimulációt, bár most kicsit ügyesebben. 0 fölött 0,9, alatta 1 meredekségű függvénnyel erőszakoltam meg a szinuszt, de utána nem spektrumot néztem, hanem kivontam belőle az alapjelet, és annak vettem az effektív értékét. Így 2,6%-os torzítás jött ki. Mégsem volt rossz tipp az a 3%, legalábbis SE erősítőre vonatkoztatva.
Ja igen, 3%. Hogy ez alatt hallható-e a torzítás, az nagyon erősen függ attól, hogy milyen frekin, és milyen jellegű a torzítás. Szerencsétlen esetben (és könnyen tudok neked ilyet mutatni, ha akarod, ez is lehet fogadás tárgya) még az 1% harmonikus torzítást is meghallom, pedig leginkább a "süket" jelző illik a fülemre. Az intermodulációs torzítás pedig még zavaróbb tud lenni, és lehet, hogy ez neked újdonság, de elvileg sem létezhet olyan erősítő, aminek van harmonikus, de nincs intermodulációs torzítása.
Igazából a két mennyiség között ha nem is egyértelmű, de szoros kapcsolat (korreláció) van.
"Sajnos a béta, mint karakter hiányzik a billenty?zetemr?l, ezért használok B-t."
Természetesen nem a terminológián akartam fönt! Az a mennyiség, ami 10000 10A-nél, és 2000 1A-nél, az semmiképp sem lehet a differenciális áramerősítés, csakis az egyenáramú. Ha mégis, akkor bocs, de akkor jobb, ha nem használod azt a tranyót!
"Itt hangsúly azon van, hogy az ÉN er?sít?mben okoz torzításokat. A tiédben valószín?leg nem. Vagy mégis?? "
Nyilván. Mondta valaki, hogy nem?
"Ügyesen kiszámoltad 20dB nvcs.-vel az adatokat. De most nézzük ugyanezt a lezáró ellenállás nélküli verzióban (szintén 20dB-s nvcs. mellett)!"
Lezáró ellenállás nélkül fix 20. dB-es visszacsatolást lehetetlen megvalósítani, de igazságtalanság is lenne összehasonlítani a két megoldást különböző erősítéseknél!
(Lásd: Na mennyit gyorsul a porséd, ha be van falazva?)
"Azt én tudom követni, hogy ha 100dB-s nvcs.-t alkalmazok, akkor ugyanez az érték 4 nagyságrenddel kisebb lesz. Így sikeresen csökkentettem le egy paramétert, de mi lesz a többivel??? "
Akkor ezt kérdezd!
"Az 1.92sec-ot nem a tranyó 1ms-val kell összehasonlítani, hanem a zenében el?forduló csúcsokkal, dinamikai ingadozásokkal stb. A thermokompresszió nem hagyományosan értelmezhet? torzítást (harmonikus, IM) okoz, hanem egészen mást."
A zenében gyakorlatilag mindenféle ingadozás előfordul 0,01Hz-20 kHz-ig.
Ha a változás lassú, akkor olyan jellegű lesz a hatása, minha valaki a hangerőpotit csavargatná. De nem föl-le rángatásra kell itt gondolni, hiszen 1-2% eltérés olyan kicsi, hogy ha direkt ennyit akarnál állítani, tutira túlszaladnál. A gyors változásokra meg a nagy időállandó miatt nem reagál jelentősen.
"Légy oly kedves és mégiscsak számold ki azt a kimen? ellenállást nyílt hurokban! "
Ne csigázd az érdeklődésünket, számold ki nekünk! Én már kiszámoltam magam, meg elleszek a többi felvetésed megválaszolásával, és a vizsgákra is készülnöm kell, ha nem akarok primitív technikus maradni. (Bár jól érzem magam így is.)
Ja egyébként én nem írtam, hogy utálnám az egzotikus tranyókat! Nézz utána! Csak annyit állítok, hogy oda kell figyelni a tényleges paraméterekre. Ja, és egy félreértés: nem minden tranyót mérek le, csak minden fajtából 1-2-t. A fajta a gyártmánytól, kiviteltől, és Toshibánál a típusszám utáni szám+betű jelzésből áll (a tesztek alapján egyértelműen ettől függ a minősége)
""Nem kínai, japán (Toshiba)"
Az eredeti igen. "
Akkor miért írják rá, hogy "Japan"? És Te hogy állapítod meg a gyártó országot?
A 741-ről: ha én valaha azt írtam, hogy kizárólag a nyílt hurkú erősítés számít, akkor seggberúghatsz. (Bár aktív mélynyomóba így is tökéletes.)
Ha akarod, beszélhetünk a triviális és primitív DC paraméterek helyett a nagyfrekis viselkedésről is, de az én próbálkozásomat azzal vetetted el, hogy "A B határfreki fölött én már semmit sem akarok kezdeni egy végtranyóval. Miután ez a freki még egy BD249C-nél is 3MHz, ezért nem hiszem hogy a gyakorlatban számítana."
"A kimeneti ellenállást ugyanis nem a B egyenáramú értékével, hanem a differenciális értékkel kell számítani, tehát nem B=Ic/Ib, hanem b=dIc/dIb-vel kell számolni, az pedig kötve hiszem, hogy 2000 lenne 1A-nél."
Sajnos a béta, mint karakter hiányzik a billenty?zetemr?l, ezért használok B-t.
"Ha a darlington B-je 10000 és 2000 között ingadozik az az én kapcsolásomban nagyon rossz dolog, és sok-sok torzítást okoz. Legalábbis szerinted.
Te tudtommal mérnök vagy, úgyhogy ne hitetlenkedj, hanem számolj, vagy mérj! Utána vond kétségbe amit írtam!"
Itt hangsúly azon van, hogy az ÉN er?sít?mben okoz torzításokat. A tiédben valószín?leg nem. Vagy mégis??
Ügyesen kiszámoltad 20dB nvcs.-vel az adatokat. De most nézzük ugyanezt a lezáró ellenállás nélküli verzióban (szintén 20dB-s nvcs. mellett)! Egyéként a 9-es értéknél számolt .241-es ingadozás, mintegy 2.67%, amit nem neveznék soknak.
Azt én tudom követni, hogy ha 100dB-s nvcs.-t alkalmazok, akkor ugyanez az érték 4 nagyságrenddel kisebb lesz. Így sikeresen csökkentettem le egy paramétert, de mi lesz a többivel???
Légy oly kedves és mégiscsak számold ki azt a kimen? ellenállást nyílt hurokban! Utána majd eloszthatod a (visszacsatolás mértékével+1), hogy kijöjjön a zárt hurokban mérhet? érték. De el?bb szeretném látni, hogy mi lesz a számlálóban. Ha ez téged nem érdekel, akkor kár azt vizsgálnod, hogy hány kiloherzen lesz negatív az emitterkövet? bemeneti impedanciája, mert utóbbi csak elméleti okoskodás.
Ha ugyanezt el tudod végezni az említett feltételekkel (2kHz nyílthurkú fels? határfreki) m?köd? végfokon az említett 10kHz-en, akkor kaphatsz reális eredményt.
A rövidzáras példádról csak annyit, hogy er?m?vet még az oroszok is tudnak építeni. Ritkán hallgatom úgy a végfokot, hogy rövidzárba kötöm a kimenetét. (Tudod, az általad oly soxor emlegetett gyakorlati haszon...)
Az 1.92sec-ot nem a tranyó 1ms-val kell összehasonlítani, hanem a zenében el?forduló csúcsokkal, dinamikai ingadozásokkal stb. A thermokompresszió nem hagyományosan értelmezhet? torzítást (harmonikus, IM) okoz, hanem egészen mást.
"Kínai félvezet?ket felejtsük!
Nem kínai, japán (Toshiba)"
Az eredeti igen.
Sajnos azt látom nálad, hogy a mindenható nvcs. segítségével mindenkinél jobb végfokot szeretnél építeni. Ha ezt a logikát követjük, akkor a 741-es a világ legjobb m?veleti er?sít?je, hiszen pont az van benne, amit Te annyira szeretsz.
Mint említettem, fel fogok tenni egy végfokot (igaz MOSFETtel), és akkor konkrétumokba köthetsz bele.
Sajnos az önálló gondolkodás helyett beugrottam annak, amit Te írtál.
A kimeneti ellenállást ugyanis nem a B egyenáramú értékével, hanem a differenciális értékkel kell számítani, tehát nem B=Ic/Ib, hanem b=dIc/dIb-vel kell számolni, az pedig kötve hiszem, hogy 2000 lenne 1A-nél.
Ha a darlington B-je 10000 és 2000 között ingadozik az az én kapcsolásomban nagyon rossz dolog, és sok-sok torzítást okoz. Legalábbis szerinted.
Te tudtommal mérnök vagy, úgyhogy ne hitetlenkedj, hanem számolj, vagy mérj! Utána vond kétségbe amit írtam!
Akkor számoljunk!
B=10000, Rbe=80kohm A fokozat ered? terhelése:6.01kohm.
B=2000 Rbe=16kohm A fokozat ered? terhelése:4.622kohm
Az ered? emitterellenállás a fokozatban 50ohm.
Au1=120.2
Au2=92.4
Most nézzük meg ugyanezt lezáró ellenállás nélkül! (Ha megengeded mell?zném a számítást)
Au1=1600
Au2=320
Szerinted ez jobb??? Komolyan!
Azt hol írtam, hogy nem használok nvcs.-t?
Hol írtam, hogy nem??? ("Ha nem csatolnád vissza, talán meg sem bírnál maradni mellette a szobában!") Fordítsam magyarról magyarra? Pont azt írtam, hogy használsz, és nélküle borzasztóan rossz lenne a minőség.
Számoljunk! A nyílthurkó erősítések önmagukban összehasonlíthatatlanok, és semmitmondóak, mert úgysem így használjuk az erősítőt. Tehát visszacsatoljuk. Legyen mondjuk egységesen 1/10-es neg. vcs. Azárt=A/(1+A*B) rendre:
9,232
9,023
(különbség:0.209)
9,938
9,697
(különbség:0,241)
Hát igen, tényleg sokkal (hi!) jobb a tied. Akkor most légy szíves számold ki úgy, hogy lecsökkented az emitterellenállást, csak a felére. Hiszen magad mondtad, én a nagy nyílt hurkú erősítésre teszem a hangsúlyt. Lássuk, mennyivel lesz jobb úgy a tied!
Egyébként a Sajti1 rajzon 220k-t láttam az emitterben, de ez gondolom, csak sajti... izé, sajtóhiha.
És még egy: Számold ki légyszíves a végfok kimen? ellenállását, ha nincs lezáró ellenállás a darlingtonok bázisában. Kíváncsian várom az eredményt.
Gondolom, nyílt hurokban gondoltad. Mint már nagyon sokszor elmondtam, nincs értelme a nyílt hurokban mért eredményeket összehasonlítani, mert senki sem fogja így használni. Zárt hurokban meg számold ki Te, ha nagyon kíváncsi vagy rá. Az egyik erősítőmnél én is kíványcsi voltam rá, ezért fogtam egy 5 centis drótot, és rövidre zártam. Közben szkópon mértem a jelet, és nem értettem, hogy mi a fenéért nem csökken le. Aztán rájöttem, hogy a szkóp közvetlenül az emitter-sínre (sín kellett, mivel 5 pár végtranyó volt benne) csatlakozott, és az 50 centis kimeneti huzalozásnak akkora volt az ellenállása, hogy rajta esett szinte az összes fesz.
Ha megvan, akkor légy oly kedves, és számold ki ugyanezt az ellenállást, mondjuk 10kHz-en, ha a végfok domináns fels? töréspontj 2kHz, és onnan 10kHz-ig nincs újabb töréspont!
Szívesen, ha megmondod, hogy minek, és hogy nyílt, vagy zárt hurokban.
Azt tudom, hogy a hagszóró ellenállása is változik, de nem lassan.
(Javíts ki, ha rosszul saccolok)
Egy 100 W-os hangszóró tekercsének a tömege kb. 5g. A hőellenállása mondjuk 1K/W. A réz fajhője 385J/(kg*K) A tekercs hőkapacitása 1,92J/K, így a termikus időállandó ~1,92 s. Ez nekem elég lassú az n*10 ms körüli biztosítékhoz, és az n*1 ms körüli végtranyóhoz képest.
Azt nem sejted, hogy termikus kompresszió, és torzítás is keletkezik benne.
Úgy látszik, gondolatolvasó is van a családban.
Quad-ot hagyjuk, én is építettem tacskó koromban, de így utólag nézve kár a belefektetett energiáért.
Ez igaz, nem is írtam, egy szóval sem, hogy olyan jó lenne, mint amilyen bonyolult! De az egyetlent, amit állítottam, nem tagadhatod: a két nagyságrendnyi nyílt hurkú erősítés-változás a kimeneten szinte észrevehetetlen.
Nekem az a bajom a dologgal, hogy nem egzakt, hiszen függ a zenei anyagtól
Nem azt írtam, hogy decire pontosan 0,5! "...olyan 0,5V körül van (sincs)..."
Több zeneszámra elvégeztem, és -11dB fölött egyik sem volt. (Ez 0,85V).
A "sincs" arra utal, hogy sok esetben ennyi sincs. Pl. élő, komolyzene. A hardcore techno-t, és a trash-metalt önkényesen kizártam a vizsgálatokból. Ugye nem baj? :-)
Most kaptam egy levelet, miszerint a sikernek két titka van:
1.: ne mondjunk el mindent, amit tudunk!
2.:...
No igen, ha ehhez tartottam volna magam, most nem
kellene neked fourier-transzformációt végeznem.
Őszintén szólva a 3% csak egy becslés volt.
Remélem megbocsátasz, de egyszerűsítettem a dolgot, és SounForge-ban analizáltam egy olyan szinuszt, amire egy +-0,5 között 1, egyébként 0,9 meredekségű függvényt alkalmaztam. A spektrumban az alapjelen kívül a következő komponensek voltak:
Ennek az effektív értéke sqrt(szumma(Un^2))=0,0142, úgyhogy lehet, hogy 3% nem lehet, csak 1,4. Gyanítom, hogy 0 fölött 1, alatta 0,9 függvénnyel nagyobb érték jött volna ki, de ezt majd később számolom ki.
A 2SC3281-nek a 70V/1.3A-t bírnia kell, és bírni is fogja, amennyiben tényleg 2SC3281.
Ja, értem, ha valami nem teljesíti a specifikációt, akkor definíció szerint nem is az, amire a specifikáció vonatkozott.
Vagy ha nem így gondolod, akkor mégis mi alapján állapítod meg, hogy nem 2SC3281? Szétszeded, és leméred a rétegvastagságokat, és koncentrációkat?
Kínai félvezet?ket felejtsük!
Nem kínai, japán (Toshiba)
Ja és mért pont 2SC3281? Nem te mondtad, hogy utálod az egzotikus alkatrészeket???
Pont ezért utálom, mert nehéz jót kapni belőle!
Ha nagyon ragaszkodsz hozzá, nézhetjük az ST BD250-eket is, bár az éppcsak hogy a határ alatt van. Viszont a Philips gyártmányú jócskán a határ fölött!
*Bemeneti diff. er. áramgenerátorral leválasztva + és - tápról;
*Cdom miller kapac nagyj. fesz. er. tranyó
bázis-kollektor helyett annak kollektora és a diff. er. NFB pontja közé került;
*Áramvédelmet úgy, ahogy van, kihagytam, a túlvezérlést az előző fokozat kezeli
(komparátorként led-sor meghajtót használtam
(TA 7366)
*Hőstabilitás, munkapont stab.: BC 639-ek a bordán, a nagyjelű fesz. er. fok. áramgenerátorában
* a végdarl.-ok bázisaiban 100R 1W(kritikus téma)
*10nf "speed-up" kapac a végek emitter hálózatai közt
*Trimmerek (szimmetria, munkapont): sokfordulatos
tipusok, ellenállással söntölve
stb stb stb
Tapasztalatok: Jól szól, de minimális hangerőn
a kis single-ended A osztályú 10W-os sokkal jobb.
A két kütyü kiegésziti egymast.
Igy hirtelen ennyi.
Szasz!
Látom megy az ölés...:-)technikusok egymás közt;)
Hol tudtál venni, ha nem titok?
Én ezeket ismerem:
Kis Hq (mi); nagy Hq (Nedis)
Sini
Mikrovill
Mikroelektron
Arwill
Kontha
Lomex
Ki a fenét érdekli, hogy a végfokom torzítása 1%, vagy 1.1%? 3% alatt a gyakorlottabbak sem hallják.
Avass be, hogyan jött ki a 10%-os nyílthurkú er?sítésváltozásra 3%-os torzítás???
Ja a héten felrakok egy kapcsolást, és akkor lehet a konkrétumokba is belekötni!
Ha a darlington B-je 10000 és 2000 között ingadozik az az én kapcsolásomban nagyon rossz dolog, és sok-sok torzítást okoz. Legalábbis szerinted.
Akkor számoljunk!
B=10000, Rbe=80kohm A fokozat ered? terhelése:6.01kohm.
B=2000 Rbe=16kohm A fokozat ered? terhelése:4.622kohm
Az ered? emitterellenállás a fokozatban 50ohm.
Au1=120.2
Au2=92.4
Most nézzük meg ugyanezt lezáró ellenállás nélkül! (Ha megengeded mell?zném a számítást)
Au1=1600
Au2=320
Szerinted ez jobb??? Komolyan!
Azt hol írtam, hogy nem használok nvcs.-t?
És még egy: Számold ki légyszíves a végfok kimen? ellenállását, ha nincs lezáró ellenállás a darlingtonok bázisában. Kíváncsian várom az eredményt. Ha megvan, akkor légy oly kedves, és számold ki ugyanezt az ellenállást, mondjuk 10kHz-en, ha a végfok domináns fels? töréspontj 2kHz, és onnan 10kHz-ig nincs újabb töréspont!
Én sem használok biztosítékot, s?t, mint az el?z? hozzászólásban olvashattad relét sem. Azt tudom, hogy a hagszóró ellenállása is változik, de nem lassan. Azt nem sejted, hogy termikus kompresszió, és torzítás is keletkezik benne. De ha kihagyom a hangszórót, akkor csúnyán csönd lesz, és kár a végfokon tökölni.
Quad-ot hagyjuk, én is építettem tacskó koromban, de így utólag nézve kár a belefektetett energiáért.
a 3281/1302 párost a Motorola is elkezdte gyártani. Legutóbb olyat sikerült szerezni (eredetiben!).
Én egyébként a tapasztalataim alapján a Sanken gyártmányokat jobban szeretem.
"Matematikailag:
1/T*integrál 0-T-ig(u^2)dt
T a zeneszám hossza.
"
Nem ezzel van bajom. Kiszámolni én is tudom. De kicsit más fog kijönni mondjuk az "Egy kiállítás képeire" eredetiben (nagyzenekar), és az ELP el?adásában.
Nekem az a bajom a dologgal, hogy nem egzakt, hiszen függ a zenei anyagtól.
Ha az optimizmus azt jelenti, hogy bízom, a gyártóban, akkor optimista vagyok. DE én sosem veszem igénybe az IRF540-et 75W-ra, mert szerintem meg ez az optimizmus. Hosszabb távon szinte biztos halál.
És hogy miért bízom a gyártókban?? Én nem tesztelek minden egyes tranyót. Leginkább akkor szoktam le róla mikor profi végfokokat gyártottunk zenekaroknak. Végfokonként 20-26 FET-et tesztelni az túl sok lett volna! De nekem az IRF-ekr?l nagyon pozitív véleményem van. Eddig -ha jól emléxem- talán 2 rossz példányt találtam.
Anno persze én is kipróbáltam mit bírnak a tranyók. De nekem a 75W-ra specifikált IRF530 még 90W-al is ment egy hétig folyamatosan. Ez meg is nyugtatott, de ennek ellenére igen nagy tartalékkal szoktam használni az alkatrészeket.
Uher: Ha els? bekapcsolásra tönkrement, akkor ez azt feltételezi, hogy aki javította, a javítás után be sem kapcsolta, márpedig ezt nem tudom elképzelni. Ha mégis így volt, akkor nem az alaktrész volt rossz, hanem a szervizes, és az megint más téma (persze így még inkább zokon veszem, ha hozzá hasonlítasz :o)
A 2SC3281-nek a 70V/1.3A-t bírnia kell, és bírni is fogja, amennyiben tényleg 2SC3281. Kínai félvezet?ket felejtsük!
Ja és mért pont 2SC3281? Nem te mondtad, hogy utálod az egzotikus alkatrészeket???
Valami DENON ic van a DAC elott, holnapra pontosan megnezem. A tulmintavetelezes biztosan kulon van SM58.. sajna fejbol nem tudom. Szervizkonyvem van, ha be tudom scennelni elkuldom.
Olcsón..franc tudja, mihez képest??!
Esetleg próbáld meg Arany oldalakban, Interneten,
vagy ha van DJ ismerősöd..ezek csak spontán jöttek, úgyhogy nem t'om valóban olcsók-e..
Esetleg RealPress Bt. (VII.Wesselényi u. 19.,a Sini-nél); Shure-bolt (Blahától visszafelé, a Sony, Panasonic bemutatótermek után);
Zaj Stúdió;
Annex;
BaSys
hirtelen ennyi, lehet hogy már mind ismered :P
2, A nyílthurkú er?sítés szinte független a terhelést?l, és a végtranzísztorok B-jét?l (Egy végfokozat, darlingtonnal kb. 100000-es B-vel rendelkezik. Ez 8ohmon 80kohmos terhelést jelent. A legutóbbi végfokomban a lezáró ellenállások ered?je 6.5k. Egy nagyságrend!!!)
Magad mondtad, hogy a darlingtonok B-ja igen erősen áramfüggő, akár 2000-re is lemehet kis áramoknál. Pont ahol fontos lenne. Már egy nagyságrend sincs meg.
Ha a végfokom nyílthurkú er?sítése 10%-ot változik a terhelés hatására, az lehet, hogy .1%-os harmonikus torzítás növekedést eredményez. De mihez képest??? Az üresjáratban mért torzítás egy normális embernek semmit nem mond.
Félreértetted amit mondtam. Egy percig sem beszéltem üresjáratról. A kivezérlés során az áram változásától változik a nyílt hurkú erősítés! Ha 10%-ot változik, akkor akár 3% torzítás is várható! És nem 0,1% növekedés!
Nálad pedig B1=10000, és B2=2000 esetén a kimeneti ellenállás 0,65, és 3,2 ohm között változik, ami erősítésben majdnem 30 % változás! Ha nem csatolnád vissza, talán meg sem bírnál maradni mellette a szobában!
Jobb helyeken biztosítékot sem raknak a kimenetre (pedig az csak pár milliohm), pont azért, mert az áram hatására (elég gyorsan) változtatja az ellenállását. Ha már itt tartunk, a hangszóró ellenállása is változik, csak sokkal lassabban, ezért nem okoz olyan durva modulációt.
A Quad valóban nagyon durva kapcsolás, de éppen ez a csoda, hogy az undorító részmegoldások ellenére az egész egész jó!
Igen én is azt vittem!
Hogyha tudom hogy vmi xar, sokszor ajánlok mást
ami tuti (olyan mar nincs nekünk:(() de rengetegen ragaszkodnak az "eredetihez":-((
Én inkább abból indulok ki, hogy mit tudok venni,
és ahhoz igazitom a cuccost.
Ha van rajz, ide vele.
A PCM54 parhuzamos bemenetu, ugyhogy kell lennie egy szep nagy SMD soros/parhuzamos atalakito chipnek elotte. Rosszabb esetben ez egyben a digit filter is, es akkor nincs mit tenni. Ha nem, akkor meg tudod mondani mi az elotte levo chip tipusa?
Először vagyok a topicban, jómagam is tervezek/
épitek erősitőket.
Hamis tranyók:
Sajnos igaz!
Én egy hiradástechnikai alkatrészboltban dolgozom
(inkább TV-Video beállitottságú üzlet) és
rendszeresen, a legkomolyabb szállitóktól jönnek
a szar, fos félvezetők. A rendelésen hiába stimmel a gyártó, ui. az eszközön a felirat semmit nem jelent! Sajnos rengetegen képtelenek
megkülönböztetni a valódit a tifusztól.
Ez inkább a régi japán sorozatú bipol. tranyókat
érinti 2SC 3281 ; 2SA 1302 stb stb, úgyhogy
akinek még van orig. Toshiba, ne tesztelje el!!!
Mert ma már csak szart kap.
Az IRF-ekkel nincs ilyen gond.
B.Ú.É.K. mindenkinek!
"Ha te meg tudod határozni egy 3V-ig kivezérelt ZENEI jel effektív értékét, akkor irány Stockholm, mert Nobel díjat kell kapnod! Én is támogatni fogom!!!"
A jelszó: SoundForge. Javaslom, hogy mégiscsak vegyél egy PC-t!
Matematikailag:
1/T*integrál 0-T-ig(u^2)dt
T a zeneszám hossza.
Mivel belinkelni nem tudom, küldöm az emiledre a két tranyó transzfer karakterisztikáit. Lehet, hogy túl sötét van, akár a fejemben is, de én nem látom, hogy bármennyivel is lineárisabb lenne az egyik. Mellesleg az IRF540-re is azt írják, hogy "Linear Transfer Characteristics". De hogy akkor miért fél-logaritmikus diagrammon ábrázolják???
Az optimista az, aki bízik a gyártóban. Én meg letesztelek minden tranyót, és az IRF540N-em pont 150W-nál dobta föl a talpát (10 mp alatt, kb. 60 fokos tokhőmérsékletnél.) De bocsánatot kérek tőled, nem akartalak megsérteni!
És feltételes módban fogalmaztam (...történhet meg, ha speciális...), nem gondoltam, hogy a szívedre veszed!
Az alkatrész hamisítás nem mellébeszélés, hanem a szomorú valóság. És nem bolhapiacon, sőt, ott néha jobbat lehet kapni, mint boltban, hanem neves boltokban is (csak egyetlen példa: Mikronika 2n3442) (jól emlékszem, hogy ez van a BME háta mögött, a Budafoki úton?).
Az alkatrészhamisítás ellen (de talán még fontosabb a különböző szeletpozíció) én teszteléssel védekezek, és ha valaki kíváncsi lenne rá, megosztanám az eredményeket is, de - úgy látszik - senkit sem érdekel.
Az Uher-es történetet nem kell végiggondolnom, javítás közben eleget gondolkodhattam, és méregethettem rajta. Pont ennek kapcsán kellett rájönnöm a szeletpozíció jelentőségére.
Az egyébként igaz, hogy a MOSFET-ek sokkal kevésbé szórnak terhelhetőség szempontjából.
Nem tetszik a mértékegységed. Nem szeretem a sört. Legyen mondjuk 10-10 db IRFP240-9240.
A fogadás tárgya: veszek egy 2SC3281-et, és neked tetszőleges kapcsolásban be kell úgy állítanod, hogy Uce=70V, Ic=1,3A mellett ne menjen tönkre. Ez elvileg egy 150W-os tranyó. Ha akarod, használhatsz peltier-elemes hűtést is.
Természetesen böszme nagy hűtőtömbre rögzítve (ha kell, adok), szigetelés nélkül, szilikonzsírral (akár ezüstössel), mondjuk 10 mp-ig.
Ha kéred, lehet 2 próbálkozásod is, de a másodikat te fizeted!
Na most, ha nem tudunk megállapodni egy áramértékben, akkor hagyjuk az egészet, te számolj úgy, ahogy neked jól esik, és én is ezt fogom tenni.
Ha te meg tudod határozni egy 3V-ig kivezérelt ZENEI jel effektív értékét, akkor irány Stockholm, mert Nobel díjat kell kapnod! Én is támogatni fogom!!!
A MOSFET karakteriszikákat a gyártók különféle technikákkal igyekeznek módosítani. A lineáris alkalmazásra készülteket alacsonyabb, de lineárisabb értékre, a kapcsolóüzem?eket minél magasabb meredekség?re, a linearitás nem számít.
