Segítségeteket szeretném kérni előhívással kapcsolatban. Van két tekercs régi 30+ éves rollfilmem és nem tudom milyen hívási időt volna érdemes használni hozzájuk. A tekercsekről pedig sok érdemleges információt leolvasni sem sikerült és a Google is csak a vállát vonogatja. Annyit tudok róluk, hogy mind 2 forte és szárazon voltak tartva (az egyik jó ideje egy flexaret 4-ben pihent)
Cianotípiával próbálkozom, de elsőre már zsákutcába futottam.
A két összetevőt elkészítettem a neten közismert recept alapján. Majd össze öntöttem.
Ekkor ért a meglepetés, mert az oldat azonnal bekékült és be sűrűsödött. Olyan lett amint a tollbetétben a tinta. Próba kép felkentem papírra. Száradás után víz oldhatatlan, úgy mint a turnbull kék.
Az általam használt filmhívás (javított 2015 – 03 - 28):
A saját rendszeremben, a filmhívást eléggé szétbontottam, ez elég körülményesnek hangzik, de úgy érzem megéri, mert nagyon jól nagyítható szép negatívokat kapok, akár kisfilmről is, amik gond nélkül nagyíthatók 30x40 méretre. Természetesen elő lehet hívni a filmeket egy darab tankban is, sőt ki is lehet mosni. Nekem azonban ez a valamivel körülményesebb módszer vált be. Természetesen senkire nem tukmálnám rá, csak leírom nekem mi vált be…
1. lépésben, betöltöm a filmet a hívótankba (Nálam a Jobo 1540 tank vált be eddig legjobban.).
2. lépés előfürdő: adok egy előfürdőt a filmnek, 20ºC ioncserélt vízből. A tankot szinte mindig „mixer módban” forgatom. Betöltöm a vizet 3x forgatom (Nem rázom. Megfordítom, ha érzem, hogy „lelesett” a folyadék visszafordítom.), kicsit oda kocogtatom a tank alját az asztalhoz. Ekkor nézem az időt és ettől a ponttól figyelem a 30s –ot*, ismételten forgatok 3x, ha az idő lejárt, kiöntőm az előfürdő vizét.
3. lépés Hívás:elindítom a diktafont ami a percenkénti forgatásokat „mondja”. Elkezdem betölteni a hívót jobb kézzel, bal kézzel elindítom a hívásidő visszaszámláló órát. Ha betöltöttem a vegyszert bezárom a tank tetejét és 3x forgatom (Nem rázom. Megfordítom, ha érzem, hogy „lelesett” a folyadék visszafordítom.), kicsit oda kocogtatom a tank alját az asztalhoz, ismét 3x forgatok kocogtatok. A hívás hátramaradó idejében percenként 3x forgatom (Roll film esetén minden forgatás után kocogtatok.). Ha a hívás idejéből már nem sok van hátra leoltom a villanyt, és kinyitom a tank tetejét, a visszaszámláló óra az idő lejártával elkezd csipogni, és további 1 percig másodpercenként csipog ekkor lecsöpögtetem a hívót és a filmet átteszem a stopfürdőbe. (A hívásidőkről, és arról miként tudjuk meghatározni, máshol lesz majd szó.)
4. lépés Stop: a külön tankban lévő K-metabiszulfit oldatban (40g 1000ml vízhez), lassan de folyamatosan mozgatom 30s (Számolom a csipogásokat). Lecsöpögtetem majd egy másik tankban röviden csapvízben öblítem. (Ennek az az értelme, hogy nem lesz nagyon savas a fixir.) lecsöpögtetem és átteszem a fixirbe.
5. lépésben Fixálás: fel – le mozgatom a spirált, kicsit odaütöm a tank aljához a légbuborékok miatt, ráteszem a tankra a fedelet, feloltom a villanyt, és elindítom a stoppert. Ezután félpercenként kiemelem a spirált a tankból, közben figyelem a tisztulási időt, a tisztulási idő 2,5x a fixálás időtartama. Van egy táblázat a falon ami az első sorban a tisztulási idők félpercenként, a másodikban a rögzítési idő szerepel. Ha mondjuk a 4. kiemelésnél (2perc) látom a tisztulást, akkor a rögzítési idő 5min. A maradék 3 percben is félpercenként 2x mozgatom le fel a spirált az oldatban. Ha lejárt az idő, csöpögtetek és áteszem a spirált a mosótankba. Az előző eljárással elkerülhető az alul és a túlfixálás. Mert figyelembe veszi a fixir pillanatnyi állapotát. Ezért aktív fixálásnak nevezem. Ha egy adott filmfajtánál a fixálási idő nagyon megnyúlik, akkor érdemes ellenőrizni az oldatot.2* (A fixir elhasználtságát időnként Ka-jodid oldattal ellenőrzöm.)