Hangkártyához kéne vennem otthonra egy PC-t is mert nincsen.
Kénytelen vagyok felhívni a figyelmedet arra, hogy éppen önmagad ellen beszélsz! Emlékszel, amikor azt mondtam neked, hogy nem használnék IRF540-et 75W disszipációval?? És ezek után engem nevezel optimistának?
És most, hogy személyes támadásként élem meg a dolgot: Keresd vissza a fórumon a rajzaimat! Hol alkalmaztam egzotikus alkatrészt???
Alkatrészhamisítás terén nem tudok mit tenni, mint ahogy Te sem. Azt te is érzed, hogy az alaktrészhamisítás félrebeszélés a témához képest. (ha nem, akkor most szóltam).
A gyártók a specifikációt tetemes ráhagyással állapítják meg. Az IRF540 el fog disszipálni 125W-ot a megadott (mellesleg a gyakorlatban megvalósíthatatlan) körülmények között. És ez igaz a hétf? reggel készült darabra, és a péntek délután készültre is.
Elhiheted, hogy volt már a kezemben sok-sok alkatrész (persze nem a kínai piacról), és nem találkoztam olyan hibával, mint te.
Az Uher-es történeted nekem sántít, gondold végig még egyszer!
Vedd eszre, hogy ezzel a gondolatmenettel sehova sem jutunk!
Ezzel a gondolatmenettel csak oda jutunk, hogy 10A-rel (vagy akár 4A-rel is) számolva semmitmondó lesz az eredmény.
Mondhatsz barmilyen aramerosseget, ugyis bele tudok kotni en is.
Ha bele akarsz, akkor bele tudsz, de hibásan nem én számoltam. Én ha áramerősséget mondok, akkor hozzáteszem azt is, hogy kis kivezérlésnél, és így csak belekötni tudsz, de cáfolni nem. Nagy kivezérlésnél semmilyen konkrét áramértéket nem mondok, mert bármelyik rossz lenne. Egy nem konstans függvényt nem, vagy csak egy szűk tartományban közelíthetsz konstanssal!
A Te gondolatmeneted alapjan legjobb volna 0 aramnal vizsgalni, mert az a leggyakoribb.
Hát ezt jól félremagyaráztad. Az az áramérték, ami szinte soha nem fordul elő, biztosan nem jó, ennyit állítottam. De ebből nem következik, hogy bármi más érték jó lenne!
A kis kivezerles szamomra azert 1 voltnal tobb. Ha mondjuk esti zenehallgatasrol beszelunk, akkor is jobb volna szerintem 3-4V-rol ertekezni!
Nem tudom, hogy miért lenne jobb, ez megint ízlés dolga, de speciel nálunk ha este 3-4V-ig vezérelném ki az erősítőmet, akkor üvöltve törné rám a nővérem az ajtót. Jópár éve, amikor még családi házban laktunk, egy piros Crown rádiósmagnót hallgattam VT hangfalakkal, és anyám bejött a 3 helyiséggel arrébb lévő konyhából, hogy ne "bömböltessem" a magnót. Ha ehhez még azt is hozzáteszem, hogy egy 3V-os csúcsfeszültségig kivezérelt zenei jel effektív feszültsége olyan 0,5V körül van (sincs), akkor talán még neked is reálisnak tűnhet az 1V.
"Ha valaki legalább középiskolás szinten ismeri a MOSFET-ek karakterisztikáját, az ebből nagyon jó közelítéssel ki tudja számolni a köztes értékeket, vagy akár a transzfer karakterisztikából is leolvasható, úgyhogy a gyártót semmiképp sem hibáztathatod. "
Igen, elmeletben.
Nem, gyakorlatban. Mint ahogy én meg is tettem pár napja.
De ha neked nem ugyanaz a torzitas jon ki egy IRF540-el, mint egy egy IRFP240-el, akkor maris kidobhatod az elmeletedet. Probald ki, aztan vitassuk a dolgot tovabb.
Nem egészen értem, hogy mit akarsz mondani. Nyilván lesz eltérés, akár számolva, akár mérve, de körülbelül ugyanannyi lesz, mert a transzfer karakterisztikák hasonlóak. (bár valamennyire a termikus ellenállás is beleszól). De miért kellene kidobnom az elméletemet?
Folyamatban van a torzitasmerom beszerzese, de elegge bizonytalannak tunik a dolog.
Kezdetnek megteszi egy jobb hangkártya, meg egy kis program. Az SBLive, vagy a SoundForge topicban volt egy link, ha kéred, megkeresem.
Lehet, hogy regimodi vagyok, de en a mukodo tranyot szeretem. A 3 kivezeteses rovidzar, szamomra nem tud ujat nyujtani.
A vevők viszont még inkább utálják a SiO2-t, és sokkal jobb, ha nálam megy tönkre, mint ha a készülékben. Mint ahogy egy 2*380W-os Uher erősítő ment tönkre az első másodpercben, miután egy hozzád hasonlóan optimista fazon tranyót cserélt benne. Eredetileg csak 2 tranyó volt rossz, utána magával rántott még 4-et. A 10000 Ft-ot viszont elkérte a javításért. Régebben Uher-szervízben dolgozott a pasi.
Az pedig, hogy mennyit bir egy alkatresz, ra van irva az adatlapjara. Ennyit BIZTOSAN, es ez a fontos, mert nem tehetem meg, hogy felteszek egy kapcsolasi rajzot, amiben utana azok akik megbiztak bennem hetente cserelik az alkatreszeket.
Pedig pontosan ez történhet meg, ha egzotikus alkatrészeket használsz, és az utánépítő csak hamis tranzisztort kap. Igen, jól olvastad, a tranzisztorokat is hamisítják, és boltban simán eladják! De még ha nem is hamis egy tranyó, akkor sem mindegy, hogy a szilícium-szelet közepéről, ahol a méretek, koncentrációk megfelelők, vagy a széléről származik, ahol ahogy esik, úgy puffan. Ez akár azt is eredményezheti, hogy az egyik tranyó kibírja a 70V,2A-t, a másik meg elszáll 400 mA-nél. Nem mindegy.
"A múltkor még a source-ellenálláshoz mérted a meredekséget."
Rosszul fogalmaztam. Azt kellett volna irnom, hogy az osszes source-ban talalhato terhelo ellenallashoz kepest. Mellesleg letezik olyan kapcsolas, ahol a rovid verzio is igaz.
Meghajtó fokozat:
Az ellenállással lezárt meghajtó fokozat el?nyei a következ?k.
1, Pontos, és jól beállítható nyílthurkú er?sítést eredményez.
2, A nyílthurkú er?sítés szinte független a terhelést?l, és a végtranzísztorok B-jét?l (Egy végfokozat, darlingtonnal kb. 100000-es B-vel rendelkezik. Ez 8ohmon 80kohmos terhelést jelent. A legutóbbi végfokomban a lezáró ellenállások ered?je 6.5k. Egy nagyságrend!!!)
3, Csökkenti a kimen? ellenállást. (6.5kohm/10000=.65ohm, és ezt még csökkenti a nvcs.)
4, A bekapcsolás pillanatában potenciált definiál a kimeneti fokozatnak, ezzel csökkenti a koppanást - nem kell relé.
Tudod régen úgy építettek végfokot, mint te. Összelapátoltak egy jó nagy er?sítés? rendszert, aminél a hangsúly a nagy er?sítésen van. Megmérték a nyílthurkú frekimenetét. Az így kapott fels? határfrekit elosztották a visszacsatolás nagyságával, és az igy kijött frekire lekorlátozzák a fels? végét, lehet?leg a nagyjel? er?sít? bázis-kollektor kapacitásának növelésével.
A nvcs. nagyságrendje 40-50dB, ami szinte mérhetetlenül kis torzítást, 0 kimen? impedanciát eredményez. De csak az el?bb kijött frekiig. Onnatól elkezd csökkenni a huroker?sítés, amit?l emelkedik a kimeneti impedancia, n? a torzítás.
Szerintem mára szinte minden tervez? rájött, hogy a nvcs. nem csodaszer, és a jó végfok nem így készül.
A Quadot hagyjuk, mert annál szarabb konstrukciót nemigen láttam, pedig pár végfok átment már a kezemen...
Az emitterkövet?s kérdésedet nem értem. Mit nem próbáltam ki?? A tervezett er?sít?im nagyrésze emitterkövet?vel végz?dött, és nemigen gerjedtek. Akkor pedig valamit jól csinálok, vagy nem??
Ha a végfokom nyílthurkú er?sítése 10%-ot változik a terhelés hatására, az lehet, hogy .1%-os harmonikus torzítás növekedést eredményez. De mihez képest??? Az üresjáratban mért torzítás egy normális embernek semmit nem mond. Olyan mint egy autó gyorsulását tesztelni vezet? nélkül. Biztos jobb lesz, de David Hasselhof kivételével senkit nem érdekel.
A te logikáddal épült végfok nyílthurkú er?sítése egy nagyságrendet is változhat a terhelés miatt. És nem csak alacsony frekin. Ez szerinted jó??? (Ha igent mondasz, többet egy sort nem írok neked)
Mennyire választja el az emitterellenállás a kapacitív terhelést az emitterkövet?töl??? Ez értelmetlen kérdés. Visszakérdeznék ennek szellemében: És ha nincs ott, akkor mennyire NEM választja el??
Ha az er?sít?mben zaj keletkezik (mondjuk termikus zaj, brumm, stb.) akkor az vezérlés nélkül is megjelenik a kimeneten ugye? Ezt csökkenti a nvcs., ugye?
"Nyilván. Azért van, hogy igénybe vegyék." Ha játszod a hülyét, akkor ne várj érdemi választ!
A TIM mérésénél a kollektorként nevzett pont az a pontja az er?sít?nek, ahol a visszacsatolt, és a bemeneti jel kivonódik egymásból. Ez szokványos er?sít?knél a bemeneti differ?sít? kollektora. Itt kell mérni. Az eredményt nem összehasonlításra szolgál. A léányeg az, hogy minél kisebb legyen a túllövés.
Hogy is csinaltad ezt? Van egy Denon 1420-as lejatszom amiben PCM54-es DAC lapul. Ha adnal par tippet kiprobalnam tulmintavetelezes nelkul, persze ha megoldhato. Rajz van!
"Ami azt illeti, a 0 áram végtelenszer gyakoribb, mivel az adott kapcsolás AB osztályú, tehát majdnem fél periódusig 0 az áram, 10 A pedig csak egy pillanatra fordul elő"
Vedd eszre, hogy ezzel a gondolatmenettel sehova sem jutunk! Mondhatsz barmilyen aramerosseget, ugyis bele tudok kotni en is. A Te gondolatmeneted alapjan legjobb volna 0 aramnal vizsgalni, mert az a leggyakoribb. Ott aztan igen ertelmes dolog...
A kis kivezerles szamomra azert 1 voltnal tobb. Ha mondjuk esti zenehallgatasrol beszelunk, akkor is jobb volna szerintem 3-4V-rol ertekezni!
"Ha valaki legalább középiskolás szinten ismeri a MOSFET-ek karakterisztikáját, az ebből nagyon jó közelítéssel ki tudja számolni a köztes értékeket, vagy akár a transzfer karakterisztikából is leolvasható, úgyhogy a gyártót semmiképp sem hibáztathatod. "
Igen, elmeletben. De ha neked nem ugyanaz a torzitas jon ki egz IRF540-el, mint egy egy IRFP240-el, akkor maris kidobhatod az elmeletedet. Probald ki, aztan vitassuk a dolgot tovabb.
Folyamatban van a torzitasmerom beszerzese, de elegge bizonytalannak tunik a dolog.
"Én nem sajnálom, van belőle még 60 db. :-) Akkor sem sajnáltam a tranyókat, amikor szisztematikusan tönkretettem őket, hogy tudjam, mit bírnak. Pedig jópár 2SA1943, és hasonló 1000 Ft-os tranyó volt köztük"
Lehet, hogy regimodi vagyok, de en a mukodo tranyot szeretem. A 3 kivezeteses rovidzar, szamomra nem tud ujat nyujtani.
Az pedig, hogy mennyit bir egy alkatresz, ra van irva az adatlapjara. Ennyit BIZTOSAN, es ez a fontos, mert nem tehetem meg, hogy felteszek egy kapcsolasi rajzot, amiben utana azok akik megbiztak bennem hetente cserelik az alkatreszeket.
"A múltkor még a source-ellenálláshoz mérted a meredekséget."
Rosszul fogalmaztam. Azt kellett volna irnom, hogy az osszes source-ban talalhato terhelo ellenallashoz kepest. Mellesleg letezik olyan kapcsolas, ahol a rovid verzio is igaz.
Majd folytatom, most elhuzok Hegyeshalom iranyaba.
Mcc
"Ismét megjegyezném, hogy ez 10A-es áramnál igaz. De végfoknál az áram a legritkább esetben ennyi."
Ja. Teljes kivezérlésnél minden periódusban. Ez valóban a legritkább esemény. Pont annyira mint a 0 áram, vagy mint a 4.3A...
Ami azt illeti, a 0 áram végtelenszer gyakoribb, mivel az adott kapcsolás AB osztályú, tehát majdnem fél periódusig 0 az áram, 10 A pedig csak egy pillanatra fordul elő. A 4,3-ról nem szólok, azzal számolni ugyanúgy elvi hiba, mint 10A-rel. Olyan, mintha azt mondanám: az erősítők ára 40000$. Valóban: a legjobb minőséghez tartozó ár ennyi (a legnagyobb áramhoz tartozó meredekség 10S), de az összes erősítőre (az összes áramra) általánosítva már nyilvánvalóan hamis.
Kis kivezérléseknél (a konkrét esetben kb. 1V-ig, ami azért már szobahangerőnek elmegy) a meredekség nagyon kicsit változik, ráadásul a két oldal változása részben kiegyenlíti egymást, így itt nyugodtan számolhatunk a nyugalmi áramhoz tartozó értékkel, nagyobb kivezérlésnél viszont semmilyen értéket nem helyettesíthetünk be, magával a ~négyzetes transzfer karakterisztikával kell számolni. (Persze csak ha reális eredményt akarunk kapni.)
Arról meg végképp nem tehetek, hogy a meredekségi értékeket a gyártók ilyen áramra adják meg.
Ha valaki legalább középiskolás szinten ismeri a MOSFET-ek karakterisztikáját, az ebből nagyon jó közelítéssel ki tudja számolni a köztes értékeket, vagy akár a transzfer karakterisztikából is leolvasható, úgyhogy a gyártót semmiképp sem hibáztathatod.
A torzítási adataidhoz nem tudok hozzászólni, mert torzításmérőm nincs otthon.
Nem a konkrét érték a lényeg (bár elhiheted, hogy jó közelítéssel ennyi), csak az ellenőrizhetőség miatt adtam meg mindent pontosan.
(Sajnálom az 540-edet, én nem merném 30V/2,5A-el járatni, persze én túl óvatos vagyok :o)
Én nem sajnálom, van belőle még 60 db. :-) Akkor sem sajnáltam a tranyókat, amikor szisztematikusan tönkretettem őket, hogy tudjam, mit bírnak. Pedig jópár 2SA1943, és hasonló 1000 Ft-os tranyó volt köztük.
Abban osztom a véleményed, hogy emitterkövetőként a terheléshez képest változó meredekség okozza a torzítást.
A múltkor még a source-ellenálláshoz mérted a meredekséget.
De a source ellenállás is a terhelés része lesz (Javíts ki, de minden terhelés ami a source-ra van kötve). Ezzel növeli a terhel? ellenállást, és csökkenti a torzítást.
Igen, meg magát a kimenő jelet is. Akkor már egyszerűbb a bemeneti jelet csökkenteni, így a torzítás pontosan ugyanúgy (na jó: jobban) csökken, viszont nem növeli a kimeneti impedanciát, és még a tápfeszültség is csökkenthető. Vagy használj nagyobb impedanciájú hangfalat, és akkor azonos torzítás mellett, még az érzékenység, és a damping faktor is nő.
Persze, ahhoz hogy ez észlelhető legyen a source ellenállásnak összemérhetőnek kell lenni a terheléssel.
Vagy kellene. De sem itt, sem máshol nem az. (Szerencsére.)
A source ellenállás másik lényeges szerepe, hogy óvja a FET-et a kapacitív terhelésektől.
Ez igaz!
A meghajtó fokozattal kapcsolatosan: Az erősítés sávszélesség szorzat valóban állandó lesz. De ez csak egy paraméter. Mi lesz a jelemelkedési sebességgel?
Mi lenne? Ugyanannyi marad! Ráadásul független marad a kimeneti feszültségtől, ami ellenállásos linearizáció esetén nem mondható el.
A jelváltozási sebességet a folyó áramok határozzák meg, és a párhuzamos kapacitások. SR=I/C. A visszacsatolástól egyik sem változik.
Az egyetlen negatívum a visszacsatolásnál, hogy oda kell figyelni a stabilitásra. Ez befolyásolja az alkatrészválasztást is.
Nekem gondot jelent az er?sítés meghatározása, ha nincs számolható terhelés a fokozaton. Az áramgenerátor kimen? ellenállása meglehet?sen bizonytalan érték?, és er?sen változik pl. a h?mérséklet függvényében. Én szeretem tudni mennyi a nyílthurkú er?sítése a végfoknak, hogy a frekimenetről már ne is beszéljek.
Hát ízlésekről nem szívesen vitázok, meg én is szeretem tudni a nyílthurkú erősítést, de ha ezért le kell mondanom egy csomó jó tulajdonságról, akkor inkább nem törődök az esztétikummal. A végcél ugyanis a zárt hurkú működés javítása. Ha nem tudom, hogy 1 kHz alatt a nyílt hurkú erősítés végig 10000-szeres, vagy 100 Hz-en még fölmegy 100000-ig, attól még meg fogom tudni mondani a zárt hurkú erősítést. Pl. egy 10-es osztóval visszacsatolva 9,99, és 9,999 között lesz.
Nagyon jó példa erre a QUAD405, aminek a kisfrekvenciás, nyílt hurkú erősítése 2 nagyságrendet (!!!) is változik a kivezérlés függvényében, a zárt hurkú viselkedésében mégis szinte nyoma sincs ennek!
Én is tudom, hogy egy emitterkövető kapacitív terhelésen hajlamos gerjedni. Nálam viszont minden esetben van a bemeneten lezáró ellenállás, ami ezt a hatást legalább a meghajtó fokozatnál kompenzálja.
Ha soha nem is foglalkoztál ezzel a kérdéssel, akkor honnan tudod, hogy mekkora ellenállással lehet ezt kompenzálni? Persze, nyilván kikísérletezted. Viszont akkor hogy mondhatsz véleményt egy még ki nem próbált kapcsolásról?
Az általam tervezett végfoknak gyakorlatilag ugyanannyi a nyílthurkú erősítése terheléssel, mint terhelés nélkül.
Ez a "gyakorlatilag ugyanannyi" elég szubjektív fogalom. Ha csak egyetlen százalék a különbség, az már pár ezrelék torzítást is okozhat!
A hőstabilitás miatt alkalmazott emitterellenállás pedig egy fajta plusszként elválasztja a kapacitív terhelést a végtranyótól.
Na de mennyire? És ha nem érdekel a határfreki fölötti működés, akkor egyáltalán honnan tudod?
Zaj: Ha jól emlékszem a hangaszórón a kimeneti zaj jelenik meg. Én ezt szeretném csökkenteni.
Ezt gondold át mégegyszer! Ha tényleg a zaj érdekelne, és nem a jel/zaj viszony, akkor nagyon egyszerű dolgod lenne: csak el kell vágni a hangfalkábel! Garantáltan nem lesz zajod! Viszont a jel/zaj viszony nem csökken a visszacsatolástól (konstans bemeneti jel mellett).
Zener+ME: Nem azt írtam, hogy tönkremegy, hanem azt, hogy igénybeveszi az alkatrészeket.
Nyilván. Azért van, hogy igénybe vegyék.
Szerintem nem elegáns dolog egy alkatrészt direkt rövidzárban használni. Kell ott lenni más, szebb megoldásnak is. Persze ez tisztán ízlés kérdése...
Ha ragaszkodsz hozzá, bele lehet tenni még egy 470R ellenállást az IC kimenetével sorba, bár nem értem, hogy akkor miért szerepel ez a TL071 adatlapján: "Duration of output short circuit (see Note 4).... unlimited"? Bár tényleg ízlés kérdése.
Egyébként pl. egy csöves adóvégfok kimenetét sokkal jobb, ha rövidre zárod, mint ha szabadon hagyod.
"A többivel egyetértek." Volt ilyen????
Igen! Most hadd ne soroljam föl!
A tranziens-intermodulációs torzítás mérése a következ? (by M. Otala):
Végy egy végfokot. Távolítsd el a bemeneti alulátereszt? RC tagot (amennyiben van). Ezután 1kHz-es (freki nem túl lényeges), meredek felfutású (ez viszont lényeges) négyszögjellel hajtsd meg. Lehet?leg minimum a kimeneti teljesítmény feléig (a több jobb, túlvezérlés ellenjavallt). A terhelés elsőre névleges, ohmos.
Ellenőrizd a kimeneti jelet. Ha nem találsz benne sem számottevő (10% felett)túllövést, se lengést, akkor vizsgáld meg az első fokozat kollektorában megjelenő jel alakját. Na itt FOGSZ TALÁLNI túllövést! Valószínőleg nem is kicsit. Na ez a TIM. Ha ezt sikerült eltüntetned (kompenzálással, a fokozatok változtatásával), akkor próbáld ugyanezt mérni de komplex terheléssel!
Köszi, bár nem értem, hogy ebből hogy lesz összehasonlításra alkalmas mérési eredmény. Meg hogy hogyan mérem le integrált áramkörnél. Meg egy kicsit túlzottan kapcsolás-specifikus, mert pl. az első tranyó lehet akár földelt kollektoros is, és akkor hiába mérek bármit is a kollektorán. Egyéb elvi problémáim is vannak vele, de nem akarlak tovább fárasztani. Szerintem valószínűleg ezt egy konkrét elrendezés vizsgálatára találhatta ki Otala.
"Ismét megjegyezném, hogy ez 10A-es áramnál igaz. De végfoknál az áram a legritkább esetben ennyi."
Ja. Teljes kivezérlésnél minden periódusban. Ez valóban a legritkább esemény. Pont annyira mint a 0 áram, vagy mint a 4.3A... Arról meg végképp nem tehetek, hogy a meredekségi értékeket a gyártók ilyen áramra adják meg.
A torzítási adataidhoz nem tudok hozzászólni, mert torzításmér?m nincs otthon. (Sajnálom az 540-edet, én nem merném 30V/2,5A-el járatni, persze én túl óvatos vagyok :o) Abban osztom a véleményed, hogy emitterkövet?ként a terheléshez képest változó meredekség okozza a torzítást. De a source ellenállás is a terhelés része lesz (Javíts ki, de minden terhelés ami a source-ra van kötve). Ezzel növeli a terhel? ellenállást, és csökkenti a torzítást. Persze, ahhoz hogy ez észlelhet? legyen a source ellenállásnak összemérhet?nek kell lenni a terheléssel. A source ellenállás másik lényeges szerepe, hogy óvja a FET-et a kapacitív terhelésekt?l.
A meghajtó fokozattal kapcsolatosan: Az er?sítés sávszélesség szorzat valóban állandó lesz. De ez csak egy paraméter. Mi lesz a jelemelkedési sebességgel?
Nekem gondot jelent az er?sítés meghatározása, ha nincs számolható terhelés a fokozaton. Az áramgenerátor kimen? ellenállása meglehet?sen bizonytalan érték?, és er?sen változik pl. a h?mérséklet függvényében. Én szeretem tudni mennyi a nyílthurkú er?sítése a végfoknak, hogy a frekimenetr?l már ne is beszéljek.
Én is tudom, hogy egy emitterkövet? kapacitív terhelésen hajlamos gerjedni. Nálam viszont minden esetben van a bemeneten lezáró ellenállás, ami ezt a hatást legalább a meghajtó fokozatnál kompenzálja. Az általam tervezett végfoknak gyakorlatilag ugyanannyi a nyílthurkú er?sítése terheléssel, mint terhelés nélkül. A h?stabilitás miatt alkalmazott emitterellenállás pedig egy fajta plusszként elválasztja a kapacitív terhelést a végtranyótól.
Zaj: Ha jól emlékszem a hangaszórón a kimeneti zaj jelenik meg. Én ezt szeretném csökkenteni.
Zener+ME: Nem azt írtam, hogy tönkremegy, hanem azt, hogy igénybeveszi az alkatrészeket. Szerintem nem elegáns dolog egy alkatrészt direkt rövidzárban használni. Kell ott lenni más, szebb megoldásnak is. Persze ez tisztán ízlés kérdése...
"A többivel egyetértek." Volt ilyen????
A tranziens-intermodulációs torzítás mérése a következ? (by M. Otala):
Végy egy végfokot. Távolítsd el a bemeneti alulátereszt? RC tagot (amennyiben van). Ezután 1kHz-es (freki nem túl lényeges), meredek felfutású (ez viszont lényeges) négyszögjellel hajtsd meg. Lehet?leg minimum a kimeneti teljesítmény feléig (a több jobb, túlvezérlés ellenjavallt). A terhelés els?re névleges, ohmos.
Ellen?rizd a kimeneti jelet. Ha nem találsz benne sem számottev? (10% felett)túllövést, se lengést, akkor vizsgáld meg az els? fokozat kollektorában megjelen? jel alakját. Na itt FOGSZ TALÁLNI túllövést! Valószín?leg nem is kicsit. Na ez a TIM. Ha ezt sikerült eltüntetned (kompenzálással, a fokozatok változtatásával), akkor próbáld ugyanezt mérni de komplex terheléssel!
Egy kis nem fetezés:
Megépitettem a Borbély féle RIAA erőlködőt MM módban, mivel van MC trafóm.
Összehasonlitottam az AD1865 daccal. Mit mondjak, vagy a riaa gyönge, vagy a DAC Qrva jó, mivel nagy különbség nincs köztük. Talán az LP-nek nagyobb a tere, meg mintha a dinamika csúcsok nagyobbak lennének. Szval szivtam eleget a csövek miatt. A második fokozat 12AX7 WXT Szovtekből, mondván ne snassz ECC83 nlegyen benne. Le is cseréltem Tungi ECC83, mivel ennek zaja kisebb, illetve nem húz a magasba, hanem szép kiegyenlitett hangképe van. Az első fokozatban az eredetileg ajánlott 6N23P rendkivűli zajt generált (ennyit a russzki csűvekről), Itt Tungi E88CC-t alkalmazva a jelzaj 6dB-t javult, nem beszélve a hangminőségről. Búgás nincs.
Más: KIT fiútól kaptam egypár trafót kipróbálásra a dac-ba. gondoltam egy Mullard E88CC fokozatot megspórolok vele. Ennek helyére kötöttem be a trafókat. A hangerő sajna kisebb lett, de a hangminőség javult.: együtt van az egész zene, a basszus tisztább, nem ken, ez miatt olyan mintha egy barnahangyafayznyit kisebb lenne a bassz. Érdekes, hogy KIT szerint a trafó magasban vagy 1,5dB-t kaszál, nálam mégis jobbak lettek a magasak, tovább csilingelnek. Ez egy rövid meghallgatás volt, holnap mérek, fülelek. Ha megint bejön, akkor az AD1865 kimenetén az IV konvertert növelem vagy 3Xára, hogy a kimenő fesz elég legyen, de sajna a szűrőt is kell hozzá igazitani, csak még nem tudom hogyan. Most a sorrend a következő: AD1865, IVc, Párhuzamos680p silvermica, szűrő a la convertus, Trafó. Várom a tippeket, merre induljak. Csak azért vagyok mérges, mert a csöves buffert 7X csináltam újra, mire jó lett, és most úgy néz ki, kidobom. Igaz a Mullardok mehetnek a RIAA-ba.
"Egy ilyen FETnek a meredeksége a 10S nagyságrendjébe esik. Ennek inverze 0.1ohm..."