6. lépés Mosás: itt a spirált néhányszor megmozgatom, óvatosan odaütögetem a mosótank oldalához. Majd nagyon lassan megengedem a csapot, hogy a hidegvíz ami a csapból jön lassan hűtse csak le a mosóban lévő vizet. Hőmérővel ellenőrzöm, hogy a lassú áramlással elérte és csapvíz hőmérsékletét. Ha igen, kiemelem a spirált, és kiöntöm. (Ez a víz Tmax film esetén kicsit lilás árnyalatú.) Majd gyorsan feltöltöm, visszarakom a spirált, beállítom a mosóvíz sebességét. Ekkor elindítom a visszaszámlálást ami minimum 15perc. Ha végeztem a mosással, kiemelem a spirált lerázom és behelyezem egy ioncserélt vizes tankba 1,5percre (Ezt tankot és a cseppteleintős tankot is előzőleg lehűtöttem, hogy ne legyen hőmérséklet különbség, a mosóvíz és a cseppteleintő folyadékok között.)
A mosás ideje alatt, egy porlasztós flakonból a helyiségbe, ahol majd a filmet szárítani fogom, a flakont felemelve körbepermetezek ioncserélt vizet, ez megköti a por és egyéb a levegőben lebegő szennyeződések egy részét, és így kevesebbet kell majd szenvedni nagyításkor, és retusáláskor.
7. lépés Csepptelenités: 5l ioncserélt vízbe 4ml Ilford csepptelenitőt teszek. A spirált néhányszor megmozgatom benne majd hagyom állni 1,5 percig. Kiveszem a spirált lerázom és kiakasztom száradni, úgy, hogy a film emulziós fele nem felém nézzen. Semmivel nem húzom le, sem kézzel, sem filmlehúzóval, ezek kárt tehetnek a filmben, karcolásokat foltokat okozhatnak.
A hőmérséklet és páratartalom függvényében 20-40 perc után, a film fényes, emulzióval ellentétes felét megnézem, és ahol vízcseppet látok, egy PZS –vel nagyon óvatosan leitatom, még a PZS sem nyomom rá.
A teljes száradás után felvágom, és átlátszó tartóban helyezem el, így úgy tudok kontakt másolatot készíteni, hogy nem veszem ki a tartóból a negatívot.
Természetesen a különféle oldatoknak, folyadékoknak, azonos hőmérsékletűeknek kell lennie, az előfürdő és a hívó hőmérsékletét pontosan 20°C, a többi oldat + - 2°C. A hívás megkezdése előtt ezeket ellenőrzöm. (Runzelkorn magyarul Rétegzsugorodás) Feltételezésem szerint, ha ez nem olyan mértékű mint amiről szakkönyvek beszámolnak, akkor nem pontosan határozható meg a jelenség, csak valahogy nem lesz éles a nagyítás.
*Van egy nagyobb faliórám amin csak másodperc mutató van.
2* A különféle filmek fixálási ideje nagyon eltérhet, pl. „T” vagy „delta” kristályos anyagok hosszabb fixálást igényelnek, mint a hagyományos szerkezetűek.
A semleges tónusok (Szürke – fehér - fekete) és a szűrők viszonya. A színszűrő / színes témarészletek teszt később várható.
Ezen színteszthez a „célkeresztet” használtam. Amit mért a spotmérő1* azt állítottam be tehát ha minden ok, az eredmény egy 18% szürkének kéne lennie nagyítva. Csináltam egy exposort 1/3Fé lépésekben, 5 felvétel. A középső az amit a fénymérő mért.
Denz: Expo: F:5,6 mindegyiknél
0,77 20
0,72 25
0,68 30
0,64 40
0,58 50
Az összehasonlítás alapja 0,68D. A denzitás különbségek átlaga 0,04D ami a pillanatnyi hívásmeredekség esetén 1/3Fé. Rámérek a célkeresztre szűrőn keresztül, és azt exponálom amit a fénymérő mutat (Persze a szűrőt felcsavarom a gépre. (Nikon F100)). Ha a film és a fénymérő színérzékenysége megegyezik (Nem igényel korrekciót fényképezéskor.) akkor a hívás után 0,68D kell mérnem. Ha eltér, a denzitás különbséget vissza számolom Fé –re, és fényképezéskor ezzel kell kompenzálnom a mért értéket, természetesen plusz irányban.
Pl. narancs szűrő esetén, ha F:5,6 250 mérünk szűrővel, akkor az azonos feketedéshez +1Fé túlexpot igényel, tehát F:5,6 125 kell exponálnunk.
0,04D = 1/3Fé
0,08D = 2/3Fé
0,12D = 1Fé
0,16D = 1+ 1/3Fé
0,2D = 1+2/3Fé
0,24D = 2Fé
0,28D = 2+1/3Fé
0,32D = 2+2/3Fé
0,36D = 3Fé
0,55D Kenko Narancs +1Fé (Hoya narancs szintén)
0,69D Kenko Zöld 0Fé (Hoya zöld szintén)
0,38D Panchromar Vörös +2+2/
0,64D Heliopan Sárgás-zöld +1/3Fé (Orosz szintén)
0,63D Hama Sárga +1/3Fé
0,35D Kaiser Vörös +3Fé
1*Pentax Digital Spotmeter
UI: Valószínűleg lesznek akik kifejtik, hogy ez mennyire felesleges, nekem csak annyi megjegyzésem lenne, hogy Adams is ajánl tesztet erre, már csak az a kérdés, aki ezt kritizálni fogja, életművét tekintve, nagyobb név e… Persze tudom, vannak (voltak) nagy fotósok akiknek ezekről a méréses dolgokról sejtésük sem volt, és mégis nagyot tudtak alkotni. Nekem csak annyi megjegyzésem lenne, hogyha valakinek, a fotótálban mindig az a kép néz vissza amit szeretne, az fölöslegesen olvasta ezt végig. Illetve akár ismertethetné a saját módszerét is.