Ismét megjegyezném, hogy ez 10A-es áramnál igaz. De végfoknál az áram a legritkább esetben ennyi.
"...de miután az ellenállás lesz a meghatározó, ezért a meredekség ingadozása sokkal kisebb jelentőséggel bír (kisebb torzítást okoz)."
Source-követő kapcsolásban nem a source-ellenálláshoz, hanem a terheléshez viszonyított meredekség-változás határozza meg a torzítást. Tipikus beállításban (+-30 V táp, 2,5 A-es áramgenerátor, 8 Ohm terhelés, 35 Vpp kivezérlés, IRF540) 1 % a harmonikus, és 2% az intermodulációs torzítás. Source-ellenállással pont ugyanúgy, mint nélküle.
"Más: ha azon a ponton (nagyjelű erősítőfokozat kiemenete), nincs ohmos terhelés, vagy csak igen nagy, akkor az ott szereplő kapacitások, még ha alacsonyak is, kis határfrekit fognak eredményezni, és lelassítják a végfokot."
Ez is igaz, viszont az előző (földelt emitteres) fokozatnak annál nagyobb lesz az erősítése, minél nagyobb a terhelő ellenállás. Ha hagyod áramgenerátornak, akkor igaz, hogy kicsi lesz a határfreki, viszont pontosan ugyanannyiszor nagyobb lesz az erősítés, amit azután visszacsatolással ugyanolyan frekimenetté alakíthatsz, mint ha ellenállással korlátoznád, és így egyúttal az összes fokozat torzítását csökkented. Az összes műveleti erősítő így működik.
"Ha ehhez hozzászámolod, hogy a végfok bemeneti impedanciája is ingadozik a B szerint, akkor esetleg előfordulhat, hogy lesznek olyan pontok a kimeneti jel változása folyamán ahol a végfok stabilitása esetleg instabilitásba megy át."
Ez abszolúte így van, ez az, ami miatt nehéz jól méretezni a visszacsatolást. De nem lehetetlen!
"A B határfreki fölött én már semmit sem akarok kezdeni egy végtranyóval. Miután ez a freki még egy BD249C-nél is 3MHz, ezért nem hiszem hogy a gyakorlatban számítana."
3 MHz a tranzit freki. Szerencsés munkapontban. A Béta határfreki ennek kb. az 1/B része. Persze mondhatod, hogy téged a 30 kHz sem érdekel, de gondolj bele: egy stabilizátornak csak 0 frekit kell átvinnie, mégis számít a tranyók határfrekije. B határfreki fölött egy ohmos terhelésű darlington bemeneti impedanciája ohmos, de negatív! Ezt azért nem kellene figyelmen kívül hagyni. Kapacitív terheléssel pedig induktív! Ez az induktivitás, és a vele párhuzamos parazita kapacitás miatt van olyan csúnya túllövése az erősítők többségének kapacitív terhelésen! Rossz méretezés esetén gerjedést is okozhat, még visszacsatolás nélkül is!
A zajról azért írtam, hogy nem csökkenthető visszacsatolással, mert nem a semmitmondó kimeneti zajról, hanem (a mérnöki gyakorlatnak megfelelően) a bemenetre redukált zajról beszéltem, az pedig nem csökkenthető.
"A ME kimenete, és tápja közé rakott zener nagyon kellemes rövidzárként funkcionál, ha a kimeneti jel meghaladja a zener nyitófeszültségét (a táphoz képest). Ez egyrészt igénybeveszi mind a ME-t, mind pedig a zenert. Sőt bizonyos ME típusoknál lelassítja a működést is ( a rövzárvédelem kikecmergése nem egy villámszerű folyamat)."
Remélem, emlékszel még, hogy minek kapcsán óvtál a z-diódától: egy hűtőventillátor-vezérlő, 14V-os tápról. Lehet, hogy vakmerőnek látszom, :-) de meg merem kockáztatni, hogy egy ZPD6.8 ki fogja bírni a 741-es IC 30 mA-es zárlati áramát, és a 741-es is talán túléli ezt a 200 mW-ot. Lássuk, mi van még: lelassul. Talán 100 us-ig is késlekedhet! Az hiszem, ezt még hajlandó lesz kivárni a ventillátor. Az első PWM erősítőmben egy NE5534 üzemszerűen áramkorlát-üzemben dolgozott, 120 kHz-cel kapcsolgatott, +-20V-os tápról járt, és zokszó nélkül működött, pedig annak még nagyobb a zárlati árama, úgyhogy valószínűtlennek tartom, hogy itt bármi problémát okozhat.
A többivel egyetértek.
Írtad, hogy mértél tranziens intermodulációs torzítást. Ez nekem egy homályos pont, mert ugye a tranziens intermoduláció elvileg impulzusok (négyszögjel) esetén jön létre, de tudtommal a DIM-100 szabvány szerint színuszos jellel mérik. Szóval akkor most mi is ez, és Te hogyan mérted?
Ezekkel az IRF/IRFP típusokkal ez a probléma, hogy kapcsolóüzemre fejlesztették őket. Mióta a PC-k, meg egyéb ipari berendezések miatt elterjedt a kapcsolóüzemű technológia, és baromi sok kellett belőlük, azóta olcsók. A kifejezetten hangfrekis célra készült példányok lassan kivesznek, mert kevés a kereslet irántuk.
Ezeknél a FETeknél a minél nagyobb meredekség, illetve a minél gyorsabb kapcsolás a lényeg. Linearitással nemigen törődnek.
De.
Egy ilyen FETnek a meredeksége a 10S nagyságrendjébe esik. Ennek inverze 0.1ohm. Ha egy ilyen FET source-ba egy 0.33ohmos ellenállást teszel, akkor leginkább ez az ellenállás fogja meghatározni a meredekséget S=1/(1/S+Rs)=1/(0.1+0.33)=2.35S. Ez kevesebb, ugyan, de miután az ellenállás lesz a meghatározó, ezért a meredekség ingadozása sokkal kisebb jelentőséggel bír (kisebb torzítást okoz).
Ami szerintem a leglényegesebb (A osztályban):
1, Jó meghajthatóság. Ez kis kapacitásértékeket jelent. Itt előnyösek a 3-4 generációs fetek (IRF jelzéseiben "N" "A" "LC")
2, Nagy disszipáció. Ez sajnos szinte mindíg ellentmond az első feltételnek. A kompromisszum a nagyobb feszültség, kisebb áram, de ugyanakkora disszipáció csapásiránya.
A konkrét típus: 180W, ez rendben, kb. 60-70W-ig nem lesz vele gond. A kapacitások közül leginkább a visszaható Cgd számít. Ez itt 40pF, ami szintén rendben látszik. A többi már meghallgatás, és kísérletezés kérdése.
"Erős visszacsatolással áramgenerátorból is lehet feszültséggenerátort csinálni"
Lehet, viszont másképpen egyszerűbb.
Más: ha azon a ponton (nagyjelű erősítőfokozat kiemenete), nincs ohmos terhelés, vagy csak igen nagy, akkor az ott szereplő kapacitások, még ha alacsonyak is, kis határfrekit fognak eredményezni, és lelassítják a végfokot. Ha ehhez hozzászámolod, hogy a végfok bemeneti impedanciája is ingadozik a B szerint, akkor esetleg előfordulhat, hogy lesznek olyan pontok a kimeneti jel változása folyamán ahol a végfok stabilitása esetleg instabilitásba megy át.
A B határfreki fölött én már semmit sem akarok kezdeni egy végtranyóval. Miután ez a freki még egy BD249C-nél is 3MHz, ezért nem hiszem hogy a gyakorlatban számítana.
A visszacsatolással a zajt is lehet csökkenteni, méghozzá nagyon hatásosan. De a nvcs. sajnos nem csodaszer. Újabb és újabb torzítási típusokat hoz be. Én az egyik legelsőnek tervezett végfokomon mértem TIM-et. A végfok nagyon szép torzítási, zaj, és frekimenet adatokat produkált, és ,égis szarul szólt. Aztán kiderült, hogy miért. A TIM az egyik olyan torzítás, ami nvcs. nélkül egyszerűen nem létezik.
Mcc
Ui.: A ME kimenete, és tápja közé rakott zener nagyon kellemes rövidzárként funkcionál, ha a kimeneti jel meghaladja a zener nyitófeszültségét (a táphoz képest). Ez egyrészt igénybeveszi mind a ME-t, mind pedig a zenert. Sőt bizonyos ME típusoknál lelassítja a működést is ( a rövzárvédelem kikecmergése nem egy villámszerű folyamat)
Nem kell megküzdenünk, másodszorra neked is ugyanaz jött ki. De ha ragaszkodsz hozzá, benne vagyok!
"De gondolj bele, hogy egy bipoláris tranzisztorokkal épített emitterkövet? a bemenetén található impedanciát transzformálja a kimenetére. A legtöbb végfokban a meghajtó fokozatnak áramgenerátor a munkaellenállása, ami egy igen magas kimeneti impedanciát okoz..."
No igen, ez nagyjából így van, feltéve, hogy nincs visszacsatolva. Erős visszacsatolással áramgenerátorból is lehet feszültséggenerátort csinálni. Persze ezt eddig is tudtad, hiszen a kompozit kapcsolás pont így működik.
És abba már belegondoltál, hogy a darlington végtranyók bemenete felől milyen impedancia látszik a béta határfreki fölött, ohmos terhelésnél?
"Most mikor is b@szom el jobban a végfokomat? MOSFET-tel, vagy tranzisztorral??"
Hát akkor ne tegyél bele egyiket se! :-)
Most megint meg fogtok kövezni, de visszacsatolással bármilyen jellegű hiba hatékonyan csökkenthető (a zajon kívül), csak a stabilitásra kell vigyázni. Ez Mosfet-tel jóval könnyebb.
Még egy kérdésem lenne:
Ha megkérlek, elárulnád, hogy miért ne tegyek z-diódát a műv.erősítő kimenete, és tápja közé?
Ezzel nem lesz gond. Ha esetleg úgy van trafó, akkor csinálhatsz 7812+1diódával 12.6V-ot is, és sorba kell kötni az E88CC-k fűtéseit...
A zener+MOSFET kapcsolással sokat kísérleteztem anno. Egészen kellemes tápot lehet így csinálni.
A f?t?feszültség-ingadozást nem szereti a cs?. Ez tény, de a legnagyobb gondot a brumm okozza, persze csak váltakozóáramú f?tésnél.
Szerintem nem kell nagyobb faxnit csinálni a dologból. Egy 7808-as stabkocka már eléggé stabil feszt állít el?, és ebb?l egy soros ellenállással lehet 6.3V-ot csinálni. Az el?tét azért jobb, mint a síma 6V-os stab, mert csökkenti a bekapcsolás pillanatában fellép? áramlökést, amit a f?tés leginkább utál. (ECC83, és ECC82-nél 12.6V-os f?tésnél fordul el?, hogy a bekapcsolás pillanatában bevilágítják a szobát :o)
Ha üzem közben elszáll a f?tés, akkor szépen lassan elhallgat az er?sít?d. Azért lassan, mert lassan h?l ki a katód. Baj nem lesz bel?le.
A régebbi fejlesztés? csövek érzékenyek arra, ha táp nélkül felf?tve állnak sokáig. Ilyenkor un. közbens? réteg keletkezik a katódon. Ez létrejöhet akkor is, ha a cs? sokáig van lezárt állapotban (f?tés, anódfesz rákapcsolva, de a nagy negatív rácsfesz miatt nem folyik áram). De az újabb fejlesztés (E88CC, PL509) már gond nélkül elviseli ezt is. Mondjuk hangfrekis alkalmazásban ilyesmi nemigen fordul el?.
Szóval ne stresszeld magad! Egyenirányító, pufferkondi (nem kell túl nagy ebb?l se), stabkocka, és készen vagy!
megszultem az E88CC-hez a tapot, viszont felmerult bennem par kerdes...
befolyasolja e a zene minoseget az hogy milyen minosegu a futofesz. pl. hogy mennyire szurom meg, milyen minosegu alkatreszekbol van a tapja osszeallitva? masik, hogy mivan akkor ha uzem kozben elszal mondjuk a futofesz tapja, az kinyirja a csovet? es forditva mondjuk ha az anodfesz megy el a futes meg rajtamarad a csovon...
Megnéztem az irf.com-on az adatlapot. Picit talán nagyok a kapacitásai, úgyhogy valami kisimpedanciás meghajtás kell neki. ECC88-ból minimum 2 trióda párhuzamosan, mondjuk 120V anódfesz, 4mA anódáram beállítással, ebb?l kb. 20-szoros er?sítést lehet elérni.
Aztán ha visszalapozol párat, akkor sok-sok rajzot találhatsz együtem? A osztályú beállításokról. Na azok közül érdemes valamelyiket kipróbálni.
Mcc
Ui.: Jöv? hét közepén megyek a csomagért, akkor viszek neked 6N1P-t.
Majd megpróbálom - már ha nekem szól az üzenet. Én próbálgattam anno a saját MOSFET-es végfokomat mindenféle terheléssel. Els?re volt is lengés rendesen, de aztán sikerült kiiktatni.
Nem, vagy a fene se tudja. Jó alkatrésszel könny? jó végfokot építeni. De nincs is benne kihívás.
Asszem az Ongakuval kapcsolatban olvastam, hogy 40000USD-b?l akárki tud jó hangot csinálni. Próbáld meg 400-ból! Az már kihívás.
Ahogy tapasztaltam egy IRFP sokkal jobban szól együtem? 'A' osztályú sourcekövet?ként, mint egy 2SK ellenütemben...
Mcc, aki szereti a kihívásokat, és most elhúz a konyhába teát f?zni...
Én nem a nyugalmi helyzetben folyó árammal számoltam. Terheljük le a végfokot 4ohmmal (biztos ami biztos, még ha 8ohmos is a hangfalam, én szeretem ha 4-en is ketyeg a cucc), küldjük meg rendesen, mondjuk 40V csúcsig. Ekkor a kimen? csúcsáram 10A. Így már számolhatunk nagyságrendeileg 10S meredekséggel (mellesleg pont az IRFP240-nek 7S a meredeksége 12A-nél, de ezzel számoljon fejben akinek 2 anyja van!), így kijön, hogy a második pár fels? tagjának 6V a nyitófeszültsége. A 0.33ohmon 3.3V esik, ez összesen kb. 9.3V (mindent 25fokon számolok)
Kérdés most az els? páron folyó áram... A katalógus alapján kb. 4V a nyitófeszültsége a 240-nek.Ez azt jelenti, hogy a 10ohm+0.33ohm-os source ellenálláson 5.3V esik, és .53A folyik. Illetve folyna, mert .53A-nél már nem 4V a nyitófeszültség, hanem 4.5V. Ezzen újraszámolva kb. 400-450mA jön ki.
Ez 4%. De hogy ez mennyit számít???
Tapasztalataim szerint a MOSFET-es ellenütem? végfokoknak mindenképpen szükségük van visszacsatolásra. E nélkül szerintem olyan a hangjuk, mintha letakarták volna a zenészeket egy szép nagy leped?vel. A nvcs. javít ezen, de persze behoz mást. Itt aztán dönteni kell a szokásos kompromisszumok szerint.
De gondolj bele, hogy egy bipoláris tranzisztorokkal épített emitterkövet? a bemenetén található impedanciát transzformálja a kimenetére. A legtöbb végfokban a meghajtó fokozatnak áramgenerátor a munkaellenállása, ami egy igen magas kimeneti impedanciát okoz...
Ezért szoktam (no és az er?sítés beállítása végett) ellenállásokat kötni a kimeneti darlingtonok bázisaira. Legutóbbi konstrukciómban ezek ered?je 6.5kohm. Ezt transzformálja a kimenetre a végfok. De hogyan???
Egy gyárilag optimalizált dorlingtonnak a B-ja 10000 körüli. Ez .65ohm kimen? ellenállást eredményez.
De mikor??
Amikor éppen 10A a kimen? áram. De amikor 1A, akkor a B csak 2000, ami viszont 3.2ohmot ad.
Így aztán feltehetem magamnak a kérdést:
Most mikor is b@szom el jobban a végfokomat? MOSFET-tel, vagy tranzisztorral??
Mcc, a ny?gös (hogy mé' kell ilyen korán kelni???)
Már régóta meg akartam kérdezni, hogy milyen jellegű és milyen nagyságú a hangzásbeli különbség a japán FET-ek (SK/SJ) és az IRF-P FET-ek között. Érdemes annyival többet kifizetni értük?
Szimpatikus, hogy áramokkal, meg meredekségekkel számolsz, és nem atmoszférával, meg tisztasággal! De lehettél volna kicsit precízebb is:
Az IRFP-knek valóban 10 S körüli a meredekségük; 11A-nél (a p-snek 6 A-nál 6 S). Itt viszont 0,2 A körüli áram folyhat (7,5V+0,6V előfeszítéssel számolva), így a meredekségek az áram-arányok gyöke szerint kisebbek, kb. 1,5 S körül. Ez egyenként 0,6 Ohm körüli kimeneti ellenállást adna, ha nem lennének a 0,33 ohmok. Mindent számításba véve 0,5 ohm körül lehet a kimeneti impedancia, így a 10 ohmon a kimenő áramnak kb. az 5 %-a folyik. Ez a hőmérséklet növekedésével még tovább nő.
Egyébként rájöttem, hogy ez a hibája az én konstrukciómnak is: a hőmérséklettel erősen változik a kimeneti impedanciája, ami intermodulációt okoz.
Betudható a saját felületességemnek, de fel sem t?nt az az ellenállás...
Mondjuk nemvalószín?, hogy túl sok áram csordogálna rajta üzemszer? állapotban. Az IRFP sorozatú feteknek kb. 10S a meredekségük. A nyitófesz valahol 3volt körül van. Ha 10A folyik a kimenten (ez már masszív terhelés), akkor a 10ohmos ellenállás két vége között pont 1 volt a feszültség, ami 100mA kifelé folyó áramot jelent. Ez ugye a 10A-nek 1%-a. Hogy ez mennyit számít, vagy mit jelent a kimen? jelben??? Vannak kétségeim...
Ha má tekercs akkor tudja valaki, hogy pontosan mennyi is a Preludium B31 tekercseinek az induktivítása? Nekem a ferritrudasra 1,2mH rémlik, de nem tuti. A légmagosról meg talán 0,28mH, de ez sem ziher.
"Ha tudunk belőle következtetést levonni akkor mégegyszer megmérem és ábrázolom"
Próbáld meg!
"Túl ennek az egész elnéleti hátterén engem csak az érdekel, h mekkora induktivitást rendeljek!"
Ha tényleg ennyire változik az induktivitás, akkor ezt a hangváltót inkább forwardold a kukába! És igaza van mcchese-nek: nem illik vasmagot tenni a hangváltóba. (Legfeljebb egy rudat, de zárt magot semmiképp.)
Ha hangládával akarsz brékelni, akkor alap szerszámot találsz itt: http://www.speakerworkshop.com/ Ingyenes és piszok jó. A Te jelenlegi problémádhoz a passzív alkatrészek mérése kapcsolódik, de ezer más dolgot is találsz benne. Vigyázat! Fertőzést okoz :-)
Változatlanul azt mondanám, hogy különböz? ellenállásértékekkel (ez más áramot jelent), és ebb?l adódóan más áramértékekkel. Mérj rajta egyenáramú ellenállást is, esetleg mozgasd picit a kivezetéseket, és ha változik a DC ellenállás, akkor menetzárlat, és a nagyobb érték a nyer? :o)
Szerintem a mai modern trafóvasakkal, már nemigen lesz jelent?s vasveszteséged, még nagyobb frekiken se.
Ha sehogy sem megy a mérés, akkor építsd vissza a hangváltóba, terheld le a névleges ellenállásokkal a váltót, mérd ki a frekimenetét, és abból számold vissza a szükséges induktivitást. Aztán már csak szorgalmas tekergetés kérdése a végeredmény...
Elvileg egy tekercs induktivitása nem függ a rajta átfolyó áramtól. Ha vasmagos a tekercs, akkor ez csak egy bizonyos határig igaz, mert amikor a vas telítésbe megy, akkor annyi az induktivitásnak.
Tehát a 1mA árammal 1kHz-en mért induktivitásnak ugyanannyinak kell lenni, mint a 10mA-rel mért induktivitásnak 250Hz-en. De ugyanez nem igaz mondjuk 10A-nél...
Különben meg érz? szív? ember nem rak vasmagos tekercset a keresztváltóba. De ez már egy más kérdés...
Érdekes a felvetés. Ha tudunk belőle következtetést levonni akkor mégegyszer megmérem és ábrázolom. Első közelítésben úgy emlékszem, mintha lefelé és felfelé is(frekiben ) nőtt volna, de nem tudom hol volt a minimum. Nem tartottam lényegesnek.
Elképzelhető, hogy ennyire igénytelen tekercset építsenek be hangfalba?
Összefüggés biztos van a mérőjel árama és a mért értékek között, mert jelentős eltérés volt 4 ohm RL és néhány száz ohm LR között.
Túl ennek az egész elnéleti hátterén engem csak az érdekel, h mekkora induktivitást rendeljek!
100Hz-en mérted a 0,5, és 4kHz-en az 1,2 mH-t, vagy fordítva? Ha a frekivel nőtt az érték, akkor a vasmag van telítés-közelben, ha csökkent, akkor a vasveszteség (hiszterézis+örvényáram) tett keresztbe.
Én általában elé teszek egy soros ellenállást, és a frekit csökkentem 100kHz-r?l, addig amíg 70%-ra nem esik a feszültség a tekercsen (-3dB). Akkor aztán számolhatok.
Jobb a dolog pontossága, ha többféle ellenállásértékkel is megméred. A végeredményekb?l kisz?rhet? a mérési hiba.
Én szimpla LR sz?r?ként, vagy ha van megbízható pontosságú kondim, akkor rezg?körként szoktam mérni.
Ehhez persze minimum az induktivitás nagyságrendjér?l kell valami infó.
Bedobozoltam a D/A-t. Százezermillió apró probléma jött elő közben, de most már szól.
2-féle I/V van a végén.
a műv. erősítős változat precízebb hangú. (tönkretettem beépítés közben 1 627-t + 1 797-t :{)
a másik 1 trafó. így ahogy mondom. Mivel lusta ember vagyok hamarabb próbáltam ki így mint leválasztó fokozattal. Jó. Csodálkoztam is. kb harmad hangerő, de még elég és kellemes. A 2 trafót vmi kapcsolóüzemű tápból borítottam ki, ezért valószínűleg nem a leg optimálisabb a hanghoz. A minőségről annyit,h mióta benne van, otthonról felhívott anyóca,h azonnal áruljam el miként kell bekapcsolni, mert ő CD-t akar hallgatni :). Ilyen még eddig nem volt.
Rá lettem beszélve a hangfal buherálására. eddig rendben. "Vas"magos tekercs van a váltóban. Gondoltam megmérem mekkora. Mivel nem vagyok erre berendezkedve, építettem egy egyszerű hidat, amiben fix ellenállásokkal hasonlítottm össze az impedanciát. Elvégeztem különböző értékekkel, a legkisebb 4 ohm volt. Most jön a gond.: Az érték kiértékelhetetlenül szórt.
Nekem sosem voltak gondjaim az IRF-ekkel gerjedési szempontból. Igaz, hogy én sosem tettem elé meghajtó tranyót. A legjobb a fetekben, hogy eggyel kevesebb fokozat kell a végfokba, mint tranyókkal...
Szóval szerintem egy fokozat cs?vel, aztán egyenesen a MOSFET-ekre. Ebben megint az a rokonszenves, hogy ennél kevesebb fokozattal már nem lehet megoldani a dolgot.
Egyszer már csináltam ehhez hasonlót de akkor a FET-ek előtt még volt egy meghajtó tranyó. Ezzel sávszélesség és kivezérelhetőségi gondjaim voltak a katasztrófális négyszög-átvitelen kívül. Lehet, hogy kipróbálom még egyszer, de meghajtó tranyók nélkül.
Ez az uj(jabb) változat négyszögre legalább nem esik össze (annyira) és a kapacitív terhelést is jobban viseli. IRF-el azonban gerjed-füstöl-anyázik. Ezen a meghajtó cső csere EC360-re (+-70V és 60mA áram) segít (legalább is mérve hallgatni még nem tudtam) és a kimenettel sorba raktam egy LC tagot (3,3 ohm/3uH). Majd meglá.. meghallom.
Ha fenn van a rajz, akkor láttad a trükköt (a nyugalmi áram beállítástól a 220k-s ellenállásokkal). Esetleg - ha nem akarsz nvcs.-t -, akkor egy szimpla közös katódossal lehetne összeházasítani. Mondjuk egy paralell kötött E88CC, kb. 120V-os anóddal (240V-os táp), és triódánként 3-4mA-rel már meg tudná hajtani a feteket. Er?sítés kb. 20 szoros, ami több mint elég, a kimen? fesz 40-50V is tud lenni... Így nem kell katódkövet? se közé, és mindössze 2 fokozatból lett egy 75W-os végfokod.
IRF-ekkel nekem is gerjedt. Azért hangsúlyoztam ki a FET tipusát. Fent van már az a rajzod. Meg nem akartam visszacstolást. Már deszkán megy a módosítás, mert irf-el is ki akarom próbálni.
Nem rossz, de mi van, ha a katódkövet?ket kihagyod bel?le? Én ilyesmivel (is) kísérleteztem az ünnepek alatt. Nekem a katódkövet?s megoldás nemigen jött be eddig, mert gerjedékeny. A katód- (emitter) követ? utálja a kapacitív terhelést, és hajlamos rá gerjedni. Na ezért én kidobtam az egészet a kapcsolásból, és inkább a két közös katódos fokzatot használtam, a másodikban két triódát paralell.
Asszem valahol már feltettem a rajzot, ha nem szóljatok!
Közben egy nem is olyan nagy felfedezést tettem a tranyóssal. Nagyságrendekkel javult a hangja, ha a meghajtó fokozatot egy külön trafóról tápláltam. Mondjuk a 200W-os trafó nem is igen izzadt, a 20W-os terhelést?l :o)
Na ez nem hagyott nyugodni, mert kisebb trafó nem volt a fiókban, a nagy meg nem fért el a dobozban, úgyhogy nekifeküdtem a kisebb méret? megoldásnak. Ennek eredménye egy egyszer? RC sz?r? lett, ami ugyanúgy javította a hangot, mint a második trafó.
A másik projekt, az "oldjuk meg a félvezet?s végfokot Motorola darlingtonok nélkül". Mert mind az Ongaku óta tudjuk, 40000 USD-b?l mindenki tud jó hangot csinálni...
Szóval a végfokba belevarázsoltam 2 pár IRF540N/9540N típusú MOSFET-et (az N bet? lényeges!!). A meredekség kompenzálás miatt a source ellenállások .33ohm (540N), és .22ohm (9540N), ezenkívül kompenzáltam a kapacitások eltéréseit is. A meghajtó áramát 20mA-re növeltem 10-r?l, az er?sítését is picit emeltem.
Els?re egészen jól szólt (itt már benne volt az elválasztó RC sz?r?), de ennek javított a hangján, ha a nvcs.-t 12-r?l 16dB-re emeltem. Ezzel stabilabb lett a hangja, a mélek is megfogottabbak lettek. Aztán picit tovább javított a dolgon, ha emeltem a nyugalmi áramon. A kompromisszumot valahol 300-350mA körül találtam meg. E fölött már nemigen javul, viszont itt még nem villanyrezsó (bár f?t rendesen). Szerintem ez a beállítás már versenyképes a Motorolás verzióval (FET-ek ára kb. 600-700Ft/végfok).
Nagy örömötökre bejelentem, hogy elakadtam: egy primitív alkatrészre (térlemezre) lenne szükségem, de legtöbben azt sem tudják, hogy mi fán terem. Bízom benne, hogy akik amúgy is egzotikus alkatrészeket használnak, talán tudnak segíteni. Ha esetleg ilyen néven nem ismerős, akkor a működése: mágneses tér hatására az ellenállását megnövelő alkatrész. (Jó, persze, minden vezetőnek megnő az ellenállása mágneses térben (hall hatás), de ennek nagyon.)