Azért megnéznék egy összehasonlító képpárt, ahol ezzel a technikával és egy sokkal egyszerűbbel hívott negatívról látnánk a képeket. Vagy esetleg egy olyat, ahol bal kézzel kocogtatsz a jobb helyet.
Öskünek jó hangulata van, különösen tavasszal ilyen szép nagy gomolyfelhőkkel. Ha belefér az idén megpróbálok megint elmenni, van még a környékén egy pár klassz hely.
Az általam használt filmhívás (javított 2015 – 03 - 28):
A saját rendszeremben, a filmhívást eléggé szétbontottam, ez elég körülményesnek hangzik, de úgy érzem megéri, mert nagyon jól nagyítható szép negatívokat kapok, akár kisfilmről is, amik gond nélkül nagyíthatók 30x40 méretre. Természetesen elő lehet hívni a filmeket egy darab tankban is, sőt ki is lehet mosni. Nekem azonban ez a valamivel körülményesebb módszer vált be. Természetesen senkire nem tukmálnám rá, csak leírom nekem mi vált be…
1. lépésben, betöltöm a filmet a hívótankba (Nálam a Jobo 1540 tank vált be eddig legjobban.).
2. lépés előfürdő: adok egy előfürdőt a filmnek, 20ºC ioncserélt vízből. A tankot szinte mindig „mixer módban” forgatom. Betöltöm a vizet 3x forgatom (Nem rázom. Megfordítom, ha érzem, hogy „lelesett” a folyadék visszafordítom.), kicsit oda kocogtatom a tank alját az asztalhoz. Ekkor nézem az időt és ettől a ponttól figyelem a 30s –ot*, ismételten forgatok 3x, ha az idő lejárt, kiöntőm az előfürdő vizét.
3. lépés Hívás:elindítom a diktafont ami a percenkénti forgatásokat „mondja”. Elkezdem betölteni a hívót jobb kézzel, bal kézzel elindítom a hívásidő visszaszámláló órát. Ha betöltöttem a vegyszert bezárom a tank tetejét és 3x forgatom (Nem rázom. Megfordítom, ha érzem, hogy „lelesett” a folyadék visszafordítom.), kicsit oda kocogtatom a tank alját az asztalhoz, ismét 3x forgatok kocogtatok. A hívás hátramaradó idejében percenként 3x forgatom (Roll film esetén minden forgatás után kocogtatok.). Ha a hívás idejéből már nem sok van hátra leoltom a villanyt, és kinyitom a tank tetejét, a visszaszámláló óra az idő lejártával elkezd csipogni, és további 1 percig másodpercenként csipog ekkor lecsöpögtetem a hívót és a filmet átteszem a stopfürdőbe. (A hívásidőkről, és arról miként tudjuk meghatározni, máshol lesz majd szó.)
4. lépés Stop: a külön tankban lévő K-metabiszulfid oldatban (40g 1000ml vízhez), lassan de folyamatosan mozgatom 30s (Számolom a csipogásokat). Lecsöpögtetem majd egy másik tankban röviden csapvízben öblítem. (Ennek az az értelme, hogy nem lesz nagyon savas a fixir.) lecsöpögtetem és átteszem a fixirbe.
5. lépésben Fixálás: fel – le mozgatom a spirált, kicsit odaütöm a tank aljához a légbuborékok miatt, ráteszem a tankra a fedelet, feloltom a villanyt, és elindítom a stoppert. Ezután félpercenként kiemelem a spirált a tankból, közben figyelem a tisztulási időt, a tisztulási idő 2,5x a fixálás időtartama. Van egy táblázat a falon ami az első sorban a tisztulási idők félpercenként, a másodikban a rögzítési idő szerepel. Ha mondjuk a 4. kiemelésnél (2perc) látom a tisztulást, akkor a rögzítési idő 5min. A maradék 3 percben is félpercenként 2x mozgatom le fel a spirált az oldatban. Ha lejárt az idő, csöpögtetek és áteszem a spirált a mosótankba. Az előző eljárással elkerülhető az alul és a túlfixálás. Mert figyelembe veszi a fixir pillanatnyi állapotát. Ezért aktív fixálásnak nevezem. Ha egy adott filmfajtánál a fixálási idő nagyon megnyúlik, akkor érdemes ellenőrizni az oldatot.2* (A fixir elhasználtságát időnként Ka-jodid oldattal ellenőrzöm.)