Hali Audiofülek,
Kellene egy kis gyors segítség: elszállt a hangfalam mélymotorja egy KEF B139. Lengőcséve szakadás...Javítás csak januárban..(((
Nincs valakinek -ha nem is egy pár-de legalább egy darab, akár megvételre, akár kölcsön?
Én is kíváncsi leszek. Isten igazából azért csinálom, mert kellene valami egyszer?bb nagyteljesítmény? végfok meghajtani a prototípus hangfalaimat. Csöveim vannak, a MOSFET olcsó - lesz, ha újra kinyit a Lomex, és nem kell hozzá NYÁK se, mert megcsinálom az egészet huzalozva.
40V-ból nemigen fogok tudni kiszedni 150-160W-nál többet, de majd igyexem (esetleg 4 FET/csatorna).
A meredekségkülönbségre az N csatornásnál 0.39ohm, a P csatornásnál 0.22ohm lesz a source ellenállás. A kapacitás eltérést meg a P csatornásnál plusz G-D, az N csatornásnál pedig plusz G-S kapacitással fogom megoldani. Ekkor elvileg a szimmetriának sokkal jobbnak kell lenni, mint bipoláris tranyónál.
7végén kicsit még kísérleteztünk. Olcsóbbitási kísérleteket folytattunk, és az alábbi felfedezésre jutottunk:
A kompozit-komplementer kapcsolás MJE340/350 - IRF540N/9540N alkatrészekb?l majdnemhogy jobb, mint a 2 rúgóba fájó Motrola darlingtonok. Picit mos, egy lehelletnyit kend?sebb, de ennyiért??? (MJE 120/db, IRF 170/db, ezzel egy darlington ára kb. 300pénz) Egyetlen hátránya a TO220-as tokozásból adódó disszipácós limit, ami csak nagyon jó h?téssel viseli el a 4ohmos terhelést.
A komplementer-darlington nagy hátránya, hogy nehézkes a többszörözés, mert gerjedékeny, ha meg csak a FET-et többszörözöm, akkor lassú.
karácsonykor próbálkozom majd a cs?+MOSFET kombinációval, mert bíztatóan szól. Ha kompenzálom a meredekségkülönbséget, és a kapacitások eltérését, akkor nagyon kellemes hangja van. A kend?sebb hangzás magasabb nyugalmi árammal kompenzálható...
az en asus alaplapomban pl. NX-ek vannak a proci melett, ilyen pc bontokat kellene latogatni, ahol olcson adnak totalkaros alaplapokat, abbol kiforrasztani. csak erre sotetszabolcsban nincs ilyesmi, ami van azt meg dragan akarjak adni...
Azt, hogy ha bekotod oket ugy, akkor csak zajt kapsz a kimeneten. A bemeneti shift regiszter nem ugy mukodik, ahogy az ember varna. Valoban nincs jol specifikalva, nezd meg a BB adatlapon az aprobetuket - clock stopping.
Csöveket szerezhetsz az alábbi emailcímr?l:brenners@elender.hu. Korrektek, legalábbi nekem eddig mindíg azok voltak. Ha jól tudom minden jelzett típusuk van. (nekem is van mindegyikb?l, de én nem szoktam boltolni)
az mit jelent, hogy "nem szereik", nem mukodnek ugy? csak azert, mert beleneztem az adatlapba es semmi utalas nincs erre, nekem sima soros bemenetnek tunik, mint az AD1865-nel
Sanken darlingtont nem próbáltam, mert nincs. Aztán meg elég volt megvennni a Motorolákat, úgyhogy nem akartam még 8-10 rongyot kiadni egy kísérletre (jöv? héten jönnek a VA6550-es csöveim, 27,5 rugóért).
A 7végén még kpróbálnék egy-két dolgot, aztán jön végre a rajz. Többet nem akarok kísérletezni a dologgal, mert kifogytam az 5letekb?l. Majd, ha valami fontosabb az eszembe jut, akkor újra tervezem.
Mcc
Ui.: Ha valakit érdekel, egy szépen megépített csöves, az nézzem ide:
Nekem lehet hogy van ilyenem. Megnezem.
Kikotni a szurot a BB chipekkel nem olyan egyszeru, mert nem szeretik, ha az Analog-hoz hasonloan invertalod a WS-et es csak osszekotod a DATA es a CLK jeleket. Ezeknek a dogoknek "clock-stopping" kell.
Semmi kulonos, csak a chip parhuzamos bemenetu, ugyhogy keszulj fel jo sok shift regiszterrel. Van egy Technics SL-P1200-em, abban ilyen van. Egesz jol muzsikal, ha a digit szurot kikotom.
Mar nem merek igerni semmit sem. Most eppen Frankfurtba indulok, csutortokon jovok vissza. Biztataskeppen csak annyit, hogy tovabbi finomitasokat vegeztunk a kapcsolason. Nem jott be pl. a bemeneti fokozat aramanak tovabbi csokkentese. A szamunkra idealis hang valahol 0.8-1mA kornyeken van, ez alatt romlik a dolog.
A vegfok kapcsolasaval kapcsolatban kis kozvelemenykutatast vegeznek, mert nekunk a Motorola darlington hangja jott be, de ennek 2 rugo/db az ara, amit nem mindenki hajlando megfizetni...
Viszont ha sikerult KITtet ravennem, hogy tervezzen NYAK-ot, akkor komplett doksi lehet a vegeredmeny.
Van egy DENON DCD1700-as lejatszom. Sajna rossz, valszeg az SM5804 elszallt.Hasznaltan jutott hozzam es meg fustnyomokat is veltem felvedezni benne. Mint kiderult ezt az IC-t mar kb. 10eve nem gyartjak. A CDX 25.. szerintem mukszik, mert a digit kijarat jo. Egyebkent PCM56-os DAC van benn, es eleg szepen van osszerakva.
Hogyan lehetne megkerulni a szurot? Van valakinek valami otlete? Lehet-e tulmintavetelezes nelkul hasznalni? Lattam mar ilyen rajzot PCM56-al csak eppen CS84.. volt elotte es ez szamomra egyertelu volt.
Nem rossz cső. Érdekes viszont, hogy a nekem meglévő pár darab között van egy, amit valszeg más cégnél gyártottak, és az sokkal rosszabb hangot produkál.
Egyébként szerintem picit csövesebb hangja van, mint az E88CC-nek. Ez azt jelenti, hogy kicsit rózsaszínűbb, romantikusabb.
Ez valószínűleg azért lehet, mert nagyobb a belső ellenállása, mint az E88CC-nek. Az ARC használja az új végfok sorozatában. Ha érdekel, tudok adni pár darabot. Ha végre eljutok a cuccokért otthagyhatom neked...
Szervusztok építők! Tápkábelekkel szeretnék kísérletezni picinkét a zerősítőmön, de csak kétféle "szerelhető háromkéses hálózati lengő alj", azaz IEC tápgyugó vót a bótokban. Szar, meg fos minőségű. Ha tuttok vmi jó forrást, akkó lécci segíccsetek, mer kéne pár db! Ha vki hasonló dolgon agyal, vagy már el is merült a témában, szívesen tapasztalatcserélnék vele.
Dehogy mentem. Most is dologzom. Olykor-olykor van egy kis időm a topicba irogatni amíg a command filéket futtatja a rendszer (látnod kéne, tiszta mátrix fíling)
Talán jövő hét végén, mert kedden Frankfurtba kell mennem.
E88CC-ből nekem a Tungsram nagyon bejön. Van még orosz 6N1P-m is, ami nem direkt helyettesítő ugyan, de az esetek 90%-ban be lehet tenni helyette (nagyobb fűtőáram).
Rendeltem Valve Art VA6550-et. Kíváncsi vagyok milyen lesz a Svetlana SV6550-hez képest.
Én egyelőre az exponenciálist próbálom majd. Valahogy a tractrix nem terjedt el profi célokra, és én most ilyennel próbálkozom. Egyébként a 200Hz-1,6kHz tartományra szeretném. Alatta egy szintén exponenciális mélytörlcsér, felette a nyomókamrás magas. Én kénytelen vagyok a torokméretet kisebbre venni, hogy növeljem a hatásfokot...
Oldalanként 1 cső, azaz 2 trióda párhuzamosan 1 katód ellenállóval. A táp 260 volt, amely RC szűrés után 198 volt lessz. igy az anódon mérve közel 89 voltos feszkó mérhettő. A rácson 1,75 V van, ami azt jelenti, hogy a E88cc optimumban műxik. Egyébként cserélgetem a csöveket: Mullard egy kicsit mos, mély tónusú, ha valaki valami tévedésből tranyós végfokot használ, akkor ideális. A 300b SE-hez jobban megy a 6N23P EV, ami egy kicsit világosabb, kevésbé romantikus hangot ad, de romantikának ott a nvcs 300b.
Javitottam a DAC-on. Az IV kovertáló R-el párhuzamosan kötöttem 680pF-ot wimából. 5kHz-ig a DAC szinte szebb négyszögjelet ad mint a jelgenerálóm. 10KHz-n még tisztán felismerhetö a négyszög, utána szinuszosodik. Nincs túllövés, lengés! Ilyet CD-n még nem láttam!
A filter tekercse sajna szivatós, mert zajos a 2mH. 0,8mH lett az igazi ezüstözött Cu drötból. A jelzaj viszony -80dB körül van a a DAC+buffer+line erösitővel. A zaj fesz 2mV tök hangerőnél, 1k sinus kimenetnél a jel 21,3V!
A hang: katód C kidobva, a bassz tényleg feltisztult, mostmár kottázható. Az új tekercsel az egész olyan lett, mintha a lemez gyorsabban forogna. Hatalmas tér, szép magasak. Nagy a dinamika, igen finom, részletező a hangzás. Hiba: a progressziv rockot nem annyira dögössen adja, de mivel sok akusztikust is hallgatózom, ezért ez nem zavar. Ilyen jó CD jáccót még nem hallottam.Most már érdemes az ALPS potikon gondolkodnom, mert ebbe a kütyübe már megéri bele tenni. Kiváncsi vagyok a trafókra, amit majd KIT küld próbára. Ha beválik akkor a csöves buffert el tudom hagyni, kérdés: hogy fog szólni?
Az exponencialis allitolag nem igen valo kozeptartomanyra, inkabb a melyekre. A tactrix, amit most nuzok egesz jo, ha a torok nagy, egy kicsit nagyobb mint a hangszoro az en esetemben.
Már most tudom mondani, hogy NE próbáld ki az egyenes falú tölcséreket. Csak az iránykarakterisztikában jobbak (ezért használjuk a hangosításokban), de az összes közül ez színez a legjobban. Ráadásul, ha nem nyílik eléggé gyorsan (minimum a 60fokos nyílásszög), akkor kifejezetten kellemetlen hangszíne van. Az angol erre a "honking" szót használja. Ha meg gyorsabban tágul, akkor semmi mélyen nem lesz. Már sokat próbáltam bel?le, de sajnos kevés sikerrel. Mostanában inkább az exponenciális megoldásokon töröm a fejem. Ha lesz bel?le kész darab, majd küldök képet.
JBL??? Még seholse volt amikor a Turbosound már olyan digit kontrollert gyártott, amelyik a leveg? h?mérsékletét és páratarttalmát is figyelembe vette, amikor szabályozta a paramétereket :o)
Hat igen, a torok torzitas komoly problema. De ez is kezelheto. Eni is ki akarom probalni mek az egyenes tolcsereket is. kisebb savszelesseg, de kevesebb torzitas.
Tavol aljon tolem a vilag megvaltasa. Eszem agaban nincs, csak nem birom a high-end suketelest. A profi hangtechnika sokszor szimpatikusabb, ha nem is mindig produkal elfogadhato hangot szamomra.
Megoldasok tenyleg regen vannak digit keresztvaltora, de ugy ertem, hogy foldi halandok szamara elerheto megoldas csak mostanaban jott. Nem mindenki akart/tudott kifizetni tobbezer dollart egy JBL-ert anno.
De ha a hangszóró mögötti felületet csillapítod, akkor nem gond a dipól feljebb sem. A tölcsérekkel nekem az a bajom, hogy a mögéjük rakott hangszóró eddig mindíg veszített valamit a varázsából, és valahol mindíg színezettebb lett. Miután azonban profi hangtechnikában -is- nyomulok, ezért kénytelen vagyok foglalkozni velük. Iránykarakteriszitkára viszont kiválóak az tény.
Mint tervező, tudom, hogy mindíg csak kompromisszumok vannak. Az pedig tisztán csak szubjektív döntés kérdése, hogy ki milyen kompromisszumot hoz meg, és mit tart fontosnak. Nálam a fizika törvényei - legalábbis tudatosan - sosem merülnek fel.
Megszokás: Na igen ez megvan. Sosem akarom megváltani a világot, csak igyekszem a bevált dolgokat egy kicsit jobban - vagy inkább csak a saját szám íze szerint???? - megcsinálni. Szeretem a tiszta megoldásokat. Nálam egy félevezetős végfokban sosem lesz kettőnél több feszültségerősítő fokozat, és valósznűleg sosem fogok otthonra 3 utasnál bonyolultabb hangdobozt építeni (inkább csak 2).
Az utolsó elötti mondatoddal csak részben tudok egyetérteni. A jelenlegi, konvecionális rendszerek nem maximálják az említett problémákat, csak egy másfajta megoldást találtak rá, mint amin most Te dolgozol. Kinek a pap, kinek a papné...
Tudok mutatni száriában gyártott digit keresztváltót 1986-os katalógusból (máig fut, olyan gyenge zenkarok esküsznek rá mint pl. a Pink Floyd). Ma már a profi cégek mindegyike több típust is forgalmaz. Gyakorlatilag rutinná vált az alkalmazása, ennek az is a jele, hogy idén már az egyik hazai hangdobozgyártó cég is piacra dobta az első modelljét. (profi hangtechnikában nemigen tudsz újat mondani :o).
Nem jo, mert a dipol rengeteg problemat jelent ott ahol a hangsugarzonak iranyitottnak kene lennie. Egyszeru fizika.
A krell es a tobbiek valoban megereztek az idok szelet, hiszen az is csak egyegy uzleti vallalkozas.
A bajom az a megtalalt kompromisszumokkal, hogy homlokegyenest ellentmondanak sokszor a fizika alapkovetelmenyeinek. Megszokasbol, olcsosagra torekvesbol, hozza nem ertesbol, mindegy.
Hogy akarhat valaki hi-fi-t egy olyan rendszertol ami tobbek kozott, maximalja a digit jelfolyam rekonstukcios problemait, az erosito-hangszoro csatolas problemait, a hangszoro lakoszoba csatolas problemait stb. Ez pedig a legtobb lancra elmondhato.
Az evek ota egy kis tulzasa digit crossoverekre, mostanaban jovogetnek elo az igazan hasznalhato es megfizetheto darabok.
"Isten mentsen a dipoltol a reverberans regioban -2-300Hz felett."
Hát neked semmi se jó? :o)
Majd gyárt a Krell is házimozi végfokot (asszem máris csinál), sőt előre várom az 5 csatornás, csöves ARC házimozi végfokot, a hozzá való targoncával, csak 1t/m2 feletti födémterhelhetőségű lakásokba!
Amint mondtad, nincs tökéletes rendszer, de valahol meg kell találni az adott körülményeknek megfelelő kompromisszumot, és a sorozatgyártásban erre szükség van.
Létezik digitális keresztváltó, ráadásul sok-sok. A profi hangtechnikában már évek óta használják őket. Megdöbbentő a 96dB/oktávos váltási meredekség, a 130dB-s jel-zaj viszony stb. persze otthonra kicsit drága, és még csak nem is praktikus.
Azt hiszem én is írtam, hogy a legnehezebb annak az eldőntése, hogy melyik a felesleges fokozat. Én mostanában eléggé sokat küzdök egy félvezetős végfokkal, amibő ki akartam felejteni egy fokozatot. Sok-sok kínlódás után csak rá kellett jöjjek, ez a megoldás rossz, és szépen vissza is tettem...
Isten mentsen a dipoltol a reverberans regioban -2-300Hz felett.
Egyebkent nem kell felteni a Krell-t es a tobbieket. Azaz kell, mert a High-end egy kihaloban levo piaci szegmens - a hazimozi gozerovel ledozerol mindent.
A hagyomanyos hangfalak nem alkalmasak arammal hajtasra. No meg senki nem hiszi el, hogy jobb es hazamegy hallgatni a ...-jat a ...-jan.
Es mint minden a hi-fi-ben, ez sem uj hanem kb 60-eves. Es nincs tokeletes rendszer, csak az adott korulmenyekhez legjobban illesztett - ami egyben implikalja is a sorozatban eladhatatlansagot.
Analog aktiv keresztvaltot pedig nem szeret senki, a digit valtozatok meg csak most jonnek-jovogetnek.
"minden felesleges erősítőfokozat ". Igen de mi a felesleges. "Minden legyen a legegyszerubb, de ne tul egyszeru"
Ha dipól, akkor vegyél egy Martin-logan sztatikust. Az dipól, és mellesleg nem is szól rosszul (halottam). Mondjuk kell küldeni rendesen, és egy c-j Premier 8-al hallottam (275W, 6550-es csövekkel), és életem eddigi legjobb hangját produkálta.
Következő kísérleted lehetne egy áramgenerátoros kimenetű együtemű csöves :o)
Részemről az egyszerű megoldások híve vagyok. Véleményem szerint minden felesleges erősítőfokozat csak ront a hangzáson. Aztán, hogy melyik a felesleges az már a szubjektivitás kategóriája...
Valahol komoly kétségeim vannak: Ha ennyire jó az áramgenerátoros meghajtás, akkor hogyhogy senkinek nem jutott eszébe az elmúlt 40 évben??? Lehet, hogy az istenített Ongaku egy rakás szar, és mindenki, akinek eddig tetszett tulajdonképpen süket, hiszen egy 50forintos IC leveri a 400000fontos csodát????
És lehet, hogy összeomlik az ARC, c-j, VTL, Krell, stb. piaca, mert ki a fene fog 10000USD-ért erősíőt venni, ha párszáz forintért össze lehet rakni???
És folytathatnám még a gondolatmenetet, de inkább hazamegyek, és összerakom a 6550-ekkel működő push-pull végfokomat, és majd azt hallgatom a reflex dobozaimmal...
A doboz igy csak a 10-60Hz es tartomanyban mukodne. Sot meg jobb, ha csak abban a tartomanyban mukodik, ahol a szoba nyomaskamrakent viselkedik- a leghosszabb fal is rovidebb , mint a fel hullamhossz. Nalam ez 35Hz. A 35 Hz feletti reszt mashogy kell megoldani, en a dipol hive vagyok a modalis tartomanyban, mert nem gerjeszti a szoba sajatfrekijeit. Ha dipol van 60Hz felett en 6dB/oktav alulateresztovel vagnam a sub tetejet - hogy egy kis sulyt adjon a 35-200 Hz tartomanynak- , ha masik zart, akkor 12-vel.
Keszuloben van egy ilyen dipol/sub kombom, EQ nelkul sima 40-200Hz-ig, a sub pedig lemegy 10Hz-ig.
A nagy teljesitmeny nem gond, ha arammal hajtod a hangszorot, mert megszunik a dinamikakompresszio es a trozitas, ami hagyomanyos erositoknel es kis erzekenysegnel problema.
A KISS (keep it simple stupid) pedig azoknak jo akiknek el lehet adni rozsaszin kodot dragan. Akik azt mondjak, hogy mindenfele beavatkozas "megoli a zenet", azok meg nem hallottak korrektul megoldott rendszert. Mondjuk nehez is, mert olyat nem arul a sarki high-end vegyeskereskedes. De hat legyenek boldogok a brummogo basszusaikkal meg a tulhangsulyozott also kozeptartomannyal.
Egy idezet egy amerikai baratomtol aki mostanaban kezdi latni a fenyt, es sorra adja el tobbezer dollaros cuccait:
"PS, I sold the Rowland Pre today for 3k. He's quite happy. Interestingly
so far 100% of these buyers don't listen to the gear."
20Hz-nél -23dB-lel van lejjebb. Ez azt jelenti, hogy az eddig 98dB-s hangszóróm mintegy 75dB-s lesz, és akkor aztán küldhetem vagy 150-200W-al, hogy legalább normális szobahanger? legyen.
De lehetne feljebb is használni a dobozt, ha egy másodfokó Bessel sz?r?vel (3dB-s pont 70Hz) kiemelem a mélyeket. Ez esetben a fázisnak is stimmelnie kell, mert a másodfokú kiemelés pont annyit tol mínuszban, mint a vágás pluszban...
Ha Qts=0.7-re állítom be, akkor valóban 12dB/oktávval süllyed. Én meg ugorjak neki egy kiemeléssel 60Hz alatt??? Hát, én eddig sem használtam hangszínszabályzót, de úgy t?nik, hogy a minimalista koncepcióban mégiscsak kéne??? Egyébként megjegyezném, hogy ebben az esetben a 10Hz-60Hz tartományban csak lesz rezonancia...
Xmax ügyileg nics problémám, asszem hogy a 9mm lineáris, és a 40mm-es csúcstól csúcsig tartó abszolút maximális kitérés elegend? :o)
Mcc
Ui.: Leszimuláltam, 70Hz lenne a -3dB-s pont, 80 literes dobozban.
Ezert mondtam, hogy rezonancia alatt, vagy felett.
Pl a melynyomod a zart dobozban valoszinuleg perfekt 12dB/oktavval sullyed 60Hz alatt.
Mi van, ha egy dual integratorral es aramgeneratorral hajtod ebben a tartomanyban? Teljesen egyenes frekimenet le a szubszonikus tartomanyig, a hatasfok pedig nem annyira fontos az aramforras meghajtas miatt. Persze jo nagy Xmax kell, es nem produkal koncert hangerot, de lakoszobaba tobb mint eleg.
Ez így elméletben szép. De sajnos a legtöbb nagyhatásfokú hangszórónál a zárt dobozos konstrukció nem jön be. Az alacsony rezonancia+magas Qts, és a magas hatásfok nem t?ri meg egymást. Ezért nem lehet egykönnyen zárt dobozzal jó mélynyomót csinálni 90dB feletti hatásfokkal :o(
Nekem a középsugárzó (25cm) rezonanciafrekije 50Hz, de a Qts .21, ami zárt dobozban legfeljebb 120Hz-ig megy le.
A mélynyomó (46cm) rezonynciafrekije 35Hz, Qts .37, ami zárt dobozban legfeljebb 65-70Hz-ig megy le.
Ugyanez reflexben ideális hangolással 38Hz...
"Ha olyan hangszororendszered van, amelyikbem nincs keresztvalto, es a hangszorok nem mukodnek a rezonanciafreki korul, csak alatta vagy felette"
Van ilyen ???"
Van, ill nincs. Alapfeltetel, hogy a hangszoroban ne legyen passziv keresztvalto, tehat vagy szelessavu hangszoro, vagy multiamplifikalasra tervezett hangszugarzo kell. Azonkivul nem jok a rezonancian alapulo szavszelessegkiterjesztesek - pl basszreflex. Tehat pl. egy zart dobozban levo, vagy szimpla dipol 12"-os koax biamplifikalasra tervezve nem rosz kezdet. Hogy ilyen nem sok van - az megint csak arra a regi tetelemre vezet vissza, hogy a hangszorok 99%-a nem alkalmas Hi-fi hangvisszaadasra.
Aramgeneratoros erosito azert mas, mert a hangszorot az vezerli aminek kell - az aram, nem a feszultseg - ezzel negalva az Eddy aram hatasat, a dinamikakompressziot es a torzitasok nagy reszet. Gondolj bele, milyen kapufa a damping faktor emlegetese hagyomanyos erositonel, amikor a magneses terben levo tekercs elmozdulasat csak es kizarolag az aram vezerli.
A kapcsolast ugy kepzeld el, hogy a power opamp nem inveralo modban mukodik, a visszacsatolo ellenallas a hangszoro maga (16 ohm), a - -rol a foldre meg egy 0.5ohmos ellenallas van kotve.
A Gaincard erzekeny a tapra, de meg nem talaltam olyan konfiguraciot - normal modban - ami igazolta volna a nagy lelkesedest. Es hallottam az eredetit is.
Azokat inkább. Persze ha van az ember gyerekének m?szere, akkor ki is tudja mérni, hogy milyen frekimenetet kap, ha a 3ohmra illesztett STM-72-t mondjuk 30ohmról hajtja meg.
Még egy probléma lehet:
Az MC trafókat néhány mikrovoltos bemeneti jelre tervezték. Ha a DAC-ot 30ohmmal zárod le, azon ennek a jelnek az ezerszerese is létrejöhet. Ez pedig torzításokat is okozhat.
A megoldás esetleg az lehet, hogy a DAC kimenetére TÉNYLEG 3ohmos ellenállást teszel, és utána az MC trafót. Ekkor lesz vagy 5mV kimeneti jeled, aztán azt er?sítheted, ameddig, meg ahogy tudod. Az áramgenerátoros kimenet? DAC-ok akár rövidzárra is dolgoznak gond nélkül...
Az STM-72 valóban 3 Ohmos hangszedőhöz van méretezve, de mi a helyzet a nagyobb, pl. 40 Ohmos hangszedőhöz (Denon) illesztett MC trafókkal?
Azokat lehet DAV kimenetként használni?
Ezt a második részt kifejthetnéd, mert kicsit kínai !
"Ha olyan hangszororendszered van, amelyikbem nincs keresztvalto, es a hangszorok nem mukodnek a rezonanciafreki korul, csak alatta vagy felette"
Van ilyen ???
Áramgenerátor kimenet ???
A kicsi IC (lm1875) jobban szól!
A hangjára eszméletlen módon hat a táp.
Nekem BHC elkó + olajpapít illetve az IC lábain 100uF alalplap proci mellől kibányászott.
Hat a gaincard-gainclone (LM3875) nekem se nagyon jott be, sem normal, sem inverteres valtosatban, se halozati, se akkus tappal. Mondjuk egy atlagnal jobb SS, de meg mindig tavol all a nagyszerutol. A 300B siman legyalazta.
DE....
Itt jon a csavar. Ha olyan hangszororendszered van, amelyikbem nincs keresztvalto, es a hangszorok nem mukodnek a rezonanciafreki korul, csak alatta vagy felette, akkor atkotheto az amp aramgenerator kimeneture, es igy egy egesz mas vilag. Azota nem kapcsoltam be a csovest.
na megcsinaltam a "gainclone" kapcsolas alapjan a vegfokot egy lm3886-bol,(http://szafe2.fw.hu/lm3886_2.jpg) haaat egyenlore nem tunik fel hogy nagysagrendekkel jobb, lenne mint a sima alapkapcsolas. mondjuk "gyorsabb" a hangja. jovo heten megprobalom lm3875-bol is. mondjuk meg a tapon varialok egy kicsit most valami KBPC egyenhid van, helyettuk majd lesz 4x BYW29 ha lesz ra penzem, meg kedvem.
masik: amikor emlegetitek a "black gate" kondikat akkor most mire gondoltok, az audio note felere, mert szinte mindenki gyart bg kondit (nichicon, rubycon, philips...) mondjuk a multkor osszefutottam nichicon NX kondikkal egy pentium alaplapon, szerintetek erdemes kibanyaszni belolle parat?
Lehetni lehet, az biztos. Csak nem optimális. Az MC trafók néhány ohmos generátor impedanciára vannak méretezve. A DAC-nál alkalmazott ellenállások értéke általában néhányszor 10, vagy 100ohm.
Bejött, hogy javul a hangja, ha csökkentem a nyugalmi áramot a bemeneti fokozatban.
Az a helyzet, hogy millióféle beállítást kipróbáltunk. Nagyon jól hangolható a különféle ízléseknek megfelel?en.
Els?dlegesen a kompenzálással lehet érdekes dolgokat alakítani. Ha növeled a kondi értékét, úgy lassul a hangja, nagyobb értékeknél már teljesen símán, és kicsit álmosan szól.
A komplementer végfokban az els? fokozat emitterében van egy ellenállás, aminek a növelésével a hangja picit a csöves er?sít?k irányába tolható el (csillapítást csökkenti).
Direktben egy Quad 405-el hasonlítottuk össze. 3-an hallgattuk meg, és mindhármunk szerint már az els? pár másodpercben hallhatóan jobb. Én a saját ízlésem szerint próbáltam hangolni a végfokot (szeretem, ha dinamikusan, és nyíltan szól), de itt megint id? kellene, nem is kevés, mert van vagy 5-6 hely aminek a változtatásával er?teljesen változik a hangja, de a lehet?ségek száma nagyon sok.
Mert a MOSFET-es tápon keresztül majd igen. Annak a tápnak is van bemenet fel?li elnyomása rendesen. Ahogy mértem, ha a tápfesz 10V-ot változik, akkor kimeneti változás 0.1V alatt marad (320V-nál a multiméter már nem igazán méri pricízen a 0.1V-os változásokat). Dimamikus terhelésre (négyszögjellel hajtott MOSFETtel terhelve) nincs túllövése, s?t, ha el?terhelem kb. 10-15mA-rel, akkor még a feszültségesés is teljesen elt?nik.
Mellesleg nekem akkor 3 trafó kéne:
1, Bemeneti fokozat
2, Fázisfordító fokozat
3, Végfokozat
egyszer kipróbáltam a 6550-es LC-szűrt tápja helyett egy csöves stbilizált tápot, aztán két nap múlva visszakötöttem. (de te burogasd csak bele vödörszám az alkatrészeket:)
A meghajtónak én MOSFET-es stab-ot gondoltam. Ezzel nagyon könny? a 450V-ból 320-at csinálni. Esetleg a végfok is kaphatna stabilizált 450V-ot egy másik MOSFET-es stabbal. Ehhez mondjuk meg kell emelni a tápot kb. 520-530V-ra, és picit több meleget termelne, de dinamikusabb lenne a hangja, és nem kéne sok-sok kondi bele.
olyan rég volt, nem emléxem. annyi biztos, hogy az E88CC fázisfordító teljesen független(!) tápról ment külön trafóval, kétutas félvezetős egyenirányítással, és ugyanez a táp csinálta a katódn alá a -140 V-ot. A végcső anódtápja szintén kétutas félvezetős (majd később csöves) volt, az anódtápban pedig olajoshordók voltak fojtókkal. (Nekem a tápfesz kicsit alacsonyabb volt, mint az ajánlott, mert eredetileg EL34-el ment.)
He-he.
Bár annyit foglalkozhattam volna velük.... De sajnos semmi időm sosincs.
Node majd ha megszólal. De ha már itt vagy, Te milyen tápot használtál a 6550-ekhez? GOndolok itt kondi egyenirányító stb.
Azon gyökölök, hogy érdemes lenne-e stab tápot csinálni...
Kicsit csöveztem a 7végén. Azért a csövek sokkal emberbarátibbak, mint a tranyók. Két fokozatú meghajtó, E88CC (közös katód) + E88CC (katodin fázisfordító), 320V-os tápról játszva adott 55-60V-os meghajtófeszt. Az er?sítés kb. 290-300-szoros, ami még 20dB-s nvcs.-t is lehet?vé tesz.
A kimeneti szimmetria szinte teljesen független a csövekt?l, a fázisfordítóban kipróbáltam 10db Tungsram E88CC-t, és mind profi szimmetriát adott.
Most már csak a tápot kéne megcsinálnom, és rakhatom össze az ezer éve épül? végfokomat...
Na megvan a félvezet?s PP végfok rajza. Beszkennelem, és felteszem, várhatóan holnap. Nem gyötr?dtem tovább a második fokozattal. Minden további bonyolítás rosszabb volt mint az eredeti.
A végfok bemeneti érzékenységét lejjebb vittem (0.4V), így passzív el?fokkal is használható. Ennek megfelel?en megemeltem a bemeneti impedanciát. Nvcs. maradt 16db (6.3 szoros).
A végére két opció maradt, a komlementer-darlington, illetve a valódi darlington. Komplementernél valami fickósabb tranzisztorpáros kell, ha 4 ohmon is használni akarjuk. Én egy 250V-os, 250W-os Motorola párral teszteltem, azzal nem volt gáz. BD249C/250C felhasználók, ne próbálják 4 ohmmal, pláne ne komplikált keresztváltós típussal, mert a tranyók azonnal kipusztulnak a cuccból.
Ha valaki tartósan akarja 4ohmmal használni, akkor érdemes a valódi darlingtonos megoldást választani, és több darlington párat alkalmazni.
Készítettünk egy próbát BD139/140+4xBD249C/250C kivitelben. Jól m?ködött, és 2 ohmom közel 300W-ot adott a végfok, minden probléma nélkül.
Először is dobd ki a 405-t, szerezz helyette egy 300B SE erőlködőt, ami 9 wattjával máris nem nyomja túl a szobát. Utána, ha már vettél egy jó CD jáccót a DVD helyett, akkor kezd el tapétázni a szobát valami vastag, puha, szivacsos tapétával. Az Alu lapot csillapitsd valamivel, én a CD-m belsejét az épitöiparból kölcsonvett vizzel higitható műgumit használtam és bevált.A kőmivesek szigetelésre használják. Ja, még egy fontos dolog, tégy könyveket a hangfal mögötti falra. Ennek a FTM-je is jó. (FTM: feleség tűrési mutató) :O)
A kapcs rajzot KIT fiútól kaptam, gyakorlatilag ua. mint a Yurij féle, amit ti is ismertek. Kicsinyt a bejáratát módositottam: sárga ferrit gyűrű PC tápból np=10menet, nsz=11 menet. A cs8414 Rxp Rxn igy szimmetrikusan hajtva. Az AD1865 zéro OS.-el műxik. IV konverter 51 ohm, utána a convertus filtere silvermaca 1nF kondival, 3,3k ellenállóval. A tekercs kb 30 éves piros zománcos rézdrótból, 2mH, mert igy a fázist jobban javitja. Légmagos kivitel, 15mm átmérővel, 46 ohm ellenállással. A buffer E88CC kettessével párhuzamba kötve anódkövetőnek. Apropó,ennek nem szebb a basszusa, ha efelejtjük a katód kondit?
Rk 300 ohm Ra 2X39kohm. Kicsatolás 4,7u ero mkt kondér, de megpróbálom az olajat is. Szépen szól, jó analógos, több rétegű a mélysége,széles a szinpadja,igen tiszta magasak, a nők éneke nem rezes. Nekem nagyon teccik, jó lenne hasonlitani az AN zéro oversámlis dac-okhoz, de a környéken nincs ilyen. Apósom azt mondja, hogy még Szögedön sincs ilyen. :O). kérem a tippeket, hogy a basszust hogy javiccsam csőügyileg.
Hi!
Megy az AD1865 a 0 oversámlival.
Tapasztalat:
Convertus: nagy tér, kevés magas
cs4390 Szép, tömör hangkép, kottázható bassus,szűk tér, közepes dinamika
AD1865+E88CC Mullard: Iszonyú nagy tér, dinamika, szép magasak, a szaxiba áramlik a levegő, lehet hallani. A bassz kicsit mosott, de elegendő.
Szerintem ez a DAC a legjobb a három közűl, de még kisérletezek.
Csak most kapcsolódtam be a topic-ba, igy röviden bemutatkoznék.
36 éves vidéki zenebarát vagyok. Tannoy Mercury M4 / Quad 405 / Thomson DVD-t hallgatok.
Nemrégiben költöztünk új lakásba és itt már tudtam egy saját szobát kiszoritani a hobbymnak. Sajnos a berendezése (butorzat) egyenlőre szegényes, nagyok az üres falfelületek. Abban szeretnék tőletek tanácsot kérni, hogy hogyan tudnám a visszhangosságot csökkenteni ill. megszüntetni olcsón és úgy, hogy a feleség lakberendezési elveinek is megfeleljen.
Magyarul: a 30 db-os tojástartók felragasztásától sajnos el kell tekintenem, és teljesen bebútorozni sincs most pénz. Valami polcra, vagy textiliára gondoltam elöször. Függöny az van már fent, de még mindig visszhangos.
Másik vesszőparipám a hangszóróállvány. szeretnék valami frankó talpat az M4-es állódobozaimhoz, amit házilag is el lehet késziteni. Jelenleg 25mm-es alu lap van acél tüskékkel. Van valami ötlet?
Kis türelmet kérnék a félvezetős végfokra váróktól. A második fokozat (emitterkövető) finomításán dolgozom. Jelenlegi számításaim szerint még picit nagy a torzítása (0.3%), ezt szeretném egy picit lejjebb nyomni. Erre jó megoldásnak látszott az emitterkörbe épített áramgenerátor, de ettől meg gerjedékeny lett a fokozat.
Szóval meglesz, de még pici türelmet!
Hót komoly nem kell kinevetni !!!
Az illetőnek nagyon drága és főképp jó cuccai vannak. Bárcsak én is ennyit tudnék ilyen célra szánni! A Voyd pl nem volt jó Neki és lecserélte, stb
Az azért régóta ismeretes, hogy a vékony drót jobb mint a vastag. A papír tampon a laza szerkezetével igencsak semleges mint szigetelő. Az pedig megint csak ismeretes, hogy a kábelt illeszteni kellene és lehet, hogy a manganin nagy ellanállása ezt jobban csinálja .???
Komolyan van forrásom, akár nagy mennyiségben is vékony kapitalista legalább 20 éves selyem szigetelésű manganinra.
Szívesen küldök bárkinek próbára ingyen
A tampont fel kell darabolni centisre (jobban hajlik), fel kell fűzni a drótra és utána zsugorcsövezni.
Van egy fogorvos ismerősöm manganin huzalból meg papír tamponból gyártott interkonektet Ezen hangosan felröhögtem evés közben, de ugyanakkor eszembe jutott az a körzeti orvos(Dunakeszi) aki megvette a HFM-eket tőlem anno. Kicsit dumáltunk és elmondta, hogy orosz hűtőgépek mágneseiből építettek Elektrosztatikus hangfalat... Arra már nem emléxem, hogy a fóliát honnan és milyet szerzett pedig tudom, hogy mondta.
Van valaki, aki próbált már huzalpotit hangerőnek.
Ráakadtam 30K sztereóra. Kicsit nagy, de befér a dobozba. Még lehet, hogy jó is.
Van egy fogorvos ismerősöm manganin huzalból meg papír tamponból gyártott interkonektet. Több milliós cucca van, de esküszik, hogy ez partiban van minden hígend dróttal.
Ha valaki ki akarja próbálni tudok küldeni bazi vékony meg még sokkal vékonyabb madzagot..
Végleg elcsesződött a fórógépem tokmánya, szereztem egy kicsi (orosz katonai -nem hígend- hanem rakéta minőség, komoly) dc motort, arra kellene picike tokmány max 2-es fúrónak. Nincs tippje valakinek vagy ismer egy műszerész esztergászt ?
Nagyon spéci 10 szegmenses kommutátora van.
Analóg lemezjátszót szokás dc motorral csinálni?
Autókból én gyenge vagyok, de úgy érzem egyről beszélünk. Csak akkor már legyen 300 ló vagy inkább 500Nm és ne akasszunk rá egy 2 tonnás pótkocsit + vegyünk rá gumikat is.
A célom engedni az erősítőnek kifutni magát.
Hogyan?
Azt mondom a potméter (legyen most az) luxuscikk.
Minek kell? Ha nem lenne nem rontaná a jel-zajt és nem jönne be 1+1 plusz ellenállás (a hangjával együtt). Ráadásul még az együttfutás is gyenge. Bár szerintem az még nem olyan nagy katasztrófa.
Másrészről úgy gondolom, ha másra -személyre- nem kellene tekintettel lenni, akkor elfogadható az a szint amire a stúdióban keverték. Normál esetben a hangerőpotit elég lenne üzembehelyezésnél beállítani.
Ha viszont kihagyom, biztosítanom kellene, h ne lehessen probléma a kivezérlésnél.
Mivel azonban az élet szép, de nem kompromisszummentes, tettem bele osztót (potit), ez viszont nincs belemérve azérzékenységnél. Azaz, ha azt mondod 1..1.5V, azt mondom kb jó, ha azt mondod 150..300mV, azt mondom nem jó, mert minek osszuk le feleslegesen a jelet.
A zenét hallkítani kell, nem hangosítani. A többi már diszkó vagy térhangosítás. Ha kevés nagyobb teljesítményű erősítőre van szükség. (mint az autónál. De nem kell folyamatosan 200-zal menni.)
Elmondva csak árnyalatnyi a különbség.
Tudod ha kifizettem mind a 100W-ot amit a végfokom tud, akkor esetleg szeretném használni is.
A te kocsid se olyan hogy a 100 lóerőből csak 80-at lehet kivenni, mert 3/4 úton megakad a gázpedál. Vagy igen??? Mert akkor inkább vegyél egy 80 lovasat. Hidd el, olcsóbb :o)
A Jensen gyártotta az Audio Note kondikat anno. Azért a régmúlt, mert valamiért összekülönböztek, és azóta igen ronda, fene tudja milyen kondik szerepelnek az Audio Note UK honlapján Audio Note kondenzátorokként. Jelenleg aluminium, réz és ezüst fóliás változatai vannak az audio célra gyártott Jensen kondiknak.
Én rézfóliásokat használok a Takács Jenő építette csöves fonómban, meg Black Gate -eket.
Van két kimaradt Jensen kondim, de ezek nem audio kondik, hanem nagyfeszültségű, 15 KVolt -os darabok, így sajna nem kipróbálhatók. A Quad ESL-57 csövesített tápjába valók. A Jenseneket németországból hozattam.
Nem max., névleges.
Mi van, ha mérnökök(?) akik keverték, pont ilyen szintre szerették volna beállítani? Ebből nincs gond. (legalábbis nálam). Persze nem mindenki hallagtja ilyen iszonyatos teljesítmén (és hangerő) igénnyel. :)
Mosolyogj inkább! Amin a vita folyik az az (már csak) hogy 2.00Veff vagy 2.1Veff jön-e ki a CD-ből.
Roszz hírem va azok számára akiknek az E80CC-imere fáj a foga. Kipróbáltam már a meglévők felét és 2 db lett edig jó (25-ből!!). Némelyiken látható repedések vannak az anódon, rácsáramosak, fűtés-katód zárlat, stb.
De ha már itt tartunk. a kondi pakolgatás megbukott azon, hogy a hang többet változott (inkább romlott) attól, hogy az IRF510-et lecseréltem IRF710-r, mint amennyit változott a kondi ide-oda pakolásától.
Úgyhogy amit hallottam nem tudom minye köszönhető.
ja ja! Én is így jártam csak AD1862-vel. Most kénytelen vagyok vmi kimeneti fokozaton tökölni, mert 100ohm a max. amit a kimenetére lehet kötni az meg ugye a 2mA árammal igen kicsinyke kakaót ad ki.
Azok a Jensek kondik meg mifélék:-))
No komolyan: Érdekelne, hogy egy ilyen kondi mint a Jensen mennyivel szól másképp mint egy Wima vagy Bennic, mert nekem a kettő közül a Bennic a favorit de Jensent még pl. nem hallottam.
Amikor az ember fija R-t használ I/V konverternek, akkor azért az ilyen katalógus dolgokat fentartással kék kezelni!
CD-re fel kell írni max kivezérlésű jelet, 3szög a legjobb, aztán meg kell nézni nem üti-e be a fejét. Én egy heli trimmert köttöttem be és igen csak kellet csavargatni. Általában a kicsi R a jobb, az meg kicsi kimenő fesz lesz. Discus most mérte meg az AD1865-öt. 60ohm felett fére billen. Nem véletlenül van az AN DAC-ban 27 ohm+trafó.
Van egy er?sít?d, amelyik 2V kimen? jelnél adja a max teljesítményt. Van egy CD lejátszód, aminek TELJES KIVEZÉRLÉSNÉL 2V a kimen? jele. Na most, vettél egy lemezt, aminek a max. kivezérlése -10dB. Na ezt a lemezt Te soha az életben nem fogod tudni teljes teljesítménnyel meghallgatni (Én viszont igen!).
Ha most azt mondod, hogy akkor azt a lemezt nem veszed meg, akkor sok-sok csúnya szóval foglak illetni :o)
szerintem rossz. Ahhoz hasonlítanám, mintha vennék egy számológépet amibe ha túl nagy számokat ütök be akkor tönkremegy (vagy legalábbis rossz eredményt ad. Nem E-t).
Az én véleményem az ha egy hangerőszabályzó jól van méretezve, akkor nem az alsó 10 fok van rajta használva. Persze ha kellően drága, ott is lehet jó.
Tudod a hanger?szabályzót lefelé lehet tekerni, de ha a max állásban se tudod kihajtani a cuccost, akkor már nem tehetsz semmit.
1V-os érzékenységnél 2V nem gáz. A legtöbb integrált er?sít?t 3-400mV kihajtja max.-ra.
Igen utánna még vannak (lehetnek) fokozatok különböző feladatokkal és erősítésekkel, de aztat állíttom,h az erősítésük szumma kb 1 (légből kapottan, ex. pocak :) ).
Aztán utána még egy m?veleti er?sít?, vagy csöves sz?r? igény szerint. Valószín?leg nem véletlen, hogy az általam ismert CD játszók 85%-nak 2Veff a kimen? jele, ami 5.6Vpp.
Amit leírtál az egy DAC katalógusa, van még néhány gyártásban nemdebár?
Katalógusnak hívják. Pl: (csak azért mert éppen ilyen papír van most itt) pcm1704 1. oldal current output +-1.2 mA. 9. oldal typical app. circuit. I/V konverter.
Ezekből "becsültem" meg az értékeket.
F?leg az els? sora. Ha még azt is elmagyarázod, hogy miként jön a DAC árama, a légb?lkapott 2.5k-s ellenálláshoz, akkor eldobom a szá,ológépemet, és soha többé nem láttok t?lem rajzot :o)
Számoljunk máshogy! A D/A-ból kijövő (chip, ic, ...) jel 1.2mA mindkét polaritással. A javasolt ellenállás 2.5k. A kettő szorzatta nagyjából 3, ami voltban és +- értendő.
A rádió meg ugyanolyan hangos, tehát kb ugyanannyi a kijövő jel nagysága. Persze a Bridge hangosabb mint a Bartók. Bár mostanság mintha a B. is sokat hangosodott volna.
Annak aki azt gondolja, h a demoboard-k túl sokat tudnak. Nem igaz. Bátran megépíteni végül úgyis kevés lesz a lehetőség.
Mcc:
A 0dB a CD-ből kijövet 3Vpp-t jelent.
Csak úgy:
Úúúútálok reszelni, de nemsokára kész a D/A bedobozolva 2 féle I/V-vel (az egyik trafós) majd beszámolok. Minden alkatrész gagyi ipari.
Még egy év és a futómű is elkészül! :)
Mostanság gondolkodtam azon, h érdemes-e belebarmolni a hangfalamba? Ha a tekercset légmagosra cserélem, és a benne levő elkót egy sárga magyarra (R) akkor várható némi részletekben megjelenő javulás?
Szóval: nem. Ha az E82CC után teszek még egy E88CC-s katódkövet?t, akkor rosszabb lesz a hangja. Viszont, ha már úgyis buheráltam, kipróbáltam 4db E88CC-t paralel. Jobb, legalábbis nekem jobban tetszik. Itt már lehet vitatkozni, hogy a 82-es kicsit romantikusabb, de lágyabb, elomlós, picit rózsaszín?bb el?adását szereti valaki, vagy a 88-as realistább, megfogottabb, árnyalatnyit élesebb megszólalását...
Mindenesetre nálam inkább az utóbbi nyert egy hangyányival, bár még némi utóhangoláson töröm a fejem. Remélem azzal közelebb tudom hozni a kett?t egymáshoz.
Ja, majd veszek egy Wadia-t, mert abból kijön 4-5V is :o)
Na szóval én még teszek elé egy E82CC fokozatot, így 12dB nvcs.-vel 1.2V-os bemeneti érzékenységet tudok elérni. Ha elé rakom az el?er?sít?t is, akkor kb. 150-200mV is kihajtja, úgyhogy rádughatom a tunert is.
na pont ezért nem tudtam kihajtani én sem a 6550-et soha, mert nem vitt rá a lélek, hogy még egy fokozatot elérakjak (arról nem is beszélve, hogy a fene sem akarta szétfurkálni újra az egészet). (A CD játszók névleges 2 v-os kimenete viszont gyakran tartalmazhat akár 3V-os zenei csúcsokat is.)
Számolgattam az E88CC-t mint differ?sít?s fázisfordítót, egyetlen fokozatként a 6550-ek elé, de sajna bazi nagy jel kell hozzá, hogy teljesen kihajtsa. Majdnem 3V jön ki bemeneti érzékenységnek. Szerinttem az meg sok. Max. 2V-ig még elmennék, de feljebb nem.
Pedig nyugodtan megküldhetted volna :o) Ha nincs a katódban nvcs, akkor az E88CC röhögve kihajtja a 6550-et, még 250V-os tápról is.
Más: ki kéne próbálnom, ugyanerre a trafóra 4 db 6550-et triódaként. Így kisebb táp is elég lenne (400V, a 450 helyett, ami kisebb disszipációt jelent a csöveknek), és kényelmesen maradna az egész A osztályban, még teljes kivezérlés esetén is. Kimen? teljesítmény kb. 40W, amivel -AS szerint- diszkózni is lehetne.
"ezt egy 400V-ról táplált E88CC még épp, hogy nem tudja"
hát ja. én sem hajtottam ki soha az életben az E88CC-vel fázisfordított 6550-es push-pullomat a kivezérelhetősége határáig. (De talán ez nem is volt olyan nagy baj.)
Már majdnem kész, a második fokozat finomításán dolgozom. Az els?ben csökkent a nyugalmi áram, remélem, hogy ez szebb hangot fog eredményezni, az eddigieknél. Szeretném egy picit univerzálisabbra készíteni a cuccost, úgyhogy komplemens-darlingtonnal, és síma darlingtonnal is m?ködjön (ez utóbbi most a mániám, mert a komplemensnél borzasztó sok lehet?ség lenne, a gyári darlingtont, meg az okos gyártók úgyis optimalizálták).
Nem csak katódba kötött trafóval akarok kísérletezni. Miután a 6550-ekhez készült trafóm 8 primer (középen osztott, ellenkez? forgásiránnyal tekert), és 5 szekunder tekercsb?l áll, ezért egy kis lokális nvcs, ürügyén úgy gondoltam, hogy a primer felét az anódba, felét a katódba kötném. Namost a 6550-nél 450V a tápfesz, a maradékfesz ennek a fele, tehát a primeren (egy cs?re számolva) 225V csúcs lép fel. Ennek a fele jutna a katódba, plusz a negatív el?feszültség (kb.-50-55V), az összesen 170-175V csúcs. Csúcstól csúcsig meg vagy 350V. Sajnos ezt egy 400V-ról táplált E88CC még épp, hogy nem tudja (max. 300-320Vpp).
MOSFET SE pihenget, merthogy éppen most is dolgozom a munkahelyemen (hiába, a telkó recesszió a munka mennyiségén nem látszik).
SP CD szuper, már vagy 4-szer végignéztem, de mindíg találok benne újat.
MOSFET SE 5let: A ventillátorvezérl? áramkört átalakítva fel lehetne használni a nyugalmi áram vezérlésére. Beállítunk egy elvi maximumot (Kb. 5-6A), ett?l elkezd melegedni a borda, és amikor eléri a 70-75fokot, akkor vezérlés elkezdi visszavenni a nyugalmi áramot. Gyakorlatban az áramkör igyekszik stabilizálni a bordah?mérsékletet a beállított értéken. Ezzel a mindenkori környezeti h?mérséklet által megengedhet? legnagyobb nyugalmi áramot tudnánk alkalmazni...
Mcc
Csak nem katódba kötött trafóval akarsz perverzkedni. 350V 100V-os tápfesszel egy 845-ös trióda ;-))) (PP-ben persze kettő)vagy trafó.
MOSFET SE ???
Milyen a Sound Practices CD ?
DAC trafó
Futottam megin egy kört. A trafó simán R-el terhelve 15K-tól kiemel kicsikét. Próbáltam pár variációt pótlólagos szűrőtagokkal. Nem nagyon viseli a komplexebb szűrőt, legalábbis úgy, hogy szkóp van rajta. Pár pf-re is érzékenyen reagál.
Mérve végül is 100k párhuzamosan 215p SilverMica kondival szépen kisimítja a freki puklit. Gyakorlatilag 10Hz és 15 KHz tükör sima, 20Khz 1dB 30kHz 4dB.
Kipróbálom majd csővel utánna is.
Ezen már túl vagyok. Kivettem véletlenszerűen a csomagból 4db-ot, betettem egy működő kapcsba. A 4-ből 4 rácsáramos :-(((. zért kellene vmi gyors kis teszt.
Amikor vettem nem érdekeltek, mert akkor az E34L-ek voltak a fontosak ezért nem is foglalkozatm azzal, hogy milyenek.
Ha nincs lerakódás az oldalfalon, akkor szinte biztosan jók. Azért kérnek érte keveset, mert ritkasága miatt kevés rajzot találsz hozzá.
No meg akik bütykölnek, azok se mind építenek csöveset, és számukra a cső szart se ér.
A DAC zárt dobozában nem láccik.
Meg kitéve az ez80 egyenirányító is magas, meg az el84 is, meg a .... sőt az el34 még vastag is..
Úgyhogy az ilyen szintű esztétika le van sz@...va ha jól szól!
Engem is vegyél fel a listára, ha sorstársi áron adod.
Egyébként a Tungsram 1500-2000 a kapitalista 3000 ruppóért megy a második piacon.
mc
Hiraga szerint ez nagyon jó cső. Anno a Hi-fi magazinban, ha jól emleékszem, írták, hogy jó hir az, hogy Szegeden (ddl?) a cső ládaszám hever, trafó rajzot meg nem ad a hapsi.
Ha megvan az eredeti rajz dobd már fel.
Persze egy haveromnak megvan a teljes Hiraga könyv, csak "franciázni" nem bírok!
Abban lehet, hogy benne van.
Ok. De előbb keresni kellene vmi tesztet amivel kideríthetem, hogy jók-e (gyanúsan keveset kértek értük). Addig egy db-t sem fogok eladni semennyiért amíg ezt ki nem derítem, mert nem lenne tisztességes.
Eléggé sokat, merthogy kevés van bel?le. Egy bizonyos Hiraga nev? ürge publikált vele egy 4db EL34-el m?köd? 140W-os PP végfokot, nvcs. nélkül. Williamson klónt, pici javításokkal.
Mennyit ér most egy E80CC? A multkorában vettem E34L Tungsramokat és "mellé" meg kellett vennem jó pár szintén Tungsram E80CC-t. A dobozára 39,-Ft ban írva.
7végén kopróbálom, hog milyen eredményt ad az alábbi csöves megoldás:
E82CC közös katódos+E88CC két fele paralel katódkövet?ként. Ez úgy kb. 400V-os tápról 50V kimenti jelet is tud, a torzítása 1.2V kimen? feszültségnél kb. 0.1%, kimen? impedancia 500ohm alatt ohne nvcs. Er?sítés kb. 10, ami picit ugyan sok nekem, de majd letekerem a hanger?t :o)
Másik ötlet: E88CC differ?sít?, katódban Jfet áramgenerátor. Ez direktcsatolva egy E88CC két feléb?l kialakított katódkövet?höz, és az egész önmagában visszacsatolva. Er?sítés kb.1, ami pont jó mert a CD önmagában is kihatja a végfokot. Kimen? impedancia 100ohm alatt. Torzítás szinte nincs, de van nvcs.
Nem vagyok nagyon otthon BEAG témában, típusszáma azonban megvan. Nem jegyeztem meg, de valami ilyesmi TBD 26 0D. Ha érdekel holnapra otthon megnézem. 1:5 áttétele van kettős középen leosztott primer. Két független szekunder sorba kötve adja az 5-ös áttételt.