6. lépés Mosás: itt a spirált néhányszor megmozgatom, óvatosan odaütögetem a mosótank oldalához. Majd nagyon lassan megengedem a csapot, hogy a hidegvíz ami a csapból jön lassan hűtse csak le a mosóban lévő vizet. Hőmérővel ellenőrzöm, hogy a lassú áramlással elérte és csapvíz hőmérsékletét. Ha igen, kiemelem a spirált, és kiöntöm. (Ez a víz Tmax film esetén kicsit lilás árnyalatú.) Majd gyorsan feltöltöm, visszarakom a spirált, beállítom a mosóvíz sebességét. Ekkor elindítom a visszaszámlálást ami minimum 15perc. Ha végeztem a mosással, kiemelem a spirált lerázom és behelyezem egy ioncserélt vizes tankba 1,5percre (Ezt tankot és a cseppteleintős tankot is előzőleg lehűtöttem, hogy ne legyen hőmérséklet különbség, a mosóvíz és a cseppteleintő folyadékok között.)
A mosás ideje alatt, egy porlasztós flakonból a helyiségbe, ahol majd a filmet szárítani fogom, a flakont felemelve körbepermetezek ioncserélt vizet, ez megköti a por és egyéb a levegőben lebegő szennyeződések egy részét, és így kevesebbet kell majd szenvedni nagyításkor, és retusáláskor.
7. lépés Csepptelenités: 5l ioncserélt vízbe 4ml Ilford csepptelenitőt teszek. A spirált néhányszor megmozgatom benne majd hagyom állni 1,5 percig. Kiveszem a spirált lerázom és kiakasztom száradni, úgy, hogy a film emulziós fele nem felém nézzen. Semmivel nem húzom le, sem kézzel, sem filmlehúzóval, ezek kárt tehetnek a filmben, karcolásokat foltokat okozhatnak.
A hőmérséklet és páratartalom függvényében 20-40 perc után, a film fényes, emulzióval ellentétes felét megnézem, és ahol vízcseppet látok, egy PZS –vel nagyon óvatosan leitatom, még a PZS sem nyomom rá.
A teljes száradás után felvágom, és átlátszó tartóban helyezem el, így úgy tudok kontakt másolatot készíteni, hogy nem veszem ki a tartóból a negatívot.
Természetesen a különféle oldatoknak, folyadékoknak, azonos hőmérsékletűeknek kell lennie, az előfürdő és a hívó hőmérsékletét pontosan 20°C, a többi oldat + - 2°C. A hívás megkezdése előtt ezeket ellenőrzöm. (Runzelkorn magyarul Rétegzsugorodás) Feltételezésem szerint, ha ez nem olyan mértékű mint amiről szakkönyvek beszámolnak, akkor nem pontosan határozható meg a jelenség, csak valahogy nem lesz éles a nagyítás.
*Van egy nagyobb faliórám amin csak másodperc mutató van.
2* A különféle filmek fixálási ideje nagyon eltérhet, pl. „T” vagy „delta” kristályos anyagok hosszabb fixálást igényelnek, mint a hagyományos szerkezetűek.
Ha már a topik címében gyakorlati fényképezésről van szó, akkor ne csak verbálisan fényképezzünk.
Az ösküi templomos felvételek más-más fényméréssel 4X5-ös TMX-re és 9X12-es Fomára készültek. A panoráma Bronicával, amit aztán összeférceltem 3, vagy 4 kockából. Az eltérő fénymérés nem ad lényeges különbséget, nem kell ezt annyira túlbonyolítani.
„ami az elejét illeti, hogy beleméri vagy nem méri bele:
van a fénymérőnek a spektrális érzékenysége
akkor ezt meg kéne tudni valahonnan és kész
(időm se volt utánanézni, de a leírásban asszem nem közöltek ilyesmit az enyémről, szerintem a többiről se)”
- Ha megtalálod, szóljál, mondjuk abban nem hiszek, hogy bárhol találnál olyan ínfót ami a film színérzékenységéhez hasonlítja.
„feltételezhető hogy azokra a színekre van optimalizálva amik gyakrabban fordulnak elő körülöttünk mint a vörös meg a narancs, így elképzelhetőnek tartom hogy ezekre mást mutat, de ehhez elég lenne néhány azonos tónusú de más színű papírlapot egyenletesen megvilágítani és ugyanonnan megmérni spottal
az eredmény alapján lehet finomítani”
- Ha kitaláltad írd le részletesen, a tesztet feltétlenül kipróbálom. Ha nekem lesz időm leírom a teszt menetét. Meg a mérési eredményeket.
„másrészt ha már ő ebben az atyaisten, Adams nem részletezte hogy miből sütötte ki a vörösszűrőre a hosszabb expót? és hogy mihez képest mérve értette?”
- Gondolom a fénymérő által mért értékhez képest értette.
hát hogy a vörös visszafogja a zöldet, ehhez nem kellett bátorság senkinek, úgyhogy kb fekete lesz vagy töksötét szürke , persze van ahol csillog
ezt nem is értem minek ezzel foglalkozni
ok, biztos minden filmnek kicsit más a színérzékenysége, de annyira hogy érdemes ezzel külön játszani?
egyébként meg amelyiknek ténleg számít, általában lehet találni a neten egy pdf fájlt ami televan ilyesmivel
ami az elejét illeti, hogy beleméri vagy nem méri bele:
van a fénymérőnek a spektrális érzékenysége
akkor ezt meg kéne tudni valahonnan és kész
(időm se volt utánanézni, de a leírásban asszem nem közöltek ilyesmit az enyémről, szerintem a többiről se)
feltételezhető hogy azokra a színekre van optimalizálva amik gyakrabban fordulnak elő körülöttünk mint a vörös meg a narancs, így elképzelhetőnek tartom hogy ezekre mást mutat, de ehhez elég lenne néhány azonos tónusú de más színű papírlapot egyenletesen megvilágítani és ugyanonnan megmérni spottal
az eredmény alapján lehet finomítani
másrészt ha már ő ebben az atyaisten, Adams nem részletezte hogy miből sütötte ki a vörösszűrőre a hosszabb expót? és hogy mihez képest mérve értette?
„de nem méri bele, mert az egészet szürkének képzeli a szerencsétlen, és nem tudja hogy az adott része az égnek mennyire kevert fehérrel, pára stb”
- Beleméri, már hogyne mérné bele, maga az egész teszt arra szolgál, hogy összehasonlítsa a fénymérő spektrális érzékenységét a film spektrális érzékenységével, és az eltérést tudjad + -.
„vagy valamit elbeszélünk egymás mellett
azt tapasztalatból kell megsaccolni hogy szemre az ég adott részlete milyen tónus a középszürkéhez képest, és ha az egész mély kék és ráteszek egy vörös szűrőt pl egyből (valószínűleg) ott feketét vagy majdnem feketét akarok, és nem is vacakolok vele”
- Már miért kéne megsaccolni, ha 1/3Fé pontosan mérni is lehet. Pont ez a lényeg.
„narancsnál se vacakolok, mert speciel sárga-narancs szűrővel annyit akarok hogy az ég ne fehér legyen hanem legyen egy szürkéje a végén, ha csak nem direkt felhőt fényképezek, azért elsősorban nem arra mérem az expót hanem valamire ami "lent" van”
- Itt tart éppen a teszt, mire méred meg a fényt, ha semlegesre, a szűrőn keresztül akkor a képen 1Fé sötétebb lesz, mint amit a fénymérő mutat.
„és hogy az ég mennyire szürküljön be, ahhoz meg sárgát vagy narancsot vagy vöröset választok, de elsősorban figyelemmel arra ami lent fontos, és hogy az milyen színű
pl ha sok a zöld és abban a tónus fontos, akkor max sárga, vagy úgy nem érdekel hogy az ég kifehéredik ahogy van, és úgy komponálok hogy ne legyen rajta sok ég”
- Ha megvannak a tesztek pontosan tudni fogod mennyivel lesz sötétebb a zöld, az adott szűrő hatására.
„minden filmhez külön fénymérő? ezt jól értettem?”
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ dehogy;-))))))) Adott a fénymérő, és minden szűrő / film -hez külön teszt, Mármint egy filmre többféle tesztet is meg lehet csinálni.
„hogy vörös szűrőn keresztül hogy alakulnak a zöld levelek, azt nem kell kikísérletezni, az írva vagyon :-)”
- Ez hol vagyon leírva, és ki volt az a bátor aki ilyet leírt;-))))))
„biztos van értelme némi kísérletezésnek és mérésnek, engem az érdekel hogy pl a szilíciumcella érzékenyebb-e a vörösre mint a "fehér" vagy kék fényre?
gondolom ha nagyon elmenne valamilyen irányba eleve elétesznek egy megfelelő szűrőt hogy "úgy általában" jó legyen”
- Ha még így is lenne, a filmek színérzékenysége eltér.
„valahol az "ég kékje milyen" példán szűrve, nem is értem hogy használod a spotmérőt? elvileg ha PONT OLYAN szürke tónusra mérek vele, csak azt kell elfogadni, illetve szürkére exponálod a feketét/fehéret is ha nem adsz hozzá/veszel el (fordítva) belőle mit mér bele? valószínűleg élőben (és nem hajnali 2-kor) érthetőbb lenne”
- Adams tesz egy ajánlást, hogy bizonyos tárgyak nak, mik a „természetes” zónaértékei (pl. az emberi arc (fehér ember) megvilágított fele zóna VI.), mert ha azt exponálunk valamire amit a fénymérő mutat az elvileg 18% középszürke lesz, a színteszt az ettől eltérést fogja mutatni. De ettől még exponálhatsz bármit, ami jólesik, bárhova, csak így tudod pontosan mi milyen árnyalatú lesz egy alapnagyítás során.