Az 5let megvalósítás alatt van már:-). Próbálkoztam így is már, de szerinem az eddig használt WIMA kondik jobban szólnak így. Rendeltem BENNIC-et, ha megjön majd megpróbálom a kondit a végére kötni. Azonban akkor már másik FET kell pl. IRF 730/830 és ezeknek eleve rosszabb hangja van mint az IRF510-nek.
Sokcsatornás hangerő-szabályozó
Szinte minden cég gyárt már, AD 6 csatornásat is, de a BB illetve a Crystal is szupi, persze csak házimoziba. Kell hozzá mikrokontroller!
DAC trafó
A trafó ha jól tudom EA030-ból való. Lefotózhatom, ha mond valamit.
1mA-al hajtva 33 ohm-on kb 150mV jön le róla további szűrő nélkül is optimális freki menettel. Ez ideális modjuk egy ecc82-nek. Kisebb az áttétel mint a sowter-nél! Ez 5-ös az meg 18-as.
A TDA1543 elégé különleges kütyü. Az IV konvertert munkapontba kell állítani. Én 2K-trimerrel lőttem be a szimmetriát, különben félre húzta a szinuszt. Nemigen jön össze a trafóval 30 ohm környékén! Azért tesznek kicsi R-t mert a két tápfeszes DAC-ok jobban szólnak ha nem mászkál a fesz a kimeneten.
Régebben hallgattam már trafós DAC-ot! A gitár húrok úgy pengtek, hogy megborzongtam tőle! Fölállt a szőr a hátamon olyan élethű volt.
4x6H8C párhuzamosan.
Szupi hangja volt, csak a fereki átvitel a 100k-poti felső végén felborult. Tök hangerőn és kisebb szinteken is jó volt. Rendkívül bársonyos meleg hangot varázsolt a Crystal DAC-nak.
E80CC vagy 6H30P csövet hallgatott már valaki. Az utóbbi fellelhető kishazánkban?
ddl
Ha s mosfet ugyis source követő akkor mirért van a szervó? DC csatolni kék a csőhöz és a kondit a mosfethez kék tenni nem? Kondi a jelben ugyanannyi és nincs szervó!
A www.vacuumsate.com-on vannak jóféle hibrid kapcsolások, meglehetősen jó hanggal. DAC kimeneti fokozatban szerintem kicsit túl kemény, de rendkívül fürge dinamikus.
Cső plus mosfet munkaellenállás illetve boot-strap. Perverzeknek 3 trióda a végén ! Az olaszok szerint fenomenális hanggal.
Félre éresz. Nem azért csináltam a vcs-t hogy csökkentsem az erősítést. Most hogy hallgatom egyre inkább a visszacsat nélkülihez húzok. Lustaságból nem variáltam át a dobozom az IRFP-ről a 2sk-ra de lehet, hogy még is megcsinálom, mert úgy tűnik, hogy a félvezető hangja amit hallok.
Ki fogom próbálni a hagyományos anódos megoldást is, hátha az jobb.
A cc85 egy kicsit világosabb hangú, kisseé magasba húzó. Ha nagyobb u-re van szükségem mint ami a 88cc-nek van akkor ezt haszálom. Esetleg a cc81-et.
Sajnos az ismeretlenek száma itt is több mint az egyenleteké, tehát nincs egzakt megoldás.
Esetleg érdemes a visszacsatoló elemek értékeit variálni. Vagy próbálkozz katódban adagolt nvcs.-vel. A másik az, hogy miután nincs szükség nagy er?sítésre, ezért csökkentheted az anódellenállás nagyságát is. Ezzel is kisebb lesz az er?sítés.
Érdekes, de nekem sosem voltak problémáim egy szimpla közös katódos fokozatnál sosem volt gondom a basszussal.
Az ECC85 hangmin?ségben hogyan viszonyult az E88CC-hez? Ugyanis 85-tel még sosem csináltam er?sít?t.
"Mer nem vagyok trafóvasnagyker " :)))))
Ez teccik.
A D/A konverter építés OK, de mi a helyzet az AD-vel? Ilyet is lehet jót házilag? Chipet találtam, de konkrét kapcsolást nem. Az evaluate-board-ok pedig többet tudnak a kelleténél. Van valakinek kész terve esetleg?
Még azt áruljátok el, hogy hol lehet beszerezni a Crystal chipeket?
Tudom, hogy nem így kell vcs-s erősítőt tervezni.Csakhogy van egy bökkenő. Az hogy nálam az erősítő visszacsatolás után is meglehetős tartalékokkal rendelkezett ami a fázis és a frekimenetet illeti. Igaz torzítást nem tudok mérni de a négyszög kép az érezhetően nem változott.
És az ECC85 is szebben szólt ha csak 6dB-s volt a visszacsatolás.
Én csupán egy jelenségre hívnám fel a figyelmet.
A legalább 10-15dB-s elméleti szint a több fokozatú erősítőknél áll meg. Ugyan is itt csak 1 erősítő fokozat van a jel útjában. És csak ennek az 1 fokozatnak az erősítését csökkenti a vcs. Míg általában a vcs 2-3 erősítő fokozatot fog át, úgy hogy az első erősítését csökkenti de a következő fokozatok továbbra is változatlan erősítéssel dolgoznak.
Én igen. Többcsatornásnál a legnagyobb gondot az okozza, hogy miként oldd meg a hanger?szabályozást. Sajnos amat?rként nehézkes négyes együttfutó potit szerezni.
Egyszer volt hol nem volt, élt egyszer egy emberke, akinek vala egy hanger?sít?je. Lévén torzított, meg zajos is volt a szentem, az 1szeri emberke belerakott egy adag visszacsatolást. Meg is mérte, ahogy az Erdei Elektronikai Önképz?körben tanították, és láss csodát! csökkent a zaj, és a torzítás sem torzított már annyit.
Ezek után h?sünk leült a hangdobozai elé, bedugta CD-jébe az "Erdei slágerek 2"-t és elégedetten d?lt hátra..... azért, hogy utána egyre és egyre csalódottabban hegyezze fülét, mivelhogy a hanglaposabb lett, elvesztette addigi minden pozitívumát. Igaz nem torzított, nem is zúgott, morgott sziszegett, mint annak elötte.
Emberünk nem értette, hogy mi történt, és elment vala a Nagy Odvas Tölgy nevezet? erdei templomba, és megkérdezte az Urat:
"Mond Uram, mit rontottam, hiszen er?sít?m nem torzít, és nem is zajong, az élet mégis kiveszett a hangjából?"
És válaszolt neki az Úr:
"Sokminden van a földön, amit ember fel nem foghat, meg nem érthet. Ilyen az objektív paraméterek szubjektív megítélése is. Bizony mondom néktek, ha visszacsatolt er?sít?t akartok, akkor azt eleve visszacsatoltnak is tervezzétek!!"
Az emberünk pedig hazament, és újratervezte er?sít?jét. De ez már egy másik mese....
A kiindulási alap az SE erősítőm volt 12BH7A csővel. Kb. 15x erősítéssel. Minden nagyon baba vele csak a középmagasak és a mélytartomány kicsit kóválygós nem eléggé definiált (nem úgy mint a vonalnál) és ez néha az énekhangokon idegesítő volt.
1. Gondoltam cserélek csövet, hátha ez a baj. Kicseréltem E88CC-re és ez nem igazán ilyen irányú változást okozott.
2. Visszacsatolás alkalmazása. Mivel ehhez nem elég a 30x erősítés (ekkor még így gondoltam) ezért beraktam egy ECC85-öt. Ezzel kb. 50x-es lett az erősítés ami kb. 34dB és nekem ugye elég a 24dB. Itt adott ugye a neg.vcs. 10dB. Örültem hiszen azt mondják, hogy 10-15dB legyen minimum. nagy várakozással tekintettem a meghallgatás elé. Sajnos az eredmény katasztrófális lett, pedig a vcs nélkül nem volt sokkal rosszabb mint a kiindulás. De összeesett a dinamika, harsány, helyenként rikoltozós hang lett az eredmény. ráadásul a bass erőtlen lett. Igaz az eddigi baja megszünt.
3. Vcs növelése brrrrr...
4. elkezdtem csökkenteni a vcs-t és kb. 6dB-nél értem el egy olyan optimumot, ahol a bass feljavult a közép magasakkal együtt. Nagyon tettszett. De sajnos a hangból elveszett vmi. Mintha a lelke elszállt volna. És ezért nem igazán tudok dönteni. Inkább hallgatom a vcs nélkülit, de hiányzik a másik feszessége.
Amikor elkezdtem csinálni még nem volt a vonal erősítőm módosítva. Az utólsó kísérletig nem volt gondom a gerjedéssel. Azonban amikor csak a 6dB volt akkor lengésekre volt hajlamos, amit csak szkópon vettem észre. Azért raktam be elé egy fokozatot, hogy kisimpedanciáról legyen hajtva. Több végfok IC adatlapja utal erre a jelenségre.
Na ezek után megismételtem az egész eljárást, de annyiban változott a végeredmény, hogy a különbségek nagyobbak voltak. De a végeredmény nem változott. Most sem tudom, hogy melyik a jobb.
Egyre figyelj. KIT beleesett abba a hibába, hogy orosz 6N8C-ket használt, amik nagyon jó csövek, csak a kapacitásaik kétszer akkorák, mint az ECC82-nek. Utóbbiból is, ha 10-et összekötsz, akkor már 47kohmos potinál nagyobbat nem illik elé tenni, mert vágni fogja a magasakat, és az egész hangkép túlságosan símává és unalmassá válik.
Na, na! Csináltam én már csöves végfokot, RIAA-t, volnal erősítőt jó párat. Soha nem vontam kétségbe, hogy a cső jobb (vagy legalább is szebben zenél). Csak folyamatosan próbálkozom. Eddig SE-t nem csináltam. Most jött el az ideje. Ezután következik a csöves SE.
Már +int nem gondolkodtam, de már tudom, mi a jó bennük: lecsavarozod a trafókat, kondérokat és a csőfoglalatokat, majd az egész kütyüt össze lehet növeszteni P2P szereléssel :-)
(... a hangváltómon a p2p sokat javított... ez nem tréfa :-)
Hello
Érdekelne olyan témájú cikk(ek), ami arról szól, hogy mi a különbség a tranzisztoros erősítő és a csöves erősítő között. A csöves miért szól jobban? Főleg technikai dolgokra vagyok kiváncsi.
Aki tud segítsen. Kössz
haho, mindannyian sztereo forrasrol hajtjatok meg a sajat keszitesu erositoiteket?
az a gondom, h a nappaliban ott a TV, s mivel a dolgozoszoba tul messze, valszeg rovidesen egy asztali DVD lejatszo is
egy Piret fele vegfok hever a padlason, Quad is akad, es egy ma divatos (persze megfizetheto) hazimozi erositoben levonel ezek barmelyike jobb, tehat nem szivesen vennek ilyesmit
viszont hogyan lehetne dekodolni a jelet? (5+1 analog kimenetu lejatszo sem tul jo megoldas, mert egyreszt markas kivetelben veszett draga, masreszt a sima surround-al nem foglalkozik)
hazilag nem tunik vmi egyszeru feladatnak egy dekoder epitese
priman megfelelne viszont pl. egy hazimozi eloerosito... de eddig nem lattam ilyet. Letezik egyaltalan?
De meg tudod, csak biztosíts a trafó másik felére is egy féltápfeszt, pl. 2db ellenállás, meg egy sz?r?kondi. Ha még egy potit is teszel az osztó közepére, akkor tökéletesen beállíthatod a hidat.
Sz?r?nek meg használj Tantál elkót.
Már én is csináltam hangfrekis trafót, igaz profi célokra. Fazékvasra, bifilárisan tekercselve. 500k-nál is m?ködött még.
DAC
Hozzájutottam ezeréves BEAG illesztő trafókhoz.
Hengers permalloy házban permalloy mag vészesen hasonlít a Sowterre- vagy a kora alapján talán inkább fordítva.
Meghalgatni sajnos most még nem tudom, mert az én Z-OS DAC-om TDA 1543, ami féltápfeszen van az új (AD1865) meg igen lassan készül.
Mindenesetre lemértem. Rátettem egy 33ohm-ot és meghajtottam áramgenrerátorosan (soros 1K a hangenerátorral).
20Hz és 18Khz között tök egyenes 20Khz kb 0,5-08dB-esik mindenféle utána tett szűrő nélkül.
Én is azzal kezdtem, amivel a csőbarátok nagyrésze. ARC SP-6. Miután már akkor sem volt bakelitem (AS majd jól leb@sz érte), ezért csak a line fokozatot építettem meg. Kihagytam belőle a monitor, a sztereó-monó-fordított kapcsolót.
Szólt is, mint az állat, én meg nagyon elégedett voltam vele.
Aztán a következő megint egy ARC volt. Ezt úgy hívták, hogy LS-7. Ez is visszacsatolt, differősítővel kezdődik, és nvcs. is van benne. Ez már jobban szólt.
Aztán jött az -eddig- utolsó csapás, amit Conrad-Johnson ART-nak hívtak. Egyetlen fokozat, 10db trióda párhuzamosan csatornánként. Nincs nvcs. nincs félvezető még a közelben se. Egyetlen fokozattal 700ohmos kimenőellenállás!!
Megcsináltam. Lemosta az ARC-t. Mindkettőt. Csak a kb. 17szeres erősítés picit sok volt. Ha már úgysem volt rendesen összerakva, hát elkezdtem játszogatni vele. Nagyon szépen hangolható az anódáram változtatásával, brutális, mindent elsöprő energia, és a lágy romantikus hangkép között.
A vége az lett, hogy a csövek számát csökkentettem 4trióda/csatornára, a típust E82CC-re, és az áramot 4mA-re csövenként. A fokozat így is meghajt gyakorlatilag bármit, ugyanakkor az erősítése kb.9.5. Kicsatoló kondi 5.6uF/250V Bennic (a Kácsából).
A végfok "sikere" után csinálni akartam egy csöves line fokozatot, mert el kell ismerni a csőnek bezony jobb hangja van. A bibi az, hogy nem kellett, nagy erősítés és vcs-t nem akartam alkamazni. Kb. 3-4x erősítés kellett. A végeredmény végül is durván 8x lett. Megcsináltam a képen láthatót jobb is lett mint az elődje szinte minden szinten. Kivéve a gyevibírót a basszust. Ugyanis szétfolyós, brummogó, összemosott volt. Első nekifutásra csak 1.5uF csatolókondit használtam, a végfok elé volt kötve a poti (100k) gondoltam ez lesz a gond. Kivettem a potit és betettem a line elé, így a terhelő imp 1M lett. Viszont a bass nem javult. Na mondom akkor nézzük nagyobb csat kondival. 4.7uF volt a következő. Javult a dolog. Több helyen láttam, hogy 10uF-os kicsatolást használnak ilyen helyen. Na mondom lássuk. Még egy 4.7uF be. Elromlott az egész hang és nem csak a bass. Gondoltam biztos rossz a kondi hiszen REMIX C223-as sorozatot használtam. Csere WIMA-ra. Most már ráadásul jelentkezett egyfajta zörgés is a hangban és rosszabb lett mint a kiindulás.
Itt kissé magamba zuhantam, mert nem akartam visszatérni a félvezetős előfokra, akkor inkább legyen olyan a bass amilyen és visszatértem az 1.5uF-ra.
Pár napig így hagytam, de nem hagyott nyugodni a dolog. Láttam régebben, hogy sokan használnak a kimeneten a csöves fokozat után félvezetős kimenetet. Nem nagyon tetszett a dolog, de kipróbálom. Legfeljebb beválik. Így született meg a "végső" megoldás. A fet-en átfolyó áram és a sorba kapcsolt ellenállással (R12) a belső ellenállást lehet változtatni és ezzel hangolni. Ha elhagyom akkor elkezd a magasa rossz értelemben csillogni és ez a 10kHz-s négyszögön látszik is. A a kimeneten a 10k csak a terhelést szimbolizálja.
A hangja végre megelégedést hozott, ugyan is kihúzta magát a bass, és érdekes módon előjöttek apró finom részletek a mélytartományban, ami eddig nem volt hallható.
folyt köv.
Üdv: DDL
P.S.: Ha vki esetleg olyan botorka és begcsinálja akkor javaslok még egy módosítást, ha a 12BH7A csőnél marad. A felső cső rácsa és anódja közé kell tenni egy 4,7pF-10pF kondit.
Nem biztos, hogy magával a tranyóval van baj. Lehet, hogy érdemes lenne próbálkozni a beállított árammal. Utánanézve a dolognak, szinte mindenki alacsonyabb árammal használja mint én. Lehet, hogy ezt kéne először megpróbálni.
Mégrosszabb az, hogy a hang gyártófüggő is lehet. Valahol egyszer már olvastam, hogy a BC182 ITT gyártmányban szebben szól, mint MEV-ben.
No mindegy. Gyakoraltban bármilyen tranyót próbálhatsz, ami legalább 40V-os Uce-vel, és legalább 250-es B-vel rendelkezik. A kapcsolás típusra nem érzékeny. Fontos viszont, hogy mindíg válogasd B-ra, és ha lehet nyitófeszültségre a bemeneti fokozat 4 tranyóját!
Lehet hogy félreértettél. Én nem a Jfetekre gyúrok, hanem a jó hangra, mint errefelé sokan:-) Azért kérdeztem ezeket, de most már ha összejön, ki fogom próbálni, mert kezd marhára érdekelni! Tudsz jobb hangú tranyót mint az 546/556? Nem gond ha kicsit drágább is, de muzsikáljon:-))
Elméletileg kicserélheted, mert egyenáramúlag be fog állni a rendszer. (Az első fokozat áramát nemigen befolyásolja az alkalmazott eszköz, lehetne akár elektroncső is, persze csak az npn ág :o)
De a fokozat erősítését már nehezebb megjósolni, mert a jfetekkel egészen más értékek jöhetnek ki.
Ennél jóval egyszerűbb, ha másfajta tranyókkal próbálkozol (BC414C/416C például).
Épp a hangja miatt szerettem volna kicseréni a differősítő BC546-556 párosát 2sk389-re meg a komplementerére, most momentán nem jut eszembe mi a párja. Ezért érdekelt a véleményed, de lehet hogy kipróbálom. Ezeket a jfeteket gyártják dual tokban is!
Jfettel még nem csináltam végfokot. Elsősorban azért, mert nehéz jó párokat kapni. A választék szűkös, amit megkapsz, azok meg nagyon szórnak. A BC546B/556B párosnál könnyű 300körüli B-vel rendelkező párokat találni, ez pedig ide már elég.
Nézegettem a Sanken meghajtó 20W-osait is, ezeknek kegyetlenül jó lineáris bétájuk van, ugyan a CE kapacitás 30pF, de a béta q*** jó! Meg van egy thermal compensation vmi tranyó, nézd meg, szerintem érdemes lenne vele sakkozni, ha nem túl húzós az ára. Jfetekkel (2sk389,246) építettél már? Milyen lehet a hangja?
Hmmm tényleg, disszipációt még sosem számoltam. Bár az összes elméletek -és a gyakorlat szerint is-, a disszipációt a tápfesz és a terhelő impedancia határozza meg.
Namost +/-40V-nál 4ohmos terhelésnél max. 40W/végtranyó. 8ohmos terhelésnél ennek a fele. Ha csökkented a tápot 32V-ra, akkor a disszipáció a 40V-hoz tartozó érték 64%-ára csökken.
Én szeretném kipróbálni a Motorola darlingtonokat, mert sebességben ugyanazt tudják, mint a multiemitteres darabok, de miután ezekben benne van a meghajtó is, ezért ezek adott esetben olcsóbbak is lehetnek, hiába kerülnek kb. 2000 pénzbe. Ja és áramban is brutálisak, a disszipációról nem is beszélve.
Nálam 2x32V-on menne ezért amit kell azt változtatnék rajta, igazából a hangminőség és a nem horribilis disszipáció miatt szeretném megépíteni, ezért gondoltam a multiemitter dögökre. 8Ohmra elég lenne a 40W is nekem! De nem nagyon tudok oldalanként 40W disszipáció fölé menni a hűtéssel.
Igen, de a jövő héten lesz egy még újabb, és még jobb változat. Kifejezetten tranyós véggel tervezve. Akinek nem kell a 4ohmon 160, 8ohmon kb. 90W kimenő teljesítmény az használhat Motorola darlingtonokat (120V/50A/300W/30MHz), akkor egyszerűbb, és csak 10-15W-al jön ki kevesebb...
Jut eszembe a nagy SE FET építési lázban:
Egyik barátom megépítette a legutóbbi verziójú pp végfokot, MOSFETtel. És nem szól jól! Legalábbis rosszabb mint az előző volt... Pedig még KIT-nek is tetszett!
Szóval elő a szikét, NYÁK átvágás, és beletettük az emitterkövetőt a differősítő és a nagyjelű fokozat közé. Ezek után feljebb engedtem a kompenzálást, a végfok fellélegzett. Felgyorsult a hangja, részletezőbb lett, eltűnt belőle a lomhaság, és álmosság, ami előtte volt. Szintén eltűnt belőle valamilyen kellemetlen kaparós hangszín. Ez utóbbit valószínűleg tranziens intermodulációs torzítás okozhatta.
Most a tapasztalatok alapján igyekszem a végfokot tovább finomítani, az egyes fokozatok gondosabb megtervezésével.
A végéről ugrik a MOSFET és kompozit komplementer kapcsolású lesz. Így minimum 160W kijön belőle 4ohmon, 40V-os táppal.
Stabil +/-15V-os tápot fognak kapni a bemeneti differősítők áramgenerátorai, ezzel csökkentve a hőmérsékletfüggést.
Saját, külön tápot kapnak az emitterkövetők, ráadásul a termikus torzítást minimalizálva pontosan illesztett teljesítményre.
Volt még egy ötletem, a közbenső emitterkövető áramgenerátoros munkaellenállása, ami csökkenti a fokozat torzítását (0.3%-ról kb. 0.05%-ra). Ez sajnos nem jött be. Az ohmos terhelés hiányától a fokzat gerjedékennyé vált, és nemigen lehetett tenni ellene.
Hát ennyi. Kapcsrajz talán a jövő héten. Remélem maradt még érdeklődő.
Szerintem 20foknál még nemigen lesz kicsapódás, a FETen biztosan nem, mert az melegebb, mint 20fok.
Lábmelengetés menni fog, mert a bordák viszont melegebbek lesznek (lásd. a hűtés miatt betáplált plusz energia.
Nem jó, ha a környezeti hőmérséklet alá megyünk, mert
1. megkezdődik a párakicsapódás
2. nem lesz elég meleg és ezért nem tudom a lábam melengetni rajta.
Itt leginkább az lenne a lényeg, hogy egy fettel minél feljebb tudjunk menni a disszipációval. Ha tudnál - mondjuk - 20fokos bordahőmérsékletet produkálni, akkor nincs elvi akadálya a 90-100W-os disszipációnak sem.
Tényleg Pertier (így kell ezt írni??) cellás hűtéssel kellene próbálkozni. Azzal feljebb lehetne tornászni a disszipációt, némi extra disszipáció árán.
Igazuk van. A két élettartam össze sem hasonlítható egymással. Egy félvezető több nagyságrenddel hosszabb élettartammal rendelkezhet.
Szerintem leginkább a teljesítménytranyókkal van gond ilyen szempontból.
De esetünkben az ennyire forszírozott légh?tés éppen a zaja miatt nemigen lehetséges. Ha beleraksz egy 120*120-as ventillátort és megküldöd a ráadható max. feszültséggel. Na akkor tizedrésze lesz a h?ellenállás, csak tényleg lesz zaja rendesen.
Már nem vagyok naprakész, de volt ott vmi hőátadási tényező (?), ami erőltetett léghűtéssel 10x is lehet, azaz a ventillátorral nagyon jól lehet hűteni (gondoljunk csak a mai processzorok 60-70W-nyi eldisszipált teljesítményére és a hozzá adott bordácskákra), csak rettent zajos és tápigényes.
Ja, az az ellenállás az Rbbe (bels? bázis hozzávezetési ellenállás-legalábbi asszem így fordítják). Ennek az értéke a legkritikusabb, ha kiszajú fokozatot akarsz építeni. Ezért szoktak MC el?fokokban teljesítménytranyókat használni.
Na annyira nem szar a helyzet. Miután a saját és ddl tapasztalatai szerint is rosszabbul szól a több FET paralel, mint a szimpla, ezért a "disszipáljunk egy eszközzel 75W-ot!" cím? játék veheti kezdetét. Én az IRFP250N-b?l tudok kiindulni:
Tok-réteg:0.7K/W. Tok-borda:0.5K/W (csillám szigetel?vel, anélkül kb. 0.25K/W). A max megengedett rétegh?mérsklet max. 175fok. A 75W disszipáció, és az összesen 1.2K/W h?ellenállás azt jelenti, hogy a réteg 90fokkal (75*1.2) lesz melegebb, mint a borda. Ezzel a borda max. h?mérséklete 85fok lehet.
Miután nyáron is használni akarom a végfokot, és légkondi -még- nincs a lakásban, ezért 35fokos környezeti h?mérséklettel számolom.
Ez azt jelenti, hogy a borda maximum 85-35=50fokot melegedhet. Ezzel már ki is jött a borda h?ellenállás értéke, ami 50/75=0.66K/W-nak kell lennie.
(null1: Ha nem is fogadod el a 35fokos környezeti h?mérsékletet, azt azért vedd figyelembe, hogy nem illik a maximum h?mérsékletig igénybevenni a félvezet? lapkát..)
Ezt a h?ellenállást SR5300 bordából kb. 35cm-es darabbal lehet elérni. DE! 30cm felett nem garantált a hosszúség-h?ellenállás arányosság m?ködése, valamint ilyenkor szokott el?fordulni az, hogy a melegedés-h?tés okán picit meglazuló csavar miatt jól átsütött sztékbe megy át a FET. Ugyanakkor intenzív ventillátoros h?téssel akár a negyedére is csökkenthet? a borda h?ellenállása. Ezt a gyakorlatban úgy veheted észre, hogy az addig t?zforró borda, a ventillátor beindítása után gyakorlatilag teljesen kih?l.
Számoljunk újra!
Kiindulási feltételek ugyanazok maradnak. Csökkentsük felére a bordaméretet! Miután az összefüggés nem lineáris, ezért felére csökkentett méret esetén 1.41-szeresre n? a h?ellenállás (0.9K/W). Ha csak közepesen intenzív ventillátoros kényszerh?tést alkalmazunk, már akkor is a felére csökkenthet? a h?ellenállás (0.45K/W). Adjuk össze az így kijött h?ellenállás értékeket:
0.7(tok-réteg)+0.5(tok-borda)+0.45(borda-környezet)=1.65K/W
Ezzel a 35 fokos max. környezeti h?mérséklet mellett is csak 155fokig megy fel a rétegh?mérséklet.
(null1: Egy Tungsram félvezet? katalógusban olvastam, hogy ha egy félvezet? rétegh?mérsékletét 10fokkal csökkentem, az élettartama duplájára n?!)
Ekkora láma azért nem vagyok (ellenállás-amper :)) viszont félreérhetően fogalmaztam, Bocs.
Szóval 0,3-0,75 ohmban adják meg a bázis-emitter ellenállását a tranzisztornak és mindezt a tranzisztor 10uA és 1mA közötti kollektoráram tartományában értik. Bázisáramot nem említenek.
A táppal "lesújtó csapást" mértél rám mert nekem is 150W-ot kellene eldisszipálnom és szeretném venti nélkül megúszni. Monoblokokként járható az út 40cm-es bordával ?
Háát, ezeknek a rajzoknak nagyon örülök, mert nekem is most jöttek meg az AD1865N-K dac-jaim, az AD "ajándék szolgálatától"!