de nem méri bele, mert az egészet szürkének képzeli a szerencsétlen, és nem tudja hogy az adott része az égnek mennyire kevert fehérrel, pára stb
vagy valamit elbeszélünk egymás mellett
azt tapasztalatból kell megsaccolni hogy szemre az ég adott részlete milyen tónus a középszürkéhez képest, és ha az egész mély kék és ráteszek egy vörös szűrőt pl egyből (valószínűleg) ott feketét vagy majdnem feketét akarok, és nem is vacakolok vele
narancsnál se vacakolok, mert speciel sárga-narancs szűrővel annyit akarok hogy az ég ne fehér legyen hanem legyen egy szürkéje a végén, ha csak nem direkt felhőt fényképezek, azért elsősorban nem arra mérem az expót hanem valamire ami "lent" van
és hogy az ég mennyire szürküljön be, ahhoz meg sárgát vagy narancsot vagy vöröset választok, de elsősorban figyelemmel arra ami lent fontos, és hogy az milyen színű
pl ha sok a zöld és abban a tónus fontos, akkor max sárga, vagy úgy nem érdekel hogy az ég kifehéredik ahogy van, és úgy komponálok hogy ne legyen rajta sok ég
minden filmhez külön fénymérő? ezt jól értettem?
hogy vörös szűrőn keresztül hogy alakulnak a zöld levelek, azt nem kell kikísérletezni, az írva vagyon :-)
biztos van értelme némi kísérletezésnek és mérésnek, engem az érdekel hogy pl a szilíciumcella érzékenyebb-e a vörösre mint a "fehér" vagy kék fényre?
gondolom ha nagyon elmenne valamilyen irányba eleve elétesznek egy megfelelő szűrőt hogy "úgy általában" jó legyen
valahol az "ég kékje milyen" példán szűrve, nem is értem hogy használod a spotmérőt? elvileg ha PONT OLYAN szürke tónusra mérek vele, csak azt kell elfogadni, illetve szürkére exponálod a feketét/fehéret is ha nem adsz hozzá/veszel el (fordítva) belőle
mit mér bele?
valószínűleg élőben (és nem hajnali 2-kor) érthetőbb lenne
„saját labor nincs, még egy darabig biztos nem is kiépíthető, és idő se lenne rá, benne 8 órát tölteni egyhuzamban akár
ez a temérdek idő, hogy fényképezek valamit mondjuk t-maxra, mikor előhívom már nem emlékszem pontosan hogy exponáltam, és mivel úgyse én nagyítanám -akkor lenne értelme az egészben jobban elmélyülni- nem jön vissza az az idő”
- Másképp is lehet, pl. amikor előhívsz egy filmet, mellé teszel egy szenzit tesztcsíkot, és ebből megtudjuk az adott hívás meredekségét. Aztán ha ráérsz érdemes egy ISO tesztet is csinálni.
„ami a fénymérőhöz való színtesztet illeti: erre gondoltam mielőtt acsarkodtunk, hogy ezen gondolkoztam valamikor
melyik (flashmeter IV-et használok) fénymérőben a fényérzékeny anyag milyen színre érzékenyebb vagy érzéketlenebb mint más színre?”
- Szerintem ennek úgy van értelme, hogy film / fénymérő.
„hogy az ég kékje milyen szűrővel hány Fé-el kerül odébb az meg attól is függ hogy milyen kék az ég kékje, mennyire van szemben a nappal stb, nem csak a szűrőtől”
- Ez így van, de ezt beleméri, amikor rámérsz spotmérővel a szűrőn keresztül.
Azt mutatja meg a teszt, hogy amit mérsz szűrőn keresztül, az mennyivel van másképp.
Pl. ha vörös szűrőn keresztül mérek, Tmax100 / Pentax Digi Spot akkor a mért értékhez képest +3 Fé kell hozzáadni, vagyis ha egy szürke árnyalatú (semleges színű) tárgyra mérem a fényt vörös szűrőn keresztül, és azt a dolgot közép szűrkének szeretném a képen, akkor a mért értékhez 3Fé kell túlexponálni. Hogy ez pl. egy fának a zöld leveleinél hogyan alakul azt még ki kell kísérletezni.
Ha egy zöld szűrő van a fénymérőn, akkor nem kell korrekció. Remélem jól írtam az értékeket, csináltam egy táblázatot, ami bent van a fénymérő tokjában.
az állvány felállítását meg ilyeneket nyilván nem számolom bele, és a fénymérést se
azt amit kalibrálásnak nevezel
saját labor nincs, még egy darabig biztos nem is kiépíthető, és idő se lenne rá, benne 8 órát tölteni egyhuzamban akár
ez a temérdek idő, hogy fényképezek valamit mondjuk t-maxra, mikor előhívom már nem emlékszem pontosan hogy exponáltam, és mivel úgyse én nagyítanám -akkor lenne értelme az egészben jobban elmélyülni- nem jön vissza az az idő
ami a fénymérőhöz való színtesztet illeti: erre gondoltam mielőtt acsarkodtunk, hogy ezen gondolkoztam valamikor
melyik (flashmeter IV-et használok) fénymérőben a fényérzékeny anyag milyen színre érzékenyebb vagy érzéketlenebb mint más színre?