Ezen a címen elérhető a táp, meg egy balanced csöves erőlködő: www.geocities.com/yury_g/dac.htm
Más: DAC-ban mit hova érdemes használni szerintetek az alábbiakból:
OPA2134
OPA2604
OPA2228
OPA2227
AD712
szóló vált.:
OPA627
OPA604
OPA134
INA103
BUF634
AD797
Amikor én barkácsoltam a DAC-ot, akkor a futómű bekapcsolásakor relatíve nagy, kb 50mV ( persze az én elvárásaimhoz képest) zaj került a DAC-ra. Az SPDIF trafó ezt hivatott leválasztani. Nagyon nehéz ügy, meg főleg drága, a jó trafó, mert 100Khz-től 6Mhz-ig kék átvinni. AN-ék nem csináltak nagy ügyet belőle!!!
Hangminőségileg manapság a legjobb megoldás nagysebességű komparátort használni és differencális kimentről hajtani a CS8412(14)-et. Általában az AD8561-et szeretik!
A témában eléggé ismert Elso Kwak váltig állítja, hogy szimmetrikus táppal kell hajtani.
Érdekes, hogy állítólag a hiszterézises komparátor a visszacsatolással valamiféle reflexiót okoz és rosszabb hangot ad.
Ha van mód a futóműbe is belebuherálni, akkor oda meg video OpAmp-ot szoktak rakni.
Egyébként ebben a témában a diyaudio.com-ot van egy marha hosszú topic fotókkal kapcsolásokkal.
A 8412 pll filtert módosítanai kell a WEB-en elterjedt Wildmonkeysect filterre !
+/-25V 3A ezzel kb. 30W/8ohm érhet? el. Ha lecsökkentem, akkor fogy a kimen? teljesítmény, vagy kéne legalább fél méter h?t?borda/fet.
Ezt a tranzisztorparamétert én sem értem, mert mióta mérik az ellenállást Amperben???
És ha a bázisÁRAM 1uA, ha a kollektoráram 1mA, akkor B=1000, ami viszont túl sok. Szóval passz.
Ja bocs a relációs jeleket tagjelekként értelmezte.
Nevezetesen rBE(ami ugye bázis-emitter ellenállás) értéke 1uA[Ic[1mA mellett tipikusan 0,3Ohm max. 0,75.
Ez a meglehetősen szélső érték mire utal vagy mit jelenthet?
Mcc
Végül is mekkora lesz a tápfesz és az áram?
Azt hittem, hogy lecsökkented annyira, hogy ne kelljen a ventillátor.
Más.
Adott egy kisjelű MAT03-as kettős kis zajú pnp An.Dev. tranzisztor (tokozás a'la BC301) ami nagyon szépen betölti a funkcióját és tényleg jól "szól", csak van egy számomra furcsa érték az adatlapján. Nevezetesen rBE(ami ugye bázis-emitter ellenállás) értéke 1uAEz a meglehetősen szélső érték mire utal vagy mit jelenthet?
Sajna nincs igazi komplementer párja.
Bordaprojekt egyel?re elhalasztva, mert találtam még otthon 2 db 25cm-es SR5300-t. Ezekre lesz felszerelve a végfok, NYÁK nélkül (legalábbis egyel?re). Tegnap meg ma a dobozt reszelgettem. 19"-os 3U magas (132mm), és 350mm mély. Ebbe kerül majd a két borda, meg a 400W-os trafó, ami valószín?leg szalagmagos lesz, mert nem akarom szétbarmolni a a 2*28V-os 200W-os trafóimat.
Meglehet?sen nagy szívás a 2mm vastag dobozfalba belereszelni a 76mm-es lyukat a ventillátornak, de megvan. A bordákat az oldalfalhoz, és a fenéklemezhez fogom rögzíteni, így még merevebb lesz a doboz. A ventillátor kifelé fogja fújni a leveg?t a bordákról, a beszívott leveg? útját úgy szeretném megcsinálni, hogy h?tse a hálózati trafót.
"Na végre okostóni kondérbuzerátor itt hagyta a topicot." Én ennek nem tudok örülni... :(
"Én most a havernak csinálok CS4390-ből DAcot" tudnál adni rajzot?
Igen, de csak ha elszúrod. A csillagpontos földelés csillagpontja az utolsó sz?r?elkó negatív pontja legyen. Akkor nem szúrhatod el!
A gázt az okozza, ha a földpont mondjuk az els? elkó negatív vége, vagy - ami még rosszabb - a trafó kivezetése, akkor az utolsó elkón a sz?rt táphoz képest megjennek a zavarok.
Ha a tüskék 100hz-esek, akkor a földelés van elbaszarintva. Minden berendezésnél az er?sít?re men? földet az utolsó sz?r?kondi negatívjáról kell levenni, mert ellenkez? esetben az egyenirányító által generált áramimpulzusok tüskéi megjelennek a kimeneteken.
Na végre okostóni kondérbuzerátor itt hagyta a topicot. Én most a havernak csinálok CS4390-ből DAcot, meg borbélyt. Oly gondom van a Borbély félével, hogy deszka szinten tökéletes volt, de ugyanazt dobozba zárva, megjelentek a kimeneten a tüskék. Ez a tápból van, mer köszönik jól megvannak a csövek nélkül is a kimeneten. Ettül eltekintve baromi csendes az egész ketyere, pedig az MC-től féltem a zaj miatt. Nem attól az Mc-től! :o). A tüskékre mondhatnátok tippeket, én még ilyennel nem találkoztam.
Vettem 8dv IRFP250N-et. 4rugó volt összesen, ami nem drága.
Következik a borda. Ha ventillátorral fel lehetne vinni a disszipációt 100W/FET-ig.... De ne álmodozzunk.
Rosszul.
Mondjuk legalább az első verzió már megszólalt. De most még szeretnék finomítani rajta, nem beszérlve aróól, hogy most csak monóban lett megcsinálva.
Isten ments a következő adagtól :o)
Ma megyek a Lomex-be IRFP250N-et venni, mert a múltkor vett 4db-ot a párom valahova elkeverte, takarítás címén (attól félek, már sirathatom őket).
Még egy kísérletet akarok csinálni, méghozzá NYÁK nélkül összerakva. Van ezüstözött réz huzalom, majd azzal kábelezek. Kíváncsí vagyok a hangjára.
DC szervó persze marad a NYÁK-on.
Nem könnyű a jó tekercs!
A réz kilója kis mennyiségben 2000 Ft, az OFC meg majdnem 5. Az én bass tekercseim 2 és 3 kiló között vannak 2.5 3-as drótból. Egy fél nap elkészíteni és lehetetlen ilyen minőségben komolyabb tekercselő masina nélkül. Olyan lesz mint az ökörhugyozás.
http://www.profinter.hu/~kit/hi-fi/speaker/L.jpg
A VISATON mintabolt a Bartók Béla úton van. A címet nem tudom, de a telefonkönyvben biztosan megtalálod, de ha nem akkor elmagyarázom hol van pontosan. Ott azonban igencsak vérszegény tekercseket kapsz. Max 1.2 mm-es drótig.
Tekercseket leginkább önmagad tekerheted, csak jó huzalt nehéz hozzá szerezni. Kondikat indőnként találhatsz alkatrészboltokban polipropilén, vagy poliészter típusokban, esetleg a Rádiótechnika bazárban lehet nagykapacitású metálpapír, vagy fólia kondikat kapni olcsón.
Szervusztok pákászok! A www.tnt-audio.com ajánlása alapján új hangváltót építenék tinédzser Spendorjaimba, de nem tudom hol kaphatók manapság Bp-en jó minőségű (légmagos tekercs, MKP kondi min. 50V, fémréteg ellenállás min. 10W) alkatrészek.Köszönöm a segítséget!
Pont a Pass miatt kérdeztem anno én is. Nem hagyott nyugodni a dolog mégis csak kipróbáltam. Sajnos vegyesek a tapasztalataim, de inkább rosszak mint jók. igaz ugyan, hogy én IRFP-vel próbálkoztam, meg 2SK135-tel. Inkább maradtam a szimplánál, de az áramot növeltem.
Elveszett a hangból "valami". Nem tudom igazán, hogy mi, de az élvezeti fok csökkent. Akkor kezdett el megint tettszeni, ha az áramot megemeltem, de akkor meg már 200W fölé mentem csatornánként.
A pass-ok közül is a kisebbek szólnak szebben állítólag.
1. "Szerintem a legjobb megfogalmazás: Egy fogyasztó kivezetései között mért feszültség, és a rajta áthaladó áramerősség egymással egyenesen arányos, hányadosuk állandó. Az arányossági tényező az ellenállás. "
Az elektrotechnika és egyéb szakágak törvényeit nem "szerintem"-alapon tanítják és követelik meg.
2. Mérni egyáltalán nem nehéz sz@rul, főleg szoftverrel, de két, tökegyforma mérés eredménye közötti különbség azért jól látszik és következtetni enged bizonyos dolgokra, még ha nem is pontos a végeredmény.
3. Lusta voltam az őskozák 10kilós szkópra izomerőt beáldozni egy autóútra a nyamvadt mérés miatt...
4. Milyen DMM-rel méregetsz 200kHz körül? :)
Erre a kérdésre igen nehéz válaszolni. Mert ugye csöves SE sem csak egy variációban létezik.
A MOSFET-es SE valahol ott lehet, mint egy csöves PP. Persze a fetesből is lehet sokfélét építeni, lásd. ddl fejlesztéseit, és kísérleteit. Szerintem még messze nem aknáztuk ki a kapcsolásban rejlő lehetőségeket. A meghajtó fokozat is többféle lehet, tehetünk bele visszacsatolást, vagy hagyhatjuk nyílt hurokban stb.
Szóval én konkrét választ nem tudok adni a kérdésedre. Miután nem drága a megépítése, ezért érdemes kipróbálni, és egyéni ízlés szerint hangolni.
Én inkább azt mondanám, hogy nem. Hogy miért?? Mert eddig sokan próbálkoztak vele, de még senkinek sem sikerült.
Az eddigi legjobban sikerült megoldásnak is csak az volt a baja, hogy kimenőtrafó volt benne. Akkor meg mennyivel is jobb a csőnél??
Lehet e felvezetokkel olyan erositot epiteni ami legalabb ugy szol mint egy csoves SE ?
A meresi parameterek nem igazen erdekelnek. Ha valaki tudja a megoldast vagy legalabb kozel all hozza kerem ossza meg velem , velunk!
Tegnap érdekes 5letre jutottam, az IRF610-et Nelson Pass is használja lineáris erősítőként. Most ezért azon filózok, hogy ilyen FET-ekből kellene használni oldalanként 8-10db-ot. A párhuzamosan kötéssel kapcsolatos tapasztalataimat is felül kell vizsgálnom, mert a Pass-féle végfokokban sok-sok FET van paralel kötve, aztán mégis jól szól. A kapcsrajzokat nézve ők sem találták fel a spanyolviaszt. Majd próbálom minél rövidebb vezetékekkel.
(...)Ha igen utána hallgattad, mérted? Mert ha nem akkor ne bizonygass olyan dolgokat amiről valóságos fogalmaid - gyakorlati tapasztalataid - nincsenek. (...)
Szinte semmire nem válszoltál csak az elméletet szajkózod. Pontosabban azt a részét amit ismersz.
Ha egyszer meg is hallgatnád amit csinálsz akkor nem lenne ekkora mellényed.
"Egyébként válaszolnék én szívesen mindenre, de idén még le szeretnék feküdni. Amit itt írok, az olyan, mintha feneketlen kútba hullna."
Ja kérem, ha kiprovokálod a dolgokat (sőt Te magad kérsz egy-két dolgot) akkor leszel szives venni a fáradságot, hogy legalább reagálsz rá.
pl: ezt írtad (2014)
"(...)akkor konkrétan mi az, ami lebőgött (kapcs. rajz a kétfokozatúról, plz!), és ha tudjátok, akkor azt is írjátok meg, hogy miért volt rossz!(...)".
Erre a kérésre/kérdésre többször visszatértél. Erre írtam (2029):
"(...)Nos egy példa arra amit sokáig hallgattam az Alexander után: Leach Low TIM.
http://users.ece.gatech.edu/~mleach/lowtim/
A módosítások után már nem csikorgott (annyira), de továbbra is lelketlenül zenélt (...)"
Erre azóta sem reagáltál.
Vagy pl. (2029)
"(...) Amit leírtál a nag vcs-ről az az elvből adódó egyértelműség. Én nem erre gondoltam, hanem arra ahogy ezt a gyakorlatban kivitelezik. És itt elsősorban a nagy nyílthurkú erősítés kialakításán van a hangsúly. Vajon mi ezzel a gond? (...)"
Erre sem reagáltál. Igaz gondolkodni kellene. Pl. azon, hogy hogyan oszlik meg a erősítés a fokozatok között a neg.vcs. zárása előtt/után.
stb. stb.
(2029):"(...) AB tesztben nem realizálható a dolog, mert a módosítások után pár órát járódnia kell a cuccnak, ahhoz, megitélhető legyena dolog. Ehhez viszont ismerni kell a cuccot. Ezért mondom, hogy próbáld ki otthon. (...)"
Viszont ha Te nem erre gondoltál akkor ne szedd szét a szövegemet.
"(...) Cserébe kapok akkora pofonokat, mint a Mark Alexander erősítő, amit kalapács helyett kondenzátorral sikerült tönkretenned. (...)"
Miről beszélsz? Mégiscsak nézd át a topikot. Sehol nem mondtam ilyet. Vagy a komplex terheléses mérésemre mondod? Ezek szerint, ha nem elméleti terhelést kap az erősítő akkor nem ér a nevem? Ja kérem, hogy egy erősítőnek nem ellenállásra, hanem impedanciára kell(ene) dolgoznia? A francba. Nyilván az én hangszóróm a hibás, mert az eléggé impedancia.
Ha mindenkitől megköveteled a precizitást (ami nem baj). akkor Te is legyél az. Pl.:
(2116)"(...)Sőt, pont azt írtam, hogy már 10 kHz-en nőni kezd az impedancia! Csakhogy ezzel együtt a 20 Hz-en fölvett értéket még n*100 kHz-en sem fogja meghaladni. Ha ezt nem érted, akkor hiába írok bármit is. (Ezért lenne jó, ha valamit azért mégiscsak tanulnál elektrotechnikából.)(...)"
de amire hivatkozol az nem így szólt, hanem:
(2022)"(...)Az elkók kb. 10 kHz-en már ellenállásként viselkednek, fölötte átmennek induktivitásba. De az impadanciájuk egészen n*100 kHz-ig kisebb, mint 20 Hz-en!(...)"
És ugye ez a kettő nem ugyanaz.
Mindenkitől méréseket, mérési leírásokat és azok eredményeit követeled, de Te csak a mások által elvégzett dolgokra hivatkozol (kivéve az elkós dolgot). Lásd pl. Alexander erősítővel kapcsolatos "vitánkat". Megcsináltad, meghallgattad? Megmérted? És nem csak elméleti körülmények között? Módosításokat csináltál rajta? Ha igen utána hallgattad, mérted? Mert ha nem akkor bizonygass olyan dolgokat amiről valóságos fogalmaid - gyakorlati tapasztalataid - nincsenek.
"(...) Amit itt írok, az olyan, mintha feneketlen kútba hullna (...)"
Amit mi írunk neked az egy sokkal nagyobb feneketlen kútba hullik.
"És záróirányban előfeszítve melyik egyenirányító nyit ki?"
Honnan veszed, hogy záróirányban van előfeszítve?
"Te speciel (ott) jól 'vizsgáztál'"
Köszönöm, tanár úr. Ha valaki járt a Kandóra (mint én), annak mond valamit az, hogy 9-szer vizsgáztam a Schnöllernél (és miatta sikerült félévet is ismételnem).
"Ha minden mérhető paraméter jó, és mégis rosszul szól, majd akkor jelentkezz"
Mondj még mérhető paramétereket, és lehetőleg mérési módszert is!
"Az elkóban található alumínium-oxid réteg kellemes egyenirányítós tulajdonságokkal rendelkezik."
Ja. És záróirányban előfeszítve melyik egyenirányító nyit ki?
Ezzel kapcsolatban csak csúnyát tudnék mondani, de visszatartom magam. Ha nem nézed ki bel?lünk az ohm törvényt, akkor nyiss egy új topikot, mondjuk "Hifi és hangrendszer tervezés Ohm tövény alapján". Megígérem, hogy nem fogok bele írni.
Belőled speciel kinéztem volna, de ezek után mégiscsak kételkedem benne. Az Ohm törvény nem-ismerete nem véletlenül, hanem a hidalt kapcsolással kapcsolatos viták nyomán merült föl bennem. Te speciel (ott) jól 'vizsgáztál'.
Mint már említettem, tudok neked olyan végfokot építeni, ami mérve kiváló lesz. Garantálom a 0.001%-os torzítást, a 2Hz-500kHz-es sávszélességet, és mégis iszonyat szarul fog szólni.
Bár fenntartásokkel, de elfogadom. Csakhogy én nem mondtam, hogy kizárólag ez a két paraméter jellemez egy erősítőt! Ha minden mérhető paraméter jó, és mégis rosszul szól, majd akkor jelentkezz!
Engedelmeddel egy régebbi leveledből:
Bármikor tudok neked olyan végfokot tervezni ami 2Hz - 200kHz tartományban 180+/-10fokon belüli fázistolást produkál a nvcs. számára, nem fog gerjedni, és mégis pocsékul szól majd.
Ha szerinted ez ellentmond bárminek, amit írtam, akkor valamit félreértettél! És ez okból nem látom értelmét a vitának.
kezdem elveszteni a fonalat, de kérdésedre válaszolva: én nem visszacsatolt rendszerekről írhattam, mert jó ideje meghallom(!) ugyanazon rendszerben a visszacsatolás változtatásának negatív és pozitív hatását egyaránt. (legfeljebb, ha utána méricskélek, jobban csodálkozom:)
Hangszórót méregettem vele. Egyszercsak lefagyott a gép. Újraindítás után a DMM 400 mV-ot mutatott az erősítő kimenetén hang nélkül. Mire fölhoztam a szkópot, beindult a ventillátor is. A kimeneten 4 V-os 200 kHz-es gerjedés látszott. Rámértem közvetlenül a hangkártya kimenetére, hát ott is volt 40 mV (az erősítő fix 100-as erősítésű). kihúztam a jack-et: akkor is ott a gerjedés, csak most már 2 MHz-en. 47 ohmmal leterhelve mexünik. Nesze neked Live! Programmal mérve viszont tökéletes! (Nesze neked mérőprogram!)
...majd alázatosabb is... ha Te is rádöbbensz, hogy mennyi mindent nem tudsz, akkor ilyen leszel, és ha már ilyen vagy, akkor bárki szívesen segít a továbblépésben... meg kell próbálni, csak az első lépés nehéz :-)
Már prognosztizáltam pár embernek, hogy kb. 26 évnyi tanulni valót érzek magam előtt. Kb. végtelen az általam nem tudott dolgok száma. De ha valaki azt mondja, hogy "Te hülye! 2*2 az nem 4! Nézd csak meg: itt egy téglalap, meg itt egy háromszög. Összeillesztem, és mégsem lesz belőle piramis! Látod? Nem látod? Na látod!" akkor a józan eszemet érzem veszélyben forogni, és alázat helyett inkább simán elküldöm a fenébe! Magyarul: legalább a logika szabályainak feleljenek meg az állítások, ebből nem tudok engedni! Ha ezt föl kell adni, akkor inkább hülyén halok meg.
Másrészt: a guruk furcsa dolgokat állítanak. OK. Különben nem lennének guruk. De: aki furcsa dolgokat állít, az feltétlenül guru?!?
...a guruk - itt is van belőlük...
Konkrétan kire gondolsz?
...tudnál valami mesélni az Ohm-törvényről?
A válasz konkrétan: igen! :-) (Bocs, nem tudtam kihagyni!)
Szerintem a legjobb megfogalmazás: Egy fogyasztó kivezetései között mért feszültség, és a rajta áthaladó áramerősség egymással egyenesen arányos, hányadosuk állandó. Az arányossági tényező az ellenállás.
Még hozzá lehet tenni, hogy mikor érvényes: szinte soha. :-) Legalábbis pontosan nem. Viszont nagyon jó közelítéssel érvényes egyenáramon, homogén vezető anyagokra, kis térerősségek és állandó hőmérséklet esetén.
Nesztek: Az Ohm-törvény szerint a vezetőn átfolyó áram erőssége egyenesen arányos a potenciálkülönbséggel (feszültségkülönbséggel) és fordítottan arányos az ellenállással.
Ügyi vagy! Kapsz kockacukrot!
1.: a (két pont között értelmezett!!!) potenciál különbség definíció szerint azonos (ugyanazon két pont között értelmezett!!!) feszültséggel.
(Azért hangsúlyozom, mert rendszeresen elfeledkeznek erről az evidens apróságról.)
2.: Az ellenállás fogalma az Ohm törvényből ered, így logikai hiba a törvényben felhasználni.
3.: Nem csak vezetőn, hanem általában fogyasztón mért mennyiségekre vonatkozik a törvény.
Csak hagyjátok már abba...
Szóval a jobban szóló hangkártyám volt mérve sz@r@bb.
Sehol nem írtam, hogy elzárkózom a demonstráció elöl.
Igaz. Nem is írtam, hogy ezt írtad volna. Csupán válasz nélkül hagytad a kérésemet!
Amikor ez szóba került akkor a visszacsatolásokról volt szó
Igen? Érdekes! Nézd meg az előzményeket! AS 2016-os hozzászólására érkezett válaszodra reagáltam! Antiskating! Te visszacsatolt/nem visszacsatolt rendszerről írtál? (Bocsánatkéréssel tartozom! A sok marhasággal foglalkoztam, ahelyett, hogy Neked válaszoltam volna, pedig itt te vagy az egyetlen, aki nem magyarázta félre amit írtam.)
, és meg is indokoltam, hogy miért kivitelezhetettlen a dolog.
Igen? Hol? Esküszöm, mintha vak lennék!
Egyébként válaszolnék én szívesen mindenre, de idén még le szeretnék feküdni. Amit itt írok, az olyan, mintha feneketlen kútba hullna. Cserébe kapok akkora pofonokat, mint a Mark Alexander erősítő, amit kalapács helyett kondenzátorral sikerült tönkretenned.
Sőt a saját írásaidat sem ártana. ugyanis ezt mondtad: "Az elkók kb. 10 kHz-en már ellenállásként viselkednek, fölötte átmennek induktivitásba. De az impadanciájuk egészen n*100 kHz-ig kisebb, mint 20 Hz-en! ".
Megírnád, hogy mégis mi az isten bajod van ezzel a mondattal, és miért kellene nekem elolvasnom? Vagy egyszerűen csak tagadod, hogy így lenne? Könyörgöm: MÉRD LE!!!
Ehhh... tátik vagytok!
Nesztek: Az Ohm-törvény szerint a vezetőn átfolyó áram erőssége egyenesen arányos a potenciálkülönbséggel (feszültségkülönbséggel) és fordítottan arányos az ellenállással.
Csak hagyjátok már abba...
Szóval a jobban szóló hangkártyám volt mérve sz@r@bb.
"Kíváncsi lennék, hogy hányan tudják itt elmondani az Ohm-törvényt!"
Ha Fodor prof. tutira ki akart valakit rúgni villanytan szigorlaton, akkor azt mondta: "Kolléga, tudna nekem valamit mondani az Ohm-törvényről?" :-)
Nos, ennek fényében: tudnál valami mesélni az Ohm-törvényről? Vannak itt páran, akik nem akarnak hülyén meghalni...
(Csak óvatosan merem megjegyezni: pár éve kezdtem nézegetni-fülelgetni a HE világát... kezdetben könnyesre röhögtem magamat a kábeleken, dugóforgatáson, a mérhetetlen, de hallható jellemzőkön... majd a guruk - itt is van belőlük - segítségével pár jelenséggel találkoztam, ettől először szerényebb lettem, majd alázatosabb is... ha Te is rádöbbensz, hogy mennyi mindent nem tudsz, akkor ilyen leszel, és ha már ilyen vagy, akkor bárki szívesen segít a továbblépésben... meg kell próbálni, csak az első lépés nehéz :-)
Igen tisztelt SPafi neked sem ártana átolvasni újra a hozzászólásokat. Megválaszolatlanul hagytál egy-két kérdést. Ami mellesleg szakmai eredetűek voltak. Lehet, hogy nem tudod a választ? Ez nem baj én sem, ezért kéreztem hátha Te tudod.
Sőt a saját írásaidat sem ártana. ugyanis ezt mondtad: "Az elkók kb. 10 kHz-en már ellenállásként viselkednek, fölötte átmennek induktivitásba. De az impadanciájuk egészen n*100 kHz-ig kisebb, mint 20 Hz-en! ". Te meg jó lenne, ha tudomásul vennéd, hogy a valóság nem elmélet. De ehhez szemléletváltásra lenne szükség. Esetleg az ismeretek kibővítésére, de ez eléggé macerás, mert kísérletezni, gondolkodni és fülelni kellene az eredményt. Azután azon törni a fejed, hogy mi a fenétől szól sz@rabbul az ismert mérési eljárások szerint rosszabb paraméterűnél. Mert bizony van ilyen. Lásd SE kontra ellenütem.
Ne a mi kedvünkért cserélgess alaktrészeket, hanem, (mert ha sokan ugyanazt állítják akkor abban lehet valami) mert a szakmai kíváncsiságod (már ha van) hiúságod megköveteli.
Sehol nem írtam, hogy elzárkózom a demonstráció elöl. Amikor ez szóba került akkor a visszacsatolásokról volt szó, és meg is indokoltam, hogy miért kivitelezhetettlen a dolog.
Építs magad és próbáld ki a dolgot, hiszen nem fogadod el másnak a véleményét (érdekes módon az Elektornak viszont fentartások nélkül hiszel, vagy Mark Alexandernek), de könnyebb elutasítani vmit, vagy a meglévő (esetlegesen kevés, vagy téves) ismeretek alapján próbálni magyarázgatni.
Alapjaiban az a különbség közöttünk, hogy én (meg méd sokan mások) a zene felöl közelítek a műszaki dolgokhoz, amíg Te a műszaki dolgoktól a műszaki dolgok fele. És ezzel bezárul a kör. Majd ha változtatsz a hozzáállásodon akkor lesz miről beszélgetni.
Mert bizony hiába állítja vki egy fehér lóról, hogy fekete az elmélet szerint, az a ló attól még fehér marad. És ebben az esetbe nem a ló a hibás, hanem az elmélet.
Pont a B változása miatt filózok a 3. emitterkövet?n. Ha azt is beleteszem az áramkörbe, akkor kb. 20-30Mohm lenne a fokozat bemeneti impedanciája. Ekkor a DC szervóról jöv? 220kohm jelenti a fokozat terhelését, és az ehhez képest 2 nagyságrenddel nagyobb végfok bemeneti impedancia hadd változzon, akár 40-50%-ot is.
Mcc: még a bipolárishoz:
A hétvégén a kezembe került egy Motorola bipolar power transistors katalógus (eccer találtam, azóta ott csücsült a polcon :) ). Nézegettem benne a képeket (mer hát ugye máshoz nem nagyon értek :) ), aztán szemet szúrt, hogy a nagy teljesítményű végtranyók B-je - különösen a darlingtonoké - igen nagyot bír változni (több mint egy nagyságrendet akár) a kollektoráram függvényében.
Nem lehet, hogy a 4-8 ohm terhelés visszatranszformálva már valamelyest terhelné a csöves fokozatot (még meghajtóval együtt is)? Nincs ennek valami nemlineáris torzítás jellegű vonzata?
Ráadásul a pnp és npn B-je teljesen más karakterisztika szerint változik, főleg nagyobb hőmérsékleten. Vagy az áramgenya is pnp-vel készülne?
Azért ehhez a hangzás-torzítás dologhoz hozzászólnék...
nekem otthon a gépemben SB-Live kártya van. Olyan amilyen, mind1. Gondoltam megnézem a piac kínálta hasonszőrű kártyákat és beletettem egy ótvar Leadtek Winfast kártyát is. Az, hogy összevesztek, még mindig egy dolog, mert kivágtam a lájvot. Minden OK, kártya müx. Az, hogy a szoftver hogyan viselkedett, most nem lényeg.