a filmekkel már nem tudom van-e értelme ezt külön összelőni, vagy érzékeny a vörösre vagy nem, most én csak ff-ről beszélek nyilván, viszont ha a fénymérőm érzékenyebb pl vörösre mint más színre azt nem ártana tudni, asszem emiatt verik át magukat emberek ha a szűrőn keresztül mérnek fényt (nyugi én is úgy szoktam), az néha csak 1 blende különbséget mutat (narancs), holott a leírásában pl. 2 van (4X)
és ha jól emlékszem Adams is valami ilyesmit írt, hogy vörös szűrőnél +1 Fé-et exponál, azt viszont nem tudom hogy a spotmérő elé tette a szűrőt és az úgy mért értékhez adott 1-et (szerintem igen, de csak tippelek) vagy a szűrőhöz megadott értékhez képet +1-et?
na ezeket biztos kívűlről fújod
hogy az ég kékje milyen szűrővel hány Fé-el kerül odébb az meg attól is függ hogy milyen kék az ég kékje, mennyire van szemben a nappal stb, nem csak a szűrőtől
„a zónarendszer: inkább azt mondom hogy olvastam, az túlzás hogy használom, és azt se állítom hogy sokat megjegyeztem volna belőle
különben (Szilágyi Sándor?) magyarul olvastam róla azt ami pdf-ben a neten is elérhető, szerintem az ugyan az, még jó régen olvastam kinyomtatva”
- Igen szinte ugyanaz, ami a neten van kicsit újabb.
„miért, ha a zónarendszert előre-hátra átgondolva mérsz fényt mindent lenyomsz utána normál papír-normál hívóban ugyanazzal az expóval?”
- Meg lehet oldani, de szerintem nem ez a cél, illetve nagyon téma és papír függő. Mindenesetre elég szépen jósolható, hogy milyen kép jelenik meg a tálban.
„a fokozatok plusz lehetőségek akkor is ha a negatívod maga a tökély
meg az egyik hívóból a másikba átrakás ekkor vagy akkor”
- Magam úgy tapasztaltam, ha van egy nagyon lágy papírhívó és egy nagyon kemény, ugyanazon papír esetén, a köztük lévő fokozatkülönbség fél, max háromnegyed papírfokozat különbség.
„meg ami a zónarendszerhez tartozik igazából, ha normálisan akarja csinálni az ember, ahhoz temérdek idő kell”
- Ezt hogyan érted, maga a kalibrálás sok idő, vagy maga a felvételnél?
Mert szerintem a fénymérés egy kézi spotmérővel 30 – 120s. Ha figyelembe vesszük az állvány felállítását, objektív cseréket, a megfelelő képkivágást - komponálást esetleges szűrő kiválasztást, , élesség beállítását stb. nem jelentős időtöbblet. Sőt sok esetben, a nagyításkor „visszakapjuk” ezen idő többszörösét.
„ünnepnap ha elmehetek (vagy otthon, tök mindegy) és filmre fényképezhetem magamnak a saját hülyeségemet amit akarok, aztán még a 100 féle hívót filmet és mindent rendesen kipróbálni, így is meg úgy is...ha elégedetlen vagyok a negatívval megcsinálom újra, vagy nyugtázom hogy elszúrtam és nem érdekel
(az nem tudom miért lett kék)”
- Maga a kalibrálás, ismeretlen film és hívó esetén legrosszabb esetben 7-8 óra a laborban, ki se kell menni, és tudunk mindent a negáról. Tudjuk mind az 5 féle hívás idejét, hígítását az adott hívásokhoz tartozó ISO –t, szemcse nagyságát, felbontást élességet, és még színteszttel is összelőttük a filmet és a fénymérőt. És amikor kimegyünk élesben minden rendben lesz. Jegyzeteket magam inkább rámondom egy diktafonra, nekem ez egyszerűbbnek tűnik, mint papírral bohóckodni, ami ha fúj egy kis szellő, már elég lehetetlen, meg hova teszem a jegyzeteket, a diktafon kicsi kényelmes.
És ha kitalálom pontosan (Ez még folyamatban van.), már a terepen jósolhatók lesznek a klf. szűrők hatása. Pl. tudni lehet, hogy az ég kékje ? Fé kerül arrébb bizonyos szűrők hatására.
a zónarendszer: inkább azt mondom hogy olvastam, az túlzás hogy használom, és azt se állítom hogy sokat megjegyeztem volna belőle
különben (Szilágyi Sándor?) magyarul olvastam róla azt ami pdf-ben a neten is elérhető, szerintem az ugyan az, még jó régen olvastam kinyomtatva
nem gondolkozom hogy mi melyik zónába esik, hogy az egész hány zóna vagy mittudomén
igazából a legsötétebb részt amiből még akarok minimális részletet azt 1 blendével alá igyekszem lőni
amúgy meg úgy nagy általánosságban ha az ember kicsit tudatosan használ egy jól működő középresúlyozott fénymérőt, jó negatívot kap vagy jó diát akár, de biztos marha jó a zónarendszer, csak én nem az a típus vagyok aki minden expót felír (igyekszem megjegyezni), és eleve ez a pontosság és túl sok baszakodás egy idő után az agyamra megy
rendetlen vagyok és nem is tudok másmilyen lenni, így ehhez képest csinálom a dolgokat olyan precízen ahogy csak tudom, a törekvés megvan de ismerem magam
miért, ha a zónarendszert előre-hátra átgondolva mérsz fényt mindent lenyomsz utána normál papír-normál hívóban ugyanazzal az expóval?
a fokozatok plusz lehetőségek akkor is ha a negatívod maga a tökély
meg az egyik hívóból a másikba átrakás ekkor vagy akkor
meg ami a zónarendszerhez tartozik igazából, ha normálisan akarja csinálni az ember, ahhoz temérdek idő kell
ünnepnap ha elmehetek (vagy otthon, tök mindegy) és filmre fényképezhetem magamnak a saját hülyeségemet amit akarok, aztán még a 100 féle hívót filmet és mindent rendesen kipróbálni, így is meg úgy is...ha elégedetlen vagyok a negatívval megcsinálom újra, vagy nyugtázom hogy elszúrtam és nem érdekel
„speciel tök rég használtam delta 100-at, ddx-et meg soha
ha egy alacsony kontrasztú témát fényképezek le, nincs feltétlenül bajom azzal ha a nagyítás is alacsony kontrasztú, ezekről így általánosságban nem érdemes beszélni
amire tegnap reggel válaszoltam, az az igazság hogy futtában olvastam el mint ezt is, mer épp nincs időm annyira
arra gondoltam hogy kevés lehet az amit 3-3 fokozatú hívó-papír párossal nem lehet szépen megcsinálni
multigrédet meg nem is próbáltam soha”
- Szia! Ha nem haragszol itt folytatnám, mert itt szívesebben beszélek a zónarendszerről.
Magam próbáltam az említett dolgokat, ezért is említem.
Ha meg több papírfokozattal mindent meg lehetne oldani, Adams miért találta volna ki a Zónarendszert? Egyébként a zónarendszert már próbáltad?
és ott a Weblap „fülre” találsz egy felsorolást azokról a hozzászólásokról, amiben leírom, hogy milyen következtetésre jutottam az analóg fekete fehér laborálással kapcsolatban. Persze van más is.
4557 –nek, is aki reklamálta a kocogtatást. ;-))))))
Pl. az alábbi könyvben is olvastam.
Sevcsik Jenő DR: A Fotos Labor
Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1973
61. oldal Jobb oszlop 2. bekezdés:
„Mindkét esetben ügyelnünk kell arra, hogy ne képződjenek légbuborékok, mert ezek a réteghez tapadva előhívási hibákat okoznak. Ezért a doboz alját óvatosan ütögetjük, majd az orsót a tengelyhez illesztett pálcával néhányszor megforgatjuk.”
Sziasztok! Most szombaton (Március 21.) ismét laborszombat.
Téma: Fekete-fehér (f-f) analóg labortechnika kezdő és haladó szinten. Rejthet-e valami többletet az analóg technika a mai felgyorsult digitális világban? Ha van valami kérdése az analóg technikáról, de soha nem merte megkérdezni, avagy mennyire sötét egy sötétkamra. Előadás sorozat labortechnikáról a Reflex Fotóklubban, szombatonként, 13:00 – tól, kis csoportokban. Előzetes jelentkezés, és további információ: zon...arendszerma@mailbox.hu Minden f-f fanatikust és nem annyira fanatikust szeretettel várunk! Helyszín: Reflex Fotóklub, Budapesti Művelődési Központ (BMK) XI. Etele út 55, II em. 208 terem. Fotólabor Egy előadásra szóló belépődíj: 600 Ft, Reflex fotóklub tagoknak ingyenes ;-))))
Érdeklődés esetén: Előadás a jól exponált képekért, a Zónarendszerről, ANSEL ADAMS nyomán. Hogyan használható Ansel Adams módszere 2015-ben a napjainkban forgalomban lévő filmekkel, fotóanyagokkal és hívókkal. Ebből kiderül, a zónarendszer mennyivel egyszerűsíti le a labormunkát
Az biztos, hogy nem volt egy könnyen mozgatható a Nemzetben sem. Egyik helységben középen egy olyan "szekrénysor", aminél ilyen sínes, bicikliláncos kerekes mozgatószerkezet volt, s külön felhívták a figyelmünket arra, hogy a két szekrény között felejtett ujjaink is "archíválva" lesznek... :)
Egy olyan intézetben dolgoztam, aminek a lényege az archiválás volt. A negákat dupla falú acél fiókos szekrényben tároltuk. A szekrény, és fiókok üregei a két fal között homokkal voltak feltöltve. Nem tűzbiztos, hanem égéslassító szekrény volt.
Uniterv tűzhöz hozzászólva, nekem pl a tárolás mikéntje is igen csak furcsa. Ha felbecsülhetetlen értékkel bírtak a tárolt anyagok, akkor miért egy garázs-kacatraktárban rakosgatták. Van némi összehasonlítási alapom, 5 évig láthattam a Magyar Nemzet archívumát belülről. Nem kevés dokumentumot, fényképet tároltak. Volt amely anyagok régi, békebeli vasszekrényben, fiókokban voltak rendszerezve. Persze utólag lehet okos az ember... :(
Forte finepan super film. B20 B2-8
DIN 4523 B20 B2-8