Meglepett a nyílt, színtiszta, mindemellett igen dinamikus hangzás. Aztán tesztprogrammal mérve jött a meglepi, hogy majdnem 1% a torzítása, a jel-zaj viszonya is gyalázat a lájvhoz képest. Egyébként maradtam a lájv mellett, mert a szoftvere jobb és a műszaki paraméterei szerint is az a jobb eszköz.
Akkor most hol van az igazság?
Persze... turtle beach, philips, meg mittom én mi 50-ért. :)
Egyszer ígértem neked, egy ellenütem? hibridet. Tessék:
http://www.extra.hu/mcc/hibrid1.gif
Elnézést a külalakért. Ebben van nvcs. Egyszer? a felépítése, nincs elkó a jelútban...
Ha ez se tetszik neked, akkor nem tudok eléggé okos lenni.
Én viszont végigolvastam ezt a többkötetes hozzászólást, és az alábbiakat f?zném hozzá:
"Senkitől sem várom el, hogy halál profi legyen, vagy akár csak konyítson is az elektronikához, még akkor sem, ha erősítőt épít"
De én igen. Aki életében nem látott még NYÁK-ot közelr?l, az ne építsen er?sít?t! Menjen a Keravillba aztán vegye meg magának. Tudomásul kell venni, hogy legalább egy minimális tudás kell hozzá, hogy reprodukálni tudj egy kapcsolást!
"Torzításra alsó határként tényleg 0,05%-ot adtam meg. Viszont 0,1%-kal számoltam, az Elektorban megjelent teszt alapján"
A dolog sajnos nem annyira egyszer?, hogy CSAK torzításról szóljon. Asszem írtam már neked, hogy az elkóban található alumínium-oxid réteg kellemes egyenirányítós tulajdonságokkal rendelkezik. Márpedig ez a jelútba téve kellemes dologkat tud m?velni.
"Eljött, és adtam neki (3-at a biztonság kedvéért). (Nekem bontásból van egy rakás.)"
De mi van, ha én nem akarok elmenni hozzád?? És mi van, ha tényleg vidéken lakom és a LOMEX az ntk-kal együtt messze van t?lem? Én direkt azért terveztem ilyenre a kapcsolást, hogy bárki a fiókból meg tudja építeni. Ki lehet hagyni bel?le az els? m?veleti er?sít?t, de akkor romlik a pontossága, ami külön állítgatást jelent, és ezt el akartam kerülni.
"U.i.: Kíváncsi lennék, hogy hányan tudják itt elmondani az Ohm-törvényt! Persze enélkül is lehet erősítőt építeni, mint ahogy a gyakorlat mutatja!"
Ezzel kapcsolatban csak csúnyát tudnék mondani, de visszatartom magam. Ha nem nézed ki bel?lünk az ohm törvényt, akkor nyiss egy új topikot, mondjuk "Hifi és hangrendszer tervezés Ohm tövény alapján". Megígérem, hogy nem fogok bele írni.
"U.i.2: Ha valaki hajlandó lenne megmutatni nekem a különbséget pl. egy ellenütemű, és egy SE erősítő között, és hajlandó lenne méréseknek alávetni, azt megköszönném! (ddl már ignorálta a kérésemet, úgyhogy ő kilőve.)"
Mint már említettem, tudok neked olyan végfokot építeni, ami mérve kiváló lesz. Garantálom a 0.001%-os torzítást, a 2Hz-500kHz-es sávszélességet, és mégis iszonyat szarul fog szólni. Miért?? Mert a méréseink és a szubjektív vélemények között -sajnos- nincs korreláció.
Én pedig hallgatni szeretném a végeredményt, nem oszcilloszkópon méregetni.
Senkitől sem várom el, hogy halál profi legyen, vagy akár csak konyítson is az elektronikához, még akkor sem, ha erősítőt épít. Sőt magamról sem gondolom, hogy hú, de mindent tudok. Ez az egész nem is erről szól. Hogy akkor miről? Azt hiszem, erre nem tudok választ adni, mert - úgy látszik - nem egyezik meg az anyanyelvünk. Kérésednek megfelelően (ezt ddl-ről, vagy mcchese-ről nem mondhatom el) újraolvastam a nekem írt hozzászólásodat.
Lássuk részletesen:
Jaj, ha az élet olyan egyszerű vóna, hogy egy elkó torzít 0,05%-ot...
Torzításra alsó határként tényleg 0,05%-ot adtam meg. Viszont 0,1%-kal számoltam, az Elektorban megjelent teszt alapján. Ha szerinted nagyobb egy elkó torzítása, akkor légy szíves, tárd elénk a méréseid eredményét, illetve a forrást!
és az impedanciája 100KHz-ig folyamatosan csökken.
Légy olyan szíves, és keresd meg, hogy én hol írtam ilyet! (Megsúgom a választ: sehol!) Sőt, pont azt írtam, hogy már 10 kHz-en nőni kezd az impedancia! Csakhogy ezzel együtt a 20 Hz-en fölvett értéket még n*100 kHz-en sem fogja meghaladni. Ha ezt nem érted, akkor hiába írok bármit is. (Ezért lenne jó, ha valamit azért mégiscsak tanulnál elektrotechnikából.)
Ha ez így van akkor miért tudnak pl. egy Siemens Sikorel elkót (4700uf 63V) 40 EUR-ért eladni.
1.: Ha az ár az értékkel lenne arányos, akkor nem kapitalizmusnak hívnák a gazdasági rendszert, amiben élünk!
2.: Lehet, hogy a Sikorel elkó nem 10 kHz, hanem 100 kHz fölött kezd el induktív lenni. (Nem tudom, de nem is érdekel.) Van olyan pozíció, ahol ez számít. (Konkrétan nekem is lenne szükségem ilyen kondira, ezért is érdeklődtem a KEMET tantálkondik iránt.) Az adott kapcsolásban viszont biztosan nem számít.
Meg persze ha olyan könnyű lenne jó erőlködőt gyártani akkor miért van forgalomban az a sok szar ?
1.: Ha te bárhol azt látod leírva, hogy könnyű jó erősítőt gyártani, akkor biztos lehetsz benne, hogy azt nem én írtam! Légy olyan szíves, és olvasd el, hogy mire reagálsz!
2.: Ha te tudsz olyan erősítőt tervezni, aminek a legyártása + vám + áfa + nyereség nem kerül egy kommersz Technics erősítő másfélszeresébe, legalább annyi szolgáltatást tud, nem néz ki rosszabbul, és jobban szól, akkor sürgősen vedd fel a kapcsolatot a volt főnökömmel! Vevő lesz a tervre!
3.: Miért van forgalomban? Talán azért, mert megveszik! Hogy miért, azt a vevőktől kérdezd! Én nem tartozom közéjük.
Mostanában nagy divat a Gaincard Clone építés is. Hát megtörtént! A kütyü meglehetősen jó! Attól függ hogy mennyire, hogy a tápegységben milyen mélyen nyúlsz a pénztárcádba.
Nippon Chemicon 100uf
(kapcsoló üzemű tápból, ha érdekel mondok pontos típust, valszeg sokkal jobb minőség, mint amit a Lomexnél kapcsiból kapsz )
Eszméletlen részletező hang. Megdöbbentő, de 5 perc után könyörgöm kapcsoljuk ki!
Kondi kicserélve BHC 2200uF-re plussz jó sok olajoshordó papírból.
Hang lenyugodva, hosszútávon is hallgatható.
Most akkor hogy van ez a kondikkal ?
Fogalmam sincs, hogy mi az a Gaincard Clone. Már csak ezért sem tudok hozzászólni. Mint már többször megírtam, a kondi minősége a konkrét kapcsolástól függően szól bele a hang minőségébe.
A Te kapcsolásod elvében az Audio Analogue erősítőkre, hasonlít, csak MOSFET véggel.
Ez egy meglehetősen jó erősítő! Hosszútávon nagyon hallgatható, de óriási szakadék van ez és egy jó csöves között. Ez legaláb csak elvesz, nem hozzáad a zenéhez.
Eddigi hallott ellenütemű MOSFET-es végfokokról mindig az volt a véleményem, hogy jó-jó, de hol vannak azok a finom részletek, atmoszféra, stb. amit egy jó csöves nyújt. Valahogy mindig ott a függöny előtte, mint ahogy a fenti AA erősítőnél is. Jó hang, de a zenekar nincs a szobában.
OK, hallotuk a véleményedet. Sajnos sem értelmezni, sem következtetést levonni nem tudok belőle.
A Pass Zen ről (sajnos nem volt még alkalmam próbálni) pedig egyöntetű vélemény, hogy nagyon érzékeny a hangszórókra, és egy másik végfok kell hajtani.
A MOSFET source követő talán segít ezen.
Ez műszakilag tökéletesen indokolható. Sőt, már a méréseim is ezt igazolják. (Műterhelésen szinte tökéletes frekimenet 20-20k-ig, egy undorító impedanciamenetű hangfalon viszont föl-le ugrál a mélytartományban.)
Ventilátor vezérlés.
Itt a fórumon, nem csak profik vannak. Ha már valaki megosztja a dolgait, akkor valóban legyen cél az egyszerű reprodukálhatóság és minimális hangolási igény, akár kicsit drágább elektornika árán is. Ezért javaslom, hogy a ventilátorvezérlés, ne ntk-ptk-tranyó p-n átmenet legyen, hanem hőszenzor, ami ugyan van vagy 2 sör árú, de mindig ugyanazt produkálja. típusa Lm35, Lm335 RET-Lomex.
Szerintem meg ha valakinek nincs pénze egy 1200 Ft-os DMM-re, akkor ne akarjon erősítőt építeni! A behangoláshoz ugyanis ennél több nem kell!
Én megosztottam a kapcsolást már másokkal. Pár hónap múlva írt egy srác, hogy hol vegyen bele NTK-t? Írtam neki, hogy bármilyen értékű jó, de ha kell, jöjjön el, és adok neki. Eljött, és adtam neki (3-at a biztonság kedvéért). (Nekem bontásból van egy rakás.)
Vidéken kissé macerás a Lomex!
Ha megépítetted volna a Pass Zent, bizonyára feltűnt volna, hogy egy tápfeszről műkszik a közepén pedig egy bazi nagy elkóval van kicsatolva a hangszóró.
1.: Köszönöm a kedves feltételezést! Ugyanakkor ez rólad árul el többet.
2.: Ha elolvastad volna amit írtam, bizonyára feltűnt volna, hogy a kimeneti elkót olajkondival helyettesítettem. 2*330uF, Siemens MKV típus. a terhelés 16 ohmos. A bemenő kondit pedig 6,8 uF-os polietilén kondira cseréltem. Direkt a Ti kedvetekért!
Vagy úgy gondolod, hogy akkor ez már nem is a Pass Zen? Lehet.
U.i.: Kíváncsi lennék, hogy hányan tudják itt elmondani az Ohm-törvényt! Persze enélkül is lehet erősítőt építeni, mint ahogy a gyakorlat mutatja!
U.i.2: Ha valaki hajlandó lenne megmutatni nekem a különbséget pl. egy ellenütemű, és egy SE erősítő között, és hajlandó lenne méréseknek alávetni, azt megköszönném! (ddl már ignorálta a kérésemet, úgyhogy ő kilőve.)
Majd én is keresek valami másik trafót, de sajnos most csak a 40V van és semmi egyéb. Pufferben én olyasmit szeretnék, hogy több kisebbet paralel (mondjuk 10*2200uF/táp), annak gyorsabb a hangja. Ha ez nem jönne össze, akkor stabilizátort kell beletenni, mert sokkal jobb, mint bármilyen elkó.
Ventillátorvezérlést melyiket csináltad??
12BH7A jó cs?, csak nekem kicsit túlzásnak t?nik, bár kicsi a bels? ellenállása, és eléggé lineáris is.
Nem visszacsatolt áramgenerátort esetleg védelemmel lehetne használni. A védelem 1db tranyó, meg - ha kell egy LED, ami jelzi, hogy gáz van.
Az ellenütem? MOSFET-es nagyteljesítmény? verzióját terveztem tegnap. Papíron max. 170W jönne ki bel?le +/-40V táp mellett...
Mindenkinek megvan a maga keresztje! Szerencsére nem vagyunk egyformák!
Mi elvagyunk itt a magunk hülyeségeivel
Ha nem tetszik, amit itt olvasol, akkor ne olvasd,nem kötelező, Persze akkor ne is írj ide többet. Főleg ne provokatív kötekedő, gúnyolódó céllal.
Ez nem a Hangtechnikai Mérnökök Tudományos Világtársasága vagy valami, olyasmi magasröptű fórum, ahol az a cél, hogy Én megmutassam, hogy milyen okos is vagyok.., a többi meg minő hüle.
Van ilyen is kishazánkban, pl. a HIX hang.
Ha megépítetted volna a Pass Zent, bizonyára feltűnt volna, hogy egy tápfeszről műkszik a közepén pedig egy bazi nagy elkóval van kicsatolva a hangszóró.
Olvasd vissza amit írtam Neked korábban. Bizonyára van olyan elkó ami szuper a jelútba, ezt azonban mi nem igen tudjuk megvenni. Vagy szerinted mindegy, hogy távol keleti 100Ft-os vagy netán ELNA Cerafine. Ha igen akkor a piac sem tudja fizikát. Hogy, hogy egyesek megveszik a drágát 100xoros áron is.
Bizonyára sok mindenben igazad van, már ami az elveket illeti .
A gyakorlat sajnos mást mutat. Valahogy olyan benyomást keltesz ezzel, mint a paraszt bácsi az állatkeretben a zsiráf előtt.
Már pedig ilyen állat nincs!
Ne szívd mellre, továbbra is örülök, ha írsz, de ha billentyűt ragadsz akkor azt légy szíves építő szándékkal tedd!
Ez persze csak az én véleményem ...és nem csak a NET etikáról.
Na ezért használok csak +/-18V-ot viszont 3A áramot:-) Semmi gondom a dinamikával, bár az tény, hogy nem egy diszkós erősítő. (Pedig fűteni legalább annyit fűt :-)) )
Én sajna kipróbáltam a 2sk135-öt és most azon tökölök, hogy tudnám berakni a régi dobozba az új változatot.
Nekem csak 17000uF a pufferem, szerintem nem is kell több (47lab). A ventillátor vezérlést, viszont külön trafóról hajtom, mert előszőr 68000uF-al raktam össze és a venti is erről ment akkor brummos volt. Ezután kezdtem csökkenteni a kondi nagyságát.
A csöves rész jelenleg nálam 12BH7A és 150V-ról megy így kb. 12-13 az erősítés.
A nem visszacsatolt áramgenyával én is próbálkoztam ismét, de a stabilitása gázos, ezért mindig attól rettegek, hogy megszalad. Inkább maradok a visszacstolt mellett. Hátha neked sikerül valami. Mert a hangja az talán jobb.
Ma megszólalt a MOSFET SE. Sajnos egyelőre csak 40V-os tápról tudom járatni, úgyhogy 2A-nél nagyobb nyugalmi áramot nem tudok beállítani, mert akkor már csak füstjelekre alkalmas.
IRFP150N van a végén. SR5300 hűtőbordán (még volt itthon, mert időm azóta se volt, hogy vegyek), az egész egy rétegelt lemez lapra van rászórva. Pufferkondik 33000uF/40V, legalább nem búg, de megrogy egy pillanatra a villamos hálózat, amikor bekapcsolom.
Hangzásra símán leverte az ellenütemű mosfet-es egy régebbi példányát. Sokkal nyugodtabb, tovább lehet hallgatni. AZ egészben van egy magától értetődőség. Amikor erre kötöttem át a dobozokat, valahogy úgy éreztem: na végre, ezt vártam.
Egy hátránya, hogy megdöngetni nem lehet, úgy istenigazából. Persze kicsi a kimenő teljesítmény, de éppen ezért úgy érzem, mintha picit a dinamikából elvenne.
Kicsit játszottam az első fokozat E82CC-inek munkpontjával, és végülis egy viszonylag nagyobb áramú beállítást csináltam meg. A csövek kb. 330V DC-ről mennek (ilyen trafó akadt), 22kohm az anódellenállás. Erősítés kb. 10szeres.
Szóval eddig bizalomgerjesztő a dolog. Jövő héten kipróbálom IRFP250N-el, és megpróbálom a nem visszacsatolt áramgenerátort is.
Hogy hogy tetszik? Szól! Nem auditív maszturbáció céljából építettem, csak túl hideg volt a pincében! (2A nyugalmi áram.) Nem is hasonlítottam össze semmivel. Teljesen nyilvánvaló, hogy jobban szól, mint bármi, amit életemben hallottam, hiszen eddig kizárólag olyan erősítőkhöz volt szerencsém, amikben elkó is van a jelútban, és - mint arról felvilágosítottál - ennél rosszabb nem is történhet egy erősítővel.
Azazhogy mégis volt elkótlan erősítőm: a 13 évesen épített szénmikrofon + BC182B + zsebtelep + Tesla hangszóró kombinációm. Ez minden bizonnyal a HighEnd csúcsa, hiszen megvan benne az összes szükséges elv: csupán 1, azaz egy alkatrész, visszacsatolás nuku, A osztály, DC csatolt, telepes táplálású és ráadásul a kapacitások minimum egy nagyságrenddel kisebbek, mint a MOSFETek kapacitásai!
Ha kell, van belőle 6 csatornára való profi furatgalvanizált, maszkos stb. nyákon... Egy barátommal együtt csináltuk, az övéi fel vannak élesztve, és meglepően jók. Az enyém még abszolút 0 km-es, mert amikor anyuci meghallotta, hogy a nappaliban én féle dobozban ez lesz a mozi vége, akkor megfenyegetett, hogy nem megy el a gyerekekkel nyaralni :-)
Most terveződik a NYÁK az emitterkövető nélküli verzióhoz. Sajnos lassúbb, mintha beleteszem az emitterkövetőket, de más megoldásként csak a kaszkód fokozat jön számításba, annak viszont nem szeretem a hangját.
Filózok még, hogy az MJE340/350 párost kicserélem belőle (BC639/640), és kisebb áramot állítok be. A BC639/640 párosnak lényegesen kisebbek a kapacitásai. Meg lehet, hogy némi kompenzálást is be kéne építeni...
Lehet belőle jót csinálni, csak cserélni kell a végtranyókat, a visszacsatolásból ki kellene hajítani az elkókat (ez utóbbi a macerás).
Az elv szép, én más sokat tököltem vele, mert én se bírom a differősítőt az elején.
Mellesleg asszem a tervezői perverzióval megáldottakat ez a végfok késztette először elgondolkodásra (egyszerű alkatrészek, szép elvek)
Nagyon sehol. Szeged környékén néha fel-fel bukkan. Akkor szoktam 'bevásárolni' belőle. A múlkoriban kemény 600 pénzért vettem darabját, igaz 2sk134-volt.
Ugyan ez a tipus fut ma is csak a tokozása más (TO-3P) és 2sk1058/2sj62-nek hívják.
Hangászok! Philips ECC 8652 JAN 12AX7WA csövet keresek. Külföldön elég drága, meg be is kellene hozni. Egy gitárerősítőbe kellene, és a tulaj ragaszkodik a tipushoz.
De eddig nem találtam megfelelő pácienst. Ez a tranyó jól fest, még akkor is, ha 2rugó darabja.
Ha sikerülne valamilyen feszután húzással megoldanom, hogy ne kelljen még utánatenni egy emitterkövetőt, na az lenne a Haway...
Említettem már, hogy ez a tranyó mellesleg 30MHz-es???
Nagyobb szentségtörésben gondolkodom. Ezt úgy hívjak, hogy MJ11032. 120V 50A 300W darlington (motorola), kifejezetten hangfrekis kimenő fokozatba tervezve. B=10000, úgyhogy ha kiegészítem még egy meghajtóval, akkor alig terheli a csöves meghajtót (Bemeneti impedancia kb. 20Mohm), miközben a kimeneti ellenállása 0.0015ohm körül van.
Kell ennél jobb??
Ezek a MOSFET-ek -sajnos- nem hangfrekis célokra lettek kifejlesztve. Emiatt a linearitásuk több, mint kétséges.. (És akkor más paraméterekről nem is beszéltem)
Akkor sem tudom melyik tranyó bázisáról beszélsz. Próbáljuk meg közelíteni a dologt, mert nem tesz jót a végfoknak egy találomra felvett ellenállásérték.
Tápra semmi lényeges. A 430 ohmos ellenállással soros kondit elsőre hagyd ki. Ha gerjed, kezdj, egy 470pF-ossal, ha még mindíg gerjed, akkor növeld, de mindíg egyformán.
nekem van ilyen bontott 10e mikros sikorel elkom, '91ben lett gyartva, szerintetek ki tudnak szaradni? ugyertem hogy mar csak a kapacitasuk toredeket tudjak, vagy nem sokat tudnak vesziteni a kapacitasukbol... elvileg bontott, tehat nem a uzemorajuk jart le...
mcc: hetvegen osszerakom a 60w-os vegfokodat, a hianyzo kondenzatorokra majd kitalalok valamit... a ket tranyo bazisat osszekoto ellenalas meg passz, majd arra is kitalalok valamit...
apropo tap? 2x10e mikro+470n, semmi tulvarialas. esetleg valami tipp?
Igen én is pont ezeket láttam!
Nem biztos az ám, hogy tényleg ez a belseje. Ez csak az egyéb érdekes fotók között volt !
Aki (az említett srác) látott már az állítólag aztviszont azt mondja, hogy ugyinilyenek drótok, meg a csatlakozás!
A Kimura cikke alapján lehetne vele játszani. Szerintem a visszacsatolást is kompenzálhatja, ugyanis azt írja, hogy a csövesekhez hasonló módszert használ..
Próbáltam jobb táp kondit szerezni bele. Leakadtam, mert a Sikorel 40 Euro és minimum 15 db-ot kell rendelni.
Igazi kapcsolását szerintem nem ismerik!
Én mezei invertáló lm1875-öt csináltam. SMD R visszacsatolással. Ofszet nuku.
IC+3 R és bazi jól szól. Persze játszani kell a táppal!
Készült egy kicsi 25W és egy nagy 50W. A kicsi talán jobb.
Van egy ilyen fórum innen ki lehet indulni:
http://pub4.ezboard.com/bfakeids
Meg persz a jó öreg Yahoo !
Ha érdekel valakit akkor KITárgyalhatjuk.
Elvittem egy olyan fickóhoz akinek millós cuccai vannak, és ő azt mondta hogy már igy is próba panel szinten összegányolva is veri az összes audifil erősítőt 200 rúgóig.
a Gaincard kapcsolást linkeld már be. Én még nem láttam, és mindíg érdekel, hogy mit lehet fél milláért eladni.
Ventillátorvezérlés: A tervezéskor az volt a célom, hogy egy bütyköl?s ember az asztalfiókban található alkatrészekkel kivitelezni tudja. Az áramkör TELJESEN érzéketlen a tranyó, vagy a m?veleti er?sít? típusára. Egy db alkatrész cseréjével kiválóan (bár kicsit pontatlanabbul) m?ködik 5.1V-os zenrekkel az IC tápokban. Az érzékel? bármely szilíciumtranyó lehet a BC182 t?l a BD249-ig, ami éppen akad...
Ja és eddig mindenfajta ventillátorral m?ködött.
MOSFET: amire eddig jutottam, hogy beforrasztottam az alkatrészeket a panelba, kivéve a MOSFET-eket, de miután ddl kolléga olyan rendes, hogy kitapossa az utat. Máséval a csalánt is jobb...
Jaj, ha az élet olyan egyszerű vóna, hogy egy elkó torzít 0,05%-ot és az impedanciája 100KHz-ig folyamatosan csökken. Ha ez így van akkor miért tudnak pl. egy Siemens Sikorel elkót (4700uf 63V) 40 EUR-ért eladni. A Balck Gate és Cerafine nem is említve!
Meg persze ha olyan könnyű lenne jó erőlködőt gyártani akkor miért van forgalomban az a sok szar ?
Mostanában nagy divat a Gaincard Clone építés is. Hát megtörtént! A kütyü meglehetősen jó! Attól függ hogy mennyire, hogy a tápegységben milyen mélyen nyúlsz a pénztárcádba.
Nippon Chemicon 100uf
(kapcsoló üzemű tápból, ha érdekel mondok pontos típust, valszeg sokkal jobb minőség, mint amit a Lomexnél kapcsiból kapsz )
Eszméletlen részletező hang. Megdöbbentő, de 5 perc után könyörgöm kapcsoljuk ki!
Kondi kicserélve BHC 2200uF-re plussz jó sok olajoshordó papírból.
Hang lenyugodva, hosszútávon is hallgatható.
Most akkor hogy van ez a kondikkal ?
A Te kapcsolásod elvében az Audio Analogue erősítőkre, hasonlít, csak MOSFET véggel.
Ez egy meglehetősen jó erősítő! Hosszútávon nagyon hallgatható, de óriási szakadék van ez és egy jó csöves között. Ez legaláb csak elvesz, nem hozzáad a zenéhez.
Eddigi hallott ellenütemű MOSFET-es végfokokról mindig az volt a véleményem, hogy jó-jó, de hol vannak azok a finom részletek, atmoszféra, stb. amit egy jó csöves nyújt. Valahogy mindig ott a függöny előtte, mint ahogy a fenti AA erősítőnél is. Jó hang, de a zenekar nincs a szobában.
A Pass Zen ről (sajnos nem volt még alkalmam próbálni) pedig egyöntetű vélemény, hogy nagyon érzékeny a hangszórókra, és egy másik végfok kell hajtani.
A MOSFET source követő talán segít ezen.
Ventilátor vezérlés.
Itt a fórumon, nem csak profik vannak. Ha már valaki megosztja a dolgait, akkor valóban legyen cél az egyszerű reprodukálhatóság és minimális hangolási igény, akár kicsit drágább elektornika árán is. Ezért javaslom, hogy a ventilátorvezérlés, ne ntk-ptk-tranyó p-n átmenet legyen, hanem hőszenzor, ami ugyan van vagy 2 sör árú, de mindig ugyanazt produkálja. típusa Lm35, Lm335 RET-Lomex.
Mcc
A tett halála az okoskodás!
Volt egy tanárom aki azt mondta, az a lényeg hogy egy áramkör műszaki szemmel nézve szép legyen, ha nem szól nem baj, majd később megcsináljuk.
Egy másik meg azt mondta, jó megoldás az IC-t fejjel lefelé leragasztani egy bakelit lapra, lehet rá forrasztani és már szól is. Mert hát ez a lényeg!
IRFP150 van! Kapacitásai nem sokkal nagyobbak. NYÁK már van! Rakjuk össze, had szóljon. Majd a következő 250-el lesz. Legalább tudunk hasonlítani!
A sok variálásnak az lesz a vége mint az egyszeri viccen, amikor a fickónak fáj a feje. Kapott rá egy gyógyszert. Aminek mellékhatása volt, arra egy másikat, aztán még vagy tizet, mire az utolsónál minden ok volt csak a mellékhatás, az hogy az embernek fáj tőle a feje.
A sok variálás majd mindig ellentétesen hat. Az emberi fülnek rossza memóriája. Kell egy alap változat amihez az újat lehet hasonlítani.
:-)))) valszeg félreértettél, nem megjavítani akarom... spafi nagyon nem értette, hogy hallható-e a különbség, vagy csak egy átalakítás ideje, macerája után már azt halljuk, amit éppen akarunk...
Ez egy lehetséges módszer arra, hogy:
- a változást igen gyorsan tudjuk (meghallgatás közben) megcsinálni;
- ugyanazt az erősítőt (elméletet, filozófiát) hallgatod, csak éppen a hangszóró 1x a visszacsatolásben szereplő ponton van, 1x meg nem...
Építeni ilyent nem (biztos, hogy) érdemes, de egyszer megfülelni mindenképpen.
